NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG
Népünk foglalkozása.
(Az 1941. évi népszámlálás előzetes eredményei.)
Les professions exereées en Hongrie.
(Résultats prooisoires du Recensement de 1941.) Résumé. On va terminer le dépouillement
des renseígnements fourn—is sur les professions par le Recensement de 1941. En attendant dtavoir les résultats complets, notre Revue a déja publií cette année (pages 21—23), alaprés des chi/'fres tire's d'urgence des renseignements, la répartition de la population suivant les grandes catégories de professions; et nous donnons maintenant guelgues autres details importants.
Les chiffres pu'blie's ci—aprés sont prouisoires et approximati/s, comme ceux gui ont para auxdi—
tes pages de cette Revue. Le tableau I indigue, pour le pays entier, les populations active, passive et totalc, par grandes catégories de pro/essions. Le tableau [2 montre lla population totale d'apres les catégories pro'fessionnelles du tableau 1, et par comituts et oillcs autonomes. Le tableau 3 ren—
seigne sur les populations active et passive, d'aprés le classement du tableau 2. Les tableaux 4 et 5 indiguent, le premier pour le pays entier, lc second par comitats et villes autonomes, les mémes popu—
lations, suiuant la situation prOxfessionnelle, elest—á- dire, le classernenl social.
Ces données—lá font voir plusieurs faits instruc- tífs au point de vue démograpliigue el économigue.
Notamment, parmi les personnes actives, la production du sol, les mines, l'industrie et le trai'ic ont une proportion infe'rieure á celle gue ces caté- gories ont parmi les personnes passives; et cela est dá szirtout au fait (Iue la catégorie des employés de ménage a bien peu de personnes passives. — Dans les catégories pro/"cssionnelles ou il y a beaucoup de fanzilles nombreuses,laproportion des personnes passioes pour 100 perSOnnes aciives est plus grande gue dans les catégories dlun caractére plus urbain, gui comptent relativementpeudteniants. Cependant, .lá, il faut savoir aue pour la production du sol, le Rerensement a enregistré comme personnes actives .les membres de famille secondantle chef de famille;
de sorte (]lle si ceux—ci étaient classes parmi les personnes passives, ladite proportion augmenterait jott dans cette catégorie, —— Bien (Iue les chiffres fdisponibles sur la situation profession—nelle ne don- nent gu'un releué brut du classement social, on sconstate, par eux, (luc la proportion des indepen-
dants est infe'rieure a cel—le des individus employe's;
(nie la catégorie des employés proprement dits ntest pas trop populeuse; gue le nombre des ouvriers prédomine, dépassant celui des indépendants.
Naturellement, les chifires se modifient fort guand on ne compte pas parmi les ouvriers, les membres de famille secondant le chef'de famille.
Les chi/ires de détail montrent la grande diffé;
rence (]ui existe, pour la répartitíon des ha'bitants par catégories de professions et situations profes- sionnelles, entre d'une part Budapest et d,autre part, les autres villes autonomes et les comitats. Ils indiguent également les écarts plus ou moins forts gu7il y a, sous ledit rapport, entre les villes auto—
nomes et les comitats. On ooit, par eux, gue parmi les villes autonomes, guelgueS—iurles sont tres agri- coles et gue d*autres, guoigue industrialisées, ont, aujourdthui encore, beaucoup dlagriculteurs; et (pie dans certains comitats oil l'industrie et l'extrac—
tion miniére ont fait de iii/'s progrés, la proportion des agriculteurs est maintenant de moins de 50%.
La situation professionnelleaun étroit rapport avec le caractére professionnel: Id oil la proportion des agriculteurs est tres éleve'e, celle des indepen- dants et des membres de famille secondant le chef de famille est également forte. Dtautre part, dans les regions industrielles, la proportion des ouvriers dépasse bien celle gulils ont pour le pays entier;
dans les villes, On constate la merne chose pour les employés.
714
A RfIagyár Statisztikai Szemle a leg- utóbb országos keretekben ismertette az 1941. évi népszámlálás foglalkozás—statisz—
tikái végeredményeiü) Ezt a csupán egé- szen összefoglaló jellegű első adatközlést most egyrészt a keresők és eltartottak fog- lalkozási főcsoxportok és foglalkazási vi- szony (társadalmi rétegződés) szerinti mea;- oszzlására vonatkozó, másrészt területi ——
törvényhatósági —— részletadatokkal egé-
szíthetjük ki. "
1) Tájékoztató adatok a népesség foglalkozásá—
ról, M. Stat. Szemle 1944, évf. 21—23. 1.
