A NEO-SZOCIALIZMUS KONJUNKTÚRAPOLITIKÁJA

A NEMZETGAZDASÁGTAN É S STATISZTIKA KÖRÉBŐL A NEMZETGAZDASÁGI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL

SZERKESZTI

HELLER FARKAS ÉS KOVÁCS A L A J O S

A BIZOTTSÁG ELNÖKE A BIZOTTSÁG ELŐADÓJA ÚJ SOROZAT - I. KÖTET, 7, FÜZET

A NEO-SZOCIALIZMUS KONJUNKTÚRAPOLITIKÁJA

Í R T A

N A V R A T I L Á K O S

RENDES T A G

Felolvasta a M. Tud. A k a d é m i a II. osztályának 1942. január 19-i ülésén

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T

1 9 4 2

À NEO-SZOCIALIZMUS KONJUNKTÚRAPOLITIKÁJA

Í R T A

N A V R A T I L Á K O S

RENDES TAG

A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K I A D Á S A B U D A P E S T

1 9 4 2

Heller Farkas r. t.

Kovács Alajos 1. t.

F e l e l ő s kiadó : dr. Voinovich Géza.

19413 S á r k á n y - n y o m d a r.-t. Budapest, VI., Horn Ede-u. 9.

Igazgatók: W e s s e l v Aotal és W e s s e l y József.

A következőkben olyan gazdaságpolitikai irányzatok- kal kívánok foglalkozni, a m e l y e k között a n a g y Németbi- r o d a l o m mai gazdaságpolitikai rendszere is jelentős sze- r e p e t játszik. Tekintettel a r r a a szoros g a z d a s á g i é r d e k - közösségre, m e l y minket r é g t ő l fogva a németséghez f ű z , n e m é r d e k t e l e n a z t a gazdasági, illetve k o n j u n k t ú r a - p o l i - tikát közelebbről szemügyre venni, melyet m a ez a n a g y és r á n k mindig e r ő s h a t á s s a l volt nép is m a g á é n a k vall.

A n é m e t r e n d s z e r magát h a t á r o z o t t a n és n y í l t a n szocializ- m u s n a k nevezi, d e e m e l l e t t nemzetinek is m o n d j a . E z a t á r s í t á s szokatlan. Eddig ú g y tudtuk, h o g y m i n d e n f é l e szocializmus többé-kevésbbé nemzetközi természetű é s ennyiben e l l e n t m o n d a nemzetinek. É p p e n ezért, mielőtt t u l a j d o n k é p p e n i t á r g y a m r a térnék, előbb e g y pillantást szeretnék vetni a r r a , hogy m i n ő k lehetnek egyáltalán a közgazdasági politikának egyfelől nemzeti, másfelől szo- ciális, illetve szocialisztikus céljai.

IX.

A közgazdasági politika nemzeti tartalma.

Nézzük először a nemzeti célt.

A közgazdasági politika a közönséges értelmezés sze- rint mindig nemzeti. A gazdasági politikusnak mindig az a. célja, hogy s a j á t országának a gazdasági jólétét moz- dítsa elő. Nemzetközi gazdasági é r d e k e t szolgáló közgaz- dasági politika, legalább a polgári, vagyis a m a g á n t u l a j - don jogi rendhez r a g a s z k o d ó felfogás szerint, nem létezik.

A gazdasági politikát a múltban kétségtelenül mindig a nemzeti érzés irányította. Sőt ez a nemzeti érzés időn-

ként különösen a nagyobb, h a t a l m a s a b b országokban olyan e r ő s e n érvényesült, hogy i l y e n népek g a z d a s á g i politikájának a területi terjeszkedést is célul t ű z t e ki.

így t a p a s z t a l h a t ó ez a történelem egymásután következő korszakain keresztül mindvégig, k e z d e t t ő l fogva egészen a mai napig. És ez a törekvés k ö n n y e n érthető. Ahogy valamely n é p számban növekszik, e r ő b e n gyarapodik, m á r nem f é r úgy el, mint előbb, a maga régi helyén. A benne felgyülemlő ú j tőke- és munkaerő szintén érvényesülni kíván. Ilyenkor ez a z ú j gazdasági e r ő az érvényesülést már könnyebben t u d j a magának m á s u t t , mint o d a h a z a biz- tosítani. Hogy egy, m a sokszor hallott szóval éljek, a nem- zet ilyenkor a maga é l e t t e r é t nagyobbítani igyekszik. így tették ezt például m á r a régi rómaiak, és éppen így később az ú j k o r gyarmatosító népei, elsősorban az angol. És így tesznek m a az olaszok é s főleg a n é m e t e k .

Nem érdektelen, hogy ez az erős nemzeti érzés szülte törekvés még tökéletesebben is érvényesülhet. A mostani idők is p é l d á k k a l szolgálnak rá, hogy országok különböző népességpolitikai intézkedésekkel, p é l d á u l házassági se- géllyel, a sok gyermekű családnak osztályrészül jutó adó- és egyéb kedvezményekkel lakosságuk számát m e s t e r s é - gesen is növelni igyekeznek. Lehet, h o g y az ilyen intézke- déseknek csak az a c é l j u k , hogy a n e m z e t i erejét f é l t ő or- szág velük azt az a p a d á s t ellensúlyozza, mely lakossá gá-

n a k születési s z á m á b a n b á r m i okozta, de hosszabban t a r t ó gazdasági depresszió i d e j é n mutatkozott. De lehet a z i l y e n intézkedéseknek más, m e s s z e b b tekintő célja is. I l y e n cél különösen n a g y és h a t a l m a s , a g a z d a s á g i és a k u l t u - rális fejlettség m a g a s f o k á n álló n é p e k n é l jelentkezhetik, lia ezek területileg t e r j e s z k e d n i kívánnak. Az ilyen né- pességpolitikai i n t é z k e d é s e k k e l ekkor a z t a k a r j á k e l é r n i , hogy á l l a n d ó a n kellő számú katonai és gazdasági e r ő áll- jon rendelkezésre a biztosítani kívánt nagyobb é l e t t é r megszerzésére és megvédésére, de e n n e k a megszerzett te- r ü l e t n e k olyan lakossággal való benépesítésére is, a m e l y a nemzeti gondolatnak i m m á r nagyobb területen v a l ó ér- vényesülését hűen szolgálja. Kis ország, ha ilyen n é p e s - ségi politikát követ, ezt r e n d e s e n a z é r t teszi, hogy f a j á n a k szaporításával védekezzék olyan törekvéssel szemben, m e l y az őt környező, nem b a r á t i népek részéről e s e t l e g el- nyomással fenyegeti.

