A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1978. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről

JELENTÉSEK

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE AZ 1978. ÉVI TERV TELJESITESERÓL

A NEPGAZDASÁG FEJLÓDESERÓL

1978—ban a termelés növekedése az iparban megközelítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban kevesebb volt, mint 1977—

ben. A termelés növekedése a munkatermelékenység emelkedéséből származott. A

lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet.

Az ország termelő állóeszközei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális

és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek.

Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott követelmények. A gazdál- kodás hatékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag— és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igényektől a termékszerkezet

korszerűsítése. A belföldi felhasználás növekedése meghaladta a termelés növeke-

dését. A kivitel alig, a behozatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtle-

nebbé vált. "

I

A népgazdaság 1978. évi fejlődésének főbb mutatószámai

Mutatószám Terv Teny

az 1977. év százalékában

Nemzeti jövedelem . . . 105 104

Ipari termelés . . . 105,5—106 105.2

Országos épitési—szerelési teljesítmény . . . 104—105 105 Mezőgazdasági termékek termelése . . . . 102—103 102 Egy lakosra jutó átlagos nomináijövedelem . 107—107.4 107.5——108 Egy keresőre jutó nominálbér . . . 107 108

Fogyasztói árszínvonal . . . 104 104,6

Egy Iakosra jutó reáljövedelem . . . 103—103,2 103 Egy keresőre jutó reálbér . . . '102,8-—103 103 A lakosság fogyasztása . . . 103.4—103,6 103 A szocialista szervek beruházásai. milliárd

forint . . . . . . . . . . . . . . 180—182 196,5

Lakásépítés. ezer darab . . . 90 88

A megtermelt nemzeti jövedelem 1978-ban több mint 510 milliárd forint volt,

összehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés

5.

404 JELENTÉSE—K nem érte el a tervben előirányzott 5 százalékot, részben mert a bruttó termelés a

számítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt, mert az anyagi ráfordítások ::

termelést meghaladóan nőttek.

A belföldi felhasználáson belül a lakosság fogyasztása a tervezetthez közelálló—

an. 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csökkenéssel szemben mint—-

egy 25 százalékkal nőtt. Ebben szerepet játszott. hogy a tervezett csökkenés helyett a beruházások összehasonlító áron kb. 4 százalékkal nőttek, de különösen a készlet—

felhalmozás volt nagymértékű. Mindezek következtében a belföldi felhasználáson

belül tovább nőtt a felhalmozás aránya.

IPAR - ÉPlTÖlPAR

A szocialista ipar bruttó termelése a tegvezettnél valamivel mérsékeltebben, 5.2

százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokban együttvéve 6.1 százalék, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest

mérsékelt, 1.2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a

vegyipar, 10.7 százalékkal, a villamosenergia-ipar, 9.8 százalékkal, az építőanyag—

ipar. 7.6 százalékkal és a gépipar, 6.4 százalékkal. A bányászat. a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett.

Néhány fontosabb termék, termelése

Az 1978. évi A11978. év

Termék termelés az 1977. év

mennyisége százalékában

Villamos energia, milliárd kWó . . . 255 1092 Szén, millió tonna . . . 25,7 100.8 Kőolaj, millió tonna . . . 2.2 100.4 Földgáz, milliárd köbméter . . . 7.3 111.1

Acél millió tonna . . . 3.9 104,1

Hengerelt acél. millió tonna . . . 3,2 ' 103,6 Bauxit. millió tonna. . . 2.9 98,3

Timföld, ezer tonna. . . 785.4 999

Alumínium félgyártmány, ezer tonna. . . . 150,5 107,7

Tégla. milliárd darab. . . 1 9 99.5

Cement, millió tonna . . . 48— 103.1 Műtrágya (hotóanyagban). ezer tonna.. . 887, 3 110.2 Növényvédőszer (hatóanyagban). ezer tonna 21.2 123,8 Műanyagok, ezer tonna . . . 212.8 14355 Vegyi szálak. ezer tonna. . . 28.4 1092

Autóbusz. ezer darab. . 13.1 1103

Számítástechnikai termékek (folyó áron), mil-

liárd forint . . . 4.5 1014 Rádió. ezer darab . . . 264, 0 102,1 Televízió, ezer darab . . . 434, 7 1027

Hűtőszekrény. ezer darab . . . 432,1 949

Mosógép, ezer darab. . . 2232 1102

Pamutszövet. millió négyzetméter. . . 365,0 99.8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter . . . . 42.6 99.7 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna . . . . 15,1 97.11

Cipő, millió pár . . . . . . . . . 45,9 100.2

Fogyasztói tej. millió liter . . . 7832 102.1 Vágott baromfi, ezer tonna . . . 156,5 104,4 Napraforgóolaj. ezer tonna . . . 73.7 1099 Sör. millió hektoliter . . .

7.2 103,4,,

JELENTÉSEK 405

A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő növekedése nem járt együtt a termelés összetételének és szervezettségének, a termékek minőségének és válasz—

tékőnak szükséges mértékű javulásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az indokoltnál lassúbb ütem—

ben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben.

1978—ban az ipar elsősorban a belföldi felhasználók részére növelte értékesíté- sét. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási célú eladások növekedtek.

Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelkedett a nagy- és kiskeres- kedel'em részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az exportra történő értékesítés csak

mérsékelten emelkedett.

Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mellett növekedett az anyagimport szerepe. Az energiahordozók és anyagok behozatala a termelés növe-

kedését jóval meghaladóan fokozódott.

A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves átlagban 1 687100 fő volt,

1400 fővel. 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1977-ben. A munkatermelékenység 5,3

százalékkal emelkedett.

Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és korszerűsödtek. A Borsodi Ve- gyi Kombinát új PVC—gyára évi 150000 tonna PVC-porgyártó és évi 124000 tonna marónátrongyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyá- rában belépett évi 40000 tonna polipropilén—gyártó kapacitás. Elkészült a 750 kilo-

voltos távvezeték Albertirsa és az országhatár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű

1978—ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 megawatt-tal. 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati üzemek acéltermelést növelő beruházása -— amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen be- fejeződött. Átadták a Zalaegerszegi Hűtőházat, amelyen belül 11500 tonna mély- hőmérsékletű tárolórész és évi 11 600 tonna mirelit árut előállító üzem létesült. Meg-

kezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21600 tonna hús és évi 2800

tonna szárazárugyórtő kapacitás bővítést jelent.

Az országos építési—szerelési teljesítmény a tervben előírt 4—5 százalékos ütem-

nek megfelelően mintegy 5 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipari szerveze- teknél 5.8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak szá- ma 0.3 százalékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei.

MEZÖGAZDASÁG. ERDÖGAZDÁLKODÁS, VlZGAZDÁLKODÁS

A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után 2 százalékkal nőtt.

A növénytermelés termelési értéke egyes ágazatok kiemelkedő ered—

ményei ellenére alia haladta meg az előző évit, és nem érte el a tervezettet. Az ál-

lattenyésztés fejlődése viszont jelentősebb, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgaz- daság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés.

Gabonafélékből 133 millió tonna termett, 9 százalékkal több, mint 1977-ben. A

többlettermés —— a tervnek megfelelően —— nagyobbrészt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kilogrammos átlaghozama 5.7 százalékkal,

a kukorica hektáronkénti 5200 kilogramm átlagtermése 12 százalékkal haladta meg

az előző évit. A cukorrépatermés több mint 7 százalékkal nőtt. A burgonyaterme's.

míg a korábbi években csökkent. 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző

évit.

406 nemesen

Csökkent a termés rizsből. néhány ipari növényből és egyes szálas és lédús ta-

karmányfélékből.

Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb ter:-

mett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből.

A vágóállatok és állati termékek termelése a tervezettnél gyorsabban nőtt: a vágóállat-termelés 4 százalékkal. a tojás és a tej termelése 5, illetve 6 százalékkal.

a gyapjúé 9 százalékkal. ; / ' .

A szarvasmarha-állomány az év végén megközelítette a 2 milliót. és lényegében

azonos volt az 1977. december 31-ivel. A sertésállomány -— a tenyésztés ingadozó—' sának kiküszöbölésére hozott intézkedések eredményeként -— három éve közel azo- nos nagyságú. 1978. december 31—én 8 millió sertésvolt az országban, 2 százalék-

kal több, mint egy évvel azelőtt. A nagyüzemek juhállománya 2 millióról 2.3 millióra szaporodott.

A dolgozók átlagos állományi létszáma az állami mezőgazdaságban és a mező- gazdasági szövetkezetek közös gazdaságaiban 780000 volt. 0.5 százalékkal keve-

sebb. mint az előző évben.

A mezőgazdasági beruházások a tervezett csökkenéssel szemben növekedtek.

Az üzemek többek között 4000 traktort. 4720 tehergépkocsit, 2220 gabonakombájnt vásároltak. A gépi vonóerő—kapacitás 7 százalékkalnőtt.

Az erdőtelepítés és -felújítás 1978—ban tervszerűen folyt. A fakitermelés (: terve- zettnél mérsékeltebben emelkedett.

Az árvízvédelmi fővédvonalak, valamint a belvízrendszerek a tervezettnek meg- felelően épültek. A lakossági vízellátás fejlesztése megközelítette. a közcsatorna—

hálózat építése és a szennyvíztisztítás nem érte el a tervezettet.

SZÁLLlTÁS ÉS HlRKÓZLES

A közlekedési vállalatok áruszállítási teljesítménye a tervezettet kissé megha—

ladó. személyszállítási teljesítménye a tervezettet megközelítő mértékben növeke-

dett.

A szállított áruk mennyisége 4.9 százalékkal volt több az előző évinél. A távol—

sági személyszállítást 1.2 milliárd utas vette igénybe. a növekedés 1.8 százalék volt.

A helyi tömegközlekedés 2.5 milliárd utast szállított, 19 százalékkal többet, mint az

előző évben.

1978-ban 15 villamos és 15 dieselmozdonyt. 1881 darab vasúti teherkocsit és 33

darab HÉV motor- és pótkocsit szereztek be. Az év folyamán 21 500 tehergépkocsit

helyeztek üzembe.

A közúti tömegközlekedés javítását szolgálta az év folyamán forgalomba állított több mint 1400 autóbusz, 37 trolibusz és 26 villamos. Az év folyamán a személygép—

kocsi-állomány 97000 darabbal nőtt, és az év végén meghaladta (: 830000—et. eb—

ből 788000 a lakosság tulajdonában volt. ;

A közutakon mintegy 1700 kilométer hosszúságban korszerűsítést és útburkolat- erősitést végeztek, 200 kilométer új út épült. Átadták a forgalomnak az M3—as autó-

pálya Budapest és Gödöllő közötti 23.50 kilométeres szakaszát.

A telefon-főközpontok befogadóképessége 33000, az alközpontoké 30000 állo—

mással, 5—5 százalékkal bővült. A települések közötti közvetlen összeköttetésre az

összes tőállomás 72 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen

távhívásos kapcsolatunk.

A levélirányítás korszerűsítésére Budapesten levélfeldolgoző automatát helyez-_

tek üzembe.

Jaemsssx 407

KULKERESKEDELEM

A népgazdaság fejlődésében nagy jelentőségű nemzetközi gazdasági kapcsola-

taink 1978—ban tovább fejlődtek. E kapcsolatokban meghatározó szerepe volt a szo- cialista országokkal való tervszerű együttműködésnek: az áruforgalom bővülése mel—

lett folytatódott a termelési. a tudományos és műszaki együttműködés. a közös be- ruházások megvalósítása.

A külkereskedelmi forgalom nagyobb részét változatlanul a szocialista orszá- gokkal bonyolítottuk le, de nőtt a forgalom a nem szocialista országokkal is. Ez

utóbbi viszonylatokban az áruforgalom, részben a kedvezőtlen piaci feltételek, rész- ben a gazdálkodásban meglevő hiányosságok hatására, a tervtől eltérően alakult.

A behozatal a számítottnál gyorsabban, a kivitel az előirányzottnál lassabban emel- kedett.

A forgalomnak a tervezettől eltérő alakulása miatt a számítottnál nagyobb be-

hozatali többlet keletkezett, elsősorban a nem rubel elszámolású forgalomban.

BERUHÁZAS

A szocialista szervek 196,5 milliárd forintot fordítottak beruházásra, (: tervben előirányzott 180—182 milliárd forintnál mintegy 15 milliárd forinttal többet. Ez folyó

áron 8 százalékkal, volumenben 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A fejlesz—

tési eszközöket, a tervvel összhangban, a korábbi éveknél valamivel nagyobb mér—

tékben fordították a folyamatban levő beruházásokra.

A központi állami beruházásoklaz előirányzottnál mérsékeltebben, folyó áron 6 százalékkal nőttek. A vállalatok és szövetkezetek a számítottnál nagyobb fejlesz—

tési forrásokkal rendelkeztek. beruházásaik az előirányzott csökkenés helyett gyors ütemben, 10 százalékkal emelkedtek. Ebből adódott a beruházási előirányzat jelen-

tős túllépése. A vállalati beruházások növekedésében szerepe volt az exportfejlesztő

beruházásoknak.

A beruházások építési hányada csökkent, a gépeké, beleértve az import gépe—

ket is, nőtt. A népgazdasági ágak közül leggyorsabban az építőipar. valamint a

mezőgazdaság és erdőgazdálkodás beruházásai emelkedtek.

JÖVEDELMEK. FOGYASZTÁS

A lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezett ütemet megközelítően emel- kedett. A nomináljövedelmek növekedése valamivel meghaladta az előirányzatot. A

munkabérek növekedésében a vállalati hatáskörben megvalósított béremelések mel—

lett szerepe volt az 1977. év második felében végrehajtott. de hatásukban 1978-ra is áthúzódó, valamint az 1978. évi központi intézkedéseknek. A munkások és alkal- mazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresete meghaladta a 3700 forintot. A nomi—

nálbérek tervezettnél némileg nagyobb növekedése mellett a fogyasztói árak is va-

lamivel gyorsabban emelkedtek a tervben számítottnál. lgy az egy keresőre jutó reálbér lényegében a tervezett ütemben nőtt, és mintegy 3 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelőszövetkezeti tagok és alkalmazottak reálkeresete ennél mér- sékeltebben emelkedett. Ugyancsak nőtt a társadalmi juttatások értéke. Az egy la—

kosra jutó reáljövedelem kb. 3 százalékkal volt nagyobb az 1977. évinél.

A pénzbeli társadalmi juttatások összege mintegy 8 százalékkal nőtt. Ezen belül

nyugdíjakra mintegy 40 milliárd forintot fizettek ki. 10 százalékkal többet,— mint egy

évvel azelőtt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 46000—rel nőtt. és az év végén

408 JELENTÉSEK

1 974 OOO-et tett ki. Családi pótlékra az év folyamán 8.8 milliárd forintot fizettek ki,

3 százalékkal többet az 1977. évinél. Gyermekgondozási segélyen 1978 decemberé- ben 277000 anya volt. 13000—rel kevesebb. mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondo- zási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak, valamivel kevesebbet az előző évi-

nél.

A takarékbetét-állomány 17.4 milliárd forinttal. év végére 1249 milliárd forintra

emelkedett. ,

A kiskereskedelmi forgUIUm értéke 1978-ban 281 milliárd forint volt, összeha- sonlító áron 3.9 százalékkal több az előző évinél. A forgalom a tervben számítottnál valamivel mérsékeltebben nőtt. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása 19 szó—

zalékkal, a ruházati cikkeké 2.9 százalékkal, a vegyes iparcikkeké 6.7 százalékkal fo-

kozódott.

Az áruellá'tás 1978—ban élelmiszerekből — egyes zöldség- és gyümölcsfélék ki—

vételével — kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkek kínálata összességében az előző

évihez képest kismértékben javult, egyes termékcsoportokban azonban továbbra is előfordult választékhiány. A vegyes iparcikkek eladásának gyors növekedése mei—

le'tt egyes cikkekből — például hazai gyártású, automata mosógép. villanyboyler, vas-

tömegcikk, egyes építőanyagok —— akinálat a keresletet nem elégítette ki.

A kiskereskedelem üzlethálózata 1978—ban tovább bővült. A főváros üzletháló-

zatának fejlődése a tervezettnél kissé lassúbb. ami elsősorban a lakótelepek nem

kielégítő ütemű üzlethálázat-fejlesztésével függ össze.

A fogyasztói árak a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 4,6 százalék—

kal emelkedtek. A szómítottat meghaladó növekedés lényegében az égetett szeszes italok július 24-ével végrehajtott központi áremeléséből adódott.

Az országban a tervezett 90 OOO-nél mintegy 2000-rel kevesebb lakás épült fel.

Állami erőből -— főként a budapesti lakásépítkezések elmaradása következtében ——

a tervezettnél kevesebb lakás készült el. de a lakosság lakásépítése sem érte el a számítottat.

NEPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, EGÉSZSÉGUGV!

ÉS KULTURÁLIS ELLÁTÁS

1979. január 1-én az ország népessége 10,7 millió fő volt. 28 000 fővel több, mint

egy évvel azelőtt.

Az év folyamán 168 000 gyermek született élve. A meghaltak száma 140 000 volt.

Ezer lakosra 15,7 élveszületés és 13,1 halálozás jutott. Az élveszületések aránya ki—

sebb. a halálozásoké nagyobb volt az 1977. évinél. Ezer lakosra számítva 2.6 ter-

mészetes szaporodás jutott, az előző évi 4.3-del szemben. A csecsemőhalandóság tovább csökkent, az 1977. évi 26—ról 24-re.

1979. január 1-én az aktív keresők száma 5 076 000 fő volt, 7000 fővel, 0.1 száza—

lékkal több, mint egy évvel korábban. Ezen belül az iparban, valaminta mezőgazda- ságban és erdőgazdálkodásbcm a korábbi évekhez hasonlóan némileg csökkent a

létszám, a többi ágazatban kissé emelkedett.

Az állami költségvetésből egészségügyi ellátásra 14 milliárd forintot fordítottak.

A kiadások nagyobb hányada a fekvőbeteg-ellátást szolgálta. 1978-ban a kórházi

beruházások a tervezettnek megfelelően alakultak. A ténylegesen igénybe vehető kórházi ágyak száma azonban -— a kórházi rekonstrukciók, tatarozások, átépítések miatt —— az év végén lényegében ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Az or-

vosok száma az év folyamán 700—zal, 29200-ra emelkedett. Egy általános körzeti or-

vosra valamivel kevesebb lakos ellátása jutott. mint 1977—ben. Az összes körzeti or—

JELENTÉSEK 409

vosi állások 5,3 százaléka betöltetlen volt. A bölcsődék befogadóképessége az év végén 58100 volt, 2800—zal több, mint egy évvel azelőtt.

Az állami költségvetés 21 milliárd forintot fordított az oktatási intézményekre.

Az óvodák befogadóképessége az év folyamán bővült. és decemberben elérte a 345 OOO-et.

Rendszeres iskolai oktatásban az 1978/79-es tanévben 1.8 millióan vesznek részt.

Ezen belül a nappali tagozatokon az alsófokú oktatásban a létszám emelkedett. a középfokon csökkent, és a felsőfokú oktatásban nem változott. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98,8 százaléka, szakmunkástanuló a 14—16 évesek 40,5 szá—

zaléka, középiskolai tanuló a 14—17 évesek 38,8 százaléka, főiskolai vagy egyetemi hallgató a 18—22 évesek 8.3 százaléka. 1978-ban nappali tagozaton 46 OOO—en, esti és levelező tagozatokon 34 OOO-en érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 OOO-en, esti és levelező togozatokon 14 OOO-en szereztek oklevelet.

Közművelődésre és sportra az állami költségvetés 6 milliárd forintot fordított. Az év folyamán (: televízió-előfizetők száma 75 OOO-rel nőtt, és az év végén ezer lakosra 246 televizió—előfizető jutott.

lDEGENFORGALOM

1978—ban nagymértékben nőtt az idegenforgalom: 17 millió külföldi érkezett az országba, 4.5 millióval több, mint 1977—ben. Egy napnál hosszabb ideig 10 millió túrista tartózkodott hazánkban, számuk 2.8 millióval nőtt. A Magyarországot felke- reső külföldiek többsége — 90 százaléka —— a szocialista országokból érkezett. A ke—

reskedelmi szálláshelyek bővítése nem tartott lépést a túristák számának növekedé—

sével. Ennek következtében egyes — főleg budapesti és balatoni -— szálláshelyek a főidényben zsúfoltak voltak.

Külföldre 5.4 millió magyar utazott, 16 százalékkal több. mint az előző évben. A magyar túristák 93 százaléka a szocialista országokba látogatott.

Budapest, 1979. február 3.

KÖZPONTI STATlSZTl KAl HIVATAL