' A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE AZ 1953. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV
TELJESlTÉSÉRÓL '
A népgazdaság fejlödését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1953-ban a következő adatok jellemzik:
__ — IPAR ——
A párt és a kormány határozatai nyomán az ipar termelési tervét a második félévben módosították: a termelési eszközök rovására növelték a fogyasztási javaik termelési tervét. Az így módosított éves tervet a szocialista ipar lOl,3%—ra teljesítette. '
Az egyes minisztériumok éves tervüket (a következőképpen teljesítették;
Az 1953. évi tervteljesítés százaléka
Kohó— és Gépipari Minisztérium . ., . . 99,8 Nehézipari Minisztérium a. . . .. . . 102,5
Könnyűipari Minisztérium . . . .; . . . . . . . . 99,9 "
Élelmiszeripari Minisztérium . . . . . . . . 100,6 X Építésügyi Minisztérium ipari vállalatai . . . . . . 101,5 Kisiparí termelőszövetkezetek . . . . . ., . . . . 113,1
1953-ban terven felül többek között több mint 700 motorkerékpárt, ' l40 OOO mázsa műtrágyát, 700000 pár pamutharisnyát, 77000 pár bőrcipőtt, 27000 mázsa cukrot, 56000 hl. sört, 100 millió db. cigarettát, 5300 mázsa kolbászfélét termeltek. Egyes fontos termékek termelési tervét azonban nem teljesítették: Pl. a Kohó- és Gépipari Minisztérium hengerelt acélból és teher—
gépkocsiból, a Nehézipari Minisztérium szénből és villamosenergiából és a többi minisztérium néhány egyéb cikkből kevesebbet termelt, mint amennyit a terv előirt. Néhány fontos exportcikk termelési tervét az ipar nem teljesi—
tette.
" A szocialista ipar 1953-ban ll,8%-kal termelt többet mint 1952—ben.
1953—ban a legfontosabb iparcikkek termelése 1952-höz képest a követ—
kezőképpen. alakult:
*
(
TERVJELENTES
1953. évi termelés 1953. évi termelés
az 1952. évi termelés az 1952. évi termelés
százalékban százalékban
Szén . . . . . . . . . . 113,6 Cement . . 100,3 Villamosenergia .. .. 1092 Pamutszövet .. 97,3
Vas és acél .. . . .. 108,6 Kötöttáru * 111,7
Hengerelt acél .. .. 106,6 Nylonharisnya 2634
Esztergagépek . . . . 121,8 Bőrcipő . . 93,5
Tehergépkocsi . . . . 106,3 ! Csizma 130,2
Autóbusz . . . . . . 115,2 Liszt 100,5
Diesel motor . . . . . . 133,1 Cukor 171,2
Motorkerékpár . . . . 114,1 Likőr 115,6
Gép— és motorolaj. . . . 133,8 Sör . . . . . . 134,9 Világítógáz .. ;. .. 116,1 Kolbászfélék .. 141,5
Műtrágya . . 121,0 Cigaretta . . . . 108,2
Tégla . . . . . . . . 120,0 Édesipari készítmények 118,3 Mész . . ( . . . . . . 110,0 Pipereszappan 1222
" A pamutszövetnek, amiből egyébként nagy készletek vannak, és a bőr—
* cipőnek az előzőévine'l alacsonyabb termelése részben külkereskedelmi okokra vezethető vissza.
1953-ban az ipar összesen mintegy 21,3 millió tonna szenet, 4,6 milliárd kWó villamosenergiát, 830000 tonna nyersolajat, 760 000 tonna nyersvasat, több mint másfélmillió tonna acélt, több mint 840 000 tonna hengerelt acélt, * mintegy 14 300 motorkerékpárt, 136 400 kerékpárt, 155 500 rádiót, 220000 ,
tonna műtrágyát, mintegy l,l millió tonna oementet,mintegy 209 millió
négyzetméter pamutszövetet és 8,4 millió pár bőrcipőt termelt.Több fontos fogyasztási cikk és mezőgazdasági termelési eszköz terme- lése —— az új kormányprogrammnak megfelelően —— 1953. második felében jóval több volt, mint az első félévben. így pl. tnaktorból 170 darabbal, mű—
trágya—szórógépből mintegy 400 darabbal, kazalozóból mintegy bal ingatos-fűkaszálóge'pből több mint 500 darabbal. rádióból
700 darab- 16000 da—
rabbal, flanellból 3,6 millió négyzetméterrel, selyemszövetből több mint
730 000 négyzetméterrel, fér'iiingből 181000 darabbal, bakancsból 58000
párral, kötöttáruból 2600 mázsával, pamutharisnyából több mint I,] millió párral, selyem- és n'ylonharisnyából együttesen több mint 80000 párral, cu—korka- és csokoládéfélékből kereken 40000 imázsával, felvágottakból 3700 mázsával, kolbászfélékből 3100 mázsával, szappanból több mint 8300 má—
z'sával termeltek többet a második félévben, mint az elsőben.
1953—ban a termékek önköltsége nem alakult kielégítően. A termelé-
* kenység — az egy órára eső termelés —— a minisztériumi iparban átlag 4,4%—
kal, a Kohó— és Gépipari Minisztérium vállalatainál ll,2%—kal magasabb Volt, mint 1952-ben 1953. második felében a mult év azonos időszakához képest a kormányprogrammnak megfelelően csökkent a túlórák száma.
, A kormányprogramm óta több cikk minősége javult, pl. a selyem és
* pamutharisnyáé, a férfiöltönyé, a gyermekkabáté, a férfiingé és La férficipőe'.
? , Az élelmiszeriparban javították a felvágottak és kolbászfélék minőségét.
Számos fogyasztási cikk választéka bővült: a második félévben többek között
;) cipőiparban 26 új modell gyártását kezdték meg, növelték a női ruházati
TERVJELENTES ' * " , - 5 __
cikkek választékát. A fogyasztási cikkek minősége és a választék bősége a javulás ellenére általában még nem éri el a dolgozók által megkívánt szín—,'
vonalat.
1953-ban az ipar több új gyártmány termelését kezdte meg, mint pl. a villamos kézi szénfúrógép, szénrakodógép, traktoros fűklasza, fejőge'p, * ' sztreptomicin, vérszegénység elleni kristályos vitamin, valamint új ruházati —— T * és élelmiszercikkek gyártását.
MEZÖGAZDASAG
1953—ban a párt- és kormányhatározatok által nyújtott kedvezmények, valamint ra jó terméseredménye'k jelentős mértékben javították a mezőgazda- sági termelők helyzetét. Az egyénileg gazdálkodó panasztok és a termelő—
szövetkezetek különböző juttatások, valamint hitelek és hátralékok elenge—
dése révén több milliárd forint értékű támogatást kaptak. *
A növénytermelés hozamai 1953-ban megközelítették, sőt egyes növé—
nyeknél felülmúlták a kiemelkedően jó 1951. év eredményeit is. Gabonafélék—
ből országosan több mint 7,2 millió, burgonyából mintegy 7,3 millió kuko— _, ricából 13,9 millió, cukorrépából 12, 8 millió, lucernából 5, 3 millió mázsával
több termett, mint 1952 ben.
Az állatállomány 1953. végén, a juhállomány kivételével alacsonyabb, a hizósertésekszáma magasabb volt, mint az előző évben. Az állami gazda—
ságok nem teljesítették se'rte'shús- és tejtermelési tervüket.
A mezőgazdaság szocialista szektorához tartozott az év végén az ország , — szántóterülete'nek mintegy 32%-a. A kormány intézkedései következtében a tartalxékföldeket bérbweadtázk, illetve hasznosították. ,- A termelőszövetke—zeti tagok jövedelme 1953-ban többszörösét tette ki za előzőévinek. Egy munkaegységre közel kétszerannyi kenyérgabonát, 'három és félszer—annyi kukoricát és egyéb terményt, másfélszerannyi kész-
pénzt osztottak ki sa tagok között, mint 1952—ben.
Az egyénileg dolgozó és szövetkezetekbe tömörült parasztság termelési kedve a mezőgazdaságnak nyújtott fokozott segítség eredményeként a máso—
dik félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az előzőéví—
nél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi mezőgazdasági munkákat.
A búza és rozs vetésterülete 1953. őszén közellfélmillió holddal több, mint egy évvel előbb. Minőségi vetőmaggal jelentősen nagyobb területet vetettek
be, mint 1952- ben. —
1953-ban a gépállomások több mint 4 millió kat. hold különféle szán—
tási munkát végeztek, 30 %-ka.l többet, minte egy évvel előbb, azonban nem nyújtottak kellő segítséget a termelőszövetkezeteknek a növényápolási mun-
kák elvégzésénél. A gépállomások mélyszántásí tervüket nem teljesítették és
az egyénileg dolgozó parasztok számára még mindig keveset szántottak.1953-ban 124 000 kat. hold erdőt telepítettek, többet mint az előző évben.
Az állami erdőgazdaságok az elmult évben mintegy 11 000 vagon tűzifáva'l többet adtak a népgazdaságnak, mint 1952-ben.
reavn—ztenree
KÖZLEKEDÉS ,, ' , __ _
, A vasút 1953- ban 12 ,7% —lkaltöbb árut szállított, mint az előző évben. e i
*Az őszi csúcsforgalomban a kocsiforduló átlagos ideje fél nappal rövidebb ' volt, mint a megelőző évben. A hajón szállított áru mennyisége 13% —kial , volt több, mint 1952 ben Tehergépkocsin 1953- ban 41, l%-kal több árut
szállítottak, mint egy évvel azelőtt; a gépkocsiállomány egy év alatt 13% -kal a ,
emelkedett. "
Vasúton 1953 ban 2% -kal többen utaztak, mint 1952- ben, távolsági—
autóbuszon 37% -kal többen. Az autóbuszállomány az előző évhez képest-
33 5% kal emelkedett, nőtt a vasúti személkacsik száma is mindamellett
a személyszállítás terén a helyzet nem kielégítő.ARUFORGALOM
_ A párt- és a kormány határozatai alapján a lakosságnak nyújtott szá—
tmos kedvezmény: a beadási kötelezettség csökkentése, a július l-i és a szeptember 6-i árleszállítás, a békekölcsön alacsonyabb összegben történt _,kibocsátásxa, valamint a régebbi államkölcsönök egyre nagyobb összegű törlesztése stb. jelentősen növelte a lakosság vásárlóerejét Ennek folytán a kiskereskedelmi eladási forgalom 1953- ban 10 ,2% -kal nagyobb volt az előző évinél.
A fontosabb élelmiszercikkek eladása 1952- höz képestia következőképpen emelkedett: a cukoré 18% -,kal a zsíré 24%- kal, az étoloajé és miargariné 150/0-kal, a húsé 23%-kal, az édesipari termékeké 15%-kal; a főbb ipar- cikkek köziil férfikabátból 23,6%-Ikal, női kabátból 9,4%-kal, női cipőből ,lO. 7% -kal, gyermekcipöből 16,4%-kal, fehérneműanyagból 9,30/()Jkal, tűz- helyekből 15 5% kal, rádióvevőkészülékből 12,10/0-kal,edényáruból 1830/0- kal, mosó'szappanból1550/0-kal, pipereszappanból 37 8% -kal adtak el többet mint 1952-ben
A forgalom növekedése elsősorban a párt- és kormányhatározatok végre- hajtásának eredménye. 1953. első felében ,a kiskereskedelmi forgalom lénye- gében azonos volt a megelőző év első félévének forgalmával, míg az év máso-w dik felében 1952, második, félévéhez képest a forgalom jelentősen emelkedett.
Igy például 1953. második félévében cukorkából 13 millió kilogrammal, zsír- ból 6 millió kilógrammal, húsbol 5 millió kilogrammal, bőrcipőböl 729000 párral, kabátból 125 000 darabbal, férfiruhából 59000 darabblal flanellból - mintegy 290000 négyzetméterrel, ,tésűs gyapjúszövetböl 205 OÓO négyZet- __ ) 7
méterrel, kerékpárból mintegy 15800 darabbal, tűzhelyből ll,500 darabbal, ; , rádióból kb. 24 400 darabbal többet vásároltak, mint l952. második íélévé-
ben. A lakosság szeptember 6-tól, az árleszállítás időpontjától december _31—ig 935 millió forinttal többet költött ruházkodásra, mint 1952. aZonos,
időszakában. '
, A fogyasztók szeptember 6- tól az év végéig egyedül a kiskereskedelmi
— vásárlásoknál (a szolgáltatásokat és a piaci vásárlásokat nem számítva)
mintegy 700 millió forintot takarítottak meg. *-
A városi lakosság éle lmiszerellátását javította, hogy_l953'-ban a falusi termelők jóval több mezőgazdasági terméket hoztak piacra, mint 1952-ben;
_ * TEÉVJELÉNIÉS [7
;pl. Zöldség- és gyümölcsfélékből 87% —lkial, baromfiból 23%-kal, tej— és tej—
termékekből 2'811/5-1031 volt több a felhozatal. A piaci árak —— főleg a zöldség— ,'
es gyumolcsfeleké — általában lényegesen csökkentek, aZonban a baromfi, a teás és a zsír ára valamivel magasabb volt az 1952, évinél.A lakosság áruellátása a fogyasztási cikkek'termelése érdekében hozott ( ki intézkedések következtében az év második felében lényegesen javult, de a kereskedelem az erősen megnövekedett keresletnek nem tudott teljes mér—
tékben eleget tenni. Hiány van például: egyes fűszerfélékből, gumi és bőr—
konfekcióárukból, bizonyos építőanyagokból, mezőgazdasági szerárukból és kisgépekből, olcsóbb rádiókból, háztartási kisgépekből és egyes edényfajták—
ból stb. Előfordult, hogy az áruk nem.megfelelő területi elosztása (akadá—L lyozta a lakosság jó ellátását. Az áruk minősége nem volt mindig kielé- gítő. Panaszok voltak egyes ruházai cikkek, háztartási felszerelési tárgyak, ' a háztartási szén és a tűzifa minőségére. Az áruforgalom növekedésével a kiskereskedelmi bolthálózat nem fejlődött arányosan; főleg az élelmiszer—
bolt kevés. Kereskedelmünknek még további erőfeszítéseiket kell tennie a lakosság jó ellátása érdekében. *
BERUHAZ ÁSOK — ÉPITKEZÉSEK
Az 1953-ban megvalósított beruházások értéke kereken 163 milliárd "
forint volt. Az építkezések terjedelme mintegy 3%—kal haladta meg az 1952.
évit. A kormány intézkedései nyomán a fogyasztás növelése érdekében egy- részt a minisztériumok"leszállították a beruházások összegét, másrészt az év második felében megváltozott a beruházások szerkezete is: csökkent a nehézipari beruházások aránya és ennek megfelelően megnőtt a fogyasztási iparokban fektetett, valamint a mezőgazdasági és a szociális—kulturális be-
ruh'ázások aránya. .
Az év folyamán több új üzem kezdte meg működését, és számos meg- 'lévő üzemet bővítettek, illetve korszerűsítettek. Uzembehelyezte'k a Tűzálló- anyaggyár új magnezitgyárát, a Kőbányai Gyógyszergyár, valamint a Cse—
pel Autógyár új üzemépiilete't; a Láng Gépgyár kazánszerelőcsarnokát, a , 'Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár présműhelyét, sa "Hejőcsablai Cement— és
Mészművek további új üzletrészeit. Az alumíniumgyártás fejlesztésére je- lentősen bővítették a bauxitfeldolgozó üzem—einlket, így az almásfüzitői és mosonmagyaróvári timföldgyárakat.
A könnyű- és élelmiszeripar területén a lakosság jobb ellátása érdeké- ben üzembehelyezték a Zalaegerszegi Tejüzemet, ia veszprémi és oroszlányi 'kenyérgyárat, a debreceni és győri hűtőházat. Bővítették a Pécsi Bőrgyárat, a Tisza Cipőgyárat, a Kőbányai Fonóipart, 'a Székesfehérvári Konfekció-
üzemet és még számos egyéb könnyűipari gyárat. '
A mezőgazdaság fejlesztésére, különösen la második félévben, jelentős osszegeket fordítottak, a mezőgazdaság gépesítésére az év folyamán 1216
* 'kombájnt, 670 kévekötő—aratógépet, valamint többezer traktort, traktorekét, traktortárcsát stb. helyeztek üzembe. 81 községet, 33 gépállomást, 96 állami 1
gazdaságot és 102 termelőszövetkezetet villamosítottlak. Bővítették az öntö- / *zéses gazdálkodást, a szocialista szektorban növelték az állatfe'rőhelyek szá:
mát. Az állatférőhelyelk bővítése azonblan'nem tartott lépést a szaporulatta'l, —
"ezért számos helyen az istállók és 'óllak túlzsufoltak.
myname. _i Átadták rendeltetésének az ország legnagyobb sportlétesítményéhra _ 80000 férőhelyes Népstadiont, és az újjáépített 37000 férőhelyes Vörös *
Lobogó stadiont. Uzembehelyezték a 135 ikW-o—s balatonszabadi rádió nagy— , — — adót.*
Az üzemegészségügyi és munkavédelmi beruházások összege nagy- mértékbtn emelkedett. A vállalatok e beruházások megvalósítására a párt—
és kormány határOZata óta több gondot fordítanak: sok üzemben új baleset—
elhárító és szellőző berendezéseket szereltek fel, új öltöző és mosdóhelyi-
séget bocsátottak a dolgozók rendelkezésére és jelentősen bővítették a böl—
csődei hálózatot. Bár a rendelkezésre álló keretet nem használták fel teljesen,_
számos helyen kezdték meg új bölcsődék, üzemegészségügyi és munkavé—
delmi berendezések létesitését. '
A kormányprogramm intézkedései következtében a lakásépítkezések—
üteme 'a második félév folyamán jelentősen meggyorsult. 1953. évmásodik
felében mintegy 24 % -kal több lakás készült el állami erőbőlzv mirt, 1952 azo- ,
nos időszakában. Az 1953. évben befejezett lakásokon kívül közel 16 0003 lakás építése van folyamatban, illetőleg megkezdődött. ' *Az év második felében megkezdték a lakóépületek "tatarozási munkáit.
A Minisztertanács által előírt 100 millió forintos tatarozási programmot az építőipari vállalatok nem minden részletében teljesítették.
Az építőipari Vállalatok az l953-as évben önköltségcsökkentési tervrüket'
nem teljesítették; ! ,
A beruházások előkészítése és végrehajtása az év folyamán nem volt eléggé tervszerű. Az év első felében a túlfeszített beruházási feladatokkal nem tartott lépést ia műszaki tervezés, az építkezések előkészítése és az anyagellátás, Az év második felében a kormányprogramm alapján előírt átcsoportosításokat a minisztériumok nem teljes egészében hajtották végre?
SZOCIÁLIS ÉS KULTURÁLIS EREDMÉNYEK
Az év folyamán SOO-zal emelkedett a kórházi ágyak száma, új kórházi"
osztályok, falusi és városi körzeti orvosi rendelők létesültek, a rendelőinté— ; zeti szakorvosi munkaórák számla növekedett. Az egészségügyi intézmények;
bővítése ellenére, számos kórházban és rendelőintézetben zsufoltság volt, különösen a belgyógyászati, gyermek- és szülészeti osztályokon.
Az anya- és csecsefnővédelemről szóló minisztertanácsi határozat ered—
ményeképpen javult az anyák és csecsemők egészségügyi ellátása. A szülei tések száma több mint 20 OOO-rel emelkedett, a természetes szaporodás 40 év óta 1953—ban volt a legmagasabb. A bölcsödei férőhelyek száma 40%—-kal"
, haladta meg az 1952. évit, azonban különösen a vidék bölcsődei ellátottsága- még nem megfelelő. Az év folyamán az állam mintegy 74 millió forint érték- ben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyé ; %
1953—ban az üzemorvosi munklaórák száma l2%-kal nőtt. Fejlődtek a _társadalombiztosítási és evészsé-gügyi intézmények is, de fejlődésük nem'
tartott lépést a biztosítottak számának rohamos növekedésével: a társadalom- biztosítása 1953 végén már az összlakosság 62% —kára terjedt ki. _
1953-ban fejlődtek oktatási és kulturális intézményeink. Az általános;
iskolai tantermek száma az év folyamán emelkedett. Budapesten a XI. kerü-- _'
TÉRVJÉLENTES '
letben 672 férőhellyel, a XVIII. kerületben 336 férőhellyel új általános'isko—L lákat adtak át rendeltetésüknek, bővítették az I. kerületi Attila-utcai álta—
lános iskolát 336 férőhellyel. Az általános iskolai tantermek száma még nene elegendő: mintegy 10000 osztályteremben délelőtt és délután is oktat—nak"
1953—ban átadták a rendeltetésének Oroszlányban egy 400 férőhelyes, Pere—e cesen egy 500 férőhelyes vájártanulóiskolát, Ózdon egy 200 férőhelyes vas—f—
ipari tanműhelyt. Az év folyamán 37 % -kal többen szereztek középfokú képe—_—
sítést, mint a megelőző évben. Felsőfokú képesítést 6100-a.n szereztek, ezek:
közül 1800 mérnök és 1400 általános iskolai pedagógus. ' _
A kinyomtatott művek száma 25%-—kal, példányszáma 6%—kal emelkew(lett. ,,
Az év folyamán több mint 150 területi kulturotthon és 540 népkönyvtár létesült. A népkönyvtáralk könyvállománya is emelkedett. A *
1953-ban több új mozgóképszínházat létesítettek, elsősorban falvakban,.
A helyáraik 33%—os leszállítása után közel 50%-kal nőtt a mozilátogatók * száma: az év folyamánelérte a 72 milliót. A rádióelőiizetők száma 1953;
végén mintegy 1080 000 volt, 22%—kal több mint 1952 végén. A vezetékes
rádióelőfizetők számla 84%-k181 emelkedett. * ,
A MUNKÁSOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZÁMÁNAK ' ÉS BÉRÉNEK ALAKULASA. NEMZETI JÖVEDELEM
A—munikások és alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész nép-—
gazdaságban 2 410 000 volt, 175 OOO-rel több, mint az 1952-es év átlagában.
A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének felemelése és, a dolgozók létszámának emelkedése következtében a munkásoknak és alkal- ] mazottaknalk kifizetett összes bérek összege 1953-ban l4,2 százalékkal volt ' magasabb, mint 1952-ben. A párt és kormány határozatainak alapján végre— _
hajtott árleszállítás, a csökkentett értékben kibocsátott békekölcsön és az: _ egészségügyi, szociális és kulturális *célo'kna fordított jelentős összegek, valaw v—
mint a mezőgazdaság terméseredményei nagym—értékben hozzájárultak a
munkásokxf'és alkalm—azottak életszínvonalának emelkedéséhez. A' munkások—_
és alkalmazottak reálbér—e a második félévben jóval magasabb volt, mint az; _a
előző év azonos időszakában. X x * , ,_ '
Az 1953. évi nemzeti jövedelem —— az előzetes szamitasok szerint _— skbt 12%—kal magasabb, mint az 1952. évi. 1953-ban a szocialista szektor a nem- zeti jövedelemhez lényegében azonos arányban járult hozzá mint 1952-ben;
a tőkés szektor részesedése 1% -ra csökkent; a kisárutermelőké a jó mező-
gazdasági termés kővetkeztében magasabb, mint 1952—ben;
Budapest, 1954. január 26.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAE
%
