2—3. szám
—135—— 1943 Összefoglaló helyzetjelentés.
Résumé de la situation en Hongrie.
1. 1942. évi adatok. -— Chiffres de 1942.
Népmozgalom. —- Vetésjeleutés. -— Munkapiac. — Külkereskedelem. —- Közlekedés. —- Áralakulás. — Megélnetésí költ- ségek. -— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Monument de la population. —— Rapport sur les cultures. —— Marché du travail. — Commerce extérieur. -— Trans—
ports. —— Monument des prix. —— Coüt de la vie. -— Momun'e et cfédít.
Tableau économlgue.
Graphignes au tableau éeonomigue.
Ewtrait. En 1942, le temps favorisaít, en général, les cultures. Pcndant le premier trimestre, il faisaít tres froíd. Les semences, protégées par urte neige épaisse, n'avaient pas beaucoup souf- fert de l'hiver. En avril, le temps était trop froid, mais les mois de mai et de juin ont en un tres bon temps, ani a iortífié les froments d*automne et de printemps, le seigle et Forge, et fait du bien aux autres pluntcs. Les grandes pluies de mai ont cause', ca et la, des inondutions inférieures a celles des années préce'dentes. Pendant le troisiéme tri- mestre, le temps e'tait plutót chand et sec, et la mois- son du iroment a pu étre terminée en juillet. Les céréales récoltées étaíent de bonne gualité, mais on a en peu de paille. Le seigle a donné un rende—
ment inférieur aux prévisíons; il en a été de méme des pommes de terre et des betteraves a sucre on
;; fourrage, (lui ont soufíerl du temps chaud et sec. La re'colte des fruits a été bonne pour la pomme, la poire et la prune, faíble pour Pabricot, la peche et la noix. Pendent le dernier trimestre, le temps n'était pas mauvais pour l'agriculture, et les battages n'ont pas rencontré de difficultés. Mais, á cause du temps chaud, les prairies et les páturages offraient au bétail June nourriture insufiisante.
En novembre encore, ll a souvent fait chaud, mais Phiver est venu brusguement vers le début de décembre. Cependant, les semences, couvertes par une couche de neige, n*ont pas souffert du gel.
Pendant les grands froíds, les bestiaux n'ont guére été malades, mais ils souffraient de la pénnrie de lourrage.
Dlaprés les bureaux de placement gratuits, oliíciels ou privés, l'année derniere, le nombre des offres de travail a gramli de 17'2% par rapport (:
l'année précédente; celui des demandes de travail a grandi de 24'1%; et il y a en, en moyenne, 104 demandes pour cent offres de travail. Le nombre des placements a augmenté de 6'7% en 1942, de sorte gu'il ;; a en 64'8 placements pour 100 offres de travail. Les salaires ont été augmentés partout.
Selon un calcul fait pour Budapest, la moyenne pondérée des salaires horaires y offerts a grandi de 41'2% dans les sept professions considérées dans le présent résumé.
En ce gui concerne notre commerce extérieur, la valeur des marchandises importées et exportées
en 1942 dépassait de 35'9% le chiffre corresponl dant de liannée d'avant, et cela tenait surtont a la hausse des prix. Par rapport a Panne'e précédenle, la valeur des importations a grandi de 24'8%;
celle des exportations, de 43'5%. Nos exportations ont dépassé, en valeur, de 220'6 millions de pen- gős nos importations. La répartition, par pays, de notre commerce extérieur n'a pas change' essen- tiellement. II n'y eat lá gue ce changement vue notre commerce exlérieur a legérement diminué d l'égard de PAIIemagne, augmentant un peu d l'égard de l'ltalie. Ces deux pays, avec Iesgnels notre commerce était le plus considérable, ont pris part, I'année derníére, pour 79% a notre importa- tion et pour 74'1% á notre exportation.
Dans l'anne'e 1942, nos Chemíns de fer ont en a faire face d une táche bien grande. Sur nos voies ferrées longues d'environ 14.000 kilometres, le trafic des marchandises et des voyageurs fatiguait trop les voitures. Car lors du retour des régions recouvre'es, on ne nous avail pas rendu le maté- riel roulant nécessaire :) ces regions. C'est pour- guoí les Chemins de fer de PEtat ont d'abord fail marcher plus souvent les voitures, et ensuite, pour ne pas les user trap, ils ont restreint le trafic des voyageurs et des marchandises. Malgré cette der- níére mesure, la guantité des marchandises trans—
porte'es par voie ferrée s'est élevée en 1942, par rapport a 1941, de 9'4% et les tonnes kilométri- ones ont augmenté en un an de 17'2%. En 1942, le nombre des wagons chargés de marchandises a dépassé de 8'3% le chiffre correspondant de Pannée diavant. Sur le re'sean entier, la longueur des chemins fails par les traíns, (c'est—á—dx're, le rendement total en kilometres—train), a grandi de 5'3%. —— Le trafíc-voyageurs a augmenté plus encore. Par rapport a l'année préce'dente, le nombre des voyageurs a grandi de 26'6%; et les voyageurs- kilometres, en considérant seulement les voyageurs payants, ont augmenté de 25'1%. Il est a temat- guer gue pour 1938—41, ;; cause de la réincorpo- ration des régions recouvrées, les statistigues en guestion ne sont pas tout a fait comparables.
Mais pour 1941 et 1942, (air la longueur de nos voies ferre'es n'a pas angmenté considérablcment), on peut les computer. En comparant ces deux années-la, on voit gue Ie trafic ferroviaire progres-
2—8.nmn
sait de plus en plus; et (: cause de cela, il faudra, tót ou tard, augmenter le matériel roulant, ou restreindrc encore le tra/ic.
