Jelentés az 1990. évi népszámlálás előzetes eredményeiről

J ELENTÉSEK

, JELENTÉS , "

AZ 1990. EVI NEPSZ'AMLALÖS ELOZETES EREDMENYEIROL

A tervnek megfelelően 1990, február 20-ig befejeződött a népszámlálási adatfelvétel az ország egész területén. Ezt követően a helyi tanácsok összesítették a népszámlálás főbb adatait. A jelenleg ismert adatok azonban a most megkezdődött ellenőrzési és

egyeztetési munkák során még módosulnak, ezért csak tájékoztatójellegűeknek tekinthe-

tők. Az összeírást követően ugyancsak összefoglalhatók a lebonyolítás főbb tapasz—

talatai is.

A NÉPSZÁMLÁLÁS EDDlGl FÖ EREDMÉNYEI

A népszámlálás jelenleg rendelkezésre álló előzetes eredményei szerint 1990. január l-jén az ország népessége 10450 000 fő volt.

Az előzetesen összesített adatok kismértékben eltérnek a különböző forrásokból rendelkezésre álló népességi beeslésektől. Az állami népesség—nyilvántartás, illetve a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1980. évi népszámlálás adataiból továbbvezetett, 1990 január l—jére vonatkozó népességszáma mintegy 100-—120000-rel haladja meg a népszámlálási összeírás eddigi adatát.

Az eltérés több tényezővel magyarázható.

— A népességi becslések nem számolhattak a nemzetközi vándorlásból származó népességcsökkenéssel (1980 és 1989 között a kivándorlók, a külföldre távozók és a külföldön munkát vállalók együttes száma mintegy 3040000-rel haladhatta meg a bevándorlók, hazatelepültek, menekültek létszámát).

—— A népszámlálási összeírásból —— tapasztalataink szerint —— többen maradtak ki, mint tíz évvel korábban; részben azért, mert voltak, akik megtagadták az adatszolgáltatást (amiben egyes bojkottfelhívások és negatív sajtóinformácíók is közrejátszottak), részben pedig egyes számlálóbiztosok hanyag munkája miatt, akik önkitöltésre kiosztották, de nem gyűjtötték be a kérdőíveket. A népszámlálásból kimaradtak számát egyelőre nehéz pontosan megbecsülni. Az erre vonatkozó megbízható becslésekre a lakosság véletlen- szerűen kiválasztott fél százalékán jelenleg folyó —— ún. utóellenőrzés tapasztalatai adnak majd lehetőséget. Mégis már most megállapítható, hogy mintegy 30— 40 OOO—es kimaradás van, ami a jelenlegi politikai és gazdasági körülményekkel hozható összefüggésbe. Az adatszolgáltatási készséget ugyanis negaítv irányba befolyásolta, hogy a lakosság han-

gulata rendkívül rossz: megrendült a bizalom az állam és intézményei iránt, ami erősen

kihat az állami intézmények és benne a népszámlálás végrehajtását irányító tanáesszer—

vek —— normális működésére.

4- A bejelentési rendszer hiányosságai miatt az állandó és az ideiglenes bejelentéssel is rendelkezők összeírása sokszor nem az előírtaknak megfelelően történt, így az ilyen

508 JELENTÉSl—EK személyek kimaradhattak mind állandó, mind ideiglenes lakóhelyükön az összeírásból, illetve csak az egyik lakóhelyükön kerültek számbavételre. Számuk országosan hoz- závetőlegesen 40— 50000 lehet. E hiányosságok egy részének rendezése a további feldol- gozás során az egyeztetések segitségével nagyrészt megoldható.

A népszámlálásból való kimaradás az utóbbi évtizedben valamennyi országban főleg a lakossági ellenállás következtében erősen nőtt. Az 1980-as években a kü—

lönböző országokban a fejlett országokat is beleértve tartott népszámlálások alkal- mával 2-3 százalékos alulszámlálásról is beszámoltak. Nálunk az össze nem irtak aránya az utóellenőrzés eredményei alapján válik ismertté: előzetes becsléseink szerint mintegy 004137 százalék. ENSZ-ajánlásokon alapuló nemzetközi gyakorlatnak felel meg az,

hogy az összeírt népességszámot mint az adott ország népességszámát teszik közzé. Az adatok közlésekor — főleg az utóellenőrzések eredményeire támaszkodva — ismertetik a népszámlálási adatok teljességét és pontosságát. Mi (a korábbiaktól eltérően) erre az

ENSZ-ajánlásokon alapuló nemzetközi gyakorlatra kívánunk áttérni, és az összeírt

10450 000 főt tekintjük az ország népességszámának. Adatközléseink során is így ki-

vánunk eljárni.