*

Azt, aki a gazdasági é l e t titkait k u t a t j a , ezek a z a n y - nyiszor ismétlődő t e r j e s z k e d ő - t ö r e k v é s e k abból a s z e m - pontból érdeklik, hogy m i k é n t érvényesül bennök é s a n y o m u k b a n j á r ó további f e j l e m é n y e k b e n a népek g a z d a - sági ereje, m á s szóval, hogy miként j u t bennök é r v é n y r e a gazdasági törvényszerűség. De leköti a figyelmet a z is.

hogy ezekben a jelenségekben u g y a n e k k o r miként m u t a t - kozik meg a z állami h a t a l o m beavatkozó ereje. M a g á t ó l értetődik, hogy mikor e z e k b ő l a szempontokból vizsgáló- dunk, különösen az ú j k o r i események keltik fel az é r d e k - lődést.

E vizsgálódás közben nem nehéz észrevenni, h o g y a gazdasági e r ő s ö d é s és a politikai h a t a l o m növekedése ren- desen együtt jár. Együtt olyan értelemben, hogy a politi- kai hatalom a k k o r jelentős, ha számottevő gazdasági e r ő szolgál a l a p j á u l . Ilyen gazdasági e r ő r e t á m a s z k o d h a t o t t a merkantil gazdasági politika k o r s z a k á b a n E u r ó p a n y u - gati országaiban az államhatalom, m i k o r tengerentúli bir-

t c k o k a t s z e r z e t t . Ezekkel a birtokokkal p e d i g az így t e r - jeszkedő a n y a o r s z á g g a z d a s á g i e r e j e és e z z e l megint poli- tikai súlya is növekedett. A z a n a g y m é r v ű gazdasági e r ő - södés a z o n b a n , mely n e m csekély m é r t é k b e n ennek a t e r - jeszkedésnek is a következménye volt, c s a k h a m a r szűknek t a l á l t a a z o k a t a kereteket, amelyekbe a beavatkozáshoz szokott á l l a m a gazdasági érdekeket továbbra is bele a k a r t a szorítani. A régi r e n d ekkor m á r n e m felelt m e g a gazdasági é l e t ú j céljainak. A t ú l k o r m á n y z á s idejét é p p e n e z é r t v á l t o t t a fel az a k o r s z a k , melyben a gazdasági e r ő k s z a b a d a b b a n é r v é n y e s ü l h e t t e k . Ahogy a z o n b a n az á l l a m - hatalom e k k é n t háttérbe vonult, úgy g y e n g ü l t az e r e j e is.

A gyengülés p e d i g főleg k i f e l é és különösen ott érzett meg, a h o l a t e n g e r e n t ú l i birtokok m a g u k is e r ő s e n fejlődtek gaz- daságilag. A gazdasági é l e t szabadsága a z o k n a k a kötelé- keknek a f e l b o m l á s á t is kétségtelenül elősegíti, a m e l y e k - kel a b e a v a t k o z ó állam e r e j e k ü l ö n b ö z ő országokat, illetve t e r ü l e t e k e t különböző világrészekben is szorosabban egymáshoz és e z z e l s a j á t m a g á h o z , az a n y a o r s z á g h o z f ű z ö t t . A z angol világbirodalom keletkezése, f e j l ő d é s e és m a i helyzete jól m u t a t j a ezt a folyamatot.

Ma k ö r ü l b e l ü l hasonló céllal, m i n t a n n a k i d e j é n a g y a r m a t b i r o d a l m a k a l a p í t á s a , egységes gazdasági t e r ü l e t kialakítása v a n tervbe véve E u r ó p á b a n . A z o k a h a t a l m a k , a m e l y e k h á b o r ú utánra e n n e k a z egységes nagy gazdasági területnek a megvalósítását tervezik, p a r a n c s u r a l m i a l k o t - m á n y u k a t k é t s é g t e l e n ü l a r r a is fel f o g j á k használni, hogy h á b o r ú után l é t e s í t e n d ő a l k o t á s u k a t a p o l i t i k a i és a g a z d a - sági szabadság bomlasztó h a t á s á t ó l vele m e g ó v j á k . Ha egy hatalom célul t ű z i ki, hogy gazdasági p o l i t i k á j a egy össze- függő, nagy g a z d a s á g i t e r ü l e t e n feltétlenül érvényesüljön, ú g y a nagy t e r ü l e t egyes részeinek g a z d a s á g i e r e j é t c s a k a n n y i r a és c s a k olyan i r á n y b a n engedheti fejlődni, h o g y ez a fejlődés a központi h a t a l o m politikai e r e j é t s o h a s e gyengíthesse.

IX.

A közgazdasági politika szociális, illetve szocialisztikus célja.

Nézzük most a szocialisztikus célt.