L'année derniére, le trafic postal progressait íortement, surtout pour les colis postaux. Le nombre de ceux-ci a grandi de 38'3% par rapport a l'année préce'dente. Cetui des correspondances a augmenté de 24'5%, siéleuant (Penviron cinguante
% comparatiuement ;: 1938. Én 1942, te nombre des mandats-poste a grandi de 20%; le montant de ceux—ci, de 50%. Ainsi donc, par rapport a l'année d'auant, le nombre des mandats-poste a moins grandi gue leur montant, En 1941, il reuenait en moyenne 96'4 pengős a un mondat-paste, contre 120'5 pengős en 1942. Le nombre des télé- grammes a augmenté de 29'5%. Celui des commu- nications te'léphonigues Iocales de Budapest a été de 205289 mille en 1942, montant de 12'1% en un an; et il aurait, sans doute, augmenté davantage si la Poste n'aoait pas invité plusieurs fois le public á limiter le nombre et la durée de ces communica- tions. En ce gui concerne lc nombre des communi- cations téléphonigues interurbaines, il a grandi en un an de 27'1%. En 1940, pour un mérne nombre diinstallations téle'phonigues, il y avait 167767 mille communications Iocales ou interurbaines, contre 221333 mille en 1942; et le nombre des postes tété—
phonigues principaux a grandi en moyenne, par an, de 4'6%. Si cette derniére augmentation e'tait peu considérable, clest auion rencontrait de grandes difficultés, dues á la' pénurie de matieres premie- res, pour créer de nouveaux postes téléphoniaues principaur. —— Ouant au nombre des usagers de la Radio, par rapport a 1941, it a augmenté en 1942
de 14'7%, montant en moyenne de 781571 par an.
Én 1942, la guerre influencait les prix. Le gouvernement empéchait de les monter fort, e'ten- dant le systéme du rationnement, prenant encore d'autres mesures contre les achats massifs et faisant augmenter la production. Gráce a ces mesures et au fait gue la récolte dépassait un peu celle de liannée précédente, les prix n*augmen—
taient gue lentement en 1942. Par rapport a 1941, l'indice officiel des prix de Kgros (ayant pour base l'année 1929) a monté de 21'8%. Cette progression a été inférieure á celle guion a vue en 1941. De la fin de 1940 a celle de 1941, les prim agricoles montaient plus gue les prix industriels; de la fin de 1941 á la fin de 1942, cie'tait le contraire.
-—— L'année derniére, Pindice relatif aux prix des produits de l'agriculture et de l'élcvage a grandi en moyenne de 19'2%. Uindice des articles industriels, y compris les matieres nécessaires () l'industrie, siest éleoe' plus ( % 24'7% ). De sorte gue la disparité indiauée par les ,,ciseaux agricoles**
entre les prix ugricoles et les prix industriels a monte a 91, contre 2'5 Parmée d'avant. — Parmi les deux composantes de l'indice relatif aux pro—
—-136——— 1948
a'uits de liagriculture et de Pélevage, c'est pour les prix des produits d'origine animate au'on a ou la plus grande hausse. ——- En un an, en moyenne, l'indice des produits de Pindustrie agricole fest
élevé de 19'1%, et celui des denrées coloniales,
de 7'3% seulement. —— Dans le méme temps, (*indice des articles industriels et des matieres nécessaires ;: Pindustrie a grandi de 24'7%, mon- tant plus gulil n'est monté de la [in de 19á0
;: la fin de 1941. Parmi les composantes' de cet indice, les matieres premieres ont renchéri de 14'1%; les objets fabrigués, de 27'8%. _ (Juan!
á liindice des combustibles, it a monte' de 12'5%;
cette augmentation niest pas
trop forte.
considére'e comme L'indice du coüt de la vie, ayant pour base t'année 1913, est calculé (tlaprés 27 sortes de marchandises du commerce de detail. En y compre—
nant les oners, cet indice s'est élevé, de la fin de 1941 a la fin de 1942, de 16'4%; liaugmentation ne peut étre considérée comme trop forte: elle a été inférieure () celle de Pindice des prix de gros gui, comme nous Pauons dit plus haut, a manit?
l'année derniére en moyenne de 21'8%. — Calcule'
sans les oners, gui nlont pas grandi depuis des unne'es, liindice du coűt de la vie s'est e'leué de 19'5%. —— Parmi les guatre principales composan- tes de Pindice du coút de la vie établi sans les loyers, les prix de l'alimentation, du chauffage et de l'e'clairage ont monté le moins. Les prix dihabil- lement ont grandi plus gue les autres prix entrant en Iigne de compte. En moyenne, l'indice relati/
() liulimentation siest élevé de 15'9%; il en a été de méme du prix du chauffage et de l'éclairage Les prix dihabillement ont monté de 32'9%.
Én 1942, d*aprés les chiffres de la Bangue Nationale de Hongrie, la circulation des billets de bangue, accusant une forte progression, a monte' de 49'1% par rapport á Pannée d'aoant. Le mon—
tant des effets, warrants et titres escomptés siest éleoé de 76'1%. L'encaisse métalliaue (sam les monnaies dioisonnaires) a baísse' de 13'2% a cause de la diminution de la réserve en devises et monnaies étrangéres (— 88'6% ); guant aux disponi- bilite's en or, elles n'ont pas change' par rapport á
lianne'e précédente. .
En ce gui concerne les dépóts placés á la Caisse d'épargne postale, ainsi gue dans les établis- sements Wapestois affiliés () I'Institut Central des Sociétés Financiéres, ils ont grandi fort en un an, sléleoant a 2.730"? millions de pengős, contre 2.181'3 Pannée précédente. De décembre 1941 ó décembre 1942, les dépóts d'épargne- ont monté de 19'2%; les dépöts sur comptes courants, de 28'8%.
A la Bourse de Budapest, il y a eu en 1942 de fortes hausses. A la fin de 1942, l'indice officiel des actions dépassait de 154% celui de l'année
2—3. szám
——137—— 1943
dJavant. Mais on a vendu 79'7% de moins (Pactíons gael pendant I'année précédente. Par rapport a celle—cí, le montam des livraisons et des réceptions a baissé de 60'9%.
Én 1942, Ie nombre des insolvabílités, con- timrant d díminuer, nia été gue de 41, dont 21 faillites et 20 concordats privés ou judiciaíres.
Les actí/s et les passifs des concordats ont fort dépassé les chi/[res correspondants de l'année d'avant. —— En 1942, d*aprés les déclarations faites, le nombre'des Iettres de change protestées (tfun montant total de 1 million de pengés) a été de 470 seulement.
En 19á2, aux Monts-de-Piété de Budapest, le nombre des objets engagés a baisse' par rapport d I'anne'e d'avant (———6'3%), et iI en a été de me'me du nombre des objets dégagés (——11'6%). Mais, par rapport 61 1941, le montant des engagements a grandí ( —t— 14'2%), ainsi gue celui des dégage- ments H- 2'2%). —— Comparativement á 1941, l'ei/ectii des gages a baissé de 8'3%, et le mon—
tant en a grandi de 15'4%. — En 1942, Ie nombre des objets vendus par contrainte a été ínféríeur de 31'4% d celui de 1941.
*
Népmozgalom.
Magyarország 1942. évi népmozgahnat a házas—
ságkötések számának erős csökkenése, az élve- születések kisehb emelkedése s a halálozások jelen- tős növekedése jellemzi. A természetes szaporulat kisebb volt mint az előző évben. Magyarország 1942. évi népmozgalmának főbb előzetes eredmé- nyeit az alábbi táblázat tartalmazza:
*— Magyarország a Dél— Magyar-
; második bécsi vidéki ggg
; Megnevezés döntés után terület sen
19411) 1942
Húzasságkötés . . . 113.604 97.357 6.609104.566
, . ezer lélekre 83 ?'1 6'4 7'1
Elveszületés . . . 277217 284.954 22.387 307.341 ,. ezer lélekre 203 207 7217 208 1 éven aluli elhalt 36.195 42.772 3.571 46.343
' o . . BZáZ
élveszülöttre . . . 15"! 150 160 15'1 1—6 éves elhalt: . . 10 039 12.663 714 13.377 7 évnél idősebb elhalt 143528 153 990 11.990 165.980 Elhalt összesen . . . 189.757 209.425 16.275 225.700
. . ezer
lélekre ... 13'9 15'2 15'8 15'3 Gümőkórban elhalt . 19.514 21.744 1.575 23.319
. ,, ezer
lélekre . . . . '. . 1'43 1'58 1'53 1'58 Természetes szaporodás 87.460 75.529 6.112 81.641
ezér lélekre '. . . 6-4 5-5 5-9 5-5
1) Az összehasonlíthatóság kedvéért az itt kö- zölt 1941. évi adatok is előzetesek.
A táblázaton a második bécsi döntés utáni területre vonatkozó előzetes adatok az 1941. évi adatokkal is össze vannak zhasonlítva. Külön szere—
pelnek a visszafoglalt délvidéki terület népmozgal- mának előzetes eredményei és az ország mai egész területére vonatkozó adatok is. A második bécsi döntés utáni terület népmozgalmat tekintve megálla—
pítható, hogy a házasságkötések száma a nagy katonai bohí'vások folytán az előző évhez viszo—
nyitva jelentékenyen visszaesett. Az élveszületések száma örvendetesen megnövekedett, ami azzal magyanázható, hogy az előző évben! sok házasságot kötöttek. Emelkedett azonban a halálozások száma is. Az egyes korcsoportokat tekintve megállapít—
ható, hogy az 1 éven aluli korban elhaltak száma az előző évhez viszonyítva jelentős emelkedést mutat, de megnövekedett az 1—6 éves korban elhaltak száma is; úgyszintén emelkedés mutatko- zik :) ? évesnél idősebb halottak számánál is, Mi—
vel a halálozások száma nagyobb mértékben emel-
kedett mint a születéscké, a természetes szaporulat
nem volt nagy s az előző évnél kedvezőtlenebbül alakult. A visszafoglalt Délvidéken a házasságkö- tések gyakorisága kisebb, az élveszületések és ha- lálozások gyakorisága viszont nagyobb, mint az ország többi részén. A természetes szaporulat arányszáma az országos átlagnál kedvezőbben ala—kult.
Vetésjelentés.
Az 1942 éw időjárása a mezőgazdaságra nézve általában kedvezőnek volt mondható.
Az év első negyedében túlnyomó részben rend- kívül hideg időjárás uralkodott, enyhítette a hely- zetet a vastag hótakaró, mely a vetéseket a ki—
fagyástól megóvta. A hófúvások ugyan sok el—
takarítási munkát okoztak, ez azonban nem aka- dályozta meg a gazdákat abban, hogy egyéb belső gazdasági munkálatokat végezzenek Az állatállo—
mány az év első három hónapjában a szokásos megbetegedésektől eltekintve egészségesnek volt mondható, a szűkös takarmánykészletekkel azon- ban nagyon kellett takarékoskodni. Az év második negyede rosszul indult. Április rendkívül hűvös idő—
járása mezőgazdaságunkat igen kedvezőtlenül be- folyásolta, a kalászosok fejlődése elmaradt, a ten- geri vetését csak későbben kezdhették meg a meg—
szokottnál, a burgonya pedig még nemigen tudott kikelni. Május és június hónap időjárása azonban sokat javított a helyzeten, sőt a mezőgazdaságra igen kedvező időjárás az elmaradt fejlődést be—
hozta, az őszi és tavaszi búza, valamint a rozsveté- sek és az árpa nagy mértékben erősödött, a ten—
geri vetését is be tudták fejezni, a burgonya, cukor- répa es takarmányrépa is szépen fejlődött. Május hónap hirtelen felmelegedő és csapadékos időjá-
rása néhol ugyan 'belxvizeket okozott, ez azonban
2—3. szám
az elmúlt évek árvizes időszakához képest nem volt jelentősnek mondható. A gyümölcsfák állapo- tából következtetve közepes termést lehetett re- mélni, a szőlők pedig jó terméskilátást mutattak.
Júniusban a búza tovább javult, a rozs azonban ritka és alacsony maradt, az Alföld déli részein már le is aratták. Az árpa országszerte jó, általá—
ban elég sűrű volt. A zab is szépen fejlődött, a burgonya "már mindenütt kivirágzott, a június hó második felében uralkodó száraz időjárás folytán azonban a növényzet sok helyen megsárgult. Az év harmadik negyedében az időjárás nagy általá- nosságban meleg, csapadékmentes volt. Júliusban a búza aratását már legtöbb helyen befejezték, sőt a cséplés is megkezdődött, a szemek teltek és szé- pek voltak. Általában a terméseredme'nyek jónak mutatkoztak, kivéve a kukoricát, melynek fejlődése a száraz időjárás miatt megállt. A gyümölcsfák jó termést hoztak, kivéve a kajszinlbarackot és az őszibarackot. Augusztus hónapban a napsüté- ses, csapadékmentes idő tovább folytatódott és ez a körülmény az előző havi reménységeket nagy mértékben lecsökkentette. A gabonaneműek minő- sége ellen általában nem volt panasz, csak a szalma volt kevés, a rozs terméshozama azon- ban a várakozás alatt maradt és a minőség ellen is kifogás volt. A burgonyát a meleg miatt hama- nább kellett kiszedni, a cukor- és takarmány- répa sem tudott megfelelő csapadékot magába- szívni. A csapadékmentes idő szeptemberben to- vább tartott, ezért a szántás—vetési munkálatokat sok helyen nem tudták végezni. A cukorrépa fejlő- dése megállt s így már előrelátható volt, hogy bár cukortartalma kielégítő, mennyisége azonban kevés lesz. A gyümölcsök közül az alma, körte és szilva mennyiségre nézve jó term-ést adott, a dió—
termés azonban gyenge—közepesen sikerült. Az év utolsó negyedében az időjárás nem befolyásolta kedvezőtlenül mezőgazdaságunkat, októberben a betakarítás zavartalanul folyt, a cséplések már mindenütt végetértek, a rétek és legelők azonban már nem tudtak elegendő táplálékot nyujtani a ki—
járó jószágnak, s így a téli takarmányozás már kezdetét vette. A szüret mennyiségileg közepes, minőségileg azonban általában jó közepes ered- ménnyel végetért. Az állatállomány állapota kielé- gítő volt, megbetegedés csak szórványosan fordult elő. November hó első fele az évszaklhoz képest igen meleg napokat hozott, a hónap második felé- ben éppen az ellenkező végletbe fordult. Ez a hir—
telen változó időjárás a gazdasági munkálatokat nem hátráltatta. A gazdatársadalom nagy szorga—
lommal és odaadással v ezett munkájának köszön- hető főleg, hogy az őszi vetések általában kielégí—
tőek voltak, csak a hótakaró hiánya veszélyeztette azokat. December hónap első fele csapadékmentes volt, fagyvcszély azonban nem fenyegetett és így
—l38—
emelkedése H- 44'0%) és a szabókénak 87 fillérről ;
1943
a vetések még mindíg nem szenvedtek kárt. A hó végén végre bekövetkezett a régen várt havazás és a hótakaró a vetések kár nélküli telelését lehe—
tővé tette. A takarmánykészlet azonban ebben az évben is szűkös volt, az állatállomány egészségi állapota pedig általában tűrhetőnek volt mondható.
Mnnkapiac.
A társadalombiztosftó szervek taglétszámának, valamint a munkanélküliek számának alakulására , vonatkozólag az 1942. évi adatok Szemlénk zárta"- kor még nem állottak rendelkezésünkre. ,
A hatósági munkaközvetítés (magánközvetités — nélkül) forgalma az előző évhez képest jelentősen emelkedett, míg ugyanis 1941—ben 121.043 munka- helyet tartottak nyilván, addig 1942—ben 17'2%-kal többet, 141.825—öt. A munkakeresők számában csökkenés mutatkozott, -—- az 1941. évi 183.040-nel szemben 1942-ben 19'5%-kal kevesebb, 141443 volt a munkakeresők száma, —— a munkapiac szem—
pontjából tehát kedvezőbb volt a helyzet, mert hi—
szen a fenti számole kiszámítható, hogy az 1941, évi IFA—gyel szemben 1942—ben 104 munkakereső esett száz munkahelyre. A munkaközvetítések száma 88.812-ről 6'7%-kal 94.776—ra nőtt, így száz munka- helyre az 1941. évi 73'4—del szemben 1942-ben 64'8 közvetítés esett. Az utolsó három esztendőben a munkaközvetítések számsorai emelkedést mutat—
nak, ami nemcsak annak a következménye, hogy az ország lakossága a visszacsatolásck következté- ben emelkedett, ahanem annak is, mint azt éppen a területnagyobbodás nélkül eltelt 1942. év adatai bizonyítják, hogy a magyarországi munkaközvetí- tés szervezettsége évről—évre erősödik.
A munkabérek az 1942. év folyamán az egész vonalon emelkedtek. A Budapestre nézve kiszáml- tott felajánlott órabérek évi mérlegelt átlaga, a hét szakmát figyelve, átlagosan 41'2%-ot növekedett.
A legnagyobb emelkedést a bádogosok órabérénél látjuk H- 51'0%), ahol az 1941. évi 96 filléres őra— ' bér 145 fillérre emelkedett, jelentősnek mondható 'a kőmívesek órabérének 100 fillérről 144 fillérre való
125 fillérre való növekedése H- 43'7%), valamint ' a napszámosnőkének 52 fillérről 74 fillérre való órabér emelkedése (4- 42'3%). A gyári munkásnők felajánlott órabérének évi mérlegelt átlaga 1941—ről 1942-re 39 fillérről 54 fillérre nőtt H- 38'5%), a napszámosoké pedig 63 filtérről 87 fillérre növeke—
dett H— 38'1%). Aránylag a legkisebb béremelkeé
dés az asztalosoknál következett be, ahol az 1941.
évi 87 fillérrel szemben az 1942. évi mérlegelt átlag—
ban óránkint 114 fillért fizettek ki H— 31'0%).
Ha a felajánlott órabéreknek évekre vissza—_
menő adatait vizsgáljuk, kitűnik, hogy jelentős tolódások következtek be. így pl. 1938-ben kép az 1942. évi órabér adatok kib. megduplázódtak.
RAJZOK AZ ÉVI GAZDASÁGI JELZÖTÁBlÁHDZ -— GRAPHIUUES All TABLEMI ÉCDNOMIUUE ANNUEL
NÉPMOZGALDM —— MDUVEMENT DE LA PBPULATIDN MUNKAPIAG — MARBHÉ DU TRAVAII.
! Ezelv !e'hakre — Pour 1000 habitants ulj—— 25 70 ezer Éví átlag — Mo ennes annuenes miHe 70
? Elveszmeté: En1ants nes vwanls 50 60
7—— 20 xx Munkakeresök
% 50 Demandes d'emptox __ 50
X a
15 V A
L.
Ha1áloza's x v Décés— 0 x l—oO
! 30 Offres d'e'nploo —— 30
—— Házasságköús Míríages "IO " ,
*VÁ '
vA
O-u-Á" .a— N 20 mMunkahelyek ___—_ ___-_, — 20
v'lű.--o'"_Ú-"-0""'0-ü "_O 5 , ——j—————— _
?, r— Placements
' lermészeles szaporodás '10 —Munkakózvezí1és 10
Accroissemenl naxuvei o——-o
: '. ! ! o 0 0
VASÚY! FURGALUM —— TRAFIC DES CHEMINS DE FER KÚLKERESKEDELMI FORGALOM _ GDMMERBE EXTÉRIEUR
millió mühons 150 1200 míluó ? mullions de pengös— 1200
! l !
.. Voyageurs transporte's _ ' Exporiations " l
"*0 1000 4000
/ ' — l —
/ 120 . 500
/ 800 ,
/ 400 _ _
_ _ Goo ! soo
?! eo _ /AV/)(/ —
K ! '
/ nme Á,," % _lm/
' Szauna" utas / * 400 'A , lmoonations koo
4..—, Behozaaal ; !
60 300 ' ; , T 300
,!
250 250
9 50
mimo !. mühons de (, AO 200 V.. 200
150 — 450
—- 30
Szalmon árú — Marchandises / 100 — —7 — 400
— — 20 50 %—7 7—— —— — 7—— -— 50
O 0
50 Kulkereskede1mu merle'g. 50
Balance du commerce exteneuv %
0 100; 1 ! ! ! 400
PDSTAFORGALBM — TRAFIG PUSTAL PGSI'AFORGALOM —— TRAFIC POSTAL
mllho m;!üons 1100 20 mm mmmns 20
Bonversatínnst intevurbaines ;)
4000 15 ,. '45
p',
900 ,. ' o
10 . '!
,!
800 D" ' )
% Helykozx beszelgetes _o/ " / 5
* J. _l— ——-o--'*"' ;; TI
700 o- L-o— [ -0- .? eégmmmes
Ta'vwamk
O , , O
Covrcsponoances 600 30 30
ordinaires ou recommandees
Közönséges és ajánlott 500 25 _ 25
kevélküldemények
AOO 20 — 20 !
Csomagmndemenvek * Colis '.ranspones :;
300 15 —*—- — 15
Conversaüons téléphJocales á vuoapest
200 200 40 . —- 10
Budapesti hetyibesxélgetések §
100 '100 5 ? ** —- 5
o o o * 0
1933 19341935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1933 1934 1935 1936 1931 1938 1939 1940 1941 1942
. / _ "— R.M.oasz.1ssa ;
L
l
2—3, szám
—-— 140 — 1943
Külkereskedelem.
Magyarország külkereskedelmi forgalmának ér- téke 1942-ben 34'5%—kal volt több, mint az előző évben. Az értékemelkedésnek oka főleg a forga- lomban szereplő árucikkek drágulásában kere—
"*sendörAbehozatal értéke egy esztendő alatt 24'800- kal emelkedett, míg a kiviteIn-él ennél jóval na—
gyobb emelkedést látunk, 43'5%-0t. 1940 óta ez
már a második esztendő, amikor kiviteli többlettel
zárul évi külkereskedelmi forgalmunk mérlege.
1941—ben ugyanis 570 millió pengővel, 1942-ben pedig 220'6 millió pengővel több értékű árut vittünk ki az országból, mint amennyit behoztunk. Hábo- rús gazdálkodás idején nem mondható előnyösnek a kivitelnek a behozatalnál jóval nagyobb mértékű
emelkedése, különösen az 1941-ről 1942—re bekövet-
kezett kiviteli többletnek 287'0%—ka1 való növeke- dése mutat arra, hogy a szükséges árucikkeknek külföldről való behozatala megnethezedett. Még fel—
tűnőbb a kiviteli többlet emelkedése, ha az 1940.
évi 876 millió pengős behozatali többlettel hason—
lítjuk össze az értvéka—datokat.
A külkereskedelmi forgalom országok szerinti alakulásában a tárgyalt évben lényegében nem következett be nagyobb változás, csupán talán annyi, hogy a két legnagyobb külkereskedelmi partnerünk közül a Németbirodalommal szemben valamit csökkent, Olaszországgal szemben pedig valamit emelkedett külkereskedelmi forgalmunk.
Míg ugyanis 1941—ben hethozatalunknak 58'1%ua a Németbirodalomból, 21'0%-a Olasz—országból, 2'9%-a Svájcból és 18'O%—a egyéb országokból származott, addig 1942-ben az öszes behozatalnak 51'8%—a a Németbirodalomból, 24'6%—a Olasz- országból, 3'6%-a Svájoból és 20'0%-a az egyéb országokból eredt. A kivitel is hasonló alakulást mutat. Összes kivitelünk értékének ugyanis 19—11—
ben 59'9%—ra a Németbirodalomra, 14'2%-a Olasz- országra, 8'1%—a Svájcra és 17'8%-a az egyélb or- szágokra esett. Ezzel szemben 1942—ben kivitelünk értékéből a Németbirodalom 54'9%-kal, Olaszország 19'9%-kal, Svájc 4'7%—kal, az egyéb országok pe- dig 20'5%—4kal osztoztak. A fenti adatok vizsgálatá—
nál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azta körülményt, hogy míg a Németbirodalom import- és enportcikkei az előző években lezajlott áremelés—ek után az utolsó időben már csak mérsé- kelten emelkedtek, addig Olaszország külkereske—
delmi cikkei. de különösen az importaeikkek nagy mértékben (lrágultak.
Közlekedés.
Vasúti forgalom. Bár az 1942. évben terület—
visszacsatolással az ország vasúthálózata nem bő—
v vült és az év végén elkészült Szeretlfalva—De'udai vo—
nalon kivül jelentősebb vasútépítés nem fordult
elő, Magyarország vasútainak mégis hatalmas fel-í, adatot kellett ismét megoldania. A személy— és, áruszállítások növekedése olyan nagy terhet rótt 7 vasútainkra, amelyek az alább közölt számok- ban hűen visszatükröződnek. A kb. 14.000 km,;
hosszú vasútvonalainkon 1942-ben lebonyolódot áruforgalom és személyforgalom ugyancsak igényb vette a már amúgyis megterhelt vasúti parkun kat. Az elmult évek területvisszacsatolásai ugyanisaí
—- sajnos -— nem jelentették egyben azt, hogy a szükséges mennyiségű gördülő anyagot is vissza-
kaptuk. Ezt a hiányt az Államvasutak részben erősebb megterheléssel, részben pedig szem—ély- és áruforgalmi korlátozásokkal tudták csak meg- oldani. Ennek ellenére mi sem jellemzőbb a nagy teljesítményre, mint az, hogy a vasúton szállí- tott áruk mennyisége 1941-1'61 1942-re 9'4%—kal 36.906 ezer tonnára emelkedett. Az elszállított áruk tonnakilométere, vagyis az a teljesítmény, amely az elszállításra került áruk tonna súlyát és a szállítási útvonal hosszát foglalja magá ban, egy esztendő alatt 17"1%-kal 6.852 millió kilométerre növekedett. Míg 1941—ben 2.264 ezer teherkocsit raktak meg áruval, addigr1042-bcn 2.451 ezer, vagyis 8'3%-kal több áruval meg—
rakott teherkocsít tartottak nyilván. Az egész háló—
zaton közlekedett vonatokkal befutott út hossza, tehát az összes vonatlcílométer teljesítmény 5'3%—
kal 68.618 ezer kilométerre nőtt. Az utasfor- galmi számsorok alakulásánál egy esztendő le—
forgása alatt még nagyobb emelkedéseket látunk, A szállított utasok száma 1942—ben 151.041 ezer főt tett ki, 25'2%—kal többet, mint az előző évben, Hasonló arányú emelkedést mutat az utaskilo- méter, vagyis az utasok által megtett út hossza., amely teljesítmény az előző évi 4.408 millió kihi méterrel szemben 26'6%akal növekedve 5.579 millió kilométert tett ki. Az itt felsorolt adatok évek óta először adnak lehetőséget az évi összehason—
lításra, —— az 1941. és az 1942. években már a délvidéki terül—etek adatai is bennfog'laltattak __
amiből megállapítható. hogy vasútaink eddig soha nem tapasztalt forgalmat bonyolítottak le. Az 1938——
1941. évig eltelt idő alatt ugyanis a t'erületwissza- csatolások és visszat'oglalxások követk-eztében éven—
kint növekedett a vasútvonalak hossza és ezért a vasúti forgalom emelkedésére csak következtetni lehetett,:az gutolsó t942..év igazolta azután azt a növekvő adatokból levont következtetést, hogy vasúti forgalmunk évről-évre hatalmas arányokban emelkedik és előbb-utóbb szükség lesz akár a vasúti park növelésével, akár pedig még erősebb vasúti forgalmi korlátozásokkal vagy egyéb intéz—
kedéssel a vasútakra nehezedő feladatok teher- mentesítésére.
2—3. szám __
Posta/orgalom, A postaforgalmi számsorok 1942. évi alakulása —— hasonlóan a vasúti forga- lométhoz — emelkedést mutat. Ez az emelkedés nagyobb arányú, mint a vasúti forgalomé és még talán nagyobb arányú, mint az előző éveké, amikor is a terülebvisszaesatolások a postaforgalmat erő- sen megduzzasztottátk. Különösen nagy arányú emelkedést mutat a csomagküld—emények száma, amelynél az a körülm-ény játszik nagy szerepet, hogy az elmult világháborúboz hasonlóan a vidék- ről Budapestre feladott élelmezési cikkek csomag—
jainak száma erősen megnőtt. A Ievélküldeme'nyek száma 1942-ben 1,059.592 ezer darab volt, ami 208.603 ezer darabbal (—t—24'5%—kal) több az előző évinél. Még jellemzőbb ennek a számsomak emel- kedő alakulására, hogy 1938-ban még kb. fele annyi levelet adtak fel, mint 1942—ben. A csomag—
Icüldeméngek száma 19.435 ezerről 7.455 ezerrel H— 38'3%-knal) 26.890 ezer darabra szökött fel. A jelentős mérvű emelkedésre jellemző, hogy 1937—ben a feladott csomagküldemények száma az 1942. évi- nek kb. egyharmada volt, A postautalványok száma kerek 20'0%—ka1 növekedett meg, értékük azonban ennél jóval nagyobíb mértékben, 50'0%-kal emel—
kedett. így 21.057 ezer postautalványon 2.537 mil- lió pengőt adtak fel, míg az előző évben 17545 ezer darab utalványon 1.691 millió pengőt küldtek.
A számokból tehát megállapítható, hogy míg 1941- ben 1 postautalványra átlag 96'4 pengő esett, addig 1942-ben már 120'5 pengő. A postautalványon fel—
adott összegeknek az előző évi adatokkal való összehasonlításából kitűnik, hogy 1937-ben még kb.
négyszer kevesebb összeget adtak fel, mint 1942—ben.
A táviratok száma 1942—ben 2.013 ezer darabbal (29'5%-kal) volt több az előző évinél, összesen 8.834 ezer darabot tett. A budapesti helyi beszélge- tések 1942—ben 205.289 ezer darabot tettek, 1.2'1%-ot emelkedtek tehát egy esztendő alatt,. Az emelkedés nem mondható nagy mértékűnek. Itt azonban közrejátSZott az a körülmény, hogy a posta több ízben felszólította a közönséget, hogy a távbeszélő központ nagy mértékű igénybevételének enyhítése céljálból beszélgetéseiket csak a legfontosabbra kor—
látozza. Különösen vonatkozott ez a kérelem, sőt néhol már korlátozás, a budapesti helyi beszél-
getésekre. Ez kitűnik abból is, hogy a helyközi (internrbán) beszélgetések száma 194.1-rről 1942-re jóval nagyobb mértékben növekedett meg (4—27'075), mint a budapesti helyi beszélgetéseké. Abszolút számban azonban természetesen a helyközi beszél- getések száma kevesebb s az 1941. évi 12.628 ezer—
rel szemben 1942-ben 16.044 ezret; tett ki. így is azonban nagy teher nehezedett a távbeszélő köz-
* pontokra, amelyeket az elmult években nem lehe-
141 — 1943
tett oly mértékben bővíteni, mint az szükséges lett volna. így, míg ugyanarra a berendezésre 1940—ben helyközi és helyi beszélgetésekkel együtt 167.767 ezer beszélgetés, addig 1942-ben 22/1333 ezer be- szélgetés jutott. A távbeszélő főállomások száma 170.1!50—ről 183.289—re—emelkedett—. Eza csupa-nu 10'6%—os emelkedés azzal magyanázható, hogy az új távbeszélő főálloma'sok felszerelése, főleg a nyersanyag beszerzési nehézségek miatt, erősen megnehezedett. A távbeszélő főállomások száma 1942 decemberében 183289 drb-ot tett ki, 777- kal böbbet, mint 1941 decemberében. A magyar- országi rádió előfizetők száma 1941—ről 1942-re li'1%—kal nőtt és az év végén 781.571-et tett ki.
Itt az emelkedés kisebb, mint MMG-ről 1941-re, mert akkor egy év alatt 20'0%-kal növekedett meg a rádió előfizetők száma.
Áralakulás.
Magyarország árszinvonalára az 1942vben to—
vábbtartő háború nyomta rá a bélyegét. A háborús gazdálkodás következtében a termelési tényezők egy része nem a polgári fogyasztást, hanem a háborús termelést szolgálja, ezzel a béke-évek kereslet-kínálatának megszokott rendje megzava—
rodik. A kormányzat feladata tehát, ;hogy a nagyobb eltolódásoknak — különösen az árszínvonalnál — különböző intézkedésekkel elejét vegye. Ilyen intéz—
kedések elsősoríban a fogyasztást korlátozó esz—
közök, mint pl. az adagolás, másodsorban a vásárló erők lefölözése és harmadsonban a termelésnek, ille- tőleg a többtermelésnek a biztosítása. Ez utóbbira vonatkozó intézkedés volt például a többtermelés jutalmazása. Az 1942. év árszinvonal-át vizsgálva, megállapítható, hogy az árfejlődés lassú és fokoza- tos volt, hála éppen azoknak az előbb említett in- tézkedéseknek, amelyeket a kormány erős kézzel végrehajtott. Egyedül az árszínvonal tarthatóságá—
nak legádázabb ellenségei, a zúgpiacok veszélyez—
tették, de az egyre szigorúbb rendszabályok itt is enyhülést hozhatnak és ezzel remélhető lesz, hogy Magyarország árszínvonala a közeljövöben nagyjá—
ból változatlan marad.
Az árszinvonal. 1942—ben minden vonalon las- san emelkedő irányzatú volt. Az 1929—hez viszonyi- tott hivatalos nagykereskedeImí árindex évi átlag,-
ban 14975 pontra emelkedett, az előző évi 1227
pontról. Ez a 26'8 pontot (21'8%—ot) kitevő növe- kedés lanylhább volt, mint 1940—ről 1941—rekbekő- vetkezett árfejlődés, amikor is a növekedés 22'4 pontot, illetőleg *22'3%—ot tett 'ki. Míg 1940-ről 1941-re az áremelkedés az agrártermté'keknél volt nagyobb, addig 1941-1'ől 1942-re az ipari anyagok és termékeinél látunk nagyobb mérvű emelkedést.
!
2—3. szám
— 142 —— 1943
A mezőgazdaság és az állattenyésztés körébe tar- tozó cikkek és termények átlagos indexe ugyanis egy év alatt az évi átlagok szerint 120'0-ról 143'0-ra emelkedett, míg a tulajdonképeni ipar körébe tar- tozó anyagok és termékek indexe 123'3—ről 153'8-re növekedett. A fejlődés aránya az előbbinél 19'2%
(23'0 pont), az utóbbinál pedig 24'7% (30'5 pont).
Az ipari és mezőgazdasági árak közötti disz- paritás, az ú. n. agrárolló a tárgyalt évben erő—
sen kiszélesedett. Az évi átlagban ugyanis az ipari gyártmányok ára nagyobb mértékben emel- kedett, mint a mezőgazdasági áruk ára. így az évi átlag figyelembevételével az ü. n. agrárolló nyílása 9'l-et tett az előző évi 2'5-del szemben.
Ez annyit jelent, hogy az agrár és ipari árak fej- lődésének szinvonala ebben az évben ismét eltávo- lodott egymástól. Még azonban így is messze van az IMO-et megelőző évek érték-eltolódásaitól, ami- kor az agrárolló nyílása 20 körül mozgott.
A mezőgazdaság és az állattenyésztés termékei főin'dexének két komponense közül éppúgy, mint
az előző évben, az állati eredetű termékek csoport-
indexe nagyobb mértékben emelkedett, mint a
növényi eredetű termékeké; az előbbinél 23'6%-os
(27'0 pontos), az utóbbinál pedig 17'2%—os (21'1 pontos) fejlődést látunk. A helyzet tehát 1941-ről 1942-re éppen olyan volt, mint 1940—ről 1941—re, csupán azzal a különbséggel, hogy akkor az állati eredetű termékek dnágulása még nagyobb arányú volt, mint a növényi eredetüeké.
A mezőgazdasági ipar termékei árindexének átlaga egy év alatt 19'1%—kal (23'9 ponttal) nö—
vekedett, ezeknél a termékeknél kisebb mértékű áremelkedés jött létre, mint IMO-ről 1941—re (23'8%, 24'0 pont). Ennek az indexnek alakulását évekre visszamenőleg vizsgálva, csupán 1939-ben látunk megtorpanást, amikor is az index még százon alul volt, 1938-tól kezdve azonban _ ki—
véve az előbb említett 1939-es esztendőt, —— állan-
d—óan emelkedő tendenciát látunk.
A gyarmatáruk indexének átlaga egy év alatt csak 7'3x%—ot (25'1 pontot) fejlődött, míg 1940-ről IMA-re joval nagyobb mértékben: 36'3%—kal, ille- tőleg 95'0 ponttal emelkedett.
Az előbbiekben már említettük, hogy az ipari anyagok és termékeinek árindexe szintén emelke- dést mutat: IMA—ről 1942-re 24'7%-ot (30'5 pontot).
1940—ről 1941—re csak 20'4%—kal nőtt ez az indexszám.
A két főkomponens, a nyersanyagok és gyárt- mányok csoportindexének átlaga nem alakult egy- formán, mert míg a nyersanyagok árindexe egy év alatt l4'1%-ot (17'2 pontot) nőtt, addig a gga'rtmányoke' majdnem ennek kétszeresével, 277?- kal (34'1 ponttal) emelkedett, vagyis a gyártmá—
nyok árnövekedése 16'9 ponttal haladta meg a nyersanyagok áremelkedését. 1940-ről 1941-re is majdnem ugyanez volt a helyzet, akkor is a gyárt-
mányok áremelkedése több, mint kétszerese volt a nyersanyagok áremelkedésének.
A tüzelőanyagok árának 12'5%-os (16'2 pontos) emelkedése az 1941. évi 129'5 pontos indexátlagot 145'7 pontra nyomta fel.
Megélhetést költségek.
A 28 cikk kiskereskedelmi ára alapján számi—
tott s 1913-.hoz viszonyított megélhetési index évi átlagban lakbérrel együtt 1941-ről 1942-re 130'0-ről 151'3-re növekedett. Ez a 16'4%-ot kitevő emelke- dés enyxhének mondható, különösen akkor, ha figye- lembevesszük, hogy ugyanezen idő alatt évi átlag- ban a nagykereskedelmi árindex 21'8%—ot nőtt.
1941—ről 1'94-2—re a megélhetési index emelkedése kisebb arányú volt, mint IMO-ről 1941—re, amikor is a lakbérrel együtt számított megélhetési index évi átlagban 18'l%-ot gyarapodott. Ezekből az adatokból is kiderül, hogy a kormányzat ártartási politikája főleg az elsőrendű árucikkeknél érvé—
nyesült, illetőleg —— mondhatni, —— évek hosszú sora óta az elsőrendű megélhetési cikkek árszin- vonalában nem következett be olyan fejlődés, mint az egyéb cikkekében. Ennek bizonyságául szolgál, ha az 1938-as lalkbéres megélhetési indexadatot az 1942 évihez viszonyítjuk és ugyanakkor az 1938—as nagykereskedelmi árindex adatát az 1942 évi adat- tal vetjük egybe. Igy kitűnik, hogy míg a nagy-
kereskedelmi árindex 193846] 1942-re 72'2'%-kal emelkedett, addig a lakbéres megélhetési index emelkedése ennél kevesebbet, 46'8%-ot tett ki. A lakbér nélkül számított megélhetési index évi átlag- ban 19411-ről 194y2—re 143'8-ről 171'8-re ugrott fel.
Ez a szám természetesen nagyobb, mint a lakbéres in-dexszám, ami azzal magyarázható, hogy az évek óta változatlan lakbérindex figyelmenkívül hagyása itt számszerűleg nagyobb értékek—et mutat. Az 1941—
1'ől 1942-re bekövetkezett változás a lakbér nélkül
számított megélhetési indexben 19'5%, ami még
mindíg kevesebb, mint a nagykereskedelmi árindex ugyanezen idő alatt történt változása. 194tl-ről l942-re a létfenntartási index négy komponense közül, a lakást nem számítva, a legkisebb drágulás az élelmezés és a fűtés—világítás költségeinél állott elő, viszont a legnagyobb áremelkedés a ruházati költségeknél következett be.
Az élelmezés indexének 132i'0—et kitevő 1941.
évi átlaga 1942-re lw53'0-re növekedett meg, ez az árfejlődés százalékban kifejezve 15'9—et tesz ki. A fűtés-világítás indexe évi átlagban 1941-ről l942—re szintén 15'9%-ot nőtt és a 1556-es index így 180'3-1e ugrott fel. A ruházkodás költségeit mutató indexszám évi átlagban IMA-ről 1942—re 181"!
pontról 241'5 pontra szökött fel, ez a 32'9%—0t kitevő emelkedés a megélhetési index komponen- sei között a legnagyobb. Mint már említettük, :!
RAJZOK AZ ÉVI GAZIASÁGI JELZÖTÁBLÁHOZ -- GRAPHIUUES All TABLEAU ÉCONUMIUUE ANNUH.
HAGYKERESKEDELMI ÁRINDEX 1 — INDICE DES PRIX DE 61103 1
NAGYKERESKEDELM! ÁRINBEX 4 —l!11110£ DES PRIX DE GR
AM.
,? .
',M
4 4
1929 !? 100 1 ! 1929 s 100
450 ; A— ] 450 370 370
Matieres nécessaires "a i'industrie et pmduits índusmels
440 T —— 440 340
340
430 430 340 1 340
Demées coio
420 4 20 2 60
280
440 4 40 250 ? 250
i
400 400 220 220
mm anyagok es termekek /'§ .s-.."
90 ;," 90 490 490
___. ,.-/ lrlndice général
BO ;- 90 160 160
Főtndex ' ,.—--" 4 . .
70 ——!Er'-"/ ,rp' Pronutts de ! agncultum et_ 70 130 i 130
,....-.-" de ! étevage ._.—___- --
60 " ' , 60 400 % x 400
,! Mezőgazdaság és állattenyésztés taimékeo * ,— pmduns de l'ínaustria agrísote
, " ] ! § ! ! Mezőgazdasági ípm termékei
50 " 1 . 1 I ; 50 70 . ; ?O
HAGYKERESKEDELMI ÁRIIIDEX 2— INDIBE DES PRIX BE 61105 2 ABMRULLÚ —— GISHUX AGRIGULES
450 40 40
1929 : 100
1929 : 100
440 440
és állattenyésztés termékei
430 Produits de l'agricuttuve et de l'élavage 430 30 30
420 420 / N
Agrároim X
4 40 4 40 20 _ 20
Produits d'origine végétaie
400 ' 400
90 90 40 40
80 ! 80
Növényi eredetü tetmékek
Ciseaux agvicóles
70 70 0 O
Produits d'origine animals pan otló — Císeaux industriets GO
Állati eredetű termékek
50 50 40 40
MBYKERESKEDELMI ÁRINBEXS— INDI!!! DES PRIX DE 61108 3 MEEÉLHETÉSI INDEX —— INDIGE 00 8001 DE LA VIE
460 460 470 470
1929 : 100 ;
450 . 450 460 460
Ipari anyagok és temam )
4 '
. , .. , / Au Iotai. non compns te loye: !
440 mum nécessaires % ! mdustne at 140 450 . . I 150
produits industriels ,,
I
430 ,! ,' 430 440 440
Combustibles/ ,
420 * ] 420 430 430
1 ,!
4 40 *———-P—* ? ;! 440 420 420
! .. w
! Tuztelöanyícrk__?____f, //
400 ,.4-""f"—1 ;,..nfu— — , 0aze a.! M'a ngu :e 400 440 __ 1--___ 440
Matiéms ptemiére %% // Osszesen lakbér nelttgt4 !
90 * p 1 90 400 1,' A y 00"!pr le toy_ "00
J/ man gyártmányok
hú
80 ,? ! . 80 90 90
,, 'íyemmyagok ! Összesen lakbérrel
70 70 80 80
1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 1936 1931 1938
18131, 1943
R.K. ús 811943
x' 1 1
