A/KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁG FEJLÖDÉSÉRÓ'L, A LAKOSSÁG
ANYAGI ÉS KULTURÁLIS ELLÁTOTTSÁGÁNAK ALAKULÁSÁRÓL l950—1954-BEN,
Az ELSÖ ÖTÉVES TERV IDÖSZAKÁBAN
Az első ötéves terv időszakában —— a hároméves terv eredményeire tá—
maszkodva —— a munkásosztály, az egész dolgozó nép a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hatalmas sikereket ért el az ország termelőerőinek gyors ütemű fejlesztése, a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek nö—
vekvő mértékű kielégítése, az egész társadalom szerkezetének megváltozta—
tása terén.
Öt év alatt nagy lépéssel haladt előre hazánkban a szocializmus építése.
Mindezen átalakulás eredményeként államunkban és társadalmunkban még inkább megerősödött a munkásosztály vezető szerepe, megszilárdult a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, megnőtt az értelmiség száma és jelentősége.
I.
AZ ÖTÉVES TERVIDÓSZAK FÖ EREDMÉNYEI
Az 1950—1954 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társa—
dalom és a népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, va—
lamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik:
A nemzeti jövedelem ö'sszehasonlítható árakon számítva 1949-ről 1954—re — az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emel—
kedett. A nemzeti jövedelem öt év alatt összesen meghaladta a 265 milliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került felhalmozásra; elsősorban a terme—
lés bővítését szolgáló álló— és a forgóalapok növekedtek. A nagymérvű fel-—
halmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon:
az állóalapok értéke öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt.
Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár—ipari országból ipari—agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövede—
lemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szo-—
cialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya.
388 JELÉNTÉS Az alsó orsvss TERV mamam:-
Megváltoztak a tulajdonviszonyok is: a szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyüzemű építőiparban, a közlekedésben, a külkereskede—
lemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelem—- ben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves terv—
időszak végén az ország szántóterületének mintegy egyharmadán folyt nagy-—
üzemi, szocialista gazdálkodás. A szocialista (állami és szövetkezeti) szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954—re 53 százalékról 81 százalékra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent.
Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: a kereső népesség száma öt év alatt közel 400 OOO—rel nőtt. Végleg megszűnt a munkanélküli—, ség, sőt több területen munkaerőhiány volt.
Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztálynak súlya: 1954—ben 326 OOO—rel, 34,5 százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949-ben.
A kisárutermelők száma öt év alatt 428 OOO-rel (22.13 százalékkal) csökkent.
A népgazdaság szocialista szektorában 1954-ben 1 040 000 munkással és alkalmazottal több dolgozott, mint 1949—ben. A mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetekben dolgozók száma öt év alatt több mint 300 OOO—rel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt azwidő alatt az igazgatásban,
különösen az államigazgatásban foglalkoztatottak száma.
Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár nem az előírt mértékben — a lakosság anyagi szükségletei kielégítésének színvonala is.
1954—ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott többet, mint 1949-ben.
A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 1949 évi színvonalat; ennél nagyobb mér—
tékben növekedett a parasztság reáljövedelme.
Öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi és szociális ellá—
tottsága: a társadalombiztositásra fordított kiadások összege 1,3 milliárd fo—
rintról 4 milliárd forintra növekedett, azaz megháromszorozódott. Ezen belül a nyugdíjak, járadékok összege négyszeresére emelkedett. Bővült az egész—
ségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka es alaposabbá, eredménye— ; sebbé vált a betegek kezelése; növekedett a kórházi ágyak és a rendelőintéf zetek száma.
A tervidőszak alatt gyors ütemben bontakozott ki a kulturális forra- dalom. Öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a könyv—
kiadás, a napilapok és folyóiratok kiadása, a mozi— és színházlátogatás, vala- mint a népművelés egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen
tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna.
A megváltozott társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképpen a korábbi éveknél jó- val gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. Öt év alatt az ezer lakosra jutó élve születések száma 11,7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3,5 százalék—
kal csökkent, a természetes szaporodás aránya közel egyharmaddal — ezer lakosra számítva, 9,2—ről 12—re —-— nőtt. Az 1950—54 közötti időszakban az ,
ország lakossága 460 OOO-rel szaporodott, és a tervidőszak végén elérte a 9 750 000 főt.
A termelőerők gyors ütemű fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése
JELENTÉS AZ ELSÖ ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIROL - 389
terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasagi, műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi de- mokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés.
II.
IPAR —— ÉPITÓIPAR
Az ötéves tervidőszak alatt a szocialista iparosítás gyors ütemben ha—
ladt előre —— különösen gyorsan fejlődött a nehézipar.
Az összes beruházásokból 46,7 százalékot, öt év alatt összesen 31,2 mil—
liárd forintot fordítottak a gyáripar és az építőipar, ezen belül 27, 3 milliárd forintot a nehézipar fejlesztésére. 75 új ipari üzem létesült és több száz üze—
met lényegesen bővítették, korszerűsítették. '
Az új ipari üzemek többsége Vidéken létesült, ennek következtében megváltozott az ipar területi megoszlása, 1949—ben az iparban és az építő—
iparban foglalkoztatottak 52 százaléka, 1954-ben 46 százaléka dolgozott Budapesten.
Az iparosítás eredményeképpen az egész ipar termelése 1954—ben 131 százalékkal, ezen belül a gyáriparé 155 százalékkal volt több, mint 1949—ben.
A szocialista iparosításnak megfelelően a nehézipar termelése gyorsabb ütemben, 188 százalékkal, ezen belül a gépiparé 267 százalékkal nőtt.
A könnyű— és élelmiszeripar termelése 1954—ben 127 százalékkal haladta meg az 1949. évi szinvonalat. Az építőipar termelése öt év alatt 169 százalék—
kal emelkedett.
Az ipari termelés fejlődését elősegítette a külkereskedelem, amely egyre több országgal létesített gazdasági kapcsolatokat.
A gyáriparba és az építőiparba öt év alatt kb. 500 000 új munkás és al- kalmazott került. Az ötéves terv Végén az ipari munkásoknak már több mint 70 százaléka 500—nál több munkást foglalkoztató nagyüzemekben dolgozott.
A munka termelékenysége 1949-től 1954—ig a gyáriparban 46,6 százalék—
kal, az építőiparban 47,4 százalékkal nőtt. A termelés öt év alatti növeke—
dését 63 százalékban a munkáslétszám és 37 százalékban a munka termelé—
kenységének növelése révén érte el az ipar.
A termelékenység növekedéséhez hozzájárult a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny és az élenjáró munkamódszerekkel dolgozó sok
ezer sztahanovista. ,
Az ötéves tervidőszakban gyors ütemben fejlődtek az egyes iparágak.