14
lültllllll SllliSlillll Hlll llxl
6. szám -—- 192 —— 1944
Adatainknak ezúttal is a foglalkozási foglalkozásúak (különösen a véderő) kö- feldolgozás még nem teljesen egyeztetettv r—ében magyarázza meg azt, hogy az őster- főeredményeinek soronkívüli összefogla— mele's és az ipar—forgalom százalékaránya lása a forrása; tehát csak az első tájékoz-
tatásra szolgálhatnak. Egészen hiteles és teljes képet népünk foglalkozási viszonyai- ról természetesen majd csak a részletes feldolgozási táblázatok ellenőrzésével és összesítésével kapcsolatos munkálatok be- fejezése után kaphatunk. Néhány várme_
gye nyers és véglegesnek tekinthető ered- ményeit azonban kílsérletklép—en időközben máris egybevethettük. Minthogy ennek so- rán csupán egészen minimális eltérések mutatkoztak, kétségtelennek látszik, hogy a most _ lényegesen korábbi időpontban, mint tíz esztendővel ezelőtt — ismertetésre kerülő részletadatok a tájékoztatásra telje—
sen alkalmasak.
Az említett egybevetés során eddig szer- zett tapasztalatok szerint a vármegyékben az őstermelés és a városi törvényhatósá- gokban az ipar (és az iparforgalom) vég—
leges lélekszáma a táblázatainkban szereplő adatoknál előreláthatólag egy árnyalattal magasabb, az egyéb foglalkozásúaké pedig valamivel alacsonyabb lesz. Ez persze in- kább csak egyes törvényhatóságokban okozhat majd — általában ott sem lénye- ges —— eltolódást, míg az országos végered- mrényeket csupán lényegtelenül fogja mó- dosítani.
Az alábbiakban a rendelkezésre álló táblák anyagához többnyire csak általános megjegyzéseket fogunk hozzáfűzni; a be- ható adatismertetésre a végleges eredmé- nyek közzétételekor kerül majd — terv szerint szintén c folyóirat hasábjain — sor.
A Szemle az elsö foglalkozási adatköz- lés alkalmával csupán az egész lakosság foglalkozási főosoportok szerint való réte—
geződését és a keresők és eltartottak vég—
számát ismertethette. Az 1. tábla most a népesség foglalkozás tekintetében leginkább elkülönülő e két alkotórészét,akeresők és hozzátartozóik, az eltartottak adatait (ide—
értve a háztartási munkát végző nőket is) részletezi szintén foglalkozási főcsoportok szerint.
A keresők és eltartottak foglalkozási tagozódása 1941—ben is nagyban-egészben ugyanazokat a sajátosságokat mutatta, mint a korábbi népszámlálások alkalmá—
val. A háztartási alkalmaztottaknak tudva—
lévőleg alig vannak eltartottjaik; főleg ez a körülmény, valamint a hozzátartozók kisebb aránya a nyugdíjasok és az egyéb
— hatalmas
észrevehetően alacsonyabb —— előbbié 557 helyett 548, utóbbié 300 helyett 28'5% — a keresők közt, mint az egész lakosságban;
az eltartottak körében viszont az agrár-
hányados 56'7%-'ra emelkedik és az ipar- forgalom arányszáma is a 30% fölött van (31'1%). A keresők és az eltartottak közt
viszonylag azoknak a foglalkozásoknak az arányszáma a leginkább eltérő, amelyek- ben vagy aránylag népes a család (bányá- ' szart és kohászat, közlekedési, vagy rend—
szerint különleges okokból (magasabb életkor, házassági akadályok) kevesebb, sőt ritka a hozzátartozó (nyugdíjasok, nyugdíjas özvegy-ek, házi cselédek, egyéb foglalkozásúak, kivált katonák). Az előbbi kategóriákban az eltartottaknál, az utób- biakban a keresőknél emelkedik maga- sabbra a megfelelő százalékszám.
