Az 1949. évi népszámlálás első eredményei

1869 óta három 'rendlcívüli csapás azonban erősen reányomta bélyege? a népiejlődésfí mérőszámaira: az 1873. évi kolerajárvány és a két világháború.

Az adatokból kitűnik, hogy a második világégés embe usztitó hatása king—"7 róan nagy. 1869 és 1880 között ugyanis a kolerajárvány ellen re elé jelentös teniy— :

áis ' leges népszaporodás mutatkozott, bár csak félakkora volt, mint ame kora norm körülmények között lehetett volna. 1914 és 1918 között a háborús emberveszteség A igen nagy volt —-— katonai veszteség kb. egynegyedmillió munkabiró korú férfi, a születés lesésl mintegy félmillió ——- ezeket a hiányokat azonban az 1918—1920. évek—

ben idemenek ltek kb. 350.000-es száma, valamint az 1911 és 1914 közötti népsza- f orulat elég jelentős részben ellensúlyozta, úgyhogy a népesség 1910 és 1920 között '*

%—kal (a várhatónak mindenesetre csak a felével) nőtt meg.

Ezzel szemben 1941 és 1949 között megfogyott a népesség. A második vilá háború alatti embervesz eség pontos megállapitása nem könnyű feladat, mert az 15

lélekszám homl egyenest ellentétesen ható tényezők nyomán alakult ki. Tén azonban, hogy második világháborút megelőző esztendők aránylag elég kedvez természetes népszaporulata alapján 1941 és 1949 között 9.3 millióról kb. it?—955;

millióra emelkedett volna az ország népességének a száma. A háborús kiesés tehát 1 kb. 500.000——550.000 16. Ha pedig e y maximálisabb adatból, a két világháború közti időszak tényleges népszaporodásáb ! indul nk ki') az emberveszteség 600000 főre, sót annál is valamivel többre emelkedik!

A háborús kiesésnek ezen adatai ter

kenyséíűőleg azostrom) polgári áldozatait, deportáltak veszteségeit, stb. is magukba foglalja ; elsősorban ezért nagyobb a haborus emberhiány, mint amit a korábbi becslések alapján várhattunk. A háborús veszteség azonban ezt a körülményt tekin- , tetbe véve is rendkívül nagy.

Az idézett adatok szerint az első világháború alatt a születeskiesés növelte meg igen nagy mértékben az esedékes fejlődéssel szemben mutatkozó népességi hiányt.

A második világháború éveiben viszonylag kevés születés maradt el ; nem volt viszont , tényező, mely a háborús halálozások okozta sokkal nagyobb emberveszteséget oly- : módon ellensúlyozhatta volna, mint az első nagy világégést követően. Az egyes ván- dormozgalmak, —— mint pl. a csehszlovák—ma yar népcsere —-—— nagyban—egészben kiegyenlítették egymást. Minthogy a befelé és ki elé irányuló vándoráramlások többé— ' kevésbbé egyensúlyban voltak, kétségtelen, hogy az 1941—1949. évek alatti száz—

ezres lélekszámcsökkenésnek és az esedékes népszaporodás elmaradásának előidézője a népesség rendkívül nagy háborús vérvesztesége volt.

A két nemre vonatkozó 1941. es 1949. évi adatok szerint a férfi népesség vérveszíe- sége sokkal nagyobb volt, mint a nőké. A második világháború merőben eltérő módon , szedte áldozatait, mint az www—1918. evi. A második világháború totális jellege, légitámadásai és fasiszta kényszei-intézkedései (föleg a deportálások), valamint azon tény következtében, hogy hazánk egész területe a háború végén iuulszintérre vált, ' az első háborúban nagyjából megkímélt polgári lakosság, a női népesség is nagy vesz— _ teségeket szenvedett. A súlyosabb áldozatokat a katonai és a munkaszolgálatos halot—

tak magas száma, valamint az elhurcoltak közötti nagyobb férfi—veszteségek következ- tében ezúttal is a férfi lakosság hozta. A két nem lelt-kszánn'mak eltérő alakulása tunni-

ságosan bizonyitja ezt: _

2. sz. tábla

A férfiak és a nők számának alakulása 1941 és 1949 között

Léleksmm Tényleges népem rodás *

Nem

vagy fogyás (—-—) tul—1949

1941 !)1949 szám %

Férfi ... 4.560875 4,424.543 -——136.332 ——-—3.0

Nó ... 4.755.i99 4382343 4- 27.544 %0.6

Egy!"! . . . . 9,310.07I 9,807.286 —108.788 -——1.!

