• Nem Talált Eredményt

Az egyke és a népszaporodás

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az egyke és a népszaporodás"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

Az egyke és a népszaporodás.

Le systi'me d'un enfomt et l'accmissement de la population.

A világháború során beigazolódott, hogy az államoknak legnagyobb kincse az emberanyag.

Hiába van pénz, hiába vannak a hadi tech- nikának csodaszámba menő vívmányai, ha elégtelen, vagy gyenge és ellenállásra kép—

telen az emberanyag. A háború Óriási pusz—

títást végzett éppen a legerősebb, a nemzet—

fentartásra és szaporításra legalkalmasabb emberanyagban, valósággal antiszelekció mód- jára tizedelte meg népességünket s ezzel a jövő fejlődésnek nemcsak számszerű eredmé- nyeit nyirbálta meg, de minőségileg is ked—

vezőtlen irányban befolyásolta jövő nemzede- künket. Ha már a háború előtt tapasztaltuk

a születések számának lassú, fokozatos csök-

kenését, szükségképen nagyobb arányban be kellett ennek következnie a háború után, mert, amint egy masik tanulmányombanl) ki—

mutattam, a nemzetszaporításra legalkalma- sabb korban levő férfiaknak egyhatodrésze elpusztult a háborúban. Ha tehát a gyermek utáni vágy ugyanolyan lenne az emberekben, mint volt a háború előtt, akkor is szinte ma—

tematikailag lehetetlen, hogy ugyanannyi le- gyen á gyermekszülete'sek száma, mert ke- vesebb a házasságok száma is, a fennálló házasságokban pedig sokkal több aránylag a fizikailag is gyengébb emberanyag, akiknek számát a háború rokkantjai is szaporították.

A népesedéspolitíkának tehát a háború után sokkal fokozottabb mértékben kell oda irányulnia, hogy minél több egészséges, élet- erős gyermek jöjjön a világra s hogy a meg- született gyermekek közül minél több marad—

jon életben. A legnagyobb eréllyel kell, kiiz—

deni a helyenkínt már népszokássá vált egy—

és kétgyermekrendszer ellen és olyan törvény- hozási intézkedéseket kell tenni, amelyek a többgyermekes családokat előnyben részesítik, azokat pedig, akik a haza iránti kötelessé—

güket nem teljesitik, anyagi és erkölcsi hát- rányokkal sujtják. Be kell Vinnia köztudatba azt, hogy aki csak egy vagy két gyermeket

nevel fel, az a nemzet iránt tartozo köteles- ségét nem teljesítette mert az a nemzet, amelynek házasságai két, vagy éppen csak egygyermeket produkálnak, lassú elpusztu-

1) Hazánk néperojének újjászületése. Társada- lomtudomány 1922. I—ll. szám,

lásra, kihalásra van ítélve. Szaporodás, fej- lődés csak ott lehetséges, ahol legalább három gyermek az átlag, értve ez alatt nemcsak a született, hanem atényleg felnevelt gyerme—

kek átlagát. Két gyermek csak a kihaló két szülőt potolja s még átlagos két gyermek is lassú kihalásra vezet. mert hiszen mindig maradnak férfiak, akik egyáltalán nem nő- sülnek meg s mindig lesznek nők, akik nem mennek ferjhez. akiknek helyebe tehát egy- általán nem lép utod. Ha már ez a helyzet a kétgyermekes házasságok esetén, milyen rohamos fogyásnak kell bekövetkezni akkor, ha az egyke divatja válik általánossá a há—

zasságokban? Ebben az esetben egy ember- öltő. 25—30 év alatt felényire csökkenne a népesség s újabb emberöltő alatt már ne- gyedére és így tovább.

Szerencsére mi messze vagyunk attól. hogy az egy- vagy kétgyermekrendszer nalunk ál- talánossá váljék, bajok és fenyegető veszé- lyek azonban vannak s ezek a háború óta

— sajnos ————— meg is szaporodtak részint a már említett okből, részint pedig azért mert az idők járása nagyon megnehezedett felet- tünk s egész osztályok vannak, így különö—

sen az ipari munkásság és a középosztály, amelyre a mostani viszonyok között valósá—

gos csapás egy egy gyermek születése. A baj ott és akkor válik súlyossá és a nemzet létét veszélyeztetővé, amikor a vidéki népességet, a falusi parasztságot mételyezi meg, amely- ből minden regeneráciőnak ki kell indulnia.

A városi polgárság és a középosztály egykéje nem új dolog; megfigyelhető már a legrégibb időkben is és magyarázatát találja ezeknek az osztályoknak nagyobb életigényében, ame—

lyekkel az anyagi eszközök nem állanak arányban. A középosztálynál az egyke főké—

pen anyagi kérdés, a parasztságnál és nor- mális körülmények között a munkásságnális főkép erkölcsi kérdés. Különböző lehet tehát a gyógyszere itt is, ott is.

Kétségtelen. hogy a születési aránynak elhatározó befolyása van a szaporodási viszo- nyokra is. A szaporodást ugyan nem tisztán a születési arány dönti el, mert fontos az, hogy a halálozás hogyan viszonylik a szüle- tésekhez, de magasabb születési arány mellett elméletileg és matematikailag mindenesetre

5

(2)

3—4. szám.

nagyobb a lehetőség arra, hogy nagyobb le—

gyen a szaporodási arány is. A halálozási aránynak ugyanis lefelé van egy határa, ,ame- lyet az elhalálozási sorrend determinál. Even- kint minden korévnek és korcsoportnak le kell róni a maga adóját s vegyük fel a leg- kedvezőbb és legideálisabb esetet, hogy min—

denki eléri a 70. évét és akkor hal meg, így is körülbelül minden századik ember sorra kerül. A halálozási arány tehát a leg- kedvezőbb esetben sem mehet lejjebb 1000 lélekre 9—10-nél, amint hogy a földkerek- ségen nem is találunk ennél kisebb halálozási arányt-, megközelitőt is csak Új-Zélandban.

A születési arány csökkenésének azonban egyáltalán nincs korlátja s el lehet képzelni azt az esetet, hogy a születési arány 0-ra sülyed s egyáltalán nem születik gyermek.

A nép szaporodását akét fő népmozgalmi tényező, a születés és halálozás egymáshoz való aránya, illetőleg a kettő különbözete határozza meg. Minél nagyobb tehát a szü—

letési arány, annál inkább megvan a lehető- sége annak, hogy a szaporodás nagyobb le—

gyen, mert az elérhető minimális halálozási aránytól annál nagyobb a távolság. Termé- szetesen nem feltétlenül bizonyos, hogy a magasabb születési arány nagyobb szaporo—' dással jár, mert a magas halálozási arány leronthatja a születési arány értékét, de ál- talánosságban mégis rendesen nagyobb ott a szaporodás aránya, ahol sok a születés. Bi- zonyítják ezt az európai államokról össze- állított következő adatok:

.. ,., zord'ir'n

Szuletesr arany S ap 0 as a a y átlaga

40—én felül . 17'1

35—40 130

30—35 114

25—30 126

20—25 . 8'9

20-on alul 09

A sorrend nem egészen következetes, mert a 25—30 születési aránnyal bíró országok- ban kedvezőbb a szaporodás, mint a 30—35 születési aránnyal biró országokban, de a szaporodásnak a születési aránnyal együtt lefelé menő irányzata nyilvánvaló. A szabály—

tól való eltérést az magyarázza, hogy a 25—30—as csoportban vannak jórészt a nyu- gati és északi művelt államok, ahol az ala- csony születési arányt a magasfokú művelt- séggel járó kedvező halálozási arány ellen- súlyozza, míg a 30—35—ös csoportban több- nyire a déli román államok foglalnak helyet7

...%... 1923

amelyekben az aránylag még elég kedvező születési aránnyal egyelőre még magas ha- landóság jár együtt. Ez az összeállítás azt is bizonyítja, hogy még a 30-on aluli születési arány mellett is normális, sőt a normálisnál is magasabb (pl. Hollandia 15'2) szaporodási arány érhető el, ha a népesség általános mű- veltsége lehetővé teszi a halandóság meg—

felelő csökkenését. Ha azt vizsgáljuk, hogy az országoknak a születési arány szerint összeállított csoportjaiban milyen az analfa—

béták átlagos aránya, a következő érdekes képet kapjuk:

Az ilyen születési aránnyal bíró országokban az analfa- béták aránya átlagosan (a tíz

éven felüli népességben)

Születési arány

40-én felüli . . 69'1

35—40 . . . 54'6

30—35 442

25—30 15

20—25 . 8'1

20—on alul 11'4

Kétségtelen, hogy magas születési arány ott található, ahol az általános műveltség még gyenge lábon áll, de viszont alacsonyabb születési arány mellett is kedvező szaporodást lehet elérni ott, ahol a műveltség magas foka egyidejűleg a halálozási arányt is leszorítja.

Példa erre a 25—30-as születési aránnyal bíró államok csoportja, ahová tartozik Finn- ország, Skócia, Dánia, Norvégia, Németország, Hollandia és Luxemburg; ezek Európa leg-

műveltebb országai s íme bár születési aráW-y

nyuk 30 alatt van, mégis kedvezőbb szapoím rodást mutatnak, mint a 30—35 születési aránnyal bíró államok (Portugália, Spanyol—

ország, Olaszország, Ausztria) amelyekben még igen sok az analfabéta. Az is kitűnik a kö- zölt adatokból, hogyha a születési arány 25 alá sülyed, csak igen kivételes viszonyok kö- zött lehet normális szaporodást elérni (Anglia:

szül. arány 24'9, szaporodási arány 10'8, Svédország: születési arány 24'4, szaporodási

arány 104) s 20—on aluli születési arány már

egyenlő a népességnek majdnem teljes stag—

nálásával, amint Franciaország példája mu—

tatja, ahol 195 születési arány mellett ezer lélekre évenkint átlag csak 09 a szaporo-

dási arány. 4

A magyarországi adatokkal is igazolni leliet a magasabb születési aránynak a sza- porodási viszonyokra gyakorolt kedvező ha- tását. Ha az 1914. évi adatok szerint az egyes törvényhatóságokat a születési arány nagy- sága szerint csoportosítjuk, az eredmény a következő:

(3)

1923 ————67— '*' 3—4. szám;

Az ilyen születési aránnyal bíró törvényhatóságokban a szapo—

Szuletesn arany rodási arány átlaga

40—én felül . 15'4

35 -—40 127

30—35 96

25—30 . 4'7

25—Ön alul 07

A magyarorszagi törvényhatóságoknál egé—

szen szabályszerűen mutatkozik az a jelenség, hogy a születési arány csökkenésével a sza- porodási arány is esik, sőt sokkal nagyobb mértékben, mint ahogy azt az európai álla- moknál láttuk. Mig a művelt nyugati államok- ban még a 25—30 között mozgó születési arány sem veszedelmes a népszaporodásra, nálunk már a 30—35 születési aránnyal bíró törvényhatóságokban is a normálisnál kisebb a szaporodás, a 25—30 születési arányt fel—

mutató törvényhatóságok pedig már a nor- mális szaporodásnak a felét sem produkálják.

A helyzet tehát az, hogy Magyarország—

nak az európai államokhoz képest elég nagy az általános születési termékenysége, de igen nagy érdekünk, hogy ezt a magas születési arányt fenntartsuk, mert nálunk a születési aránynak csökkenése a szaporodásra sokkal nagyobb veszedelemmel jár, mint a nyugat—

európai államokban, ahol a születéseknek ez a csökkenése sokkal magasabb művelt- ségi nívó, sokkal kedvezőbb közegészségügyi viszonyok között következett be, ahol tehát a születési arany csökkenésével egyidejűleg a halálozási arányt is megfelelő mértékben le tudták szoritani.

Még fenyegetőbb a veszedelem Magyar- országon a liábörú után, amikor úgyszólván

matematikai okokból a születési arány a 30

alá is sülyedt s ennek következtében a há—

ború óta nem is vagyunk képesek a normá—

lis szaporodási arányt fenntartani. A háború befejezése óta elmult években ugyanis Csonka- vMagyarországon így alakult a természetes

népmozgalom :

ÉV Élveszületések Hallálozálsok k Szaporodás

1919 274 198 76

1920 , 31—9 21-9 100

1921 27'9 193 86

1922 294 208 86

A háború előtti 34—35-ös születési arány

tehát a háború után 28— 31—re ment le. 1919

még a születések szempontjából nem tekint—

hetö normális évnek, mert a születések száma csak a háború befejezése után 9 hónapra, 1919 augusztusában érte el újra a rendes színvonalat. 1920-ban az előző évi nagyszámú

házasság is hozzájárult ahhoz, hogy a szü—

letések száma a 31-es arányszámot is meg- haladta, a következő évben tényleg újra ha—

nyatlás jelentkezik s az utolsó évben újra egy kis javulás. A születések száma tehát bizo—

nyos hullámvonalat mutat, amit előre lehetett látni. Az a kis javulás, ami 1922-ben jelent- kezik, a halálozási arány hasonló arányú nö—

vekedésével járt együtt, úgy hogy végered- ményben a természetes szaporodás egyáltalán nem javult?)

Születési arányunknak fentartása e szerint

——legalább is azon a nívón, amelyet a fér- fiak megtizedelt létszáma megenged — első- rendű feladat. Jövő fejlődésünknek, népes- ségünk regenerációjának lehetösége főkép ebben van. Magyarország születési aránya a háború előtt is meghaladta az európai átlagot, most a háború után —— bár erősen sülyedt ——

még mindig meglehetösen elől áll az európai

államok hasonló arányszámai sorában. Bár

sokat beszélünk az egykéröl, az egyke pusz—

tításáról, meg lehet állapítani statisztikai ada- tainkból, hogy nálunk az egyke még nincs olyan általánosan elterjedve, mint sok más európai államban. Az egyke nálunk is, másutt is egyes vidékeken, egyes társadalmi osztá—

lyokban divatos, azért az országos nagy szá- mokban csak ott jut kifejezésre, ahol már nagyon sok vidéken s nagyon sok társadalmi osztályban megfészkelte magát. Nálunk még

— hála Istennek —— nincs ez az eset, azért nem is jelentkezik az egyke az országos születési szamban, csak egyes Vidékekében.