A kereső-eltartott arányban foglalko- zási ágankint jelentkező különbségeket a leghívebben az 1. tábla utolsó számoszlopa szemlélteti. Különösen szembeszökő az a szakadék, mely az eltartottak száz keresőre jutó a'ánya szerint a sok- gyermekes bányász—réteg _ ennek köné- ben ez az arányszám 202 —— és a házi cse—
lé'dek — itt 10 a megfelelő hányados ——
közt mutatkozik. Az őstermelés s az ipar eltartottjainak száz keresőre számított mérőszáma (116, illetőleg 114) alig tér el egymástól és csak kevéssel haladja meg a 112-es országos átlagot. (Nyilvánvaló, hogy az országos eredmény kialakulására első- sorban e két legnépesebb foglalkozási ka- tegória gyakorol befolyást.) Valójában azonban agrárnépünk körében általában nagyobb a család, több a gyermek, mint az iparos lakosságban. Azt, hogy ez a kii—
lönbség adatainkban nem ütközik ki tel- jes erővel, legfőképen a birtokos- és bérlő- elem segítőesaládtagjainak nagy száma magyarázza meg, mert ezeket a foglalko- zási statisztika a keresők közé sorozza (az iparban a segítőesaládtagok száma csekély, fiatalkorú munkás azonban itt is szép számmal akad). E mellett az agrárla'kos—
ság leszármazottai közül számosan elsza- kadnak a családtól és már fiatal korban más pályán helyezkednek el.
A Szemlében az első alkalommal és most előtxárt foglalkozási adatanyag tör—
vényhatósági részletezésben is rendelke- zésre áll. A 2. tábla a vármegyék és tj. vá-
— 193 — 1944
1. A keresők és eltartottak foglalkozási főcsoportok szerint 1941-ben!) Populations active et passive en 1941, par grandes catégories de professional)
Personnes Personnes ;,- g'; Száznke—
_ Keresók és §_'§ jiiiaggtreel—
eltartottak '" E a % tartott
. . ,, együtt Eltar- $§1w§
Foglalkozas1 focsoportok Keresők Eltartottak personnes Keresók totta]; svga; 139750"-
Grandes catégories de professions actives passiws actives et actives passívas É'É § § tte—557835
passives Ég ÉS pourlűű
!. "94 N persoltt:
szám — nombres absolns % nesvízsc 1-
Östermelés —— Production du sot ... 3,792.715 4,400.125 8,192.840 54' 567 55' 116 Bányászat és kohászat — Mines et métallurgíe 68.809 138081 206390 1'0 18 14 202 Ipar — Industm'e ... 1,372.410 1,563.325 2,935.735 198 202 200 114 Kereskedelem és hitel —— Commerce et credit 342090 868598 710688 4'9 4"? 49 108 Közlekedés — Communications et transports 194484 344001 538485 28 44 3"? 177 Bányászat és ipar-forgalom együtt — Mines,
industrie, trafic, au total ... 1,977.293 2,414.005 4,391.298 285 31'1 300 122 Közszolgálat és szabadfoglalkozások —— Ser—
vice public et professions ltbe'mles . 316099 343.558 659.657 4'6 4'4 4'5 109 Napszámosok külön megnevezés nélkül ——
Journalie'rs s_ a. i ... 65.567 61.533 ' 127100 09 08 09 94 Nyugdíjasok és tőkepénzesek stb. —— Retratte's,
renitens, etc. ... 256794 246157 502951 B'? 32 34 96
Házi cselédek —— Domestz'aues ... 210.864 20.158 231.022 B'] 03 16 10 Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak —Autres
professions et professions non déclare'es . . 307.602 270853 578455 44 35 39 88 Összesen —— Total. . . 6,926.934 7,756.389 14,683.323 1000 1000 1000 112 1) Tájékoztató értékü ideglenes eredmények. — Résultats provtsoires et approximatifs.
fosok egyenkinti felsorolásával az egész népesség foglalkozási megoszlását mutatja be szám szerint és százalékban, a 3. tábla pedig ugyancsak foglalkozási főcsoporton- kint a keresők és eltartottak törvényható—
ságonkinti számát közli.
A 2. táblából kitűnően a városokban és a vidéken merőben elütő a népesség foglal- kozási szerkezete. Budapesten például mindössze 1-2, a vidéki tj. városokban pe-
dig 21-2 —— együtt a tj. városokban 12-0%
—— az őstermelésből élő népesség aránya;
a megyei törvényhatóságokban ellenben
65'0%-ra ugrik, vagyis megközelíti az egész
lakosság kétharmadát. Viszont az ipam- forgalom hányadosa megyéinkben mind-
össze 24'8%, míg a vidéki tj. városokban
ennek csaknem kétszerese (46070), Buda pesten pedig kb. két és félszerese (63'1 %).A városias jelleg kialakulásánál különösen közrejátszó többi foglalkozási főcsoport- ban (pl. közszolgálati és szabadfogla—lkozá- súak, házicselédek stb) még élesebben je- lentkezik az ipar-forgalomnál is észlelt el- térés, mely egyébiránt meglehetősen foko- zódn—ék, ha a megyei városokat, vagy álta—
lában a városias nwéptömörüléseket mind kiemelnők a *vármegyékből.