Tíz évvel ezelőtt az 1980. évi népszámlálás időpontjában az ország népesség- száma 10 709 000, vagyis 260 OOO-rel több volt, mint az 1990. évi népszámlálás eddigi előzetes adatai szerint. Az utolsó évtizedben bekövetkezett népességfogyás a kedvezőtlen népesedési folyamatok eredménye. 1980 és 1989 között a halálozások száma (1 448 000) meghaladta az élveszületések számát (1 307 000), így 1980 óta 141000 fős természetes fogyás jelentkezett. Az előző évtizedhez képest amikor 390 OOO—es természetes szaporodás volt tapasztalható — az élveszületések száma 22 százalékkal csökkent, a halálozásoké pedig 13 százalékkal emelkedett,

Az előzetes adatok szerint 1990. január l-jén 5023 000 volt a férfiak száma (ami 32 százalékos fogyást jelent) és 5427 000 a nőké (a csökkenés csak 1.7 százalékos). Az

1000 férfira jutó nők száma 1064—ről 1080-ra nőtt.

1. tábla

A népesség nemek szer/111, 1960— 1990

Nem 1960 1970 1980 1990

' évben (előzetes)

Ezer fő

Férfi ... 4804 5004 5188 5023

Nö ... 5157 5318 5521 5427

(im—sm ... 9901 10 322 10 709 10 450

Ezer férfira

jut nő ... 1073 1063 1064 1080

Százalék

Férfi ... 402 485 484 480

Nö ... 510 515 5116 510

ÖSSZCA'UN ... 1000 1000 1000 1000

Tíz év alatt Budapest lakónépessége közel 3 százalékkal esett vissza; a vidéki városoké 25 százalékkal nőtt; a községek lélekszáma viszont több mint 7 százalékkal lett alacsonyabb. A megyékben általában csökkent a népességszám: legnagyobb mértékben Békés megyében (ahol a 6 százalékot is meghaladta); alig változott Hajdú—Bihar és Győr—Sopron megye népessége, (Lásd a 2. táblát.)

JELENTÉSEK 509

2. tábla

A lakónépesség számának alakulása, I9ó()—]99()*

Tényleges szaporodás vagy fogyás ( ) az

1999— 1960- toxo—

1960. 1970. 1980. (elo- , _ _ _ _ 1989 1989.

Megye mes) 1323. 1338. 1338. 1328.

években

évben (ezer fő) években (ezer fő) (szazalek)

Budapest 1 . . 1783 2001 2059 2000 218 58 —59 217 122 —2,9

Baranya . . . . 404 424 434 430 19 11 f4 26 6,4 f0,9

Bács-Kiskun 593 569 569 545 — 24 —— 0 — 24 — 48 — 8,1 * 42

Békés ... 474 441 437 410 —33 —4 —27 —64 "135 —6,2

Borsod- Abaúj-

Zemple'n . . 727 780 809 770 53 30 — 39 43 5,9 7 4,8

Csongrád . . . 433 445 456 450 12 11 —6 17 3,9 — l,3

Fejér ... 351 393 422 425 41 29 3 74 21 ,1 0,7

Győr—

Sopron . . 1 390 405 429 430 15 25 l 40 103 0,2

Hajdú—Bihar 533 528 551 550 — 5 23 — 1 17 3,2 -- 0,2

Heves ... 344 340 350 335 —4 10 — 15 —9 —2 6 "4,3

Jász-

Nagykun-

Szolnok 1 . 464 442 447 430 — 22 4 — 17 — 34 — 7,3 — 3,8

Komárom—

Esztergom 266 303 321 320 37 18 — l 54 203 * 0,3

Nógrád ... 233 234 240 230 1 6 — 10 — 3 — 113 — 42

Pest ... 768 879 974 970 111 95 — 4 202 26,3 — 0,4

Somogy . . . . 366 357 360 350 —9 3 e 10 — 16 — 4,4 * 2,8

Szabolcs- Szatmár—

Bereg . . . . 617 573 594 570 ' 44 21 — 24 r 47 — 7.6 — 4.0

Tolna ... 272 259 266 260 — 13 8 * 6 " 12 — 4.4 — 2,3

Vas ... 285 278 285 280 — 7 8 — 5 " 5 — 1,8 — 1,8

Veszprém . . . 341 368 386 385 27 19 -—l 44 129 * O,3

Zala ... 317 304 317 310 —13 13 —7 —-7 422 —2.2

Összesen . . . 9961 10322 10709 10450 361 387 — 25 9 489 4 ,9 __ 2.4 Községek . . 4846 451 1 4275 3966 e 335 — 236 — 309 e 880 —- 18,2 — 7,2 Városok,

Budapest

nélkül . .

