AZ 1930. évi népszámlálás fontosabb eredményei

(1)

3——

."tanul-nl-ln.-n"..nu-...nnnn-n'-nn.n-""nn-nnn-...Inn-unc---.---.---.-unix-o-n-ulln

TERÚLET És NÉPESSÉG o

....lllllllllllIll-Ill.IIIIIIIIIIIUÖUUIIIIIIIII-III.-Ill-'IlIll-ll.-I'll.-D.III!!-llll'liulllul'llln

Az 1930. évi népszámlálás fontosabb eredményei.

Les principatus: résultats du recensement de 1930 en Hongrie.

Résume'. Le recensement exe'cute' au 31 dé- cembre 1930 a, dJapre's les résultats définitifs, trouvé ' sur le territoire actuel de la Hongrie 8,688.000 habitants contre 7,990.000 en 1920, de sorte gue pendant la derniere decade, Ijaccroissement e/fectif a été de 698000, soit 8'7%. L'accroissement naturel, clest-

a-dire l'exce'dent des naissonces sur les de'cés, ayant dans le méme temps représente' 772000, le pays a perdu du fait de llémigraiion 74.000 habitants.

La population a particuliérement augmenlé dans le comitat de Pest, surtout par Pimmigration a Budapest; viennent ensuite, sous ce rapport, les comitats de Szabolcs et de Szatmár, situe's aux

confins de la région Est. Parmi Ies uilles autonomes, on note pour Pécs un accroissement de population de 30% et pour Baja, de 23 a; cependant, cette augmentation est due, pour une bonne part, au fait gue lors du préce'dent recensement, fort retardé par Itoccupatíon serbe, le comptage nla pu étre complet.

A Budapest, la population a utteint le nombre diun million En y comprenant les 21 villes et communes noisines pouvant étre considérées comme les fau—

bourgs de la capitale, on voit alle Ia population de Grand-Budapest monte á 1,420.000. En dehors de Budapest, on ne trouve en Hongrie gue deux villes dtune population de plus de 100000 times: Szeged (135000 habitants) et Debrecen (117000). L'immi- gration a continue' dlaugmenter dans les vílles; de ce fait, les comitats ont perdu 176000 habitants; les uilles autonomes en ont eu 102000. A Budapest et dans le comitat de Pest, 170000 personnes ont immigrő pendant la derniére décade.

Le ehiffre de la population maseulíne s*est élni!?

a 4,250.000 et celui de la population féminine, (:

45438000. Le nombre des femmes dépasse encore de 188000 celui des hommes. Le fort accroissement du nombre des femmes, dú surtout á la guerre, a donc diminue' dans une certaine mesure depuis le dernier recensement, lorsgue Ie nombre de la population iéminine e'tait supérieur de 238000 51 celui de la population masculine, de sorte gu,il y avait alors

1.062 femmes pour 1.000 hommes, contre settlement 1.045 en 1930. Dans les villes, le nombre des fem—

mes dépasse bien plus celui des hommes gue dans les comitats.

Le dénombrement de 1930 a trouvé d'assez grands changements dans la répartítion par (ige de la population. Les recensernents hongrois constatent depuis longtemps aue les diliérents groupes (Page ne se développent pas harmonieusement, le nombre

des naissances, et en général liaecroissement naturel,

(li/férant d'une e'pogue ;: llautre. Par exemple, il est ne' pendant la guerre de moítíé moins dlen/ants guyen temps normal. Au recensement de 1920, ou ceux-ci avaient moins de 10 uns, on nlen comptait aue I,529.000, tandis gulen 1930 on notait 1,780.000 enfants de cet age. La difference est plus grande encore si l'on ne considére gue le nombre des en—

fants de moins de 5 ans; celui-ci s'est éleué a 882000 contre 663000 il y a dix ans. Par contre, tandis gulau pre'ce'dent recensement, on comptait 914000 enfants de 10 a 14 ans, il n'y a plus gue 614000 enfants de cet áge, soit 300000 de moins, les en—

fants nés pendant la guerre étant maintenant dans ce groupe d'áge. Pour les autres catégories diáge, on voit une augmentation plus harmonieuse; et les groupes d'áge comprenant les personnes áge'es pré—

sentent des proportions d,accroissement dépassant celles du préce'dent recensement, Ia durée moyenne de la vie ayant augmenté entre temps. Par exemple, il y a maintenant 319000 habitonts de plus de 70 ans, soit presgue 3409 de plus gulen 1920 (238000) ()n observe en général gu,auec la diminution des naissances et lfaugmentation de la vie moyenne, syac—