A veszteség igazi méreteit a nök szaporodása és a férfiak fogyása között 164.000—es különbözet nem fejezi ki biyen. 1941 es 1949 között —— tehát nyolc év alatt —— a nők számának legalább 200.000 fővel kellett volna megnövekednie; ezzel szemben a nök szaporulata mindössze 28.000 fő. A férfi-létszám u anakkor 136.000-rel megcsappant ; a kiesés lehűl a férfiak oldalán mintegy 350.000 ( . A korstatisztika fogja majd meg—

mutatni, hogy ez a hiány munkaerőgazdálkodás szempontból mit jelent. Kétségtelen

') Az ehnamdt születések száma.

') A népesség szaporulat: ugyanis 1920 és 1041 között mkkonó ütemű volt.

eredmény.

.. namam

49. évi f.;

észetesen nem csak a halottakat ——- kato- '_-' nai és munkaszolgálatos veszteségeket —, hanem a bombázások, a háborús tevé— "

A NÉPESSÉG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A NÉPSÚRÚSÉG AlAKULÁSA

mm)—ma') mas—1948."

40 ullüó lm "0 400 lélek hm?—enm! _ , _ "00

9 9

B 8

7 ( —- 9

e, _ — ' —— — —- s

5 —— _ *A! _ - —— _— 5

L' — _, - —— L.

3 —— — —— _— — es

e — w — 2

4 _ — —- —— 4

O

É1800 18801800 [900 1010 1020 1930 1041 1948

O

1859 lmliaaóííood lelolxbzdliáaol mu

UA mamunak . ln! mm hmhm (n Im ami mmm ' "mm M ulti!) mum talal: IMO—1890 49 nalam. 1900 -m ossza Mmm. !)Eumu nemnek.

NÉPSZAPORODÁS TURVÉNYHATÓSÁGONKINT

1941—19h8.

§. .—'—

. . .:. ?'!

. . 42 .,

. ..

. . .,.

. .o .. . .. ':'.. ..

.; . . . . -: .

.4...,u... ;;4; ""!"vámokmoon-neltöbbhim-4 Mn!VMmmmkevesebbhim! WeekImtöbbMM Mlomo-nummhtm!

MMM") népuség

1,SDU'.OOD 1,000.0DG

Fogva

% 20— 10—20 5—1!) 1—5 0—1 0—1 1—5 5—10 %

Havas Slapovodls

A köd! napság. "19584 év! latin/álma! lányos 7

"' o

azonban, hogy a háború elsősorban a legproduktívabb korú népességet, főként a munka—

biró korú férfiakat tizedelte meg. A munkablró korosztályoknak ilyen nagYmérvű megfogyatkozása általában jelentős kiesést okoz a termelésben. Népl demokráciánk, tervgazdálkodásunk gazdaságpolitikáiának fölényét éppen az bizonyítja, hogy mezőgazda—

sági és ipari termelésünk szintje ezen, fentebb említett kiesések ellenére is állandóan emel- kedtk : a kiesések hatását a dőlgozóknak az újjáépítéshez valo lelkes hozzájárulása a munkaversenyeken, a termelés raeionalizálásán és az újításokon keresztül ellensúlyozta.

Magyarországon a két nem aránya évtizedeken át nem mutatott nagyobb eltoló—

dásokat. A nőtöbblet a századforduló körül csak egészen szerény mértékű volt. 1914 és 1918 között a harctereken igen sok férfi veszett el. Az ezer férfira számitott nők aránya 1910 és 1920 közt ezért ugrásszerűen —— 1007—ről 1062—re —— nőtt meg ; azután ugyan laS- san leforgácsolódott, de még 1941—ben (1.043) is erősen az 1910. évi fölött állott. 1949—ben azután 1.081-re ugrott, tehát jóval magasabbra, mint 1920—ban. Igaz viszont, hogy az 1941—1949. évi kilengés (1043—ról 1081-re) valamivel kisebb, mint volt az 1914—1918.

évi (1007-ről 1062-re). *

3. sz. tábla

A férünk és nők számának, valamint a két nem arányának alakulása 1910 és 1949között

Év A férfiak ] A "ók A nők többlete Ezer férfira

s z a m a szám szerint jutott ne

3,788.311 3,815.657 27.346 1.007

3,874.115 4,112.760 238545 1.062

4,248.452 4,436.657 188205 1.044

4,560.875 4,755.199 194324 1.043

4,424.543 4,782.743 358200 1.081

A népesség strukturájába az ideiglenes eredmények mélyebb betekintést még nem nyujtanak. Rendelkezésre állanak azonban a területi részleteredmények.

Területi vonatkozásban mindenekelőtt a népsűrűség adatainak alakulását érde—

mes figyelemmel kísérni. Az idevonatkozó grafikon természetesen pontosan ugyanazt a képét mutatja, mint a lélekszám alakulásának ábrája. A népesség Magyarország 92.896 négyzetkilométernyi területén a népszaporodással párhuzamosan sűrűsödött.

Hasonlóképpen az 1941—1949. évi fogyásnak megfelelően tört meg —— mindenesetre csak átmenetileg —— a népesség sűrűsödésének folyamata. A népsűrűség nyers mérőszáma—

nak, az egy négyzetkilométerre jutó lakosok számának 1869—1949. évi alakulása egyéb- ként arra is eléggé rávilágít, hogy az átlagos népsűrűség —— főleg az iparosodás követ—

keztében —— alig néhány emberöltő alatt a hetvenes években még eléggé ritkán lakott országterületen majdnem a kétszeresére emelkedett, pedig népességünk fejlődését a nagybirtokrendszer és általában a tőkés termelőrend károsan befolyásolta. (Lásd az 1. sz. tábla megfelelő rovatát). A nemzet többségét alkotó mezőgazdasági és ipari Eroletáriátus akkori alacsony életnivója, szociális ellátottságának hiánya, az ezekből övetkező állandó szociális feszültség, továbbá a nincstelen falusi proletártömegeknek az első világháborút megelőző nagymérvű kivándorlása a lakosság számszerű fejlő- dését is gátolta.

A népességfejlődés terület tekintetében mindig és mindenütt jelentős különbséget mutat, legalapvetőbb az eltérés rendszerint a városok és a vidék népesedésében. Az 1949. évi népszámlálás előzetes eredményei éppen ebből a szempontból térnek el leg- lényegesebben a korábbi évtizedeket lezáró nagy népszámlálások adataitól. Míg a multban a városok gyorsabb ütemű fejlődése és a vidék Viszonylagos térvesztése (lassú népesedése, esetleg stagnálása) volt területi vonatkozásban a legjellegzetesebb tünet addig 1941 és 1949 közöttavárosiasodásnak az üteme megtorpant, sőt a megszokottal homlokegyenest ellenkező kép mutatkozik. A városok népessége ugyanis megfogyott és csak a falvaké nőtt meg, igaz, hogy az is csupán szerény mértékben. Jellemző még az a lépcsőzetesség, mely ezen a téren —— a mellékelt grafikon megfelelő részletén is ——

megfigyelhető : minél városiasabb ugyanis valamelyik néptömörülési kategória, annál élesebben jelentkezik a háborús kár és viszont : minél falusiasabb az egyes település- csoportok színezete, viszonylag annál tűrhetőbb volt az 1941—1949. évi népszaporodás, bár kielégítőnek egyetlen kategóriában sem mondható.

Az idevágó kis összeállítás (4. sz. tábla) adataiból kitűnik, hogy Budapest népes—

sége a háborús emberkárok különböző mértékének megfelelően, 1941 óta csaknem 10%—kal

fogyott. Az említett lépcsőzetességre jellemző módon a többi 13 törvényhatósági joggal fel-

ruházott városban 5.5%—kal, a 46 megyei városban 4.0%—kal csappant meg a lakosok száma.

Ugyanakkor a 61 tízezernél népesebb községben nincs /ogyás, hanem egész csekély (0.3 %—os) gyarapodás mutatkozik, míg a 10.000—nél kisebb lakosú községekben 1.9%-kal nagyobba- dott a lélekszám.

1) Előzetes eredmény.

69

^{Város és} vidék e szokatlan lélekszám—eltolódásában nyilvánvalóan nemcsak annak van része, hogy a háború 1941 körül különböző rendkívüli okok miatt (hadiipari erő—

íeszítések stb.) amúgyis kissé a várhatónál magasabb lélekszámú városokat sujtotta erősebben, a falvakat pedig jobban megkímélte. A vidéki lakosság erősebb mértékű odahaza—tartásában, megkötésében a rendkívüli széles rétegek életsorsát kedvezően befolyásoló, gazdasági biztonságát megteremtő földreformnak van döntő része. A föld- reform egyszer és mindenkorra megváltoztatta a falu strukturáját : a falusi proletariá—

tus megszűnt földönfutó lenni, a saját földjén él, a saját földjét műveli.

Általános jelenség, hogy a nyugalmasabb idők bekövetkezésekor a vándorlás a faluból a város felé irányul. Ez a vándormozgalom más képet mutat a kapitalista és mást a szocialista gazdálkodásban. Kapitalista gazdálkodási rendszerben az otthon megélninövelik a városi proletár—tömeget, mint olcsó munkaerőtarnem tudó, falusi nincstelenek a városba áramlanaktalék jelentkeznek a gyárakmunkát keresni ; ezzel kapuiban. Népi demokráciánk, ötéves tervünk iparosítási programja többszázezer új , ipari munkást igényel. Ezt a tömeget a falunak kell adnia. A mezőgazdaság kor—

szerűsítése —— a gépesíte's és táblás gazdálkodás —— lehetővé fogja tenni, hogy a falu - az iparnak, a városnak ezt a munkaerőszükséglete't kielégítse.

A termelés anarchiájának helyébe a tervszerű munkaerőgazdálkodás lép. A falusi nincstelen proletár a város iaeán sokszor mint felesleges munkakínálat jelentkezik, míg nálunk a város munkaer szükséglete szívja ki a faluból az ott nélkülözhető munka—

erőket. A falusi lakosság viszonylagosan jobb népesedési alakulása mutatja, hogy ez-

irányú tartaléklehetőségeink adottak.

4. sz. tábla

A városi és vidéki népesség számának alakulása 1941 és 1949 között

T(ényleges mfipszgpoz'odás

, ' a l) vagy egy s —)

Város és községcsoport

lelenlevó népess(g 1941—1949

1941 1)1949 szám %

Budapest székesfőváros ... l,164.963 1,058.288 ——106.675 —9.2 "

A többi 13 tj. város ... 907725 858.119 ——49.606 ———5.5

A 46 megyei Város ... . . . . 1,315.974 1,263.77l ———52.203 ———4.0

A 61 tízezernél népesebb község 861542 863156!) -—%—2,127 -%—0.3

M' tízezernél kisebb községek 5.065.870 5.163131) 97.269 4r1.9

Magyarország összesen ...

El,-316074 9,207.2%6 _, —10x.758 WIN?

'l'anulságos egy pillantást vetni arra, hogy a két nem abszolút száma és aránya 1941 és 1949 között hogyan módosult város és vidék szerint (5. sz. tábla). Mindenképpen ' jellemző például, hogy az emlitett lépesőzetesség mind aférfiak, mind a nők oldalán meg- figyelhető és nagyjából egyező mértékű. Igy a férfi és női lakosság száma egyaránt a székes—

íővárosban fogyott meg a legnagyobb mértékben, viszont a tízezernél kisebb községekben na—

gyobbodott meg viszonylag a leginkább. A fogyás, ill. szaporodás aránya egyébként a nők oldalán mindegyik kategóriában egy fokkal kedvezőbbf) mint a férfiak sorában. A két vég—

let közti távolság pedig kiszélesedik Budapesíen, ahol a férfi népesség 12 (%,—kal apadt, ezzel szemben a tízezernél kisebb községekben a nők száma közel 3%—kal —— a háborús körül—

ményeket tekintve figyelemreméltó mértékben —— nőtt.

