A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1979. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről

JELENTÉSEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE

AZ 1979. ÉVI TERV TELJESITESERÓL, A NEPGAZDASÁG

FEJLÓDESERÓL

1979-ben a gazdasági fejlődés iránya alapvetően megfelelt a népgazdaságií tervben előírt követelményeknek. A gazdasági munka fő feladata. a gazdaságie egyensúly javítása megvalósult. ezen belül elsősorban a nem rubel elszámolású külkereskedelmi áruforgalom passzívumának csökkentése alakult a tervezettnél ked—*

vezőbben. A külső egyensúly javulásához hozzájárult, hogy a belföldi végső felhasz- nálás -— az előző évinél sokkal kisebb készletfelhalmozás miatt -— csökkent. Mind a lakosság fogyasztása, mind a beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A gazdasági növekedés üteme mérséklődött. A termelés mennyisége és összetétele

több területen a gazdaságosság követelményeivel és az értékesítési lehetőségekkel;

összhangban változott, a kivitel dinamikusan nőtt. A népgazdaság egészében a ter—' melési szerkezet átalakítása az indokoltnál lassabban haladt előre. Kedvező irányú változások kezdődtek a munkaerő—gazdálkodásban. Az élő munka termelékenysége-

emelkedett. a gazdálkodás hatékonyságának javulása azonban nem volt kielégítő.

Az eredmények eléréséhez hozzájárult. hogy a gazdálkodó szervezetek jo bban alkal—-

mazkodtak a szigorúbb feltételekhez és követelményekhez.

A népgazdaság 1979. évi fejlődésének főbb mutatószámai

Terv Tény

Mutatószám

az 1978. év százalékában

Nemzeti jövedelem . . . 103—104 101—101,5

Ipari termelés . . . 104 102.8

Országos épitési—szerelési tevékenység . . . . 100 101

Mezőgazdasági termékek termelése . . . 103—103,5 100

Egy lakosra jutó reáljövedelem . . . 102 100

A lakosság összes fogyasztása . . . ICES—103 102,5—103 A szocialista szervezetek beruházásai. milliárd fo—

rint [204—206 206

1979-ben a megtermelt nemzeti jövedelem az előzetes adatok szerint megha—

ladta az 550 milliárd forintot. Összehasonlító áron a növekedés 1—1.5 százalék volt,

kisebb a tervben számítottnál. A tervezettnél mérsékeltebb növekedés nagyrészt ab- ból adódott, hogy —— főleg természeti okok miatt —- a mezőgazdaság termelése nem

nőtt és a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása csökkent. Emellett a szám ítottnálí

kevésbé emelkedett néhány más ágazat termelése is.

A termelés növekedése a tervnek megfelelően, elsősorban az export árualapot

bővítette. A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása az előző évinél

mérsékeltebben, lényegében a tervezett ütemben, 2.5—3 százalékkal növekedett. A beruházások volumene azonos volt az előző évivel, a készletek alig emelkedtek, 5.

ez hozzájárult ahhoz. hogy a belföldi felhasználás ne haladja meg a tervezettet, a gazdasági egyensúly javuljon. Az előző évinél számottevően kisebb készletfelhalmo—v zás következtében a belföldi felhasználás 1978—hoz képest összességében kb. 6 szó- zalékkal csökkent. Értéke ennek ellenére 1979-ben is nagyobb volt a termelésnél.

A behozatali többlet azonban az előző évihez képest számottevően, (: tervezettnél is jobban mérséklődött.

IPAR

A népgazdasági terv az ipari termelés 1978. évinél mérsékeltebb, 4 százalékos növelését irányozta elő. A szocialista ipar bruttó termelése 2.8 százalékkal emelke-

dett. *

A termelés alakulását befolyásolta az. hogy —- a lehetőségekkel összhangban — elsősorban a kivitelt gyorsan növelő és a belföldi kereslethez rugalmasan alkalmaz-r kodó vállalatok és szövetkezetek fokozták termelésüket. Több területen korlátozta a termelés bővítését az igényeknek nem megfelelő termékszerkezet, minőség, az időn- ként akadozó anyag— (főleg importanyag—) ellátás, a kooperációs kapcsolatok.

A vegyipar 4.6 százalékkal növelte termelését. Az építőanyag-ipar, a gépipar és

az élelmiszeripar termelése 3—3,5 százalékkal nőtt. Viszonylag mérsékelten emelke-

dett a kohászat termelése, a könnyűiparé alig haladta meg az előző évi szintet. A gépipari ágazatok fejlődése differenciált volt. Jelentősebben a gépek és gépi be- rendezések gyártása, a híradás— és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar termelése bővült (6—8 százalékkal).

Az ipari termékek export értékesítése jelentősen, 119 százalékkal fokozódott.

A vállalatok és szövetkezetek mind rubel, mind nem rubel elszámolású viszonylatok—

ban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export átlagosnál jóval nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet, és e termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiszeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználá- son belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy— és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2.7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4.6 százalékkal emelkedett.

A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1.6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkozta—

tottra jutó termelés 4.5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó ter- melés tovább csökkent.

Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a többi között a szovjet—magyar földgázvezeték Ill. szaka—

szának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5.3 milliárd köbméterre nőtt.

A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a Deáki Bauxitbánya. Termel az új Bélapátfalvai Cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állt a Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A Ti- szai Kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolajfeldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási

idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas Hajdú-

sági Cukorgyárat. amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte a

termelést a Kaposvári Húskombinát új üzeme.

304 JELENTÉSEK

Néhány fontosabb termék termelése

Az 1979. évi Az 1979. év

Termék termelés az 1978. év

mennyisége százalékában

Villamos energia. milliárd kWó . . . . . . . . . . 24,5 %,!)

Szén, millió tonna . . . . . . . . . . . . . . 25,7 100.0

Kőolaj, millió tonna . . . . . . . . . . . . . 2.0 922

,,Földgóz, milliárd köbméter . . . 6.5 88,7

Acél. millió tonna . . . . . . . . . . . . . 3,9 100,8

Hengerelt acél, millió tonna . . . 3.2 101.6

'Bauxit, millió tonna . . . . . . . . . . . . . . 3,0 102.7

Timtöld ezer tonna . . . . . . . . . . . 793.4 101,0

,Aluminium- félgyórtmóny, ezertónna . . . 145.3 96,3

Tégla, milliárd darab . . . . . . . . . . . . . 1.9 98,6

Cement, millió tonna . . . . . . . . . 4.9 102.0

Műtrógya (hotóanyagban), ezertonna . . . . . . . 1 042,5 1019

"Növényvédőszer (hatóanyagban), ezer tonna . . . . 23,1 102,7

Műanyagok, ezer tonna . . . . . . . . . . . . 294.0 1382

'*'Vegyi szálak ezer tonna . . . .. . . 27,3 96.21

Autóbusz, ezer darab . . . 13.11 102.1

Szómítóstechnikai termékek (folyó órón) millióról forint . 52 115,4

Televizió, ezer darab . . . . . . . . . . . 421, 0 9ó.8

Ebből színes televízió, ezer darab . . . . . . . . 26. 7 821

Magnetofon, ezer darab . . . 344,3 1214

Hűtőszekrény. ezer darab.. . . , 458,6 106,1

Mosógép. ezer darab. . . 218,8 98.0

"Háztartási villamos forróviztóroló,ezerdarab. . . . . 168, 0 91,5

Háztartási edény. ezer tonna . . . . . . . . . . 81 90.9

Bútor (folyó áron), milliárd forint . . . . . . . . . 10,8 107,8

Pamutszövet, millió négyzetméter . . . 348.8 95,5 Gyapjúszövet, millió négyzetméter . . . 41,0 963

Cipő, millió pór . . . 44,8 97.6

Csontos nyershús, ezer tonna . . . . . . . . . . 593,1 108.ó

Fogyasztói tej, millió liter. . . 797.7 101,9

Va'gott baromfi. ezer tonna . . . . . . . . . . . 160,7 102.7

Napraforgóolaj. ezer tonna . . . 85,8 116,5

Sör, millió hektoliter . . . . . . . . . . . . . 7.4 102,2

VLiszt, millió tonna . . . . . . . . . . . . . . 1.3 100,1

Kenyér, millió tonna . . . . . . . . . . . . . . 0.9 99,6

'Cukor, ezer tonna . . . . . . . . . . . . . .

497,4 100.3

ÉPlTÖlPAR

Az országos építési—szerelési tevékenység 1 százalékkal. ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2.1 százalékkal nőtt.

A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel. 1.7 százalékkal ke- vesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számotte—

vően csökkent. Az egy foglalkoztatottro jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett.

Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű épitési módok ter—

jedésével a munkák szervezettsége javult.

Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg. mint 1978-ban. a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága .r-azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette. mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 la- 'fkós épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700—zal keve-

sebb. Az állami erőből épített lakások száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakás- sal haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a ter- vezettnél kevesebb lakás épült.

MEZÖGAZDASÁG. ERDÖGAZDÁLKODÁS, VíZGAZDÁLKODÁS

1979-ben a mezőgazdasági termékek termelése, a kedvezőtlen időjárás miatt

— a tervtől eltérően — nem nőtt. hanem összességében az előző évi szinten maradt.

Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet, a kistermelők kb. 5 százalékkal kevesebbet ter- meltek. mint 1978-ban. Az össztermelés előző évi szintjét pótlólagos munka— és esz- közráfordítással —- a kifogyott, illetve elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — lehetett elérni.

A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csök- kent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnái. Búzából 3,7 millió tonna termett. A termésátlag hektáronként 3260 kilogramm volt, 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kukoricából —— a vetésterület és a hozamok növekedése következtében — 7.4 millió tonnát takarítottak be, 08 millió tonnával többet. mint 1978-ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáron- kénti 5420 kilogrammos termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a ter—

més egyes szálas takarmányokból és gyümölcsfélékből. valamint burgonyából.

Rizsből, a legtöbb zöldségféléből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok

következtében —- 87 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az állattenyésztés termelésének növekedése a tervnek megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha—állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 száza- lékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállat-termelés 2 százalékkal, a ki- fejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojástermelés a számítottnak meg- felelően csökkent.

A megművelt mezőgazdasági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazda—

ságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkozta'tottak átlagos létszáma 789000 fő volt, 0.4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek- ben a termelékenység javult. A mezőgazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásároltak. Csökkent a mezőgazdaság műtrágya-fel—

használása, egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban számolva 218 kilo- gramm műtrágya jutott.

Az erdőtelepítés és fásítás a terveknek megfelelően haladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakitermelés megközelítette a számítottat.

A vízgazdálkodás fő'előirányzatai —— a szennyvíz-tisztítás kivételével — megvaló- sultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A köz- műves vízellátásban részesülő lakosok száma 500 OOO-rel. 7,9 millióra növekedett.

SZÁLLlTÁS ÉS HlRKUZLÉS

A közlekedési vállalatok az előző évinél 1.6 százalékkal több árut szállítottak, árutonnakilométer teljesítményük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállítás—

ban 1.5 százalékkal. Cl helyi tömegközlekedésben 2.4 százalékkal több utast szállí-

tottak. Mind az áruszállításban, mind a személyszállításban tovább nőtt a közúti

közlekedés aránya.

.6 Statisztikai Szemle

306 JELENTÉSEK

A vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-ben 144 Diesel-mozdonyt, 38 motorkocsit,

258 személy— és 2967 teherkocsit szereztek be. A korszerű vontatás aránya 94.5 szá—

zalékra nőtt. A közúti szállításban 18000 új tehergépkocsit helyeztek üzembe.

A tömegközlekedést 1027 autóbusz, 25 trolibusz, 18 HÉV—motor- és pótkocsi, va- lamint 20 metrókocsi forgalomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamán 81 OOO-rel nőtt és év végén 920 000 volt, ebből mintegy 875000 a lakos- ság tulajdonában. Az országos közutakon mintegy 1100 kilométer, a tanácsi köz—

utakon 700 kilométer hosszúságban végeztek útburkolat—korszerűsítést, illetve meg——

erősítést. Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a Tisza—hidat, Győtött a Duna-—

hidat, Körösladányban a Körös-hidat.

A telefon-főközpontok befogadóképessége 34000. az alközpontoké 30000 ál- lomással bővült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az összes főállomás

74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhivásos kapcsa-

latunk.

KULKERESKEDELEM

Az ország gazdasági életében fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcsolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttmű—

ködés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is.

Növekedett a szorosabb együttműködést feltételező termelési kooperációs megálla- podások szerepe.

Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978—ban. Az 1978. évi nagymértékű anyagimport, s készletnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkész- termékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évvel azelőtti szintet a fo- gyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes.

anyagokból. félkésztermékekből és alkatrészekből, továbbá gép ekből nőtt. Számotte-

vően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja.

A rubel elszámolású külkereskedelmi forgalomban a behozatal mennyisége 4 százalékkal, a kivitelé 9 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók és a villamos- energia importja jelentősen nőtt. mivel megindultak a gáz- és a villamosenergia- szállítások a Szovjetunióból az orenburgi gázvezetéken. illetve a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezetéken. Jelentősen fokozódott a KGST-országokkal :: gé—

pek. szállítóeszközök és egyéb beruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforga- lom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműkö—

dés, valamint a közös beruházások megvalósítása. A rubel elszámolású passzívum

kisebb volt, mint 1978—ban és lényegében megegyezett az éves tervben számítottal.

A nem rubel elszámolású forgalomban. a terv célkitűzésének megfelelően, a behozatal jelentősen mérséklődött. a kiviteldinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt.

A világpiaci árak, különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979—ben- ismét erőteljesen emelkedtek, a cserearányromlás meghaladta a számítottat. Ennek

ellenére a behozatali többlet számottevően csökkent, s a tervezettnél is kisebb volt.

BERUHÁZÁS

A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, keveseb—

bet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lé- nyegében megegyezett az egy évvel azelőttivel.

Központi állami beruházásokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel töb—

bet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg.

A vállalatok és szövetkezetek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet használtak fel. A hitelfelhasználáson belül nőtt a konvertál- ható export árualapot bővítő beruházási hitelek aránya. A vállalatok és szövetkeze—

tek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg nem érte el az előző évit és a tervben számítottat.

Az összes beruházáson belül mind az építési, mind a gépberuházások összege

elmaradt az előirányzattól. ,

A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beruházása a számítottnál valamivel több. az importgép-beruházások. különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt.

A népgazdasági ágak közül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beru—

házásai. míg az alapvető termelőágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat.

A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruházási eszközöket a folya—

matban levő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült. Emellett is a

számítottnál nagyobb mértékben növekedett a befejezetlen beruházások állománya;

és összegük a szocialista szektorban az év végén 195 milliárd forint volt.

A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA

A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel össz- hangban alakultak. A munkajövedelmek, a társadalmi juttatások. valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér— és jövedelemkiegészítések összegé—

nek együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emelkedése közel azonos. mint- egy 9 százalék volt. így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évi—

vel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbé—

rek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. éVitől.

A lakosság összes fogyasztása a tervezett mértékben, 2.5—3 százalékkal nőtt.!

Ezt az tette lehetővé. hogy a lakosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb há—

nyadát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is.

Az év folyamán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milli-v árd forinttal nőtt és december 31-én 135,8 milliárd forintot tett ki.

A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2.5—3 százalékkal nőtt, a közületeké csökkent.

Az összes kiskereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, ösz—

szehasonlítő áron 1.7 százalékkal több az előző évinél. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos mennyiséget adtak el. A ruházati cikkek forgalma összehasonlító áron 1,6 százalékkal. a vegyes iparcikkeké több mint 4 szá—- zalékkal bővült.

Az év során az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt ki—

egyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből esetenként mennyiségi, gyakrabban minő-—

ségi, választéki hiányok voltak.

A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket va—

lamivel olcsóbban, a burgonyát, valamint a gyümölcsöt drágábban lehetett megvá- sárolni.

A lakosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások értéke

— folyó áron — 10—11 százalékkal nagyobb volt az előző évinél.

6'

308 JELENTÉSEK

NÉPESSÉG -— FOGLALKOZTATOTTSÁG —— TÁRSADALMI GONDOSKODÁS

1980. január 1-én — a népszámlálás előzetes adatai szerint — az ország lakó—

népessége 10 710 000 fő volt, 23 OOO—rel több, mint egy évvel azelőtt, és 388000 fő- vel több. mint az előző — 1970. január 1-i Á- népszámlálás időpontjában.

1979-ben az élveszületések száma 160000, a halálozásoké 137000 volt. Ezer lakosra '15,0 élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind a halála- zások száma kevesebb volt az előző évinél.

Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2.6—ról 2.2—re mér—

séklődött. A csecsemőhalandóság nem változott, ezer élveszülöttre 24 egy éven aluli halálozás jutott.

1980. január 1—én a népesség 475 százaléka, 5083 000 fő volt aktív kereső, lé—

nyegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az ipar—

ban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskede—

lemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett.

Családi pótlékra 1979-ben az állam 10.8 milliárd forintot fordított, 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal többet az előző évinél. Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 OOO—es növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az

egygyermekes családokra való kiterjesztéséből adódott.

1979 decemberében gyermekgondozási szabadságon 264000 anya volt, 13000—

rel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak.

A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 OOO—et. A bölcsődékbe a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a kor—

csoportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek anyja szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyja gondoskodik.

A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 OOO-rel nőtt. és 1980. január 1-én több mint 2 millió volt. Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósítottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A saját jogú munkás—alkalmazotti nyugdíjasak havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot. A nyugdíjkifizetések növekedésében a nyugdijasok számának és az átlagnyugdíjak emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a július 1—től fo—

lyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdijemelés során 1.3 millió nyugdíjas járandóságát emelték. melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint.

Az év folyamán egészségügyi ellátásra az állami költségvetésből mintegy 15

milliárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A tízezer

lakosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2—ről 27,7—re nőtt. Az egészségügyi alap—

ellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott, mint 1978—ban. A körzeti orvosi állások 5.5 százaléka betöltetlen volt. Új kórházátadások és -átalakítások eredményeként a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 86.8—re emelkedett.

1979-ben naponta átlagosan 243000 dolgozó volt betegség. baleset, illetve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5.7 százaléka, lényegében annyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzen levők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8.1 milliárd forintot folyósítottak, 457 millió

forinttal, 6 százalékkal többet, mint 1978-ban.

Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd Afo- rintot fordított, 8 százalékkal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979—

ben 364 500 volt, 19 100—zal több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermek- ből 85 jár óvodába.

Az oktatási intézményekben az 1979/80—as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó—. a közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt csökkent. A nappali tagozatokon az általános iskolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegében ugyanannyian tanulnak, mint az előző oktatási évben.

Alsófokú oktatásban vesz részt a 65—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkáskép—

zésben a 14—16 évesek 40.5 százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39,5 százaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8.8 százaléka.

Száz általános iskolai tanuló közül 37 napközis, diákotthonban lakik a középis—

kolások 237 százaléka, az egyetemisták és főiskolások 46 százaléka.

1979—ben nappali tagozaton 46 OOO—en, esti és levelező tagozaton 32 OOO-en érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 BOD-an, esti és levele- ző tagozatain 12 OOO—en szereztek oklevelet.

Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél

többet fordított. Számítások szerint a lakosság közel 90 százaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes

televiziókészülékkel rendelkező háztartások száma. Viszonylag magas példányszám-

ban jelentek meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a lakosság könyvvásárlása.

lDEGENFORGALOM

1979-ben 15,1 millió külföldi látogatott Magyarországra, 1.8 millióval kevesebb.

mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9.8 millió túrista tartózkodott ha- zánkban. csaknem annyi, mint 1978-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent. de arányuk így is 86 százalékot tett ki. Elsősorban az átutazók és az egy napnál rövidebb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. A tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett. mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma a köte—

lező valutabeváltás és a vízumkényszer megszűnésének hatására számottevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szálláshelyek befogadóképessége több mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az elhelyezési gondokat.

Külföldre 5,'l millió magyar utazott, 7 százalékkal kevesebb. mint egy évvel ko- rábban, 92 százalékuk szocialista országokba látogatott.

Az idegenforgalomból származó bevételek 17 százalékkal, a kiadások 7 szá—

zalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Budapest, 1980. február 2.

KÖZPONTI STATISZTl KAl HIVATAL