Az 1965. évi bolgár népszámlálás

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

AZ 1965. ÉVI BOLGÁR NÉPSZÁMLÁLÁS*

D. BALEVSZKI

Bulgáriában az országnak a testvéri orosz nép által a török iga alól történt felszabadítása óta tizenegy népszámlálást tartottak. Ugyanezen idő alatt tíz lakásösszeírásra is sor került, amelyeket a legtöbb esetben a népszámlálással együtt hajtottak Végre. Az első népszámlálás 1880—ban volt. Ez alkalommal azonban csupán az ország északi részének lakosságát vették számba. Az ország déli részében 1884—ben tartottak népszámlálást. Mindkét alkalommal csupán a népességet vették számba, az összeírás a lakásokra nem terjedt ki. A többi

_ az 1887., 1892., 1900., 1905., 1910., 1920., 1926., 1946. és 1956. évi — nép—-

számlálás alkalmával a népességgel együtt a lakásokat is összeírták.

A közel nyolc évtizedes időszak folyamán a bolgár statisztika gazdag tapasztalatokat szerzett a népszámlálás és lakásösszeírás előkészítése és lebonyo—

lítása terén. Nem kevésbé jelentős az a tapasztalat sem, amelyet az adatfelvéte—

lek eredményeként nyert statisztikai információk feldolgozásában szereztek.

Hangsúlyozni kell, hogy valamennyi említett összeírás sikeres volt: bőséges statisztikai anyagot szolgáltatott az ország népességéről és lakásviszonyairól.

Az összeírások eredményeit (kivéve az 1946. évi nép- és lakásösszeírást) közzé- tették, és azok külömböző közgazdasági és demográfiai kutatások tárgyát alkot—

ták. Lehetővé tették a népesség és a lakásviszonyok reprodukciós, illetve újra—

termelési folyamatainak beható statisztikai elemzését.

A nép— és lakásösszeírások kialakult és a gyakorlatban sokszorosan ellen—

őrzött szervezeti fomnáját és módszertani elveit sikeresen alkalmazzák ma is, amikor az ember és lakáskörülményei az állam figyelmének középpontjában

állnak.

A. legutóbbi nép— és lakásösszeírást az 1965. december 1-i állapot alapul—

vételével hajtották végre. A felvétel lebonyolítására a határozatot a Bolgár Nép—

köztársaság Minisztertanácsa 1963— végén hozta. A határozat a népszámlálás és lakásösszeirás megszervezését és végrehajtását a Központi Statisztikai Hivatalra bízta, felhatalmazva a helyi államhatalmi szervek (kerületi, városi, községi népi tanácsok) segítségének igénybevételére. Az összeírás előkészítésére és lebonyolí—

tására a Központi Statisztikai Hivatal elnökének vezetésével kormánybizottság alakult. A kormánybizottságban felelős munkatársakkal képviseltették magukat

mindazok a minisztériumok és hivatalok, amelyek az összeírás eredményeinek

felhasználásában érdekeltek, továbbá az ország főbb politikai és tömegszervezetei—.

* Vesztnik Sztatisztiki, 1966. évi 1. sz. 35—89. Old.

630 . D. BALEVSZKI

A szervezéssel és lebonyolítással kapcsolatos operatív munkát az egesz ország területén kou'mánybiztosok irányították. A kormánybiztosa; a Központi Statisztikai Hivatal vezető munkatársai közül kerültek ki.

Az ország valamennyi igazgatási kerületében összeirási bizottságokat hoztak létre. A bizottságok tevékenységét a kerületi népi tanács elnökhelyettese irá—

nyította, titkárai a kerületi statisztikai osztályok vezetöi voltak. A kerületi összeirási bizottságokban részt vettek a kerület különböző hivatalainak és tár—

sadalmi szervezeteinek képviselői.

A bolgár Központi Statisztikai Hivatalnak a taluközösségekxben (obscsinák- ban) nincsenek helyi szervei. Ezért a faluközösségekben (számuk országosan meghaladja az ezret) a népszámlálás lebonyolításával kapcsolatos alapvető mun—

kákat a népszámlálás helyi vezetői, általában a faluközösségi népi tanács végre—

hajtó bizottságának titkárai látták el. A faluközösségekben összeirási bizottsá—

gok is működtek, amelyeknek vezetői a helyi népi tanácsok elnökei voltak.

A Központi Statisztikai Hivatal apparátusában a népszámlálás előkészité—

sére és lebonyolítására külön népszámlálási és lakásösszeírási osztályt hoztak létre. Ez 'az osztály nagyszabású szervező, tömegfelvilágositó és módszertani munkát végzett és végez hazánkban a népszánilálással és lakásösszeírással kap—

csolatban. Meg kell említeni, hogy a népszámlálás és lakásö'sszeirás előkészíté—

sének ás lebonyolításának szervezeti rendszere lényegében azonos volt az 1956.

évivel, csupán összhangba hozták az országban 1959dben bekövetkezett területi—

igazgatási változásokkal.

A népszámlálás és lakásösszeírás előkészítése során nagy figyelmet fordi—

tottak a program kidolgozására. A bolgár statisztikusok —— más területek szak- embereinek bevonásával —— közel két éven keresztül dolgoztak azon ismérvek

meghatározásán, amelyeket ;a megfigyelési egység összeírásakor rögzíteni kellett.

A nép— és lakásösszeírás programjának kidolgozásával kapcsolatos problémák helyes megoldása szempontjából igen nagy jelentősége volt a próbaszámlálásnak amelyet Szófiában (Podujane kerületben) és Kosztinbrod faluban hajtottak végre 1965 márciusában. A próbaszámlálás célja nem annyira az összeirók kép—

zése, mint inkább a nép— és lakásösszeírás optimális programválbozatának ki—

dolgozásával kapcsolatos különböző elképzelések kikísérletezése volt. A próba—

számlálás alapján levont következtetések lehetővé tették, hogy olyan megoldá—

sokat válasszanak, amelyek leginkább megfelelnek a bolgár viszonyoknak. olyan népszámlálási programot dolgozzanak ki,. amely semmiben sem marad el a

fejlett statisztikával, nevezetesen a fejlett népességi statisztikával rendelkező

országok azonos programjaitól.

A nép— és lakásösszeirás programjának hosszas és alapos megvitatása után olyan kérdéseket vettek fel a programba, amelyekre kapott válaszok lehetővé teszik a lakosság demográfiai, gazdasági és kulturális helyzetének és lakásvi—

szonyainak részletes tanulmányozását. - * '

Az első csoportot az ún címjellegű ismérvek alkotják: a kerület, a falu—

közösségi (városi. falusi) népi tanács, a lakott hely (vámos, városi jellegű tele—

pülés, község, falu, bányászfalu) megnevezése, az összeírott személy családi és utóneve, utca, házszám. Ezeknek az első pillantásna nem túl lényegesnek tűnő ismérveknek a népszámlálásban nagy gyakorlati jelentőségük van. Lehetővé

teszik ugyanis a kapott statisztikai információk lakott helyek szerinti feldol—

gozását, majd az ország igazgatási—területi egységei szerint összesített eredmé- nyek megállapítását. Természetesen az összeírt személy családi és utónevének.

az utca nevének és a házszámnak, ahol az összeírt lakik, közvetlenül nincs külö—

(A BOLGAR NÉPSZAMLALAS

631'

nösebb gyakorlati jelentősége a népességre vonatkozó statisztikai információk

feldolgozása szempontjából. Ennek inkább mozgósító hatása van mind az össze-

írt személyek, mind a. számlálóbiztosok számára, és (bizonyos garanciát jelen—

tenek az összeíróíven feltett kérdésekre adott válaszok megbízhatósága tekinte—

tében. Az ilyen ismérvek rögzítése lehetővé teszi az adatok ellenőrzését mind az összeírás folyamán, mind a feldolgozás során, amennyiben ennek szükséges—

sége felmerül.

Annak érdekében, hogy statisztikai információt nyerjünk az állandó és je—

lenlevő népesség számáról, a népszámlálásnál a lakosság három kategóriáját vet- ték számba: az állandó lakosságot, az ideiglenesen távollevő és az ideiglenesen jelenlevő lakosságot. Az emlitett lekosságcsoportokra vonatkozó kérdést az összeíróív kitöltési utasításában igen részletesen kidolgozták. A népességre vo—

natkozó statisztikai információk feldolgozásánál az alap kétségtelenül az ,,ál—

landó lakosság" kategóriája: az ideiglenesen távollevő és az ideiglenesen jelen- levő népesség számbavétele csak ellenőrzési célokat szolgál.

A második csoportot a demográfiai ismérvek alkotják: nem, kor, családi állapot (tényleges és jogi), nemzetiség, anyanyelv, képzettség és tanult szakma.

A 15—54 éves házas, elvált és özvegy nőkre vonatkozóan az összeíróív ilyen kérdéseket is tartalmazott: a) a jelenlegi sorrendben hányadik házassága, b) a legutóbbi házasságkötés időpontja, 0) az élveszülebett gyermekek száma, d) az

összeírás időpontjában élő gyermekeinek száma. .

Az említett ismérveknek a népszámlálás programjába való felvétele nem igényel különösebb indokolást. A tényleges és jogi családi állapot összeírása lehetővé teszi .a jogilag rendezetlen házasságok arányának megállapítását a há—

zasságok teljes számához viszonyitva országosan. A nemzetiséget és az anya—

nyelvet minden állampolgár saját maga határozta meg. Ez az elv demokratikus jellegű, és alkalmazása csak a szocialista áll-am viszonyai közepette lehetséges.

A bolgár népszámlálás számána teljesen új kérdés volt a tanult szakképzettség tudakolása. Erre a kérdésre a felső— és középfokú szakiskolás, valamint a mű—

szaki—szakmai iskolát végzett személyek feleltek. A vonatkozó adatok feldolgo—

zása Bulgáriában első ízben teszi lehetővé a szakembermérleg összeállítását.

Végül, a népszámlálási kérdőív kérdéseinek harmadik csoportját a gazdasági ismérvek alkotják. Ide tartoznak: a foglalkozás vagy megélhetési forrás, a mun- kahely, az összeírt személy társadalmi csoportja (munkás, alkalmazott, mező—

gazdasági szövetkezeti tag. szövetkezeti kisiparos, egyénileg gazdálkodó, nem szövetkezeti kisiparos, szabadfoglalkozású, magánkereskedő, egyházi alkalma—

zott), az összeírt személy lakhelye az 1956. december l—i népszámlálás idején.

Ezek az ismérvek lehetővé teszik a népesség gazdasági helyzetének és gazdasági vándormozgalmának tanulmányozását az eltelt kilenc év alatt.

Az 1965. évi népszámlálásnál az előzőtől (az 1956. évitől) eltérően jelentös

figyelmet fordítottak a háztartásra és a családra.i A család tanulmányozásra

* A kérdőívek kitöltési utasításában ez állt: ,,A háztartás egy, két vagy több, egy lakásban együtt élő személyből áll, akik közös háztartást vezetnek és közösen étkeznek, annak ellenére.

hogymássalháztartásiálló háztartás,egyeseketrokonikategóriákatb)kapcsolatbanközülükrokonikülönböztettéknemés nemnemfűznekrokonilevőmeg:összeszemélyekbőlkapcsolatbana)rokoniegymássalkapcsolatok."állólevőrokoniháztartás.személyekbőlkapcsolatbanAEzenkívülnépszámlálasnálálló levőháztartás,számbaszemélyekbőlazvették ac)alább!egy-

kollektívközös_tikaitívábanA_Hivatalbanrendnekkitöltésiélő(intézeti)személyekvetikutasításháztartásokat.magukatcsoportja,nem határoztaaláEzekakik(diákszállók,közösmegmeghatározásaaháztartást,.család"lntemátusok.afogalmát.vezetnek,következőrokkantakAközösenvolt:családotháza,állandóanétkezneka Központikolostorokegyés egyetlenStatisz—kollek-stb.).

fogják meghatározni az adatfeldolgozás alkalmával, éspedig az összeírt személy- nek a háztartás fejével fennálló kapcsolatára vonatkozó kérdésre adott válasza alapján. A ház—

tartás tagjainak összeírásl rendje lehetővé teszi a családok számának és nagyságuknak meg-—

határozását (gyermektelen házaspár, gyermekes házaspár stb.).

632 D. BALEvszkx

kerül mind a háztartáson belül, mind azon kívül. E célból a népszámlálás prog- ramjában szerepel az összeírt személynek a háztartás fejéhez való viszonyára

vonatkozó kérdés A kérdőívben úgyszintén szerepelnek a családfő házastársára, nem férjezett leánygyemnekeire, nőtlen fiúgyermekeire, valamint a család más,.

állandóan a háztartáson kívül élő tagjaira vonatkozó adatok. Ez utóbbi szemé——

lyekről az alábbi információkat gyűjtötték, be: a családfőhöz való viszony,

családi állapot, milyen oknál fogva él a háztartáson kívül (munka, tanglás, egyéb ok), az állandó lakhely. Ezek a Bulgáriában első ízben összegyűjtött adatok lehetővé teszik a háztartásnak, valamint a osaládmagnak es a szó leg—

tágabb értelmében vett családnak a részletes tanulmányozását.

Mint arra már utaltunk, az 1965. évi népszámlálás programja lényegesen bővebb volt az 1956. évinél: lehetővé tette a népesség reprodukciójával kap-

csolatos folyamatok és jelenségek elmélyült statisztikai elemzését.

A. népszámlálást összekötötték a lakásalap összeírásával. Az utóbbi adat-

felvétel célja a lakásviszonyok tánuhnányozása volt. A lakásösszeírásnál két kérdőívet használtak: ,,D" kérdőívet az épületösszeirásra és ,,Zs" kérdőívet a

lakásösszeírásra.

A ,,D" kérdőíven a címadatokon kívül összeírásra került az épület fajtája

(lakóház, egész évben lakásra alkalmas villa, közös szállás, panzió, kolostor,

szociális otthon stb.), az épület szintjeinek száma, az épités éve az alábbi idő——

szakok szerint: 1920 előtt; 1920—1939; 1940—1944; 1945—1 948; 1949—1952; 1953——

1956; 1957—1960; 1961—1965. évben épült épületek. Ugyanezen a kérdőíven

gyűjtöttek adatokat arról, be van—e fejezve az épület építése, milyen a háztető anyaga, van—e lift (csak a városi épületeknél), mennyi az épületben levő laká—

sok és a befejezetlen lakóhelyiségek száma.

A népesség lakásviszonyeimak jellemzéséhez a Legfontosabb a lakás tanul—r mányozása, amelyben a háztartás él. Ezért a lakásösszeírást szolgáló ,,Zs" kérdő—

íven lényegesen több kérdés szerepelt, mint a ,,D" kérdőíven. A ,,Zs" kérdőív kitöltésével részletes információt szereztek a lakás fajtájáról, a lakóterület nagyságáról, a lakásban élő háztartás fejének társadalmi csoportjáról, arról, kinek a tulajdona a lakás, milyen háztartások élnek a lakásban (tulajdonos, bérlő vagy tulajdonos és bérlő); a lakás felszereltségéről; a fűtés módjáról; a konyha berendezéséről; a fürdőszobáról, a WC helyéről és fajtájáról; a tartós fogyasztási cikkekkel (rádióvevő, televízió, telefon, hűtőszekrény stb.) való el—

látottság mértékéről; a lakásban állandóan élők számáról; a konyhahasználatról.

Ideiglenes lakás esetén a kérdőíven erről megjegyzést tettek, és utalás történt az okra, ami miatt a háztartás ideiglenes lakásban él.

A lakosság lakásviszonyairól Bulgária történetében először gyűjtöttek ilyen részletes statisztikai adatokat. Ezzel lehetőség nyílik a lakásviszonyok részletes tanulmányozására, ami igen értékes segítséget fog nyújtani a lakásproblémák megoldására vonatkozó tudományosan megalapozott program kidolgozásához.

A nép- és lakásösszeírás programjának kidolgozásakor figyelmesen tanul-

mányoztuk saját (nemzeti) tapasztalataimkat, valamint a hasonló statisztikái fel—

vételt végrehajtó baráti szocialista országok (a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország és más országok) és néhány kapitalista ország (az Egyesült Államok, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság és más tőkésországok) tapasztalatait. Különös figyelmet fordítottunk a KGST és az ENSZ vonatkozó ajánlásaira. Olyan programot igyekeztünk kidolgozni, amely

megfelel a népszámlálás és lakásösszeirás statisztikai elmélete és gyakorlata

mai követelményeinek.

A BOLGÁR NÉPSZÁMLALAS 6 3 3

Az 1965. december 1—i népszámlálás és lakásösszeíxrás anyagát elektronikus

számitógép (Gamma SO—as) segítségével dolgozzák fel. E célból idejében meg—

történt a kezelő személyzet kiképzése. Ugyanekkor nagy munka folyt és folyik a népszámlálási anyagok prognamozása tevém.

A népszámlálás és lakásösszeírás adatainak feldolgozását három szakasz—

ban tervezik. Az első szakaszban elkészülnek a népességre és a lakásalapra vo—

natkozó legáltalánosabb előzetes adatok. Ezután három százalékos reprezentá—

ciójú feldolgozásra kerül sor a népességre vonatkozó részletesebb adatok legrö—

videbb időn belül történő megállapítása céljából. Végül, a harmadik szakaszban tervezik a népszámlálás és lakásösszeírás anyagának teljes feldolgozását. Erre feltehetően mintegy két év vagy ennél valamivel több idő szükséges.

Az 1965. december l—í nép— és lakásösszeírás nagy nemzeti esemény a szo- cialista Bulgária életében. Lehetővé tette a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága áprilisi ülése ó'oa megtett út eredményeinek összegezését, mely ülés véget vetem a személyi kultusznak, és új szakaszt nyitott Bulgária szocialista fejlődésében. A népszámlálás és lakásösszeírás adatai az ország társadalmi—gaz—

dasági és politikai életének minden területén az elmúlt kilenc évben elért nagy eredményekről tanúskodnak.

PEBIOME

CTaTbH nanarae'r nonroroexy " nponeneune öonrapcmü nepenucu uacenemm u numero (Doma Ha l—oe nekaöpa 1965 TOJIa. Hpasmenbc'reo npmmno nocrauoanemte omocu'renbuo nepenncn Hacenemm " munoro (Donna B 1963 muy, nposeneuue Kompoü ÖbUIO nopvueno LleH'rpaanomv C'ra'mcmuecxomy vnpaaneHmo.

Oprauusaunouuan cuc'rema nepenncn Haceneuvm u numero norma B OCHOBHOM őbma Ta me, lrro B cnvuae nposeziem—m nepenucu Hacenennn u munoro gamma 1956 rona. B uennx nom-ommm 14 nposenenna nepenncn öbma cosnana npanmenbcmeanan KOMuccm non pvxo—

BOACTBOM npencenaTenn LICY, B Kompoü npnnumanu yuacme OTBeTCTBeHHbIe npencTaBmenn sanHTepeconaHumx MHHHCTepCTB u vupemneanü, a 'rame Bamneümux nonmmecxnx u maccosbxx opranusannü c'rpan. Onepamsnumn palóc-rami no oprannsauuu u nposeneumo nepenncu ynpannnnu BO Bcei'x eTpaHe vnonaomouennme npaBHTeanTBa, Koropue ÖleIH Haa—

HaueHu 143 tmcna pvxosozwmux paőomuxos LICY. Bo Bcex auMMHHCTpaTMBme paüonax c'rpanu paőmanu nepenucnbxe KOMMCCMH. Pyxosonmenu KOMHCCMHMM ÖbIJIH gamecmTenn npencenareneü, cexpeTapn paüommx napozmux cege-ros, Hauanbuuku paüoanmx cTa'mcm—

uecKux anneKTyp. B uennx nonromsxu n npoaenenm nepenncn Haceneum ami/mom (bonne) B IlCY őbm cosnau cneimanbnblü omen nepenncn Hacenemm n numero (norma.

B umepecax yc-rauoanenun on'rnmanbnoü npOFpaMMbI nepenncn Haceneuun 14 numero (Donna B mapre 1965 rolla őbma nposenemm npoőnaa nepenuce.

B xone nposenemm nepenucu nacenenm Gunn nepenucanbx noc'roannoe Haceneuue, BpeMCHHO OTcyTC'ermmue n BpEMeHHO anCY'rC'ermmne. Ha nepenncnom .rmc're, Kpome oőbw—

!!le nannmx samannoro xapamepa, BnepBble mmm/mb BOUpOCbl omocmenbuo Bnyuennoü npozpeccuu " CEMbl/l.

Hepenucs munoro (barma nposonmacs c nomommo IIBYX Bonpocuuxonz Bonpocmm ,Il conepman Bonpocm OTHocmeano allam/m, a Bonpocnmc )K — BOHDOCH o-mocmenbno KBap—

'rupbl.

B ILEJIHX paspaöonm IIpOFpaMMbI nepenncu HBCCHCHHH P! )KMJIOI'O (torma, KpOMe oreue- CTBeHHOI'O OHblTa, Gb!!! HCHOHbSOBaH THKKC " ODHT COLIMaJ'II/ICTH'ICCKMX CTpaH " OTlleanle

xanmanm'rmecxux CTpaH, a Tamxe cOOTBeTCTvamue pexomennaumu CSB " OOH.

Hmm nepenucn Haceneunn 14 )KPU'IOFO (Donna paspaőa'msam'rcn anek'rponnoü Buuucnu- Tenbnoü mamunoü (Fáma—30) . Hocne nvönnxauuu npennapmenbaux nauuux, cnymaumx zum öbICTpoü opueH'rauMu övne'r HMETb mecro 3—npouemuan Buőopounan oőpaőoma llaHHle, a nonnuü maTepnan övne'r nme-mm l;epea anÖnMSHTeanO maa rona.

634 D. smvszm: A corona smrsm

smmAnY

The article gives account of the preparatory work and execution of the Bulga—

rian census of population and housing as per December 1, 1965. The government adopted a resolution on the census of population and housing in 1963 and charged the Central statistical Office with the organization of the same. !

The system of organizing the census of population and housing was; in its—_es—

sence, similar to that at 1956. A governmental committee, headed by the president of the Central statistical Office, was set up to prepare and organize the census; the committee included the responsible representatives of the country's main political and mass organizations. The operative organizational and executive work was direc—

, ted by government delegates all over thecountry's area who were selected from the leading staff members of the Central Statistical Office. Census committees were set up in the administrative regions of the country. Leaders of the committees were the deputy presidents of the regional people's cauncils, secretaries of the committees were the chiefs of section of the regional statistical sections. A separate section for the census of the population and housing was organized in the CentralStatistleal Office to prepare and carry out the population census. , ,

In order to determine the optimum program of the census of population and housing a pilot-survey was undertaken in March, 1965. * *

In the course of the census the ,,de jure" population, the temporarily absent population and the temporarily present population were enumerated. Beside the usual data guestions relating to the learned profession and family were included in

the duestionnaire for the first time. ,

The dwelling stock was surveyed by means of two ouestionnaires: duestionnaire D contained guestions relating to the buildings, guestionnaire Zs included guestions

relating to the dwellings. " * ' '

_In addition to the home experiences, the experiences of the socialist countries and of some capitalist countries as well as the corresponding recommendations of the CMEA and UN were also utilized when drawing up the program of the 'census

of population and housing ,

The data of the census of population 'and housing are processed by means of electronic computers (Gamma 30)._ After publishing preliminary data,:_for,the pur- pose of ouick information the material will be processed on basis of; a ali/o sample;

The complete material will be available in about 2 years.