Tanulságos a 2. tábla Iélekszámadatai- nak az összehasonlítása is. Az ország egész
népességének egyötödénél jóval kisebb része
(17'3%—a) él ugyanis tj. városainkban; az
őstermelxésnél 3'7%—*1*a zuhan ez az arány,
több más foglaltkozásban azonban a 40%
fölé is emelkedik; így a kereskedelemben
(42570), a közszolgálati és vszabadfoglalko—
zások körében (40'8%), a k. m. n. napszá-
mosoknál (46'7%), a házi cselwédeknfél
(41'2%) és az egyéb foglalkozásúaknál(42'7%); a bányásznépességből érthetően
igen parányi resz (4'6%) a tj. városoklakosa.
A 2. tábla részletadatai alapján még azt is érdemes kiemelni, hogy nemcsak a váro- sok, hanem a megyék közt is nagyon kül- lönféle típusokkal találkozunk, szoros ösz—
szefüggésben gazdazságföldrajzi helyzetük- kel, gazdasági múltjukk—al.
Táblázatunk tj. városi adatai szerint a jóformán tisztán városias népréteget tömö—
rítő és nyugati értelemben 'is városnak szá- mító központjaink mellett több _ főleg újab- ban sajátos magyar várostípusnak tekintett
—— nagyhatárú agrárgóc, valamint a két ka- tegória közti átmenetet képviselő (fokozato- san iparosodó, de még mezőgazda elemmel is meglehetősen vegyített) néhány városi törvényhatóság sorakozik. Budapest után Kassa, Győr, Miskolc és Pécs tj. városok- ban a legalacsonyabb — 496 -on aluli _ az
m
6. szám ———194——
1944
2. A népesség foglalkozási főcsoportok szerint törvényhatóságonkínt l94l—ben.')
§ .. _ ' 'a"
§ § § :: § *. ÉÉ :
N '— . 5
"§ % a § ? .a 'S. 73 .: 357 —
s e a . s : § .. s : .e- l s
"3 Törvényhatóság, közigazgatási kirendeltség %? § vs m § § E É.) § _m3 3
'S . . Ég *" c.. : '" § 'a 2 mg", mi?-"*-
2 Comtíats, mlles autonomes et secteurs %, § 3 _g 3;- 5 % § %Él' ;; Én.
[ spéciaux (,,Exposítur") *a § § § % " ! § § § : § % 03
.o .2 H § "; !; w § 3 § u, 'gE VJN
_g ; s % § _s-s ; §§ s§§ 33135
; E "§ ton. ms .? MU szo: mun-ÉS
!— 0
._ ::
:?) 3 A. z á m
a) Vál-megyék és közigazgatási kirendeltségek Comitats et secteurs spéciaux
1 Abaúj-Torna vm.*) ... 161.408 116.536 2.474 19.237 4.269 4.932 30.912
2. Bács-Bodrog vm. . 695.895 500.472 10 118.757 22.127 11.057 151.951
3. Baranya vm. . . . . ... . 305.584 208.205 14.236 47.802 6.897 6.494 75.429
4. Bars és Hont k. e. e. vm.") . 146.102 99.066 49 20.614 4.470 4.160 29.293
5. Békés vm. ... . . 338.974 211.834 29 60.773 16.827 8.422 86.051
6. Bereg vm. ... . 142.384 77.741 29 23.042 8.501 5.535 37.107
7. Beszterce-Naszód vm. . 149.912 118.023 140 13.374 3.726 2.721 19.961
8. Bihar vm. ... . 446785 353304 505 46.801 10.700 7.518 65.524
9. Borsod vm. ... . 304.962 151.056 35.291 73.248 7.666 10.553 126.758
10. Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vm. . . 177391 125322 4 24.624 7.013 3.264 34.905
11. Csík vm. ... . 172.246 124.774 403 23.991 3.445 4.774 32.613
12. Csongrád vm. . 162.615 107.622 7 30.044 5.902 3.057 39.010
13. Esztergom vm. . 115.384 45.988 22.998 22.601 3.479 3.839 52.917
14. Fejér vm. ... . 248045 164238 6.553 38.787 6.272 9.104 60.716
15. Gömör és Kishont vm. ... . 107.206 58.344 7.310 17.534 3.586 4.003 32.433
16. Győr, Moson és Pozsony k. e e. vm. . 160.179 104.105 38 32.608 4.064 5.644 42.354
17. Hajdu vm ... . 188.446 137.211 9 21.497 7.024 5.561 34.091
18. Háromszék vm. . 142.401 93.071 376 26.810 3.354 3.463 34.003
19. Heves vm. ... . 325.421 205.419 10.754 44.173 10.029 14.758 79.714
20. Jász—Nagykun-Szolnok vm. . 424.966 269.405 49 72.469 16.302 12.773 101.593
21. Kolozs vm. . . . ... - 156.649 128.032 2.370 10.887 1.994 3.721 18.972
22. Komárom vm. . 263.075 159.166 21.998 42.359 6.754 7.159 78.270