5. sz. tábla

A két, nem abszolut számának és arányának alakulása város és vidék szerint 1941 és 1949 között

* A férfiak [ A nők

A férfiak A nők

! tényleges szaporodása ($)

Részletezés -—

vagy fo yása (——)

s z a m a u 19 1-1949

19—11 l)194—9 ; 1941 ')1949 szám [ % ' szám ! %

Budapest szfóv. , . . 541409 471954 622554 580.334 —64.455 ——11.9 42.220 ——6.8 A többi 115 tj. város 430241 408758 457484 449.361 ——41.483 ——9.2 —— 8.123 -——1.8 A46 megyei város 650.616 602484 665358 661.587 ——48.432 —7.4 —— 3.771 ——0.5 A 61 tízezernél népe-

sebb község . . . . 419803 416213 441139 447356 ——3.590 ———0.8 w(43.017 44.11 A tízezernél kisebb

községek ... 2,497.806 2,519.434 2,568.064 2,643.705 —l—21.628 $0.9 —l—75.641 %31) Magyarország

összesen: ... 4,560.875 4,424.548 4,7:55.199 4,782.713 —136.332 ——3.0 —%—27.514 4—0.6

1) Előzetes eredmeny.

" 1

' ) A tízezernél népesebb községekben pl. a férfiak lélekszáma apadt, a make emelkedett.

A további területi —— vármegyék és törvényhatósági jogú városok szerint tagolt —- részleladatok arra mutatnak, hogy a lélekszámnak, valamint a férfiak és nők számának alakulása az ország egyes részein sok eltérést, tehát meglehetősen ingadozó képet mutat. Ezt a szaporodás és fogyás mérvét, valamint a lélekszám nagyságát is feltüntető .kartogramm is szemlélteti. Az eltérés megmutatkozik akkor is, ha csak a vármegyék adatsorain futunk végig. Az első világháború előtt hasonlóképpen volt ilyen jelenség.

Akkoriban magyarázatát a természetes szaporodas vidékenkinti különbsége (egyke, elütő halandóság, stb.) és a vándormozgalom terén mutatkozó eltérések (iparosodás,

— ill. városbaaramlas különböző mértéke) adták meg. Most az adatok kialakulását jelentős mértékben befolyásolja az, hogy a háború az ország nem mindegyik vidékét sujtotta egyenlően; az áttelepítések, a népcserék, valamint a belső telepítések hatása sem volt területrészenkint azonos. A földreformnak a népesedésre gyakorolt kedvező befolyása természetesen nagybirtok—vidékeken még erősebb lehetett, mint másfelé.

Ezeknek a különböző módon ható tényezőknek a befolyása tükröződik az egyes vármegyék adataiban, továbbá a tényleges népszaporodás ill. fogyás, valamint a nőtöbblet alábbi alakulásában :

'

6. sz. tábla

A tényleges szaporodás vagy fogyás és a nötöbblet alakulása vármegyénkint 1941 és 1949 között

Tényleges Ezer fér— Tényleges Ezer fér-

, szaporodás fira jutott , fogyás (——) fira jutott

Vai—megye H- ) nő Vai—megye 1941———1 949 nő

194571949 1949—ben) % 1949-ben!)

0

Bács—Bodrog ... % 6.9 1 .055 Baranya ...... -l— 0.7 1 .074 Komárom-Esztergom . . %lld 1.020 Pest—Pilis—Solt—Kiskun ... ——0.1 1.079 Szatmár-Bereg . . —l-3.9 1.045 Zala .... ———0.2 1.079

Nógrád—Hont . —l—2.9 1.067 Tolna ...... ——().3 1.081

Borsod—Gömör —l—2.6 1.057 Vas ... -—().4 1.018 Csongrád . . . . . . . 4—213 1.054— Veszprém ...... ——O.5 1.038 Hajdu . . ... —le2.5 1.056 Békés ... ——O.6 1.056 Bihar . . . ... 4722 1.039 Jász—Nagykun-Szolnok ... __,()_7 1.050 Somogy . ... %22 1.087 Heves ... —l.3 1.095 Fejér ... -l— 1 .9 1 .046 Csanád ... . ——1 .5 1.054:

' Szabolcs ... —l—l.6 1.056 Sopron ... . ——2.3 1.004 Abaúj ... a().S) 1.055 Zemplén ...... ———3.1 1.081

Győr ... eg es 997

A felsorolás a szaporodás ill. a fogyás nagyság—sorrendjében ismerteti az egyes megyék népesedési helyzetét és egyben a fejlődésükben ill. visszafejlődésükben mutat- kozó jelentős eltérést. A 7 . sz. tábla alfabetikus sorrendben közli a vámegyénkinti főered—

ményeket. (Az adatokból leszűrődő tanulságok részletes ismertetésére nincs terünk.) Érdemes megemlíteni, hogy Pest—Püis—Solt-Kískun vármegye különböző részein a népesség fejlődése elég eltérően alakult : mig ugyanis a Nagy—Budapesthez számított 21 szomszédos városban és községben a lakosok száma 1941 és 1949 között 3%—kal megfogyott, addig a megye többi részében némi (1.5 %—os) népgyarapodás mutatkozott.

Míg a megyék közt elég olyan akad, amelynek —— ha csak szerény mértékben is, de —— emelkedett a lélekszáma, addig a törvényhatósági jogú városok közül csupán kettőben (Kecskemét és Kaposvár) észlelünk némi szaporulatot. A többi tj. város lakossága erősen megfogyott ; a legnagyobb mértékben Soproné, mely főleg súlyos háborús kárai és kitelepítés miatt lakosságának jóval több mint egyötödét (22.5 %—át) vesztette el.

De 10 %—nál többel fogyott meg Székesfehérvár, Baja és Békéscsaba lakossága is.

8. sz. tábla

A tényleges szaporodás vagy fogyás és a nőtöbblet alakulása törvényhatósági jogú városonkint 1941 és 1949 között

Tényleieies 1" f f Ténylecggs E f f

-- , . - - ,, szaporo ás azer ér ira u, v - ' szaporo 's zer ér ira Torvényhatósagi Jogu (*) vagy jutott nő 'IOIW enyhatósági jogu (t) vagy jutott nő

; varosok fogyás (——) 1949—ben !) Városnk ! fogyás(—) 1949—ben 1)

i UML—1949 1941—1949

Kecskemét ... 4—1"? 1.077 Miskolc ... — 5.5 1.086 Kaposvár ... —H).3 1.183 Szombathely ... —— 6.4 1.123 Pécs ... ——1.3 1.099 Budapest ... —— 9.2 1.214 Sze ed ... "3.0 1.093 Békéscsaba ... —12.4 1.104 Gy r . ... ——3.5 1.108 Baja ... ———12.7 1.180 Hódmezővásárhely . . . . ——3.5 ** 1.088 Székesfehérvár . ... ——13.3 1.107 Debrecen ... ——5.0 1.085 Sopron') . ... ——22.5 1.083

1) Előzetes eredmény. x

') Sopron 1941. évi lélekszáma az 1940. év végén a varhatónál nagyobb volt, mert nagyszámú internátusi növendékei és kosztos diákjai a népszámlálás időpontjában a városban tartózkodtak és őket ott számlálták meg, míg január 31—én (tehat az 1949. évi népszámlálás időpontjában is) nem Sopronban, hanem szüleiknél laktak.

