• Nem Talált Eredményt

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1955. évi népgazdasági terv harmadik negyedévének teljesítéséről"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE Az 1955. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV

HARMADIK NEGYEDÉVÉNEK TELJESI'TÉSÉRÖL

A népgazdaság fejlödését, valamint a dolgozók anyagi helyzetének és kulturális szinvonalának alakulását 1955 harmadik negyedévében a követ—

kező adatok jellemzik:

IPAR —-— ÉPlTÖIPAR

A szocialista ipar 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervét 102,5 százalékra teljesitette.

Az egyes minisztériumok a harmadik negyedévi teljes termelési tervü—

ket a következőképpen teljesítették:

százalék Kohó— és Gépipari Minisztérium ... 1043 Szénbányászati Minisztérium . . . .. . . 97,5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium ... 102,9 Könnyűipari Minisztérium ... 1035 , Élelmiszeripari Minisztérium . . . .. .. . . .. 102,l Épitésügyi Minisztérium iparvállalatai . . . lO4,9 Országos Erdészeti Főigazgatóság iparvállalatai' ... 92,5 .Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium iparvállalatai .. lO3,9

A helyiipari vállalatok 101,5 százalékra, a kisipari szövetkezetek 97,4 százalékra teljesítették 1955 harmadik negyedévi teljes termelési tervüket.

1955 harmadik negyedévében a szocialista ipar 92 százalékkal, ezen belül _a minisztériumi ipar 9,3 százalékkal, a helyi ipar 10,4 százalékkal, a szövetkezeti ipar 6,4 százalékkal termelt többet, mint 1954 azonos idősza—

kában. '

Az állami építőipar 1955 harmadik negyedévi termelési tervét — előze—

tes számítások szerint —— 1033 százalékra teljesitette.

A harmadik negyedévben az ipar terven felül többek között jelentős mennyiségű feketeszenet, acélt, hengereltacélt, benzint, cementet, fúró- gépet, kerekes traktort, pamutszöve'tet, gyapjúszövetet, kötöttárut, ruházati és élelmiszeripari cikkeket gyártott.

' Bár a legfontosabb iparcikkek nagy részének termelési tervét teljesí—

tették, illetve túlteljesítették, egyes minisztériumok iparvállalatai néhány

(2)

956 TERVJEL-Ems

termékfajtából a tervezettnél kevesebbet állítottak elő. Nem teljesitette például a Szénbányászati Minisztérium a barnaszén. az aknaszállitó beren—

dezés, a Kohó— és Gépipari Minisztérium a gőzmozdony, a marógép, a híd- szerkezet, a Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium a bauxit, a kénsav, a nitrogénműtrágya termelésének harmadik negyedévi tervét.

Az ipar évkezdettől a harmadik negyedév végéig jelentősen több ipari terméket bocsátott a külkereskedelem rendelkezésére, mint az előző év azo- nos időszakában. Az iparvállalatok exportszállitásai azonban nem voltak eléggé egyenletesek és tervszerűek: bár egyes cikkeket —— köztük több finommechanikai, híradástechnikai és vegyipari terméket —- a tervezettnél korábban és nagyobb mennyiségben adtak át a külkereskedelemnek, más cikkekből —— köztük például egyes közlekedési eszközökből, szerszámgépek—

ből —— nem teljesítették exportáru—átadási kötelezettségüket. Egyes ipari minisztériumok és vállalatok importanyag— és gépmegrendeléseiket nem mindig a szükségleteknek megfelelően adták fel, nem eléggé tartották szem előtt a takarékossági követelményeket. ' '

1955 harmadik negyedéva folyamán az ipari vállalatok álloalapjai újabb üzembehelyezésekkel bővültek. A Lenin Kohászati Művek Elektroacélmű csarnokát 3500 légköbméterrel bővítették. A Sztálin Vasmű Erőműveknéi újabb —— óránként 100 tonna gőz teljesitőképességgel rendelkező —— kazánt helyeztek üzembe. Megkezdte működését a Borsodi Hőerőmű 30 MW—fos II.

sz. gépegysége. Az üvegipar fejlesztését szolgálja a Salgótarjáni Úveg'gyár—

nal üzembehelyezett IV. sz. hutacsarnok. Simontornyán és Mohácson kenyérgyárat, illetve sütőüzemet, Egerben tejüzemet helyeztek üzembe.

Részlegesen üzembehelyezték a Miskolci Pamutfonodát, mintegy 20 000 orsóval.

Az ipar több területén —— elsősorban a gépiparban —— jelentős műszaki—

szervezési intézkedéseket hajtottak végre: a motorkerékpár—alkatrészek és a gyorsacél—szerszámok előállításánál például egyre szélesebb körben alkal—

f mazzák a precíziós öntést; lényeges munkaidő-megtakarítást jelent a fogas—

kerekek egyre nagyobb részének hideghúzással történő előállítása; szélesebb körben alkalmazták az öntvények szilárdságát nagymértékben növelő nagy—

frekvenciás edzést. A tervekben előírt több Épntos műszaki—szervezési intéz—

kedést azonban az ipar nem teljesített. A kohászatban például a frissítő ércnek csak kis részét darabositották; a szénbányászatban nem alkalmazták a terv által előírt mértékben a millszekundumos robbantást.

1955 harmadik negyedévében a termelés növekedését a szocialista ipar túlnyomó részben a termelékenység emelkedése révén érte el. A harmadik negyedévben a szocialista ipar termelékenysége 1954 harmadik negyedév—

hez képest 7,4 százalékkal emelkedett és ezzel az egy munkásra jutő har—

madik negyedévi termelési tervét az ipar 4,9 százalékkal túlteljesítette. A Szénbányászati Minisztériumhoz tartozó iparvállalatok a harmadik negyed- évben nem teljesítették a termelékenységi tervet és az egy munkásra jutó termelési érték alacsonyabb volt, mint a múlt év harmadik negyedévében.

1955 első kilenc hónapjában a szocialista ipar termelékenysége 5,1 száza—

lékkal haladta meg 1953 azonos időszakának termelékenységet. _

Az ipari minisztériumok —— egy—két kivételtől eltekintve ———- a tervezett—

nél alacsonyabb önköltséggel termeltek. A fontosabb cikkek önköltsége ái—

talában mind a tervezett. mind a tavalyi színvonalhoz képest csökkent.

(3)

'I EHVJELENTES ; ' 957

MEZÖGAZDASÁG

A gabonaneműek ez évi terméseredményei—, lényegesen kedvezőbbek a múlt évinél: kenyérgabonából 22 százalékkal, árpából 33 százalékkal többet takarítottak be, mint 1954—ben. Gabonából a szocialista nagyüzemek jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyéni gazdaságok: az állami gazdaságokban a búza betakarított termésátlaga kat. holdanként 2,9 mázsá—

val, a rozsé l,3 mázsával, az árpáé 1,8 mázsával magasabb az egyéni gazda—

ságok átlagánál. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a búza betaka—

rított átlagtermése 1,6 mázsával, a rozse 1,8 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdaságokban. Egyes állami gazdaságokban és termelőszövetke—

zetekben lassan haladt a kalászosok behordása, ami jelentős szemvesztesé—

get okozott. "*

A rendkívül csapadékos időjárás következtében az ipari és a kapás—

növények betakarítása a szokásosnál később kezdődött meg és a kedvező időjárás beállta után sem haladt kellő ütemben. A terméskilátások kedve—

zőek: kukoricából,előreláthatóan közel négymillió mázsával, burgonyából kétmillió mázsával, cukorrépából közel hárommillió mázsával nagyobb lesz a termés, mint a múlt évben volt. Az állami gazdaságok és a termelőszövet—

kezetek várható termésátlagai a kapás— és az ipari növényekből is felülmúl- ják az egyéni gazdaságokét.

A mezőgazdaság ez év elejétől szeptember 30—ig több mint 4700 trak—

tort, ebből 1690 univerzál—traktort, több mint 2800 traktorekét, 740 cséplő—

gépet és számos egyéb mezőgazdasági gépet kapott. Az aratás munkáját az állami gazdaságokban a vetésterület 82 százalékán végezték géppel, a mező—

gazdasági termelőszövetkezetekben az aratás gépesítése meghaladta a 60 szá—

zalékot. A gépállomások ebben az évben 22 százalékkal nagyobb területen végeztek gépi aratást, mint az előző évben, a kombájnnal learatott terület 26 százalékkal növekedett. Közel 50 százalékkal több gépikapálást'végeztek.

mint az előző évben. A mezőgazdasági gépek — elsősorban az aratőcséplő—

gépek és az univerzál—traktorok —— kihasználása nem volt kielégítő.

1955 harmadik negyedévében ismét megélénkült a termelőszövetkezeti mozgalom: a negyedév folyamán 265 új vtermelőszövetkezet alakult, 37 000 család, 49 000 taggal lépett be a meglevő, illetve az új termelőszövetkeze—

tekbe. _ ,

A kenyérgabona-begyűjtés harmadik negyedéves tervét 3,5 százalékkal túlteljesítették és ezzel az 1955/56. gazdasági évben szeptember 30—ig 4 mil—

lió mázsával több kenyérgabonát gyűjtöttek be, mint az előző gazdasági év azonos—időpontjáig. Ebben nagy szerepet játszott a tervszerű állami felvá- sárlás sikere. Árpából 6,5 százalékkal, zabból 2,6 százalékkal többet gyűj—

töttek be, mint amennyit a harmadik negyedévi terv előirányzott. Elmara—

dás mutatkozott a harmadik negyedévben az állatbegyüjtésben: az összes begyűjtés vágómarhából, vágósertésből és baromfiból nem érte el a tervben előirányzottat. Egyes cikkeknél, így a tojásnál és a tejnél az összes begyűj—

tés meghaladta ugyan a tervben előirányzott mennyiséget, de ezt a kötelező beadás elmaradása mellett a szabad felvásárlás túlteljesítésével érték el.

(4)

' "953; "mamam

/

Vágósertésből és vágómarhából a kötelező beadás teljesítése mellett * a szabadfelvásárlás területén volt lemaradás. Ugyancsak lemaradtak a sertés-—

beadással az állami gazdaságok is. '

§ KÖZLEKEDÉS

1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6,4 százalékkal több árut és 4,8 százalékkal több utast szállitotti mint a múlt év azonos időszakában., A vasúti áruszállítás a harmadik negyedévben SA százalékkal volt több, mint 1954 harmadik negyedévében.

Vasúton körülbelül ugyanannyian, távolsági autóbuszon 5,2 millióval többen utaztak, mint 1954 harmadik negyedévében.

ARUFORGALOM

A kiskereskedelem 1955 harmadik negyedévi eladási tervét 98,4 százai?

lékra teljesitette. .A harmadik negyedévi és az első három negyedévi forga—

lom kereken 4 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakának forgalma. A lakosság mind élelmiszerekből, mind iparcikkekből többet vá—

sárolt, mint tavaly.

A fontosabb élelmiszerek közül lisztből 11 százalékkal, sörből 16 száza—

lékkal, cukorból 14 százalékkal növekedett a kiskereskedelem eladása 1954 harmadik negyedévéhez képest. A húsellátás a negyedév második felében némileg javult, a negyedév folyamán a kiskereskedelem mintegy 14 száza—

lékkal több húst adott el, mint a múlt év azonos időszakában.

1955 harmadik negyedévében a nagyobb városok piacaira a termelők összesen mintegy 8 százalékkal több árut hoztak fel, mint 1954 harmadik negyedévében, s a piaci árak szinvonala némileg csökkent. Különösen magas volt a gyümölcsfelhozatal: a megfigyelt piacokra 34 százalékkal több gyü-

* mölcsöt hoztak fel a termelők és a gyümölcsök ára átlagosan 36 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1954 harmadik negyedévében. Az állami és szövet-—

kezeti kiskereskedelemben a gyümölcsárak a múlt évhez képest hasonló mértékben csökkentek. _

lparcikkekből a tavalyinál jóval több és szélesebb választékú készlet állt a fogyasztók rendelkezésére. Az iparcikkek közül például 75 százalékkal több bútort, 44 százalékkal több edényárut, 24 százalékkal több kerékpárt, lényegesen több építőanyagot vásárolt a lakosság, mint 1954. harmadik * negyedévében. Ruházati cikkekből az eladás kevesebb volt, mint a múlt év azonos időszakában.

Sok olyan cikkből — például'egyes gyermekruházati cikkekből, jobb minőségű Cipőkből, női kabátból, tűzhelyből, edényárukból, egyes műszaki cikkekből stb. —— amelyekből a múlt évben még hiány volt, ez év harmadik negyedévében már elegendő mennyiség került forgalomba. Az áruellátás jelentős javulása ellenére néhány iparcikkből ——- például motorkerékpárból, egyes rádiótípusokból, egyes gyapjúszövetekből —— nem tudták kielégíteni a keresletet. Jogosan merültek fel kifogások egyes iparcikkek minőségével

kapcsolatban is. * *

A lakosság a harmadik negyedévben lényegesen több tüzelőanyagot vásárolt, mint. a múlt év azonos időszakában. ' , *

(5)

,/

TERVJELENTÉS ' , 959 _ ,

SZOCIÁLIS ÉS [KULTURÁLIS EREDMÉNYEK

A lakosság egészségügyi és kulturális ellátottsága a harmadik negyedév- ben tovább javult. Ez év folyamán mintegy 500 orvos fejezte be egyetemi tanulmányait. A kórházi hálózat 400 ággyal, a bölcsődei férőhelyek száma 7 OD-zai emelkedett. Számos új üzemegészségügyi létesítményt adtak át ren—

deltetésének. így például a Lenin Kohászati Művek, az Ózdi Kohászati Uze—

mek, a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyár dolgozói új öltözőt, mosdót kaptak, a Salgótarjáni Acélárugyárban új fürdőt létesítettek. A negyedév folyamán (elkészültek a hévízi és a balatonszemesi bányászüdülök, Pécsett és Hosszú—

hetényben munkásszálló épült.

1955 harmadik negyedévében ,állami és magánerőből összesen 6500 lakás építését fejezték be, 10 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Javult a közművekkel való ellátottság. Nőtt a víz— és gázművek

termelése. ,

Az új tanév kezdetéig több iskola építése, fejeződött be. Kiskunfélegy—

házán 10 tantermes, Szolnokon 8 tantermes, Pusztaszabdlcsön 8 tantermes.

Székesfehérvárott 7 tantermes általános iskola létesült.

1955 harmadik negyedévében a kiadott művek példányszáma meg—

haladta a 12 milliót, 25 százalékkal több volt, mint 1954 azonos időszakában.

1955 első három negyedévében több mint 600 tankönyvet adtak ki,*5,2 mil—- lió példányban. A filmszínházak látogatóinak száma 1955 harmadik negyed—

évében meghaladta a 29 milliót,,számuk 1954 harmadik negyedévéhez vi—

szonyítva 15 százalékkal nőtt. A rádióelőfizetők száma a negyedév végén' megközelítette az 1,4 milliót és 15 százalékkal volt több, mint egy évvel

ezelőtt. '

Budapest, 1955. október 18.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Kenyérből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehúsból 7 százalékkal, hentesárukból 13 százalékkal, tej és tejtermékből 4 százalékkal, cukorból 7

TERVJELENTÉSEK A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről ... 581. KÖNYVBÉRÁLAT Bárány István

mára vonatkozóan még nem állnak ugyan adatok rendelkezésre, de az államilag ki- vitelezett lakások száma 1961—ben 28 szá- zalékkal volt több, mint az előző évben és

Az ötéves terv első hárem évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást

Az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembe helyezések és a

zalékkal volt több, mint 1970—ben, az olajkályha—vásárlás az előző évhez képest 30 százalékkal, majdnem 84000 darabbal emelkedett. Az összes fogyasztáson belül

Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vál- lalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban.. A

A takarékbetét—állomány az előző évinél nagyobb mértékben, 7.4 milliárd fo- rinttal, 14 százalékkal nőtt, és az év végén 62 milliárd forint