NÉPESSÉG, KÖZEGÉSZSÉG -
A kereső népesség születési hely és foglalkozás szerint.
La, population active en Hongrie, suivant le lieu de naissanee et la profession.
Rés-rmé. C'est dtaprés Ie Recensement de 1930 autont été combine's pour la premiere fois, guant a la Hongrie entiére, les chiffres de la profes—
sion et du lieu de naissance, gui mettent en Iumiére les éléments de la vie Sociale, les migrations inte'rieu—
res et les facteurs de liattachement'au lieu natal.
Les documents ayant été dépouillés par plus de cent catégories de professions, on peut se rendre compte aussi de lyampIeur des couches sociales, surtout sui- vant les catégories caracte'ristigues de Iieux de nais—
sance (habitants originaires de la loealite' du recen- sement, gue nous appelerons plus bas, pour plus de simplicité, aborigénes, ceux gui sont nés dans le reste du comitat ou ailleurs dans la Hongrie de Trianon ou dans les territoires détache's, etc,). Bien gue le dépouillement des données niait porté gue sur les personnes actives, on a pu caleuler également les totaux pour les personnes passives, offrant des ren- seignements particulieremcnt caractéristigues pour les populations maseuline et féminine. —— Notre tableau I, établi suivant cette distinction-la, indigue la répar- tition par Iieux de naissance des populations active et passive. On y voit gue la population active compte moins d,aborigénes et plus d'émigrés gue la population passive; gue parmi les femmes acti—
ves, la proportion des aborigénes est inférieure á celle gu'elle est parmi les hommes actifs, parce gue bien des servantes émigrent du lieu natal; gue cette 'proportion est entre les iemmes passives également au-dessous de celle de la population masculine pas—
sive, diailleurs moins nombreuse, car parmi elles il y a relativement moins dienfants, élément comp—
tant peu diémigrés. — Si on examine, par grandes catégories de professions, la répartition de la popu—
lation active suivant le lieu de naissance (tableau 2), on voit des differences margue'es. Par exemple, il y a, relativement, beaucoup d'aborigénes dans la catégorie de la production du sol, et il ;] en a peu parmi les retraite's, les domestigues, les gens du service public, des professions libérales et de la defense nationale; le service public a bien des employés nés sur les territoires détache's (fait carac- téristigue), etc. —- Le tableau 4 fait voir, lui aussi suivant les deux sexes', les chiffres caractérisant le
rapport de la gualité de liemploi (des couches sociales) avec le lieu de naissance (parmi les membres de famille secondant le chef de famille, la proportion des aborigénes est tres éleve'e; elle est relativement haute parmi tes indépendants aussi, () cause de ltattachement au lieu natal de la plupart des possesseurs des propriéte's naines ou petites; par contre, les non-aborigénes forment la majorité absolue des personnels auxiliaires, et pro- portionnellement ils sont trés nombreux parmi les
fonctionnaires). -—- Ces faits ressortent plus encore du tableau 5, aui offre une combinaison triple, établie suivant la catégorie de professions, 'la gua- Iité de I'emploi et le lieu de naissance, sans indi- cation des deux sexes. —— Le tableau 6 présente plus de cent sous-catégories de professions et le tableau7 indigue, par grosses catégories et par les sous-caté—
gories caractéristigues, lyéle'ment intellectuel des services publics et des professions libérales. Its donnent les chiffres suivant les deux sexes, montrant en détail le rapport de la profession avec ltattache- ment au sol natal, respectivement avec la properl- sion a le ouitter. Ces deux tableaux font ressortir maints faits caractéristigues Par exemple, plus une catégorie de proprie'tés est petite, plus ette a de personnes attache'es au village natal; relativement, les valets agricoles sont plus mobiles; il y et dans le personnel auxiliaíre de ltindustrie du restaurant, plus diéle'ments migrateurs gue parmi les aides magons; la catégorie des pasteurs des ámes et des ordres religieux compte tres peu d'abori—
génes, contrairement á celle des fonctionnaíres des villes autonomes et départementales; la proportion des gens originaires des territoires détachés est forte parmi les fonctionnaires de l'Etat et des Tribunaux, ainsi aue parmi les médecins et les professeurs de PEnseignement secondaire ou supé- rieur; celle des étrangers est grande parmi les maitres et maítresses de langue et les gouver- nantes dieníants, etc. —— En ee gut concerne les difté—
rences existant, pour la composition de la popula—
tion, entre la capitale, les localite's suburbaines et la province, on les voit par le tableau 8, gui índigue séparément Budapest, 22 communes voisines de la capitale et le reste de la Hongrie.
%:
Az 1930. évi népszámlálás a születési helyre vonatkozó országos statisztika terén három szempontból végzett úttörő munkát:
módot nyujtott a helybeli és a beszárma- zott lakosság bet- és külterület sZerintí tagolására, továbbá elkészítette a születési hely kérdésére adott válaszoknak az élet- korral, végül pedig a foglalkozással való kombinatív feldolgozását is. E feldolgozá- sok újszerűségükre való tekintettel ma, tehát az 1980—as népszámlálástól már elég távol eső időben is figyelmet érdemelnek, mert a lakosság helyhezkötöttségében, ván—
dormozgásában mutatkozó időleges tüne- teken kívül az állandó erővel érvényesülő sajátosságokra is fényt derítenaek. Ezúttal
' 53
10. szám
a foglalkozás és a születési hely egybeveté- sének főbb eredményeit mutatjuk be, miután a másik két irányban Végzett fel- dolgozás adatait a Szemle hasábjain már korábban ismertethettük?) -
A Budapestet illetően 1880—ban és 1890—
ben szűkebb keretbenf) 1925—ben pedig bő társadalmi tagolásban készült feldolgozá—
soktól és a Székesfővárosi Statisztikai Hi- vatal egyes néprétegekre korlátozott újabb tanulságos felvételeitől eltekintve?) az 1930.
évi népszámlálás elsőízben és az említett munkálatoknál bővebb részletezésben készí—
tette el a népesség születési helyének fog—
lalkozásonkinti statisztikáját. A M. kir.
Központi Statisztikai Hivatalnak azonban ezen a téren nem ez volt az első kisérlete.
A születéshely és az életkor kombinációjá—
hoz hasonlóan a foglalkozásnak a szárma- zás helyével való egybevetését már az 1900.
évi népszámlálás tervbevette, bár csupán összevont foglalkozási részletezésben és sajnos anélkül, hogy ezt az akkoriban iga- zán korszerű, sőt a kiilföldön4) máig meg—
lehetősen elhanyagolt feldolgozást befejezte volna?) úgyhogy az 1930. évi népszámlálás országos és nemzetközi szempontból nézve többé—kevésbbé töretlen területre lépett,
1) V. 6. Helybeli születésűek a bel— és kül- területen. M. Stat. Szemle 1934. évf. 255—263. ]. M A népesség születési hely és életkor szerint. M. Stat.
Szemle 1935. évf. 835—853. ].
2) A belföldieket ez a feldolgozás csak egy tételben adta meg s csupán a külföldieket részleá tezte; foglalkozási tagolása viszont elég aprólékos volt. V. 6. Budapest szfőv. Statisztikai Hivatalának 1880. és 1890. évi népszámlálás közleményeit.
3) Az igen becses 1925. évi adatokat Illyefalví I. Lajos dr. szerkesztésében Budapest székesfőváros Statisztikai és Közigazgatási Évkönyvének XV, évv folyama (Budapest, 1927.) közölte. A születési hely és foglalkozás kombinációját illetően 1925-ben valamint a későbbi részletfelvételekn-él begyűjtött anyag főbb szakaszait több munka mélyrehatolóan dolgozta fel, melyek közül itt csak Laky Dezső dr.
,,Az iparosok szociális és gazdasági viszonyai Budapesten" és ,,A kereskedők szociális és gazda—
sági viszonyai Budapesten" (Statisztikai Köz—
lemények, szerk. Illyeialvi I. Lajos dr., 60. köt.
3. sz. és 61. köt. 4. sz.) és Bene Lajos dr.
,,Budapest székesfőváros iparosai" és ,,Budapest székesfőváros kereskedői" (Stat. Közl, 56. köt. 3.
sz. és 59. köt. 3. sz.) című műveit, valamint spe—
ciális vonatkozásai miatt Szádeczky-Kardoss Tibor
dr. ,,A munkanélküliségi statisztika módszerei és
főbb tanulságai Magyarországon" (Különlenyomat 'a Kenéz Béla—Emlékkönyvből) e. tanulmányát említjük.
') L. Kovács Alajos dr.: A belső vándorlások nemzetközi statisztikája. M. Stat. Szemle 1935. évf.
665—676. l.
") A születési helyre és életkorra vonatkozó adatok 1900. évi feldolgozása sajnos szintén csonka maradt,
——822———
1940 amikor foglalkozásonkint is részletezte a népesség születési helyét.
A Szemle hasábjain az idézett két cikk—
ben bővebben megemlékeztünk a születési hely statisztikájának módszeréről, tanulság—
értékéről, egyben pedig hiányairól és hibái- ról is.1) Ez alkalommal a korábbi fejtege- tésekre való hivatkozással csak azt említ- jük meg, hogy a származás helyének meg—
rögzítése útján nyert pillanatkép a belső emberáramlás méreteiről, irányairól és idejéről csupán meglehetősen korlátozott mértékben tájékoztat; kivált akkor, ha ez a kép _— mint a jelen esetben is —— mindössze egyetlen egy népszámlálás eredményeit tárja elő. Adataink tanulságértékét viszont lényegesen emeli az a körülmény, hogy az elég bő területi csoportosításban készült fel—dolgozás az á. n. foglalkozás—demográfiai tagolásoknál szokásos száznál több 2) fog al- lcozási csoport szerint, a társadalmi rétege- zó'de'sre is rávilágítóan mutatja be a születési hely összevont területi kategóriáira vonat- kozó adatokat. Egyébként is a születési hely és a foglalkozás egybevetése a legfontosabb és legtöbbetmondó kombinációk egyike, hiszen a belső vándormozgás fő inditó- és irányítórúgóit tudvalevőleg társadalomgaz- dasági téren kell keresni.
Táblázataink a legfontosabb abszolút szá—
mokat és ezeknél valamivel részletesebben az idevá'góan igen bő arányszám—anyagot mutatják be, mégpedig lehetőleg kétféle vi—
szonyítás-ban: egyrészt az egyes foglalkozási kategóriákon belül a lakosságnak a szár—
mazás helye szerinti megoszlását taglaló százalékokat, másrészt a különböző szüle—
téshely csoportokban sorakozók megoszlá- sát foglalkozás szerint. A táblákban foglalt adatokhoz ezúttal csupán széljegyzeteket fűzünk; részletesebb vizsgálódásokra in—
kább majd csak akkor kerülhet sor, ha az adatokat egy következő népszámlálás .meg—
felelő eredményeivel is összehasonlíthatjuk.
*
Az 1930. évi népszámlálás foglalkozás—
demografiai feldolgozásainak egy részénél költségkímélési okokból csak a keresők
1) Az általános elvi kérdéseket ,,Belső vándor—
lások" címen a Közgazdasági Enciklopédia I. köte—
tében (433—451. hasáb) behatóbban, adatok idézé—
sével —— így az 1925. évi budapesti feldolgozás néhány főeredményének megemlítésével _ foglal—
tuk össze.
") Az értelmiségi foglalkozásúak külön feldol- gozásával együtt a csoportok száma mintegy 200-ra emelkedik.
10. szám —823—
adatainak a csoportosítására kerülhetett sor?) Ez történt a születési hely és a foglal-
kozás kombinációjánál is. Nyilvánvaló,
hogy az eltartottakra (hozzátartozókra) vonatkozó számok hiányában a népesség származáshelyét kutató statisztika a belső népa'ramlás méretére és minden sajátossá- gára nem deríthet fényt. Ezt a hiányt az
A' életkor és a születési hely adatainak egybe-
vetése során nyert tanulságok figyelembe—
vétele is csak részben tüntetheti el. A lé—
nyeg azonban mégis csak az, hogy az 1930.
évi népszámlálás a dolgozókról igen rész- letes csoportositásban állapította meg azt, hogy honnan származnak s szülőhelyükön vagy másutt laknak-e.
Bő foglalkozási tagolásban e szerint csak a kereső népesség születési helyéről tájéko—
zódhatunk; minthogy azonban a népszám—
lálási alapfeldolgozásokban az egész népes- ség származáshelyének adatai is rendelke- zésre állanak, egy egyszerű levonás útján ——
természetesen foglalkozási csoportosítás nél- kül —— az eltartottakra vonatkozó főered—
ményeket ís kiszámíthatjuk.
mmm ts Hmmm! szümtsn nm szemu! mao-m.
PDPUUTIONS ACIWE Et PASSIVEJUNAIH LE ueu De NMSSANGE, EM maa
mesh — msmmrs Acnvrs EllARTDll —- PERSONNES PASSNES
%
tluytnuan mlgvmll atmenni mmm. nu nm..." am n mmm:
mun—n nal-xm mum-u m um !: tao-nu
m lrllnuni mm,-ua nem
mom: MI lllllm Elni !
nem. a. Hum
m
ma .. lswlllln nni-lm!
mmm m mmm nu nun
dl! lnűtntll mene-un
dítlehll m !: Nan]!!!
M.SX.SLl8404 K,".GUSUDN.
A keresők és eltartottak így megállapí—
tott főadatait az 1. sz. tábla a két nem rész- letezésével szemlélteti.