croít lc nombre des personnes áge'es. A Peaceeption des eníants ne's pendant la guerre, pour Iesguels on constate ltaugmentation mentionne'e, le nombre des enfants accuse, en général, une diminution. Par exemple, ainsi aue nous l'avons dit plus haat, le territoire actuel ne compte gue 882000 enfants de moins de 5 ans, alors gue la population dtil ;;

a 20 ans (1910), bien moins nombreuse gue celle d'aujourdlhui, y comprenait 971000 enfants du méme áge. Dans les groupes diáge ou la guerre a fait le plus de victimes, le nombre des femmes est, naturellement, fort supe'rieur á celui des hommes;

cette grande difference ne disparaítra gue lente- ment, avec la mort des personnes appartenant a ces groupes dyáge.

A On uoit, par la répartition de la population suivant I'e'tat matrimonial, gue le nombre et la proportion des personnes mariées ont augmenté dans une mesure favorable. Bien aue la population ne, se soit accru aue de 8'7%, le nombre des hommes mariés slest éleue' de 16'6%; celui des femmes mariées, de 14'0%. La population présente comprend 3,740.000 personnes mariées, presgue antant d'hom—

mes gue de femmes; 126000 veufs, 476000 veuves;

19.000 divorcés, 38.000 dioorce'es; les autres habitants sont ce'libataires. Au précédent recensement, le nom—

bre des hommes mariés représentait 41'2% de la popu—

lati'on masculine, contre 43*8% en 1930; pour les 59

(2)

10. szám.

iemmes, cette proportion s'eSt élevée de 400 d 42'3%.

Naturellement, cela est dü en partie au fait gue le nombre des enfants et des jeunes gens gui n'ont pas atteint Page de se marier est relativement in- iérieur a celui d'iI y a dix ans. Cependant, pour certains groupes d*áge d'adultes, on'constate égale- ment une amélioration, par exemple pour les hommes de 30 a 40 ans et les femmcs de 20 a 40 ans, donc pour les groupes dláge les plus importants au point de vue de l'accroissement de la population.

Il convient de signaler gue le nombre des personnes divorcées a doublé pendant la derniére décade.

Celui des femmes mariées, gui était il y a 10 ans supe'rieur de 48.000 au nombre des hommes marie's, ne dépasse maintenant ce dernier gue de 19.000, ce gui peut étre expligué par le fait gue beaucoup dlhommes mariés, aui étaient en 1920 en Amérigue ou prisonniers de guerre, sont rentre's et gue, d'autre part, un grand nombre de femmes mariées onf rejoint leur mari émigré a l'étranger.

La Hongrie gui, a cóté des Hongrois, formant l'absolue majorite' de la population, avait des na—

tionalités considérables, est devenue, par suite du traité de Trianon, un pays comptant tres peu dtélé-

ments minoritaires. Selon Ie recensement de 1920,

les Hongrois représentaient sur le territoire actuel 89'5% de la population totale et celui des habitants dyautres Iangaes, un peu plus de 10%. En 1930, la proportion des Hongrois siy e'levait a 92'1%, et celle des habitants diautre langue tombait () 7'9%. Le recensement hongrois demande tou- jours la langue maternelle, entendant par la la langue alfon déclare la sienne, guyon parle le mieuac et le plus volontiers. Il appartient donc aux personnes recense'es de déclarer, sans étre influencées a cet égard, guelle langue elles consi- dérent comme la leur. Sur le territoire actuel, les habitants de langue maternelle non hongroise ne forment nulle part de blocs considérables; ils vivent pour la plupart dissémine's parmi les Hongrois, et ne sont en majorite' gu'en peu de communes. Aussi, ils perdent, peu a peu, du terrain devant Pélément hongrois. Dlaprés le recensement de 1930, la population non hongroise comprend 479000 Allemands, 105000 Slovagues, 16.000 Roumains et 55000 Slaves méridionaum, dont 28.000 Croates, 7.000 Serbes, 20.000 Bougnévatzes-Cholcatzes. Le nombre des Hongrois s'est élevé pendant les disc derniéres années en chiffre rond a 8 millions, accusant un accroissement de 844000. Au contraire, le nombre des Allemands a de'cru de 73 mille; celui des Slo- vagues, de 37 mille; celui des Roumains, de 8 mille;

celui des Croales, de 9 mille; celui des Serbes, de 10 mille. Le nombre des Serbes 'a relativement le plus diminué, tombant de 17 mille a 7 mille'(on soit gue beaucoup de Roumains et Serbes, ayant op'té pour la Roumanie et la Serbie, ont émigrí-

——812—-——

dans ces pays-la). L'e'lément allemand a le pl_

diminue' en nombre absolu, et clest compre'hensiblig parmi les minorités de Hongrie, les Allemands son les plus nombreux. De la diminution, représentan 73 mille, de la population allemande, il revient 2?

mille a Budapest et 4 mille aux environs de cette viIle (aux communes et villes constituant avec la eapitale Grand—Budapest), de sorte gue Ia décrois sance du nombre des Allemands est due, pour plu d'un tiers, á la magyarisation, spontanée et déji nitive, de la capitale. La situation est semblable dan celles des villes et des grosses communes située aux centres de communications gui ont une popu lation mixte (hongroise et allemande) ou une

minorité allemande. ,

Il en est de méme des Slovagues. Peu á peu, ils perdent du terrain dans les grosses villes et communes commercantes ayant une population hon—

groise et slovaaue, surtout dans celles oü les Slo—

vagues sont en minorité. Il en est ainsi surtout dans les grands établissements slovaaues du Békés.

Llextension considérable de la Iangue hongroise ressort également des chi/fres relatifs a la connais- sance de cette Iangue. Sur la population de Iangue maternelle non hongroise, 69% parlaient en 1920 hongrois; cette proportion s'éleuait a 74% en 1930. Et tandis guiil y avait en 1920 258000 habitants ne parlant pas Iiongrois, il n'y en a plus gue 177000, soit 2% de la population totale, de sorte gue, déja, 98% des habitants savent le hongrois.

Naturellement, il nja pu y avoir de si grands changements dans la répartilion par culte des habitants, établie comme suit par le recensement de 1930: catholigues romains, 5,634.000; catholiaues orthodoxes, 201000; calvinistes, 1,813.000; luthe'riens, 534000; gréco—orientaux, 40.000; israélites, 445000;

les habitants appartenant aux autres cultes, en nombre insignifiant. Clest le nombre des catholigues orthodoxes gui a le plus augmente' ($15%); viennent ensuite les catholigues romains (—l—10%)l L'élé- ment calviniste s'aecrut seulement de 8'5%; le nombre des luthériens, de 7%. Le nombre des gréco—

orientauac a fortement décru (—22%) en raison de I'e'mígration de Serbes et de Roumains. L*élémenl israe'lite, guoiaue accusant une diminution relativement moindre, décrut bien plus numériguement;

le nombre en a baissé de 473000 a 444000, présen—

tant une re'gression de 29.000. Cette diminutíon, con- statée dans tout le pays et particuliérement dans I'Ouest, est due presgue tout a fait a l'émigration.

La proportíon des israélites a la population totale.

a baissé de 59 a 5'1%. Rien aula Budapest, leur nombre a dimínué de 11.000, tombant de 215000

a 204000. ' "

Ouant au pourcentage de la population sachant

(3)

et écrire, indice le plus élémentaire de la cul- are intellectuelle, elle s'est éleve'e, dés 1930, a 79'3 %,

tre 76'4% en 1920. En ne considérant gue la opulation de plus de 6 ans, la proportion des indi- _dus sachant Iire et écrire est maintenant de 90175, contre 84'8% en 1920; il y a donc eu, sous ce rapport, une progression tres considérable pen—

dont la derniére décade. Il est également im-

portant oue Félément illettré a diminué non seulel , ment proportionnellement, mais aussi, considérable-

ment, en nombre absolu. La population de plus de 6 uns nta gue 735000 illettre's, contre 1,093.000 il y a dizc anx.

Pour Pinstruction primaire et la culture génée rale et supérieure, on voit également un grand progrés pendant Ies derniers dia: ans. Le nombre des habitants (lui, conformément a la Ioi sur l'école _éle'mentaire, ont fait 6'classes d'école primaire, pré- sente une augmentation notable. Celui des gens ayant terminé leurs études secondaires ou supérieu—

res, s,est fortement accru. On compte 275000 per-

sonnes sorties dlétablissements d'enseignement se—

condaíre (en 1920, 210000) et 85.000 ayant fait une Haute Ecole (en 1920, 73.000). Le nombre des perr sonnes ayant fait 4 classes diécole secondaire, y compris, bien entendu, celles sorties des e'coles dites .bourgeoises, présente un accroissement encore plus grand: il sest e'Ievé de 640 000 en 1920a826. 000 Ltextensíon de Pinstruction a, entre autres, ce ré sultat favorable ()u'il augmente, rapidement, le nombre des électeurs (pour avoir droit de vote, il faut justifier, outre un certain age, d'avoir fait 4, respectivement 6 classes d'école primaire).

Les chiffres concernant la distribution par pro- fonton de la population n'étant pas entiéremeni xdépouillés, on ne peut encore fournir des rensei—

gn'ements sur cette guestion, gui sera Pobjet du echapitre snivant du recensement. Probablement, on constatera, a cet égard aussi, d*essentiels écarts dus a la ertse économioue, ainsi gulaua: changements survenus dans la répartition de la population par suite du démembrement du pays.

a:

Az 1930. évvégi állapot szerint Magyar- országon tartott népszámlálás eredményei- ből eddig csak a nyers lélekszám és annak nemek szerint való megoszlása volt ismere-

tes az előzetes adatok alapjául)

Módunkban van most már a népszám—

láló lapok részletes feldolgozása alapján közzétenni a legfontosabb demográfiai ada—

tokat: a nemen kívül, a népességnek kor,

1) Ismertetéseket l. Szemlénk 1931. évi folyamá- nak 95., 240, 454., továbbá 1932. évi folyamának ,.,105 459. és 559. lapon Kovács Alajos és Thir- ring Lajos tollából.,

családi állapot, anyanyelv, vallás és művelt- ség szerint való megoszlását.

Az előző népszámláláshoz képest sikerült a feldolgozási időt az új villamos rendszerű feldolgozó gépek segítségével megrövidíteni annak ellenére, hogy a gépi feldolgozásnak csak az előkészítése (a kartonok kilyukasz- tása) közel egy esztendeig tartott. A gépi feldolgozásnak időbeli előnnye csak ezután a feldolgozás további folyamán fog kitűnni;

mert a gépi feldolgozás hátralevő része most már rövid idő alatt lesz lebonyolítható, míg azelőtt a kézi feldolgozás 4—5 évet vett igénybe.

A megcsonkított Magyarországnak ez-

már a második népszámlása, így pontosab-'

ban össze tudjuk most már hasonlítani a megmaradt országcsonk adatait a tíz év előtti viszonyokkal. 1920—ban ez még nagy nehézségekbe ütközött, mert nem minden adat volt meg az előző népszámlálásokból a mai területről. A határ szeszélyesen vágott át nemcsak vármegyéket, hanem járásokat, sőt községeket is, úgy hogy az adatokat pontosan a mai területre megállapítani sok eset—

ben csak hozzávetőlegesen lehetett. Még az 1920-as adatokkal való összehasonlítás is bizonyos nehézségekbe ütközik, mert az 1920. évi népszámlálás idején az ország déli része (Baranya, Bácska) szerb megszállás alatt volt s ezeken a területeken csak három—

negyed év mulva lehetett megtartani a nép—

számlálást. Azonkívül kisebb területrészek a népszámlálás óta kerültek vissza, ha tehát pontosak akarunk lenni az összehasonlítás- ban, az 1920—as adatokat ki kell egészíte—

nünk ezeknek a visszakapott apró terület- részeknek adataival, amelyeket vagy az u.

n. utódállamok népszámlálásából kellett vennünk, vagy a régi magyar népszámlálás adatait kellett erre a célra felhasználni. Az előadottaknál fogva az itt közlendő 19204as adatok sem fedik pontosan azokat az adato—

kat, amelyeket az 1920. évről kiadott nép—

számlálási közlemények közöltek. Lélek—

számban a különbség kb. 10.000 lélek, en—

nek majdnem fele Szeged város külterüle—

tére esik, ahol még az elkésett népszámlálás sem vonta be a területnek egy kis részét, amely még akkor is szerb megszállás alatt állott.

A mostani anyag feldolgozása nem sok- kal módosította az előzetes lélekszámot, amely 8,683.740 volt. A végleges megálla- pítás szerint a lélekszám 8,688.319. :Mint—

hogy tíz év előtt ugyanezen a területen 7,990.202 volt a lélekszám, *a tényleges sza-*

59*

(4)

10. szám.

!. Lélekszám nemek szerint 1920-ban és 1930-ban.

Természetes és tényleges szaporodás.

Nombre d'habitants par sense en 1920 et 1930.

Accroíssements naturel et effectif.

