A Szovjetunió népessége

(1)

JELENTÉSEK

A SZOVJETUNIÓ NÉPESSÉGP

A Szovjetunióban 1979 januárjában népszámlálást tartottak. A Szovjetun ió Köz—

ponti Statisztikai Hivatala 1979 áprilisában közzétette a népszámlálás előze tes ada—

tait.l Azóta befejeződött a népszámlálási adatok feldolgozásának első szakasza.

Ezek az adatok a népesség nemek. családi állapot. képzettség. nemzetiség és anya- nyelv. megélhetési forrás szerinti megoszlását, a családok számát és nagyságát jel-

lemzik.

Az alábbiakban bemutatjuk a szovjet népszámlálás fő adatait.

!. A*SZOVJETUNIÓ, A KUZTÁRSASÁGOK. HATÁRTERULETEK. TERULETEK.

AUTONÓM KURZETEK ÉS NAGYVÁROSOK NÉPESSEGÉNEK SZÁMA

A Szovjetunió jelenlevő népességének száma 1979. január 17-én — a pontosi—

tott adatok szerint — 262 436 227 fő volt. ebből 122 328 833 férfi és 140 107 394 nő;

a városi lakosság száma 163 585 944 fő, a falusi lakosság száma pedig 98 850 283 fő volt.

1. tábla

A Szovjetunió népességének száma

Ebből: A városi l A falusi

Népesség , . .

Év összesen ivaros: l a falus: népesség az össz—

(millio fo) , , népesség százalékában

népesség szama

1913 . . . 1592 28,5 130.7 18 82

1939 . . . 190.7 60,4 130.3 32 68

1959 . . . 208.8 100.0 108.8 48 52

1970 . . . 241.7 136.0 105.7 56 44—

1979 . . . 2624 ] 163.6 98.8 62 38

Az 1970. évi népszámlálás óta eltelt 9 év alatt a Szovjetunió népessége 20,7 millió fővel, vagyis 8.6 százalékkal nőtt. A városi lakosság száma ugyanezen idő alatt 27.6 millió fővel (20.30/0) növekedett. A növekedést egyrészt a városi lakosság

12 millió főt kitevő természetes szaporodása, másrészt falusi települések várossá válása és a falusi lakosok (15.6 millió fő) városokba költözése okozta.

' Csiszlennoszt' i szosztav naszelenija SZSZSZR. Vesztnik Sztatlsztikí. 1980. évi 2. sz. 11—30. old. (Rövi- dítve.) A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala az 1979. évi népszámlálás feldolgozott adatait ,.Nasze- lenie SZSZSZR po dannüm Vszeszojuznoj perepiszi naszelenlja 1979 goda" cimmel (Polltlzdat. Moszkva. 1960.

32 old.) külön füzetben is kiadta. Az anyagot A. A. lszupov állította össze.

* Vesztník Sztatisztiki. 1979. évi 5. sz. 67—77. old. (Lásd: Statisztikai Szemle. 1979. évi 10. sz. 1013—1017.

old.)

(2)

JELENTÉSEK

2. tábla

A szövetségi köztársaságok népessége

A népesség száma (ezer fo) Az 1979. év Szövetségi köztársaság "__—'*'— oz 1970. év

1970. 1979. százalékában

január 15-én január 17-én

Szovjetunió . . . . 241 720 262 436 109

Oroszországi

SZSZSZK . . . . 130 079 137 551 106

Ukrán SZSZSZK . . * 47126 49 755 106

Belorusz SZSZK . . 9 002 9 560 106

Uzbég SZSZK . . . 11 799 , 15 391 130

Kazah SZSZK . . . 13 009 14 684 113

'Grúz SZSZK . . 4 686 5 015 107

Azerbajdzsáni

SZSZK . . . 5117 6028 118

íLitván SZSZK . . . 3 128 3 398 109

Éjmolduvai SZSZK . . 3 569 3 947 111

íLett SZSZK . . . . 2 364 2 521 107

Kirgiz SZSZK . . . 2 934 3 529 120

Tadzsik SZSZK . . . 2 900 8 801 131

Örmény SZSZK . . . 2 492 3 031 122

Türkmén SZSZK . . 2 159 2 759 128

Észt SZSZK . . . . 1 356 1 466 108

3. tábla

A szövetségi köztársaságok, az 1.5 millió főnél népesebb autonóm köztársaságok, határterületek, területek népessége