23. Máramaros vm. . . . 214.816 150.890 4.247 21.230 9.227 8.020 42.724
24. Maros—Torda vm. . 256.160 208.852 236 24.647 4.138 5.442 34.463
25. Nógrád vm. ... . 260.668 129.928 24.439 54.190 7.805 8.097 94.531
26. Nyitra és Pozsony k. e. e. vm. . 180370 113703 72 28.081 7.072 9.687 44.912
27. -Pest-Pilís-Solt-Kiskun vm. ... . 1,534.031 580.737 3.163 532.450 83.082 93.230 711.925
28. Somogy vm. ... 391.289 267.784 1.703 59.808 11.763 8.813 82.087
29. Sopron vm. 141.798 100.119 759 22.811 4.163 2.922 30.655
30. Szabolcs vm. 428.423 301.008 248 54.827 18.447 10.146 83.668
31. Szatmár vm. 431347 322.142 14.067 44.208 12.657 8.486 79.418
32. Szilágy vm. ... 283.560 240.728 1.498 17.772 4.809 3.503 27.582
33. Szolnok—Doboka vm. 240.579 198.081 2.135 14.024 5.180 5.154 26.493
34. Tolna vm. . . 273.154 180.006 2.471 45.579 8.654 8.842 65.546
35. Udvarhely vm. 117.657 88.784 1.330 12.893 2.407 1.693 18.323
36. Ugocsa vm. .. . ... 81.138 57.635 49 7.566 3.358 4.038 15.011
37. Ung vm. . . . . 45.473 35.601 — 3.145 963 2.365 6.473
38. Vas vm. ... 326.761 196.580 21 55.335 13.247 12.050 80.653
39. Veszprém vm. . 266.865 149.861 8.838 58.715 8.126 7.517 83.196
40. Zala vm. . 511.373 369.577 5.466 62.581 13.702 13.663 95.412
41. Zemplén vm. ... . 201.968 131.092 262 30.828 8.424 6.752 46.266 42. Beregi közig. kir. —— Sedeur spéc. de Bereg ... . 217.428 181.056 56 17.514 4.656 3.443 25.669 43. Máramarosi közig. kir. — Sedeur ! éc. de Máramarol . . . 271.607 213.923 135 19.416 9.388 9.179 38.118 44. Ungi közig. kir. — Sedeur spéc. d' ng ... . . . . 132.941 110.140 35 9.307 2.676 2.516 14.534
8) Vármegyék és közigazgatási kirendeltségek együtt
Ensemble des comitats et des secteurs spéciaux ... 12,146.036 7,887.761 196.862 2,028.959 408345 378070 3,012.236 b) Törvényhatósági jogú városok — Ville: autonomes
1. Budapest székesfőváros — lampllale ... 1,164.963 13.478 1.652 486.862 177.795 69.398 735.707
2. Baja ... . . ... . . . 32.309 6.894 89 9.311 2.759 1.913 14.072
3. Debrecen 125.933 24.862 9 35.834 11.563 9.156 56.562
4. Győr ... 57.190 1.992 30 28.001 5.612 3.057 36.700
5. Hódmezővásárhely 61.776 35.284 2 13.287 3.453 1.289 18.031
6. Kassa ... 66.981 1.955 42 19.043 7.158 5.274 31.5174
7. Kecskemét 87.269 48.760 1 15.247 4.855 2.052 22.155
8. Kolozsvár 110356 8.189 46 44.962 12.566 8.975 66.549
9. Komárom . . . . 30.858 2.140 12 9.107 2.756 2.820 14.695
10. Marosvásárhely 44.933 3.450 53 16.785 4.732 4.372 25.942
11. Miskolc ... 77.362 2.734 354 30.051 8.167 6.459 45.031
12. Nagyvárad 92.942 6.806 6 35.904 12.281 6.658 54.849
13. Pécs ... 73.000 2.849 5.403 23.966 6.465 5.376 41.210
14. Sopron 42.255 3.988 1.757 13.904 2.996 3.288 21.945
15. Szabadka . . . 102.736 53.574 9 19.021 5.692 7.462 32.184
16. Szatmárnémeti . . 52.011 8.185 13 18.260 6.460 3.686 28.419
17. Szeged ... 136.752 48.230 19 33.257 8.714 6.330 48.320
18. Székesfehérvár 47.968 6.474 20 15.957 3.667 4.163 23.807
19. Ujvídék ... 61.731 9.299 2 22.276 8.391 4.402 35.071
20. Ungvár 35.251 2.681 9 9.267 3.861 2.119 15.256
21. Zombor ... 32.111 13.255 — 6.474 2.400 2.166 11.040 b) Tj. városok Budapest szfőv. nélkü —- Villes autonomes
sans Budapest ... 1,372.324 291.601 7.876 419914 124.548 91.017 643.355 b) Tj. városok Budapest szfíív. -sal együtt —— Ville: auto-
nomes, y compr. Budapest ... 2,537.287 305079 9.528 906.776 302.343 160.415 1.379.062
Magyarország összesen — Hongrie entiére ... . . . . 14,BS3.323 8,192.840 ) 206390! 2,935.735 710.688 538.485 4,39l.298 ')Tájékoztató értékű ideiglenes eredmények. — Résulmts provísoires et approximattfs.
