• Nem Talált Eredményt

Az 1990. évi népszámlálás előzetes adatai

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az 1990. évi népszámlálás előzetes adatai"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ 1990, ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELOZETES ADATAP'

A Magyarország területén 1990. január 1-jei eszmei időponttal végrehajtott népszám—

lálás adatainak feldolgozása megkezdődött. A népességre és a lakásállományra vonatkozó előzetes összesítések eredményeit —— kiegészítve a fontosabb népmozgalmi adatokkal — a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal külön kötetben teszi közzé.1

A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK És ÖSSZETÉTELÉNEK ALAKULÁSA

Az előzetes adatok szerint Magyarország lakónépessége 1990. január l—jén 10 millió 375 ezer fő volt. A népszámlálások előzetes népességadatai elmaradnak a különböző forrásokból, származó, a népesség számára vonatkozó becslésektől, így a népesség száma a továbbvezetés szerinti 10 568 ezernél 193 ezerrel (l,8 százalékkal) alacsonyabb. Az eltérés több tényezővel magyarázható:

— az 1990. évi népszámlálást követően — eltérően az l980-ig követett gyakorlattól - nem került sor a felvételi hiányokat kiszűrő korrekciókra; a korábbi eljárásokból adódó népességszám-növek- mények a jelenlegi adatokban az 1980. évi eredményekhez képest különbséget növelő tényezőként jelentkeznek;

—— a népességi becslések nem számolhattak a nemzetközi vándorlásból adódó népességszám—

csökkenés nagyságával;

— az összeírásból a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest — a társadalmi feszültségek, illetve az ezekből fakadó megtagadások miatt — többen maradtak ki;

, a bejelentési rendszer hiányosságai miatt az állandó és az ideiglenes bejelentővel is rendel- kezők Összeirása nem mindig az előírásoknak megfelelően történt, így az ilyen személyek mind az állandó, mind az ideiglenes lakóhelyükön kimaradhattak az adatfelvételből; ,

— a korábbi népszámlálások számlálókörzeti címjegyzékeit helyettesítő, az Allami Népesség- nyilvántartó Hivatal adatbázisából kiíratott cím- és névjegyzékek megbízhatósága — egyrészt a lakossági bejelentkezési kötelezettség elmulasztása, illetve az ideiglenes lakcím megszűnésekor az onnan való kijelentkezés elmaradása, másrészt az adatbázis szerkezetének és naprakészségének hiányosságai miatt — nem kielégítő.

A nemzetközi gyakorlatban —— az EN SZ ajánlásait figyelembe véve — az egyes országok a népszámlálási eredményekre támaszkodó adatközléseikben az összeírt népességszámot használják, és 2—3 százalékos alulszámlálást is elfogadhatónak tartanak. Az 1990. évi nép- számlálás eredményeinek közzétételére —— a korábbi magyar gyakorlattól eltérően — a nemzet—

közi gyakorlathoz igazodva kerül sor.

* Ez a közlemény az 1990. évi népszámlálás. !. Előzetes adatok (Összeállította a Központi Statisztikai Hivatal Népesedésstatisztikai főosztálya. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1990. 231 old.) c. kiadvány rövidített változata.

1 Az 1990. évi népszámlálás összeirási munkáinak befejezését követően a helyi tanácsok jelentései alapján a Központi Statisztikai Hivatal 1990. március 5-én közzétette előzetes jelentését a népszámlálás eredményeiről és az összeírás lebonyolí- tásának főbb tapasztalatairól. E jelentés a Statixztíküi Szemle 1990. évi ( számában (SOT—513. old.) megjelent, Jelen ismer- tetés az összeírást követő egyeztetési és ellenőrzési munkák utáni részletesebb előzetes eredményeket tartalmazza. Az itt közölt adatok a további feldolgozás során kismértékben még módosulhatnak.

(2)

750 AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÓZETES ADATAI Az előzetes adatok szerinti lakónépesség (10 millió 375 ezer fő) 3,l százalékkal kevesebb, mint a legutóbbi —- 1980. január 1—jei —- népszámláláskor. A két népszámlálás közötti lakó—

népesség—különbség csak részben magyarázható az előbbi okokkal, a csökkenés fő okai az 1980-as évek kedvezőtlen demográfiai folyamatai. Százhúsz évvel ezelőtt — 1870. január 1—jén, az első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában — Magyarország mai területén 5 millió lakos élt. A jelenlegi népességszám a százhúsz évvel ezelőttinek több mint kétsze- rese, a hatvan évvel ezelőtti szintet pedig közel egyötödével haladja meg. Az l960—as és az 1970-es évek alacsony népességnövekedési ütemét, amely alig több mint fele volt az 1950—es évtizedben tapasztaltnak, az l980-as években népességfogyás váltotta fel. Magyarország e jelentős mértékű népességfogyásával Európa legkedvezőtlenebb demográfiai helyzetű orszá-

gai közé került.

A lakónépesség csökkenése következtében a népsűrűség — a 93 032 négyzetkilométeres országterületre számítva — négyzetkilométerenként 112 fő, 3-mal kevesebb, mint tíz évvel korábban volt.

!. tábla

A népesség számának alakulása

Ténülegesfszargorodáas,

. t __

Év Néö—cősfég Időszak __ l e ve ogy S( M

szám (fő) i százalék

1930 ... 8 685 109 1921—1930 * 698 234 l 8,7

1941 ... 9316 074 l93l—l94l 630 965 ' 7,3

1949 ... 9204 799 1941—1948 —111 275 -l,2

1960 ... 9 961 044 1949—1959 756 245 ! 8,2

1970 ... 10 322 099 1960-1969 361 055 ; 3,6

1980 ... 10 709 463 1970—1979 387 364 ' 3,8

1990 ... § 10 375 323 1980—1989 — 334 140 l — 3,1

l l *

2. tábla

A népmozgalom főbb adatai

Tel-mész??

szapora s, , _

Év ggg; szállás]; 3232

(_)

ezer lakosra

1960—l9ó9* ... 3,5 14,1 10,6 1970—1979* ... 3,9 16,3 12,4 1980 ... O,3 13,9 13,6 1981 ... —O,2 13,3 13,5

1982 ... —1,o 12,5 13,5

1983 ... ——2,0 119 139

1984 ... -—2,0 ll,8 l3,8

1985 ... ———l,7 12,2 139

1986 ... —1,7 12,1 13,8

1987 ... ———l,5 11,9 13,4 1988 ... ———l,5 ll,7 132 1989" ... ——l,9 ll,4 13,3 1980—1989* ... —l,3 12,4 13,7

' Évente átlagosan.

" Előzetes adatok alapján.

(3)

AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI 751

Az 1970 és 1979 közötti évenkénti átlagos 3,9 ezrelékes természetes szaporodást az 1980—as évtizedben 1,3 ezrelékes fogyás követte. A természetes szaporodás nagyságát befo- lyásolták az 1970-es évek emelkedő, majd csökkenő élveszületések, illetve a halálozások álta- lában növekvő arányszámai.

Az élveszületések arányszáma 1974—1975-ben részben az 1973. évi népesedéspolitikai intézkedések hatására nagymértékben növekedett, l976-tól az 1980—as évek közepéig pedig folyamatosan csökkent, majd lényegében a kialakult alacsony szinten maradt. E kedvezőtlen jelenség egyik lényeges indoka a szülőképes, illetve a házasodási korba lépő nők számának huzamosabb időszakon át tartó visszaesése volt. Az 1980-as évek egészét tekintve az 1000 lakosra jutó élveszületések átlagos száma (12) 4fővel az 1970-es évek szintje alatt maradt.

Az 1000 lakosra jutó halálozások száma az elmúlt három évtizedben fokozatosan emel- kedett. Az elmúlt húsz évben — kisebb évenkénti ingadozásokat leszámítva — a meghaltaknak közel 60 százaléka 70 éves vagy idősebb volt. Mindebből következik, hogy a halálozási mu- tatók növekedését nem elsősorban az időskorúak halálozási rátájának a változása, hanem a középkorúak — főként a férfiak — halálozásának magas aránya okozza. Ez időszakban a 30 éven felüli középkorú férfiak között a halálozási arányszámok minden esetben növekvő tendenciát mutatnak.

Az 1980-as évek második felében a halálozási mutatók növekedése átmenetileg megállt.

E látszólagos stagnálás oka nagyrészt az első világháborút követő születések számának csök- kenése. Az akkor születettek ugyanis ebben az időszakban érték el a 70 éves kort, ami fölött a halálozási arányszámok már igen magasak, ugyanakkor a korosztály alacsony létszáma miatt más időszakokhoz képest e tényező hatása a népesség egészén belül csekély.

A meghaltak átlagos életkora az előző évtizedben 66 év volt, amely az 1980-as években 2 évvel emelkedett. A születéskor várható átlagos élettartam az évtized folyamán a nőknél változatlan (73 év) maradt, míg a férfiaknál átlagosan 1 évvel csökkent (66 év).

A vándorlási különbözetet országosan pozitív irányban befolyásolta a környező orszá—

gokból betelepülők száma, ugyanakkor csökkentette a külföldi munkavállalás növekvő tendenciája.

Az elmúlt évtized folyamán a népesség nemek szerinti összetétele a nők javára tolódott el, minthogy a férfiak száma 201 ezerrel (3,9 százalékkal), a nőké csupán 133 ezerrel (2,4 szá—

zalékkal) csökkent.

A második világháború után tapasztalt magas nőtöbblet (1949—ben 1000 férfira 1081 nő jutott) az azt követő két évtizedben gyors ütemben csökkent. E folyamat az 1970-es években megállt, majd az 1980—as években — elsősorban a férfiak halandóságának növekedése követ—

keztében — ellenkező irányba fordult. Ehhez hozzájárult, hogy az utóbbi években a növekvő külföldi munkavállalás elsősorban a férfiakat érintette.

3. tábla

A népesség összetétele nemek szerint

Év __Éífiífíílfm__z§ff*f_z_ Elmém

száma (ezer fő) wtó nő

,_ !

1930 ... . . 1 4248 4437 1044 1941 ... 4561 4755 1043 1949 ... 4423 4781 1081 1960 ... 4804 5157 1073 1970 ... 5004 5318 1063 1980 ... 5189 5521 1064 1990 ... 1 4987 5388 1080

(4)

752 AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI Az elmúlt évtizedben Magyarországon 70 új város alakult, aminek következtében több mint 700 ezren kerültek adminisztratív úton a községi népességből a városiak közé. Magyar—

ország lakosságának jelenleg háromötöde városlakó.

A főváros lakosságának az ország népességén belüli aránya Európában — a városálla- mokat nem számítva — csupán Dániában és Görögországban magasabb a magyarországinál.

4. tábla

A népesség számának alakulása településtípusonke'nt Év 135121? Budapest Városok Községek

Ezer fő

1970 . . . . 10 322 2001 3810 4511 1980 . . . . 10 709 2059 4375 4275 1990 . . . . 10 375 2016 4401 3958

Százalék

1970 . . . . 100,0 19,4 36,9 43,7 1980 . . . . 100,0 19,2 40,9 399 1990 . . . . 100,0 19,4 42,4 38,1

A legutóbbi népszámlálás óta a Budapesten élők száma mérsékelten (2 százalékkal) csökkent, szemben az 1970—es években tapasztalt növekedéssel.

Az utóbbi évtizedben a korábbiakhoz képest erősen lelassult a városok népességnöveke- dési üteme, a községi népesség csökkenése pedig gyorsult.

Az elmúlt évtizedben Budapest lakosságának természetes fogyását a vándorlási többlet már nem tudta ellensúlyozni. A Vidéki városok népességnövekedése kizárólag a természetes szaporodásból származik. A községi népesség csökkenésének előidézője a 2,3 százalékos természetes fogyás és az 5,1 százalékos vándorlási veszteség volt.

5. tábla

A népesség nemenkénti összetételének alaku/ása településtípusonként

Férfiak ] Nők Ezer

Településtípus —--—-——— —- ———_W. férfira"

száma (ezer fő) ;utó no

1980—ban

Budapest ... 967 ! 1093 1131 Városok ... 2126 2249 1058

Községek ... 2096 [ 2179 1040

Összesen 5189 I 5521 1064

1990—ben

Budapest ... 940 1 1076 1 144 Vár0sok ... 2115 2286 1081

Községek ... 1932 [ 2026 1049

Összesen 4987 f 5388 1080

A népesség nemenkénti összetételének területi alakulása lényegében azonos sajátossá- gokat mutat az 1980. évivel. Budapesten és -— nagyobb arányban — a városokban a nők száma

(5)

AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI 7 5 3

tovább emelkedett. A községekben az 1970—es években csökkent a nőtöbblet, az elmúlt évti- zedre viszont ismét a növekedés volt jellemző.

Budapesten és mind a 19 megyében fogyott a népesség száma. Ennek mértéke azonban megyénként eltérően alakult. A legnagyobb mértékű volt a lakosság számának fogyása Borsod-Abaúj—Zemplén megyében. Az ipari szerkezetváltás hatásának tulajdonítható, hogy a megyék között itt a legmagasabb a vándorlási hiány (6,9 százalék). Minimális arányban csökkent a népesség Fejér és Hajdú-Bihar megyében (0,3, illetve 0,5 százalék). E két megyé- ben az 1980-as évtizedben természetes szaporodás mutatkozott, amelynek mértékét — eltérően néhány más természetes szaporodást felmutató megyétől — az elvándorlás csak kevéssé haladta meg.

Figyelmet érdeme1, hogy a nőtöbblet 1980 óta Budapesten és valamennyi megyében

— kivéve Szabolcs—Szatmár-Bereg megyét —- növekedett.

6. tábla

A népesség száma, népszaporulat, a nemek aránya megyénként

Tényleges Természetes

Terület Népesség MW" —Á—_—— ;ággggágt Ezer

sz r 's, ,

(főváros, megye) (ezer fő) illetvzpfggglrág (_) jÉtTi-fb

1980 és 1989 között (százalék)

Budapest ... 2 016 —— 2,1 — 4,7 26 1144 Baranya ... 419 —— 3,5 w 1,4 —-— 2,1 1078 Bács-Kiskun ... 545 —— 4,2 ; —— 2,0 — 2,2 1079 Békés ... 412 — S,7 — 2,7 — 3,0 1067 Borsod—Abaúj-Zemplén . . . 762 — 5,9 1,0 — 6,9 1071 Csongrád ... 439 — 3,8 — 2,7 —— l,1 1093 Fejér ... 421 —0,3 1,3 — 1,6 1031 Győr-Sopron ... 425 — 1,0 0,3 —- 1,3 1043 Hajdú—Bihar ... 549 — 0,5 1,6 — 2,2 1073 Heves ... 335 — 4,5 — 2,4 — 2,1 1104 Jász-Nagykun—Szolnok . . . 426 —- 4,5 -— 0,6 — 3.9 1061

Komárom-Esztergom . . . . 315 — 2,0 0,6 — 2,5 1035

Nógrád ... 227 —— 5,4 — 1,3 — 4,l 1076 Pest ... 950 — 2,4 ———0,9 — 1,6 1053

Somogy ... 345 ——4,3 —3,2 — 1,1 1087

Szabolcs—Szatmár-Bereg 572 —— 3,6 2,5 — ő,! 1068 Tolna ... 254 — 4,7 —— 1,2 — 3,5 1074 Vas ... 276 —-3,4 — 1,6 —— 1,8 1055 Veszprém ... 382 — l,1 1,0 —— 2,l 1038 Zala ... 307 —3,3 — 1,6 —- 1,8 1077 Összesen

10 375 — 3,I — 1,3 — 1080

Az 1980. évi népszámlálás időpontjában a fővároson kívül öt megyei város volt. Számuk hárommal emelkedett (Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár). A népességszám az el- múlt évtized alatt — Miskolc kivételével — valamennyiben nőtt. Miskolc lakosságának csök- kenése főleg vándorlási veszteségből adódik. A megyei Városok közül egyedül Pécsen tapasz- talható kismértékű természetes fogyás, de ezt ellensúlyozza a nagyobb mérvű pozitiv ván—

dorlási különbözet.