Megnevezés Férfi NÖ Összesen

Désígmztion mgífálin Rigát," Ensemble

1920 3,875.904 4,114.298 7,990.202

1930 4,250.110 4,438.209 8,688.319

Tényleges szep. — Accroissement

effectt'f . . . 374206 323911 698117

% 9-7 7—9 8-7

Természetes szap.

— Acero'issement

naiv/rel . . . 400604 371415 772019

* % 10-4 9-0 9-6

Vándorlási különb.

—— Différence de

migrations . . —26.398 —47.504 — 73.902

% — 0-7 — 1-1 — 0'9

porodás 698.117-re rúg, ami 8'7%-nak felel

meg. Ugyanezen idő alatt a természetes sza—

porodás, vagyis a születések többlete a ha- lálozások felett 772.019—et tett, veszteségünk tehát a kivándorlások révén 73.902 fő. A valóságban ez a veszteség mindenesetre több, mert hiszen a kivándorlás egy részét ellensúlyozta a külföldről és az elszakított területekről való bevándorlás. Összehason- lítva más európai államoknak szaporodási viszonyaival a mienket, megállapíthatjuk, hogy a születési arány nagy csökkenése da- cára az ország népességének természetes sz.a- porodása mégis közel 10% volt, amivel a legtöbb nyugateurópai állam arányait meg- haladtuk s minthogy ebben az évtizedben az amerikai kivándorlás korlátozva volt s kü- lönben is a megmaradt területről a kíván—

_dorlás a háború előtt sem volt olyan nagy- mértékű, mint az elszakított területekről, a kivándorlás folytán előállott veszteségünk jelentéktelennek mondható, mert még a né—

pesség egy százalékát sem éri el. Természe- tesen az egyes törvényhatóságok között nagy különbségek mutatkoznak e tekintetben; a törvényhatóságoknál azonban nem lehet megállapítani, hogy abból a vándorlási kü- lönbözetből, amely a természetes és tényle—

ges szaporodás között mutatkozik, mennyi esik a valóságos kivándorlásra és mennyi a belső vándorlásokna. A belső vándorlásokra is világot vető ezek az adatok már ismerete- sek az előzetes eredményekből, amelyeken a végleges adatok nem sokat változtattak.

Csupán azt az adatot említem itt meg, amely

—814—— ¹⁹³²

mm

a városokba való tódulást a legjobban jel- lemzi, hogy a vármegyéknek 176000 főnyi vesztesége volt a vándorlások folytán, a tőr- vényhatósági jogú városoknak ellenben 102000 főnyi nyeresége. Magának Pestme—

gyének és Budapestnek bevándorlási több- lete e tíz év alatt 170000 ember. Ismeretes, hogy Budapest székesfőváros elérte az egymilliós lélekszámot, ha pedig a szom- szédos 21 várost és községet, amelyek Bu- dapest külvárosaiul tekinthetők, ideszámit- juk, Nagy - Budapest lakossága immár 1,420.000-re rúg. Budapest után csak Sze- ged és Debrecen népessége haladja meg a 100.000-et, előbbinek 135000, utóbbinak 117000 lakosa volt. Legnagyobb népnövek-

vést azonban két délvidéki város, Pécs és

Baja mutatja, előbbi 30 százalékos, utóbbi 23%—Os szaporodással, nem szólva természe—

tesen a budapest'környéki városokról, ame—

lyek Budapest hatása alatt fejlődtek. Való- színű azonban, hogy Pécsett és Baján a lát—

szólagos nagy szaporodás onnan ered, hogy mindkét város 1920-ban még szerb megszál—

lás alatt volt s itt a népszámlálást csak ké- sőbb, háromnegyed év mulva lehetett megtartani. Az elkésett népszámlálás tehát nem lehetett egészen tökéletes.

A népszámlálás előzetes eredményéből is—

meretes már a népességnek nemek szerint való megoszlása. A végleges feldolgozás nem sokat módosította az adatokat; az eredmény az, hogy a férfiak száma 4,250.110, a nőké pedig 4,438.209. A nők száma eszerint még mindig 188.099—ce1 mulja felül a férfiakét.