6. szám — 195 — 1944
í
Populatíon par grandes catégories de professions, suivant les comitats et les villes autonomes, en 1941 1)
6.815 - 50 — u ú-É'É 'ÖÉ—"É — Ö'DÉ'N'
2555 7 1—23 § Ef.—: 33: :. :: 333
"9: '-.; x% 5—— PM "1: ",Ws 51331: 4: .r— ." **
393 E . 23 33? ?- §; .. 33 - 053 323 E. 33 zsé %
3013. 133 un.—. 3 a. ; g: 3 433, § _EÉÉÁMIÉ 43 mt: gwj. ;
"%% 34.14 4942 % ÉIIT 73 mg; 2 E— :: 0113 OMH xvi 'az id Ela *:
383 09 ***-51 %i"- "3510 4 "03 § 0" § *0 §€8§ o.,, 14] %% MJP 0
534113. %x; 111 "! 33 ""a: . jege. *— § 738 $$$ "753 EGy—SK 83 8 ": "?: MNE. ;
503— e: fí-MÉ 0.3 3337, 'a': Sz: '— 131 1333— g-g, agg 5—3 01243; 3.3: .g-3_ 4
Ég.—;" _a § ...,-31: 517, No,." EU m ] x" g—g .V' 59—31 'S; 4033 3283; g; n: !
33-i: 3: "090 ._2 3392 03 39 03 28- 393 333 33 "3093 3 33:
szü %? 3122 3§ 3593 %s 25 23 %% SÉÉ 303 533943 %: ;? l§§ 032? E
MSE. z § 2313 m 0 14535: 0004 043 S xb 440: 00273 mea 213 zár. mü 04331 3
54
en nombres absolus 0/0 191
4.013 1.013 3.000 1.351 3.433 722 1-5 11—9 2-0 3-1 19-1 25 1-0 1-9 1-1 2-2 1 13.303 1.034 7.509 0.207 9.199 72-0 00 17-0 32 1-0 21-3 2-7 0-2 1-1 0-9 1-3 2 3.049 035 0.303 2.407 3.330 03-1 47 150 2-3 2-1 24-7 2-0 0-2 ' 2-3 0-3 1-3 3 5.404 933 4.350 1.372 4.923 07-3 0-0 14-1 34 2-9 20-1 37 0-7 3-1 1-3 3-3 4 13.034 1.200 9.904 5.430 11.441 02-5 00 17-9 5-0 25 254 3-9 0-4 2—9 1-0 3-3 5 3.037 4.011 0.522 1.030 0.030 54-0 0-0 10-2 0-0 3-9 20-1 01 3-2 4-0 1-2 4-2 0 3.917 073 1.720 1.503 4.109 73—7 04 3-9 2-5 1-3 13-3 2-0 0—5 1-2 1-0 2-7 7 10.242 1.734 5.157 4.121 0.103 79-2 01 10-5 2-4 1-7 14-7 2-3 0-4 1-2 0-9 1-3 3 7.292 1.291 11.090 2.902 4.507 49-5 11-0 24-0 25 3-5 41-0 24 0-4 30 1-0 1-5 9 5.993 539 3.742 2.191 4.094 70-0 0-0 13-9 4-0 1-3 19-7 34 0-3 2-1 1-2 2-7 10 4.154 1.137 2.000 1.990 5.573 725 0-2 13-9 20 23 13-9 24 0—7 1-2 1-1 3-2 11 4.909 903 3.323 2.103 4.030 00-2 0-0 13—5 30 1-9 24-0 30 0-0 2-0 1-3 2—9 12 4.470 545 5.213 1.210 5.030 39-9 199 19-0 30 3-3 45-3 3-9 0-5 4-5 1-0 4-4 13 0.710 545 7.710 3.000 4.520 002 2-0 15-7 25 3-7 24-5 2-7 0-24 3-1 1-5 1-3 14 4.309 009 4.311 1.447 5.133 54-5 0-3 10-4 33 3-7 30-2 45 0-03 40 1-4 4-3 15 4.554 520 3.310 2.097 3.233 05-1 00 20-4 25 3-5 . 