A népesség száma

1979. január 17-én A városi A falusi (ezer fő)

Terület

ebből: népesség az

összesen —————————————————— össznépesség

városi falusi százalékában

.Szovietunió . . . . . . 262 436 (_ 163 586 98 850 62 38

OSZSZSZK . . . 137 551 95 374 42 177 69 31

Altáji határterület . .r 2 675 1 400 1 275 52 48

Krasznodori határterü-

let . . . 4815 2498 2317 52 48

Krasznojarszki határte-

rület . . . 3197 2219 978 69 31

Primorje határterület. 1 978 1 499 479 76 24

WSztavropoli határterü-

; 181 . . . 2539 1265 1274 50 50

ilsfbbarovszki határte—

rület . . . 1 566 1 242 324 79 21

Brjanszki terület. . . 1 507 888 619 59 41

Vlagyimiri terület . . 1 580 1 186 394 75 25

'Volgográdi terület . . 2 475 1 769 706 71 29

Voronyezsi terület . . 2 478 1 340 1 138 54 46

(Gorkiji terület . . . 3 695 2692 1 003 73 27

irkutszki terület . . . 2559 1984 575 78 22 '

Kalinyini terület . . . 1 649 1 099 550 67 33

'Kemerovi terület . . . 2 958 2 551 407 86 14

Kirovi terület . . . . 1 662 1 068 594 , 64 36

IKujbisevi terület . . . 3 093 2 417 676 78 22

, (A tábla folylalása :: következő oldalon.)

(3)

897

(Folytatás.) A népesség száma

1979. január 17-én A város! A falusi (ezer fő)

Terület

" ebből: gépes'ség u'z

osszesen —————————— ossznepesseg

] városi ] falusi százalékában

Leningrádi terület . . 1519 972 547 64 36

Moszkvai terület . . 6 359 4 747 1 612 75 25

Novoszibirszki terület . 2 618 1 871 747 71 29

Omszkí terület . . . 1 954 1 228 726 63 37

Orenburgi terület . _ 2089 1260 829 60 40

Penzai terület . . . 1 503 825 678 55 45

Permi terület . . . . 3 012 2 225 787 74 26

Rosztovi terület . . . 4 081 2 806 "1 275 69 31

Szaratovi terület . . 2 560 1 820 740 71 29

Szverdlovszki terület . 4 453 3 786 667 85 15

Tului terület . . . . 1 906 1 488 418 78 22

Tyumeni terület . . . 1 887 1 150 737 61 39

Cseljabinszki terület . 3 439 2 791 648 81 19

Baskir ASZSZK . . . 3 849 2 187 1 662 57 43

Dagesztóni ASZSZK . 1 628 640 988 39 61

Tatár ASZSZK . . . 3 436 2 172 1 264 63 37

Ukrán SZSZK . . . . 49 755 30 512 19 243 61 39

Vinnyicoi terület . . 2 046 720 1 326 35 65

Vorosilovgródi terület . 2 787 2 357 430 85 15

Dnyepropetrovszki te-

*

rület . . . 3 639 2 927 712 80 20

Donyecki terület . . 5 160 4 599 561 89 A 11

Zsitomiri terület . . . 1 597 706 891 44, , 7 56 Zaporozsjei terület . . 1 947 1 384 563 71 ' ' , 229

Kijevi terület . . . . 1 924 871 1 053 45 i 55

Krími terület . . . . 2183 1 467 716 67 _, 3 33.