3332 3810 4375 4484 478

565 109 1 152 34,6 25

*Az. adatok itt és a 4. táblánál az 1990. évi január l—jei közigazgatási beosztás szerinti helyzetet tükrözik.

A népszámlálás előzetes összesítése szerint az országban 3 845000 lakás található,

ami 1980—hoz képest 301000 (8 százalékos) emelkedést jelent. Ez kisebb, mint az előző két évtizedben, amikor a lakásállomány 13 százalékkal növekedett. Mindez a csökkenő lakásépitési ütemmel van Összefüggésben. 1980 és 1989 között közel 690000 új lakás épült az országban, ami csaknem egyötödével kevesebb, mint az előző étvizedben.

Ugyanakkor növekedett a megszüntetett lakások száma.

A lakásállomány minőségi összetétele javult. Az előzetes adatok szerint a lakások—

nak már csak 17 százaléka egyszobás, többsége kétszobás és a három— és többszobás lakások aránya 10 év alatt 24 százalékról 39 százalékra növekedett, (Lásd a 31 és a 4.

táblát.)

510 JELENTÉSRK

3. tábhz

A lakások nagyság (szobaszám) szerint 1960. 1970. 1980.

Smbawám (131162? '_ 3

évben ' LS)

Ezer lakás

1 szobás ... 1729 1440 973 659

2 szobás ... 900 1348 1720 1692

3 —X szobás ... 129 334 849 1489

Együtt . . . ; . . ,, 2758 3122 3542 3840

131500 egyeb 1a— 28 19 11 5

ocgyseg . . . .

Összesen 2786 3141 3553 3845

Százalék

1 szobás ... 620 45.23 27,4 17.1

2 szobás ... 32,3 43,0 48,4 44,0

3—X szobás ... 47 106 23,9 38,7

Együtt ... 99,0 994 997 99,9

Lakott egyéb la—

kócgysóg . , _ _ 1,0 ()_6 0.3 0.1

Összesen

l()(),() ! 001) 1001) 1000

4 tábla

A lukáegységek számának alakulása, [%m/990

Növekedés a/

1990. ( _

1960. 1971). 1980. (elö— 1960— 1970. 1980— 1960- 1323 11322

meg) 1969. 19797 1939 1989.

Megye években

évben (ezer darab) években (ezer darab) (százalék)

Budapest . . . 547 633 730 790 86 97 59 243 44,4 8.1

Baranya . . . . 109 124 137 151 15 13 14 42 387 10,3

Bács—Kiskun 171 189 206 217 18 16 11 46 266 3.4

Békés ... 137 146 154 161 9 8 7 24 172. 4,4

Borsod- Abaúj—

Zemp1ón . . 190 220 251 268 30 30 17 78 41.11 (),9

Csongrád .. . 131 146 163 174 15 17 11 43 3313 68

Fejér ... ' 97 111 134 150 15 23 16 53 55,1 11_6

Györ—

Sopron . . A 101 116 137 150 15 22 13 49 492 9,4

Hajdú—Bihar 143 159 179 199 16 20 20 57 39.9 11,3

Heves ... 97 108 118 127 11 11 8 29 303 7,1

Jász—Nagy- kun-

Szolnok 131 142 154 163 11 12 9 33 25,1 59

Komárom—

Eszlcrgom 74 90 105 115 16 15 10 41 560 9,4

'A la'/7141 lk)/rlum'xa a követ/(UM vida/on.)

JI—ZLENTÉSEK 511

(Fu/Waldo;

Növekedés az

1999 1960- 1980-

1960, 1970. 1980. [(eloA 1960— 1970- 1980- 1960— 19891 1989,

Megye meg) 1969. 1979 1939. 1989.

években

évben (ezer darab) években (ezer darab) (százalék)

Nógrád ... 65 73 79 85 7 7 6 20 305 7,6

Pest ... 219 262 310 340 44 48 29 121 553 9,4

Somogy . . .. 107 109 117 125 2 8 8 19 173 6,9

Szabolcs- Szatmár-

Bereg . r . . 146 159 178 193 13 19 15 47 32.4 85

Tolna ... 76 79 85 93 3 6 8 17 22,6 9,4

Vas ... 72 80 91 98 8 11 6 25 34,8 6,8

Veszprém .. . 92 104 121 137 13 17 15 45 48,9 125

Zala ... 83 90 102 109 7 12 8 27 322 7,6

Összesen

2786 3141 3554 3845 35 5

413 291 1059 381) 82

A NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖKÉSZíTÉSÉNEK És VÉGREHAJTÁSÁNAK

TAPASZTALATAI

A népszámlálás előkészítése és lebonyolítása a következőkben foglalható össze.