20-4 2-3 0-3! 2-1 1-3 2-0 10 5.949 499 4.440 2.009 4.139 723 0-0 11-4 3-7 3-0 13-1 32 0-3 2-3 1-1 2—2 17 4.744 070 3.107 2.215 4.591 05-4 0-3 13-3 24 2-4 23-9 33 0-5 2-2 1-5 3-2 13 11.515 1.003 11.305 3.372 12.003 032 3-3 13-0 3-1 45 24-5 35 0-3 3-0 1-2 3-7 19 14.344 2.193 13.440 0.033 10.300 034 0-0 17-1 33 3-0 23-9 3-5 0-5 3-2 1-0 3-9 20
2.920 120 1.100 920 4.307 31-7 15 7-0 1-2 24 121 1-9 0-1 0-3 0-0 2-3 21
0.547 1.059 7.921 3.290 0.310 00-5 34 104 2-0 2-7 29-3 25 0-4 3-0 1-2 2-0 22 0.537 3.439 4.110 1.353 5.753 70—3 20 9-9 4-3 3-7 19-9 . 3-0 1-0 1-9 0-0 2-7 23 4.947 707 2.140 2.453 2.593 31-5 04 9-7 1-0 2-1 13-5 1-9 0-0 0-3 1-0 1-0 24 9.113 1.333 11.710 3.044 10.453 49-3 94 203 3-0 31 30-3 35 0-7 4-5 1—2 4-0 25 0.124 1.210 7.322 2.093 5.101 023 0-0 15-5 39 5-4 243 34 0-7 4-3 1-2 2-3 20 74.130 10.109 73.940 20.591 51.573 37—9 02 347 5-4 0-1 40-4 43 1-1 5-2 1—3 3-3 27 11.594 2.134 11.179 4.973 11.433 03-4 04 15-3 30 2-3 21-0 30 0-0 2-9 1-2 2—9 za 3.733 204 2.323 1.711 2.343 70—7 05 10-1 2-9 2-1 21-0 20 0-1 1-3 1-2 2-0 29 15.293 2.300 3.114 4.943 12.531 70-3 01 12-3 43 2-3 19-5 3-0 0-7 1-9 1-1 2-9 30 11.212 2.030 0.705 3.340 5.935 74-7 33 10-2 2-9 2-0 13-4 20 0—5 1-0 0-9 1-3 31 5.937 503 2.077 2.240 4.437 34-9 05 0-3 1-7 1-2 9-7 2-1 0-2 0-7 0-3 1-0 az 5.310 543 3.129 2.027 4.490 324 0-9 5-3 2-2 2-1 11-0 2-4 0-2 1-3 0-3 1-9 33 3.770 749 7.379 3.009 7.135 059 0-9 10-7 32 3-2 24-0 32 0-3 2-9 1-1 2-0 34 3.500 309 1.303 1.077 3.730 75-5 1-1 11-0 24 1-4 15-0 30 0-3 1-5 0-9 32 as 3.024 1.202 2.023 700 1.333 71-0 0-1 9-3 4-1 5-0 13-5 37 1-5 2—5 0-9 1-9 30
1.409 107 1.099 252 532 733 _ 0-9 2-1 5-2 14-2 3-1 0-2 2-4 0-0 1-2 37
12.900 1.703 11.249 4.900 13.590 002 0-0 10-9 41 3-7 24-7 40 0-5 3-4 1-5 5-7 33 9.507 1.002 7.202 4.124 11.913 50-2 33 22-0 3-1 2-3 31-2 30 0-4 2—7 1-5 4-4 39 13.344 3.037 11.473 5.407 12.353 72-3 1-1 12-2 2-7 27 137 2-7 0-0 2-2 1-0 2-5 40 7.990 1.054 0.012 2.540 7.003 04-9 01 153 4-2 3-3 22-9 40 0-5 2-9 1-3 3-5 41 4.319 303 1.505 734 3.047 33-3 0-0 3-1 2-1 1-0 11-3 2-0 0-2 0-7 0-4 1-0 42
0.327 1.330 2.030 1.240 7.533 73-7 04 7-1 3-4 3-4 14-0 25 0-5 1-0 0-5 2-3 48 *
