• Nem Talált Eredményt

A népszámlálás előzetes eredményei

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A népszámlálás előzetes eredményei"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

alunni-ll-I-nlulcunnl-ilIIIII-Ilnnnnuul- "" ill.-IIIIIUID.III-'IIIIIIII-ILIIIIIIIII-II'IMIIIIIIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIll.-IllIII.-Ill '.__———_—_—————-———l—'- ___—W .

e TERÚLET És NÉPESSÉG o

A népszámlálás előzetes eredményei. 1)

Les résultats préliminaires du recensement de la population en Hongrie.') Résume'. Selon les résultats prélimi—

naires du recensement efieetue' aux premiers jours de janvier dernier, [a Hongrie avait au 31 décembre 1930 8,683.740 habitants (ooir .le tableau 1"). Sur le territoire actuel, on comptait en 1920 '7,989.069 habitants; Pac- croissement effectif a donc été de 694671,

soit 8'7%. Diapres liaccroissement naturel, la population aurait dü augmenter de 768150 ámes, soit de 9'6% , mais llaccroisse—

..ment effectif a été infe'rieur de 73.479 a ce schiifre; le nombre des émigrés a donc de'—

,passé de 73.479 celui des immigrés venus edes territoires enlevés a la Hongrie et des autres pays étrangers.

Dans les comitats, liaccroissement effectif a été égal ("1 celui des oilles (nitonomes, la population de Budapest ayant présente' une augmentation inférieure a la moyenne gé- nérale et la population des localite's les plus ,proches de la capitale s"e'tant acerue de ll-O%

(les données de ces localités figurent parmi celles du comitat Pest).

Parmi les villes, la population rfaccuse une augmentation considérable gue dans les ,oilles et bourgs de la banlieue de Budapest et pouvant étre considére's comme les fau—

bourgs de la capitale (dans le tableau 2, ces eommunes sont marguées (Fun astérisgue).

Budapest a actuellement LOU/1.699 habitants.

La population agglomére'e de Budapest, y compris les communes se trouoant a promi- mite' immediate de cette oille et formant avec elle Grand—Budapest, est de 1,/r20.548 ámes. En dehors de la eapitale, il y a deux villes de plus de 100000 habitants: Szeged et Debrecen, gui ont respectioement 135131 wet 117410 habitants. La population agglo—

mérée de Szeged, y compris sa banlieue .comptant' six communes, est de 16811-72 ámes. On trouoe en Hongrie 111 villes et communes de plus de 10.000 habitants.

Sur la population de la Hongrie, il y a uactuellement' Irj/45.561 hommes et /r,/r.?8.179 femmes. Le nombre des hommes slest accru de 9'6%; celui (les femmes, de 7'9% seule—

ment.

Le grand excédent de la population fémi—

nine, enregistré apres lagnerre, a donc con—

sirlérr'll)lenie11t (liminué: (: présent, il niy (!

gue 1045 femmes pour 1.000 hommes contre 1.062 en 1920.- Toutefois, dans les villes, le nombre des femmes dépasse encore plus guiauparaoant celui des hommes.

Le nombre des maisons dihabitation ac- cuse un tres grand accroissement ( 23'17/ );

il s*est élevé de 1,175.338 en 1920 a Lát/47.005 en 1930.

Bien gue Ie nombre des logements ait encore plus augmenté, montant de 1,825.565 en 1920 a 2,189.'736 en 1930,llaccroissement % (19'9% ) en a été légerement infe'rieur á celui

des maisons d7habitation. Cette grande augmentation a été due au fait gulau cours de liapplication de la re'íorme agraire, réali—

sée apres la guerre, un grand nombre de personnes ont obtenu des terrains a bátir, par suite de guoi la construction a pris un vii essor.

En e'tablissant les résultats pre'liminaires du recensement, on a cherche' a relever aussi ie nombre des chómeurs. Diaprés les chif—

fres des agents recenseurs, gut ont déclaré dans les feuilles récapitulatives les chőmeurs appartenant a la Cate'gorie industrie et com—

merce, ainsi gue les chómeurs intellectuels et les ouoriers agricoles ehómant depuis six mois, le nombre total de ces sans—travail a

été de 227828, représentant 2'6% de la po—

pulation totale et environ 5'6% de la popu—

lation active. Naturellement, la proportion du chómage est bien plus grande dans les villes industrielles gue dans la population (les comitats, laguelle a un caractere rural.

*

A nópszámlz'llás eredményei ele mindig;

nagy 'ámkozással szoktunk tekinteni.

Mindenkit érdekelhet az, hogy mennyit l'ejlődtünk az utolsó évtized alatt, hol volt a fejlődés üteme gyorsabb, hol mutatkozik stagnálás, vagy éppen visszafejlődése a né—

pességnek. Az egyes rárosoknak és közsé- geknek is nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy

1) A. Magyar Statisztikai Társaság 1931 március 10-i előadóülésen tartott előadás. Communication lue dans la séance dlétude du 10 mars 1931 de la Société Hongroise de Statistigue.

Az 1930, évi népszámlálás eredményeit járások és városok szerint a Stnt. Havi Közlemények 1930.

10—12. száma közli.

7

(2)

2. szám.

ismerjék lakosságuk számát. A városokat bizonyos büszkeséggel tölti el az, ha a nép—

számlálás alapján a rangsorban előbbre kerülnek s bizony gyakran megesik, hogy egy—egy város tíz év alatt a rangsorban na- gyot ugrik előre a többiek rovására, amint az a mostani népszámlálás alkalmával is több esetben mutatkozott.

A lélekszámnak az ismerete nemcsak az egyes városokra és községekre nézve fontos és tanulságos, de még fontosabb a nemzet Összeségére nézve is. Az ország né—

pességének a száma bizonyos rangsort biz- tosít magának az országnak is a nemze—

tek között s a népesség különböző fejlő- dése folytán időnkint ez a rangsor is vál- tozni szokott. Nagy érdekünk tehát, hogy ebben a rangsorban hátrább ne kerüljünk.

A háború előtti Nagy—Magyarország idejé- ben rangsorunk az európai államok sorá- ban meglehetősen magas volt. A nagyha- talmak, Oroszország, Németbirodalom.

Nagy—Britannia, Franciaország és Olaszor- szág után közvetlenül következett Ausztria és Magyarország, a két állam külön—kii—

lön is megtartva ezt a sorrendet. Akkor még 20, sőt 30 millió emberről álmodoz—

tunk és a háború előtt közvetlenül tartott népszámláláskor 1910—ben az első határt el is értük. Az 1910. évi népszámlálás a Magyarbirodalomban Horvát-Szlavonor- szággal együtt közel 21 millió embert ta—

lált s magának az anyaországnak a lakos—

sága jóval felül haladta a 18 milliót. Hol vagyunk ma, szomorú megcsonkíttatásunk után ezektől a számoktól? Ma az ú. n.

utódállamok, amelyek akkor vagy nem lé—

teztek, vagy amelyek a mi testünkön híz—

tak nagyra, mind erösen meghaladják megcsonkított országunk népességét. Ezek az államok is valamennyien tartanak az évtized-forduló körül népszámlálást. Első—

nek Cseh-Szltwákia, amelynek népszámlá—

lása 1930 december elsején volt, azután Románia december 27-iki dátummal és vé- gül Jugoszlávia, ahol március elseji dá- tummal most zajlott le, vagy folyik a nép- számlálás. Eddig csupán Cseh-Szlovákia közölte népszámlálásának előzetes ered—

ményeit, amelyek szerint lélekszáma kere—

ken 14,70().O()(); Jugoszláviának a lakos—

sága már 1921—ben meghaladta a 12 mil- liót, Romániában pedig a nagyranövekvés ota elsőízben tartott népszámláláson közel 18 milliónyi lakosságszámot várnak. E mellett kétségtelen az, hogy Cseh—Szlová—

kián kívül a másik két állam népessége a

——96—

193l természetes Szaporodást tekintve erőtelje-

sebben gyarapodik, mint Magyarországé.

Bármennyire is megnehezült az idők já—

rása felettünk és bármennyire megkeves—

bedett az a kenyér, ami egy—egy embernek jut megnyomorított országunkban, mégse mondhatunk le arról, hogy legalább az egyensúlyt fenntartsuk népesség tekinteté—

ben a szomszédos államokkal, s hogy leg—

alább is az az erőviszony, ami eddig fenn—

állt köztünk és az ú. n. utódállamok kö—

zött, ne romoljék. Népesse'günk gyarapodá- sát tehát ebből a szempontból is Örömmel kell üdvözölnünk.

A népszámlálás előzetes eredményei természetesen csak a nyers lélekszámot adhatják, legfeljebb néhány fontosabb egyéb adatot közölhetne'k. Magának a népszám- láIáSi munkának a feldolgozása óriási, évekig tartó munka, amelynek az eredmé- nye azután teljes keresztmetszetét adja a népesség belső szerkezetének és sok eset—

ben magyarázatát is a fejlődés különböző mértékének. Most egyelőre csak a főbb nyers eredmények ismertetésére szorítko—

zunk, a nélkül többnyire, hogy azoknak bővebb magyarázatába a részletek isme—

rete nélkül bele—boesátko—zhatnánk.

A népesség fejlődésének legfőbb fak- tora a természetes szaporodás, vagyis a születések többlete a halálozások fölött.

Lássuk tehát elsősorban, hogy ennek az alapján milyen szaporulatot várhattunk az utolsó tíz év alatt (1. 1. sz. tábla). A népes—

ség természetes szaporodása 192046!

1930-ig 768150 lelket tett, ami az 1920.

évi lélekszámnak 9'6%-a. Annak dacára tehát, hogy a háború óta születési ará—

nyunk jelentékenyen csökkent, mégis eb—

ben a tíz évben elég normális természetes szaporodást tudtunk elérni. Ugyanezen a területen a háború előtti békés években ezer lélekre 114 volt az évi szaporodási arány—

szám, ami a, tíz év alatt kb. 12%-nak felelt meg. Bizonyos tehát, hogy természetes sza- porodásunk csökkent a háború előtti évekhez képest. Ha azonban a részleteket tekintjük, azt az örvendetes jelenséget konstatálhatjuk, hogy magukban a várme—

gyekben, különválasztva tőlük a törvény—

hatósági jogú városokat, a fejlődés még mindig igen egészséges. A megcsonkítás után összevont 25 vármegyét tekintve?

csak a Duna—Dráva sarkában lévő és egy—

kével régebben fertőzött három vármegye az (Baranya, Tolna, Somogy), ahol a ter—

mészetes szaporodás nem mondható kielé—

(3)

2. szám. —— 97 '— 1931

]. Lélekszám 1920-ban és 1930-ban törvényhatóságok szerint;!ermészetes és tényleges szaporodás.

Population en 1920 et 1930 par emmiats et mlles' autonomevsfgí accroissements mum-el et e/frctif.

ll Tényleges szapo— Természetes szapo—

Lélekszám redás v.fogyás(-) rodás v. fogyás (-) XÉÉÉÁÉÉ

, . , Po ulation Atiírfgítssízem ou Aá'erozsstement ou D Wérence

Törvenyhatosag p áfája-Jak) ""Zfl'f,ffe'É5(—) de migratíon

Comitats et villes autonomes , 1 9 2 0 __ 1 9 3 0

1920 1930 ') szám szám szám

H nombre 0/0 nombre O/O nombre % Dunántúli dombosvidék.

Transdanubz'e.

Baranya vármegye?) . . . . . . . 240048 249861 9.818 41 15.270 6'4 — 5.452 — 2'3 Pécs UV?) ... , . 47.556 61.801 14.245 29'9 ——- 279 —0'6 %— 14524 *1-30'5

Fejér'vármegye . . . . . . . . . 221198 230642 7.444 313 28.152 126 _ 20.708 — 9'3 Székesfehérvár tjv. . . . . . . 39.109 40.731 1.622 41 947 2'4—1— 675 4— J'?

Györ, Moson és Pozsony vármegye . 144195 154.537 10.342 7'2 21.588 15" —— 11.246 _ 7'8 Hyör tjv ... . . . 60.036 50.977 941 1'9 1.911 3'8 — 970 — 1'9 Komárom és Esztergom vármegye . 166728 179.045 12.317 74 21.654 130 — 9.337 — 5'6 Somogy vármegye . . ... 368486 385371 16.885 46 24.771 6'7— 7.886 —— 2'1 Sopron vármegye ... 139110 148344 4564 31 17.747 12'8 —— 13.513 —— 9-7 Sopron tjv. . . . . . . . . . . 85.248 35.867 639 [8 1.806 51 —— 1.167 ———3'3 'l'olua vármegye . . . . . . . . 265728 269031 3.302 132 18.193 68 —— 14-893—5'r Vas vármegye . . . . . . . . . 268014 274915- 6.899 2.6 31.555 118 — 24.656 —— 9'2'

Veszprém vármegye ... . 232554 243.437 10.883 4"? 25.049 108 — 14.166 —— 6'1

Zala vármegye . . ... . . 347123 365.120 17.997 52 35.530 10'2— 17.533 —5'0'

Összesen —— Total 2,567.128 2,6ö4.696 117668 4-6 243396 9-5 — 126328 — 4-9

Alföld. —— Grande plaíne.

Bács—Bodreg vármegye . . . . . 95.852 107.457 11.605 121 9.021 9'4 4— 2.584 4—2"?

Baja. tjv. ... . . . . . . 22.709 27.940 523! 23'0 —— 67 —-0'3 4— 5.298 4-23'3 Békés vármegye . . ... . 311.109 330.242 19.133 6-1 27.826 8'9— 8.693 ——2'8 Bihar vármegye ... . . 161481 175.711 14.230 88 21.190 13'1 —— 6.960 — 4'3 Csanád, Arad és Torontál vm. . . 167439 174258! 6.819 41 17.826 10'7— 11.007 — 6'6 Csongrád vármegye . . . . . . . 142352 148477 6.125 43 15.473; 109 —— 9.348 —— 6'6 Hódmezővásárhely tjv ... 60.922 60.176 —— 746 —1'2 1.795 3'0 —— 2.541 —4'2 Szeged tjv. ... . . . . . 126565 135.131 11.566 9'4 7.500! 61 —l— 4.066 4— 33 Hajdu vármegye . . . . . . . . 168320 178.389 10.069 60 22.300 13'3— 12.231 ——7'3 Debrecen tjv. . . . . . . . . . 103186 117.410 14.224 1315 7.177 7'04— 7.047—1—6'8 Jász—Nagykun—Szolnok vármegye . 387225 411.982 24.757 64 42.698 11'0— 17.941 -—4'6 Pest-Pilis-Solt—Kískun vármegye . 1,155.371 1,368.667 213296 184 119.133 10'3—1— 94.163—5—8'1

Budapest szfv. . . . ... 928996 1,004.699 75.703 8'2 407 0'1 4;— 75.296 $8'1

Kecskemét tjv. . . . ... 73.109 79.505 6.396 87 8.065 11'0— 1.669 ——2'3 Szabolcs és Ung vármegye . . . 339618 394.682 55.064 162 69.421 20'4— 14.357 —— 4'2

Szatmár, Ugocsa és Bereg vm. . . 130701 149.560 18.859 14'4 24.328 18'6— 5.469 ———4'2

Összesen Total 4,371.955 4,864.28ti 492331 11'3 394093 9'0 %— 98.238 %— 2'3

Északi dombosvídék. _— Nord.

Abaúj-Torna vármegye . . . . . 85.817 91.413 5.596 65 12.407 14'4 — 6.611 — 7'9 Borsod, Gömör és Kishont vm. . . 266671 296.411 29.740 11'2 36.796 13'8— 7.056 —2'6 Miskolc tjv. . . . . ... 56.982 61.465 4.483 79 2.544 4'5—1— 1.989—1—3'4 Heves vármegye . . . . . . . . 297590 316.468 18.878 63 32.281 108— 13.403—4'5 Nógrád és Hont vármegye . . . . 206767 222.817 16.050 78 25.496 123 —— 9.446 —— 4'5 Zemplén vármegye ... . . 136159 146.184 10.025 74 20.687 152 ——- 10.612 —— 7'8 Összeeen Total 1.049986 1,134.758 84.772 80 130161 12'3— 45.389 ——4'3 Mindössze: Total général 7,989.069 8,683.740 694671 87 768150 9'6— 73.479 ——()'9 Ebből : vármegyék —— comitats 6,447.651 7,008.018 560367 87 736344 1151 — 175977 — 2'7 _

tjv. városok —— villes

Dom autonomes 1,541.418 1,675.722 134304 8'? 31.806 2-1 4— 102.498 4— 6-6

1) Előzetes eredmények. ——- Chi/fres préliminaires. 2) Várm. (vármegye) : comitat. 3) ij. :: m'lle autonome.

7!

(4)

2. szám. ——98— 1931 gítőnek. E három megyében a tíz évi sza—

porodás csupán 6'4 és 6'8% között mozog.

E három megyén kivül csupán Bács-Bod- rog (9'4) és Békés (8'9) mutat 10%—on aluli növekedést, a többi vármegye természetes szaporodása mind 10%—on felül van, még

a nem említett dunántúli vármegyéké is, a csonka ország északkeleti vidékén fekvö vármegyék természetes szaporodása pedig egyenesen kitűnőnek mondható. Vezet e tekintetben szinte kizárólagos joggal Sza—

bolcs és Ung egyesített vármegye, amely ezalatt a tíz év alatt egymaga 69.421 lélek-

kel, vagyis 20'4%-ka1 szaporodott termé- szetes úton. A vele szomszédos Szatmár.

Ugocsa és Bereg egyesített vármegye ter—

mészetes népnövekedése már ,,csak"

18'6%, majd Zemplén következik 152 és

Abaúj—Torna 14'4%-kal. Az ország más vi-

dékén fekvő vármegyék közül csak Győr, Moson és Pozsony egyesített megye tűnik ki hasonló szaporasággal, 15'0%—kal.

Egyébként a felsorolt vármegyéken kívül 12%—on felüli szaporodást ért még el Fe-

jér, Komárom és Esztergom egyesített me—

gye, Sopron, Nógrád és Hont, Borsod és Gömör, Végül Bihar és Hajdu vármegye. A 25 Vármegye közül tehát 12-ben a termé- szetes szaporodás meghaladja a l2%-ot, ami már a normálisnál is nagyobb szapo—

rodást jelent. Az országos szám romlását így tehát nem a megyékben, hanem a vá—

rosokban kell keresni. A főbűnös ebben a tekintetben maga a főváros, amely a maga egymilliónyi lakosságával a tíz év alatt mindössze 407 főnyi természetes szaporo- dást tudott produkálni. Még elrémítőbb ez a megállapítás, ha figyelembe vesszük, hogy a háború előtti normális évtizedben, amikor Budapest lakossága csak 800000 körül mozgott, a természetes szaporodás Budapesten közel 66.000 főnyi volt. A fő—

város tehát ebben a tekintetben teljesen meddő test a nemzet életében amely tisz—

tán csak a bevándorlásra van utalva s míg a háború előtt Budapest természetes sza- porodása a'ánylag nem sokkal maradt el az országos átlag mögött, és a mellett a főváros népe jóval kisebb részét tette az ország lakosságának. ma a maga nagy tö- megével, amely a lnegkisebbedett lakos-- ságnak közel l/s-a, sokkal nagyobb mér—

tékben hat az országos szám kialakulá—

sára. Kiviláglik ez mindjárt abból, ha Bu- dapest nélkül számítjuk a népesség szapo—

rodási arányát, így a természetes szaporo- dás aránya az ország többi részében

10'9-re ugrik, ami már igen egészséges ter- mészetes szaporodásnak mondható. Lát- szik tehát, hogy Budapest teljes meddő—

sége rontja le a nemzet fejlődési lehetősé—

gét. A többi törvényhatósági jogú városok közül szintén akad még két város, amely semmivel sem járul hozzá a nemzet tör—

zsének természetes úton való gyarapításá—

hoz. Az utolsó tíz év alatt Pécsett 279 (0'6%), Baján pedig 67 lélekkel (0'3%) ha- ladta meg a halálozások száma a születé—

sekét. Igaz, hogy ezekben a városokban a kórházakban és klinikákon elhalt idegen halottak is rontják a népesedés mérlegét, de Budapesten már ezzel se lehet szépíteni a dolgot, mert újabban már a szülöttek között is olyan sok a vidéki szülők gyer- meke., hogy azok száma megközelíti az idegen halottakét. A törvényhatósági jogú városok közül csak az egyetlen Kecske—

métnek volt normálisnak nevezhető termé- szetes szaporodása, 11'0%-kal. A másik erősen mezőgazdasági jellegű törvényható- sági jogú városunk Hódmezővásárhely, ame—

lyet már régen kikezdett az ,,egyke", csu—

pán 3'0%—Os természetes szaporodást tud felmutatni tíz év alatt.

Szeged és Debrecen, amely két város még szintén erősen telítve van agrár la—

kossággal, 6'1, illetőleg 7'0% természetes szaporodást tudott csak elérni; a régi béke—

évekhez képest ez is nagyon gyönge ered- mény. Az iparos városok közül Sopron áll első helyen, igaz, hogy szerény 5'1%—os természetes szaporodással, utána követke—

zik Miskolc 4'5, Győr 38 és Székesfehér—

'ár csupán 2'4%—os szaporodást mutatva fel. Iparos városaink tehát szintén erősen közelednek a teljes meddőséghez. Ha ösz—

szefoglaljuk a 11 törvényhatósági jogú Vá- rost, ezeknek több mint másfél millió la- kosa mindössze 31.806 főnyi. természetes szaporodást tudott produkálni, ami csupán 2'l%—nak felel meg. A háború előtti bé—

kés evtizedben még az akkori törvényha—

tósági jogú városok termeszetes szaporo—

dása 7'3% —ot tett. Ugyanakkor az Összes vármegyék természetes szaporodása volt 12'4%, a mostani Vármegyéké pedig az el—

mult évtizedben 11'49/5. Az összehasonlí- tás ugyan nem tökéletes, de azt a vigasz—

taló momentumot mégis ki lehet belőle ra- gadni, hogy az áldott vidék népesedése még ma is egészséges, csupán a városok szűntek meg a nemzet természetes propa—

gálói lenni.

Lássuk már most. hogy a természetes szaporodás alapján várható ne'pnövekvés-

(5)

2. szám. __99__ 1931 sel szemben mit mutat a népszámlálás

eredménye. Az általános vélemény az volt, hogy ezúttal a tényleges szaporodás alig fog alatta maradni a természetes szaporo- dásnak, mert hiszen az elmult évtizedben a kivándorlási mozgalom az Amerikai

Egyesült Államok elzárkózó politikája

miatt hasonlíthatatlanul kisebb volt, mint a háború előtt, Viszont tudjuk azt, hogy az elszakított területekről még az 1920. évi népszámlálás után is meglehetős nagy számmal jöttek a menekültek és kiutasí—

tottak. Egészen joggal lehetett tehát azt gondolni, hogy a tényleges szaporodás ez- úttal eléri a termeszetes szaporodást. Ez azonban nem következett be, a népesség tényleges szaporodása csak 694671 lelket tett, ami 73.479-cel maradt el a természe—

tes szaporodás mögött. Maga a lélekszám, amit a népszámlálás előzetes eredményei alapján megállapíthatunk, 8,683.7/t0 lélek.

Ez a szám a részletes revízió és feldolgo- zás során mán valószínűleg kevéssé fog változni. Az 1920. évi népszámlálás által megállapított népességet a pontosabb ösz—

szehasonlítás kedvéért némileg meg kellett változtatnunk, minthogy a népszámlálás óta kisebb területrészek visszakerültek az országhoz s ezek lakosságát is hozzá kel—

lett az 1920. évi népszámhoz számítani.

Különösen jelentékeny számot tett ez Sze—

ged városánál, amelynek alsó tanyáiból 4.456 főnyi lakossággal bíró terület volt az előző népszámlálás alkalmából meg meg—

szállva s így az az akkori népszámlálásból kimaradt. Minthogy most a népszámlálás Szeged egész területét felölelte, az 1920.

évi, akkor megállapított lélekszámot ezzel a 4.456 fővel emelni kellett. Módosította továbbá az 1920. évi lélekszámot Somoskő, Somoskőújfalu, Susa, Szomoróc és Szent- istvánlak községek visszaadása és egyéb ki- sebb területrészek visszaesatolása. Mind- ezek együttesen az 1920. évi lélekszámot 7,980.143—ról 7,989.069—re, vagyis 8.926 lé—

lekkel emelték. A helyes összehasonlítás csak ebből a számból indulhat ki.

A tényleges szaporodás aránya a tíz év alatt 8'7%. Az előző háborús évtized alatt ez az arányszám 4'9%-ot tett, ehhez ké—

pest tehát a javulás mindenesetre nagy;

nem szabad azonban feledni, hogy a hábo- rús évtizedben természetes szaporodás alig volt, úgyhogy ami tényleges szaporodás mutatkozott, az majdnem teljes egészében a megszállott területekről való menekülé—

seknek tulajdonítható. Most azonban ezt a népnövekvést majdnem teljes egészében maga a lakosság termelte ki. A mai terü—

let szaporodási viszonyait már az előző év—

tizedekben is megállapítottuk; azt is kon- statáltuk, hogy a megmaradt területen úgy a természetes, mint a tényleges szaporodás is állandóan nagyobb volt, mint az elsza—

kított területeken?) A mai terület lakossá—

gának tényleges szaporodása a háború előtti normális évtizedekben kétségtelenül nagyobb volt, mint most, csupán az 1.869—

tól 1880-ig teljedő 11 év alatt, amikor a kolera tizedelte meg a lakosságot, volt ki—

sebb a szaporodási arány. Ebben az idő—

szakban n. i. csak 6'3%-kal szaporodott a mai terület lakossága, 1880—tól 1890-ig a sza—

porodás már 12'7 % —ot tesz, 1890—től 1900—ig éri el maximumát 14'0%—kal, míg a század első évtizedében ez az arány 11'0%—ra esik. Ha az egész régi államterület lakos- ságának szaporodási viszonyait tekintjük, úgy kiderül, hogy a mostani 8'7%—os sza—

porodást csupán az 1880—tól 1900-ig ter- jedő két évtized népnövekvése múlja 'felül, ellenben a háború előtti utolsó évtizedben úgy az anyaországnak, mint az egész Ma- gyarbirodalomnak népnövekvése az akkori nagy kivándorlás következtében valamivel kisebb (8'ö%) volt a most elért szaporo- dásnál.

Törvényhatóságonkint vizsgálva a népes—

ség fejlődését, a következő jelenségeket ész—

lelhetjük: A szaporodás rendkívül egyenlőt- lenül oszlott el az ország területén. Magában a természetes szaporodásban, ha a városok egészen különleges viszonyait figyelmen kí—

vül hagyjuk, nem voltak túlnagy szélsősé- gek az egyes vidékek között, a tényleges sza- porodás tekintetében azonban már ióval na- gyobb különbségeket látunk. Elsősorban feltünik, hogy ezúttal a törvényhatósági jogú városok Összesége pontosan ugyanazt a szaporodási számot (8'7 %) mutatja, mint a vármegyéké. Ezt a jelenséget, amely eddig teljesen szokatlan volt, egyrészt az okozza, hogy maga Budapest alatta maradt a váro- sok átlagának, másrészt a Nagy—Budapest—

hez számítható megyei városok és Budapest távolabbi körzetének igen nagy népnövek—

véste, mind Pest megye, tehát közvetve a vármegyék arányszámát növeli. A 694671 főnyi szaporodásból magára Pestvármegyére esett 213296, ami több mint 30% -át teszi az egész ország népnövekvésének, ha pedig még

1) L. M. Stat. Közlemények 69. kötet, 6.* lap.

(6)

2.' szám. —-—100— 1931 Budapest 75.703 főnyi lélekszámszaporulatát

is ideszámítjuk, maga e két törvényhatóság 42%—át foglalja le a népnövekvésnek. Pest megye a maga 18'4% -os népnövekvésével természetesen viszonylag is első helyen áll a vármegyék között s az az aránytalanság, amely a népszámban már eddig is meg volt Pest megye és a többi vármegyék között, még inkább fokozódott; még nagyobb mértékben mutatkozik tehát a szüksége annak, hogy a vármegyének régóta tervezett megosztása végrehajtassék. A megosztásra, véleményünk szerint még akkor is szükség lenne, ha Nagy- Budapest létrejönne, mert Pest vármegye lélekszáma még ebben az esetben is közel járna az 1,000.000-hoz. Pestmegyén kívül még négy vármegye akadt, amelynek tény—

leges népnövekvése meghaladta a tíz száza- lékot. Ezek Szabolcs és Ung egyesített vár—

megyék (16'2), azután Szatmár, Ugocsa és Bereg egyesített vármegyék 14'4, Bács-Bod- rog 12'1, végül Borsod és Gömör egyesített vármegyék 11'2%—os népnövekvéssel. Bács- Bodrog kivételével ezek a megyék rendkívül kedvező természetes szaporodásuknak kö- szönhetik ezt az aránylag nagy népnövek—

vést; míg Bács—Bodrognál a feltűnő népnö—

vekvés magyarázata az lehet, hogy itt az 1920. évi népszámlálás, amelyet a szerb megszállás miatt csak 11 hónappal a ren—

des terminus után lehetett megtartani, nem volt tökéletes. A többi vármegyék közül Bi—

har kivételével, amely 8'8%-os szaporodást produkált, egy megye sem volt, amely az országos áltagot elérte volna. A legkisebb

szaporodás mutatkozott Tolna vármegyében

1'2%, azután Vas következik 2'6, Sopron 3'1 és Fejér vármegye 3'3%-os szaporodás- sal.

Míg a vármegyék közül egy sem akad, amely veszteséggel zárta volna le az évtized népesedési mérlegét, addig a törvényható- sági jogú városok közül Hódmezővásárhely ezúttal 746 főnyi fogyást mutat fel. ami 1'2%-nak felel meg. Feltűnő nagy szaporo- dás mutatkozik két délvidéki városnál, Pécsnél és Bajánál, az előbbinek lélek- száma nem kevesebb, mint 14.200—zal nö- vekedett, ami 29'4% —ot jelent. Hasonló nagy arányban növekedett Bajának és a vele most már egyesített Bajaszentistvánnak a népes—

sége is: 23'0%—kal. A törvényhatósági jogú városok közül e kettőn kívül csak Debrecen népszaporodása haladja meg a tíz százalé—

kot (13'8) , Szegedé már csak 9'4, Keeskemété pontosan az országos átlagon áll, vagyis 8'7, míg a többi (öt városnak, ideértve a

székesfővárost is, népnövekvése még az or—

szágos átlagot sem éri el.

Ha már most a tényleges szaporodást összevetjük a természetes szaporodással tör- vényhatóságonkint, megállapíthatjuk, hogy a vármegyék közül ezúttal Pest vármegyve'p kívül csupán Bács-Bodrognak volt beván—

dorlási többlete, de még itt is kétséges, hogy ez a 2.584 főnyi bevándorlási többlet tény—

leg bevándorlást jelent-e, vagy pedig csak az 1920. évi hiányos adatok kiigazítását.

Minthogy a természetes szaporodás orszá—

gos számából ezúttal aránylag csak kis rész hiányzik, azoknak a vándorlási különböze—

teknek, amelyek az egyes törvényhatóságok—

nál mutatkoznak, túlnyomórészt a belső

vándorlások adják meg a magyarázatát. A háború előtti évtizedben, az egész anyaor- szágot véve,a természetes szaporodásnak még több mint negyedrésze folyt el a kivándorlás következtében, akkor tehát az egyes törvény- hatóságok vándorlási különbözetét __ sok helyen túlnyomó részben is —— nem a belső

vándorlás, hanem a kivándorlás befolyá—

solta. Most azonban azokat a vándorlási kü- lönbözeteket, amelyek az egyes törvényha—

tóságoknál mutatkoznak, mondhatni kilenc—

tizedrészben a belső vándorlások okozták.

Minthogy a kivándorlásnak ebben az évti—

zedben mesterséges akadályai voltak, a ván—

dormozgalomnak elsősorban az ország te—

rületén kellett helyet találnia. Ezzel magya—

rázható, hogy Budapestnek és közvetlen kör- nyékének népszaporodása ezúttal sokkal na—

gyobb részt foglalt le az általános népnövek—

Vésből, mint régebben. Saját falujokban megélni nem tudó és munkát kereső emberek tömegei túlnyomólag a főváros felé gravitál—

nak. Magának Pest vármegyének (94.200) és Budapest fővárosnak (75.300), együtte- sen 169600 főre rúgott a bevándorlási több—

lete. Ha pedig Pest megyéből kiválasztjuk először is azokat a városokat és községeket (21), amelyek Nagy—Budapest magvát ké—

pezik, továbbá azt az u. n. második övezetet, amely még Budapest hatása alatt áll. (47 község és város), kiderül, hogy Pest megyé- nek ez a része maga 134400 főnyi ember—

tömeget vonzott magához ebben az évtized- ben. Ezt az összeget hozzáadva a Budapestre tódult 75.300 főnyi lélekszámhoz, kiszámít—

hatjuk, hogy Nagy—Budapest és környéke maga 200700 embert nyelt el az egész or- szág tíz évi vándormozgalmából. Pest vár—

megyének ebből a szétválasztásából az is kiviláglik, hogy magának Pest megyének egyéb részei, amelyek 708.700 embert kép—

(7)

2, szám. ——101— 1931 _ viselnek, maguk is 40.300 fővel adóztak

Nagy-Budapest és környékének.

Azok között a vármegyék között, ame—

lyek régi idő óta legnagyobb számmal adóz—

nak Budapestnek, első helyen áll ezúttal is Fejér vármegye, amely nem kevesebb mint 20.708 lelket veszített elvándorlás folytán,

ami lélekszámának 9'3 % —át jelenti. Hasonló

nagy vesztesége van Sopron és Vas várme- gyének, az előbbinek 97, az utóbbinak 9'2 %.

Tudjuk azt, hogy ezekből a megyékből is folyik a Budapestre való vándorlás, de nem olyan nagy mértékben, hogy ezt a nagy veszteséget, amely a természetes szaporo—

dásnak % részét elragadta, megmagyarázná.

A nyugati megyékből a háború előtti évek- ben is erős kivándorlás folyt Ausztriába, fő- képen Bécsbe. Nem tudjuk azonban elkép- zelni, hogy most, a háború után, amikor Bécs a népszámlálások tanusága szerint is visszafejlődőben van és Ausztriában még nagyobb a munkanélküliség, mint nálunk, ez a vándormozgalom továbbra is ilyen mé- retekben folyna. Annál is kevésbbé hisszük ezt, mert a háború előtt is mindkét várme- gyének inkább csak a nyugati, német részei—

ről folyt a kivándorlás Ausztriába, míg a keleti, magyar rész lakossága inkább Buda—

pest felé tendált. Budapest és környékének részletes feldolgozása fogja majd megmu- tatni, hogy a két nyugati vármegye szülöttei milyen arányban szaporodtak a fővárosban.

Erős azonban a gyanunk, hogy e két megyé- nél inkább egyéb külföldre irányuló kiván- dorlással állunk szemben. A dunántúli vár- megyék közül még Győr, Moson és Pozsony egyesített vármegyék is erős vándorlási vesz- teséget mutatnak. A magyarázat itt is ha—

sonló lesz a Vas és Sopron megyénél mon—

dottakhoz. A dunántúli megyék közül csupán Baranya, Komárom—Esztergom, So- mogy és Zala az, amely természetes sza—

porodásának nagyobb felét: meg tudta tartani; leginkább azok a déli vármegyék tehát, amelyek legtávolabb esnek Budapest—

től. Az alföldi vármegyék közül viszont leg- nagyobb elvándorlási veszteséget éppen két déli vármegye, Csongrád és Csanád, Arad és Torontál egyesített vármegye szenvedte, mind a kettő 6'6%—kal adózott az ország más részeinek. Szegednek aránylag kis be- vándorlási többlete, amely mindössze 4.066 lelket tesz, csak kis részben magyarázza meg a két megyének több mint 20.000 főnyi veszteségét, amelyet még növel az ott fekvő Hódmezővásárhelynek 2.541 főt tevő elván—

dorlása is. Hajdu vármegyének is elég te-

kintélyes a vándorlási vesztesége, 7'3%, több ' mint 12.000 lélek, amelyet azonban részben megmagyaráz Debrecennek 7.000 főt meg—

haladó bevándorlási többlete. Az északi dombosvidéken legnagyobb vesztesége van Abaúj-Torna és Zemplén vármegyének 7'9, illetőleg 7'8%-kal. Mind a két megye notó—

rius kivándorló megye már évtizedek óta, itt úgylátszik újra lábra kapott az erősebb vándormozgalom, amelynek egy része bizo- nyára a borsodi bánya- és iparvidék felé is tart. Borsod vármegye egyes részei, különö—

sen az ózdi iparvidék és Miskolc környéke is igen tekintélyes szaporodást értek el, úgy—

hogy a megye egyéb részeiről folyó kiván—

dorlás dacára a megye vándorlási vesztesége csak 2'6%. Ennél kisebb vándorlási veszte—

séget csak Somogyban (2'1) és Baranyában (2'3) találunk. Elég kedvező még a helyzet Békés vármegyében, amely az elvándorlás következtében csak 2'8 %—nyi veszteséget szenvedett.

Ezúttal még a törvényhatósági jogú vá—

rosok között is akadtak olyanok, amelyek ahelyett, hogy vonzották volna a szomszéd területek népességét, még maguk adták le természetes szaporodásuk egy részét. A már említett Hódmezővásárhelyen kívül, amely lakosságának nem kevesebb, mint 4'2%-át vesztette el e címen, ide tartozik még Győr 1'9, Sopron 33 és Kecskemét 2'3 elvándor—

lási többlettel. Egyelőre még nem találjuk magyarázatát ennek a jelenségnek. Ha kül—

földre irányuló kivándorlásról nincs szó, amit Hódmezővásárhelynél és Kecskemét—

nél szinte kizártnak kell tartanunk. akkor a születési hely szerint való feldolgozás fog erre a jelenségre világot deríteni.

A belső vándorlásoknak ezek az adatai élénk képét adják annak a gazdasági és tár—

sadalmi nyugtalanságnak, amely ezt az egész háború utáni évtizedet jellemzi. Soha ilyen tömegek nem mozdultak el lakóhe- lyükről, mint ebben az évtizedben és most azok is, akik egyébként kivándoroltak volna, az ország más részében próbáltak elhelyez—

kedést keresni. Több százezer főre rúg az a

tömeg, amely ebben az évtizedben törvény- hatósága területét elhagyta és még jóval több százezer azoknak a száma, akik egy—

egy vármegye teriiletén változtatták lakó- helyüket. Az összeszorított határú ország- ban mint egy megzavart méhkasban nyű- zsög a nép és keresi az elhelyezkedést.

Hogy részletesebb képet adjunk a ne'- pessóg fejlődéséről, a 2. sz. táblán összeállí- tottuk az összes városok és a tízezernél né—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1960. Ily módon az elmúlt két évtized alatt összesen több mint negyedmillió, korábban férfiak által betöltött munkahelyre is nők kerül- tek. A férfiak foglalkoztatási

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

vílles autonomes. Lélekszám—kategoriák szerinti) Par calégories de populations. -— Chijfres provisoíres. — ')10 éves és 1 hónapos időszak, illetőleg 30 éves és 1

bi Reeensement dul 1941. volt; a megfelelő adatok ezekre az időpontokra vonatkoznak. —— Le Recensement de Tcheco—Slovaauie eut lieu le 1er décembre 1930; celui de Roumanie, le

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

megye (Budapest, Pest, Győr-M.-S., Vas és Veszprém) közül 3 egy főre jutó GDP-t tekintve is a felső negyedbe tartozik (+ Pest a 6.). • Az utolsó hat megye (Békés,

„Beszéd József föherczeg nádor nemes Pest megye [őispénya felett, nemes Pest megye köz­. gyűlésén,