• Nem Talált Eredményt

A Szovjetunió 1979. évi népszámlálásának előzetes eredményei

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Szovjetunió 1979. évi népszámlálásának előzetes eredményei"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

JELENTÉSEK

A SZOVJETUNIÓ 1979. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSÁNAK ELÓZETES EREDMÉNYEF

1. 1979 januárjában végrehajtottuk a soron következő össz-szövetségi népszám—

lálást. Az összeírás adatai szerint a Szovjetunió lakossága 1979. január 17—én

262 442 000 fő volt.

2. A Szovjetunió lakosságának számában bekövetkezett változásokat a követ- kező adatok jellemzik:

Időpont Millió

1913. (a jelenlegi határok között, becslés) . . 1592 1940. (a jelenlegi határok között, becslés) . . 194.1 1959. január 15. . . . . . . . . . . . 208,8

1970. január 15. . . 241,7 1979. január 17. . . 262.4

Az 1970. évi népszámlálás óta eltelt 9 év alatt a Szovjetunió népessége 20.7 millió fővel gyarapodott.

3. A szövetségi köztársaságok népességének száma a következőképpen változott.

(Lásd az 1. táblát.)

A szövetségi köztársaságok többségének lakossága elsősorban a természetes szaporodás eredményeként növekedett.

4. A Szovjetunió városi és falusi népességének számában bekövetkezett válto- zásokat a 2. tábla adatai szemléltetik. (Lásd a 2. táblát.)

A városi lakosság száma 1970 óta 27.6 millió fővel gyarapodott. ebből: a városi lakosság természetes szaporodásának eredményeként 12 millióval; községek várossá nyilvánításának, valamint a községi lakosság városokba költözésének eredményeként

156 millióval. .

A természetes szaporodás a községekben a két népszámlálás közötti időszak- ban több mint 8,7 millió főt tett ki, ennek ellenére a falusi lakosság száma a fent említett okok következtében ez idő alatt nem emelkedett, hanem 6.9 millió fővel csökkent.

5. A népszámlálás során 122,4 millió férfit és 140 millió nőt írtak össze. A férfi—

ak és a nők aránya a következőképpen változott. (Lásd a 3. táblát.)

Az 1959. évi népszámlálás adatai szerint a nők száma 20.7 millióval meghaladta a férfiak számát a Nagy Honvédő Háborúban a férfi lakosságot ért hatalmas vesz-

teségek következtében. A férfiak és a nők számának különbsége fokozatosan csök—

' A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának közleménye. Megjelent a Vesztnik Sziatisztiki 1979. évi 5. számában (67—77. old.) (Rövidítve.)

(2)

1014 JELENTÉSEK

ken. Az 50 év alatti életkorok tekintetében a férfi—nő aróny jelenleg már kiegyenlí—

tőclött.

1. tábla

A népesség száma a szövetségi köztársaságokban

A népességuszúmc 1979_ évben

Szövetségi köztársaság (ezer fo) _ az 1970' évi

1970. 1979. 514"?

január 15-én január 17-én lekabun

Szovjetunió . . . 241720 262 442 a 109

Oroszországi SZSZSZK . ! 130 079 137 552 106

Ukrán SZSZK . 471266 , 49 757 106

Belorusz SZSZK 9 002; 9 559 106

Uzbég SZSZK 11 799 15 391 130

Kazah SZSZK 13 009 14 685 113

Grúz SZSZK . . . . 4 686 5 016 107

Azerbajdzsáni SZSZK 5 117 6 028 118

Litván SZSZK . 3 128 3 399 109

Moldovai SZSZK 3 569 3 948 111

Lett SZSZK . 2364 2 521 107

Kirgiz SZSZK . 2 934 3 529 120

Tadzsik SZSZK . 2 900 3 801 131

Örmény SZSZK . 2 492 3 031 122

Türkmén SZSZK 2 159 2 759 128

Eszt SZSZK . 1 356 1 466 108

2. tábla

A városi és a falusi népesség száma és aránya

Ebből: A városi A falusi

Összes , , .