A fővároson és a megyei városokon kívül w az 1990. január l-jci közigazgatási beosztás szerint — százötvenhét egyéb Város van, szemben az 1980. évi kilencvennel. Közülük a 40 ezer lakosú vagy ennél népesebb Városok száma tizenöt, szemben az 1980. évi tizenhattal. (Cegléd a lakosság természetes fogyása és a közel 7 százalékos negatív vándorlási különbözet követ—

(6)

754 AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI

keztében került a 40 ezernél kevesebb lakosú városok közé.) E százötvenhét város közül Ózdon volt legnagyobb mértékű az elvándorlás. A Balatonparti városok mindegyikében pozitív a vándorlási különbözet. Ez feltehetően az üdüléssel kapcsolatos infrastruktúra kiépülésére vezethető vissza.

A főváros vonzáskörzetébe tartozó városokba irányuló bevándorlás — Ráckeve kivéte- lével — mindenütt nagyobb volt az elvándorlásnál.

A községek népességszáma valamennyi megyében csökkent. Ez két okra vezethető visz- sza. Egyrészt a községekben — Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével — a halálozások száma mindenütt meghaladta az élveszületések számát, másrészt az elvándorlás is nagyobb volt, mint a bevándorlás.

A LAKÁSOK SZÁMÁNAK És NAGYSÁGÁNAK ALAKULÁSA

Magyarország lakásainak száma 1990. január 1—jén — a népszámlálás keretében végre—

hajtott lakásösszeírás előzetes adatai alapján — 3 842000 volt, 300 ezerrel több, mint az előző népszámlálás idején. A lakásállomány gyarapodása azonban a hetvenes évtized 13,5 szá- zalékos arányával szemben jelentősen, 85 százalékra mérséklődött, ami számszerűen 120 ezerrel kisebb növekedést jelent. A 100 lakásra jutó népesség mutatója a 10 évvel ezelőtti 302-ről 270-re változott, az ország átlagos lakásonkénti laksűrűsége 10,6 százalékkal javult.

E javulás azonban részben a népesség csökkenésének a következménye.

7. tábla

A lakásállomány alakulása _

'! Növekedés

Év § Lakások száma Időszak M-—————-———w_—ww—— w—

§ ! száma , aránya

_ ; _ ]

1949 ... § 2 466 514 § __ § _— § _

1960 ... ' 2 757 625 1949—1959 291 111 § ll_8 1970 ... § 3 122 164 1960—1969 364 539 § 132 1980 ... § 3 542 418 1970—1979 420 254 l 135 1990 ... § 3 842 565 §

1980—1989 300 147 §

8 5

§

Az ország lakásállományából Budapest ma is ugyanolyan arányban részesedik, mint 1980-ban: 205 százalékkal. A vidéki városok és községek közel azonos részaránya (39,6, illetve 39,9 százalék) azonban az előbbiek javára változott: ma a lakások 4l,7 százaléka a vidéki városokban, míg 37,8 százaléka a községekben található. A lakásállomány teljes növekményének kétharmadát a vidéki városok adják.

8. tábla

A lakásállomány alakulása településtípusonke'nt

A lakások száma az Növekedés

71 ,_

§ évben (ezer darab) (ezer)

] í §

Budapest ... § 727 § 789 62 8v6

Városok ... ' 1404 1603 ; 199 14,2 Községek ... § 1412 1450 § 38 2,7

§ 3842 ! 300 8,5

[ !

; Összesen § 3542

1

.

(7)

AZ 1990. Év; NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI 755

A kedvező irányú változás a 100 lakásra jutó szobák számában is megmutatkozik, amely 1980-ban 199 volt, s ma már 229. Tekintve, hogy a népesség az elmúlt évtizedben csökkent, a szobaszám viszont ugyanakkor gyarapodott, a 100 szobára jutó személyek száma még elő- nyösebben alakult: az 1980. évi lSZ—ről 120 alá csökkent.

A lakásviszonyok javulását a szobaszám szerinti összetételben végbement átrendeződés is szemléletesen mutatja. Tovább csökkent az egyszobás lakások aránya: 1980-ban még a lakásoknak több mint egynegyede, 1990—ben csak alig több mint egyhatoda (17 százaléka) tartozott e csoportba. A kétszobás lakások aránya ugyancsak visszaesett (48,6 százalékról 44,l százalékra). Továbbra is erőteljesen nőtt viszont a három- vagy többszobás lakások száma, ami által részarányuk ma már megközelíti a 39 százalékot. A számszerű növekedés mértéke (75,7 %) azonban csak feleakkora, mint 1970 és 1980 között volt (153,6 %).

9. tábla

A lakásállomány alakulása a szobák száma szerint

A lakások Növekedés,

W , illetve fogyás (—)

A lakások nagysága száma (ezer) aránya (szazalek) _ _

száma aránya

1980 1 1990 1980 ) 1990 (ezer) (százalék)

t

Egyszobás ... * 973 657 E 27,5 i 17,l ! — 316 — 32,4 Kétszobás ... J 1720 1693 ' 48,6 § 44,l ' —— 27 —- l,6 Három— és többszobás ... ; 849 ; 1492 l 24,0 I 38,8 [ 643 i 75,7

Összesen l 1000,0 , 100 0 %

l

3542 * 3842 300 ) 8,5

Az előzőkben körvonalazott javulás alapvetően abból adódik, hogy az elmúlt évtized új építkezéseíre a többszobás lakások jellemzők. Az 1980 óta eltelt időszakban az újonnan épített lakások többsége (53,0 százaléka) három- vagy többszobás, 40,9 százaléka kétszobás és mindössze 6,1 százaléka egyszobás. A szobaszám szerinti összetételre a hozzáépitések, valamint a lakásösszevonások is előnyösen hatottak, továbbá a lakásmegszűnések zöme (54,6 százaléka) is az egyszobás lakások számát csökkentette.

A kétszobás átlagos lakásnagyság ma már minden településtípusra jellemző, sőt a köz—

ségekben a három— és többszobás lakások aránya a legmagasabb. Figyelemre méltó, hogy az egyszobás lakások Budapesten még mindig egynegyed részt tesznek ki, vidéken viszont már csak 15 százalék körüli az arányuk.

10. tábla

A lakásállomány a szobák száma szerint településtípusonként

l

* Három—

; Lakások Egy- § Két- ! _

Településtipus Száma 7 __7 M " M_ij'fgi'mtöbbW (ezer)

szobás lakások aránya (százalék)

l

Városok ... ; 1603 l4,2 ] 47,6 ! 382 Községek ... : 1450 15,7 ; 4l,9 . 425

Összesen 3842

l_

Budapest ... ! 789 t 25,6 ' 409 ! 335 l

i

17,1 ) 44,1 38,8

1

Az ország lakásállománya számszerűen Budapesten (62 ezer), továbbá Pest (29 ezer), Hajdú-Bihar (20 ezer) és Borsod—Abaúj-Zemplén megyében (19 ezer) nőtt a legnagyobb

(8)

756 AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI

mértékben, de jelentős a növekedés Fejér, Szabolcs—Szatmár-Bereg és Veszprém megyében is (15-16 ezer). A legkisebb számszerű gyarapodás Nógrád és Vas megyében (6 ezer) jelentke—

zett. Az arányokat tekintve Veszprém, Fejér, Hajdú—Bihar és Baranya megye lakásállománya növekedett a legerőteljesebben : a gyarapodás mértéke mindegyiknél 10 százalék feletti.

A másik végletet Békés és Bács—Kiskun megye képviseli 5,3, illetve 5,4 százalékos aránnyal.