Előkészítés w Államigazgatási_jelvétel

A népszámlálás területi előkészítése hagyományosan az államigazgatási felvétellel kezdődött. Az államigazgatási kérdőív az 1980, évi állapotból kiindulva regisztrálta a település bel- és külterületi lakotthelyeiben beállott változásokat.

A'N H -elők észítés

A magyarországi népszámlálások története során először jelentette az Állami Né- pességnyilvántartó Hivatal (ÁNH) adatbázisa a népszámlálás területi előkészítésének

alapját. Az előkészítés technológiája három fő fázisból állt.

Elsőként 1989 márciusában elkészült az úgynevezett ,,lakásazonosító jegyzék". Ezen

a helyi tanácsok a helyszínelés és a tanács nyilvántartásai alapján nagy tömegű hibajaví- tást végeztek. A következő fázisban kapták meg a tanácsok a körzetesítési jegyzéket;

ennek alapján készült el a számlálókörzeti cím- és névjegyzék, amely ugyancsak sok hibát tartalmazott. A hibák fő okozója ajelenlegi bejelentési rendszer és az ANH nyilvántartá—

sának pontatlansága. A hibák miatt egyes körzetek vagy egész települések számlálókör- zeti cím- és névjegyzékei alkalmatlanok voltak az adatfelvétel lebonyolításához.

SZámlá/Óbiztosok, lerü/eUé/e/ősök szervezése, oktatása

A népszámlálás végrehajtói önkéntes alapon szerveződött számlálóbiztosok és terü—

letfelelősök voltak, akik zömmel a tanácsi apparátus és intézményei dolgozói közül,

illetve a nyugdíjasok köréből kerültek ki. A kisebb településeken jelentős számban vettek részt az adatfelvételben a pedagógusok is, a nagyvárosokban a főiskolák, egyetemek hallgatói közül is sokan jelentkeztek számlálóbiztosnak. A számlálóbiztosokat, területfe- lelősöket mintegy 400 kiképzett oktató zömében KSH-, kisebb számban tanácsi

512 .tl:l,l:N'l'í;StiK

dolgozó készítette fel. Az alapfelvételt végzők ötórás, a reprezentatív összeírási körzet- ben dolgozók hétőrás oktatásban részesültek.

: összeírás végre/rajtam

Az összeírás január másodikán kezdődött. A nagyobb városokban azonban ekkor még nem volt minden számlálőkörzetnek számlálőbiztosa. Az első időszakban a munka lassúbb ütemben haladt, aminek oka a cím- és névjegyzékek pontatlansága, a hosszabb felvételi időszak, valamint a számlálóbiztosok gyakori eserélődése volt. Január közepén az összeírás már a terveknek megfelelő ütemben folyt. A felvételi időszak második felében azonban a választási előkészületekkel elfoglalt tanácsok nem tudtak kellő inten- zitással részt venni az adatfelvétel ellenőrzésében, szervezésében. Az összeírás mindezek ellenére általában február 3-ig befejeződött, a nagyvárosokban és Budapesten azonban néhány számlákökörzetben még folytatódott az adatfelvétel. Az összeírás adatainak településenkénti összesítését február 20-ig jelentették a Népszámlálásnak.

A lakosság atlatszo/gáltatási készsége

A népszámlálás végrehajtását a lakosság alapvetően rossz hangulata befolyásolta. A csökkenő életszívonal és az általános bizalmatlanság közepette a tömegkommunikáeiő által nem kellő megvilágításban nyilvánosságra hozott 700 000000 forintos költségkeret a lakosság minden rétegében és a számlálőbiztosok körében is ellenérzéseket váltott ki.

Az adatszolgáltatási készség a községekben általában jó volt, a városokban azonban

a lakosság gyakran adott hangot ellenszenvének. Az adatszolgáltatást teljesen megtaga—

dók száma (mintegy 300 fő) mégsem haladta meg lényegesen a tíz évvel korábbit.

Propaganda

A hagyományos propagandaeszközök (gyufacímke, postai levelezőlap, plakát, hir- detmény) mellett a sajtókampány a december 13-án megtartott sajtt'itájékoztatóval in—

dult, az ott elhangzottak azonban a tévében, a rádióban és a központi lapokban nem kaptak kellő hangsúlyt. Az összeírási időszakban megszaporodtak a tömegkommuniká—

ciőban a népszámlálással foglalkozó anyagok, amelyek többsége kiállt az adatfelvétel mellett. Nagyobb visszhangot, érzékelhető hatást azonban a kritikus hangvételű a rossz közhangulatra építő cikkek és tévéműsorok váltották ki.

Az általános bizalmatlanság. a népszámlálással szembeni ellenérzés. sőt az eseten—

kénti hisztérikus megnyilvánulások ellen nem lehet racionális érvekkel eredményesen fellépni, ezért a kritikus hangvételű cikkekre, riportokra a Hivatal általában nem reagált, a félrevezető információkat nem cáfolta. Nem volt szükség a bojkottfelhivások elleni fellépésre sem, mert ezek a jelenségek elszigeteltek maradtak, így, bár nehezítették, de nem veszélyeztették a népszámlálás végrehajtását.

A helyi sajtóorgánumok szoros kapcsolatban voltak a népszámlálás megyei irányí-

tóival. Az itt megjelent közlemények, nyilatkozatok ,_ általában az adatlielvétellel kapcso—

latos konkrét ismeretekre kitérve jobban tájékoztatták a lakosságot a népszámlálás céljáról és a végrehajtás módjáról, mint a központi sajtő.

A nwgi'eí és a helyi tanácsok részvétele a; összeírásban

A népszámlálási adatgyűjtés végrehajtása a tanácsok feladata volt. A helyi tanácsok munkájának minőségét alapvetően meghatározta a korábbiakhoz képest megváltozott

JELENTÉSEK 513

irányítási rendszer. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a tanácsoknak ebben az idő- szakban hasonló nagy volumenű, de nagyobb politikai súlyú feladatnak (választási

előkészület) is eleget kellett tenniük. Ennek következménye volt, hogy a tanácsok a szakmai irányítás mellett igényelték a KSH helyi szerveinek az adatfelvétel végrehajtásá—

ban való közreműködését is. A nehézségek és a túlterhelés ellenére a tanácsok a népszám- lálással kapcsolatos feladataiknak határidőre eleget tettek,

A KSH területi szerveinek munkája

A KSH igazgatóságainak szervezeti felépítése az elmúlt évtizedben alapvetően módosult, a létszám jelentősen csökkent. Ezért az adatfelvétel előkészítésével és végrehaj—

tásával kapcsolatos feladatok az egész területi apparátust igénybe vették. A rendszeres feladatok csökkentésére nem volt mód, ennek következtében a megnövekedett feladatok—

nak csak jelentős túlmunkával tudtak eleget tenni. Minden igazgatóság kiemelt feladat-

nak tekintette a népszámlálást.

Az összeírás szakmai íapasztalalai

A helyszíni munkákat szakmailag a megyei igazgatóságok munkatársai és a Nép—

számlálás instruktorai segítették és ellenőrizték. A tapasztalatok alapján megállapítható,

hogy kitöltési hiányok, illetve valóságtól eltérő válaszok ezúttal is szerepelnek az össze—

írási anyagban. Ezek döntően azok a kérdések, amelyek összefüggésbe hozhatók a vagyoni, jövedelmi helyzettel. Ilyen például a lakás—alapterület, a főfoglalkozás, illetve a nyugdíj melletti kereső tevékenység, háztáji munka. Külön említést érdemel a nemzeti—

séggel összefüggő kérdéscsoport válaszainak megbízhatósága. A válaszok fenntartások—

kal kezelhetők különösen a nemzetiséget tudakoló konkrét kérdés esetében. A nemzeti- ségi szövetségektől az igényelt és kellő mértékű támogatást általában nem kaptuk meg Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal nemcsak a területi előkészítésben hanem az összeírás végrehajtásábanis zavart okozott, mert az ÁNH cím— és névjegyzéke sokszor eltért a tényleges helyzettől.

A népszámlálási összeírást és a helyi előzetes összesítéseket követően a Miniszterta-

nács által jóváhagyott ütemtervnek megfelelően a Központi Statisztikai Hivatalban, illetve megyei igazgatóságain megkezdődtek a népszámlálási kérdőívek ellenőrzésének és egyeztetésének munkái. Ezek eredményeiről az év közepén külön kötetben településen—

ként nyilvánosságra hozzuk a népesség számára és lakásállományára vonatkozó, már ellenőrzött előzetes adatokat. Az év végén kerül publikálásra a 2 százalékos véletlenszerű mintán alapuló adatok közlése, amely a népesség- és lakásösszetétel részleteit tartalmaz—

za. Az adatok végleges feldolgozásának előkészítése ez év folyamán befejeződik, a részletes adatközlések l99l—l992-ben jelennek meg.

Budapest, 1990. március 5.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL