AZ 1980. ÉVI NEPSZÁMLÁLÁS
ELÓZETES EREDMÉNYEY'
A népszámlálási munkák első szakasza, a népesség és a lakások összeírása befejeződött. Ennek alapján a Központi Statisztikai Hivatal összeállította előzetes
jelentését.1
1. tábla
A legfontosabb népességi és Iakásadatok változása
1980-ban 1970-ben
Mognevezés 1970 1960
százalékában százalékában
Népesség
Össznépesség . . . 104 104
Férfi . . . . . . . . . . .; 104 104
Nő . . . 104 103
0—14 éves . . . . . . . . . 107 86
15—39 éves . . . 101 104
40—59 éves . . 106 107
60— éves . 103 128
15 éves és idősebb férfi
Nőtlen. . . . . . . . . . 92 115
Házas . . . . . . . . . . 103 108
Özvegy . . . 123 102
Elvált . . . 192 181
15 éves és idősebb nő
Hajadon . . . 82 108
Házas . . . . . . . . . . 103 108
Özvegy . . . 112 105
Elvált . . . 157 158
Felsőfokú végzettségű . . 162 171
Legalább középiskolai végzettségű 153 s 190 Legalább általános iskola 8. osz-
tályát végezte . . . 128 171
Budapesti lakos . . . . . . . 103 112
Vidéki városi lakos . . . . . . 117 118
Községi lakos . . . 96 94
Külterületi lakos . . . 52 77
Aktív kereső . . . 102 105
Inaktív kereső . . . . . . . . 157 320
Eltartott . . . . . . . . . . 87 83
(A tábla folytatása a következő oldalon.)
' Az anyag eredeti címe: Jelentés az 1980. évi népszámlálás előzetes eredményeiről és a főbb népe—
sedési folyamatokról.
Az előzetes Jelentés adatai a további ellenőrzés és feldolgozás során még módosulhatnak.
JELENTÉSEK 403
Folytatás.)
1980-ban 1970-ben
Meg nevezés 1970 1960
százalékában százalékában
Aktív kereső
lpar . . . 94 136
Építőipar . . . * 110 128 Mezőgazdaság és erdőgazdál-
kodás . . . 85 66
Szállítás és hírközlés . . . 113 118
Kereskedelem . . . 124 133
Egyéb ágak . . . 124 118
Munkásosztály . . . 106 117
Szövetkezeti parasztság . . . 77 154
Nem fizikai (szellemi) foglalko- V
zású . . . . . . . . . . 112 148
Kisárutermelő, kiskereskedő . . 104 16
Lakások . . . 113 113
1 szobás . . . . . . . . . . 68 84
2 szobás . . . . . . . . . . 127 151
3 és több szobás . . . . . . . 253 260
Szabók száma . . . 136 127
Az 1970—es évtized főbb népesedési folyamatait összefoglalóan a következők jellemzik:
— a népesség száma továbbra is a korábbi évtizedhez hasonló. lassú ütemben növe—
kedett, ez az ütem az európai országok között közepesnek tekinthető;
— a népesség nemek és korcsoportok szerinti összetétele sem változott számottevően az 1970-es évek folyamán;
- az előző évtizedhez képest viszont módosult a népesség családi állapot szerinti össze- tétele, főleg a válási arány növekedett tovább. és az újraházasodási arány csökkent;
— tovább javult a népesség iskolai végzettségi szintje, jelentősen nőtt a közép- és fel- sőfokú végzettségűek száma; ma már csaknem minden fiatal befejezi az általános iskola 8.
osztályát;
— továbbra is jelentősen nőtt a vidéki városok népességszáma, a Budapesten élőké már
?ng növekedett, a községeké pedig csökkent: különösen nagymértékben fogyott a külterületi a ossag;
-— 1970 óta az aktív keresők aránya némileg csökkent, erősen emelkedett az inaktív ke—
resők (nyugdíjasok és gyermekgondozási segélyen levők) száma, az eltartottaké tovább csök- kent. ezek ma már számottevő munkaerő—tartalékot nem jelentenek:
— 1970 és 1980 között már csökkent az iparban dolgozók száma; a mezőgazdaságban az 1960-es évekénéi kisebb mértékű a visszaesés, a többi népgazdasági ág - legnagyobb
mértékben a szolgáltatás — aktív keresőinek száma nőtt;
— az 1970—es évtizedben a munkásosztályhoz tartozók számának növekedése mérsékel—
tebb volt, mint az előző évtizedben; a korábbiaknál jóval kisebb mértékben nőtt a nem fi—
zikai (szellemi) dolgozók száma, a szövetkezeti parasztság létszámának előző évtizedben ta—
pasztalt emelkedő irányzatát pedig csökkenés váltotta fel;
-- jelentősen javultak 1970 óta a népesség lakásviszonyai: a lakásállomány növekedése a felszabadulás óta a legmagasabb. és ezt is meghaladja a szobák számának gyarapodása;
így a laksűrűség jóval kedvezőbb, mint tíz évvel ezelőtt volt.
A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ÉS ÓSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA
Magyarország népessége 1980. január 1-én 10 710 000 fő. 3.8 százalékkal több,
mint a legutóbbi — 1970. január 1-i -- népszámláláskor. A népsűrűség — a 93 033
ka-es országterületre számítva — négyzetkilométerenként 115 fő, 4-gyel több, mint tíz évvel korábban volt.5.
Szóztiz évvel ezelőtt — 1870. január 1-én, az első hivatalos magyar népszámlá—
lős időpontjában — Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt.
Az 1970-es évek népességnővekedésí üteme alacsony. lényegében azonos az
előző évtizedével. s alig több mint fele az 1950-es években taposztaltnak.A népesség számának alakulása
2. tábla
időszak
Növekedés. illetve csökkenés (——) Népesség
Év - -
(fo) (ev) szám százalék—
szerint ban
1949 . . . . . 9 204 799 1941—1948 --'l 11 275 ——-1,2
1960 . . . . . 9 961 044 1949—1959 756 245 8.2
1970 . . . . . 10 322 099 1960—1969 361 055 3.6
1980 . . . . . 10 71 0 000 1970—1979 387 901 3.8
Magyarország a népességnövekedés tekintetében az európai országok között
középen helyezkedik el. Az európai szocialista országok között -- a Német Demok-ratikus Köztársaság kivételével. ahol a népesség száma 0.2 százalékkal csökken — "
hazánkban a legalacsonyabb a növekedés (évi üteme 0.37 százalék, szemben Bul- gária és Csehszlovákia 0.5—0.7 százalékos. valamint a Szovjetunió. Lengyelország.
Románia és Jugoszlávia 0.9-1 százalékos arányával).
1970 és 1979 között a természetes szaporodás aránya 9 százalékkal magasabb
volt, mint a megelőző tíz évben. Az 1970-avévekben a természetes szaporodás nagy—
ságát befolyásolta az élveszületések emelkedő. majd csökkenő. illetve a halálozások
általában növekvő aranya.A népmozgalom főbb adatai
3. tábla
Ev (évl átlag)
Természetes szaporodás
Élve- születések
Halálozá- sok ( ezer lakosra
l970 . 1971 . 1972 . l973 . 1974 . l975 . l976 . i977 . l978 . l979.
l970—1979.
3.1
216
3.3 3.2 5.8 6.0 5.0 4,3 2.6 2.2 3,8
14,7 14,5 14,7 15.0 17.8 18.4 17.5 16,7 15.7 15.0 16.0
11,6 11,9 11,4 11,8 12,0 12,4 12,5 12,4 13,1 12.8 12,2
Az élveszületésí arónysza'm 1974—1975—ben - részben az 1973. évi népesedés-
politikai intézkedések hatására — nagymértékben növekedett. 1976—tól az élveszüle—
tések száma folyamatosan csökken. E kedvezőtlen jelenség oka. hogy fokozatosan kisebb a szülőképes, illetve a hózasodasi korba lépő nők szóma.
JELENTÉSEK
405 E tényezők együttes hatására az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1970 és
1979 között kedvezőbb volt (1ó%o), mint az azt megelőző évtizedben (Mo/oo).
Az ezer lakosra jutó halálozások száma az 1970—es évek folyamán 12,2 volt, ami 17 százalékkal magasabb az 1960-as évekénél (10,4).
Az elmúlt tíz évben a halálozások számának növekedésében a népesség öre- gedése éreztette hatását (a meghaltaknak közel 60 százalékát kitevő 70 évesek és idősebbek száma tíz év alatt 20 százalékkal növekedett). Amennyiben a népesség
korösszetételét 1960 óta változatlannak tekintjük, akkor a két évtized nyers halálo- zási arányszómai gyakorlatilag azonosak.1970 és 1979 között a meghaltak átlagos életkora 66 év volt, 2 évvel magasabb.
mint az előző évtizedben. A meghalt nők átlagos életkora nagyobb arányban nőtt, mint a férfiaké.
A születéskor várható átlagos élettartam az 1970-es évek folyamán a férfiaknál
változatlan maradt (67 év). a nőknél 1 évvel (73 évre) emelkedett.Az elmúlt évtized folyamán a népesség nemek szerinti összetétele lényegében változatlan maradt: a férfiak száma 191 OOO-rel (3.8 százalékkal), a nőké 197 OOO—rel (3.7 százalékkal) növekedett. 1980—ban ezer férfira 1062 nő jut. (Lásd a 4. táblát.)
A második világháború után tapasztalt magas nőtöbblet (1949-ben ezer férfira
1081 nő) gyors csökkenési üteme 1970 után megállt, elsősorban a férfiak halandó—
ságának növekedése következtében.
4. tábla A népesség összetétele nemek szerint
Férfi Nő Ezer
Ev ————————— férfira jut
ezer fő nő
%
1930 . . . * 4248 4437 l 1044
1941 . . . 4561 4755 1043
1949 . . . 4424 4781 1081
1960 . . . 4804 5157 1073
1970 . . . 5004 5318 1063
1980. . . 5195 , 5515 1062
A születések és a halálozások számának vázolt alakulása következtében az utóbbi tíz év alatt csak kisebb eltolódás jelentkezett a népesség kormegoszlásóban.
5. tábla
A népesség összetétele főbb korcsoportok szerint
1960. 1970. 1980. 1960. l 1970. l 1980.
Koraopor! (év)
évben. ezer 66 évben. százalék
0—14 . . . I 2529 2177 2325 25.4 l 21,1 21.7
15—39 . . . 3662 3821 3867 36.8 37,0 36.1
40—59 . . . 2397 2564 2706 24.0 24,8 25.3
60— . . . 1 373 1 760 1 812 13.8 17.1 16,9
Összesen
9961 l10322 110710 ! 1ao,o ! 100,o ' 1oo,o
1980-ban a gyermekkorúak száma 7. a 15—39 éveseké 1, a 40—59 éveseké 6.
az öregkorúaké 3 százalékkal több, mint 1970-ben volt.
Az elmúlt tíz évben a 60 éves és idősebb népességen belül csak a 60—69 évesek aránya csökkent, az első világháború idején született kisebb létszámú korosztályok
belépése következtében. A 70 évesek és idősebbek aránya viszont az 1970. évi 6.9 százalékról 8,3 százalékra nőtt. 'A házasodások. özvegyülések, válások számának alakulása nagymértékben
megváltoztatta a népesség családi állapot szerinti összetételét. (Lásd a 6. táblát.)
A válások száma és aránya kisebb—nagyobb ingadozásoktól eltekintve fokozato—
san emelkedett. Ezer fennálló házasságraaz 1960—1969. évek átlagában 7.4. az 1970—1979. évek átlagában pedig már 9.2 válás jutott. Az özvegyülési arány is mind- két nemnél erősen emelkedett.
6. tábla
A 15 éves és idősebb népesség összetétele családi állapot és nemek szerint
(százalék)
Ev Összesen hgíőlctlaő'n ; Házas * Özvegy Elváit
Férfi
1960 . . . 100,0 23.7 71.5 3.4 1.4
1970 . . . 100,0 24.7 69.9 3.2 22
1980 . . . 100,0 22.0 700 3.8 4.2
Nő
1960 . . . 100,0 17,3 64,4 15.7 2.6
1970 . . . 100,0 *17.2 63.8 152 3.8
1980 . . . 100,0 13,7 64,0 16,5 5,8
_ Az elváltak arányában volt a legszámottevőbb változás. Az elváltak száma a fér- fiaknál közel kétszerese, a nőknél több'mint másfélszerese az 1970. évinek; A hó—
zas férfiak. illetve nők száma az elmúlt tíz év alatt lényegében nem változott. Az
özvegy férfiak száma 23 százalékkal, az özvegy nőké 12 százalékkal magasabb, a
nőtleneké 8 százalékkal. a hajodonoké pedig 18 százalékkal alacsonyabb, mint1970-ben volt.
A NÉPESSEG lSKOLAl VÉGZETTSÉGÉNEK ALAKULÁSA
'Az iskolázási lehetőségek nagymértékű bővülése és a lakosság magasabb szin- tű iskolai végzettség iránti igényénekhatására a felső— és középfokú végzettségű népesség aránya az elmúlt évtizedben gyors ütemben nőtt. (Lásd a 7. táblát.) Ezzel egyidejűleg az általános iskola '8. osztólyánál alacsonyabb végzettségűek hányada csökkent. és túlnyomóan a felszabadulás előtt iskolázott, idősebb korú személyekre
korlátozódik. _
'Az iskolai végzettség szinvonalának javulását még jellemzőbben tükrözik a meg-
felelő korú népességből felsőfokú, középiskolai és általános iskolai végzettséget szer-
zettek, illetve az iskolai végzettséggel nem rendekezők arányszámai. (Lásd a 8. táb—lát.)
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma 62 százalékkal magasabb, mint tíz évvel korábban volt. 1970 és 1979 között mintegy 230 OOO-en szereztek felsőfokú végzettséget, több mint 60 százalékuk nappali tagozaton. közel 40 százalékuk esti vagy levelező tagozaton fejezte be tanulmányait. ' A felsőfokú végzettséggelren-
JELENTÉSEK
407
delkezők száma 1980-ban megközelíti a félmilliót, és közel 200 OOO—rel magasabb, mint 1970—ben volt. A műszaki, a közgazdasági és a pedagógiai végzettségűek szá- ma nőtt (: legjelentősebben. míg az állam- és jogtudományi végzettségűeké alig
változott.7. tábla
A 7 éves és idősebb népesség aránya a legmagasabb iskolai végzettség szerint
Száz 7 éves és idősebb személy közül az általános szak-
iskola munkás- közép- felső—
E lskolá- W___ képző iskolai fokú
V ha 1_., 1 8 iskolai
nem járt
osztályát , . ,.
végezte vegzettsegu
l960... 4 67 22l— 5 2
1970. . . . . . . 2 52 28 5 10 3
1980. . . . . . . 2 40 , 29 10 14 5
A középiskolai vagy magasabb végzettséggel rendelkezők száma csaknem há—
romszorosa az 1960. évinek és másfélszerese a tíz évvel korábbinak.
A középiskolákban az elmúlt tíz évben 741 OOO-en végeztek, kétharmaduk nap- pali, egyharmaduk esti vagy levelező tagozaton. A szakmunkások kiegészítő tago- zatán 36 OOO-en szereztek középiskolai végzettséget.
1960 után szerzett -—- középfokú végzettségnek is minősülő — szakmunkásképző iskolai bizonyítvánnyal közel egymillióan rendelkeznek. Ennek figyelembevételével a 18 éves és idősebb népesség egyharmadának van közép- vagy felsőfokú végzett-
sege.
8. tábla
A népesség aránya iskolai végzettség szerint
Száz
10 éves ! 15 éves ] 18 éves 25 éves és idősebb személy közül
Év !
legalább az(
Iskolába általános ,,légtj'lóbb felsőfokú
nem járt iskola 8. kazepiskala! végzettségű osztályát vegzettsegu
végezte
1960... 3l33 9l3
1970 . . . . 2 51 16 4
1980 . l 65 l 23 7
Az általános iskolai vagy annál magasabb végzettséggel rendelkező népesség száma több mint kétszerese az 1960. évinek, az 1970 és 1980 közötti növekedés mér- téke 30 százalék.
Az általános iskola 8. osztályát az elmúlt tíz év alatt másfél millióan végezték
el. Az idősebb korúak közül csaknem 200 OOO-en esti vagy levelező tagozaton sze—reztek általános iskolai végzettséget. Az elmúlt években a tanköteles korból kilépők
93—94 százaléka fejezte be az általános iskolát.Az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségű 15 éves és idősebb népesség háromnegyede 50 éven felüli. (: felszabadulás előtt iskolába járt személy.
A felsőfokú és középiskolai végzettségű nők száma az elmúlt évtizedben is
gyorsabb ütemben növekedett a férfiakénál, így a férfiak és a nők iskolai végzett- ségében —— még a felszabadulás előtt — kialakult különbségek tovább csökkentek, a fiatalabb korosztályokba tartozó nők magasabb iskolázottsága miatt. (Lásd a 9.
táblát.) 1980-ban már a 40 évesnél fiatalabb nők nagyobb hányada rendelkezik legalább középiskolai végzettséggel, mint az azonos korú férfiak.
9. tábla
A népesség aránya iskolai végzettség szerint, nemenként
Száz
10 éves ] 15 éves ] 18 éves [ 25éves
és Idősebb személy közül Év
legalább
Iskolába az általános .."?dább felsőfokú
nem Jól-t lskola 8. kozepiskolai végzettségű osztályát végzettsegu
végezte
Férfi
1960... 3 35 12 5
1970... 2 55 18 7
1980... 1 70 24 9
Nő
1960... 4 31 7 1_
1970... 2 48 14 2
l980 . . . 2 61 22 5
A felsőfokú végzettségűek 39 százaléka, a csak középiskolát végzettek 54 szá—
zaléka nő. Ezzel szemben a szakmunkás—bizonyítvánnyal —- mint legmagasabb isko- lai végzettséggel — rendelkezők közel háromnegyede férfi.
A NEPESSÉG TERULETI MEGOSZLÁSA
A lakónépesség2 területi megoszlása (az 1980. január 1-i államigazgatási be-
osztás szerint) az egyes népszámlálások időpontjában a 10. tábla szerint alakult.A legutóbbi népszámlálás óta a Budapesten élők száma mérsékelten (3 szá-
zalékkol), a vidéki városokban élőké pedig 17 százalékkal növekedett. Az utóbbi év-
tizedben csökkent a városok népességnövekedési üteme. A községekben élők szá—ma 4 százalékkal kevesebb. mint 1970-ben. (Lásd a 11. táblát.)
Budapest népességnövekedése az utóbbi tíz évben is csak a vándorlási több- letre vezethető vissza. A vidéki városok népességnövekedéséhez a belföldi vándor-
lás 10 százalékkal, a természetes szaporodás 7 százalékkal járult hozzá. A községek
7 százalékos vándorlási veszteségét csak részben ellensúlyozta a 3 százalékos ter-mészetes szaporodás.
, lakónépesség az adott területen állandó és ideiglenes bejelentéssel rendelkezők _mi'őgő, kivéve
azokat az állandó lakosokat. akik másutt ldalglenes bejelentkezéssel rendekeznek. A továbbiakban valameny- nyl területi adat a lakónépességre vonatkozik.
] ELENTESEK
409
10. tábla
A népesség számának alakulása terület szerint
Ev Népesség Egyéb .. .
Budapest városok Kozsegek
Ezer fő
1960 . . . . . . . 9 961 1 783 2 633 5 545
1970. . . . . . . 10322 2001 3109 5212
1980 , . . . . . . 10710 2060 3629 5021
Százalékos megoszlás
1960 . . . . . . . 100,0 A 17,9 26,4 55.7
1970 . . . . . . . 100.0 19.4 30.1 50.5
1980 . . . 100.0 19.2 33.9 46,9
11. tábla
A népesség számának változása 1970 és 1979 között terület szerint
Növekedés.
,. illetve Természetes Vándorlási
Terulet csö(kk)enés szaporodás különbözet
Ezer fő
Budapest . . . 59 0 59
Egyéb városok . . . 520 216 304
Községek . . . ——191 172 —363
Összesen 388 I 388 l —- A népesség százalékában
Budapest . . . . . . . . . 2.9 0.0 2.9
Egyéb városok . . . 16.7 6.9 9.8
Községek . . . —3,7 3,3 —-7,0
Összesen 3.8 ! 3,8 J —
A népesség száma különbözőképpen alakult az egyes megyékben. A 19 megye közül csupán Békésben fogyott a népesség. Bács-Kiskun és Somogy megyében lé-
nyegében változatlan maradt. 16 megyében pedig kisebb-nagyobb népességnöve- kedés következett be. Három megyében a növekedés számottevő: Pest 9,7, Fejér ésGyőr-Sopron egyaránt 7.4 százalék. (A részletes adatokat a Függelék tartalmazza.)
Az 1970. évi népszámlálás időpontjában a fővároson kívül hetvenöt város volt.A közigazgatási változások (várossá nyilvánítások) miatt ez a szám 1980. január
1-re kilencvenötre emelkedett. —
1980-ban — a fővároson kívül — a 40000 lakosú vagy ennél népesebb városok
száma huszonnégy. Az elmúlt tíz évben Miskolc népességszáma túllépte a 200000főt. Nyíregyháza és Székesfehérvár népessége meghaladta a 100 OOO-et. 1970 óta
legnagyobb mértékben Veszprém lakosságának száma nőtt (45 százalékkal). de igenjelentős volt Zalaegerszeg (380/0) és Dunaújváros (330/0) népességnövekedése is. (A
részletes adatokat a Függelék tartalmazza.)
A külterületi népesség száma fokozatosan csökken. Ennek üteme az 1970-es
években gyorsabb volt, mint az előző évtizedben (számuk 1960 és 1970 között 23
százalékkal. 1970 óta pedig csaknem a felére csökkent). Jelenleg alig több mint
440 OOO—en élnek külterületeken. vagyis a népességnek mindössze 4 százaléka. A megyék közül továbbra is Bács-Kiskun (170/0), Csongrád (120/0), Szabolcs—Szatmár és Békés (6—60/0) megyékben a legnagyobb arányú a külterületi népesség.
A szociális szempontból meg nem felelő környezetben élők (főként cigányok)
száma 1970 óta felére (50 OOO-re) csökkent.A NÉPESSÉG ÖSSZETÉTELE GAZDASÁGI AKTlVlTÁS SZERINT
1980. január 1-én az ország népességének 47.5 százaléka folytatott aktív ke- reső tevékenységet, 20,4 százaléka inaktív keresőnek minősülő nyugdíjas és gyer-
mekgondozási segélyen levő volt. 32.1 százaléka pedig az eltartottak csoportjábatartozott. _ *
Az 1960 óta eltelt húsz év alatt az aktív keresők számszerű gyarapodása meg—
haladta a 320 OOO-et, az inaktív keresők száma több mint ötszörösére emelkedett.
ugyanakkor az eltartottaké igen jelentősen, 1300 OOO-et meghaladó mértékben csökkent.
1960 és 1970 között az aktív keresők száma mintegy 230 OOO—rel, közel 4990 000—
re növekedett, népességen belüli aránya 47,8 százalékról 48.13: százalékra emelke—
dett.
Az aktiv keresők számának növekvő irányzata az 1970-es évek közepéig folyta- tódott. de a korábbinál már jóval mérsékeltebben. 1976—tól két éven keresztül át—
meneti csökkenés, azt követően pedig ismét mérsékelt gyarapodás jelentkezett. Ez
utóbbi növekedés lényegében abból adódott. hogy 1978-tól — a korábbi évekkel ellentétben — a gyermekgondozási segély igénybevétele után munkába visszatérők
száma a gyermekgondozási segélyre távozőkét meghaladta.
A vázolt folyamatok eredményeként 1970 és 1980 között az aktív keresők állo—
mánynövekedése a 100000 főt sem érte el, ami az előző évtized gyarapodásának alig több mint 40 százalékát jelentette. így 1980 elején az aktív keresők száma el—
érte az 5083 OOO-et, a népességen belüli aránya 47.5 százalékra csökkent. Ameny- nyiben az aktív kereső tevékenységből átmenetileg kikapcsolódó gyermekgondozási segélyen levőket az aktív keresőkhöz számítanánk. a népesség foglalkoztatási szint-
je 1970 és 1980 között nem csökkenne (közel 50 százalék volna).
A foglalkoztatás szempontjából számításba vehető népesség az 1970-es évek folyamán már csaknem teljes egészében aktív kereső tevékenységet foytatott. Ez
nemcsak a férfiakra, hanem a munkát vállalni tudó és kivánó nőkre is vonatkozik.
Az elmúlt évtizedben jelentősebb munkaerő—tartalék tehát már nem állt ren- delkezésre. ugyanakkor egyre kisebb létszámú évjáratok léptek munkaképes korba, és ezek közül is többen tanultak tovább. lgy fokozatosan csökkent az ifjúsági után- pótlás is. Emellett egyéb tényezők szintén csökkentőleg hatottak az aktív keresők állományára.
E tényezők között említhető:
- a korkedvezményes nyugdíjazás kiterjesztése, -— a rokkantsági nyugdíjasok számának növekedése,
— a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok korábbi magasabb nyugdijkorhatárának fokozatos leszállítása.
— a gyermekgondozási segély fokozottabb igénybevétele.
Az inaktív keresők száma az 1960-as évtizedben gyarapodott a legjelentőseb—
ben: 1960 és 1970 között több mint háromszorosra. mintegy 1400 OOO-re emelke—
dett. Az elmúlt évtizedben további 57 százalékos, közel 800 OOO-es létszámnövekedés
jelentkezett. s 1980 elején a népesség 20 százaléka inaktív kereső volt.JELENTÉSEK
41 1 Az eltartottak állománya az 1960 óta eltelt két évtized alatt 28 százalékkal
csökkent. Húsz évvel ezelőtt az eltartottak az aktív keresőkkel azonos (közel 48 szó—
zalékos) arányt képviseltek a népességen belül. A fokozatos csökkenés folytán 1970- ben a népességnek 38 százaléka, jelenleg pedig 32 százaléka tartozik az eltartottak
csoportjába. Az eltartottak közel fele jelenleg nappali tagozaton tanul.12. tábla
A népesség összetétele gazdasági aktivitás—szerint Aktív ] Inaktív
Év N épesség _.,—___—____.—_ Elta rtott
kereső
Ezer fő
1960 . . , . . . . 9 961 4 760 436 4 765
1970 . . . . . . . 10 322 4 989 1 395 3 938
1980 . . . . . . . 10710 5083 2190 3437
Százalékos megoszlás
1960 . . . . . . . 100,0 47.8 4,4 47.8
1970 . . . . . . . 100,0 48,3 13.5 38.2
1980 . . . 1000? 47,5 20.4 32.1
A száz aktív keresőre jutó eltartottak száma lényegesen kisebb, mint húsz, illet-
ve tíz évvel korábban, így ma az aktiv keresőknek jóval kevesebb személy közvet—
len eltartásáról kell gondoskodniuk, lényegében tehát kisebb terhek hárulnak ró- juk.
13. tábla
A gazdasági aktivitás főbb mutatói
Száz aktiv keresőre jutó
; " inaktív
ÉV _ inaktív kereső és
kereső eltartott eltartott
együtt
1960 . . . . . . 9 100 109
1970 . . . . . . 28 79 107
1980 . . . . ! 43
l
68 ! 111
A férfiaknál az utánpótlás már: hosszabb ideje nem fedezi a nyugdíjazásból és halálozásból adódó veszteséget. Ily módon az elmúlt két évtized alatt összesen több mint negyedmillió, korábban férfiak által betöltött munkahelyre is nők kerül- tek. A férfiak foglalkoztatási szintje folyamatosan csökkent: 1970-ben a férfi népes- ségnek még mintegy 59 százaléka, jelenleg pedig 54 százaléka folytat aktív kereső tevékenységet. Ugyanez az irányzat érvényesül a munkavállalási korú férfiak köré- ben is: közöttük az aktiv keresők aránya az elmúlt tíz év alatt 85 százalékról 83 szó-,
zalékra csökkent. ,
Az aktív keresők között a nők aránya az 1960-as évtizedben jelentősen, 1970 és
1980 között mérsékeltebb ütemben emelkedett. 1960-ban az aktív keresőknek vala- mivel több mint egyharmadát alkották a nők, arányuk 1970-ben 412 százalék volt, jelenleg megközelíti a 45 százalékot. Az aktív kereső nők számszerű gyarapodásaaz 1960—as évtizedben 364 000, 1970 és 1980 között pedig 222000 volt. Az aktív ke- resők létszámának növekedését az elmúlt húsz évben tehát kizárólag a nők foko—
zott foglalkoztatása tette lehetővé.
14. tábla
Az aktív keresők összetétele nemek szerint
Akm'fé'ía'aő Aktív kereső nő
E 012? Férfi Nő "az öaz
v fégfiak 055335 " "ők 33?
kereső kereső
ezer fő százalékában
l960 . . . . . . . . 4760 3069 1691 63,9 64,5 32,8 35.5
1970 . . . . . . . . 4989 2934 2055 58.6 58.8 38.6 41.2
1980 . . . . . . . . 5083 2806 2277 54,0 55.2 41.3 44.8
Az aktív kereső nők jelentős számszerű gyarapodása következtében a nők fog- lalkoztatásának mértéke a férfiakétól eltérő irányban változott az elmúlt két évti- zed alatt. A női népességnek húsz évvel ezelőtt még egyharmada sem volt aktiv
kereső, arányuk jelenleg meghaladja a 41 százalékot. (Lásd a 14. táblát.) Ugyan- ezen idő alatt 49 százalékról közel 70 százalékra emelkedett a munkavállalási korú
nők foglalkoztatási szintje.
Az értékelésnél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a gyermekgondozási
segélyt igénybe vevők — így az aktív kereső tevékenységből átmenetileg kikapcso—
ládók — jelentős számát, ami a nők foglalkoztatási szintjére mérséklőleg hat. A
gyermekgondozási segélyen levők száma 1970 és 1978 között több mint kétszere- sére emelkedett. állományuk 290000 fővel 1978—ban érte el a maximumot. Számukaz utóbbi két évben csökkent. s jelenleg 264000 nő veszi igénybe a gyermekgon- ' dozási segélyt. Amennyiben ők is dolgoznának, úgy a munkavállalási korú női né-
pesség közel 80 százaléka aktiv kereső volna.
AZ AKTlV KERESÓK ÖSSZETÉTELE NEPGAZDASÁGI ÁGAK SZERINT
Az aktív keresők népgazdasági ágak szerinti összetételének változása az 1970—
es évtizedben eltért az 1960 és 1970 közötti időszak fejlődési irányától. Az 1960—as években az ipar aktív keresőinek száma összességében még közel félmillióval gya-A
rapodott. Ez nagyrészt a nők fokozott foglalkoztatásának (1960 és 1970 között több mint 300000 fővel növekedett az iparban dolgozó nők száma), valamint a mező—
gazdaságból történő átrétegződési folyamatnak az eredménye volt. Az 1970-es évek-
elején már mérsékeltebb létszámgyarapodás jelentkezett az iparban. majd az év--tized közepén a növekedési folyamat megtört. s 1975-től az ipar aktiv keresőinek szá-A ma és aránya fokozatosan csökkent. A többi nem mezőgazdasági termelőógban dolgozó aktív keresők száma 1980-ban meghaladja az 1970. évi állományt, de ——4
a kereskedelem kivételével — az 1970-es évtized létszámnövekedése már jóval mér—-
sékeltebb volt. mint az előző tíz évben.
A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás aktiv keresőinek száma 1960 és 1970 kö—
zött igen jelentősen (több mint GOOOOO-rel), az 1970-es évtizedben már jóval kisebb-—
mértékben (mintegy 180 OOO—rel) csökkent. Az 1970—es években — különösen 1972-től';
— ugyanis már jóval mérsékeltebb volt a mezőgazdaságból a más népgazdaságim
JELENTÉSEK
413 ágakba irányuló átrétegződés. Az 1976 és 1978 közötti csökkenés jelentősebb része már abból adódott, hogy 1976-ban megkezdődött a mezőgazdasági termelőszövet- kezeti tagok addig magasabb nyugdíjkorhatárának fokozatos leszállítása. Az 1970- es évtized utolsó két évében némi visszaáramlás történt a mezőgazdaságba, ami
mérsékelt létszámnövekedést eredményezett.
A nem anyagi (szolgáltatás jellegű) ágak dolgozóinak együttes állománya az elmúlt két évtizedben emelkedett. mégpedig az 1970—es években jelentősebben (23 százalékkal), mint az azt megelőző tíz év alatt (11 százalékkal). Az elmúlt évtizedben a nem anyagi szférán belül a közösségi. közigazgatási és egyéb szolgáltatás lét- száma folyamatosan csökkent. mig a személyi és gazdasági szolgáltatásban, vala- mint az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás területén dolgozóké több mint másfél. illetve kétszeresére növekedett. (A részletes adatokat a Függelék tar- talmazza.)
A nők foglalkoztatásának fokozódása szinte minden népgazdasági ágban érez—
tette hatását. Két évtized alatt a vízgazdálkodás. valamint a személyi és gazdasági szolgáltatás kivételével mindenütt jelentősen emelkedett a nők aránya. Az egyes népgazdasági ágak közül — az ágazat jellegéből következően — legmagasabb a női munkavállalók hányada az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás te- rületén (73.40/0), valamint a kereskedelemben (63.90/0).
AZ AKTlV KERESÖK OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA
Az 1970—es évtizedben társadalmunk osztály- és rétegösszetételének alakulását a következők jellemezték.
- A változások a munkaerő-tartalék fokozatos kimerülése folytán lényegében már csak rétegek közötti mozgás formájában jelentkeztek. A csökkenő létszámú munkába álló fiatalok foglalkozásválasztását, így adott társadalmi osztályhoz, illetve réteghez tartozását döntően a megszerzett szakmai képzettségük, illetve iskolázottsági szintjük határozta meg. Ezek is befo—
lyásolták azt a tényt, hogy a generáción belüli rétegváltozások mérséklődtek.
—— Bizonyos szociálpolitikai jellegű intézkedések is befolyásolták a társadalmi mozgást:
például a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdijkorhatárának leszállítása, aminek következtében fokozódott az időskorú termelőszövetkezeti tagok kiválása.
——A gazdasági folyamatoknak a társadalmi rétegváltozásra gyakorolt hatása mérséklő- dött. Jellemző példaként említhetjük a mezőgazdaság területén tapasztalt változásokat. ahol az iparszerű termelés fokozatos térhódítása, valamint a kiegészítő üzemágak fejlesztése dön- tően rétegen belüli mozgásokat eredményezett, ennek folytán mérséklődött a paraszti körből való kiválás.
-- A nem fizikai (szellemi) dolgozók számának és arányának korábbi gyors ütemű növe—
kedése részben szervezési—adminisztrativ, illetve bérpolitikai intézkedések hatására mérsék- lődött. E réteget elsősorban az iskolából kilépő fiatalok és nem a más osztályból, illetve ré- tegből átlépők gyarapították. *
1980 elején közel 3 millió fő (az aktív keresők 585 százaléka) tartozott a mun- kásosztályhoz. Állományuk 1970 és 1980 között 156 OOO-rel gyarapodott, jóval mér- sékeltebben, mint az előző évtizedben, amikor az átlagos évi növekedés mértéke több mint kétszerese volt az 1970-es években tapasztaltnak. A növekedés folyamata még jobban mérséklődött a nem fizikai (szellemi) dolgozóknál, akiknek száma 1960 és 1970 között évi átlagban még 4.8 százalékkal, 1970 és 1980 között pedig 1.2 szá- zalékkal nőtt. A legszembetűnőbb változás a szövetkezeti parasztság körében je- lentkezett: létszáma az 1960-es évtizedben átlagosan évenként még több mint 5 szó- zalékkal növekedett, 1970 és 1980 között pedig évi átlagban már 2.3 százalékkal csökkent. A kisárutermelők, kiskereskedők hányada az 1970-es évtizedben nem vál- tozott. (Lásd a 15. táblát.)
15. tábla
Az aktív keresők osztály- és rétegtagozódása
széfefzf'fsgm Szózalékbon 1980-ban
, . 1970
Osztaly, reteg százalé-
1970 1980 1970 1980 kában
Munkásosztály. . . 2819 2975 56.5 58.5 105.5
Szövetkezeti parasztság . 880 676 17.6 13.3 76.8
Nem fizikai (szellemi) fog-
lalkozású. . . 1128 1264 22.6 24,9 112.1
Kisárutermelő. kiskereske-
dő . . . 162 168 3.3 3.3 103.7
Összesen 4989 5083 100,0 100,0 101 ,9
1970 óta az egyes osztályok és rétegek belső struktúrájában is történtek mér- sékelt eltolódások.
A munkásosztály aktív keresőinek számszerű növekedése lényegében a fizikai foglalkozásúak körében jelentkezett, míg a közvetlen termelésirányitók - az 1970.
évi 100000 főt némileg meghaladó — száma alig változott.
A munkásosztály mindenkori gerincét képező iparban foglalkoztatott fizikaiak
létszáma 1980 elején 1 343000 volt, némileg (4 százalékkal) alatta maradt az 1970.évinek. A többi népgazdasági ágban dolgozó fizikaiak állománya —— a mezőgazda- ság kivételével — 1970 óta mindenütt gyarapodott.
Az évtized folyamán tovább emelkedett a munkásosztályhoz tartozó fizikai fog- lalkozásúak szakképzettségi szintje. Ez kifejezésre jut abban, hogy a munkásosztály
fizikai dolgozói között az 1970. évi 39 százalékkal szemben 1980-ban 44 százalékos
arányt képviselnek a szakmunkások. _A szövetkezeti parasztság -- hasonlóan a munkásosztályhoz — fizikai foglalko-
zásúakból és közvetlen termelésirányítókból tevődik össze. E két csoport állománya 1970 óta ellentétes irányban változott: a fizikaiaké igen nagy mértékben (857 OOO—ről 652 OOO-re) csökkent, míg a termelésirányitóké valamelyest (24 OOO-re) emelkedett.Az 1970-es évtizedben a nem fizikai (szellemi) rétegen belül a műszaki munka- kört ellátók aránya kismértékben. az egészségügyi. szociális és kulturális tevékeny—
séget végzőké jelentősebben emelkedett, az igazgatási, gazdasági. valamint a szám-
viteli—ügyviteli dolgozókévpedig némileg csökkent.
A LAKÁSOK SZÁMA ÉS NAGYSÁGA
A népszámlálással egyidejűleg végrehajtott lakásösszeírás adatai alapján 1980.
január 1-én az ország lakásállománya az idényszerűen használt lakások (üdülőegy—
ségek, hétvégi házak stb.) nélkül 3537 000 volt, 415 OOO-rel (13.3 százalékkal) több, mint az 1970. évi népszámláláskor. Az elmúlt évtizedben a lakásállomány számsze-
rű növekedése a felszabadulás óta — a nagymértékű lakásmegszűnések ellenére -a legmagasabb. (Lásd a 16. táblát.)
1970 óta a lakásállomány gyarapodása jóval nagyobb mértékű volt. mint a né—
pesség számának növekedése (3.80/0). Ebből adódóan kedvezőbbek a lakásviszo- nyok: a száz lakásra jutó népesség száma ez idő alatt 331—ről 303-ra csökkent, így (: lakásonkénti laksűrűség 8.5 százalékkal javult.
A lakásállomány az elmúlt tíz év alatt legjelentősebben a vidéki városokban
növekedett (26 százalékkal, a népesség 17 százalékos emelkedésével szemben). Bu-
JELENTÉSEK
415
dapesten a lakások száma közel 16 százalékkal nőtt. míg a népesség csak 3 száza-
lékkal. A községekben a lakásállomány közel 5 százalékkal több, mint tíz évvel ko- rábban volt (lásd a 17. táblát). a népesség szóma azonban ugyanakkor 4 százalékkal csökkent.16. tábla
A lakásállomány alakulása
Lakások Növekedés
Ev szóma Időszak szám
(ezer) s(zerin)t százalékban
ezer
1949 . . . . . . 2467
1960 . . . . . . 2758 1949—1959 291 11.8
1970 . . . . . . 3122 1960—1969 364 13,2
1980 . . . . . . 35137 1970—1979 415 13.3
17. tábla
A lakásállomány alakulása terület szerint
Lakásalíegóma Növekedés
Terület
,
1970 1980 mag—gsm százalékban
Budapest . . . 626 725 99 15.8
Egyéb városok . . . 919 1162 243 26.11
Községek . . . . . 1577 1650 73 4.6
Összesen
3122 ! 3537 ; 415 ; 13,3
Az ország megyéi között legnagyobb arányú volt a lakásállomány növekedése
Fejér (220/0), Győr—Sopron (19%), Pest (180/0). Komárom (170/0). Veszprém (160/0), Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Vas (140/0) megyében.
Az elmúlt évtized nagyarányú építkezései, valamint a népesség számának mér- sékelt emelkedése következtében lényegesen javultak az országban a laksűrűségi viszonyok. Minden megyében jelentős volt a száz lakásra jutó népesség számának csökkenése: Szabolcs-Szatmár. Borsod—Abaúj-Zemplén és Baranya megye kivételével a többi megyében a 320 főt sem éri el, míg 1970—ben tizenkét megyében a 330 főt.
sőt öt megyében a 350 főt is meghaladta e mutató értéke. Nagymérvű volt a lak—
sűrűség csökkenése szinte minden dunántúli megyében és Borsod—Abaúj-Zemple'n.
valamint Szabolcs—Szatmár megyében. Az utóbbi két megyében a jelentős csökke- nés ellenére is még mindig a legkedvezőtlenebb a laksűrűség. Lassúbb volt a vál- tozás üteme Tolna, Heves, Békés, Szolnok. Hajdú—Bihar megyében, bár itt is lénye—
gesen javultak a laksűrűségi viszonyok. (A részletes adatokat a Függelék tartalmaz-
za.)
A lakásállomány növekedésénél jóval nagyobb mértékben nőtt a szobák száma:
1960 és 1970 között 1 100 OOO—rel (27 százalékkal), 1970 és 1980 között 1 800 OOO—rel (36 százalékkal). Ez kihatott a száz lakásra jutó szobák számának nagymértékű vál- tozására is, amely 1960 és 1970 között 12 százalékkal (147-ről 165—re), és 1970 óta 20 százalékkal (már 198-ra) emelkedett. Ez gyakorlatilag azt jelenti. hogy hazánk-
ban első ízben a kétszobás lakások jelentik az átlagot.
A népesség számának 3.8 százalékos növekedésével szemben a szobák számu , 35,5 százalékkal nőtt. így a száz szobára jutó lakók száma (153 fő). 23,5 százaléka kal kevesebb, mint tíz évvel korábban.
18. tábla
A lakások és a szobák számának alakulása
Lakások l Szabók . Száz
Szaz Szobára
Ev W _ lakásra jutó
száma (ezer) Ju") szabo népesség
1960 . . . . . . ., 2758 4067 ] 147 245
1970 . . . . . . . 3122 5164 165 200
1980 . . . . . . . ! 3537 7000 198 153
1970 óta az egyszobás lakások aránya jelentősen (28 százalékra) csökkent.
Ugyanakkor a lakásoknak ma már közel fele kétszobás. Legjelentősebben a három,
és több szobás lakások száma emelkedett. állományuk tíz év alatt két és félszeresére ,nőtt. A lakások közel egynegyede ma már három- és több szobás. arányuk 1970-ben a 11 százalékot sem érte el.
19. tábla
A lakásállomány összetétele a szobák száma szerint
; Lakások Növekedés: illetve
A lakások nagysaga száma (ezer) aránya (százalék) csökkenes (")
1970 ' 1980 1970 l 1980 SláazÉS'l" "éggtfk'
1 szobás . . . . . . . . 1440 984 46.1 27,8 —456 -—31,7
2 szobás . . . 1349 1711 k 432 48,4 362 263
3 és több szobás . . . 333 842 10,7 238 509 1529F
Összesen
3122 5 3537 l 1oo,o * mao * 415 ! 1333
A fentiekben vázolt nagymértékű javulás azzal függött össze, hogy az— elmúlt
évtizedben újonnan épített lakásoknak 58 százaléka kétszobás, 35 százaléka há-
rom- és több szobás volt. A lakások szobaszám szerinti összetételét a szabo-hozzá-építések is javították. Emellett :: lakásmegszűnések következtében jelentősen csök-
kent az egyszobás lakások száma.
Az egy helyiséggel rendelkező lakások száma 1970 óta jelentősen (mintegy SOOOO-rel), 26 OOO-re csökkent, ami a lakásviszonyok alakulását szintén kedvezően
befolyásolta.
) ELENTESEK
417
FUGGELEK
A népesség számának alakulása
Növekedés, illetve Átlagos
csökkenés (—) é,,venkén"
_ Népsűfűség _ novekedés.
Ev 'Nepesség (1 kmz-re) ldoszak —— illetve
, , csökkenés szóm szerlnl szazalek— (—)
ban (szóze lék)
1870 . . _. . . . . . . 5011310 53.9
1880 . . . . . . . . . 5 329191 57.3 1870—1880 317 881 6.3 0.56
1890 . . . . . . . . . 6 009 351 64.6 1881—1890 660160 12.8 1.21
1900 . . . . . . . . . 6 854 415 73.7 1891—1900 794 392 13.2 1.25
1910 . . . . . . . . . 7612114 81.8 1901—1910 757 699 11,1 1.05
1920 . . . . . . . . . 7 986 875 85.8 1911—1920 374 761 4.9 0.48
1930 . . . . . . . . . 8 685 109 93.4 1921—1930 698 234 8.7 0-84
1941 . . . . . . . . . 9 316 074 100.1 1931—1941 630 965 7.3 0.70
1949 . . . . . . . _ . 9 204 799 989 1941—1948 —11l 275 —1.2 —0.15
1960 . . . . . . . . . 9 961 044 107.'l 1949—1959 755 245 8.2 0.72
1970 . . . . . . . . . 10 322 099 111.0 1960—1969 361 055 3.6 0.36
1980 .. . . . . . . . . 10 710 000 115,l 1970—1979 387 901 3.3 0.37
A népesség számának alakulása megyénként
Népesség Növekedés. illetve
.. (ezer fő) csökkenés (-—)
Terulet
1970 1980 ezer 15 százalék
Budapest . . . . . . . . . . . . . 2 001 2 060 59 2.9
Baranya . . . . . . . . . . . . . 424 435 11 2.6
Bács-Kiskun . . . . . . . . . . . . 569 572 3 0.5
Békés . . . . . . . . . . . . . . . 441 435 ——6 —1.4
Borsod-Abaúl-Zemplén . . . . . . . . 780 811 31 4.0
Csong rád . . . . . . . . . . . . . 445 460 15 3.4
Fejér . . . . . . . . . . . . . . . 392 421 29 7.4
Győr-Sopron . . . . . . . . . . . . 405 435 30 7.4
Hajdú—Bihar . . . . . . . . . . . . 528 557 29 5.5
Heves . . . . . . . . . . . . . . . 340 351 11 3.2
Komá rom . . . . . . . . . . . . . 303 320 17 5.6
Nógrád . . . . . . . . . . . . . . 234 239 5 2.1
Fest . . . . . . . . . . . . . . . 879 964 85 9.7
Somogy . . . . . . . . . . . . . . 357 358 1 0.3
Szabolcs-Szatmár . . . . . . . . . . 573 596 23 4.0
Szolnok . . . . . . . . . . . . . . 442 447 5 1.1
Tolna . . . . . . . . . . . . . . . 259 266 7 2.7
Vas . . . . . . . . . . . . . . . 278 284 6 2.2
Veszprém . . . . . . . . . . . . . 368 385 17 4.6
Zala . . . . . . . . . . . . . . 304 314 10 3.3
Összesen . . . . . . . . . . . 10 322 10 710 388 3.8
Ebből:
Községek . . . . . . . . . . . . 5 212 5 021 —191 —3.7
Városok Budapesttel . . . . . . . . 5 110 5 689 579 'l1,3
Városok Budapest nélkül . . . . . . 3109 3 629 520 16,7
A népesség számának változása 1970 és 1979 között megyénként (százalék)
Növekedés. , , .
illetve Termeszetes Vandorlasl
Terulet csökkenés szaporodás különbözet
(—)
Budapest . . . . . . . . . . . 2.9 0.0 2.9
Baranya . . . . . . . . . . . . 2.6 3.5 —-0,9
Bócs-Klskun . . . . . . . . . . . 0.5 2.4 ——1.9
Békés . . . . . . . . . . . . . —1.4 1.8 —3.2
Borsod—Abaúj-Zemplén . . . . . . . 4.0 6.1 --2.1
Csongrád . . . . . . . . . . . . 3.4 1.8 1.6
Fejér . . . . . . . . . . . . . 7.4 7.2 0.2
Győr-Sopron . . . . . . . . . . . 7.4 5.9 1.5
Hajdú—Bihar . . . . . . . . . . . 5.5 6.8 ——1,3
(A tábla folytatása a következő oldalon.) 6 Stotlsz'u'kal Szemle