ÉV "éPÉÉSÉE varosi falni—__ népesség az össz-

(m'lllo fo) , , népesség százalékában

nepesseg

1913. 1592 , 28.5 1307 l 18 82

1940 . 194,1 63,1 131,0 33 67

1959 . . . 208.8 100.0 108,8 48 52

1970. . . 241.7 136,0 105,7 56 44

1979. . . . . ( 262.4 163,6 I 98.23 62 38

3. tábla

A férfiak és a nők aránya

(százalék)

É Összes népesség Városi népesség l Falusi népesség

v férfi ] nő férfi nő l férfi nő

1913 49.7 l 50,3 53,2 46.8 489 51,1

1940 479 52,1 47,9 52,1 48,0 52.0

1959 . . . . 45,0 55,0 45.2 54.8 44.9 55.1

1970 . . . . 46,1 53.9 53.7 ' 45,8 54.2

1979 1 46,7 53,3 46.7 53.23 1 46.6 53.4

* 46.3

6. A jelenlevő népesség száma köztársaságok, hatórterületek és területek szerint a következő volt.

(3)

JELENTÉSEK 1015

4. tábla

A jelenlevo" népesség száma

A népesség száma 1979. január 17'én AVÓ'OSl A falusi Szövetségi köztársaság, 1 500 000 főnél (ezer fo)

népesebb autonóm köztársaság. népesség az

határterület, terület ebből: össznépesség

összesen ———————————————— százalékában

városi falusi

Szovjetunió . . . . . . . . 262 442 163 591 98 851 62 38

OSZSZSZK . . . 137 552 95 375 42 177 69 31

Altáj határterület . . . . . 2 675 1 400 1 275 52 48

Krasznodari határterület . . . 4 814 2 497 2 317 52 48

Krasznojarszki határterület . . 3 198 2 219 979 69 31

Primorje határterület . . . . 1 978 1 499 479 76 24

Sztavropoli határterület . . . 2 539 1 265 1 274 50 50

Habaravszki határterület . . . 1 565 1 241 324 79 21

Brjanszki terület . . . 1 507 888 619 59 41

Vlagyimiri terület . . . 1 581 1 186 395 75 25

Volgográdi terület . . . . . 2 475 1 769 706 71 29

Voronyezsi terület . . . . . 2 478 1 340 1 138 54 46

Gorkiji terület . . . 3 695 2 692 1 003 73 27

irkutszki terület . . . . . . 2 560 1 984 576 78 22

Kalinyiní terület . . . 1 649 1 100 549 67 33

Kemeravoi terület . . . 2 958 2 550 408 86 14

Kirovi terület . . . 1 662 1 068 594 64 36

Kujbisevi terület . . . 3 093 2 416 677 78 22

Leningrádi terület . . . 1 519 972 547 64 36

Moszkvai terület . . . 6 360 4 748 1 612 75 25

Novoszibirszki terület . . . . 2 618 1 872 746 71 29

Omszki terület . . . 1 955 1 229 726 63 37

Orenburgi terület . . . 2 089 1 260 829 60 40

Penzai terület . . . . . . . 1 504 826 678 55 045

Permi terület . . . 3 011 2 224 787 74 26

Rosztovi terület . . . . . . 4 081 2 806 1 275 69 31

Szaratovi terület . . . 2 560 1 820 740 71 29

Szverdlovszki terület . . . . 4 454 3 787 667 85 15

Tulai terület . . . 1907 1 488 419 78 22

Tyumeni terület . . . . . . 1 887 1 150 737 61 39

Cseljabinszki terület . . . . 3 440 2 792 648 81 19

Jaroszlavli terület . . . 1 425 1 109 316 78 22

Baskir ASZSZK . . . . . . 3848 2186 1 662 57 43

Dagesztáni ASZSZK . . . . 1 627 639 988 39 61

Tatár ASZSZK . . . 3 436 2 172 1 264 63 37

Ukrán SZSZK . . . 49 757 30 516 19241 61 39

Vinnyicai terület . . . 2 046 720 1 326 35 65

Vorosilovgrádi terület . . . . 2 788 2 357 431 85 15

Dnyepropetrovszki terület . . . 3 640 2 928 712 80 20

Donyecki terület . . . . . . 5 160 4 599 561 89 11

Zsitomiri terület . . . . . . 1 597 706 891 44 56

Zaporozsjei terület . . . 1 946 1 384 562 71 29

Kijevi terület . . . . . . . 1 924 871 1 053 45 55

Krimi terület . . . . . . . 2184 1 468 716 67 33

Lvoví terület . . . . . . . 2 583 1 373 1 210 53 47

Ogyesszai terület . . . 2 544 1 588 956 62 38

Poitdvai terület . . . 1 741 875 866 50 50

Harkovi terület . . . . . . 3 056 2 293 763 75 25

Hmelnyickij terület . . . . . 1 558 560 998 36 64

Cserkaszi terület . . . 1 547 687 860 44 56

Csernyigovi terület . . .

1 502 667 835 44 56

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

(4)

1016 JELENTÉSEK

(Folyt/elős.)

A népesség száma 1979. január 17-én AVÖ'O-"l A falusi

Szövetségi köztársaság. 1 500 000 főnél (ezer fo)

népesebb autonóm köztársaság. népesség az

határterület, terület ebből: össznépesség

összesen www—v százalékában

városi falusi

Belorusz SZSZK . 9 559 5 262 4 297 55 45

Gomeli terület 1 599 838 761 52 48

Minszki terület 1 556 560 996 36 64

Úzbég SZSZK . 15 391 6 350 9 041 41 59

Szamarkandi terület 1 784 724 1 060 41 59

Taskenti terület . 1792 773 1019 43 57

Fergonai terület . 1 695 566 1 129 33 67

Kazah SZSZK . 14 685 7 921 6 764 54 46

Csimkenti terület 1 567 623 944 40 60

Grúz SZSZK . . . . 5 016 2 601 2 415 52 48

Azerbajdzsáni SZSZK . 6 028 3 200 2 828 53 47

Litván SZSZK . . 3 399 2 062 1 337 61 39

Moldovai SZSZK 3 948 1 551 2 397 39 61

Lett SZSZK . 2 521 1 726 795 68 32

Kirgiz SZSZK . 3 529 1 366 2 163 39 61

Omszki terület 1 546 471 1 075 30 70

Tadzsik SZSZK 3 801 1 324 2 477 35 65

Örmény SZSZK . 3 031 1 993 1 038 66 34

Türkmén SZSZK . 2 759 1 322 1 437 48 52

Észt SZSZK . 1 466 1 022 444 70 30

7. Az 500 OOO-nél több lakossal rendelkező városok a következők:

Város Ezer Város Ezer

Moszkva . 8011 Alma—Ala 910

Leningrád 4 588 Szaratov . . 856

Kijev 2144 Riga . . . 835

Taskent 1 779 Krasznojarszk 796

Baku 1 550 Voronyezs 783

Harkov 1 444 Zaporozsje 781

Gorkij . 1 344 Lvov . . . 667

Novoszibirszk 1 312 Krivoi Rog . . . 650

Minszk 1 276 laroszlavl . 597

Kujbisev . 1216 Karaganda . 572

Szverdlovszk . . 1 211 Krasznodar . 560

Dnyepropetrovszk . 1 066 Vlagyivosztok 550

Tbiliszi . 1 066 lrkutszk 550

Ogyessza . 1 046 lzsevszk . . . 549

Cseljabinszk 1 031 Novokuznyeck . 541

Donyeck . 1021 Barnaul 533

Jerevan 1 019 Frunze . . 533

Omszk . 1 014 Habarovszk . 528

Perm 999 Tula . 514

Kazany 993 Kisinyov 503

Ufa . . . . 969 stanov . . . . 503

Rosztov na-Donu . 934 Tolijatti (Togliatti) 502

Volgogród 929

A szovjethatalom éveiben 1174 város alakult. Félmilliónól több lakossal ren—

delkező vóros 1917—ben mindössze 2 volt. jelenleg 45 van. s közülük 18 városnak a lakossága az egy milliót is meghaladja.

(5)

JELENTESEK

1017

8. Az ENSZ által közölt adatok szerint 1978 közepén a világ népessége 4 mil-—

liárd 205 millió fő volt.

*

Az összeírást számlálóbiztosok a lakosság kikérdezése útján végezték. Az össze-- iróívekre 262 137 000 személy adatait vették fel.

A népszámlálás teljességének és helyességének biztosítása érdekében az össze- írás folyamán és után ellenőrző vizsgálatokat végeztek, amelyek eredményeként to- vábbi 305000 személyt írtak össze. Ily módon - mint fent említettük — összesen 262 442 000 főt írtak össze.

A népszámlálás rövid előzetes eredményeit az összeírók összesítései alapján állapítottuk meg. A népszámlálás részletes, a népesség nemek, életkor, nemzetiség, anyanyelv. iskolai végzettség, családi állapot. családnagyság és egyéb ismérvek szerinti megoszlását szemléltető adatait (területi bontásban) a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának Számitóközpontja dolgozza fel előre meghatározott prog—

ram szerint.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

évi népszámláláskor 100 millió volt, 136 millióra növekedett, a falusi népesség száma ugyanakkor 108,8 millióról 1057 millió főre csökkent.. A városi népesség 36

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a