A széntermelés 1949-ről 1954-re közel megkétszereződött: az 1949. évi 11,8 millió tonnával szemben 1954—ben már 22,0 millió tonnát termeltek.
A szénbányászat fejlesztésére öt év alatt 3,5 milliárd forintot, a nehéz—
ipari beruházások 12,8 százalékát fordították.
Öt év alatt 33 új aknát helyeztek üzembe. Az új termelőegységek az or—
szág széntermelésének mintegy ötödrészét adják. Több új, korszerű szénosz—
tályozó is épült, többek között Oroszlányon, Dudaron, Komlón, Balinkán.
Előrehaladt a szénbányászat egyes munkafolyamatainak gépesítése. A csákányozást egyre inkább a gépi fejtőkalapács váltotta fel és a robbantás előkészítésének nagy részét is gépi fúrókkal végzik. A legutóbbi években
a
399 , ; JELENTÉS ; AZ ELSO ío'ríivas ' TERV ; Barabits )
több mint ezer munkahelyi szállítógép üzembe helyezése révén a kitermelt szénnek már mintegy felét gépekkel'szállították, míg 1950 előtt a munka- helyi szállításnak csak egynegyedét végezték géppel. Nem volt kielégítő a nehéz testi munkát igénylő jövesztés és rakodás gépesítése.
A szénbányászat gyors ütemű fejlesztése ellenére az ötéves tervidőszak második felében időnként szénellátási nehézségek léptek fel. A sok szenet fogyasztó iparágak (kohászat, építőanyag-ipar, vegyipar stb.) termelése gyorsabb ütemben emelkedett, mint a széntermelés. A nehézséget fokozta, hogy a termelt szén minősége nem volt kielégitőf a széntermelés — a szén—
vagyon megoszlása által indokolt arányon túlmenően —- egyre inkább az alacsonyabb fűtőértékű barnaszenek és a lignit felé tolódott el.
A kőolaj termelése 1954-ben 711 000 tonnával, mintegy 140 százalékkal volt több, mint 1949—ben.
1954—ben közel 300 olajkúttal több működött, mint 1949—ben. 1951—ben nyitották meg a nagylengyeli olajmezőt.
'
A villamosenergia—termelés öt év alatt közel megkétszereződött: 1954- ben 4,8 milliárd kilowattóra villamosenergiát termeltek, az 1949. évi 2,5 mil—- liárd kilowattórával szemben. A villamos—erőművek teljesítő képessége 1954—ben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat.
Uzembe helyezték többek között az újjáépített Mátravidéki Erőművet, s a teljesen újonnan épített ,,November 7 " és a Sztálin Vasmű Erőművet. Az ötéves terv alatt összesen 19 új villamosenergia—termelő egység kezdte meg működését. A villamosítás további fokozását biztosítják az ötéves tervidő- szakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tiszalöki Vízierőmű építése, amelyeket részlegesen már 1955—ben üzembe helyeznek.
Az erőművek teljesítő képességének fokozása nem biztosította teljes mértékben a gyors ütemben növekvő energiaszükséglet kielégítését, ezért a meglévő erőművek nagyfokú kihasználása vált szükségessé. A villamosener—
gia—elosztás sem volt elég tervszerű, ezért egyes időszakokban energiakorlá—
tozásokra volt szükség. A víllamosenergia—ellátásban fellépő zavarokat sike—
resen küszöbölte ki az ipari energiagazdálkodás 1954 februárjában beveze—
tett új rendszere: a ,,menetrend szerinti gazdálkodás".
A vaskohászat termelése 1954—ben 118 százalékkal haladta meg az 1949.
évi szinvonalat. Az ötéves terv utolsó évében acél—nyersvasból 419 000 ton- nával (105 százalékkal), martinacélból 508 000 tonnával (65 százalékkal), elektroacélból 124 000 tonnával (157 százalékkal), hengerelt acélból 348 000
tonnával (74 százalékkal) termeltek többet, mint 1949—ben.
Jelentősen bővült a vaskohászat teljesítő képessége: üzembe helyezték Csepelen az új Csőgyárat, a Lenin Kohászati Művek 700 köbméteres ,,Béke"—
kohóját, a Sztálin Vasmű nagykohóját és két martinkemencéjét, bővítették a Lőrinci Hengerművet. Az ötéves tervidőszakban épült fel a Lenin Kohá—
szati Művek 1955 első negyedében üzembe helyezett középhengersora.
Az ötéves tervídőszak alatt létesített új beruházások és a meglévő ter—
melőberendezések átépítése nagymértékben emelte a vaskohászat műszaki színvonalát, növelte a kohók fajlagos teljesítményét, fokozta a kohászat gaz—
daságosságát.
A hengerművek —— elsősorban a finomlemezsorok — teljesítő képessé—
gének növekedése nem tartott lépést a fokozódó szükségletekkel, s a terme—
lés sem volt eléggé programszerű.
XiFÁ—ENTES AZ ELSO *ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIRÖL 391
Jelentősen fejlődött a színesfémkohászat legfontosabb alapanyagát ter—
;melő bauxítbányászat. Az 1954. évi bauxittermelés 700 000 tonnával, 125 százalékkal haladta meg az 1949. évi termelést.
1952—ben állították üzembe a Halimbai Bauxitbánya devecseri üzemét.
Az ötéves tervidőszak alatt valamennyi bauxitbányában új telepeket nyi—
tottak meg. Az új telepek termelése az 1954. évi bauxittermelésnek több mint felét szolgáltatta.
Gyors ütemben nőtt a bauxitfeldolgozás: a timföldtermelés 1949-ről '1954-re 101 000 tonnával (330 százalékkal), az aluminiumtermelés 18 400 tonnával (127 százalékkal) emelkedett. Az alumínium—félgyártmányok ter—
melése közel megnégyszereződött.
A, vegyipar termelése 1954—ben az 1949. évhez képest csaknem három- szorosára emelkedett. 1954—ben a szervesvegyipar 161,7 százalékkal, a gumi—
ipar 188,3 százalékkal, a gyógyszeripar 451,8 százalékkal termelt többet, mint 1949—ben.
1954—ben 64 százalékkal több műtrágyát —— ezen belül 90 százalékkal több foszforműtrágyát —, 122 százalékkal több kénsavat, 42 százalékkal több
*marónátront, négyszer annyi anilinfestéket, tízszer annyi DDT növényvédő hatóanyagot termelt a vegyipar, mint 1949-ben. A gyógyszeripar lényegesen fokozta az alapanyagok gyártását _és számos — korábban importált — gyógyszert termelt olyan mennyiségben, hogy a hazai szükséglet teljes fe—
dezése mellett exportra is jutott.
Az ötéves tervidőszakalatt új korszerű vegyigyárak létesültek, köztük a Tiszamenti Vegyiművek, a Hajdúsági Gyógyszergyár, a Veszprém megyei
"Festékgyár, az Ipari Gázgyár, a Zalai Aszfaltgyár.
, Az elsősorban hazai nyersanyagokat felhasználó szénfeldolgozó vegy——
ipar és a műanyaggyártás nem fejlődött kellő mértékben.
Nem volt kielégítő a műtrágyatermelés fejlesztése sem, de az ötéves
*tervidőszakban épített kazincbarcikai új műtrágyagyár és a Péti Nitrogén-
;művek új műtrágyaüzeme ——- amelyeket 1955—ben helyeznek üzembe — biz- tosítják a műtrágyatermelés nagyfokú növelését.
Az ötéves terv időszakában a gépipar — az ipar vezető ága lett. Míg 3949—ben a gyáripar termelésének csak 19 százalékát adta, addig 1954-ben ez az arány közel 28 százalékra emelkedett. 1954—ben a gépipar termelése 267 százalékkal volt több, mint 1949—ben. A gépipar fontosabb termékei kö- zül 1954-ben 103 százalékkal több csúcsesztergapadot, 138 százalékkal több fúrógépet, 97 százalékkal több marógépet, 323 százalékkal több tehergép—
"kocsit, 553 százalékkal több autóbuszt, 48 százalékkal több motorkerékpárt, '50 százalékkal több 15 lóerő egységre számított traktort és 37 százalékkal több cséplőgépet gyártottak, mint 1949—ben.
Az ötéves tervidőszakban a gépipar számos új gyártmány előállítását kezdte meg. így többek között: új bányagépek (F—4 fejtő—rakodógép, Sz—
153 rakodógép, forgókalapácsos réselőgép, villamos kézi szénfűrógép, vég—
telenköteles szállítógép stb); új típusú szerszámgépek (univerzális eszterga- pad, xsugárfúrógép, egyetemes körköszörű stb.); Villamosipari cikkek (nagy feszültségű és nagy teljesítményű kondenzátorok, korszerű hangrögzítő be—
rendezések stb); új mezőgazdasági gépek (arató—cséplőgépek, lánctalpas Diesel—traktor, függesztett kultivátor, fejőgép stb.); új építőipari gépek
;(dömper, hordozható betonkeverőgép stb. ); közlekedési eszközök (új típusú
a
392 _ * Emma ars-a OTEVES TERV satimex—mmm
' elektromos mozdony, trolibusz, háromtengelyes terepjáró gépkocsi, farmo— H toros autóbusz, háromrészes ,,Hargita" motorvonat stb.) gyártása indult meg.
A gépiparban öt év alatt számos új vállalat kezdte meg működését, köz—
tük a kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyára, a gyöngyösi Váltó—
és Kitérőgyár, a Gyújtógyertyagyár, a Sztálinvárosi Gépgyár, a Jászberényi Aprítógépgyár, a békéscsabai Forgácsoló Szerszámok Gyára, a Présle'gszer—
számgyár, a Mechanikai Mérőműszerek Gyára, a Ganz Árammérőgyár és az, Elektronikus Mérőműszerek Gyára. Ezenkívül jelentős bővítéseket és kor—
szerűsítéseket hajtottak végre: többek között lényegesen bővítették a Ganz Vagon— és Gépgyárat, a Gheorghiu—Dej Hajógyárat; a Vörös Csillag Traktor—
gyár új dömperszereldével és öntőcsarnokkal, az EMAG két kombájnsze—
relőcsarnokkal, az RM Művek új kerékpár—csarnokkal bővült. A Csepel Autógyárat átépítették és korszerűsítették. A 'tervidőszak végén közvetlen
befejezés előtt állt a Soroksári Vasöntöde.
A gépipar gyors ütemű fejlesztése lehetővé tette az egész ipar, s ezen belül elsősorban a nehézipar mind több új és korszerű géppel való ellátását, az építőipar és a mezőgazdaság növekVő mértékű gépesítését, a közlekedés fejlesztését, az exportszállítások növelését, valamint a honvédelem megerő—
sítését. Az elért eredmények ellenére nem fejlődtek kielégítő mértékben a gépiparnak azon ágai, amelyek a könnyű- és élelmiszeripart és főként a mezőgazdaságot voltak hivatva ellátni gépekkel, munkaeszközökkel.
Az építőanyag-ipar termelése 1954—ben, az 1949. évihez képest több mint két és félszeresére növekedett. A eementtermelés mintegy kétszeresére emelkedett, az égetett tégla termelése közel megháromszorozódott. ,
Felépült a Mályi Téglagyár, továbbá a Hejőcsabai Cement— és Mészmű, az) Uzsai Kőbánya, három új épületelemgyár. Megindult a bővített Dorogi Mészmű próbaüzemeltetése.
Az építőanyag—ipar műszaki színvonala is növekedett: 1954—ben a nyers—- tégla—mennyiség több mint felét villamosított berendezéssel állították elő, a téglaszárításnak pedig mintegy 20 százalékát korszerű műszárítóban vé- gezték. Az 1954—ben termelt téglamennyiségnek már több mint 70 százalékát a lényegesen magasabb termelékenységű gyorségetéssel állították elő.
Az ötéves terv időszakában szocialista nagyiparrá alakult az építőipar.
Az egész építőipar termelése 1954—ben 169 százalékkal, ezen belül az állami építőiparé 237 százalékkal volt több, mint 1949—ben.
Az állami építőiparban lényegében az elmúlt öt év alatt indult meg a korszerű, nagyüzemi termelési eljárások bevezetése. 1954. év Végén az ál—
lami építőiparnak csak a fontosabb gépekből több mint 120 000 lóerőt kép—
viselő géppark állOtt rendelkezésére. Elsősorban a legnehezebb fizikai erő—
kifejtést igénylő munkálatokat gépesítették. Közel 800 földmunka—gép al—
kalmazásával 1954—ben a földmunkáknak már 48 százalékát, több mint 1500 betonkeverőgéppel a betonkeverés 74 százalékát, 600 habarcskeverővel a munkák 55 százalékát végezték el gépi erővel. Az anyagszállítás gépesítését közel 1000 daru, 3000 szállítószalag, több mint 200 keskenynyomtávú moz—
dony, motoros és villamos ta'rgoncák segítették elő. Az építőipar gyorsabb, eredményesebb munkáját szolgálták az előregyártott épitési elemek, 1954—
ben az építkezés helyén előregyártott elemeken kívül már 244 000 köbméter üzemileg előregyártott szerkezetet használtak fel az építkezéseken. "
Az építőipar a fokozódó gépesítés és a nagyüzemi módszerek széleskörű alkalmazása mellett nem csökkentette az építkezések költségeit, gyakran
%
JELENTÉS AZ ELSÓ ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIRÖL , 393
nem tartotta be a tervben és a szerződésekben előírt átadási határidőket.
Nem mindig volt kifogástalan az építkezések minősége sem. Az építőipar le—
maradt a lakásépítkezések korszerűsítésével, a lakások építési költsége magas, az építkezések és főként a befejező munkálatok elhúzódnak.
A könnyűipar termelése 1954-ben kétszerese volt az 1949. évinek. 1954—
ben 59 millió négyzetméter pamutszövettel, 3,5 millió négyzetméter selyem——
szövettel, 10 millió négyzetméter len—, kenderszövettel, 7,7 millió pár pamut- harisnyával, 6 millió pár bőrcipővel termeltek többet, mint 1949—ben. A
ruházati ipar termelése több mint négy és félszeresére emelkedett.
Az utóbbi években jelentősen bővült a könnyűipari cikkek választéka és javult a termékek minősége. Megindult a nylonból készült női harisnya, a perlon felhasználásával gyártott férfi— és gyermekharisnyák termelése stb.
Az ötéves tervidőszak során kezdték meg működésüket a Szegedi Tex—
tilművek és a Kaposvári Textilművek. Jelentősen bővült öt év alatt a Kő- bányai és a Lőrinci Fonógyár teljesítő képessége is. Az országban a fonó—
orsók száma öt év alatt több mint 100 OOO—rel növekedett. A len— és kender—
ipari termelés növelésére üzembehelyezték a Sarkadi Kendergyárat és a Mikósdpusztai Lenüzemet.
Több új ruhagyár —— köztük Békéscsabán, Zalaegerszegen és Budapes—- ten —— megteremtette a nagyüzemi ruházati ipar alapját.
Az ötéves tervidőszakban kezdte meg működését az ország első szalma—- cellulóze—gyára Szolnokon.
, Az élelmiszeripar mintegy 170 százalékkal termelt többet 1954—- ben mint 1949-ben. A fejlődés —— elsősorban a mezőgazdasági termelés inga—
dozása következtében — nem volt egyenletes. '
1954—ben az élelmiszeripar 101 000 tonnával több cukrot, 3000 tonnával több kolbászfélét, 7400 tonnával több gyümölcskonzervet, csokoládéárut és több mint négyszer annyi sört termelt, mint 1949—ben.
Az élelmiszeripar fejlesztésére létesítették a debreceni, győri, kecske- méti, szegedi hűtőipari üzemeket. Zalaegerszegen, Debrecenben, Szolnokon új korszerű tejfeldolgozó üzemek létesültek. Öt év alatt a tejfeldolgozó üze- mek teljesítő képessége több mint 37 százalékkal nőtt. 1950 óta 10 kenyér—
gyár, illetve nagyobb sütőüzem létesült, többek között Sztálinvárosban,
Komlón, Veszprémben, Ózdon. *
A könnyűipar és az élelmiszeripar termelésének növekedésében jelen—
tős szerepet játszottak a helyiipari Vállalatok és a kisipari termelőszövet- kezetek.
Az ipar fejlődése az ötéves tervidőszakbán — az elért igen jelentős eredmények mellett —— nem volt minden tekintetben zavartalan. A munka termelékenysége a gyáriparban az ötéves terv első éveiben igen gyors ütem—
ben nőtt, a növekedés üteme később lassult, sőt 1954—ben a termelékenység közel egy százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben.
, A tervidőszak folyamán az ipar számos területén nem volt megfelelő az anyaggal és az energiával való takarékosság, ezért az anyagfelhasználás az indokolt mértéken felül nőtt. A termelékenység nem kielégítő emelke- dése, valamint az anyagtakarékosság hiánya következtében az önköltség sem az iparban, sem az építőiparban nem csökkent az előírt mértékben, sőt a tervidőszak utolsó évében emelkedett.
Az iparosítás érdekében végrehajtott beruházásoknál nem mindig és nem kellőképpen érvényesültek a gazdaságosság szempontjai. A beruházások
3'94 _ JELEN—ms az ELSO omvas mm 'Eaanuamtm
egy része a tervezettnél többe került, nem készült el az előírt határidőre.
A nagy és új beruházások mellett az ipar több területén nem fordítottak kellő gondot a meglévő gépek és felszerelés felújítására, rendszeres karban— _' tartására.
* Az ötéves tervidőszakban — elsősorban a régebbi üzemekben —— nem fejlődött kellőképpen az ipar műszaki színvonala. A gépesítés, az automati—
zálás és a legkorszerűbb gyártási eljárások alkalmazásának mértéke nem volt kielégítő.
* III.
MEZÓGAZDASÁG
A mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztésére jelentős összegeket fordí—
tottak: öt év alatt 9,2 milliárd forint, az összes beruházások 13,8 százaléka jutott mezőgazdasági beruházásokra. A tervidőszak alatt 13 200 traktort, 2200 arató—cséplőgépet (kombájnt), 2900 cséplőgépet, 12 000 traktorekét, 4900 traktoros vetőgépet, 3600 _kévekötő-aratógépet és több tízezer más ki—
sebb mezőgazdasági gépet kapott a mezőgazdaság. Öt év "alatt több mint 150 000 katasztrális holdat tettek öntözhetővé, mintegy 360 000 holdat erdő- sítettek és fásítottak.
A mezőgazdasági termelés növekedése —— a jelentős beruházás ellenére
—— nem elégítette ki a népgazdaságnak a mezőgazdasággal szemben támasz—
tott növekvő igényeit.
. A termelőerők fejlesztése megteremtette a mezőgazdaság szocialista át—
alakításának anyagí alapját. 1954—ben az ország szántóterületének egyhar—
mada tartozott a szocialista szektorhoz.
Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a tervidőszak alatt je—
lentősen fejlődtek. A mezőgazdaság fejlesztésére fordított erőfeszítések azonban még nem tükröződnek megfelelően a mezőgazdasági termelés nő;;
vekedésében. Az új szocialista nagyüzemek egy része kezdeti nehézségekkel küzdött, a túlsúlyban lévő kisárutermelő gazdaságok nem alkalmazhatják megfelelően a gépesítés és fejlett agrotechnika eredményeit, s a mezőgazda—
sági termelés még túlságosan nagymértékben függött az időjárástól.
A mezőgazdaság növényi és állati termékekből együttesen 1954-ben 12 százalékkal nagyobb mennyiséget termelt, mint 1949—ben, megközelítőleg annyit,imint a jó időjárás következtében rekordtermésű 1938. évben. A mezőgazdaság árutermelése 1954—ben 16 százalékkal volt nagyobb, mint 1949—ben.
Az ötéves tervidőszakban —— 1931—40. évek átlagához képest —— meg- változott a növénytermelés szerkezete:megnövekedett a munkaigényes, na—
gyobbrészt ipari kultúrák aránya; csökkent a külterjesebb növénytermelési ágazatok — elsősorban *a gabOnaneműek vetésterülete.
Az ötéves terv időszakában a kenyé'rgabona átlagtermése mintegy ? szá—
zalékkal volt magasabb az 1931—40—es évek átlagánál, az átlagtermés növe- kedése azonban nem pótolta a vetésterület csökkenését (1938—ban a "vetés—
terület 40,9 százalékán termeltek kenyérgabonát, az elmúlt öt év átlagában ez az arány 35 százalék körül mozgott). Az egy főre jutó kenyérgabona—
fogyasztás 1954-ben magasabb volt, mint 1938—ban.
A legfontosabb takarmánynövények közül a kukorica és az árpa termés- mennyisége öt év átlagában némileg meghaladta az 1931—40—es évek átla-
J'ELEN'PÉS AZ ELSK') ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIR'ÓL 395
gát. A zabtermelés csökkent. Az állatállomány takarmányellátása az ötéves * terv éveiben nem volt kielégítő.
A burgonya termésátlaga öt év átlagában kat. holdanként 4,4 métermá—
zsával (11,1 százalékkal) volt magasabb, mint az 1931—40-es évek átlaga.
Cukorrépából az öt év átlagában több mint kétszer annyit termeltek, ' mint az 1931—40—es évek átlagában.
A textilipari növények vetésterülete a tervidőszakban 30 százalékkal emelkedett. Az olajos növények vetésterülete csökkent. Zöldséget 1954—ben több mint 150 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1949—ben.
A rizs vetésterülete és termésmennyisége 1954-ben 1949—hez viszo—
nyitva mintegy háromszorosára emelkedett.
'Az ötéves terv időszakában 40 000 kat. hold üzemi gyümölcsöst és 9300 kat. hold (ebből 1954-ben 2900 kat. hold) szőlőt telepítettek. Az új telepítés azonban nem pótolta a kiöregedett és kipusztult szőlőtőkéket.
Az ötéves terv időszakában az öntözött terület jelentősen megnöveke—
dett: 1954—ben több mint háromszor annyi területet öntöztek, mint 1949-ben, ezen belül az öntözéses kertészet mintegy 9,5—szeresére növekedett. Az öntö—
zött terület további nagymérvű növelését teszi lehetővé az ötéves tervidő—
szakban épitett tiszalöki duzzasztómű és a Keleti Főcsatorna.
A növénytermelés fejlesztését szolgálta a műtrágya—felhasználás növe—
lése és a fokozódó gépesítés. 1954-ben a műtrágya felhasználás mint—
egy 160 százalékkal volt nagyobb, mint 1949—ben. A szocialista nagy—
üzemek egy kat. holdra jutó műtrágya-felhasználása az ötéves terv végén kilencszer annyi volt, mint az egyéni gazdaságoké. Növekedett öt év alatt az istállótrágyázott terület is.
1954. év végén 312 gépállomás működött. Az egy gépállomásra jutó erő—
gépek száma 1950 óta 68,4 százalékkal nőtt. A gépállomások által végzett összes gépi munka mennyisége az ötéves tervidőszak alatt több mint meg—
kétszereződött és az egy traktorra jutó munkateljesítmény 16,3 százalékkal emelkedett. A növényápolást, a kapásnövények és szálastakarmányok beta—
karítását csak kismértékben végezték gépekkel.
Az állami gazdaságokban 1954—ben már az őszi mélyszántás 98,7 száza- lékát, a tarlóhántás 98,9 százalékát, az aratás 68,3 százalékát, a sorközi ka—
pálás 21,1 százalékát, a kaszálás 28 százalékát végezték géppel.
A háborús károk következtében csökkent állatállomány már 1950 ele—
jén elérte a háború előtti színvonalat, de a tervidőszakban nem növekedett kielégítő mértékben.
Az 1950 és 1955 tavaszán végrehajtott állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány öt év alatt 5,5 millióról 5,8 millió darabra nőtt. A szarvas- marha-állomány öt év alatt 4,2 százalékkal csökkent. A szarvasmarha—állo—
mánvon belül csökkent a tehenek aránya. A tejhozam nem volt kielégítő.
A lóállomám/ az ötéves terv időszakában csak kevéssé változott, a juhállo—
mány a tervidőszak alatt 78 százalékkal — évről évre egyenletesen —— nőtt.
*
Az ötéves terv éveiben lényegesen előrehaladt a mezőgazdaság szocia—
lista átalakítása.
1954.- végén 494 állami gazdaság és 4381 termelőszövetkezet működött.
Az állami gazdaságok szántóterülete öt év alatt több mint háromszoro—
sára nőtt. Bár az állami gazdaságok eredményei a legtöbb'területen meg-
396 — JELENTÉS AZ ELso ments Tanár seat—MB , _
haladták az országos átlagot, még nem használták ki eléggé a nagyüzem gazdálkodás lehetőségeit. Az állami gazdaságok szerepe a lakosság és az ipar;
ellátásában állandóan növekszik. Az állami gazdaságok árutermelése öt év, alatt négy és félszeresére emelkedett. 1954—ben már a begyűjtött mennyiség jelentős hányadát: a kenyérgabona 19 százalékát, a rizs 49 százalékát, a tej 22,5 százalékát és a gyapjú 27,7 százalékát adták az állami gazdaságok. '
Az állami gazdaságok állatállománya öt év alatt ötszörösére nőtt. 1954-—
ben a begyűjtött vágómarha 23,3 százalékát, a vágósertés 53,6 százalékát ad—
ták az állami gazdaságok és az állami hizlaldák. Az állami gazdaságokban az egy tehénre eső tejhozam 2744 literre emelkedett. ,Az állami gazdaságok állattenyésztésének gyorsabb fejlesztését az utóbbi években fékezte a takar——
mánytermelés alacsony színvonala.
Az elmúlt öt esztendő alatt mély gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom. Az 1953. és 1954. évi átmeneti visszaesés ellenére az elmúlt év végén csaknem kilencszer annyi család hatszor annyi földterületen gazdál- kodott közösen, mint a tervidőszak elején. .
A termelőszövetkezetek jelentékeny része megszilárdult. Lényegesen V javult a munkafegyelem, javult az elvégzett munkák minősége is. Ezek ered—
ményeként 1954—ben a termelőszövetkezetek csaknem 40 százaléka már az országos átlagnál magasabb terméseredményeket ért el. Az 1954. évi kedve—- zőtlen időjárás ellenére több mint 400 termelőszövetkezetben a búza ter—
mésátlaga katasztrális holdanként meghaladta a 9 mázsát.
A közös állatállomány öt év alatt több mint nyolcszorosára emelkedett.
1954-ben a megelőző évekhez képest jobban gondozták az állatokat A tej—
hozam nem volt kielégítő.
Az elmúlt öt év alatt jelentősen gyarapodott a termelőszövetkezetek kö—
zös vagyona. Az egy katasztrális hold szántóterületre jutó közös vagyon mintegy 80 százalékkal, a szövetkezeti alap 137 százalékkal növekedett. A termelőszövetkezetek öt év alatt igen jelentős beruházásokat hajtottak végre, amelyekhez az állam közel egymilliárd forint segítséget nyújtott.
Emelkedett a tagoknak mind a közös gazdálkodásból, mind a háztáji gazda—
ságokból származó jövedelme.
Az erdőgazdaságok öt év alatt közel háromszor akkora területen telepí—
tettek erdőt, mint amekkorán kitermelés folyt. Az ország erdőterülete öt év alatt 12 százalékkal emelkedett, de mindez mégsem pótolja megfelelően a
Horthy—korszak éveiben kiirtott erdőket. Az ötéves tervidőszak alatt mint—
egy 20 000 katasztrális hold mezővédő erdősávot létesítettek. Megkezdődött az erdőgazdasági munkák gépesítése.
IV.
KÖZLEKEDÉS —- HíRKÖZLÉS
A közlekedés teljesítményei az ötéves terv időszakában jelentős mér—
tékben növekedtek: 1954-ben vasúton 30,3 millió tonnával, tehergépkocsin 40 millió tonnával, hajón egymillió tonnával több árut szállítottak, mint 1949—ben. A vasutak árutonna—kilométer teljesítménye 793 százalékkal, a tehergépkocsiké 235,5 százalékkal, a hajóké 104,5 százalékkal nőtt a terv-
időszak alatt.
JELENTÉS AZ ELSÖ Ö'I'ÉVES TERV EREDMÉNYEIRÓL * 397,
A vasutak utasforgalma 1949—ről 1954—1'9 83,6 százalékkal, a repülése 212,1 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszok 1954—ben hétszer annyi utast
szállítottak, mint 1949—ben.
A tervidőszak alatt a közlekedés fejlesztésére: utak, hidak építésére, a járműpark növelésére és a postahálózat bővítésére 8,7 milliárd forintot for—
dítottak. Ebből az összegből az ötéves tervidőszakban újjáépítették a legfon—
tosabb dunai és tiszai hidakat, köztük a Boráros téri Petőfi-hidat, a bajai és a duratöldvári hidakat, a polgári tiszahidat, felépítették a Sztálin—hidat és a Csehszlovák Köztársasággal együttműködve a komáromi dunahidat. Az öt-
éves tervidőszak végén befejezés előtt állt az újjáépített újpesti (északi) összekötő vasúti híd. Új vasútállomások épültek, illetőleg jelentősen bővül- tek, például Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Székesfehérvárott, Komlón, Miskolcon, Budapest—Ferencvárosban, Záhonyban stb. Az úthálózat öt év alatt 1100 km—rel bővült: elkészült többek között a Szekszárd—éPécs, a Bala—- tonkeresztúr—Nagykanizsa, és Miskolc—Sátoraljaújhely közötti műút. Szá-—
mos új közlekedési eszközt helyeztek üzembe. '
A posta öt év alatt a távbeszélőközpontok befogadó képességét 78,2 szá—
zalékkal —— ezen belül —— a fő központokét 43 százalékkal, az alközpontokét 173 százalékkal -— növelte. A elyközi légvezetékes hálózat hossza 47 száza—
lékkal, a helyi hálózaté Budapesten 40 százalékkal, vidéken 44 százalékkal növekedett.
A rádióadók teljesítő képessége a tervidőszak alatt — elsősorban a diósdi és a balatonszabadi adók üzembe helyezése révén -——— 119 százalékkal
(394 kilowattal) nőtt. 1954-ben megindultak a kísérleti televíziós adások.
V.
A LAKOSSÁG ANYAGI HELYZETÉNEK ALAKULASA, SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK
A lakosság anyagi helyzete
Az ötéves tervidőszakban javult a lakosság anyagi ellátottsága. Jelen- tősen nőtt a foglalkoztatottak száma: 1949—ben 100 keresőre 128, 1954—ben
119 eltartott jutott. Növekedett a munkások és alkalmazottak átlagos kere—
sete. Az árutermelés és ezen belül a piaci felhozatal növekedése jelentősen növelte a parasztság jövedelmét is.
Az ötéves tervidőszakban az egyéni jövedelmeken túlmenően igen jelen- tős volt azoknak a közvetett juttatásoknak az értéke, amelyekben a dolgozók az állami költségvetésből és vállalati eszközökből a munkabérén és fizetésen felül részesültek. A társadalombiztositási juttatások, ingyenes orvosi segít—
ség, a különböző segélyek és jutalmak, újítási díjak, munkaruha—Gas védő—
étel—juttatások, az étkeztetési hozzájárulás, ingyenes vagy kedvezményes be—
utalások szanatóriumokba és üdülőkbe, az ösztöndíjak és egyéb kedvezmé—
nyek állandóan növekvő mértéke jelentősen fokozta a lakosság anyagi jó—
létét.
(_ A lakósság megnövekedett vásárlóerejét fejezi ki az áruforgalom növe——
kedése: a kiskereskedelem — változatlan árakon számítva —— 1954—ben 31
398 JELENTÉS Az ELSO orsvss TERV amnmanmmf _ í ' százalékkal több árut adott el, mint 1949-ben. 1954—ben a megnövekedett
iorgalonmak mintegy 98 százalékát a szocialista (állami és szövetkezeti) kis-, kereskedelem bonyolította le, 1949—ben a szocialista kiskereskedelem része- sedése csak 32 százalék volt.
Az egész áruforgalmon belül az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt az iparcikkek és kisebb mértékben az élelmiszerek forgalma.
A legfontosabb élelmiszerekből általában növekedett az egész lakosság egy főre számított fogyasztása, beleértve a, saját termelésből származó fo—
gyasztást is. 1954—ben kenyérgabonából 8 százalékkal, cukorból 30 százalék- kal, húsból közel 20 százalékkal, zsírból 20 százalékkal volt több, az egy főre eső fogyasztás, mint 1949—ben. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen nőtt a konzerv, tea, kávé, a cukorka— és csokoládé-áruk és a cigaretta fogyasztása
is. A városi lakosság sertéshús—ellátása azonban nem volt kielégítő.
A közétkeztetés forgalma igen gyors ütemben nőtt: 1954-ben'mintegy kétszerese volt az 1949. évinek. 1954—ben már kb. 800 OOO—en vettek részt
üzemi étkeztetésben.
Jelentős mértékben nőtt a forgalom a guházati cikkekből, elsősorban cipőkből, gyermekruházati cikkekből, kötött árukból, selyemszövetből stb.
és a különböző tartós fogyasztási cikkekből is. Az ötéves tervidőszak alatt a lakosság 586 000 rádiót, 578 000 kerékpárt, 42 000 motorkerékpárt, 476 000 fűzhelyet és sok más egyéb tartós fogyasztási cikket vásárolt. Az utóbbi két évben megnövekedett a mezőgazdasági munkaeszközök és az építőanyagok
kiskereskedelmi forgalma is.
Lakásépítkezés, kommunális ellátás.
Öt év alatt több mint 100 000 lakás épült. Sok új lakás létesült az új szocialista városokban: Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, Várpalotán, Kom—
lón és más ipari központokban. Az ötéves tervidőszakban jelentősek voltak a lakosság —— elsősorban a falusi lakosság — magánépítkezései. A lakosság épitkezéseit az állam hosszúlejáratú hitellel és az építőanyag—ellátás nagy——
mértékű növelésével támogatta. A lakásépítkezések üteme azonban elmaradt a lakosság —— különösen a rohamosan növekvő számú városi lakosság -——
szükségletei mögött.
Öt év alatt 630 községet, 300 gépállomást 400 állami gazdaságot és ugyanennyi termelőszövetkezetet kapcsoltak be a villamoshálózatba, 9 vá—
rosban, 27 községben és bányatelepen építettek vízművet, vagy kezdték meg új vízmű építését. Öt év alatt 400 000 lakást kapcsoltak be a közműves ivó—
víz-ellátásba. Fejlesztették ———- különösen Budapest munkáslakta kerületei—v ben —— a víz- és csatornahálózatot.
Nagymértékben megnőtt a Városok utasforgalma: a helyi közlekedési vállalatok 1954—ben összesen 1157 millió utast szállítottak: a villamosok 44 százalékkal, a városi autóbuszok 174 százalékkal többet, mint 1949—ben. Bu—
dapesten öt év alatt 213 km hosszúságú 29 autóbuszvonalat, 3 új villamos;
vonalat és 28 km hosszúságú új trolibuszvonalat létesítettek. Jelentősen ja- vultak a falusi közlekedési viszonyok: öt év alatt 400 km hosszúságú állami bekötő út épült, közel 900 községet kapcsoltak be a távolsági autóbuszhálőw zatba.
mmm—zs AZ ELSÚ orsvss TERV EREDMÉNYEiam. 399
Egészségügy
Az ötéves terv éveiben jelentősen javult a lakosság egészségügyi ellá—
tottsága. 1954 Végén már a lakosság mintegy 60 százaléka, 5,8 millió fő ——
2 millióval több, mint a tervidőszak kezdetén — részesült társadalombizto—
sításban. A társadalombiztositásban egyre inkább részesült a parasztság is.
A társadalombiztosítási juttatások összege erősen nöVekedett: 1954-ben az egy biztosítottra jutó gyógyszerköltség közel kétszerese volt az 1949. évinek.
Emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet száma: 10 000 la—
kosra az 1949. évben 10, az 1954. év végén 13 orvos jutott. Az orvosok több mint felének van szakorvosi képesítése.
Az egészségügyi intézmények hálózatának fejlesztését szolgálták az öt év alatt létesített, illetve bővített kórházak, klinikák, szanatóriumok és szülőotthonok: köztük Budapesten a Tétényi uti új általános kórház, a Moz—
gásterápiai Intézet, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, az Or—
szágos Onkológia Intézet, a Tomcsányi úti koraszülött—kórház, a Korányi tbc. gyógyintézet, a pesterzsébetitbc. gyermekosztály; vidéken a pincehelyi járási kórház, a zalaegerszegi szülészeti—nőgyógyászati pavilon, 19 új, kor—
szerű rendelőintézet létesült, többek között Budapesten (Pestlőrincen és Kis—
pesten), Miskolcon, Tatabányán, Ajkán.
A beruházások, bővítések és átszervezések eredményeként a kórházi ágyak száma az ötéves tervidőszak folyamán 30 százalékkal emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékben nőtt a csecsemő— és gyermekgyógyászati (84 százalék), valamint a szülészeti-nőgyógyászati (33 százalék) ágyak száma.
Jelentősen fejlődött a szakorvosi és üzemorvosi ellátás: az egy igény——
jogosultra jutó szakorvosi rendelőórák száma 1954-ben több mint másfélsze—
rese, az üzemorvosi rendelőórák száma két és félszerese volt az 1949. évinek.
Öt év alatt közel 12 millió tüdőszűrő—vizsgálatot végeztek: 1954—ben há—
romszor annyit, mint 1949—ben. A tbc—halálozás aránya közel harmadára esett: 1949—ben 10 000 lakosra 9,6, 1954-ben 3,4 tbe—halálozás jutott.
Az ötéves terv időszakában, de különösen az utolsó két évben jelentő—
sen javult az anya— és csecsemővédelem. 1949-ben a terhes anyáknak mint—
egy 40 százalékát, 1954—ben már csaknem valamennyi terhes anyát részesí- tették intézményes gondozásban. Az intézetben történt szülések aránya az 1949. évi 30 százalékról 1954—ben 63 százalékra emelkedett. Budapesten már csaknem minden szülés intézetben, vagy orvosi segítséggel történik. Cse-—
csemő—tanácsadáson az ötéves tervidőszak végén az újszülötteknek több mint 80 százalékát mutatták be. Az állam 1953-ben 73, 1954—ben 89 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét.
Az egészségügyi viszonyok javulása, a terhes nőkről történő fokozott gondoskodás következtében a csecsemőhalandóság öt év alatt egyharmaddal csökkent. 100 élveszülöttre 1949—ben 9, 1954-ben 6 egy éven aluli elhalt jutott.
Az összes állandó bölcsődei férőhelyek száma 1954. év végén 21 000, az 1949. évinek több mint négyszerese volt. Ezenkívül még —— elsősorban a fal—
vakban -— közel 7000 idénybölcsődei férőhely is volt.
Az ötéves tervidőszak folyamán közel 900 000 dolgozó részesült szerve- zett üdültetésben, 1954-ben 71 százalékkal több, mint 1949—ben. Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a gyógyüdültetés és az éjjeli szanatóriumok működése is.
400 JELENTÉS—[AZ Elso ors—vas nem Isa-anna
A jelentős mértékben fejlesztett egészségügyi hálózat nem mindenben elégítette ki azokat a szükségleteket, amelyek elsősorban a társadalombizto—
sitás igen széles körre való kiterjesztése nyomán felléptek. A kórházi osztá—
lyok egy része, valamint egyes szakrendelések még zsúfoltak. Nem kielégítő ,a vidék orvosellátottsága; vidéken 10 000 lakosra negyedennyi orvos jut,
mint Budapesten.
Kulturális eredmények
Jelentősen fejlődött az oktatási rendszer, bővült az oktatási intézmények hálózata: a különböző oktatási intézményekben és tanfolyamokon az ötéves
terv végén, több mint 1 700 OOO—en tanultak.
Az ország minden részében új területi és üzemi napközi otthonokatiés óvodákat adtak át rendeltetésüknek. Az óvodai intézmények száma 1954—ben 1000—rel volt több, mint 1949—ben. Öt év alatt több száz új általános iskola és számos új középiskola létesült. Nagyobb mértékben fejlődött a felsőok—
tatási-intézmények hálózata: Miskolcon a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem, Veszprémben Nehézvegyipari Egyetem épült. Budapesten jelentő—
sen bővült a Műszaki Egyetem és újjáépült a Marx Károly Közgazdaságta—
dományi Egyetem, Gödöllőn Agrártudományi Egyetem létesült. ' Valamennyi oktatási intézményben nagymértékben emelkedett a ta—
nulók száma.
1954. év végén a óvodáskorú gyermekeknek mintegy egynegyede része—
sült óvodai ellátásban, számuk 20 százalékkal volt több, mint 1949—ben;
Az ötéves tervidőszak alatt közel 430 OOO—en végezték el az általános iskola VIII. osztályát; 1954—ben számuk 50 százalékkal haladta meg az 1949. , évit. Az 1954. évben -—— szemben az 1950. évi 11 OOO—rel — több mint 26 000—
ven vizsgáztak a dolgozók általános iskolai tanfolyamain.
Az 1954—55. tanév elején 162 000 tanuló járt középiskolába, 73 száza—
lékkal több, mint az 1949—50. tanévben. Öt év alatt több mint 100 000 ta—
nuló tett érettségi vizsgát. A középiskolák esti tagozatain tanulók száma öt év alatt 75 százalékkal nőtt. —
Az ötéves tervidőszak utolsó tanévében 47 500 hallgató iratkozott be egyetemekre és főiskolákra, kétszer annyi, mint 1949-ben és négyszerannyi, mint 1937—38—ban. 1954—ben 8000 dolgozó vett részt egyetemi és főiskolai
levelező oktatásban. Az ötéves 'térvidőszak alatt több mint 27 OOO-en ——
nagyrészt munkások és ,dolgozó parasztok gyermekei —— szereztek egyetemi- főiskolai diplomát; ezek közül 6800 mérnök. 4000 orvos és 1000 mezőgazdász.
A tanulást megkönnyíti, hogy a nappali tagozatos középiskolai tanulók közel 28 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy fele, diákott- honban lakik. Az 1954—55. tanév elején a nappali tagozatos egyetemi hallgatók 84 százaléka részesült ösztöndíjban.
A különböző szaktanfolyamokon az elmúlt öt év alatt 1 187 000 dolgozó szerzett új, illetve eredeti foglalkozásánál magasabb képesítést. Ipari tanuló—
képzés útján mintegy 113 000 fiatal szerzett szakmunkás—képesítést.
Az ötéves tervidőszak alatt indult meg a tudományos dolgozók magas- fokú intézményes képzése: 1954-ben több mint 1000—en vettek részt aspirán—
túrán, és a tervidőszak végéig 829 tudományos dolgozó szerezte meg a ,,tu—
dományok kandidátusa", 297 pedig a ,,tudományok doktora" fokozatot.
A tudományok, a termelőmunka, az irodalom és a művészet terén szer—
zett kiváló érdemeikért öt év alatt 464-en részesültek Kossuth—díjban. 50
JELENTÉS AZ ELSO ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEIRÖL 401
dolgozó nyerte el a szocialista munka hőse megtisztelő címet. Öt év alatt több tízezer dolgozó kapott kormanykítüntetést. A tervidőszak végén 66 000 dolgozó rendelkezett sztahanovista oklevéllel és 32 000 fő kiváló dolgozó—jel—
vénnyel.
Az öt év alatt több mint 73 000 művet adtak ki 262 millió példányban, ebből 91 millió volt a könyvek példányszáma. 1954—ben közel két és félszer annyi könyvet adtak ki, mint 1949—ben, a példányszám 39 százalékkal nőtt.
Különösen az ifjúsági és az ismeretterjesztő művek példányszáma emel—
kedett.
1954-ben összesen 546 millió példányban jelentek meg időszaki sajtó—
termékek, ebből a napilapok példányszáma 375 millió, az 1949. évinek más—
félszerese.
Évről évre emelkedett a szinház—, mozilátogatók és rádióelőfizetők száma. 1954-ben közel két és félszer annyian voltak színházban és moziban, mint 1949—ben. Még nagyobb arányban növekedett az opera és a hangverse—
nyek látogatóinak száma. A rádióelőfizetők száma öt év alatt mintegy 730 OOO-rel gyarapodott, és az 1954. év végén túlhaladta az 1 270 OOO—et. Az 1949. év végén kezdték meg a vezetékes rádió bevezetését: előfizetőinek száma az ötéves tervidőszak végén már negyedmillió volt.
Jelentősen fejlődött a filmgyártás. Öt év alatt 32 játékfilmet, 25 kis- játékfilmet és 737 híradó—, dokument— és egyéb kisfilmet gyártottak.
Nagymértékben javult a falusi lakosság kulturális helyzete: a Vidéki mozik száma 1954 végén közel 2000-rel volt több, mint az ötéves terv kez—
detén. Az ötéves tervidőszak végén már mintegy 1900 területi kultúrotthon és 4000 területi könyvtár működött.
Jelentősen támogatta az állam a sport fejlesztését is. Az ötéves tervidő—
szak alatt épült fel a közel 100 000 fő befogadó képességű Népstadion és emellett az ország egész területén számos sportlétesítményt építettek fel, vagy építettek újjá. 1954 végén 4000 sportkör működött, közel félmillió tag- gal. Az 1952. évi olimpián elért 16 egyéni és csapatbajnokság — 42 arany—
érem —— mellett a magyar sportolók öt év alatt 32 világbajnokságot és 16 Európa—bajnokságot nyertek.
Az első ötéves terv időszakában elért nagyarányú fejlődés következté—
ben átalakult a népgazdaság szerkezete: a termelésben túlsúlyra jutott a szocialista szektor, az ipar, ezen belül a nehézipar a népgazdaság vezető ága lett. Az ötéves tervidőszakban létesített nagy beruházások, amelyeknek egy részét 1955. év folyamán és 1956. év elején helyezik üzembe, biztosítják a termelőerők gyors ütemű fejlődését. Mindez megteremtette a további lehető- ségét annak, hogy a népgazdaság, ezen belül elsősorban az ipar termelőerői a legfejletteb technika alapján erős ütemben tovább fejlődjenek, jelentős tá—
mogatást adjanak a mezőgazdaság termelőerőinek fejlesztéséhez, elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átalakítását és tovább emelkedjék a dolgozó nép
anyagi és kulturális szükségletei kielégítésének színvonala.
Budapest, 1955. május 7.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
2 Statisztikai Szemle