Tíz évvel ezelőtt ez a különbség még 238394 volt a nők javára.)A nagy nőtöbblet tehát, amit főkép a háború okozott, bizonyos mér- tékben enyhült. A férfiak száma u. i. termé-

szetes úton erősebben növekedett, mint a

nőké. Emellett a nők kivándorlása nagyobb—

mérvű volt, mint a férfiaké. Tíz évvel előbb—

még 1.000 férfira 1.062 nő jutott, 1930-ban már csak 1.045. A városokban a nőtöbblet jóval nagyobb, mint a megyékben, sőt ez a nötöbblet a városokban még nagyobbodott is tíz év alatt, mert amint már egy másik tanulmányombanl) kimutattam, a nőknek a városokba tódulása erősebb volt, mint a fér—

fiaké. Megmagyarázza ezt részben az, hogy az 1920. évi népszámlálás alkalmával igen kevés volt a városokban a házicselédek száma, akik a háború alatt a férfiak pótlá—

sára a mezei munkák végzésére visszamen- tek falujokba és 1920 végéig csak egy részük

1) L. Magy. Stat. Szemle 1932. évi folyam 105. l.

(5)

10. szám. —815— , _ ,. 1932 tért vissza a városokba. Azóta ez a folyamat

az évtized közepén felélénkült gazdasági helyzet folytán meggyorsult s a népszámlá—

lás idején újra a régi számban szerepelnek a házicselédek a városi lakosságban. Más lapra tartozik azután, hogy a népszámlálás óta valószínűleg újabb csökkenés mutatkozik ezen a téren a gazdasági helyzet rosz- szabbodása és a tisztviselői fizetések csök—

kentése folytán. A nők városokba tódulását a gyáriparnak, különösen a textiliparnak nagy fejlődése is elősegítette. A gyáriparban most jóval több nő van alkalmazva, mint tíz év előtt. Ha a kivándorlási viszonyok nem változnak, előrelátható, hogy a nagy nő—

többlet, amely országosan mutatkozik, a következő évtizedben még erősebb mértékf

ben fog csökkenni, mert a természetes sza—

porodás most a férfiaknak kedvez, viszont azok a korcsoportok, amelyekben a háború következményekép legnagyobb a nőtöbblet, mindig magasabb korba kerülnek s mindig gyorsabb ütemben fognak eltűnni a népes- ségből. A legifjabb nemzedékben, a 15 éven aluli népességben már 26.000—rel több a fiú, mint a leány. Tíz év mulva ez a férfitöbblelz valószínűleg már a 25 éven aluli népesség- nél fog mutatkozni. ez pedig a lakosságnak már közel felét teszi.

Eddig még csak olyan adatokat ismertet—

tem, amelyek nagyjából már eddig is isme—

retesek voltak. Újlak most már azok az ada-r tok, amelyek a lakosság kor szerint való

megoszlására vonatkoznak.

2. A népesség megoszlása 5 éves korcsoportok szerint 1920-ban és 1930—ban.

Populwtion par groupes 'áge comprenant chacun 5 ánnées em 1920 et 1930.

Osszesen

Férfi Különbség Nő Különbség Különbség

Sexe masculín Diférence Sexe féminin szérence seííijísc' Dz'férence Korcsoport

Groupes d'age szám i szám szám

19201) 1930 szerint 0/0 19201) ': 1930 szerint '3/0 19201) 1930 szerint 0/0

[ nambres l nombres nombres

5 éves — ans . 336079 444231 108152 32'.. 326864 437.5 110672 33'8 662943 881767 218824 33'0 5—9 ,, 433606 454.318 20.712 48 432911 4435?" 10.664 2'5 866517 897.893 31.376 3'6 10—14 ,, 458514 31087 ———147.635 ——3Z'Z 455581 302.731 ——152.850 —— 33'6 914 095 61361 — 300485 —32'9 15 19 ,, 418317 413412 — 5.405 — 1'3 425.776 420.77 — 5.002 —_ 1'2 844593 834186 — 10.407 — 1'2 20—24 ,, 350198 415.851 65.653 18"? 405390 423.17 17.788 4 4 755588 839029 83.441 110' 25—29 ,, 285198 372.646 87.448 30'7 340572 37664 36.074 10'6 625770 749292 123 522 1.9'7 30—84 250096 339. 293 89.197 35' 7 297.614 36426 66.649 22'4 547710 703556 155846 28'4

35—39 242452 267.072 24.620 10'2 275441 310.7 35.265 12' 517893 577.778 59.885 11'6

40—44 ,, 216.693 234.626 17.933 83 240161 27464 34.485 14'4 456854 509.272 52.418 11'5 45—49 ,, 193527 224.811 31.284 16'2 200312 25291 52.604 2553 398839 477.727 83.888 21'3 50—64 ,, 181295 195.523 14.228 78 184883 217.11 32.235 174 366178 412.641 46.463 12'7 55—59 ,, 155 463 167.293 11.830 76 152866 17572 22.858 15!) 308329 343.017 34.688 11'3

60—64 ,, 134265 146.180 11.915 8' 140.372 15251 12.144 815 274637 298696 24.059 8'8

65—69 ,, 100535 112.806 12.271 12'2 102795 11637 13.582 13'2 203330 229188 25.853 12?