Keresők és eltartottak, mint minden demograiiai tagolásban, születési hely sze- rint is gyökeresen elütő tulajdonságokat árulnak el. A munkáért, a megélhetésért, az érvényesülésért folytatott szakadatlan kiiz-
1) Külföldön többnyire csak a keresők adatai dolgoztatnak fel behatóbban; az eltartottak (hozzá- tartozók) statisztikája kevés országban olyan rész- letes, mint nálunk.
1940
delemben, valamint az emelkedés, az önállósulás folyamatában és a hivatali életben résztvevő dolgozók rétege mozgé—
konyabb: a keresők közül sokan sodródnak el szülőfalujukból, ill. szülővárosukból;
lakóhelyüket egyébként is elég gyakran változtatják meg. Mindennek eredménye- képen a keresőknek csak 55'3, az eltartot-
taknak viszont 63-8%—a volt 1930-ban hely—
beli születésű. Ezt az igen jelentős különb—
séget nemcsak a keresőknek a munka- folyamatokban való részvételével kapcsola—
tos élénk ütemű vándorniozgása magyarázza;
része van ebben annak is, hogy az eltartot- tak közt, — akik egyébként adott esetben maguk is nyomon követik eltartójukat, ——
több a gyermek és több az idősebb korú is;
már pedig az élet alkonyán és különösen hajnalán jóval szerényebb az idegen szüle—
tésűek aránya, mint pl. a produktív kor- osztályokban. A tiatalkorúakl) közül szá—
mosan a családfőnek nem a szülőhelyén, hanem későbbi lakóhelyén (,,munkahe—
lyén") látják meg mint helybeliek a nap—
világot, míg az öregek igen sok esetben
visszatérnek szülőfalujukba (az utóbbi je-
lenség teljes erővel való érvényesülését a
"kórházi, menaházi ápoltak nagyobb száma és a szülőhelyről elköltözött gyermeknél való megtelepedés idősebb korban gyako-
ribb volta gátolja meg). Életkorstatisztikánk
tanusága szerint azonban még a legzsen—
gébb korúak közt is viszonylag meglehető- sen sok a nem helybeli szülött, éspedig nem csekély mértékben azért, mert a szü-
lések elég nagy része a rendes lakóhely—
től sok esetben távol fekvő kórházakban, szülőotthonokban zajlik le. Az eltartott férfiak közt így is közel háromnegyed—
résznyi (74'4%-os) a helybenszülöttek ha'- nyadosa. Az eltartott nők sorában a gyer- mekkor képviselete viszonylag jóval szeré- nyebb: éppen ezért a törzsökös elem aránya a nők közt alacsonyabb, csak 59'7%.
Az első szempillantásra szinte érthetet—
lennek látszik, hogy a keresők közt a nőknél aránylag kevesebb a helybeli (53'0%), mint a férfiaknál (56-l%); ez azonban egyedül a házi cselédek igen élénk vándormozgásának következményes, s egy- ben azt is eredményezi, hogy az egész népességre vonatkozó adatsorban szintén a nők helyhezkötöttsége látszik alacsonyabb-
1) Az életkor és a születéshely egybevetése alapján —— országos vonatkozásban elsőízben ——
nyert főadatokat v. 6. M. Stat. Szemle 1935. évf.
835—853. ]. '
53'
10. szám —— t824 —— 19310 1. Keresók es eltartottak születési hely szerint 1930—ban.
Populations actwe et passive en 1930, suivant le lieu de naissance.
H a ?; z' t a n l 3 n é s
sur le territoire amuxé 51 693 §
: . u Együtt § A 33—33 § _ a
g RS 3 Én trianoni Si § e 253 *. §),, a§§
ÉS ew': RÉS magyar— Egé §: § § § 33 m É lw§ *
Helyben ,, 35 33-33 országi N (? És Ng- 555 3) ***—m 3 § elf: Össze—
Megnevezés dans la 8 És . § au total §; ;; 351: § 3 '; % § §§5 § 5! '— S 3' _ 8311
Spéci/kation localz'té :. Ef.,o *— ÉM dans la És ggg %% "; § % § 33 Égg—Ésf %? És; Totál . '
Hongn'e __ Aaa—,a a, aaa au-e.s;_£.,,_u,- g.: _ §
§g§ 5333: , de a: a3 G';G EM es 35 cv,—o,; apu eÉ
.. w .- *—
%% §§g§ Trianon 55 5—3 33 És. is 8: E'ÉÉ ÉS 33;
be ;— .5 ;. § *— Nw, .,... '*'L:
::—§'* SWE csatoltterületil) 355 35 És):
e z ii I e t é s ti
a) Szám szerint —— En nombres abs.
