A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1976. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről

(1)

JELENTÉSEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE AZ 1976. ÉVI TERV TELJESlTESERÓL,

A NEPGAZDASÁG FEJLÓDESERÓL

1976-ban a népgazdaság fejlődése, bár a gazdasági növekedés üteme nem érte el a tervezettet, alapvetően a kijelölt irányban haladt. Megkezdődött a nép- gazdasági egyensúly javításának, a termelés hatékonysága erőteljesebb növelésé—

nek folyamata. Tőkés külkereskedelmi mérlegünk hiánya az előző évihez képest számottevően csökkent, a belföldi felhasználás a nemzeti jövedelemnél kisebb ütemben nőtt. Az állami költségvetés hiánya a tervezettet is meghaladó mérték- ben csökkent. A népgazdaság állóeszköz— állománya bővült, műszaki színvonala kor- szerűsödött. A termelők jobban alkalmazkodtak az értékesítési lehetőségekhez, javult () termelés szerkezete. A termelés növekedése teljes egészében a munkater- melékenység emelkedéséből származott.

A gazdasági növekedés ütemét több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. A szél—

sőséges időjárás miatt a mezőgazdaság termelése elmaradt az előző évitől, ami fékezte az élelmiszeripari és azon keresztül az egész ipari termelés emelkedését is A termelés növekedését több ipari ágazatban befolyásolta a belső kereslet mér—

séklődése és a kínálat nem mindenben megfelelő összetétele is. A fejlődést. a gaz- daság növekedését továbbra is nehezítette a világgazdaságban korábban kibon—

takozott kedvezőtlen folyamatok hatása.

A népgazdaság 1976. évi fejlődésének főbb mutatószámai

Az 1976. év

Mutatószám az 1975. év

százalékában

Nemzeti jövedelem . 103

Belföldi felhasználás 101

ipari termelés . 104,1

Építőipari termelés . 104,5-105,0

Mezőgazdasági termékek termelése . . 97

A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó

nominális átlagkeresete. . . 105.5

reálbére . . . 100,5

Egy lakosra jutó reáljövedelem. 101

A lakosság összes fogyasztása . 101,5—102

Kiskereskedelmi áruforgalom (összehasonlítható árakon). 101.4

Fogyasztói árindex 105

A szocialista szektor beruházásai (folyó áron), milliárd forint . Lakásépítés, ezer darab

1976. évi teljesítés

150 939

(2)

1976-ban a nemzeti jövedelem kb. 3 százalékkal nőtt, mérsékeltebben az előző éveknél és a terv előirányzatánál. Az év folyamán megtermelt nemzeti jövedelem

összege folyó áron mintegy 440 milliárd forint volt. Fogyasztásra és felhalmozásra ennél többet használtak fel, amit a behozatali többlet fedezett. A lakosság összes fogyasztása 1.5—2 százalékkal nőtt, mérsékeltebben, mint az előző években, és mint ahogy a terv előírta. Beruházásokra a tervnek megfelelő összeget fordítottak. Az

összes felhalmozás — az állóeszközök és a készletek változása együttvéve — csaknem azonos volt az előző évivel. A belföldi felhasználásnak 75 százaléka jutott fo—

gyasztásra, 25 százaléka felhalmozásra.

!. lPAR -- ÉPlTÖiPAR

A szocialista ipar bruttó termelése 4.1 százalékkal nőtt, A terv előírásának

megfelelően az export célú termelés nagyobb ütemben emelkedett, mint a belföldi felhasználásra szánt termelés.

Az élelmiszeripar nélkül számítva a termelés növekedése 4.9 százalék volt. Leg—

nagyobb mértékben a vegyipar és a villamosenergia-ipar termelése nőtt, 11,1, illet—

ve 7.8 százalékkal. A gépipar több mint 4 százalékkal növelte termelését. Egyes

gépipari ágazatok termelése: a híradás— és vákuumtechnikai iparé. a műszeriparé, a villamosgép- és készülékiparé jelentősen, 7—10 százalékkal meghaladta az egy évvel azelőttit. A gépek és gépi berendezések, valamint a közlekedési eszközök gyártása mérsékeltebben emelkedett. A bányászat 1.4 százalékkal, a kohászat 3.0 százalékkal. az építőanyag—ipar 3.2 százalékkal, a könnyűipar 2.6 százalékkal ter—

melt többet, mint 1975-ben. A könnyűiporon belül a bútoripar, a papíripar. a gyap- júipar, a rövidáruipar és a kötszövőipar termelése emelkedett az átlagosnál na—

gyobb mértékben. Az élelmiszeripari termelés 0.9 százalékkal volt több az 1975. évi-

nél. A fontosabb élelmiszeripari ágazatok közül a baromfi-feldolgozó ipar és a tej-

ipar termelése számottevően nőtt. a húsiparé és a tartósítóiparé csökkent.