70—74 ,. 61.123 80.256 19.133 31'3 68.016 868 18.828 27'7 129139 167.100 37.961 2.9'4 75—70 ,, 33.270 46.259 12.989 39' 34.883 50.81 15.930 45'7 68.153 97.072 28.919 4124

80—84 ,, 13.787 17.820 4.033 293 16.432 222 5.852 356 30.219 40.104 9.885 327

85—89 ,, 3.528 5.086 1.558 44'2 4.644 666 2.025 43'6 8.172 11.755 3.583 43'9

90—94 ,, 709 1.022 313 441 1.195 1.536 371 31" 1.904 2.588 684 3529

95—99 ,, . 91 145 54 593 242 311 69 48'6 333 456 123 ) 369

100 éves és azon felül

— 100 (ms et plus . 31 28 -——3 ——9'7 72 —- 00 103 100 —3 —— 2'9

Ismeretlen —— Age ín-

comm . . . . . 11 1.627 5531; —1.074 ——6'6-0H 2.217 9446 4.273 4741! 3.844 1.497 —2.347 —61-1 Összesen — Total mmm-1 435011 379206 9-8 440923!) 4,438.209 328370 sejtesem s,ess.319 708176 8-9

:

1) Az 1920. évi népszámlálás óta magyar fennhatóság alá visszakerült községek és községrészek 1920-ban10.059 főnyi kiszá—

mított népessége nélkül, melyre vonatkozólag részletes kotadatok még nem állanak rendelkezésre. -— 1) Sans les habitcmts (en1920, 10.059) des communes et secteurs dé communes re'intégre's depm's le recensement de 1.920 á la Hongrie: sur leur ága, az n'a pas encore de renseígnements détaillés.

Régi tapasztalata népszámlálásainknak.

hogy az egyes korcsoportok nem fejlődnek egyenletesen, ami abból ered, hogy a külön——

böző korszakokban különböző a születések száma, változik az egyes korcsoportok ha- landósága s általában különböző a termé- szetes népszaporodás. Tudjuk pl., hogy a háború alatt félannyi gyermek született, mint rendes körülmények között. Ezek a gyermekek 1920-ban tíz éven aluli korban voltak s akkor csak 1,529.000 ilyen korú

gyermeket talált a népszámlálás, most pedig 1.780.000 tíz éven aluli gyermek van, mert

ezek között most már a háború után újra megnövekedett számú gyermekek szerepel—

nek. Még nagyobbá különbség, ha csak az öt éven aluli gyermekek számát tekintjük, mert itt a háború hatása még jobban meg—

látszik. Tíz év előtt [csak 663000 öt évnél fiatalabb gyermek volt, most pedig 882.000.

Ellenben míg tíz évvel ezelőtt 10—14 éves gyermek volt 914000, most csak 614.000-et

talált a népszámlálás, tehát 300.000—rel ke-

vesebbet, mert most ebbe a korcsoportba kerültek—a háborús évek szülöttei. A többi korcsoportnál, amelyeket a háború ily mó-

(6)

10. szám. —— 816 ——- 1982 don nem érintett, már egyenletesebb a nö—

vekvés, itt csak a férfiak és nők nagy kü- lönbsége látszik azokban a korcsoportok- ban, amelyekből a háború a maga áldozatait szedte. A 25-től 35 évig terjedő korévekben a férfiak oldalán 30—35%-nyi növekvés mutatkozik, ment itt a (háború által meg- tizedelt nemzedék után egy új, a háború ál—

tal nem, vagy kevésbbé érintett nemzedék jutott fel e korcsoportba. A nagy munkanél—

küliségnek ebben a folyamatban is láthat—

juk egyik magyarázatát. A munkabíró korban lévőknek óriási megnövekedése idézte ezt elől) E nagy hullámhegy után később is- mét egy hullámvölgy fog következni, ami- kor majd a háborús évek megfogyatkozott szülöttei kerülnek munkabíró korba.