2.530 94 300 700 4.005 32-3 00 7-0 2-0 1—9 10-9 1-9 0-1 0-7 0-5 3-1 44
390.094 07.030 320322 133949 331300 05-0 1 0 10-7 34 3 1 24-11 3 2 o 0 2-0 1 1 2 7 143102 20.933 32.423 02.010 107.299 1-2 04 41-3 153 5-9 03-1 12-3 1-3 7-1 5-3 9-2 1
2.329 025 2.202 043 5.044 21-4 03 23-3 35 5-9 43-5 33 1-9 0-3 20 150 2
12.045 5.303 11.747 3.207 12.147 19-3 0-0 23-5 9-2 72 449 9-0 4-2 9-3 2-0 9-01 3 3.700. 1.323 4.513 1.993 4.953 3-4 0-1 49-0 9-3 5-3 04-2 10-0 2-3 7-9 3-5 3-7 4 2.345. 313 1.910 1.153 2.235 57-1 0-0 21-5 5-0 21 292 4-0 0-5 3-1 1—9 3-0 5 3.044 3.235 7.303 1.020 13.130 2-9 01 234 10-7 7-9 47-1 12-0 4-9 11-0 2-4 19-7 0 4.903 320 3.224 1.043 0.257 55-9 00 170 5-0 2-3 25-4 5-0 0-4 3-7 1-9 7-1 7 12.503 2.513 3.059 3.739 9.374 7-4 0-0 40-5 113 3-1 59-9 113 2-3 7-3 3-4 3—4 a 3.449 1.033 2.125 009 0.745 0-9 0-0 29-5 39 9-1 47-5 11-2 34 0-9 2-2 21-9 9 4.303 924 3.007 1.537 5.170 7-7 0-1 37-4 10-5 9-7 57-7 9-0 2-1 3-0 3-4 11-5 10 0.909 2.035 3.015 2.303 9.505 3-5 05 333 10-0 33 53-2 90 2-7 11-1 31 124 11 3.400 3.343 0.239 2.007 10.070 7-3 0-0 33-0 13-2 72 590 9-0 3—0 0-3 2-3 11-5 12 3.303 2.025 7.193 1.707 9.023 3-9 7-4 32-3 39 7-4 50-5 11-4 23 9-3 2-4 13-2 13 3.734 414 3.013 1.203 5.243 9-4 4-2 32-9 7-1 73 520 13-7 1-0 3-5 3—0 12-4 14 5.270 1.013 3.917 1.454 4.713 522 0-0 13-5 5-5 7-3 31-3 51 1-0 3-3 1-4 4-0 15 34.933 2.397 3.177 1.230 3.004 15-7 0-0 35—1 12-4 7-1 54-0 9-5 4-0 0-1 2-4 7-1 10 11.000 3.007 10.425 2.270 12.023 353 0-0 24-3 04 4-0 35-3 37 2-2 7-0 1-7 9-2 17
4.201 774 4.437 1.001 7.104 13-5 0-0 33-3 7-0 37 49-0 33 1-0 9—4 2-2 14-9 13 ".
5.721 2.523 3.734 1.200 4.123 15-1 00 30-1 130 7-1 50-3 93 4-1 0-0 2-0 0-7 19 * 4.742 3.594 2.430 397 5.045 7-0 0-0 20-3 11-0 0-0 ' 43-3 13-5 102 0-9 2-5 10-0 20 , 3.013 1.043 1.090 551 1.009 41-3 -— 20-2 75 0-7 34-4 9-4 3-3 4-9 1-7 5-0 21 ; 125.301 33.470 100.200 33.057 139.703 21-2 0-7 30-5 91 0-0 40-9 9 2 2 3 7-3 2-4 10-2 "
203.903 59.414 132.029 95.073 247.007 12-0 04 35-7 11-9 0-3 54-3 10-0 23 7-2 3 3 9-3
!
600057! 127100] 002951] 231022! 078450 55-7 [ 1-4 ' 200! 4-9' 37! 300! 45 1 0-9 [ 34 ! 1-0 ] 3-9 !
') Vm. - comitat. —— ") K. e. e. vm. : Comiíats provisoirem. réum's.
, _