Kereső — Population ;
active
, Férl'l —- Masculíne . . . 1,645.609 543498 492132 2,681.539l 4.831 87.989 37 84.153 31.648 ? 209403 8.943 32.970 233230!
Nő — Féminine . . . . 565.533 199451 197.508: 962.492 2.012 37.737 13 30.576 10.627 411 81.376, 3.469! 19.041 1,066.3?5'— _ ? Együtt — Ensemble 2,211.142 742649 690240 3,644.031 6.843 125,726 50 114.729 42.275 1.15d290.779l 12.412 52.020 339924!
Eltartott —— Populatíon passing
Férfi —— Masculine . . . 980273 178288 119894 1,278.4 911 12.706 3 12.586 4.871 29 31.372 1.594 5.82 1,317.246 Nő — Fémínine . . . . 2,012.§31 661.137 473.050 3,146.71 5.014 86.308 23 65.618 27.096 771184330! 8.365 31.918 337183).
Együtt —— Ensemble 2,992.804 839425 592344 4,425.1731 5.925 99.014 26 78.204 31.9671.06 216202 9.959 37.743! 4,689.077 Kereső és eltartott — Popu—
lations active et passíve
Férfi —- Mosguline . . . 2,625.882 721.486 61262 3,959.994 5.742100.695 40 96.739 36.5191.04 40.775 10537 38.804 4,250.110u Nó —— Pemmme . . . . 2,578.064 860588 670.55 4,109.210 7.026124.045 36 96.194 37.723118 66.206 11.834 50.959! 4,438.209
Együtt —— Ensemble 53039!!! 1,582.074 1388184! 8,069.204l 12.768 224.740 76 192933 74.242 2.22á506981 22.37! 89.763l 838881?
b) százalékban — %
Kereső —— Populatíon active
Férfi -— Masculine . . . 561 185 168- 914 0'2 3'0 0'0 2'9 I'I 0' T? (13 I'! 1000
Nő — Féminine . . . . 53'0 18'7_ 18'6 90'3 02 35 0'0 29 1-0 0' 76 On? 1'8] 100'0
Együtt —— Ensemble 55'3 186 172 M'] 0'2 3'1 00 29 I'] 01] T.? 0'3 1"; 1000!
Eltartott — Populalion passive
Fél-Il —— Masculíne . . . 74'4 135 9'] 97' O'] 1'0 00 0-9 04 00 2'4 01 06 1000.
Nő —— Féminine . . . . 59'7 ]9'6 14' 933 D'] 26 00 20 0'8 0 5'5 0'2 20 1000
Együtt — Ensemble 63'8 179 12"? 94'4 1 2") 00 I'? 0"? 0 4'6 02 08 1001?
Kereső és eltartott—_ Popu—
lations active et passive
Férfi -—— Masculine . . . 61'8 17'0 14'4' 93'2 01 24 (H) 23 0.9 0' 5'7 0'2 0'9 100'0
Nő —— Fémínine . . . ' 58'1 19'4 15"! 92" 02! 28 (H) 2'2 0'8 0'0 6'0 (Jn? 1' 100'0
Együtt —— Enswnble 59'9 18'2 148 929 D'] 26 00 2 09 0' 5'8 03 1000
:) Száz keresőre jutott eltartott — Persmmes passíves pour 100 person—
nes aCtives . A . . . . 135 113 86 121 87 7.9 52 68 76 92 74 8 73 117
a) Szűz férfire utott nő
Femmes pour], 1) A hommes 98
119 11 1041 122 123 9!)
99 103 Hál 111 112 131 104
trianoni békemű rendelkezései szerint (a területmódosulasok figyelembevétele nélkül). — ') Territoíre selon le traíté de Tnanon. —— a) A külön rovatban kimutatott horvatvszlavonországl születésűek nélkül. —— 2) Non compr. les gms nás en Croazíe- Slavoniz, índígués [! part.
nak. MTnt említettük, az eltartottak közt eltartottak százaléka közt például csak igen több helybeli akad, mint a keresők sorában;
ennek visszahatásaként a születési hely többi kategóriájában a keresőknél látjuk a magasabb részesedési hányadosokat. A
különbségek azonban nem legyöntetűekl Az
,,ugyanazón" megyebelí születésű keresők és
szerény a különbség (az arány a dolgozók-
nál 18'6, a hozzátartozóknál 17'9%). Ennek a tünetnek a nyitját akkor találjuk meg, ha a népességet két legfőbb alapelemére, a férfiakra és a nőkre bontjuk szét. Az össze—írás helyének megyéjében született férfiak
10. szám *825— 1940 és nők aránya a keresőknél csaknem töké—
letesen megegyezik; az eltartott nők sorá—
ban ellenben sokkal több az ugyanazon megyeb-eli, mint a férfiak közt. Hasonló jelenség nmtatkozik a trianoni Magyar—
ország más megyéiben születetteknél is. A magyarázat fent is, itt is az, hogy nemcsak a háztartási alkalmazott, de a feleség is igen gyakran származik valamelyik közelebbi- távolabbli községből. Ellenkezőleg: az elsza- kitolt területről idesodródottak aránya a ke—
resők közt lényegesen magasabb, mégpedig nem csekély mértékben a gyermekkor kisebb képviselete következtében?) Ugyanerre ve- zethető vissza az is, hogy az eltartott nők (leányok) közt jóval több az elszakított terület szülöttje, mint a már nem, vagy még nem dolgozó férfiak (fiúk) sorában.
Tanulságos, de a Szemle hasábjain már több—
ször méltatott sajátosságokat tükröz a férfiak és a nők egymáshoz viszonyított hányadosa a szü- letés helye szerint; országos statisztikánkban viszont először nyer megvilágítást születési hely szerint a száz keresőre jutó eltartott arány jelleg- zetes alakulása. Ebben a vonatkozásban ismét a, korstatisztika tanulságait idézhetjük: amely kate- góriákban aránylag sok a gyermek, ott az eltartot- tak száz keresőhöz viszonyított aránya is magas (így pl. a helybeli születésűeknél); a serdületlen korúak alacsonyabb arányszáma a más magyar- országi megyékben születetteknél már keresőtöbb- letre utal; még inkább keresőtöbblet tűnik ki az elszakított részekről valók (kivált pl. a Trianonban román fennhatóság alá került területeken születet—
tek) 1930-ban sajnálatosan népes táborában.
; A jelzett eltérések létrehozásában sok társa- dalomgazdasági rúgó működött közre. Ezért a különbségek jellemzés—ére még azt is érdemes be—
mutatni, hogy a szűletéshely főkategóriáin belül
—— mégpedig nemek szerint részletezve is —— mennyi volt a kereső és mennyi az eltartott. Ezekből a számokból a 'kere—sőtevékenység okozta lendülete- sebb belső népáramlás jelentőségét is jól meg-
ítélhetjük: ! A
, ferfiak nők egé—SZ
w— ; nepes-
A születési hely fő területi Én?:MLILé—JÉPÉ
csoportiai ? § % § % §
E § 93 3 2 3
a: : o : a: :.
_.M a) Ján—c: M a.)
1930—ban (%)
gelybeli. . . . b. 1? . . la:, , Ez?; inni?-g ggg) fas %?
gyanazon megye ei . . w . 5" 247 3" 6' '9 ' Mas trianoni magyarországi % . 80'4 19-6 29'4 70'6 538 462 Elszakított területi . . :; . 87'0 130 306 69'4 574 426 Horvat—szlavonországi "§ . 849 151 293 707 555 44'5 Külföldi és ismeretlen 85-0 150 37-4 626 58'0 420
Összesen . leg-0j31-0124-0176-0 46'0154'0
l
a.
!) L. M. Stat. Szemle 1935. évf. 847. l.
Keresők és eltartottak egyszerű tagolá- sánál lényegesen sokszínűbb, jóval több részletjelenségre vet fényt a születéshely—
nek foglalkozási főcsoportonkinti vizsgá- lata. Igaz, hogy idevonatkozóan csapán a keresők adatai ismeretesek; de a gazdaság- társadalmi életnek itt-ott a törzsökösséget fokozó, másutt a ván—dorhajlamot felszító, sokszor csaknem rendszeres tömegmozgal- makban megnyilvánuló sajátosságait éppen a kereső népesség születésbely szerint való rétegeződése tárja elő a leghívebben.
A 2. sz. tábla utolsó részletei a két nem megkülönböztetése nélkül. az egész kereső ré- teg megoszlását taglalják a születési hely fő területi kategóriái szerint. Az idevágó abszo—
lút adatok nagyon tanulságosak; de még figyelemreméltóbb az arányszámok futóla—
gos vizsgálata, Nem meglepő, hogy a leg- inkább röghöz kötött őstermele's körében a helybeli szülöttek aránya igen magas: 72%.
Ez a hányados messze kiugrik az arány- számsorból; a bányászati és kohászati fog- lalkozásokhoz tartozóknál már csak 46'7%-ot ér el a szülőhelyükön megszám- láltak aránya; a további sorrend szintén jellegzetesen mutatja meg egyrészt azt, hogyan csökken az egyes foglalkozások otthontartó ereje, másrészt pedig miként nő egy-egy gazdasági ág vonzási lehetősége, felszívóképessége; mindez a különböző fog—
lalkozási ágak többé vagy kevésbbé falusias, ill. városias jellegével párhuzamosan jelent—
kezik: minél városiasabb ugyanis egy fog- lalkozási főcsoport, vagy annak legalább is valamelyik jelentős része, annál több benne rendszerint a megmozdulás lehetősége, sőt sokszor szükségessége is. A részletek azon—
ban nem egyszer ennek ellenkezőjére hívják fel a figyelmet. A helybeli születésűek aránya pl. egyes (többnyire nagyobb előképzett- séget igénylő, vagy családi jellegű stb.) tipi- kusan városi iparágakban magasabb, mint a városban-vidéken egyformán űzhető, ma- gasabb szakképzettséget, tőkegyüjtést stb.
nem kívánó iparo'kban. A minderre csak halványan rávilágitó arányszámsorrendben előbb a nagy néptőmegű, de .a vidéken, sőt a falun is elég jelentős ipar következik 45'9%—kal, majd a városszéli, elővárosias jellegű, az ipar mellett .az őstermeléssel is kapcsolatos k. m. n. napszámos réteg 44'0%—kal, azután a kereskedelem és a
hitel (41'O%), az erősen idegenből rek-
rutálódó és gyakori lakóhelyváltoztatást
kívánó közlekedés (33'9%) s egymáshoz
egészen hasonló színvonalon a nyugdíjas
10. szám ——826— * 1940
2. A kereső népesség megoszlása születési hely és foglalkozási főcsoportok szerint 1930-ban.
Population active en 1930, por lienco de naissonce et suivant les grandes catégories de professions.
H a b i t a n i 3 n é s
_. 3.3 sur le territoire annexé á § " Ég §
:3 33 % Együtt s _" 33317 a"; %
gk" 2 § trianoni o 3 "§ § § '- 335
0'3 ?m m 8- §! §) Nu N m§a §.) UU'N
Fo ] u;g a ozási facsoport. Helybe 11— 5933w o.,ÉN országiagy 1" § 325:§"? ..§ N § ..§ gs$ _a_ 3g) : % §sem § gs § Évi8 f:: Összesen,i
Grandes caté ories de rofessions dans _lo Et.-;: '— § * au total "§; 3—8 § §! § E 5 8 § %: N 352? 3 53 '
g ? localtte "ÉÉ geg dans lo ...—3 53333 933 "; § 335 Én aug-e gú meg Total *—
S 53 Hoe-- § es § .; §; %i- 2'5 W *
SN ... *— § :: _ :. § ;, " -
ggg 55-— ff.—... 231 es.- 33 § a 3.5 0: §§§ $$$ $$$
eo 73 55 % M §?) "§ ?" "*
p§u gun
csatoltterületi §§n §"? §§3
s z u 1 e t é s ti _-
a) Férfiak (Vo-ban.
Personnes du sexe masculin, %
Östermelés —— Production du sol 70'9 18-4 8-2 97-5 01 0-7 0-0 0-7 04 O'C 19 0-2 04 1000
Bányászat és kohászat —— Mines et '
métallurlie . . . 46-9 21-0 20? 88-61 0'1 4-3 — 2'8 05 06 7'7 0'3 3'4 100'
] ereskedelem és hitel — Commercear —— Industria . . . . . 45'2 19-2 23-4 87-8 0-2 4-4 0-0 3-8 1-4 G'] 99 0-4 1-9 mm;
ei credit . . . . . . . . . 39'2 15-1 27'8 82-1 03 6-7 0'0 6'0 2'0 01 151 0'5 2-3 100-
Közlekedés —— Communications . 34-1 20-2 30-3 84-6 02 5-9 0-0 5-2 2-2 01 13-6 0-6 1-2 100-
Bányászat és ipar—!orgalom összesen — Mines, industrie, W
circulation, au total . 43'2 18'7 24'7 86-6! 02 4-9 0'0 4-3 1'5 0'1 11'0 0-5 1-9 100-0
Közszolgálat és szabadtoglalkozások Services public-s el professions lí—
be'rales . . . . . . . . '26-6 16-3 32-4 75-3! 0-4 9-0 00 103 3-1 0-1 22'9 0-4 1-4 100-0
Véderő — Defense nationale . . 11'8 19-5 482 79'5 0-4 5-8 00 9-5 2'8 0'1 18'5 06 1-3 100-0
Napszámos k. m. n. —— Journaliers
s. a. i. . . . . . . . . . . 42-4 23'6 24'6 90-6! 03 3-4 00 2-6 1'1 0'0' 74 05 1-5 100'0
Nyugoíjas, tökepénzes stb. — Re— r ;
trailes, rentiers, etc. . . . . 27-5 17'.) 30-0 75-0 04 10-0 0-0 8-9 3-0 00 22'3 0-4 2-3 100-0
Hazicseléd —— Domestigues . . . 24'3 33'1 30-3 87? 0-2 44 — 3-6 1'0 0'0 9'2 0'6 2-5 100-0
Egyéb és ismeretlen foglalkozású Antres professions et professions
non déclare'es . . . . . . . . 43-15 18-54 257 88-1 02 4 5 — 3-7 1'5 0'0 9'9 0-3 1-7 IDO-O!
Mindössze —— 'lotat general 561 18-53 16-25 91-41 0—2 3-0 0-0 2-9 1-1 01)! 7-2 os 1-1 ulo-ol
b) Nők ola—ban.
Personnes du sexe feminin, %
Östermelés —- Production du sol 75-9 16-4 5-7 98-0 01 0-6 0-0 0-5 0-3 0-0 1-5 0-2 0-3 100-0
Bányászat és kohászat —— Mines el
métallurgie . . . . . . 32-6 17-5 30-3 804 0-2 8'9 —— 4-2 04 0'6 14'3 —— 5-3 100-0
Ipar — Industrie . . . . . . 49'1 16-8 214 87' 0-2 4'7 00 3-9 1-2 01 101 0-4 2-2 100-0
Kereskedelem és hitel — Commerce
et credit . . . . . . . . . . 46-5 150 220 83-5 03 6-6 — 5-2 Tf) 01 137 0'5 2-3 100-0
Közlekedés —— Communications . 31-1 18-1 29-7 78-9 03 8-2 —— 8-0 2-3 01 18-9 09 14 100-0
Bányászat és ipar'lorgalom összesen - Mines, industrie,
circulation, au total . . 47-8 16-5 21-8 86-1 02 5'3 00 4-4 1-3 0'1 113 04 2-2 100'0
Közszolgálat és szabadfoglalkozások Services publics et professions lí-
bérales . . . . . . . . 31'0 14-0 27-3 723 0 4 8-3 00 8-2 2-8 01 19'8 0-5 74 100'0
Véderő — Defense nationale . . —— —— — — — —-— —— — — —— — — -— —
Napszámos k. m. n. —— Jonrnaliers
s. a. i. . . . . . . . . . . 47-1 22'6 198 895 0'2 4 7 —— 2-7 1-4 0'0 90 (M 1000
Nyugglíjas, tőkepénzes stb. — Re-
iraites, rentiers, etc. . . . . 30'8 18'1 26'4 75'3l 0'5 98 0-0 7-4 2-7 01 20'5 0'6 3'6 100'0
Házioseléd — Domestígues . . . 20'2 30-2 39'2 8913 03 3 —— 29 08 00 77 04 23 100'0
Egyéb és ismeretlen foglalkozású Autres professions et professions
non déclarées . . . . . , . 26'4 16-8 36'6 79-P 0-2 8'6 0-0 6-3 1-7 0-0 16'8 05 2-9 IOO-f'
Mindössze —'fotal général 53'0 18-7 18-61 90-31 02! 3-5 01] 2-9 1-0 0-0 7-6 08 1'8 100-
0.) Egész népesség (férfi és nó *
együtt) szám szerint.
Populatíon íotale (mase. etfémin.), en nombres abs.
,
Östermelés —— Production du. sol 1,463.761 364.729 154.319 1,982.809ll.340 13.279 3 13.680 8.024 72 36.398 3.393 8.851 2,031.451 BÉÉSÉÉÉÉ kohászot — J.Viltws. et 15.115 6.801 6.742 28.653; 41 1.424 — 917 158 4 2.544 101 1.095 32.398 Ipar — Industria . . . . . . . 410.230 [67.338 205330 782898 2.065 39.493 16 34.177 12.308 487 88.546 4.103 17.479 893.026
Kereskedelem és hitel —— Commerce l
et credit . . . . . . . . 92.203 33.948 59.189 185.34( 646 15.112 6 13.035 4.215 155 33.169 1.046 5.225 224.780 Közlekedés —- Communications. 37.646 22.219 33.623 93.488! 287 6.733 4 6.027 2.412 76 15.539 687 1.312 111325!
Bányászat §; ipar—faggailom ,
összesen - ines, in us n'e ,
circulation, an total . . , 555.194 230306 304384