A magasabb életkorokban is nagyobb szaporodási arányokat látunk az átlagos élettartam növekedése, illetőleg a halandó—

sági viszonyok javulása folytán. 70 éven fe- lül volt u. i. 1920-ban 238000 ember, most pedig már 319000. A szaporodás tehát majdnem 34% volt. Általában meg lehet figyelni

nemcsak nálunk, hanem az összes művelt államokban, hogy a születések fogyásával és az átlagos élettartam növekedésével a né—

pességnek bizonyos elöregedése jár együtt.

A gyermekeknél az említett növekvés csak a háborús szülöttek korcsoportj—aira vonatko—

zik, általában véve azonban a gyermekek száma csökken. 20 év előtt, 1910-ben pl. jó- val kisebb népesség mellett még 971000 öt évnél fiatalabb gyermek volt a mai terüle—

1) L. Móricz Miklós: Magyarország munkabíró népe. Magy. Stat. Szemle 1931. évi folyam 931. 1.

ten, most pedig ugyanilyen korú — mint már említettük —— csak 882.000. Ha korévek szerint grafikonon ábrázoljuk az egyes kor—- évekhez tartozók számadatait, egy folyton keskenyedő piramist kapunk az idősebb kor-- évek irányában. Normális időkben ez a pi—

ramis szinte megszakítás nélkül keskenye—

dik. A háború ezen a piramison két nagy betüremlést okozott, egyet a férfiak oldalán azokban a korévekben, amelyekből a hábo- rús halottak hiányoznak, a másikat, még.

nagyobbat, mind a két nemnél azokban a korévekben, amelyekben Viszont a meg nem született gyermekek okozzák a hiányt. Most ehhez a két szabálytalansághoz még egy harmadik is járul. A háború utáni későbbi években ugyanis annyira megfogyatkozott újra a születések száma, hogy a piramisnak legalsó talapzata sem mutatja már azt a szé—

lességet, amit azelőtt. Némileg ellensúlyozza ezt a megjavult csecsemő— és gyermekhalá- lozás, de még sem megnyugtató a kép, mert népességünk fejlődése ma már nem áll azon, a széles, erős talapzaton, amit a piramisban.

kifejezhető régebbi kép mutatott.

Némileg örvendetesebb az a kép, amely a népességnek családi állapot szerint való—

megoszlását mutatja. Nemzeti és magasabb erkölcsi okokból legkedvezőbhnek itélhető, az a helyzet, ha a felnőtt népességnek minél nagyobb része él házassági kötelékben, s, viszont, ha azoknak az aránya, akik bizo-*

nyos kor elérte után még nem juthattak be a házasság révébe, minél kisebb a népesség—

ben. Ebből a szempontból a mostani nép—

számlálás örvendetes és szinte meglepő ered- ményt hozott.

3. A népesség családi állapot szerint 1920-ban és 1930-ban.

Population suivant Fétat matrimomíal en 1920 et 1930.

Megnevezés

Férfi — Seate mascnlin Nő — Same féminin

A férfi, ill. nöi népesség 0/0—b3.n ——

En % de la population masonline et de la population féminine:

1920 55'5

1930...

52'8

D és i n a t ' a nőtlen _ nős § özvegy törv.e1v. hajadon férjes özvegy törvelv.

g 1 " aligai" mariés [ veufs divorcés báli-17165 maw'ées veuves 11222;

, .

19201) . . . . . . . . . . . . 2,149.408 1,595.529 120997 9386 2,009.008 1,643.977 440.992 19.772 1930 . . . . . . . . . . . . 2,245.469 1,860.107 125.729 18.805 2,044.061 1,879.526 476.361 38.261 Szaporodás sz. sz. —— nombres . 96.061 264.578 4.732 9.419 35.053 235.549 35.369 18.489

Accrowwment o/a . . 4-5 16-6 3-9 100-3 1-7 14—3 80 935 '

l

! 412 l

43'8 ;

3'1 0'2 48'8 400 10' 7 05

3'0 0'4 46'1 42'3 107 09 4

I) Az 1920. évi népszámlálás óta magyar fennhatóság alá visszakerült községek és községrészek népes—

ségével. A lélekszámban az 1. sz. táblával szemben mutatkozó különbséget az okozza, hogy a különbözet (1138 lélek) családi állapot szerinti adatai még nem állanak rendelkezésre. —— Y compris la population des, communes el secteurs de communes re'íntégrés depm's le recensement de 1920 á la Hongrie. L'écart (1133 habitanls) entre la population indiguée ici et celle indiguée au tableau 1 est ád a) Fabsence des données rela- tives á l'état matrimonial de ces habitants.