A kohászat, a gépipar, az építőanyag-ipar és a könnyűipar termékei iránt a belföldi kereslet mérsékeltebben nőtt, mint a korábbi években. Egyes ágazatokban az exportnövekedés elmaradt az előirányzattól. Az élelmiszeriparban a termelés nagyobb mértékű növelését alapvetően a nyersanyaghiány, az építőanyag-iparban és a könnyűiparban főleg a munkaerőhiány gátolta.

Az ipari termelés szerkezete korszerűsödött, jelentős részben a központi fej- lesztési programokkal összefüggő létesítmények üzembe helyezése révén. Nőtt a közúti járművek és részegységeik termelése. Egyidejűleg csökkent a tehergépkocsi, megszünt a motorkerékpár termelése. Tovább bővült az elektronikus számítógépek és kiegészítő berendezéseik gyártása. A vegyiparban a petrokémiai központi fej- lesztési program megvalósításának eddigi eredményei jelentősek. Az építőanyag-

ipar számottevően növelte a cement-, a falburkolócsempe- és a síküveg—

termelést, a hagyományos építőanyagok termelése kismértékben nőtt. A fűtőanya- gok közül a szén termelése alig haladta meg az 1975. évi szintet, földgázból, kő—

olajból jelentősen többet termeltek az egy évvel azelőttinél.

A szocialista ipar éves átlagban 'l 728000 főt foglalkoztatott, 13400 fővel, 0,8

százalékkal kevesebbet, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az

ipar egészében 4.9 százalékkal, az élelmiszeripar nélkül 59 százalékkal haladta meg az előző évit.

Az 1976. évi befejezésre kijelölt ipari nagyberuházásokat az év végéig átadták, közülük néhányat határidő előtt. A villamosenergia-kapacitás a Dunamenti Hőerő- mű utolső áramfejlesztő egységének átadásával további 215 megawattal, mintegy

(3)

JELENTÉSEK _ 41 J

5 százalékkal bővült. Elkészült a szovjet—magyar földgázvezeték ll. szakasza. Befe- jeződött a nyirád—izamajori ll. bauxitbánya beruházása. Átadták az Ózdi Kohászati

Uzemek rúd- és dróthengerművét (évi kapacitása 300000 tonna hengerelt acél.

ami több mint 10 százaléka évi összes hengereltacél—termelésünknek). A Székes—

fehérvári Könnyűfémmű présműve évi 10400 tonna alumínium félgyártmányt ter- melő kapacitással bővült, a bővítés az országos termelés 7—8 százalékának felel meg. Megvalósult a Dunai Kőolajipari Vállalat ll. fejlesztési üteme. Folytatódtak a számítástechnikai program megvalósítását segítő beruházások, valamint a köny—

nyűipar fejlesztését szolgáló rekonstrukciók. A Szegedi Szalámigyár rekonstrukció—

jóval a szalámigyártó kapacitás 55 százalékkal nőtt.

Néhány fontosabb termék termelése

Az 1976 évi A Az 1976. év

Termék termelés az 1975. év

mennyisége százalékában

Villamos energia, milliárd kilowattóra . . 22.0 107.7

Szén, millió tonna. 25,3 10'1.5

Kőolaj, millió tonna . . . 2.1 106.8

Földgáz, milliárd köbméter . . . 6.1 117,6

Acél, millió tonna . . . 5.7 99,5

Hengerelt acél, millió tonna . . . 29 1069

Bauxit, millió tonna . . . , 2.9 101.0

Timföld. ezer tonna . . . 73ó.0 97,3

Alumínium félgyártmány, ezertonna . . . 134,0 103,5

Tégla, milliárd darab . . . 1.9 1032

Cement. millió tonna . . . 4.3 114,3

Kénsav, ezer tonna . . . 617,0 97,9

Maránátron, ezer tonna . . . . 93,4 102,4

Műtrágya (hatóanyagban), ezertonna . . 680.0 108,4

Növényvédőszer (hatóanyagban), ezer tonna 17,5 107,7

Műanyagok, ezer tonna . . . 141.3 114,6

Autóbusz, ezer darab. . 11,4 107,0

Számítástechnikai termékek (folyő áron),

milliárd forint . . . . . . . . . . 3,3 129,0

Rádió, ezer darab . . . 2504 98.3

Televízió, ezer darab . . . '411,7 103,0

Hűtőszekrény, ezer darab . . . 84343 100,7

Mosógép. ezer darab . . . 197.6 1202

Centrifuga. ezer darab. . . 184,3 111,6

Pamutszövet, millió négyzetméter . . . . 352,5 100.3

Gyapjúszövet, millió négyzetméter . . . . 413 1058

Kötött alsó- és felsőruha. ezer tonna . . . 15.6 109.8

Cipő, millió pár . . . 44.6 103.5

Fogyasztói tej, millió liter. . . 727.8 109,0 Csontos nyershús, ezer tonna . . . .— 4836 88.7

Vágott baromfi, ezer tonna . . . J41.4 106.1

Napraforgóolaj. ezer tonna . . . 53.3 1062

Sör, millió hektoliter . . . 6.8 102,0

Az országos építőipari termelés a tervezettet megközelítően, 4.5—5 százalékkal növekedett. Az állami építőipari vállalatok termelése 6.1 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké és a nem építőipari szervezeteké kisebb mértékben nőtt.

A foglalkoztatottak száma az építőiparban valamivel csökkent, a termelés nö- vekedése teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származott.

Tovább terjednek a korszerű építési módok, javul az építőipar gépesítettsége.

Az építőipari kapacitás bővülése és szerkezete elmaradt az építési igényektől.

(4)

ll. MEZÖGAZ DASÁG

A mezőgazdasági termékek termelése a tervben számított növekedéssel szem- ben — előzetes adatok szerint — 3 százalékkal kevesebb volt. mint egy évvel azelőtt.

A növénytermelés 5 százalékkal, az állattenyésztés 1 százalékkal maradt el az 1975.

évitől. Az elmaradásban a kedvezőtlen időjárás mellett szerepe volt annak is. hogy az év elején alacsony volt a sertésállomány, a szarvasmarha-állomány pedig az év folyamán nem nőtt. Számottevő kiesés volt a nyári érésű zöldségekből, gyümöl—

csökből. burgonyából. kukoricából. szálas takarmányokból és a vágóállat—termelés?

ből.

1976—ban 5,1 millió tonna búza termett. 1.1 millió tonnával több, mint egy év-

vel azelőtt. A hektáronkénti átlagtermés 38,8 mázsa volt. és meghaladta az eddigi

legmagasabb, 1974. évit is. A terméstöbbletnek kb. 80 százaléka a terméshozamok

növekedéséből adódott. Kukoricóból 5.2 millió tonna. az 1975. évi rekordtermésnél 1.9 millió tonnával kevesebb termett. A hektáronkénti terméshozam az előző évi

50,2 mázsáról 38,7 mázsára csökkent. Cukorrépából 4 százalékkal. burgonyából

16 százalékkal, lucernából és vörösheréből 25—26 százalékkal kevesebbet takarí—

tottak be, mint 1975—ben. ,

Nyári érésű gyümölcsökből kevesebb, almából több termett az_ 1975. évinél. A szárazság leginkább a zöldségtermelést sújtotta. A terméskiesés pótlására a mező- gazdasági nagyüzemekben a korábbihoz képest nőtt e növények másodvetése. Az őszi csapadék kedvezően hatott a másodvetésű és az őszi betakarítású zöldség- félék hozamaira, így az összes zöldségtermés valamivel meghaladta az előző évit.

A sertésállomány 1976. december végén 7855 000 darab volt, 902000 darabbal

több az egy évvel azelőttinél. Az állomány a nagyüzemekben és a háztáji—kisegítő gazdaságokban csaknem azonos mértékben nőtt. A szarvasmarha-állomány anagy-

üzemekben emelkedett, a kisüzemekben csökkent. Az év végi állomány összesen

1888000 darab volt, 16000 darabbal kevesebb az 1975. év véginél. Ezen belül a tehén'állomány növekedett.

A vágóállat—termelés az év eleji alacsony állatállomány miatt 8—10 százalék- kal elmaradt az előző évitől, a baromfihús-termelés 1976—ban is számottevően emel-

kedett. A belföldi szükségletre való tekintettel kevesebb vágóállatot és húst expor—

táltak. mint egy évvel azelőtt. Az állati termékek közül a tojástermelés csökkent, a tejtermelés, főleg a hozamok emelkedése folytán, 6 százalékkal nőtt.

A mezőgazdasági keresők száma csökkent. A mezőgazdaság szocialista szek- torában folytatódott a kisebb teljesítményű gépek felváltása nagyobb teljesítmé—

nyűekkel. A traktorállomány az év végén 59 200 darab volt, kevesebb, mint az előző évben. a vonóerőkapacitás azonban 4 százalékkal nőtt. Az év folyamán a mező- gazdasági üzemek többek között 5000 traktort, 2100 gabonakombájnt, 2400 teher- gépkocsit szereztek be. A műtrágya—felhasználás hatóanyagban számítva 1,5 mil-

lió tonna volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban.

lll. SZÁLLlTÁS ÉS HlRKUZLÉS

Az áruszállítás (súly alapján számítva) a termelés és a forgalom növekedésé—

vel összhangban 3.2 százalékkal meghaladta az előző évit, esetenkénti torlódás csak a W. negyedévben volt. Tovább nőtt a tehergépkocsi-közlekedés és a cső- vezetékes szállítás aránya: tehergépkocsin 4.8 százalékkal, csővezetéken 12,1 szá- zalékkal több árut szállítottak az egy évvel azelőttinél. A távolsági személyszállí- tásban részt vevő utasok száma 1.8 százalékkal emelkedett, Autóbuszon 4,8 szó—

(5)

JELENTÉSEK 41 3

zalékkal többen, vonaton kevesebben utaztak, mint 1975-ben. A személyszállítás—

ban fokozódott a személygépkocsik szerepe.

1976—ban a vasút a tervezettnél több új villamos és Diesel-mozdonyt szerzett be.

A villamos és dieselvontatás aránya elérte a 91 százalékot. Folytatódott a vonalhá-

lózat. valamint a pálya— és állomásbiztositás korszerűsítése, a záhonyi átrakókörzet fejlesztése.

_ 1976—ban 1400 új autóbuszt és sok más személyszállító közúti járművet-"állí—

tottak forgalomba. Az ország személygépkocsi-állománya mintegy 70 OOO-rel nőtt, és az év végén elérte a 650 OOO—et. Az év folyamán 16500 darab új tehergépkocsit helyeztek üzembe. Átadták a forgalomnak a budapesti metró Deák tér—Nagyvárad tér közötti szakaszát és az ehhez kapcsolódó aluljárókat. Folytatódott az úthálózat bővítése, illetve korszerűsítése.

A hírközlésben 20 OOO-rel nőtt a telefon-főközpontok befogadóképessége, az alközpontoké 23000 állomással bővült. Befejeződött a solti nagyteljesítményű kö- zéphullámú rádióadó építése.

lV. KULKERESKEDELEM

A terv a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében fő feladatként a tőkés viszonylatú passzívum csökkentését jelölte meg. amit az exportnak az im- portnál számottevően gyorsabb növelésével kellett elérni. Ez a cél megvalósult.

Az összes kivitel -- összehasonlítható áron — több mint 8 százalékkal emelkedett. nagyobb mértékben, mint a behozatal, amely — ugyancsak összehasonlítható áron - 4 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi forgalom passzívuma kb. 35 százalék-

kal kisebb volt. mint egy évvel korábban. A passzívum csökkenése nagyobbrészt a

dollár és egyéb tőkés devizaelszámolású forgalomban következett be. de jelentős volt rubel viszonylatban is.

A népgazdaság fejlődésében továbbra is nagy szerepe volt az államközi szer—

ződéseken alapuló szocialista viszonylatú áruforgalomnak. A nem szocialista or- szágokba exportált árumennyiség az előző évi stagnálás után növekedett.

A behozatalon belül legnagyobb mértékben az anyagok és a mezőgazdasági—

élelmiszeripari termékek importja fokozódott. Kismértékben nőtt az energiahordozók és a fogyasztási iparcikkek behozatala is. a gépeké kevesebb volt, mint az előző évben.

A kivitelen belül az ipari termékek exportja nőtt. Elsősorban a kohászat és a vegyipar növelte exportját, a gépipari és a könnyűipari termékek kivitele mérsékel-

tebben emelkedett. Az élelmiszer-kivitel — a mezőgazdasági termeléssel összefüg-

gésben — kisebb volt az 1975. évinél.

V. BERUHÁZÁS s

A szocialista szektor beruházásaira a tervnek megfelelően 150 milliárd forintot fordítottak. Ez folyó áron csaknem 3 százalékkal több, volumenben annyi, mint az előző évben volt.

A beruházások anyagi—műszaki összetétele javult. Az építési beruházások ösz- szege kisebb, a gépberuházásoké nagyobb volt a tervezettnél. Állami beruházások- ra. ezen belül nagyberuházásokra kevesebbet, a vállalatiakra - elsősorban az ex—

portnövelést célzó, hitellel finanszírozott beruházásokra — többet fordítottak, mint amennyit a terv előírt. Az erőforrásokat elsősorban a befejezés előtt álló nagybe—

ruházásokra koncentrálták. Az 1976-ban befejezésre előirányzott nagy létesítmé-

(6)

nyekben megkezdődött a termelés, bár egyes kiegészítő és kapcsolódó létesítmé—

nyek még nem készültek el. Az év folyamán öt új nagyberuházás kivitelezését kezd- ték meg.

Vl. NÉPESSÉG. NÉPMOZGALOM, FOGLALKOZTATOTTSÁG.

A LAKOSSÁG ÉLETKURULMÉNYEI

Az ország népessége _1977. január 1-én 10625 000 fő volt. 1976-ban 185 400 gyermek született, 8800;zal kevesebb, mint az előző évben. és 132 100—an haltak meg.

1000—rel többen, mint 1975-ben. Ezer lakosra 17.5 élveszületés és 12.5 haláleset jutott. A természetes szaporodás így az 1975. évi 63100 főről 53 300 főre csökkent.

és ezer lakosra számítva 5,0 fő volt. Ezer élveszületett közül 30 halt meg egyéves

koron alul, kevesebb. mint 1975—ben. '

1977. január 1-én az aktív keresők száma 5.1 millió volt, ugyanannyi, mint egy évvel azelőtt. A létszám a főbb termelőógazatokban -— az iparban, az építő- iparban és a mezőgazdaságban —- csökkent. a többi ágazatban kismértékben emel—

kedett.

A nyugdíjasok száma 1 802000 főről 1871 000 főre emelkedett. Megkezdődött

a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjkorhatárának fokozatos csökkentése. Gyermek-

gondozási segélyben 287000 anya részesült, a dolgozó nőknek kb. 13 százaléka.

22 OOO—rel több, mint egy évvel korábban.

A munkások és alkalmazottak nominális havi átlagkeresete mintegy 3200 fo—

rint volt, kb. 5.5 százalékkal több, mint 1975-ben. Az emelkedés a különböző ágaza—

tokban megközelítően azonos volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a papíripari, a bölcsődei és az óvodai dolgozók bére, akiknél központi béremelést hajtottak végre. A kereseteket az első félévben havi 50 forint, júliustól havi 110 forint egészítette ki a tüzelő— és a húsáremelés kompenzálására.

A pénzbeni társadalmi juttatások összege 15 százalékkal emelkedett. Családi pótlékra 7,5 milliárd forintot, gyermekgondozási segélyre 3.5 milliárd forintot folyó-

sítottak. 16—16 százalékkal többet, mint 1975—ben. Nyugdíjakra 32,3 milliárd forintot fizettek ki. az előző évinél 19 százalékkal többet.

Az egy keresőre jutó reálbér országos átlagban kb. 0.5 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok keresetének reálértéke hasonlóan

alakult. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme. ami a bérjövedelmeken kívül ma-

gában foglalja a különféle pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatásokat is, összességében a tervezettnél kisebb mértékben. kb. 1 százalékkal emelkedett.

A lakosság fogyasztása reálértéken 1.5—2 százalékkal haladta meg az előző évit. Akiskereskedelmiforgalom folyó áron 6.8 százalékkal. összehasonlítható áron 1.4 százalékkal volt több. mint 1975-ben. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása volumenben 3 százalékkal emelkedett. Az iparcikkek forgalma megegyezett az 1975.

évivel. Ezen belül a ruházati cikkek eladása mintegy 3 százalékkal csökkent, a vegyes iparcikkeké 1 százalékkal emelkedett. A lakosság részére végzett fogyasztási

szolgáltatások mennyisége mintegy 2 százalékkal meghaladta az előző évit. A saját

termelésből származó mezőgazdasági termékek fogyasztása valamelyest csökkent.

Mindent egybevetve. a lakosság életszínvonala —- gazdasági lehetőségeinkkel

összhangban -_ mérsékeltebben emelkedett az előirányzottnál.

Az áruellátás lényegében kiegyensúlyozott volt. Nagyobb áruhiány —- különösen az első félévben -— zöldségből és burgonyából volt. Az a'ruellátás javítására számos

intézkedést tettek: egyebek között terven felül importáltak burgonyát és húst, egy—

idejűleg csökkent az export. Az év utolsó hónapjaiban valamennyi fontos élelmi- szerből kielégítő volt a kínálat. Az iparcikkek közül esetenként főleg egyes szerelési

(7)

JELENTÉSEK "

415

és építőanyagok beszerzése jelentett gondot. Az üzlethálózat számottevően bővült és korszerűsödött.

Emelkedett és sok esetben korszerűsödött a háztartások gépesítettsége, tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. Az év folyamán többek között 250 300 hűtő- szekrényt, 177 000 mosógépet, 248 500 televíziót. 728 100 rádiót, 95 100 magnetofont.

7.4 milliárd forint értékű bútort, 80 500 személygépkocsit vásároltak. A lakosság tulajdonában az év végén mintegy 620000 személygépkocsi volt.

A fogyasztói árszinvonal — a kiskereskedelmi, a piaci és a szolgáltatási ár—

színvonal együtt — a tervezettnél nagyobb mértékben, 5 százalékkal emelkedett.

A túllépés főleg abból adódott. hogy a burgonya—. a zöldség— és a gyümölcsárak az első félévben és nyáron igen magasak voltak. és éves átlagban 28 százalékkal meghaladták az előző évit. Az év utolsó hónapjaiban a zöldség- és gyümölcsárak már alacsonyabbak voltak, mint 1975 megfelelő hónapjaiban. A ruházati cikkek ár—

színvonala 4.8 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 5.1 százalékkal volt magasabb. mint 1975—ben.

Nőttek a lakosság megtakarításai. Az év végén a takarékbetét-állomány meg—

közelítette a 93 milliárd forintot, ami 14 százalékkal több volt az egy évvel az-

előttinél.

Az év folyamán állami erőforrásból 32 400. magánerőből 61 500, összesen

93 900 lakás épült. Az állami erőből épült lakások száma 4400-zal, a magánerőből épült lakásoké 7500-zal meghaladta az előirányzatot.

Egészségügyi ellátásra az állami költségvetés mintegy 12 milliárd forintot fordí- tott. A kórházi ágyak száma 2300—zal 92 400—ra. az orvosok száma 760-nal 27 800-ra emelkedett. Az év végén az összes körzeti orvosi állások 6 százaléka -- zömében vidéken — nem volt betöltve. Egy általános orvosi körzetre 2590 lakos jutott. A böl—

csődei helyek száma az év folyamán 2100—zal bővült. és az év végén 52000 volt.

Az állami költségvetés az oktatási intézményekre mintegy 17 milliárd forintot fordított. Az óvodai helyek száma az 1975. év végi 296 OOO—ről 311 OOO-re emelkedett.

Száz 3—5 éves gyermek közül 1975—ben 76, 1976-ban 80 járt óvodába.

A különböző oktatási fokozatokon 1.8 millióan tanulnak. Az általános iskolát

végzettek 88 százaléka továbbtanul. A 14—16 évesek 39 százaléka jár szakmunkás-

képző iskolába. a 14—17 évesek 37 százaléka középiskolás és a 18—25 évesek 4.5 százaléka egyetemi. főiskolai hallgató.

Közművelődésre állami erőforrásokból mintegy 5 milliárd forintot költöttek. Az

év folyamán 8400 könyvet adtak ki 89 millió példányban. A kiadott könyvek száma és példányszáma az előző évekénél nagyobb mértékben nőtt. Ezer lakosra az év vé- gén 233 televízió-előfizető jutott.

VIl. IDEGENFORGALOM

A év folyamán 9.9 millió külföldi érkezett az országba, 5.4 százalékkal több, mint az előző évben. Ezen belül az egy napnál hosszabb ideig az országban tartózkodó turisták száma 5.6 millió volt. 555 OOO—rel, 11 százalékkal több az előző évinél. A turisták 84 százaléka a szocialista országokból érkezett. számuk 607 OOO—rel nőtt. A

nem szocialista országokból érkező turisták száma 52 OOO-rel csökkent.

A külföldre utazó magyarok száma 3.9 millió volt, 13 százalékkal több, mint

1975-ben. A kiutazók 93 százaléka a szocialista országokat kereste fel.

Budapest, 1977. február 12.

K'O'ZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL