A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről

A KÖZPONTl STATIS ZTIKAI HIVATAL

JELENTÉSE AZ 1954. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV, TELJESITÉSÉRÖL

A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik:

IPAR

A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101,4 százalékra teljesítette.

Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítet—

ték:

Az 1954. évi

termelési terv teliesítése százalékban

Kohó— és Gépipari Minisztérium ... 100,3 Szénbányászati Minisztérium ... 97,5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium ... 99,6 Könnyűipari Minisztérium ... 101,9 ' Élelmiszeripari Minisztérium ... 103,8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai ... 93,2 Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium

iparvállalatai ... 105,7 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai.. _ 97,9

A helyiipari vállalatok 104,9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113,2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket.

A szocialista ipar 1954—ben 3,1 százalékkal termelt többet, mint 1953—- ban, ezen belül a minisztériumi ipar termelése 0,3 százalékkal, a helyi ipar termelése 27,4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30,2 százalék- kal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát..A nehézipar termelése 3,1

százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9,5 százalékkal, az élelmiszeriparé 12,2 százalékkal több volt 1954—ben, mint 1953-ban.

A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy meg—

kétszereződött; az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954—ben 4,7( százalékkal volt több, mint 1953—ban.

Jelentősen növekedett az iparban 1954 folyamán a közszükségleti cik-

kek gyártása. A szocialista ipar 1954—ben 13 százalékkal több közszükség—

leti cikket termelt, mint 1953—ban. A nehézipar által előállított közszükség—

leti cikkek termelése 35,1 százalékkal haladta meg az előző évit.

' 100

TER'VJELENTÉS, _,

A legfontosabb iparcikkek termelése 1954—ben 1953—hoz képest a követ— , kezőképpen alakult:

Az 1954. évi Az 1954. évi

termelés az termelés az

1953. évi terme- 1953. évi terme-

lés százalékában lés százalékában

Szén ... 103,4 _ Motorkerékpár ... 102,4 Kőolaj ... 143,9 Varrógép ... 116,1 Martinacél ... 95,9 Pamutszövet ... 108,4 Hengereltacél ... 97,0 Gyapjúszövet ... 134,0 Gőzmozdony ... 114,5 Kötöttáru ... 132,8 Teherfelvonó ... 115,9 Cipő ... 1245 Borona ... 620,2 Férfiöltöny ... 142,4 Tárcsás talajművelőgép 250,0 Sör ... 118,0 Traktoreke ... 171,0 Szalámik ... 107,0 Nitrogénműtrágya . . . . 109,6 Étolaj, ételzsír ... 112,1 Foszforműtrágya . . . . 103,0 Vaj ... 116,0 Cement ... 89,3 Szappan ... 120,3 Égetett tégla ... 83,8 Édesipari készítmények 139,8

Kerékpár ... 127,7 -

1954—ben terven felül többek között mintegy 99 000 tonna kőolajat, 9700 boronát, 1100 fogatos vetőgépet, 172 000 négyzetméter húzottüveget, 7 millió négyzetméter pamutszövetet, 1,5 millió négyzetméter selyemszövetet, 48 000 darab női kabátot, 120 000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar.

Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a Szénbányászati Minisztérium 650 000 tonna szénnel, a Kohó— és Gépipari Minisztérium 165 000 tonna martinacéllal, az Építésügyi Minisztérium 206 000 tonna cementtel, 170 millió darab égetett téglával, a Könnyűipari Minisztérium 1,2 millió pár pamutharisnyával, 622 000 munkaruhával ma—

radt adósa a népgazdaságnak. V

1954—ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fé- sűsgyapjú—szöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmaé stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz stb, minőségét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége

még nem kielégítő. "

Számos fogyasztási cikk választéka bővült. így például 1954—ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40—45, férfiöltönyből 30—35, női ka- bátból 60—70 új modell, illetve gyártmányfajta előállítását kezdték meg.

Az év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint pl. a függesztett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árokásó ekéé, a ház—

tartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perlon felhasználásával ké—

szült férfiharisnyáé és fehérneműanyagoké, újfajta konzerveké stb.

Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg működését: a többi között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a Szolnoki Szalmacellulózegyár stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a debreceni Tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bázakerettyén, Vá—

mosmikolán stb.) új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévö üzemet bővítették és kor- szerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet korszerű munkavé—

delmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. évre terve- zett üzembehelyezések egy része azonban 1%'55—re húzódott át.

TERVJELENTES — . 101 9 '

Az iparban több területen vezettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb kör—

ben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az ipar- ,

ban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedé—

sek mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Kü—

lönösen nagy volt az elmaradás az anyagtakarékosságra vonatkozó intézke—

dések végrehajtásában, Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott.

A szocialista iparban 1954—ben az egy munkásra jutó termelés 1,5 szá- zalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a Szénbányászati Minisztérium vállalatainál.

Az év utolsó hónapjaiban némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában.

A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás folytán 1954. évben az ösz—

szehasonlítható termelés önköltsége az előző évihez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén. a villamosener—

gia, a martinacél—öntecs, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox férficipő, a marhahús, az adagolt vaj stb. önköltsége. A Csepel tehergép—

kocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfitcellulóze, a finomított étolaj, a szinszappan önköltsége csökkent.

BERUHÁZÁSOK — ÉPITKEZÉSEK

Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősen csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 száza—

lékkal volt kevesebb, mint 1953—ban. Emellett 1954-ben a beruházások na—

gyobb része szolgálta a lakosság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint , az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és ' kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézipari, az építőipari

és a közlekedési beruházások aránya csökkent. '

A, beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954—ben az építőipar ter- melési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette," ezen belül az Építésügyi Minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99,3 százalék volt.

Az építési költségek 1954—ben az előző évvel szemben nem csökkentek.

Az építőipari szövetkezetek termelése 1954—ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig kö—

zületi megrendeléseket elégítették ki és csak kis részben Végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára.

A lakosság helyi építési szükségleteinek jobb kielégítése érdekében az év folyamán többezer iparengedélyt adtak ki, és jelentősen javult a lakosság építőanyagellátása. A lakosság 1954—ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek tizennégyszeresét), 116 000 tonna meszet (az előző évinek több mint

* kétszeresét), 87 000 tonna cementet (az előző évinek közel ötszörösét).

A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakásépítkezések —— üteme 1954—ben meggyorsult. Az 1954. évben összesen közel 30 000 lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953—ban. Az elkészült lakásokon kivül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből kétszerannyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezések 30 százalékkal halad—

ták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették,

MEZOGAZDASAG

A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazdaság az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: Csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a mű—

trágyával, a növényvédő—szerekkel, mezőgazdasági kisgépekkel való ellátás 1954—ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterületeket hasz- nositották, nagyobb gondot fordítottak a növényápolásra, fellendült az ál-%

lattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal.

Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953—ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, bur- ' gonya és cukorrépa holdankénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb nö—

vényápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedett vetésterület következtében kukoricából negyed—

millió, burgonyából 2 ,6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953- ban A rizstermés a másfélszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybetegség pusztított.

Jelentősen megnőtt —— elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén ——

a vöröshagyma és a paprika termelése. Vöröshagymát 2400, paprikát 2100 katasztrális holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termését—

laga (62, 5 mázsa katasztrális holdanként) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősen felülmúlta.

1954- ben nagy mértékben fejlődött a szőlő- és gyümölcstermesztés is.

Az állam által nyújtott segítség következtében 1954- ben majdnem kétszer—- annyi, az egyéni gazdaságokban ötszörannyi szőlőt telepítettek újonnan, ' mint az előző évben. 1954-ben majdnem négyszerannyi gyümölcsöst telepí-

tettek, mint 1953-ban.

A gyümölcstermés a kedvezőtlen időjárás következtében —-— a fokozot—

tabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő— és bortermésünk lénye-—

gében ugyanannyi volt, mint 1953-ban.

1954—ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gaz—

daságokban az egy katasztrális holdra jutó műtrágyamennyiség közel 60 százalékkal nőtt.

"""""

talában gyorsabb ütemben és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 szá- zalékkal nagyobb területen végeztek őszi mélyszántást a tavaszi növények

alá.

Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6,8 millió volt, 20 százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. 1954 őszén több sertést állítot—

tak hizóba, mint az előző években.

A szarvasmarha—állomány egy év alatt nem növekedett. A tehenek tej- hozama az előző évhez képest emelkedett.

1954—ben megnövekedett a ló-, a juh— és különösen a baromfiállomány.

A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954—ben mind a begyűj—

fmawemxms

103

"tött, mind a piacra hozott baromfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit.

1954—ben a termelőszövetkezetek jobban dolgoztak, mint az előző év—

ben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlagai :magasabbak voltak, mint 1953—ban. Nagyobb volt az állatsűrűség is. Gya—

rapodott 1954—ben a termelőszövetkezetek közös vagyona. Javult a munka- fegyelem, 1954-ben egy termelőszövetkezeti dolgozó átlagosan 265 munka—

aegységet teljesített az előző évi 234—gyel szemben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954-ben átlagosan 24 százalékkal volt több. mint .az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaságból származó jövedelem is.

Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezett—

fsége. Az állami gazdaságok termelése — főleg állati termékekből —— 1954-

;ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22,6 százalékkal, tojásból 6,1 százalékkal, gyapjúból 28,5 százalékkal termeltek többet. Az elmúlt évben 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672000 hízott ser—

téssel és 34 000 hízott marhával járultak hozzá a Szükségletek kielégítéséhez, Ontözéses termelés 1954—ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántó—

területen folyt, mint 1953—ban. Az öntözött terület növeléséhez hozzájárult,

"hogyaz év folyamán elkészült atiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna

mintegy 70 kilométeres szakasza. '

1954—ben az előző éveknél nagyobb ütemű volt a mezőgazdaság gépesí- tése. 1954—ben többek között 4556 traktort, 371 kombá'jnt, 950_cséplőgépet, 3130 traktorekét, 1169 traktoros vetőgépet kapott a mezőgazdaság, ezen—

kívül számos mezőgazdasági munkagépet és mezőgazdasági kisgépet hoztak forgalomba. A gépi beruházások tervét azonban —— elsősorban traktorekéből kés kultivátorból —— nem teljesítették.

A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjavításokra: -— rész- ben a falusi munkára jelentkezett ipari munkások hathatós segítése révén

—— több mint kétszerannyi gépet javítottak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arány—

"ban'a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére

"végzett munka megnövekedett. *

Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110,2 száza—

lékra teljesítették. Mintegy 86 000 katasztrális holdon végeztek — a múlt—

évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést.

A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatási fegyelem terén komoly lazaság van. Bár az állam a terménybegyűjtési kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegyűjtési tervet — a napraforgó kivételével —— nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából ad—

Jtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954—ben betakarított termés meghaladta az előző évit.—Elmaradás volt a 'borbegyűjtési terv teljesítésében is. 4

A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás kere—

tében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen

V belül azonban a kötelező beadás terén —-— a vágómarha kivételével — el—V

* maradás volt.

104 , ' mem—Lama _—

KÖZLEKEDÉS —— HIRKÖZLÉS

1954-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállításnál 0, 8 száza—

lékkal, a hajószállításnál 1,3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953—ban. A tehergépkocsik tonnakilométer teljesít-ménye 7,3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta

1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, Városi autóbuszon 14 százalék-—

, kal utaztak többen, mint 1953—ban.

A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Dunahíd és:

_a Budapest—Pécs közötti műút völgy—hídjai. 1954—ben több város, elsősor—

ban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát.

meghosszabbították, Budapesten mintegy 9 kilométer hosszú új trolibusz—

vonalat helyeztek üzembe. ,

1954 év folyamán emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan.

A posta szabadság—hegyi 150 wattos televíziós adója megkezdte rend—

szeres kisérleti adásait.

A megnövekedett távbeszélőforgalom lebonyolítását szolgálják az év

folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi automata—telefonközpontok.__

ARUFORGALOM

Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesitette és 1954—ben —— Változatlan áron számítva — 21 százalék——

kal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1953—ban. A szocialista kiskeres—

kedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereske—

delem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma.

Az elsőrendű fontosságú élelmiszerekből —— például kenyérből és liszt-—

ből együttesen, száraztésztából, burgonyából —— a lakosság valamivel keve—

sebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. Igy például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékek——

ből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953—ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből még nem tudták a növekvő keresletet megfelelően kielégiteni.

A-lakosság iparcikkellátása az év folyamán lényegesen javult. A keres—

kedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat —-——

különösen az év második felében —— a készletek bizonyos emelkedésével bo—

_nyolították le. Hiány volt azonban többek között jóminőségű szövetekből és,

* cipőkből, egyes konfekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cik——

kekből stb.

Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentős mértékben az eladás. 1954—ben többek kö—

zött 182 000 rádiót (az 1953. évinél 63 OOO—rel többet), 122 000 kerékpárt (az 1953; évinél 29 OOO—rel többet) adott el a kereskedelem.

A ruházati cikkek közül. pamutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövet——

ből 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 szá—

zalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953—ban.

TEÉVJELENTES * .

105

A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több mint 2000 bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskede—

lem hálózatát, ezenkívül 5000 magánkereskedő kezdte meg működését. A _ magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására

kaptak engedélyt.

Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954—

ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a terme—- lők. 1954-ben a cikkek nagyobb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának stb. szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953—banx—A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára —- elsősorban a rossz termés miatt —— magasabb volt az előző évinél.

A LAKOSSAG SZÁMÁNAK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK ES JÖVEDELMENEK ALAKULASA,

SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK

1954—ben mintegy 16 OOO—rel volt magasabb a születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953—hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarorszag népessége 1954—ben 116 OOO—rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére el- érte a 9 750 000 főt.

Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2 435 000 fő volt, 25 OOO-rel több, mint az előző év—_

ben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő

munkakörökben dolgozók aránya. , -

1954—ben az országban —— akárcsak az előző években — nem volt munka-—

nélküliség. Az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munka-—

erőhiány volt.

1954—ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jöve—

delem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek ki—

elégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhal—

mozás aránya a nemzeti jövedelemben.

Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott ár—

leszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954—

ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket.

A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval na—

gyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron tör—

ténő állami felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más.

egyéb kedvezmények.

1954—ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felé-—

ben végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a-

nyugdíjasok jövedelmeit.

' _

Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954-ben 29 szá—- zalékkal volt több, mint az előző évben.

106

Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült; _—

Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti sza korvosi munkaórák

száma 10 százalékkal, az_ üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953—ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, vala—

mint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak.

1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900—zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét.

1954—ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények háló-—

zata; átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napköziotthont 1400 férőhely—

lyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont 8000 férőhely- lyel. Az év folyamán mintegy 102 000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26 OOO—en tettek sikeres érettségi vizsgát.

1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió—* példány—

ban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 száza- lékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. -

Az év folyamán —— elsősorban a falvakban — 250 új mozit létesítettek;

A mozilátogatók száma 1954—ben mintegy 98 millió volt, 25 millióvaltöbb, mint 1953—ban. A szinházlátogatók száma 1954—ben meghaladta a 6 milliót.

Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy 4000 területi könytár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelke—

zésre. ,

A rádióelőfizetők száma 1954—ben 190 OOO-rel nőtt, az év végén meg-e

haladta az 1 270 OOO—et. .

, Budapest, 1955. január 29.

KÖZPONTl STATISZTIKAI HIVATAL