7l

A f é r f i a k é s n ő k , V a l a m i n t a z e g é s z n é p e s s é g

?.sz.tábla

számánakalakulásavármegyénkínt1941és1949között

1,916.407

'Tán—'Iszaro Aférfiak.!Anők!Azegésznépesség(13)95610213—ápso(_deEzerférfi;".Vál-megyéks3ma1941_1949.jutottDO1941.1949.1941.1949.1941.r1949.szám!%19411949 363111343.36345779617.90643.33793.26994.1334—3644091.0561.055 Bács-odrog59.56263.67362.86567.22412242713090243.4754.4191.0551.055 Baranya121.320120.54312637112937324319124992141.7304071.0461.074 Békés143133143.036150.667151012295350294043_1.302_0.61.0331.056 Bihar.90.55191.77392.59495.411133145137139Jr4.0444221.0221.039 omör134.112137330142153145.6132762702334434—7.1734261.0601.03733.31930.77985.06235.123163331165902_2.479_1.51.0211.054 Csongrád75.69476.34277.14930.433152343156.77543.932261.0191.054 Fejér112132111.536111.754116.643223.886223.13444.293—*—1.99971.046 Győr-Moson30.35079.17076.45073.94715630015311741.317—.—0.3951997 Hajdu97.03293.55010053110401319766320256344.900251.0361.056 Heves...160.777157590173634172642334411330232_4.179_1.31.0791.095 Jász-Nagykun-Szolnok.213.261213.064221.698223714439959436773_3.131_0.71.0151.050 Komárom-Esztergom10254210272296.349104333199.391207.56043.1694419451.020 Nógrád—Hont1103931123331153101197962237032321294-6.426_291.0441.067 Pest-Pilis-Solt—Kiskun751632739331786.370798.0631,538.5021,537.394_1.103_0.11,0471.079 s—Somogy171239172170180.08413215035137335932047.9474221.0511.037 Sopron..71.71069.14170.03369.392141.793133.533_3.265_2.39771.004 Szabolcs207152209.121216.148220.373,42330042999946.6994151.0431.056 Szatmár-Bereg...73.32582.20783.01135.911161.336168.1184—6.2324391.0531.045 Tolna132367130334140737141427273154272261_393_0.31.0631.031 Vas120.995117.108116311119171237306236279_1.027_0.49611.013 Veszprém142943136531136806141756272749273337_1.412_0.59571.033 Zala173993174.531184.469133.293363.467362.329_633_0.21.0311.079 Zemplén75.67372.05579.03977.373154.712.149933_4.779_3.11.0441.031Vármegyékösszesen.-...!8,568.2$53,537.3313,675.1613,753.0487,243.3667,290.879442493!4271.030!1.061

9.sz.láblaAférfiakésnők,valamintazegésznépességszámánakalakulásatörvényhatóságijogúvárosonkint1941és1949között**Aférfiak!Anők!AzegésznépességTénylegesszaporodásE,—,.— -—f—v.toas——Z"er"3

T Ö f V é n z g f g g g á g l i o g ú s z a m a ( ) 1 9 4 1 _ % 4 9 . ( ) i n t o t f n ő

1941.I1949.1941.!1949.1941.I1949.szám!%1941!1949 Budapestszfőv.5424094779546225545303341,164.9631,053.233—-—106.670_9.21.1431.214 Baia16.48712.94215.32215.27432.30923.216_4.093_12.79591.130 Békéscsaba25.51721.32326.88724.07352.40445.901_6.503_12.41.0541.104 Debrecen61.92357.36264.01062.273125.933119.635_6.293_5.01.0341.035 Győr27.72026.13629.47029.01457.19055.200_1.990_3.51.0631.103 Hódmezővásárhely30.36723.41531.11030.92561.47759.340_2.137_3.51.0241.033 Kaposvár15.99615.15416.93617.92232.93233.07649440.31.0621.163 Kecskemét43.42042.53343.34945.33637.26933.37441.10541.31.0101.077 Miskolc55.41849.72054.28654.004102704103724_5.930_5.59301.036 Pécs..39.15936.98439.45340.63378.61277.617_995_1.31.0071.099 Sopron21.53915.70320.71617.02442.25532.732_9.523_22.59621.033 Szeged67.10663.30069.64669.316136752132616_4.136_3.01.0331.095 Székesfehérvár24.42619.72923.54221.34547.96341.574_6.394_13.39641.107 Szombathely21.16313.39721.70721.21742.37040.114_2.756_6.41.0261.123Ti.városokösszesen:992650!682713mamao[1,089.695mancsa_156.2611_7.51.088!1.161

A törvényhatósági jogú városokban a nőtöbblet ingadozása szembeötlő eltéréseket"

mutat (ez egyébként egy—egy vármegyének népesedését is jellemzi). Az erre vonatkozó adatokat a 9. sz. tabla mutatja be.

; Népességünknek több mint egyhatoda (17.1 %—a) él az ország gazdasági és társadalmi!

életének központjában, Nagy-Budapesten. Ennek a világvárosias méretű, nagy nép- tömörüle'snek a lélekszámváltozása tehát külön is figyelmet érdemel. A 10. sz.

tábla a főváros és a 21 környékbeli város ill. község adatait foglalja össze!)

A lakosság száma tehát nemcsak magában a székesfővárosban esappant meg, hanem környékén is; az elővárosokban azonban a fogyás jóval kisebb volt, mint

az erősebben elpusztított Budapesten. ,

A nagy—budapesti lélekszám—eltolódás összefoglaló képét érdemes összevetni a vidék- nek, vagyis az ország többi részének az adataival is. (10. sz. tábla.) E szerint ugyanis,, Nagy—Budapest lakóinak 122.000—es (7.2%-nyi) megfogyásával ellentétben a vidéké nem csökkent, hanem 1949—ben is csaknem az 1941. évi színvonalon maradt (pon—

tosabban mindössze 13.000 fővel, azaz 0.2%—kal emelkedett). A nőtöbblet alakulása is egészen más képet mutat Nagy—Budapesten, mint a vidéken.

10. sz. tábla

A népesség számának és a nőtöbbletnek alakulása Budapesten, vidéken és az egész országban 1941 és 1949 között

Jelenlevő népesség Tényleges ágait???

szaporodás

Részletezés " (.Hv_f0gyás(.._) ,—

1941 * ') 1.949 1941— 1949 1941 ')1949

Budapest ... 1,164.963 1,058.288 -———106.675 . -———9.2 1.148 1.214 21 környékbeli város és község ... 528.739 512.917 —— 15.822 —-3.0 1.090 1.124 Nagy—Budapest ... 1,693.702 1,571.205 ——122.497 —7.2 1.130 1.184 ' Vidék (az ország többi része) ... 7.622.372 753608] % 13.709 4—02 11324 1.061 Magyarország össwsen: ... 9,316.07'4 ! 9,207.286 —168.788 [ ——1.2 ! 1.044 ] 1.081

A népszámlálás előzetes adatai az ország népességének itt felsorolt változásaiba engedtek betekintést. Az adatok folyamatban lévő feldolgozása hónapról—hónapra újabb eredményeket ad, amelyek további következtetésekre, törvényszerűségek meg- állapítására nyujtanak lehetőséget.

Statisztika és politika*

I.

A háború utáni új viszonyok között, amikor a szovjet nép megfeszített erővel hareol az új sztálini ötéves terv munkaprogrammjának megvalósításáért, a közgazda- sági ismeretek mély és sokoldalú elsajátítása fontos feladataként áll a szovjet értel—

miség, a párt— és államapparátus káderei és a gazdasági téren dolgozók előtt.

Ismeretes Marx azon tétele, hogy minden szociális, politikai és szellemi élet—

folyamatnak előfeltétele az anyagi élet termelési módja.

A marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a társadalmi fejlődés törvényeinek vizsgálatához a kulcsot a közgazdaságban kell keresnünk. , Még tevékenységének hajnalán, első, hozzánk eljutott cikke ,,Uj gazdasági, mozgalmak a paraszti életben" (1893) "__ végén, Lenin felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági folyamatok teljes és pontos magyarázata nélkül még beszélni sem lehet bármilyen gyakorlati rendszabály alkalmazásáról?)

,,. . . Hogy ne tévedjen a politikában, —— tanítja Sztálin elvtárs, u— a proletariátus—

pártjának mind programmjának felépítésében, mind gyakorlati tevékenységében elsősorban a termelés fejlesztésének törvényeiből, a társadalom gazdasági fejlődésének törvényeiből kell kiindulnia".4) Lenin azt tanította, hogy ,,a politika a közgazdaság, sűrített kifejezése . . . '*5) Az Orosz Kommunista (b) Párt Lenin közvetlen vezetése alatt megtartott IX. kongresszusa ezt a gondolatot még tovább fejlesztette

1) Nagy-Budapest korábbi területi körülhatárolása némileg más területi körre terjedt ki.

') Előzetes eredmény.

' Pro/. B. Volin: Szatlsztika i politika, Goszplanizdat kiadása, Moszkva, 1947, 64 old.

*) V. ]. Lenin : Összes művei, 3. (orosznyelvű) kiadás, 1. kötet, 49. old.

') J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései, 11.(orosznyelvű) kiadás, 552. old.

*) V. ]. Lenin: Összes művei, 3. (otosznyelvű) kiadás, XXVI. kötet, 126. old.

73—