11. tábla

A lakásállomány alakulása megyénként

l

A lakások száma az Növe— ] Egy- ; Két— viii-Sing?)-

_ W. , ,,,*__M kedés ___—M—W

(főváfggfággye) 1980. 1990. ; szobás lakások aránya

évben (ezer) százalék

Budapest ... 727 789 8,6 25,6 40,9 33,5

Baranya ... 136 150 10,1 10,8 43,8 45,4

Bács-Kiskun ... 205 216 5,4 18,2 41,3 40,5

Békés ... 154 162 5,3 18,7 48,8 32,5

Borsod—Abaúj-Zemplén . . . . 250 269 7,4 15,2 46,9 38,0

Csongrád ... 163 ! 174 7,1 16,6 47,6 35,8

Fejér ... 134 § 150 11,8 11,7 52,0 36,3

Győr—Sopron ... 137 § 150 9,4 11,8 45,4 42,8

Hajdú-Bihar ... 178 § 199 11,4 17,9 47,7 34,4

Heves ... 118 ' 126 7,0 13,1 44,5 42,4

Jász—Nagykun-Szolnok ... 154 164 6,3 17,5 49,3 33,2

Komárom-Esztergom ... 105 115 9,8 14,3 50,2 35,5

Nógrád ... 79 85 7,8 15,3 43,9 40,8

Pest ... 309 339 9,6 15,5 41,5 43,0

Somogy ... 117 125 7,0 11,1 38,6 50,3

Szabolcs-Szatmár—Bereg . . . . 177 192 8,5 17,0 42,0 41,0

Tolna ... 85 93 9,8 8,3 35,5 56,1

Vas ... 91 97 6,7 15,5 45,6 389

Veszprém ... 121 137 12,7 13,1 44,0 42,9

Zala ... 101 110 8,3 12,9 42,5 44,5

Összesen § 3542 3 3842 8,5 17,1 ? 44,1 38,8

A lakásállomány Összetételével kapcsolatban ki kell emelni azt a tényt, hogy ma már minden megyében 20 százalék alatt van az egyszobás lakások aránya. Az átlagot képviselő kétszobás lakások hányada csak Somogy és Tolna megyében nem éri el a 40 százalékot, de ezek a megyék ugyanakkor kitűnnek 50 százalék fölötti három- vagy többszobás lakás—

arányukkal.

A községekben levő lakások szobaszám szerinti összetétele ma már homogénebb, mint 1980—ban. Jelenleg 11 megyében a három- vagy többszobás lakások vannak többségben, ezek közül Baranyában, Somogyban és Tolnában 50 százaléknál is magasabb ez az arány.

A kétszobás lakások hányada 34,6 százaléktól 50,3 százalékig terjed (Baranya, illetve Hajdú—

Bihar). Jelentősen visszaesett az egyszobás lakások részesedése, amely csak három megyében (Békés, Hajdú—Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) nem süllyedt 20 százalék alá, de még Csongrád és Szabolcs-Szatmár—Bereg megyében is hasonló a helyzet (19 százalék fölötti arány). Ha az országos átlagot meghaladó Bács-Kiskun és Pest megyét is ide soroljuk, akkor egyértelműen megállapítható, hogy az alföldi községekben kevésbé csökken az egyszobás lakások aránya.

A városok egyenkénti vizsgálata is megerősíti azt a korábbi általános megállapítást, mi- szerint a lakásállomány fejlödési üteme az 1980-as évtizedben visszaesett. (Az elmúlt évtized- ben csak egyetlen városban, Záhonyban tapasztalható 50 százaléknál nagyobb növekedés,

(9)

AZ 1990. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELÖZETES ADATAI 75 7

ez azonban számszerűen mindössze 624 lakást jelent.) Paks és Százhalombatta 45 százalék körüli aránya nyilvánvalóan az 1980-as évek elején még folytatódó iparfejlesztésnek köszön—

hető. A 30 százalék fölötti növekedés főként az üdülőterületeken fekvő városokra jellemző (Balatonalmádi, Balatonfüred, Fonyód, Gárdony, Siófok, Szentendre), továbbá Szekszárdon és a budapesti agglomerációból tartozó Budaörsön fordul elő. Nagyvárosaink közül szám szerint Debrecen lakásállománya gyarapodott leginkább (l3,6 ezerrel), százalékosan pedig Nyíregyháza 23 százalékos növekedése érdemel említést. Három Városban (Csongrád, Mórahalom és Nagykőrös) minimális arányban csökkent a lakásszám az elmúlt tíz év alatt (0,2—l,0 százalék).

TÁRGYSZÓ: Népszámlálás.

PE3[OME

Haaarbr paöorm no oőpaőorrce nannmx nepenncn nacenenmi 1990 r. u ee npenrsapnrensnsre HTOFH őyny'r onyőnmconanm LICV B orueanOM H3naHHI/I. C y'ieTOM npennapnrenbnbix naunmx no cocromrmo Ha 1 nnnapa 1990 r. ancnennocrb Hacenenna crpanbi cocraeuna 10 MJ'IH. 375 ruc.

uenonex, Ha 3 npouenra measure, aeM BO BpeMsl npenbmymeü nepenncn naceneana 1980 r. B no- numenun nncnennocrn nacenenua nrpann ponb neönaronpnarnme nemorparbmecxne nporbeccm B nepnon mezony lIByMH nepenncmwn, Bmecre c reM ono npomomno a 3a cuör pocra memnynaponnoü mnrpaunu. Tor (naar, nro Benencrsne COIH/IaJIBHOí/l nanpxxennocm vnvienn mecro orxa3br nasarb orserm, nanee Bospocmnü no cpannenmo c npeamnyrnuM nepnonom, ynenbnmü Bee nun, ne 3ape—

rncrpuposaunmx nepem/rem vis-sa nenocrarrcoa CMCTeMbI nponncx, TOXCC cnocoőcrsosann romy, nro 6blIl0 BblHBHeHO ymenbmenne uncnennocrn uacenenmr.

)Knnoü (honn crpanbr cocrannn 3 Man. 842 TbIc., 'rro Ha 300 000 npeeminaer nannbre nepenncn Hacenenvm, nponenennoü necxrb Her TOMy na3an. I'lo cpaBHeHmo c 70-bIMPI YOILZíMl/I B 80-bIC roma mnnoü (honn BO3p0C B Menbmeü mepe, onnarco noxaaarenb ancnenaocrn nacenennsr Ha 100 KBapTHp ynyluurmca e 302 110 270 vert., nro oőbacnaerca onnaxo oruacrn yMCHbHIeHHCM oőineü ancnenuocrn' Haceneuna.

SUMMARY

The processing of the preliminary data of the 1990 Population Census has already been started; the preliminary data will be published by the CSO in a separate volume. According to the preliminary data the number of the country's population was 10 million 375 thousand on the first of January, by 3 percent less than that of the previous population census taken in 1980. This decrease of the population might be explaincd mainly by the unfavourable demographic processes taking place in the period between the two censuses, however, the growth of international migra—

tion has played a role in the decrease of the population, too. In addition, the increasing number of non—responses resulting from social tensions as well as the growing proportion of those not registrated because of the deliciences of the reporting system contributed considerably to the decrease in the number of the population.

The stock of dwellings in the country amounted to 3 million 842 thousand exceeding by 300 thousand the census data ten years ago. Although compared to the seventies the stock of dwellings increased to a lesser extent in the eighties, yet the index of the population by 100 dwellings has decreased from 302 to 270, which is, however, partly due to the decrease in the number of the population.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

így például Szabolcs megyében, ahol a népszámlálás adatai szerint legrosszabbak voltak a lakásviszonyok, az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma 13,4 volt a

A gazdasági aktivitás kérdéskörébe tartozik még annak elbírálása, hogy mi fogadható el a keresőképes kor alsó határául. A népszámlálás már a kérdőív

gyarázata főként abban található, hogy a munkaképes korú férfiakon belül a to- vábbtanuló eltartottak aránya a tíz évvel ezelőtti nem egészen 6 százalékról több

gyében egyébként kiugróan magas a városok tová—bbvezetett és a népszámlálás által megállapított szobaállománya közötti különbség is. Somogy megyében az or-

mint az előző évben A megyék közül Pest és Borsod -Abaúj- Zemplén megyében emelkedett 3.2, illetve 8.3 százalékkal, Tolna és Szolnok megyében viszont -— 54, illetve

Az idegen tevékenységek gazdaságosságának mértéke számottevően elmarad a gépipari tevékenységek gazdaságosságától, mivel ezek értéke a 4 százalékot sem éri el,

1960. Ily módon az elmúlt két évtized alatt összesen több mint negyedmillió, korábban férfiak által betöltött munkahelyre is nők kerül- tek. A férfiak foglalkoztatási

évi népszámlálás adatainak feldolgozása során a népesség társa- dalmi—foglalkozási jellemzőit bemutató adatkombinációk nem állíthatók elő majd közvetle- nül a