Lvovi terület . . . . 2 584 1 374 1 210 53 147

Ogyesszoi terület . . 2 544 1 588 956 62 ' 38

Poltovci terület . . . 1741 §75 866 50 50

Harkovi terület . . . 3 056 2 293 763 75 25

Hmelnyickij terület . . 1 558 560 998 36 64

Cserkaszi terület . . 1 547 687 860 44 56

Csernyigovi terület . . 1 502 665 837 44 56

Belorusz SZSZK . . . 9 560 5 263 4 297 55 45

Gomeii terület . . . 1 599 838 761 52 48

Minszki terület . . . 1 557 561 996 36 64

üzbég SZSZK . . . . 15 391 6 348 9 043 41 59

Szamarkandi terület . 1784 723 1061 41 59

Taskentí terület . . . 1 792 773 1 019 43 57

Ferganoí terület . . 1 694 566 1 128 33 67

Kazah, SZSZK . . . . 14 684 7 920 6 764 54 46

Csimkenti terület . . 1567 623 944 40 60

Grúz SZSZK . . . 5015 2601 2414 52 48

Azerbajdzsáni SZSZK . . 6 028 3 200 2 828 53 47

Litván SZSZK . . . . 3398 2062 1336 61 39

Moldovai SZSZK . . . 3 947 1 551 2 396 39 61

Lett SZSZK . . . 2 521 1 726 795 68 32

Kirgiz SZSZK . . . 3529 1 366 2 163 39 61

Osi terület . . . 1 546 471 1 075 30 70

Tadzsik SZSZK . . . . 3801 1325 2476 _ 35 65

Örmény SZSZK . . . . 3031 1 993 1 038 66 34

Tűrkmén SZSZK . . . 2 759 1 323 1 436 48 52

Észt SZSZK . . .

1 466

1 022 444 70 30

-8 Statisztikai Szemle

(4)

898

JELENTÉSEK

A falusi települések lakosságának természetes szaporodása a népszámlálá—

sok közötti időszakban több mint 8.7 millió főt tett ki. ugyanakkor a falusi lakosság száma— a fent említett okok következtében -— nem növekedett. hanem 6.9 millió fő- vel csökkent.

A népesség növekedése a szövetségi köztársaságok többségében főré szt (: ter- mészetes szaporodás következménye.

Vá ros

Moszkva

Leningrád . Kijev. . . Taskent . Baku .

Harkov .

Gorkij .

Novoszibirszk . Minszk

Kujbisev .

Szverdlovszk . .

Tbiliszi . . . .

Dnyepropetrovszk Ogyessza

Cseljabinszk Donyeck

Jerevan .

Omszk

Perm .

Kazany .

Ufa . .

Rosztov-na-Donu

Volgograd .

Alma-Ata ,.

Szaratov

Riga . . Krasznojarszk Voronyezs Zaporozsje .

Lvov . . .

Krivoj Rog .

Jaroszlavl

Karaganda

Krasznodar Vladivosztok lrkutszk . lzsevszk . Novokuznyeck Barnaul . Frunze

Habarovszk

Tula

Kisinyov . stanov .

Ezer fő

8011 4588 2144 1780 1550 1444 1344 1312 1276 1216 1211 1066 1066 1046 1030 1021 1019 1014 999 993 969 934 929 910 856 835 796 783 781 667 650 597 572 560 550 550 549 541 533 533 528 514 503 503

,

A 300000 főnél népesebb városok

Város

Tolijatti (Togliatti) . Dusanbe

Penza Vilnius Szamarkand Kemerovo

lvanovo .

Uljanovszk . Vorosilovgrad .

Asztrahán .

Orenburg Rjazany . Nikolajev

Makejevka .

Tallin

Tomszk .

Kalinyin . . Magnyitogorszk . Nyizsnyij Tagil

Llpeck .

Brjanszk

Khov . . .

Arhangelszk Gomel

Murmanszk Kurszk

Groznüj .

Kaunas .

Tyumeny Kaliningrad Gorlovka Csimkent Herszon Vinnylca

Ashabad

Kurgan . Csebokszari Orel . Csitt: . Szimferopol

Naberezsnije Cselni Szevasztopol

UIan-Ude .

Ezer fő

5502 494 483 481 477 471 465 464 463 461 459 453 440 436—

430 421 412 406 398 396 394 390 385 383 381 375 375 370 359 355 336 322 31 9 31 4 31 2 31 0 308 305 303 302 301 301' 300

A szovjethatalom éveiben 11174 város alakult. Félmilliónál több lakossal rendel-

kező város 1917-ben mindössze 2 volt, az 1979. évi népszámlálás szerint az ilyen

nagyvárosok száma jelenleg 45. s ezek közül 10 városnak a lakossága az egy millió

főt is meghaladja.

(5)

899 ii. A FÉRFIAK ES NÖK SZÁMA

1979-ben a férfiak az összlakosság 46,6. a nők 53,4 százalékát tették ki. Ez az arány az idősebb korosztályok létszámának növekedése következtében alakult ki. és elsősorban a második világháború következménye.

4. tábla

A népesség nem szerinti megoszlása

(millió fő)

( Osszes népesség Városi népesség Falusi népesség Év

! férfi nő férfi nő férfi nő

1939 . . . 91.4 99.33 28,9 31.5 62,5 67,8

1959 . . . 94,0 'l'l4,8 45.2 54.8 48,8 60.0

1970 . . . lll.4 1303 63.0 73.0 48.4 573

1979 . . . 1223 140.1 76.3 87.3 46.0 52.8

Az 1959. évi népszámlálás adatai szerint a nők szóma 20,8 millióval haladta meg a férfiak számát. A következő években ez a különbség fokozatosan csökkent:

1970—ben a nők és a férfiak száma közötti különbség 189 millió volt, 1979—ben pe—

dig 17,8 millió; az 50 év alatti életkorok tekintetében jelenleg az arány lényegé—

ben kiegyenlítődött.

'

*

A népszámlálás során összeírták mind a jelenlevő népességet, beleértve az ideiglenesen az országban élő külföldi állampolgárokat. mind az állandó népes- séget. Az állandó népesség száma, amelynek figyelembevételével történt a szovjet társadalom társadalmi és gazdasági szerkezetét jellemző adatok megállapítása, 262 085 000 főt tett ki, ebből 162 443 000 fő volt a városi és 99 642000 fő a falusi lakosok száma.

A további 1979. évi adatok az állandó népességre vonatkoznak.

III. A HÁZASSAGBAN ELÖK SZÁMA, A CSALÁDOl_( SZÁMA ES NAGYSÁGA

1979. január 17—én a Szovjetunióban 1226 millió férfi és nő élt házasságban (1970-ben 1072 millió. 1959-ben 86,5 millió). ami az 1970. évihez viszonyítva 14,4

százalékkal több. '

A népszámlálás során 66.3 millió családot írtak össze (1970-ben 58,7 milliót).

A családok 29,7 százaléka volt 2, 28.9 százaléka 3. 23 százaléka 4 és 18,4 százaléka 5 vagy több tagú. Az átlagos családnagyság az 1979. évi nép számlálás adatai sze- rint, az egész országra vonatkozóan 3.5 fő, a városi lakossá gban 3,3, a falusi lakos—

ságban 3,8 fő volt.

lV. KEPZETTSÉG

A Szovjetunióban már régen felszámolták az analfabetizmust. A forradalom előtti Oroszországban. az 1897. évi népszámlálás adatai szerint a 9—49 éves sze- mélyek között az írástudók aránya mindössze 28,4 százalék volt. A Távol-Észak. Kö—

8'

(6)

990 _ mama-5115

zép-Ázsio és az ország más távoli területeinek népei szinte teljesen írástudatlanok

voltak. '

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a szocialista átalakulás eredmé- nyeként oz írni-olvasni tudók száma már 1926 végére majdnem megkétszerezádött.

az 1959. évi népszámlálás pedig azt tanúsította. hogy a Szovjetunióban lényegében megszűnt az írástudatlonság. 1979-ben a 9—49 éves lakosság között az írni—olvasni

nem tudók aránya mindössze 0.2 százalék volt.

5. tábla

Az írni-olvasni tudók aránya a 9—49 éves népességben

(szám—lék)

_Vórosl Városi ! Falusi

Év _gsúfolusl

lakosság

1897 . . . 28.11 57,0 l 23.8

1926 . . . 56.15 809 5016

1939 . . . 87,4 93.55 8410

1959 . . . 98.5 98.7 98.2

1970 . . . 99.7 99,8 995

1979 . . . . . . 99.8 ! 99,9 99.7

A Szovjetunióban megvalósul a középfokú végzettség megszerzésére vonat- kozó általános tankötelezettség.

* 6. tábla

A felső- és középfokú végzettségű népesség számának növekedése

- A 1979. ' E m' á 'd" bb

Végzemég veeeeee (ezer fe) ; munkaszám: 13356

—-—— szózalé- eeeee

1970 4 1979 kában 1970 [ 1979

Felső- és középfokú végzettség . . . . 95 046 139 087 146 483 638

Ebből: *

Befejezett felsőfokú . . . . . . . 8262 14 826 179 42 68

Befejezetlen felsőfokú . . . . . . 2 605 3 235 124 ' 13 15

Szakosított középfokú . . . 13420 23 439 175 68 107

Általános középfokú . . . 23 391 45 099 193 119 207

Befejezetlen középfokú . . . . . . 47 368 52 488 111 241 241

l

7. tábla

A felső- és középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók száma

Összesen % Az, Ezer foglalkoztotottra

, 1 1979. -

Végzettség lizi—127- 19752;z filia—___,

1970 1979 510535"? 1970 1979

Felső- és középfokú végzettség . . . . 75 447 108 634 144 653 805 Ebből:

Befejezett felsőfokú . . . 7 544 13 486 179 65 100

Befejezetlen felsőfokú . . . . . . 1 457 1 541 106 13 11

Szakosított középfokú . . . . . . 12123 21007 173 105 156

Általános középfokú . . . 18347 37 293 203 159 276

Befejezetlen középfokú ., . . . . . 35 976 35 307 98 311 262

(7)

901

8. tábla

A képzettség szint/"ére vonatkozó összehasonlító adatok

F..e',ső' és, _— Ebből:

Év komm" felsőfokú ] középfokú

végzettséggel rendelkezők szóma

Ezer 10 éves és idősebb népességre

1939 .

108 8 r 100"

1959 .

361 23 338

1970 .

483 42 441

1979 .

638 ) 68 570

Ezer foglalkoztotottro

1939 .

123 13 110

1959 .

433 33 A 400

1970 .

653 65 588

1979 .

805 100 705

9. tábla

* A férfiak és a nők végzettségi szintje

Felső-, és kőzőpgpkú Ebből:

Év vegze'tsegu felsőfokú középfokú

Férfi . nő ] férfi 1 nő I férfi ] nő Ezer 10 éves és idősebb népességre

1939 127 90 ! 11 5 116 85

1959 392 338 27 20 365 318

1970 522 452 48 ' 37 474 415

1979 685 ! 597 75 ! 62 610 1 535

Ezer foglalkoztatottro

1939 136 104 16 9 120 95

1959 434 431 34 32 400 399

1970 654 651 68 62 586 589

1979 810 I 801 102 ! 98 708 ! 703

10. tábla

A városi és falusi népesség képzettsége

FeIs6— és kőgépfokú Ebbő':

Év vegzettsegu felsőfokú középfokú

városban ) falun városban ; falun városban * falun

Ezer 10 éves és idősebb népességre

1939 218 52 19 2 199 50

1959 469 256 40 7 429 249

1970 592 332 62 14 530 318

1979 723 492 93 25 630 467

Ezer foglalkoztotottra

1939 242 63 ,32 3 210 60

1959 564 316 59 11 505 305

1970 748 499 90 25 658 474

1979 863 693 130 42 733 651

(8)

902 JELENTÉSEK

A felső— és középfokú (szakosított és általános) végzettséggel rendelkező sze- mélyek szóma 86,6 millió fő volt, az 1970. évihez viszonyítva 82 szá zalékkal nőtt. (Lásd a 6. táblát.)

A férfiak és a nők végzettségi szintje közeledik egymáshoz, a dolgozó férfiaké és nőké pedig gyakorlatilag azonos. (Lásd a 9. táblát.)

1979-ben az ezer társadalmi termelésben foglalkoztatott falusi lakosra jutó felső- és középfokú végzettségg el rendelkezők száma az 1939. évihez viszonyítva 11—

szeresére emelkedett. A városi lakosságnál ez a mutató 3.6—szeresére nőtt. A városi és falusi lakosság végzettségi szintje közötti különbség jelentősen csökkent. (Lásd a 10. táblát.)

11. tábla Az iskolai végzettségi szint emelkedése

a szövetségi és autonóm köztársaságokban

Ezer ionéégiísggrgdosebb Ezer foglalkoztatottra Szövetségi és autonóm

kölfófsosóg jutó felső- és középfokú [végzettséggel rendelkezők

szama

1959 1970 1979 l 1959 1970 1979

gÉSzovie—tunió . . . . . . . 361 483 638 433 653 805

jOSZSZSZK . . . . . . . 361 489 645 440 656 803

' Baskir ASZSZK . . . 332 441 606 419 635 780

Burját ASZSZK . . . 310 448 644 385 604 795

Dagesztáni ASZSZK . . . 281 358 522 322 503 673

Kabardin-Bálkar ASZSZK . 352 469 626 440 657 799

Kalmük ASZSZK . . . . 244 381 589 304 521 727

Karél ASZSZK . . . 361 493 658 427 638 792

Komi ASZSZK . . . 417 540 719 467 686 845

Mari ASZSZK . . . 317 438 614 382 615 790

Mordvin ASZSZK . . . . 292 421 587 364 595 774

Észak-Oszét ASZSZK . . . 430 519 643 520 694 801

Tatár ASZSZK . . . 359 468 637 456 664 815

Tuva ASZSZK . . . 246 414 588 291 536 737

Udmurt ASZSZK . . . 318 456 635 393 636 803

Csecsen—lngus ASZSZK . . 299 361 542 386 516 681

Csuvas ASZSZK . . . . 365 467 618 441 665 814

lakut ASZSZK . . . 349 501 703 415 653 848

Ukrán SZSZK . . . 373 494 x 630 438 668 813

Belorusz SZSZK . . . . . 304 440 594 331 594 763

Uzbég SZSZK . . . . . . 354 458 639 447 663 848

Kara-Kalpak ASZSZK .' . 272 406 603 358 611 813

Kazah SZSZK . . . 347 468 633 447 654 807

Grúz SZSZK . . . 448 554 698 492 711 856

Abház ASZSZK . . . . 417 523 671 459 687 838

Adzsar ASZSZK . . . . 420 541 673 475 708 858

Azerbajdzsáni SZSZK . . . 400 471 652 473 674 832

Nahicseváni ASZSZK . . . 383 446 634 442 667 839

Litván SZSZK . . . 232 382 558 250 496 711

Moldovai SZSZK . . . . . 264 397 572 280 508 725

Lett SZSZK . . . 431 517 645 502 661 795

Kirgiz SZSZK . . . 342 452 614 429 643 804

Tadzsik SZSZK . . . 325 420 578 407 602 770

Örmény SZSZK . . . . . . 445 516 713 527 697 866

Türkmén SZSZK . . . . . 387 475 620 497 682 823

Észt SZSZK . . . . . . . 386 506 630 448 660 786

(9)

903 V. NEMZETISÉG

A szovjet népek egymáshoz való állandó közeledésében. testvéri barátságuk és egységük erősödésében fontos szerepet játszik az orosz nyelv. Az összeírás során 153.5 millió személy vallotta az orosz nyelvet anyanyelvének (az 1970. évi népszám- lálás során 141.8 millió), közülük 137.2 millió volt orosz és 16.3 millió egyéb nemze- tiségű. Ezenkívül 61,3 millió fő vallotta azt. hogy második nyelvként folyékonyan be-

szél oroszul (1970-ben 41,9 millió fő).

12. tábla

A népesség megoszlása nemzetiség és anyanyelv szerint'

Közülük Az adott nemzetiségű . , " ugyanezen személyek közül a szovjet Az adot't nemzetisegu nemzetiség 'nepek más nyelvet , , szemelyek snzama nyelvét vallja folyekonyan ,besz'elők aranya

Nemzetiseg (ezer fo) anyanyelvének (szazalek)

(százalék) *— orosz.—_az?

1970 ? 1979 1970 l 1979 1970 1979 1970 1979

Népesség összesen . . . 241 720 262 085 93,9 93,1 173 23.41 4.2 4.7

Orosz . . . 129 015 137 397 99,8 999 0.1 0.1 3,0 3,5

Ukrón . . . 40 753 42 347 85.7 8128 36.3 49,8 6.0 7,1

Úzbég . . . 9 195 12 456 98,6 98,5 14.13 49,3 3.3 2,8

Belorusz . . . 9 052 9 463 80,6 74,2 49.0 57,0 7.3 11,7

Kazah . . . 5 299 6 556 98,0 97,5 41.8 52,3 1,8 2,1

Tatár . . . 5 931 6 317 89.2 85,9 62,5 68.9 5.3 4.9

Azerbajdzsán . . . . 4 380 5 477 982 97,9 1ó.6 29,5 2.5 2,0

Örmény . . . 3 559 4 151 91,4 90,7 30.1 38,6 6.0 5,7

Grúz . . . 3 245 3 571 98.11 98.3 21 .3 26,7 1,0 ,O,9

Moldovai . . . 2 698 2 968 95.0 93,2 36.1 47.11 3.6 3,9

Tadzsik . . . 2 136 2 898 98,5 97.8 15.4 29,6 12,0 10,6

Litván . . . 2 665 2 851 97,9 97,9 35,9 52.1 1,9 1,5

Türkmén . . . 1 525 2. 058 989 98,7 15,4 25,4 1.3 1.6

Német . . . 1 846 1 936 668 57.13 59,6 51,7 1.1 1,1

Kirgiz . . . 1 452 1 906 983 97,9 19,1 29.11 3,3 4.1

Csuvas . . . . 1 694 1 751 869 81,7 58.4 64.8 5.5 5,5

Dagesztáni nemzetisé—

gek . . . 1 365 1 657 96.5 95.9 41,7 603 8.9 8,3

Lett . . . 1 430 1 439 952 95,0 45,2 56.7 2.4 2.2

Baskír . . . 1 240 1 371 662 67,0 53.3 64,9 2.6 2,8

Mordvin . . . . . . 1 263 1 192 77,8 72,6 65.7 65,5 8.1 7,7

Lengyel . . . 1 167 1 151 32,5 29,1 37,0 44. 12, 13,1

Észt . . . 1 007 1 020 95.5 95.3 29.0 24,2 2.0 1.9

Csecsenc . . . . . . 613 756 98,7 98,6 66,7 76,0 1.0 0,7

Udmurt . . . 704 714 82,6 76,5 63.31 64,4 6.9 6.4

Mari . . . 599 622 91.2 86.7 62.4 ó9,9 6.2 5,5

Oszét . . . 488 542 88.6 882 58,6 64,9 10.7 12,2

Kom-i-permják . . . . 475 478 83.7 76,5 64,8 64.4 5.2 5.8

Koreai . . . 357 389 68.6 55A 50.3 47,7 1.7 2,2

Bolgár . . . 351 361 73.1 68,0 58.8 582 7.9 7,9

Burját . . . 315 353 92,6 90,2 66,7 71,9 2.7 2,5

Görög . . . 337 344 39.3 38.0 35.4 34.1 14. 17,7

Jakut . . . 296 328 96,3 95,3 41,7 556 1,1 1.1

Kabardin . . . 280 322 98.0 97.9 71.4 76,7 0.8 0,6

Karakalpak . . . 236 303 96,6 95.9 10.4 45,1 3.6 10,8

Ujgur . . . . . . . 173 211 88,5 em 35.6 52.1 9.5 9.0

Cigány . . . 175 209 70.8 74.1 53.0 59,1 16.11 14,3

lngus . . . 158 186 97.4 97,4 71 ,2 79,6 0.9 0.6

Gagauz . . .

157 173 93,6 89,3 63.3 68.0 8.6 7.3

(A !óbla folytatása a következő oldalon.)

(10)

904 _ JELENTÉSEK

Folytatás.) Közülük Az adott nemzetiségű _ ugyanezen személyek közül a szovjet Az adott nemzefisegű nemzetiség , nepek más nyelvet , ' személyek szama nyelvét vallja folyekonyan imsxélők aranyu

Nemzetiseg (ezer fo) anyanyelvének (százalék)

(százalék) M

orosz egyéb

1970 1979 1970 1979 1 976 1979 1970 ! 1979

Magyar . . . 166 171 96,6 95,4 25.8 342 9.8 ' 9.4

Tuvin . . . " 139 166 98,7 98.8 389 592 0.4 0.2

Északi, szibériai és távol-

keleti . . . 153 158 67,2 61 ,8 52,3 54,0 7,0 — 5.3

Kalmük . . . 137 147 91,7 91,3 81,1 84.1 1.5 1.0

Korél . . . 146 138 63,0 55.15 59,1 51,3 15.1 13.2

Korocsoj . . . 113 131 98.1 97.7 67.15 75.5 1.2 0.9

Román . . . 119 129 63,9 41.1 28,5 48,4 16,3 14,0

Kurd . . . 89 116 87.6 83.6 19,9 25.4 362 40,7

Adige . . . 100 109 96,5 95,7 67,9 76,7 1.4 1.3

Török . . . 79 93 923 84.7 22,4 46,4 31 .2 223

Abház . . . 83 91 95.9 94.3 59.2 73.3 2.8 3

" Finn . . . 85 77 51 ,0 409 47,0 39,9 8.5 9,0'

Hokosz . . . 67 71 83,7 809 65,5 68.3 3,4 3,0

Bolkár . . . 60 66 972 969 71,5 77,4 2.5 1.4

Altój . . . 56 60 87,2 86,4 54,9 68,7 3,2 2.4

Dungan . . . 39 52 94,3 94.8 48.0 62,8 5.7 3,9

Cserkesz . . . 40 46 92,0 91 A 70,0 69,6 2.5 2.3

Perzsa . . . 28 31 36.9 30.7 33.9_ 57,1 12.7 10.6

Abozin . . . 25 29 96,1 95,3 69.5 75,4 6.1 4,6

Asszír . . . 24 25 64,5 54.9 462 41,7 14,7 21 ,4

Tot . . . A. . . 17 22 72,6 67,4 57,7 61,3 15.3 13,5

Sorc . . . 16 16 73,5 612 593 526 5.9 63

Egyéb . , . . . 157 136 64.7 59,7 38,1 349 15,4 229

' A népszámlálás során (: nemzetiséget és az anyanyelvet az összeírt személy bevallása alapján je—

gyezték be. A gyermek nemzetiségét a szülő nyilatkozatának megfelelően vették fel.

13. tábla

Egyes népesebb nemzetiségek száma szövetségi köztársaságok szerint

Szövetségi köztársaság Osszesen Az összesen és nemzetiség , (ezer fő) százalékában

OSZSZSZK . . . . . 137 410 100,0

Orosz . . . . . . 113 522 82,6

Tatár . . . . . . 5011 3.6

Ukrán . . . 3 658 2.7

Csuvas . . . 1 690 1.2

Ukrán SZSZK . . . . 46 609 100,0

Ukrán . . . 36 489 73.6

Orosz . . . _ 10 472 21,1

Belorusz SZSZK " 9 532 100,0 Belorusz . . . . . " 7568 79,4

Orosz . . . . . . 1 134 119

Lengyel . . . . . 403 4.2

üzbég SZSZK . . . . 15389 100.0

Uzbég . . . 10 569 , 68,7

Orosz . . . . . . 1 666 10.8

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(11)

905

(FolytatásJ Szövetségi köztársaság Összesen Az összesen

és nemzetiség (ezer fő) százalékában

Tatár . 649 4.2

Kozah .

620 4,0

Tadzsik . . 595 3.9

Kazah SZSZK . 14 684 100,0

Kazah .

5 289 36,0

Orosz .

5 991 40,8

Ukrán .

898 6.1

Tatár . 313 2.1

Uzbég . 263 1.8

Belorusz . 181 1.2

Ujgur . . 148 1.0

Grúz SZSZK . 4 993 100,0

Grúz .

3 433 68,8

Örmény 448 9,0

Orosz .

372 7.4

Azerbajdzsán 256 5.1

Oszét. . . 160 3.2

Azerbajdzsáni SZSZK . 6 027 100, 0

Azerbajdzsán . 4 709 78,1

Örmény

475 7.9

Orosz . . 475 7.9

Litván SZSZK. 3 392 100, D

Litván .

2 712 80. 0

Orosz.

303 8,9

Lengyel . . 247 7.3

Moldovai SZSZK. 3 950 100, 0

Moldovai . 2 526 63, 9

Ukrán .

561 142

Orosz . . 506 12.8

Lett SZSZK . 2 503 100,0

Lett . 1 344 53,7

Orosz .

821 32,8

Belorusz . . 112 4, 5

Kirgiz SZSZK 3 523 100, 0

Kirgiz . 1 687 47. 9

Orosz . 912 25,9

Uzbég 426 12,1

Ukrán .

109 3.1

Tatár . . 72 2.0

Tadzsik SZSZK 3 806 100, 0

Tadzsik

2 237 58,8

Uzbég 873 22,9

Orosz . . 395 10.4

Orme'ny SZSZK 3 037 100, 0

Örmény 2 725 89, 7

Azerbajdzsán 161 5.3

Orosz . . 70 2.3

Türkmén SZSZK 2 765 100, 0

Türkmén . 1892 6841

Orosz . 349 12.6—

Uzbég 234 8.5

Kazah . . 80 2.9

Észt SZSZK 1 465 100, 0

Észt 948 64, 7

Orosz . 409 27,9

Ukrán . 36 2,5

(12)

906 JELENTÉSEK

Vl. A LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA MEGELHETESI FORRÁSOK SZERINT

1979-ben a népgazdasógban foglalkozta tottak szóma 134,86 millió. a nyugdija- sok szóma 40.13 millió fő volt . (1979 elején az országban összesen 47.6 millió -- 1970—

ben 40,1 millió -— fő részesült nyugdíjban. Ezek közül a népszámlálás során csak azokat a személyeket sorolták a nyugdijasok közé. akiknek a fő megélhetési forrása _a nyugdij volt. Az állandó jelleggel dolgozo nyugdíjasokat a foglalkoztatott népes-—

ség között vették számba.)

14. tábla

A lakosság megoszlása megélhetési források szerint

A lakosság csoportjai Összesen (ezer fő) ! Megoszlós (százalék)

megélhetési forrás szerint 1970 1979 1970 % 1979