Az a körülmény azonban, hogy már a béke—

években fokozatosan csökkent a születési arányunk, továbbá, hogy a háború után is rohamosabban sülyedt, mint amennyit az el- esett férüak száma megindokolt volna, min- denesetre figyelmet keltő s megérdemli, hogy komolyan foglalkozzunk a kérdéssel.

Nem szabad továbbá figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarországon a születési arány azért olyan magas az európai államokéhoz képest, mert nálunk a népességnek sokkal nagyobb része él házassági kötelékben, a nemzetnek tehát jóval nagyobb része vesz részt tényleg a fajfentartásban. Hogy csak néhány példát hozzak fel, míg Magyarországon a 18 éven felüli férfiaknak 69'10/0-a nős, addig Svéd- országban, Finnországban és Svájcban csak

54'7, Németalföldön 58'2, Norvégiában 58'4,

Belgiumban 58'80/0—a és így tovább, csupán

*)Az 1921. és 1922. évi arányszámok különben még csak elözetesek s a hiányzó adatok beérkezése után még jelentékenyen (esetleg lOO/O-kal) nagyobbod- hatnak.

51?

(4)

3—4. szám. 1923

a Balkán-államok és Oroszország mutatnak Magyarországénál kedvezőbb arányszámokat.

Már ez a körülmény is megmagyarázza a nyugateurópai államokban az alacsonyabb születési számokat. Ha azonban a születése- ket nem az összes népességhez viszonyítjuk, hanem csak a törvényes születéseket a há—

zasságban élő 15—49 éves nők számához, a következő érdekes eredményre jutunkzl)

Ezer 15749 éves Ezer 15749 éves

Ország ffálííáéíéeáíí? Ország tanárra?

szülött szülött

Oroszország 299 Ausztria . 219 Bulgária . 280 Spanyolország . 218

lrország . 250 Skócia . 202

Bosznia . 247 Magyarország . 198

Szerbia . . 236 Németország 196

Németalföld 233 Svédország . 196

Finnország . . 230 Dánia 191

Portugália . 228 Svájc . 184

Olaszorszag. . 226 Anglia 171

Norvégia 22—i Belgium .- 161

Románia. 223 , Franciaország . 114 Ez a sorrend már lényegesen különbözik attól, amelyet az általános születési arány- szám állapít meg az országok között. Orosz- ország és a Balkán—államok, Románia kivé- telével, itt is az élen állanak s Franciaország itt is utolsó, még pedig igen nagy csökke- néssel következik az utolsó előtti Belgium után, de feltűnő pl., hogy lrország mennyire előre kerül a sorban, továbbá több olyan állam, amelyek egyébként az általános szüle- tési arányszám tekintetében meglehetösen hátul állanak. llyenek pl. Irországon kívül Németalföld, Finnország, Norvégia, Skócia, melyek jóval Magyarország mögött maradnak, ha az általános születési számot tekintjük, s a házasságok termékenysége dolgában mégis jelentékenyen megelőzik Ma gyarországog Külö- nösen érdekes lrország helyzete, amelynek általános születési aránya alig magasabb, mint Franciaországé, amely ország születési ter—

mékenység tekintetében. akármilyen Viszo- nyításban is, utolsó helyen áll lrországban a házasságok igen termékenyek, s hogy mé—

gis olyan kevés gyermek születik a népes- séghez képest, annak az az oka, hogy a lakosságnak aránylag igen kis része él ha- zassági kötelékben, a törvénytelen születések pedig ennek dacára a legnagyobb ritkaságok

1) Az adatok az Annuaire International de Sta- tistigue (La Haye 1917.) című évkönyvböl vannak véve, s az 1910 körüli évekből valók, kivéve Orosz- ország, Szerbia, Portugália és Románia adatait, ame—

lyek régibbek.

közé tartoznak. Annak ellenére tehát, hogy Irország és Franciország majdnem egyenlö születési arányt mutatnak, a házasságok ter- mékenysége Irországban több mint kétszer nagyobb, mint Franciaországban.

Ez a kikapott eset azonban kivétel, álta- lánosságban mégis a házasságok termékeny- sége határozza meg elsősorban a születésr arányt, mert a felnőttek nagyobb része el házassági kötelékben s a születéseknek túl- nyomó nagy többsége esik mindenütt a tőr vényes születésekre. Az államnak erkölcs' alapja s a nemzet fenmaradász'tnak és fej—

lődésének legbiztosabb oszlopa a házasság intézménye, azért nagyon fontos az, hogy a.

házasság hogyan felel meg nemzetfentartó hivatásának. Az egyke—kérdés is a házasság termékenység kérdése, mert a házasságon kívüli születések tekintetében minden véle mény azok csökkentését és nem szaporodása kivánja, dacára annak, hogy bizonyos mér tékben azok is hozzájárulnak a nemzet egye deinek szaporodásához. Erkölcsi és vallás tekintetek azonban azt kívánják, hogy a nem zet állományának fejlesztése kizárólag a tőr vényes házasságok útján jöjjön létre.

'A házasságok termékenységének vizsgá lata régi témája a statisztikának. A legegy szerűbb módja 6 vizsgálatnak a törvénye születések számának a szülőképes korú (ren desen 15—49 éves kort szoktunk venni) nők számához való viszonyítása. Erre majdnen minden állam statisztikájában megvan a lehe tóség s így e módszer kiválóan alkalmas arra hogy az egyes országok házassági termékeny ségét egymással összehasonlítsuk. Az előbb közölt adatok ilyen módszer szerint vannak Összeállítvaí A szóbanforgó számok azonba nem mutatják tulajdonképen egy-egy házas- ság termékenységét, hanem a szülőképes kor nők évenkénti születési valószínűségét. A közöl adatok tehát azt jelentik, hogy míg Orosz országban ezer szülőképes korú házas n közül egy évben 299-nél van meg az eshe tőség, hogy gyermeket szül, Magyarországo csak 198—nál, Franciaországban meg éppen csak 114-nél, vagy egyszerűbben fejezve ki míg Oroszországban majdnem minden har madik 50 éven alúlz' férjes nő szül ét'enkz'n gyermeket, Illagycwországon minden ötödik Franciaországban csak minden kilencedik.

Már ezekből a számokból is ki lehet nagy jából számítani az egyes házasságok termé kenységet. A házasságban élő nők sziilésr alkalmas időtartamát átlagosan nem lehe többre tenni 20—25 évnél, ezidő alatt tehá az orosz nő szül körülbelül hétszer, a magya

(5)

8—4. szám.

gyszer-ötször, a francia nő csak kétszer- t'omszor. Magyarországon azonban pozitív aink is vannak a házasságok termékeny- gére nézve, olyan adatok, amelyek tudtom- al egy külföldi ország statisztikájában sem álhatók, csupán egyes városokról vannak eg. Mi ugyanis a halálozási lapon olyan haltaknál, akik házasok voltak, kérdezzük házasságból született és életben maradt ermekek számát, továbbá a házasságkötés ét s az életben maradt házastárs életkorát.

kérdésekre adott válaszok már 1903 óta éven- t fel vannak dolgozva s igen érdekes képét ják a magyarországi házasságok termékeny- gének, sőt most már e termékenység idő- li változásainak is. Megtudjuk ezekből az atokból, hogy Magyarországon egy- egy meg—

iint házasságból átlag született gyermek,

1903—05. években megszünt házasságokból 4 16

1906—es. ,, ,, 406

1909—12 ,, ,, 4'08

1913—15. ,, ,, 4-07

1916—18. , ,, , 408

Az évcsoportok eredménye elég közel egymáshoz s ámbár a második szám a _alacsonyabb, lassú hanyatlási tendencia égis észlelhető, mert a kezdőszám 416, az lsó pedig 408. Látjuk azt is, hogy a ületett gyermekek száma tényleg 4 és 5 '

zött van, de jóval közelebb a négyhez.

A házasságok termékenységére vonatkozó :zámítási módszerek közül ez a módszer a ogikusabb s legjobban felel meg a célnak, ennél a módszernél már teljesen lezárt befejezett házasságokkal van dolgunk, itt ta számítást nem zavarja az, hogy a asságból esetleg még'születhetik gyermek.

a hibája pl. annak a számítási módnak, ly a népszámlálás alkalmával az élő há:

oknál állapítja meg a született s esetleg életben lévő gyermekek számát. Ezt az st már több állam alkalmazza népszám- gSainál, többek között Franciaország is.

s felvettük az utolsó két népszámlálá—

ba e kérdéseket, 1910-ben azonban nem 'oztuk fel, de az 1920. évi népszámlálás mával ezt a mulasztást pótoljuk. A nép- nlálás alkalmával történő felvételnek anis az a nagy előnye, hogy egyszerre egész házas népességről ad képet, míg a

lozások alkalmával történő felvétel a há- *

knak évenkint csak egy töredékéről, úgy ez utóbbi eljárásnál hosszabb időn át . megfigyelés szükséges, hogy az adatokat esen megbízhatóknak tartsuk. A hosszabb figyelés most már megvan, mert 1903 óta

adatlanul rendelkezésre állanak az adatok. '

A szóbanforgó adatgyűjtésnek néhány ér—

dekes és tanulságos eredményét a követke- zőkben'kívánom ismertetni. Mindenekelőtt a házasságok időtartama van nagy befolyással a házasságok termékenységére. Kitűnik ez az alábbi táblázatból:

A házasságok termékenysége azok tartama sze- rint a régi Magyarországon az 1903— 1918. években.

Fecondite' des mariages suivant leur dure'e dans Zhan cieyme Hongrie de 1903 a 1918.

A született gyermekek átla—

gos száma az Nombre moyen des enfants A ház as Sá 0 ok tartama nás des mariages díssous cu

A D M—

Dm'e'e des mariages

években megszünt házasságokban

5 évnél kevesebb — Moins

de 5 (ms . , 1-04 1-04 1-04

5—9 év de 5 [( 9 cms 263242 1238 2'36 , '

10—19 év — (le 10 a 19 :

(ms. .

20 évnél több Plus de 20 ans

i

.4'083 3'96 3'83 3'78 3'56

5-323 5-32 5-21 5-14 5-14

Általában — En général H 4-16l 4-06l 4083 407 408

Természetesen, minél hosszabb a házas—

ságok időtartama, annál több az átlagos gyer- mekszám. A végszámot a leghosszabb tartamú házasságok döntik el, minthogy a megszünt házasságoknak ezek teszik nagyobb részét.

Az egyke lassú terjedése ezeken az adatokon is meglátszik, mert, habár az átlagos gyer- mekszületési szám csak kevéssé csökkent ez alatt a 13 év alatt, az egyes évesoportokban e csökkenés elég jelentékeny. Az öt évnél rövidebb időtartamú házasságoknál a csók- kenés 0 12, az 5—9 évig tartott házasságok- nál 0 42, a 10—19 évig tartott házasságoknál 0'52, végül a 20 évnél tovább tartott házas—

ságoknál 0'18. Valamennyi kategóriában na- gyobb tehát a gyermekszám csökkenése, mint az országos átlagnál, ahol csak 008. Ennek az a magyarázata, hogy az élettartam növek- vése folytán a megszűnt házasságoknak min- dig nagyobb és nagyobb része esik a leg- hoszszabb tartamú házasságok kategóriájába s e kategória nagyobb termékenységi száma irányítja az országos átlagot. Más szóval ki- ' fejezve, amit elveszítünk az által, hogy az egyes házasságok mindig kevesebb és kevesebb gyermeket hoznak létre, azt részben megnyer- jük az által, hogy a több gyermeket produ- kálo' hosszútaztamú házasságok viszont állan- dóan szaporodnak. Az 1903— 5. években

(6)

3—4. szám. _

megszünt házasságoknak pl. csak 53'50/0-a volt 20 évnél hosszabb tartamú, az 1916—18.

években megszüntházasságoknakmár 57 '40/0-a.

Sőt ha 1918-ban a spanyoljárvány nem raga—

dott volna el oly nagyszámú űatal férjes asz—

szonyt. akkor az ezekben az években meg- szünt házasságoknál a 20 éven túli tartamú házasságok aránya elérte volna a 600/o-ot.

A megszünt házasságokat olyan módon is szembeállíthatjuk egymással, hogy hányad—

részük produkált 0. 1—2 stb. gyermeket.

Ebből a következő kép keletkezik:

A házasságok megoszlása a született gyermekek száma szerint a régi Magyarországon az 1903—

1918. években.

Répariition des mariages snivant le nombre des en—

fants ne's, dans l'aneienne Hongrie de 1903 a 1918.

!

N N N N N

e: e: (: ez e:

[91618

191315

190912

19068

19035

A született

gyermekek szama években megszünt száz házasság közül az oldalt megjelölt számú

Nombre des gyermeket produkálta

enfants ne's De 100 manage; dissous dans les _ années ci-dessons ont produit des

enjanls au nombre latéml

16'7l 224

0 160

1— 2 223

16'7 227

164 22'6

15'7 22'8

3— 5 ne 30-0 30-3 306 32-i 6—10 269 25—7 256 25-4 24-7 11—15 4'8 47 4—8 4-7 4-5

15-nél több — plus

(1615 . . . .; 0-2 0-2] 0-2 0-3 0-2 Összesen — Total §1oo-ol1oo-ol 1oo'ol 100-0 100-0

Meglepő szabályszerűség mutatkozik ezek- ben a számokban. Kitűnik belőlük, hogy a magyarországi házasságoknak majdnem egy hatodrésze teljesen meddő, 22— 230/0-a pedig csak egy vagy két gyermeket hoz létre. Az összes házasságoknak tehát 38'50/0-(1 nem teljesíti feladatát olyan mértékben, hogy abból a nemzet összességének haszna lenne. Ezek a tulajdonképeni egykés házasságok. Némi eny- hítő körülmény azonban az, hogy nálunk az élettartam aránylagos rövidsége folytán nagyon sok az idősebb korban kötött özvegyi házas- ság, amelyek természetszerüleg már nem jár—

hatnak gyermekszületéssel. A teljesen meddő .házasságoknak aránylag nagy számát részben

ez magyarázza meg.

Habár nagy is azoknak a házasságoknak száma, amelyek a nemzetfentartás szempont- jából értékkel nem bírnak, mégis megnyug- tató az az adat, hogy a házasságoknak

61'50/0-ából legalább három gyermek szár-

mazik, sőt majdnem 300/0—ából ötnél is több

70——

1

% * 19'2'3

gyermek. Ezek a szapora házasságok pótol- ják a meddő és egykés házasságok mulasz—

tásait és enyhítik azt a nagy nemzetgazdasági kárt, amit a teljesen, vagy viszonylag termé-, ketlen házasságok a nemzet egyetemének okoznak. Sajnos azonban, azt is mutatják adataink, hogy ezeknek a szapora házassá—

goknak a száma fokozatosan kevesbedik. A "

6—10 gyermeket létrehozó házasságok arány- száma az első évcsoportban még 26'90/0, az — utolsóban már csak 24'7. Ezzel szemben a 37—5 gyermeket produkáló, tehát normális születési számot mutató házasságok aránya

ugyanezen idő alatt 29'80/.,-ról 32'10/0-ra növe-

kedett. Az ötnél több gyermek mindig ritkább lesz és szaporodik azoknak a házasságoknak a száma, amelyek nem igen térnek el az átlagtól.

A házasságok termékenységét módunkban . van még az elhalt nő vallása és anyanyelve szerint is vizsgálni. Csak a két szélső év- csoport adatait hasonlítva Össze, az eredmény a következő:

A házasságok termékenysége az anya vallása és anyanyelve szerint a régi Magyarországon az

1903/5. és 1916/8. években.

Fe'condité des mariages sninant le cnlte et la langne mate'rnelle de la méne dans lyancienne Hongrie en

1903/5 et en 1916/8.

A; §§

A született gyerme— J,§§ § kek átlagos száma 'o'gssg

az § ! §

r ' , iif—m$

tallas, anyany elv $$$§1261$o§ígzrií§ §i§ ;

Cnlte, Zangne wages dzssons en egi; § §

?

niaternelle 1903—5 1916-18 ÉÉTÉ

Ézgís

években megszünt ; É—ÉA házasságokban 2 § Éj",

Róm. kath. —— Catholigne

romain . . . . . . 436 428 Gör. kath. —— Catholigne

grec . . . . . . . 4'03 3'93

Református _ Calvi- *

niste . . . . . . . 3'89 3'76

Ág. 11. evang. —— Luthé—

rien . . . . . . . 3'91 3'62 ' Gör. kel. — Grec oriental 389 370 ' Unitárius —— Unitaire 8'73 3'53 ———O'20 _, Izraelita Israe'lite . 4'77 4'38 —— 0'89 , Egyéb —— Antre 5'02 4'71 —O'31f Átlag .Meg/en 4'16 4'08 l ——0'08

Magyar—_ Hongroise 422 4 08 —— 0'14 Német — Allemande 4'39 4'24 ——0'15 Tót -v— Slovagne 4'22 4'29 0'07

Oláh Roumaine 3'85 3'63 ——0'22

Ruthén Ruthéne 4'30 4'25 —0'05' Horvát Croate . 3'99 4'14 %— 0'15

Szerb —— Serbe 403 407 4—0'04

Egyéb Antre 385 335 ——O'50

(7)

3—4. szám,

_ Az egyes felekezetek és nemzetiségek özt meglehetős nagy különbségek vannak a ázasságok termékenysége tekintetében. A /rrend nagyjából az, amit az ezer lélekre

eső születési arányszám is követ, csak néhány

feltűnő kivétel van e szabály alól. Igy pl. a zsidók az általános születési szám tekinteté- ben utolső helyen állanak, itt pedig, nem szólva a kisszámú ,,egyéb" vallásúakról — a zsidók a házasságok termékenysége tekinte—

tében messze felülmnlják az egyes keresztény felekezetek arányszámait. Ennek a látszólagos ellenmondásnak az a magyaráZata, hogy a zsidó házasságok tartama általában hosszabb, mint a keresztény házasságoké, viszont a ' zsidók között a házasságban élők arányszáma kisebb, mint a keresztények között, úgy, hogy az összes népességhez viszonyított arányszám a születési termékenységet nem mutatja olyan magasnak, mint az egyes házasságok termé- kenységét jelző arányszám. A helyzet tehát az, hogy a zsidóknál egy-egy házasságban sok gyermek születik, több mint a keresztény felekezeteknél, de mivel a házasságok száma kevés és mert a házasságok hosszú tartamának, tehát nem frissülnek fel olyan sűrűn, minta keresztény felekezeteknél, ennélfogva azsidó- ság ó'sszességéhee viszonyítva, a szaporaság kicsinynek mutatkozik.

Hasonlókép lehet magyarázni azt, hogy a nemzetiségeknél a német látszik a legszapo- rábbnak, holott az általános születési arányt tekintve a németség az utolsó helyen áll. A magyarság a házassági termékenység tekin- ' tetében azelőtt az országos arányt meghaladta, az újabb adatok szerint azonban már pon- tosan az országos átlagot foglalja el. Min—

denesetre kedvezőtlen tünet, hogy a magyarság házassági termékenységét jelző arányszám nagyobb mértékben esett, mint" az országos átlag s csak az oláhok, németek és ,,egyéb3 alatt összefoglalt kisebb nemzetiségek arány-

száma mutat nagyobb csökkenést a magyar- -,ságénál. Ellenben három nemzetiségnek, a tótnak, horvátnak és szerbnek még növeke- dett is a házassági termékenysége az utolsó évek adatai szerint.

A vallásfelekezeteknél mindenütt fogyás mutatkozik, legkisebb a mindkét szertartású katholikusoknál, legnagyobb pedig a zsidó—

ságnál. Ez egyébként megfelel annak a tapasz—

talatnak, hogy a zsidók szaporasága rohamo- sabban csökken, mint a keresztényeké, amint ez az általános születési arányszám hanyat- lásából is látszik.

A házassági termékenységről gyüjtött ösz- szes adataink azt mutatják, hogy nálunk egy-

egy házasságból átlagosan valamivel több mint 4 gyermek születik. Ha ezek a gyer- mekek mind életben maradnának, a nemzet igen jelentékeny arányban szaporodhatna. Egy nemzedék (25—30 év) alatt ugyanis a lakos- ság éppen kétszeresre növekednek, ami pél- dátlan szaporodás, mert normális körülmé—

nyek között a népesség megkétszereződése 60—70, sőt több év alatt szokott bekövet- kezni. Arról, hogy az egy-egy házasságból született gyermekek közül hány maradt élet- ben az anya haláláig, szintén gyűjtünk ada- tokat s ezek az adatok elrettentő bizonyité- kait nyujtják annak az emberpazarlásnak,

ami Magyarországon folyik. Az 1909—12.

években megszűnt házasságokból ugyanis, mint láttuk, átlagosan 408 gyermek született, ellenben az anya halálakor ebből az átlagos gyermekszámból már csak 230 volt életben.

Tehát még BOO/O-a sem marad meg a szüle—

tett gyermekeknek az anya haláláig. Igaz, hogy ennek az is az oka, hogy az anyák egy része olyan magas korban hal meg, amikor már gyermekei közül is néhányan felnőtt korban elhaltak; vagyis sok anya felneveli gyermekeit, vagy azok legnagyobb részét, de' egyes gyermekei korábban halnak el, mint 6.

Ez egyébként kitűnik az alábbi adatokból, amelyek (az elhalt nő kora szerint részletezik az adatokat. Mindjárt két évosoport adatait tesszük egymás mellé, hogy az időbeli vál- tozás is megfigyelhető legyen (1. a 72. o.).

Először is feltűnő, hogy a született gyer- mekek átlagos száma a 40—44 éves korig _ növekszik, azontúl fokozatosan kevesbedik, holott azt várnék, hogy azon a koron túl, ami- kor már a gyermekek száma nem szaporod- hatik, mert a nő magas életkora miatt" már nem születhetik több gyermek, a gyermekek átlagos száma egyenlő marad, sőt amennyi- ben feltételezzük, hogy a termékenység régeb- ben nagyobb volt, a magasabb életkorokban nagyobb átlagos gyermekszámot is várhat-

nánk. Ezzel szemben a 45—49 éves korban

elhalt nők házasságainál már kisebb az át- lagos gyermekszületési szám s a következő magasabb életkorokban folyton kisebb és kisebb. Ezt a jelenséget két okkal lehet magyarázni. Az egyik ok az, hogy népünk alacsouy műveltségi foka mellett a magasabb életkorokban elhaltaknál mind gyakoribb az az eset, hogy az elhalt hozzátartozói nem tudják pontosan megmondani a született gyer- mekek számát. Minél idősebb nőről van szó, annál sűrűbb lehet ez az eset. A másik fon- tosabb ok lehet az, hogy az idősebb korban elhalt házas nők között mindig több és több

(8)

3—44. szam. - *L* ——

A házasságok termékenysége az anya életkora szerint a régi Magyarországon az 1906/8. és

1909/12. években.

Fe'conclite' des mariages suivant l'áge de la mere dans l'ancz'enne Hongrie dans les années 1906/8 et 1909/12.

§ ,

l A született Azmílreágcten

§Nombre moy- Nombre moy-

§ en des en-

en des en-

fanís "és fants vivants

Az elhalt kora ___—___—

gyermekek átlagos száma az des maríages dissozts dans

les années

§

§

Age de la femme § déce'de'e

1906—8§ 1909-12 1906—8 13091.)

v 4 ,. . .

'evekbenmegszunthazasmgokbun

20 éven alul —- Au des-

soas de 20 ans . . . j 0'56 0'60 085 037 20— 24 éves Age'e de *

20 a 24 ans . A. § 1'31 131 084 0535 25—29 éves Age'e de _

25 a, 29 ans . . . . 248 241 ISO 1'57 30—34 éves —— Age'e de ;

30 a 34 ans ' 3'71 3'60 2'35 2'34

35—39 éves —— 'Ag'e'e' de

35 (139 ans . . . . 4'85, 4'65 2'96 2'94 40—44 éves —— Age'e de§

406444 ans . . . §5'2O 511 311 809 45—49 éves —— Age'e de!

450 49 (ms . . . .! 5-01 5—01 2—85 2-92

50759 éves —- Age'e de §

50 a 59 ans . . 3 488 495 258 268 60— 69 éves m— Agee de 4

6014 69 ans . § 460 463 2'23 2'84 70 éven felül —— Aa des-

sus (le 70 ans . . . 4'12 4'15 205. 204

Átlag — Mayan 4-06 408; 226 2-30

' §

lehet olyan, aki mar idősebb korában, több- nyire mint özvegy ment férjhez s így ter- mészetszerűleg nem szülhetett gyermeket, vagy legalabb is nem annyit, amennyit szül- hetett volna, ha korábban lép házasságra.

A két megfigyelési időszak adatainak ösz- szehasonlitasanal érdekes jelenség, hogy majd—

nem valamennyi életkorban elhalt nőnél csök- kent a született gyermekek átlagos száma, mégis végeredményben növekedett az egy-egy házasságra esö gyermekatlag. Ennek a lat- szolagos ellenmondasnak az a magyarázata, hogy az elhalt nők között mindig több és több lesz a magasabb életkort elért nő. ezek—

nek nagyobb gyermekszama tehat önkénte—

lenül növeli az átlagot. Természetesen az életben maradt gyermekek átlagos száma is kevesbedik a magasabb életkorokban, nem- csak azért, mert a magasabb korban elhalt nőknél már a született gyermekek száma is kisebb, hanem azért is, mert —— amint már előbb említettük —— a magasabb korban el- halt nöknél mind gyakoribb az az eset, hogy

— * ' 1923 * '

gyermekük elöbb hal el, mint ők maguk.

Hogy csak két adatot idézzek, a40—44 éves korban elhalt anyak gyermekeinek 60'50/0-3.

van életben az anya halálakor, a 70 évesnél idősebb korban elhalt anyak gyermekeinek mar csak 49'20/0-a Ezekben az adatokban allando javulás mutatkozik, de még mindig megdöbbentő az, hogy a született gyermekek- nek atlagosan 400/0-a elöbb hal el, mint az anya.

Magyarorszagon e szerint nem lehet több felnevelt gyermeket szamitani csaladonkint, mint atlag 225-et. Magasabbra vettük az át—

lagot, mint amennyit adataink mutatnak (2'30), mert a felnőtt gyermekek egy része is elhal az anya halála előtt, masrészt fel kell téte—

leznünk, hogy úgy a született gyermekek, mint az életben maradt gyermekek számára vonatkozó adataink némileg hiányosak, maskep nem lehetne megmagyarázni azt; hogy Magyar- orszag népessége egy nemzedék élete alatt (25—30 év) körülbelül 3OO/O-kal szaporodik, _ holott, ha egy—egy hazassag két ember helyett csak 2'30—0t produkálna. egy emberöltő multan legföljebb 1570 lehetne a népesség növekvése.

A népesség normalis szaporodasahoz ezek szerint szükséges, hogy minden házasságra átlagosan legalabb 25 felnevelt gyermek essék, ezt pedig a mi viszonyaink között csak úgy lehet elérni, ha egy—egy házasságban átlagosan legalább négy gyermek születik.

Ott, ahol a házasságok túlnyomó többsége csak

1—2 gyermeket, vagy éppen egy gyermeket sem produkál, normális szaporodást még akkor sem lehet elérni. ha a gyermekek mind élet- ben maradnak

Már előbb kimutattnk, hogy nalunk ezer lélekre 25 születés az a hatar, amelyen alul hatarozott egyke jelentkezik és amelyen alul már normalis szaporodas csak a legritkább esetben jöhet létre.

A m. kir. központi statisztikai hivatal annak idején kiadott egy kötetetlMagyarország összes községeinek 1901—1910 évi népmoz- galmaról, amely a születési, halálozási és szaporodási viszonyszamokat is tartalmazza.

Kitűnik e közleményből, hogy Magyarország 12.550 községe között a mondott évtized alatt csak 857 volt olyan, amelyben az évi születési arany nem érte el a 25—öt. Az ösz- szes községeknek tehát mindössze 6'80/0-a volt erősen fertőzve az egyke mételyétól.

Nem mondhatjuk egyszerűen ,,fertőzve", mert az egy- és kétgyermekrend'szer kisebb-nagyobb mértékben megvan a jóval nagyobb születési arannyal biró községekben is. Éppen ebben

(9)

( szám.

3—4.

yzíiwmp-ne/svfall/_a'a15],[Mgalya/g

panMusa/153751upaz),"![gap/plspwy'lla/apcv,/4121a/Jea/aarg/adá/IIIIIJ/

Warm/MWwwwwww.(WW/momMau/MMA!'JűlaaggágazJaim/Im,!, MMSM.www-May

onyam'IMF000! 000?-0052.0002-0002 PIN00!'0001005' pp;apa/1010'mmal[PII00; (Jill?Süni/ug

'30H39g1-'LH2§1UHA9I1(D13F

U

i.-Am(nem)..

!")!le-no:

"I'lld-Ll!d

mm;!!!el*,"V

(10)

! ,

3—4. szám. —74

1923 '

van _a veszedelem, hogy az egykét csak ott

vesszük észre, ahol már annyira el van ter- jedve, hogy a születési arányra és egyúttal a szaporodási arányra is ráüti a bélyegét.

Azoknak a községeknek lélekszáma, ame—

lyekben a születési arány már 25 alá sü- lyedt, összesen 747.645, Nagy—Magyarország lakosságának tehát ez 4'10/0—át teszi. Tulaj- donképen nem volna ez magas arányszám, de, hogy a népességnek ezt a részét az egyke már milyen nagy mértékben kezdte ki, kitűnik akkor, ha e községeknek 10 év alatt elért szaporodását tekintjük. Avégböl, hogy a születési aránynak a szaporodásra való hatá- sát jobban lehessen észlelni, a szóbanforgó lélekszámot tovább részletezzük, a születési arány még alacsonyabb csoportjai szerint. Az eredmény a következő:

A lakosság természetes szaporodásaa régi Ma- gyarországkis (250/00—en aluli) születési aránnyal

bíró községeiben az 1901—1910. években.

Accroissement natmel de la population des commu—- nes de llancienne Hongrie ayant une petite (au-dessous de 250/00) proportion des nazssances dans les années

1901 a 1.910.

E Eg § § § Természetes szaporodás Születési arány % § §8§§ ugyanezekben a közsé—

1901_1910 évek NÉZÉ igazg gekben az 1901—10.

átla áb 'n :._. ! § Ráa ._ években

g a : $$$ Accroissemenl natural

6 939 :"'_ a l -

Pro OTÚZ'OW des 03341: 3 gi § (7115 esmentes 507117"?!-

. 10 3 Bigog $$$ nes pendant les années nazssances en mo- E; 3 §É ág de 190] ú 1910

yenne des années §§§ ggg—§;

1901 a 1910 g'gfng: § És. szám szerint o/o-ban

3-— .,.. o . ,

3 593 ("33 en chzlfres en 0/0

20—25 554.497 8.218 1'5

15—20 178456 2.852 — 1'6

15—ön alul — Au

' dessons de 15. 19.692 976 — 50

Általában 25—ön

alul — En ge'—

ne'ral (tu-des-

sons de 25. . "(47.645 _ 4.390 06

1

A 20—25 születési aránnyal bíró közsé- gek népessége 10 év alatt még 1'50/0-ka1

növekedett, a 15—20 születési aránnyal bíró

községeké azonban már fogyott 1'6"/0-kal, a 15-nél kisebb születési arányt felmutató köz- ségek lakossága pedig 5'00/0—kal. A fokoza- tos romlás tehát világosan látható s ha az összes 25-ön aluli születési aránnyal bíró községek lakosságát tekintjük, kitűnik, hogy az ország népességének közel egyhuszadát kitevő tömeg már úgyszólván teljesen holt-

tetem a nemzet testén, amelynek nincs fej- lödöképessége. Ez a háro'mnegyedmilliónyi tömeg, mely felér három normális vármegye . lakosságával, már teljesen ott van a népsza- porodás terén, ahová Franciaországot juttatta fiainak bűne, anyagias gondolkodása. A nem- zet fájának ez az ága már nem hoz gyümöl—

csöt, mert Virága sincs.

Még megdöbbentőbb a pusztulás, ha azt nézzük, hogy a népességnek ez az erősen megmételyezett része területileg hogyan osz- lik meg. Akkor kitűnik, hogy egyes Várme- gyék lakosságának nem 4—5, hanem 25—

300/0—a is már a teljes pusztulás állapotában van. Igy Krassó—Szörény Vármegye lakossá- gának 30'10/0-a, 140202 ember lakik olyan községekben. amelyekben a születési arány 25 alatt van. 105 ilyen község van Krassó- Szörény vármegyében s e községekben 10 év alatt 1743-mal haladta meg a halálozások száma a születésekét. Itt túlnyomóan oláh lakosságú községekröl van szó, de sokkal fájdalmasabb, hogy Baranyában színmagyar, vagy túlnyomóan magyar községekben látjuk ezt a fertőző kórt legjobban elterjedve. Baranya vármegyének lakosságából %% lakik az egykés .községekben s ebből a 72.487 em- berböl 62.095 lélek magyar, holott a megye lakosságának nem sokkal több, mint fele magyar anyanyelvű. 125 ilyen határozottan egykés község van Baranyában s ezeknek lakossága 10 év alatt csak természetes úton 1047-tel fogyott. A szomszédos Somogyban és Tolnában a megye összes lélekszámához viszonyítva már jóval kisebb (10—110/0) az egykés községek lakossága s ha itt nem is következett még be a népesség határozott fogyása, de már azon az úton van, mert a természetes szaporodás minimális. A külön- ben elég szaporának mondható Zalában is 26 egykés községet találunk, 21.114 lélek- számmal, amely kevés kivétellel magyar.

Teljesen magyar jellegú még az egyke — nem szólva a tiszta magyar vármegyékről — Bars megyében, ahol 19 községben már 25 alá nyomta a születési arányt. E községek lakossága majdnem 12.000 lélek s tíz év alatti szaporodásuk mindössze 227. A szom- szédos Hont, azután Nógrád megyében az egyke már túlnyomóan tót jellegü. Hontban csak egynegyede, Nógrádban csak egyötöde magyar az egykés községek lakosságának.

Gömörben már a magyar lakosság között is erősebben el van terjedve; itt az egykés köz- ségek lakosságának több mint fele magyar anyanyelvű, a gömöri és nógrádi egyke már határozott fogyással jár.

(11)

75 __; 3—4. szám.

Az oláh egyke föfészke, mint már emlí—

ettük, Krassó-Szörény Vármegye, de eléggé megvan fertózve a szomszédos Temes és _Hunyad vármegye, sőt Arad vármegyének a Maros mellett fekvő része is. Temes várme- gyében az oláh egyke összetalálkozik a német egykével, amelynek Viszont Torontál vármegye a központja. A németek nagyobb kultúrája azonban némileg ellensúlyozza az egyke nép- pusztitó hatását, úgyhogy a torontáli e gykés községek az alacsony születési arány dacára több mint 30/0—os természetes szaporodást értek el. Német egyke van tudvalevőleg Erdélyben a szászok között is, ami kifejezésre jut abban, hogy Beszterce-Naszód, Nagy—Küküllő és Szeben vármegyékben összesen 29 községben, amelyeknek lakossága leginkább szász, 25 alatt marad a születési arány. Szórványosan még az itt felsorolt vármegyéken kívül is fordul elő egyke, érdemes mégis megemlíteni, melyek azok a vármegyék, amelyekben egyet- len községben sem marad a születési arány 25 alatt. Ezek Győr, Komárom, Moson, Csong—

rád, Heves, Bereg, Ung, Békés, Hajdu, Máramaros, Szabolcs, Ugocsa, Csanád, Brassó, Kis-Küküllő. Igaz, hogy ezeken kívül van még néhány vármegye, amelyekben csak egy- egy ilyen község akad, ami —— többnyire apró községekről lévén szó —— esetlegességből is eredhet. Ezek Trencsén, Bihar, Szatmár, Szi-

— lágy, Alsó-Fehér és Csik. El lehet tehát mon—

dani, hogy a vármegyék egyharmadrészében még nyoma sincs, illetőleg látható nyoma nincs az egykének.

Ha most azt vizsgáljuk, hogy az egyes községek hogyan oszlanak meg felekezeti és nemzetiségi többség szerint, a következő érde- kes eredményekre jutunk: a 857 egykés község között van 336 magyar, 76 német, ' 132 tót, 276 oláh, 4 rutén, 3 horvát, 4 sokác,

3 krassován, 22 vend és llengyel többségű.

Már a felsorolásból is látszik, hogy a ma—

gyarságnál az egyke nincsen olyan nagy- mértékben elterjedve, mint az oláhokual, mert

* az egykés oláh községek száma megközelíti az ugyanilyen magyar községek számát. Még jobban kitűnik ez, ha az egykés községek lakosságának nemzetiségi megoszlását tekint- jük. Az alábbi összeállítás nyujt erről képet.

(L. a köv. táblát.)

Ez az összeállítás azt mutatja, hogy mig a magyarságnak csak 2'650/0-a lakik egykés községekben, addig a tótoknak 267, a néme- teknek 610, az oláhoknak 9830/0411 A na- gyobb nemzetiségek közül tehát az oláhoknál és németeknél határozottan nagyobb mérték- ben van elterjedve az egyke, minta magyar-

A lakosság anyanyelvi megoszlása a régi Magyar—

ország egykés községeiben 1910—ben.

Répartition de la population suivant la langue ma- temelle dans les communes ayant le systeme d'un

_ enfant dans l'ancienne Hongrie en 1910.

es e e ,,

Anyanyelv vagy $$$ ggg § Ég nemzetiség ig §§ %% § %% 3 §,

es 333? sa es

Langue matemelle ou _, És 3 83: 123 53

nationalite' !! ;É 53 35; l §? %%

7 l' ,

il

Magyar -—— Hongroise. . * 264000 2635 Német —— Allemande . ,— 116.000 6'10 Tót —- Slovague . , 52.000 3 267

Olah _ Roumaine. . . ! 290900 l 983

Egyéb Autre , 32.000 § 201

Összesen — Total . . l 754.000 413

Nem magy ar —- Autre gue ;!

hongrot'se. :, 490000 5'89

ságnál. Ha az összes nem magyar nemzeti—

ségeket összefoglaljuk, az eredmény az, hogy míg a magyar lakosságnak csak 2'650/0—a lakott olyan községekben, ahol a születési arány 25 alá sülyedt, addig a nem magyar népességnek már 5'89*'/0-a volt az egyke köz—

vetlen hatása alatt.

Ami az egykés községek felekezet szerint való megoszlását illeti, a 857 község közül római katholikus többségű 175, görög katho—

likus 46, református 215, ágostai 182, görög keleti 236, unitárius 2 és izraelita 1. Habár a községek különböző nagyságúak, már ez -a felsorolás is sejteni engedi, hogy a római katholikus és görög katholikus lakosság sok—

kal kevésbbé van kitéve az egyke pusztító hatásának, mint a protestáns és a görög keleti népesség Minden nemzetiségnél, amely—

nek egy része katholikus másik kisebb része pedig protestáns, látjuk azt a jelenséget, hogy az egykés községek között nagyobb számmal vannak ttprotestáns, mint katholikus községek.

A 336 egykével erősen fertőzött magyar köz—

ség közül ugyanis csak 107 a katholikus többségű, ellenben 213 református többségű.

A 76 egykés német község közül csak 35 katholikus, ellenben 38 ágostai evangélikus, a 132 egykés tót község közül csak 20 a római katholikus, ellenben 111 az ágostai többségű.

Az egykének a népesség fejlődésére gya—

korolt hatása különösen élesen nyilatkozik meg az egyes felekezetek híveinek különbözö szaporodásában Évtizedek óta tartó megfigye- lés, hogy a katholikusok szaporodása jóval nagyobb, mint a protestáns felekezeteké.

1900—10-ig pl. a római katholikusok termé—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes mozzanat az adatsorban, hogy az elutasítók tábora jelentősen kisebb (valamivel több mint 50%), amikor az IKT konkrét célú, fejlesztést támogató eszközként

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

A törzstanfolyam hallgatói között olyan, késõbb jelentõs személyekkel találko- zunk, mint Fazekas László hadnagy (késõbb vezérõrnagy, hadmûveleti csoportfõ- nök,

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

A párhuzam a csabai szlovákság és az erdélyi magyarság között nem feltét- lenül jogos, mert a szlovákság itt harmadfélszáz éve él, a Magyar Alföldön a felvidéki

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Jévek születési arányát, akkor úgy találjuk, hogy az európai államok közül mindössze a Németbirodalomban s kivált ennek eliparo- sodott tagállamában: Szászországban,

Arra nézve, hogy az egyes időszakok- ban a bevándorlás mily-en méretű volt, már a katolikusoknak a számbeli változásából is következtethetünk. 1900 óta azonban erről is