E z t közönségesen szociálisnak nevezik. Vagy így ne- vezték legalább eddig. Mióta azonban az ú j gazdaságpoli- tikai elveket követő egyik legnagyobb hatalom a maga r e n d s z e r é t szocializmusnak mondja, nincs okunk, hogy mi is ne h a s z n á l j u k az itt tárgyalandó célról szólva jelző- ként a ,,szocialisztikus" szót. Az első világháború előtti liberalizmus gazdasági politikája még a „szociális" köve- telményeknek igyekezett eleget tenni. A háború utáni be- avatkozó állam gazdasági politikáját azonban ezzel szem- ben m á r b á t r a n n e v e z h e t j ü k „szocialisztikus" i r á n y z a t ú n a k . Az itt olvashatók ezt m a j d még jobban meg fogják értetni.

A szociális a gyengébb, a szocialisztikus a z erősebb á r n y a - latú kifejezés m i n d a n n a k a megjelölésére, amivel a tár- sadalomban a köz érvényesülését az egyénnel szemben, a gyengébb érvényesülését az erősebbel szemben, a közös érvényesülését az enyém és tiéddel szemben a k a r j u k elő- segíteni.

H a a gazdasági politikának előbb említett nagy, nem- zeti célja azonos m a r a d is minden n é p n é l az idők folya- mán, mégis e céllal kapcsolatban is következnek be válto- zások. A gazdasági haladással együtt ugyanis új b a j o k is jelentkeznek, amelyeknek a leküzdése szükségessé teszi, hogy a gazdasági politika új célokat is tűzzön m a g a elé.

Ezekhez aztán megint ú j eszközök is kellenek.

A XIX. század során bekövetkezett igen nagy mérvű gazdasági fejlődésről a z t szokták mondani, hogy ezt a gaz- dasági szabadság rendszerének köszönjük, mely ennek a századnak az e l e j é n lépett életbe. A szabad mozgás lehe- tőségének kétségtelenül volt benne része, hogy a gazda- sági élet akkor olyan gyorsan és oly rendkívüli mértékben fejlődött. Valójában azonban ezt a n a g y haladást főleg az okozta, hogy ekkor a tőke, ez a csodálatos e r e j ű termelő-

tényező, igen nagy m é r t é k b e n keletkezett és ugyanilyen mértékben é r v é n y e s ü l h e t e t t . Ez az örvendetes jelenség azonban viszont olyan f e j l e m é n y e k e t is hozott létre, ame- lyeket, éspedig nem ok n é l k ü l , a kapitalizmus á r n y o l d a l a i gyanánt s z o k t a k emlegetni. Ebben az időben, mikor a tö- kével való n a g y o b b a r á n y ú termelés először n y ú j t j a a maga é r t é k e s gyümölcseit, m á r m é l y r e h a t ó b b válságok ke- letkeznek és komolyan jelentkezik a m o d e r n m u n k á s k é r - d é s is. M a j d mutatkozik, m é g p e d i g mind szélesebb körben, a jól ismert t á r s a d a l m i b a j , hogy az e m b e r e k közül sokan értelmileg h a m a r á b b f e j l ő d n e k , mint gazdaságilag, és e z é r t ú g y érzik, h o g y életszínvonaluk nem felel meg emberi mél- tóságuknak. N a g y részük nehezen vagy egyáltalán nem t u d az ó h a j t o t t színvonalon megélni. Ez a z t á n a m a g á n - t u l a j d o n i n t é z m é n y é n a l a p u l ó jövedelem-eloszlás jogossá- gát is sokak szemében v i t á s s á teszi. A válság és a t á r s a - dalmi k é r d é s különben n e m független egymástól. A vál- ság mindig m u n k á t l a n s á g g a l jár, és minél nagyobb a m u n - kanélküliség, a n n á l követelőbben áll e l é n k és kíván meg- o l d á s t a szociális p r o b l é m a . Legalább így nevezték azt, a m i ilyenkor m e g o l d a n d ó volna, m á r a z első világháború előtti időben is.

A mai á l l a m , m e l y n e k igen jellegzetes képviselői a neo-szocializmus elvei s z e r i n t élő országok, ebben a hely- zetben n e m c s a k a gazdasági érdekek s z a b a d j á r a h a g y o t t küzdelmének a kellemetlen következményeit látta meg, de a z t is észrevette, hogy a g a z d a s á g i s z a b a d s á g az ő h a t a l - m á n a k se k e d v e z . Éppen e z é r t ez az állam, csakúgy m i n t a régmúlt időké, tehát a liberalizmus előtti, megint a bea- v a t k o z á s ú t j á r a lép. C s a k h o g y b e a v a t k o z á s á n a k ú j c é l j a is is van. Ez a m a i állam k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á j á v a l a válságok megszüntetését, illetve m e g e l ő z é s é t tűzi ki fő céljául. Á m d e ezzel a politikával e g y i d e j ű l e g , ezzel e g y ü t t a jövedelem- eloszlást is, t e h á t a vagyon-megos?lást is egyenletesebbé szeretné tenni. És amilyen m é l y r e h a t ó a n , illetve messze- m e n ő e n tér el a z ú j állam a m a g a beavatkozásával e célok e l é r é s é r e t ö r e k e d v e a z o k t ó l az irányelvektől, a m e l y e k s z e r i n t az e l s ő világháború előtti állam dolgozott, olyan

mértékben lesz gazdasági p o l i t i k á j a a k á r a k o n j u n k t ú r a - a l a k u l á s befolyásolása, a k á r a jövedelem-eloszlás alakí- tása terén már nem szociális, h a n e m inkább szocialisztikus.

III.

Mí a konjunktúra-politika.

E rövid t a n u l m á n y a neo-szocializmus k o n j u n k t ú r a - politikájával kíván foglalkozni. Mikor ezt mondjuk, két, közelebbről m e g m a g y a r á z a n d ó , ú j fogalom kerül elénk.

Nézzük először, mit jelent a konjunktúra-politika.

K o n j u n k t ú r a a tudományos szóhasználat szerint nem a jó üzletmenetet jelenti, mint ahogy ez a jelentése a szónak a közbeszédben. A szakember általában gazdasági helyze- tet ért alatta, mely lehet jó is, de rossz is. A k o n j u n k t ú r a - alakulás pedig a gazdasági élet hullámmozgását jelenti.

A gazdasági élet ugyanis a kedvező állapotból, az úgyne- vezett jólét, a prosperitás állapotából, melyben az embe- reknek jól megy a dolguk, kellemetlen fázisba szokott át- fordulni, amelyben esnek a z árak, a jövedelmek csökken- nek, a munkanélküliek száma nő, a gazdasági élet pang.

A z átfordulás a z előbbi állapotból az utóbbiba nem megy simán,, zökkenő nélkül végbe, hanem válsággal jár. Válság i d e j é n megtorpan a gazdasági élet: a fellendülés a csúcs- p o n t j á i g jutott, de most a mélybe zuhan minden. Innen a z t á n hosszabb-rövidebb ideig tartó pangás után megint a felfelé lendülés ideje következik. így megy ez á l l a n d ó hullámzás f o r m á j á b a n tovább, mindig ú j r a elölről kezdőd- vén a mondott folyamat.

Még nem is olyan régen csak válságokról beszéltek, amivel azt a k a r t á k jelezni, hogy a gazdasági élet egyen- súlya megbomlott. Ma m á r tudjuk, hogy a válság csak egyik láncszeme a k o n j u n k t ú r a - a l a k u l á s összefüggő folya- matának. És a közgazdaságtan azt t a r t j a éppen legfonto- s a b b feladatának, hogy k i k u t a s s a azokat a z okokat, a m e - lyek miatt a felfelé h a l a d ó gazdasági élet egyszerre csak

m e g a k a d és a mélybe zuhan. K ü l ö n ö s e n pedig a z t igyek- szik kifürkészni, hogy melyek a z o k a z erők, a m e l y e k a mélybe s ü l l y e d t gazdasági életet m e g i n t a jólét á l l a p o t á b a emelik fel. A k ö z g a z d a s á g t a n ma m á r a k o n j u n k t ú r a - o k o k , t e h á t a m é l y b e - s ü l l y e d é s és a m é l y b ő i való f e l e m e l k e d é s okainak f e l t á r á s a terén számottevő e r e d m é n y e k r e m u t a t - h a t rá. De n e m egészen bizonyos, hogy ezeknek az e r e d m é - n y e k n e k a z elkönyvelése terén a t u d o m á n y nem t é v e d t - e d e r ű l á t ó túlzásba.

Pedig a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a é p p e n ezeket a t u d o m á n y n y ú j t o t t a e r e d m é n y e k e t a k a r j a gyakorlatilag hasznosí- tani, mikor a gazdasági életet a k o n j u n k t ú r a h u l l á m z á s á t ó l mentesíteni iparkodik, illetve mikor l e g a l á b b a z t s z e r e t n é elérni, hogy a k o n j u n k t ú r a - h u l l á m z á s kilengései lehetőleg mérsékeltek legyenek. A k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á n a k e z a tö- rekvése érthető, m e r t hiszen a t u d o m á n y ma n e m c s a k a k o n j u n k t ú r a - a l a k u l á s okait t á r j a fel előtte, h a n e m olyan eszközökről is beszél neki, a m e l y e k n e k az a l k a l m a z á s á v a l a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a célhoz juthat. De az sem egészen bizonyos, hogy az eszközök a j á n l á s á b a n a k o n j u n k t ú r a - a l a k u l á s s a l foglalkozó t u d o m á n y mindig e r e d m é n y e s e n n y u j t - e segédkezet a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á n a k .

A k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a is k ö z g a z d a s á g i politika, de sajátságos, különleges közgazdasági politika, olyan, a m e l y a k o n j u n k t ú r a - a l a k u l á s nehézségein a k a r j a átsegíteni a gaz- dasági életet. A k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a m i n t e g y része a z á l t a - lános közgazdasági politikának. S z e r e p e , jogosultsága ép- pen olyan a gazdasági életben, mint a z utóbbié, d e egy bizonyos t é r r e van korlátozva. Ez a t é r azonban n a g y o n széles k i t e r j e d é s ű is lehet. Hiszen a k o n j u n k t ú r a - f o l y a m a t a gazdasági életnek m i n d e n s z a k á b a n m u t a t h a t fel tüne- teket, és okai is a gazdasági élet különböző köreiben m u t a t k o z h a t n a k . De a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a s a j á t o s c é l j á - nál fogva eléggé különbözik az á l t a l á n o s közgazdasági politikától. Különbözik ettől a b b a n is, hogy s a j á t o s eszközökkel dolgozik. És különbözik m é g a közgazdasági politikától a n n a k következtében is, hogy a k o n j u n k t ú r a - politikai b e a v a t k o z á s rendesen rövid időre, illetve a z o n n a l

k í v á n hatni. H o l o t t az á l t a l á n o s közgazdasági politika, m e l y ha a g a z d a s á g i életnek e g y bizonyos jelenség-köré- ben érvényesül is, mégis mindig á l t a l á n o s a b b jellegű be- a v a t k o z á s , mely r e n d e s e n h o s s z a b b időre is szól. Az ipar- f e j l e s z t é s például, melynek a z eszközei — iparoktatás, á l l a m i kedvezmények, védővám stb. — eléggé ismerete- sek, h a bizonyos iparág f e l l e n d í t é s é t tűzi is ki céljául, mégis az á l t a l á n o s közgazdasági politikának a z ipar terén j e l e n t k e z ő megvalósulása. Míg h a a z állam a m u n k á t l a n s á g leküzdése, illetve a gazdasági élet nekilendítése céljából különböző i p a r á g a k n á l állami m e g r e n d e l é s e k e t tesz, e z t ö b b á g r a k i t e r j e d ő , de különleges jellegű gazdaságpoli- tikai ténykedés. Különlegessége é p p e n az, hogy az állam k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á t a k a r vele csinálni.

A közgazdasági politika r é g i b b divatú, a k o n j u n k t ú r a - politika ú j a b b k e l e t ű b e a v a t k o z á s a gazdasági életbe.

Régiség és ú j s á g tekintetében a z o n b a n n e m állnak úgy e g y m á s s a l szemben, mintha a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a a köz- g a z d a s á g i politikát felválthatná, illetve m i n t h a ma, a kon- j u n k t ú r a - p o l i t i k a világában a közgazdasági politika valami i d e j é t m ú l t dolog volna. Erről szó sem lehet. Mint ahogy a r r ó l sem lehet beszélni, h o g y b á r m i k o r is létezhetett v a g y ma létezhetnék csak v a l a m i k é p e n is r e n d e z e t t ország- b a n gazdasági é l e t közgazdasági politika nélkül. Bizonyos f o k ú állami b e a v a t k o z á s a g a z d a s á g i életbe, olyan, a m e l y a közgazdasági politika m é r v é n e k felel meg, mindig volt.

A régi időkről, a merkantilizmus koráról ez köztudomású.

De, b á r sokkal k i s e b b fokban, volt állami beavatkozás a g a z d a s á g i életbe a b b a n a k o r s z a k b a n is, a m e l y e t a gazda- sági szabadság k o r á n a k s z o k t a k nevezni. A jegybank- ü g y e t először a szélső g a z d a s á g i liberalizmus korában

szabályozták. A liberális k o r s z a k államosította a vasu- t a k a t . És az az á l l a m is liberálisnak nevezte magát, m e l y a védővámot a l k a l m a z t a és a m e l y a m u n k á s v é d e l m e t és a m u n k á s o k biztosítását először szabályozta kényszerítőleg.

S ő t ez az állam m á r a jövedelmeket is p r ó b á l t a a r á n y o - sítani a fokozatos adó, tehát a z emelkedő a d ó k u l c s a l k a l - m a z á s á v a l . De e n n e k az á l l a m n a k a válságpolitikája még

n a g y o n szegényes volt. E z a z á l l a m a kamatpolitikával, m e l y e t különben sem ő, h a n e m a tőle elvileg független jegybank űzött, távolról sem e m e l k e d e t t fel a válságpoli- t i k a terén a r r a a m a g a s l a t r a , a m e l y e n a mai á l l a m a maga k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á j á v a l igyekszik szabályozni a gazda- sági élet m e n e t é t . Ez a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a először t u l a j donképen csak a k k o r jelentkezett, mikor az első világháború u t á n rövid ideig t a r t ó p r o s p e r i t á s m ú l t á v a l az ismert, súlyos gazdasági válság nehezedett az egész

világra,

«

IV.

Mi a n e o - s z o c i a l i z m u s .

Tisztában lévén i m m á r azzal, hogy mi a k o n j u n k t ú r a - politika, s z e n t e l j ü n k n é h á n y szót a n n a k , hogy mi a neo- szocializmus.

Az ú j szocializmus vagy m á s k é n t neo-szocializmus n e v é n azokat a z ú j politikai, helyesebben gazdaságpolitikai i r á n y z a t o k a t é r t j ü k , a m e l y e k e r ő s e n hangsúlyozzák, hogy a gazdasági politikának a szociális szempontot a legna- gyobb m é r t é k b e n figyelembe kell vennie, amelyek a pénz igazgatásával és az ezt kiegészítő hatósági árpolitikával é p p e n ezért többé-kevésbbé szigorú jövedelem-elosztó po- litikát f o l y t a t n a k , de a m e l y e k mindennek ellenére, bár e r ő s e n korlátozzák a m a g á n t u l a j d o n t , ezt az intéz- m é n y t mégsem a k a r j á k elsöpörni. Különösen jellemzi a neo-szocializmust, hogy t e r v g a z d á l k o d á s á v a l szinte folyto- n o s a n k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á t űz, hogy szinte á l l a n d ó - s í t j a ezt.

Azok az országok, a m e l y e k először tették m a g u k é v á a neo-szocializmus elveit, abból a világválságból, mely az 1914-től 1918-ig t a r t ó első világháborút követő és az egész k u l t ú r e m b e r i s é g e t e g y a r á n t érintő, folytonos gazdasági h á b o r ú s k o d á s során s z a k a d t ránk, e r ő s állami beavatko- zással, különleges k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á v a l igyekeztek ha-

z á j u k a t kiszabadítani. E z t i p a r k o d o t t elérni az Északame- rikai Egyesült Á l l a m o k b a n a N e w Deal, és i l y e n célú, hogy csak a legfőbbeket említsük, E u r ó p á b a n a németek nemzeti szocializmusa és az olasz fasizmus k o r p o r á c i ó s r e n d s z e r e . Az e u r ó p a i kísérletek célja p e r s z e politikai is volt, a l k o t m á n y r e f o r m r a is irányult. D e ezek az országok e g y é r t e l m ű l e g olyan politikai a l k o t m á n y t létesí- tettek, a m e l y a f ő h a t a l o m b i r t o k o s á n a k k ü l ö n ö s e n köny- nyűvé teszi az o r s z á g gazdasági életébe való, m é l y r e h a t ó beavatkozást. A neo-szocializmus eszközeivel dolgoznak a z o n b a n ma olyan országok is, a m e l y e k közjogi f o r m á j u - kat nem változtatták meg és nem t é r t e k át a p a r a n c s u r a l m i r e n d s z e r r e . E u r ó p á b a n különösen a háborús gazdasági politika kényszerít m a sok o r s z á g o t arra, h o g y legalább részben, a neo-szocializmus elvei szerint r e n d e z z e be gaz- dasági életét.

*

Nem fölösleges közelebbről megállapítani a viszonyt a neo-szocializmus és a szocializmus közt á l t a l á b a n .

A szocializmusnak sokféle v á l f a j a , i r á n y z a t a van.

Éppen e z é r t a r r a a kérdésre, hogy mi a szocializmus, az egyes irányzatok a maguk f e l f o g á s a szerint különböző feleletet adnak. De meg lehet h a t á r o z n i a szocializmust a sokféle irányzatra egyformán találó, á l t a l á n o s a n igaz, átfogó m e g á l l a p í t á s s a l is. így é r t e l m e z v e a szocializmus az a t á r s a d a l o m t u d o m á n y i , közgazdaságtani i r á n y z a t , illetve gyakorlati törekvés, mely a t á r s a d a l o m a d o t t gazdasági és jogi berendezése mellett többé-kevésbbé m o s t o h a elbá- n á s b a n részesülők é r d e k é b e n m e g a k a r j a v á l t o z t a t n i e be- r e n d e z k e d é s jogi és gazdasági a l a p j a i t , hogy így a társa- dalmi állapotokat is ú j j á alkossa. Általában szocialiszti- kusnak fogunk m o n d h a t n i m i n d e n olyan politikai irány- zatot, mely a t á r s a d a l o m b a n a gyengébbek érdekében m é l y e b b r e ható g a z d a s á g i és jogi reformra törekszik. Ha

t á g a n m a g y a r á z z u k a szocializmust, e g y f o r m á n a l á j a s o r o z h a t ó a t á r s a d a l o m gazdasági és jogi r e f o r m j á r a törek- vő mindenféle i r á n y z a t ' az á l t a l á n o s emberi szempontból legnemesebb keresztény-szocializmustól kezdve a legember-

telenebb bolsevizmusig. M e g h a t á r o z á s u n k k ö r é b ő l ekként n e m esik ki sem a t u d o m á n y o s szocializmus, sem a z egészen t u d o m á n y t a l a n , útszéli szocialista p r o p a g a n d a . A l á j a tar- tozik a nemzetközi marxizmus, d e a népi a l a p o k r a építeni kívánó, nemzeti szocializmus is, a m e l y éppen e g y i k v á l f a j a a neo-szocializmusnak.

H a így h a t á r o z z u k meg a szocializmust, k ö n n y e n fel- i s m e r h e t j ü k e n n e k két fő j e l l e m z ő vonását. Ezeknek egyike, hogy a szocializmus a z á l l a m b e a v a t k o z á s á t kí- v á n j a az emberi életbe. A másik, hogy a szocializmus a n a g y o b b fokú e m b e r i boldogságra törekszik, illetve, hogy ezt igyekszik biztosítani. Mert nyilvánvaló, hogy h a a rosz- s z a b b sorsúak h e l y z e t e javul és ezzel most m á r minden e m b e r jobban él, n a g y o b b lesz a boldogság is a földön.

Hogy persze közelebbről miben áll ez az e m b e r i boldog- ság és hogy a j ó l é t n e k m e k k o r a f o k a biztosítja e z t a bol- dogságot, azt a szocializmus t e r m é s z e t e s e n a m a g a elgon- d o l á s a szerint értelmezi, mégpedig a szocializmus külön- böző i r á n y z a t a i n a k mindegyike különbözőképen a s a j á t f e l f o g á s a szerint. M a g á t ó l é r t e t ő d i k aztán, hogy ehhez a n a g y o b b fokú boldogsághoz vezető eszközöket is a szocia- lizmus mindegyik i r á n y z a t a m a g a v á l a s z t j a ki céljának megfelelően, és hogy a z egyes szocialisztikus irányzatok a z eszközök célra vezetőségének megítélésénél is saját e l k é p z e l é s ü k szerint j á r n a k el.

De ha így, l é n y e g é t nézve h a t á r o z z u k meg a szocia- lizmust, még v a l a m i r e bukkanunk, a m i szintén n e m érdek- telen. Észrevesszük, hogy a szocializmus éppen n e m valami ú j dolog. Amikor e z t mondom, n e m a r r a gondolok, amit k ü l ö n b e n gyakran hallunk, hogy p é l d á u l az őskeresztény- ség tanításaiban is sok volt a szocialista g o n d o l a t , vagy hogy később szocialisztikus a l a p o n vallási s z e k t á k kelet- keztek, de a r r a sem, ami szintén eléggé ismeretes, hogy szocialista irodalom, mégpedig eléggé t u d o m á n y o s for- m á b a n , m á r a XIX. század e l e j é n létezett, és n e m célzok ezzel a m e g á l l a p í t á s s a l az ismert, szintén eléggé régi utó- pista szocializmusra sem. Amire i t t a figyelmet fel szeret- n é m hívni, másvalamí. Ha ugyanis a nagyobb j ó l é t r e való

t ö r e k v é s b e n és a b b a n keressük a szocializmus jellemzőjét, hogy e z t a nagyobb jólétet a z á l l a m n a k kell a z emberek életébe való beavatkozással biztosítania, m á s szóval, hogy az á l l a m n a k a l a t t v a l ó i b o l d o g í t á s á r a kell törekednie, és hogy e célból bele kell a v a t k o z n i a ezeknek a z életébe, a k k o r annak, a m i t m a szocializmusnak nevezünk, a m a g j á t m á r a XVIII. s z á z a d elején, sőt m á r a X V I I . században is m e g t a l á l h a t j u k a z akkori m e r k a n t i l idők gazdaságböl-

cseleti gondolkozásában. Sőt a merkantil e l v e k e t valló, akkori, beavatkozó állam k o r m á n y z a t i intézkedései közt is t a l á l u n k olyant, amit a n n a k a kornak a szemüvegén k e r e s z t ü l nézve, de a ma m e g s z o k o t t elnevezéssel illetve szocialista cselekedetnek m o n d h a t n á n k . A z o k r a a régibb k o r m á n y z a t i intézkedésekre gondolok itt, amelyeknek c é l j a például a jobbágyok f e l s z a b a d í t á s a volt. Mária T e r é z i a a z é r t készítteti ú r b é r i rendeletét, m e r t „lelkiis- m e r e t e szerint kell e l j á r n i a és n e m a k a r e l k á r h o z n i egypár m á g n á s és nemes miatt."¹ II. József beavatkozó politiká-

j á n a k egyik s a r k p o n t j a a j o b b á g y s á g megszüntetése. Sőt, a m i k o r a m a g y a r n e m z e t Bécscsel szemben t e l j e s e n a s a j á t k e z é b e r a g a d j a a z á l l a m h a t a l m a t , rögtön látszik, hogy ez a h a t a l o m h o z j u t o t t állam s z i n t é n a nagyobb fokú jólét biztosítása é r d e k é b e n igyekszik beavatkozni a gazdasági életbe. A m a g y a r nemzeti á l l a m is a boldogságot iparkodik növelni, amikor a n é p alsó, s z é l e s rétegét az 1848. IX. tör- vénycikkel be a k a r j a fogadni „ a z alkotmány sáncaiba."

Igaz, fiogy 1793 és 1848, mikor e g y e b e k mellett a jobbágyok f e l s z a b a d í t á s á t kivívták, e g y i d e j ű l e g mindenkinek a sza- b a d s á g á t is igyekeztek megvalósítani és hogy e törekvés jegyében, — m i n t e g y i n t e r m e z z ó k é n t az állami beavatkozás régóta fejlődő folyamatában, — a m a g á n t u l a j d o n szent- ségét is hirdették. De aki p é l d á u l azokat a rendszabályo- k a t ismeri, a m e l y e k k e l II. J ó z s e f a külkereskedelmi for- g a l m a t nemcsak a z áruk, h a n e m a pénz o l d a l á r ó l is kor- l á t o z t a , h a m a r kiábrándul a b b ó l a téves hitből, mintha

1 Szekfü Gyula: Magyar T ö r t é n e t , a XVIII. század. Magyar T ö r t é n e t : VI. kötet. Budapest, é v s z á m nélkül. 290. 1.

k o m o l y a n először c s a k a XIX. s z á z a d b a n az a k k o r már nevén nevezett szocializmus vagy a mai, erősen beavat- kozó á l l a m t á m a d n a a m a g á n t u l a j d o n ellen.

H a valaki jól m e g a k a r j a é r t e n i , hogy mi a szocia- lizmus és közelebbről azzal is t i s z t á b a szeretne jönni, hogy különösen mit jelent az államszocializmus, m e l y felé a világ ma a h o s s z a n t a r t ó h á b o r ú s k o d á s következtében gyors léptekkel h a l a d , úgy olvassa e l a Budapesti Szemle

1886-i é v f o l y a m á b a n a z t a t a n u l m á n y t , mely o t t ,,Az állam e l l e n " címmel jelent meg. E z t a z akkor még egészen fiatal P i k i e r Gyula (1864—1937) í r t a mintegy válaszul S p e n c e r Herbert-nek, a nagy i n d i v i d u a l i s t a filozófusnak és t á r s a d a l o m b ö l c s e l ő n e k a k k o r i b a n közzétett T h e Man versus the State című munkájára." A tanulmány szerzőjét e m ű v e a l a p j á n joggal lehet n á l u n k az államszocializmus első képviselőjének tekinteni. A z o l v a s ó meg f o g j a ebben a t a n u l m á n y b a n m i n d a z o k a t az é r v e k e t találni, a m e l y e k - kel a z á l l a m f é r f i a k m a az állami beavatkozás szükséges voltát hirdetik, illetve a t e r v g a z d á l k o d á s egyedül üdvö- zítő v o l t á t bizonyítják. Spencer t a n u l m á n y a négy részből áll, n é g y részben felel rá itteni b í r á l ó j a is. S p e n c e r a szo- cializmusban ú j tory-izmust lát, v a g y i s ú j r a o l y a n állami beavatkozást, a m i n ő t a z individualista a konzervatív ura- lom a l a t t megelégelt. Itteni b í r á l ó j a ezzel szemben a libe- ralizmus hibáit ostorozza. Spencer a szocializmusról mint a jövő r a b s z o l g a s á g á r ó l beszél. A z i t t e n i szerző e z z e l szem- ben a j e l e n rabszolgaságát állítja o d a , amit az okoz, hogy az e r ő s e b b visszaél a szabadsággal. Spencer, m i k o r az állami b e a v a t k o z á s t elítéli, a t ö r v é n y h o z ó k hibáit emlegeti.

A b í r á l ó ezzel s z e m b e n a j o g a l k o t á s érdemeiről beszél és a z t m o n d j a , hogy ,,vagy a n a g y m é r v ű közigazgatás vagy a m a g á n j o g i reform e l k e r ü l h e t e t l e n . " Spencer n a g y politi- kai b a b o n á n a k nevezi az állam b e a v a t k o z á s á n a k üdvös

2 Pikier Gyula: A z állam ellen. B u d a p e s t i Szemle. A Magyay T u d o m á n y o s Akadémia megbízásából s z e r k e s z t i Gyulai P á l . Buda- Pest, 1886., 43—60. és 213—237. lapok.

voltába vetett hitet — akkoriban az angol gyermeket még a r r a tanították, hogy ne k é r j e n az államtól semmit, külön- ben a z a p j á n a k m a j d több a d ó t kell fizetnie —, a bíráló ezzel szemben régi filozófiai b a b o n á n a k m o n d j a Spencer individualista á l l á s p o n t j á t . A sárgult lapokról mintha csak a mai ú j szocialisták szólnának hozzánk, mikor a liberális gazdasági politikát szidalmazzák.

A világot ez a rég elfeledett vita ma a z é r t érdekelheti különösen, m e r t a ma létező neo-szocialista irányzatok, de úgy is mondhatnók, a mai államszocialista irányok bármelyike, a szélsőségesebb, de a mérsékeltebb is, egya- r á n t hivatkozhatnék eszméinek védelme érdekében az itt e m l í t e t t bíráló okfejtéseire. A liberalizmus elleni küzde- lemben tényleg teljesen egy a régi, marxista alapon álló szociáldemokrácia, a tudományos megalapozást kereső ál- lamszocializmus és a mai harcos neo-szocializmus. Erköl- csi a l a p j u k t ó l eltekintve, mely mindegyiknél különböző, gazdaságpolitikai alapelveik tekintetében alig térnek el egymástól. A szocializmus különböző irányzatai között ugyanis gazdaságpolitikai tanításaik tekintetében nem lényegbeli, csak fokozati a különbség. Ez pedig az ellen- kező oldalról nézve is igaz. B á r m i n ő sérelme a magántu- l a j d o n n a k , ha ez az állam részéről tudatosan történik, m á r a m a g á n t u l a j d o n i rend úgynevezett ,,kinövéseinek"

legkisebb mérvű nyesegetése is, m e g n y i t j a az u t a t legalább az államszocializmus felé.

V.

A régi szocializmus jelentősége a mai konjunktúra- politika szempontjából.

N y u g a t - E u r ó p á b a n a XIX. század első felében köszönt be az a fordulat, mely a szocializmust mint politikai, illetve gazdaságpolitikai i r á n y z a t o t határozottabb tarta- lommal tölti meg. A hivatalos gazdaságpolitika ekkor már megváltozott, liberális irányzatúvá lett. A m á s k é n t gon-

d a l k o z ó k és m á s k é n t é r d e k e l t e k k ö r é b e n a z o n b a n e z u t á n is f e n n á l l a kívánság, hogy a z á l l a m mélyen a v a t k o z z é k be a t á r s a d a l o m g a z d a s á g i életébe és ezzel az e m b e r i életbe

e g y á l t a l á n . Csakhogy a boldogság biztosítására irányuló k í v á n a l o m ekkor a változott v i s z o n y o k n a k megfelelően m á r é r t h e t ő b b és g y a k o r l a t i l a g is m e g v a l ó s í t h a t ó n a k látszó cél- t ű z é s n e k a d helyet. A m e g v á l t o z o t t gazdasági h e l y z e t vi- l á g o s a n m u t a t rá a r r a , hogy a n a g y o b b emberi boldogság biztosítása é r d e k é b e n most kiket k e l l e n e és hogyan lehetne b o l d o g a b b á tenni. E z a változott gazdasági helyzet ugyanis a kapitalizmus k o r á v a l , vagyis a kapitalista termelő- r e n d d e l köszönt be.

A z a gazdasági f o r r a d a l o m , mely A n g l i á b a n ekkor a szinte m é r h e t e t l e n h a t á s ú t a l á l m á n y o k és e g y é b technikai ú j í t á s o k kapcsán jelentkezik, m e g t e r e m t i az i p a r b a n a nagy vagyoni e r ő r e alapított, és a m i a termelés o l d a l á r ó l nézve ezzel egyet jelent, a n a g y t ő k é r e t á m a s z k o d ó m u n k a r e n d s z e r é t . A t e r m e l é s n e k e z z e l a r e n d j é v e l együtt a m u n k á s élete is á t a l a k u l . A m u n k á s , aki e k k o r m á r gyári m u n k á s , szervezkedik. Először m é g csak azért, hogy a ta- n u l a t l a n munkások versenyével szemben védekezzék. De a z t á n m i n d j á r t a z z a l a céllal is, hogy a m a g á n t u l a j d o n - b a n levő tőkének a munkás i r á n y á b a n mind kíméletle- nebből érvényesülő erejével s z e m b e n szintén ebben az egyesülésben t a l á l j o n t á m a s z t é k o t . Angliában trade-úniók, a kontinensen szakszervezetek létesülnek. Sőt a m u n k á s - ság a z ilyen á l l a n d ó jellegű egyesüléseken kívül alkalmi- lag is egyesül a „ t ő k e " elleni küzdelemben, m i k o r töme- gesen szünteti meg a munkát, vagyis s z t r á j k b a lép, hogy m a g á n a k kedvezőbb m u n k a f e l t é t e l e k e t h a r c o l j o n ki.

E z t a k ü z d e l m e t közelről l á t j a M a r x K á r o l y , aki a s z á z a d közepétől k e z d v e A n g l i á b a n él. Itt t a p a s z t a l , itt ír, itt j ö n létre az é r t é k t ö b b l e t r ő l szóló tana, a gép és az e m b e r örök é r d e k e l l e n t é t é r ő l szóló m a g y a r á z a t a , valamint a g é p e k periodikus e l h a s z n á l ó d á s á r ó l és az ezzel p á r h u z a - m o s a n előálló válságokról szóló t a n í t á s a .

N e m felesleges m a mindezt e m l é k e z e t ü n k b e felidézni,

ma, mikor a szocializmus k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a i elgondo- lása a legközelebbről é r d e k l i a z egész világot. A M a r x - s z a l fellépő úgynevezett t u d o m á n y o s szocializmus ugyanis a m a g á n t u l a j d o n i rend v é t k é t m á r nemcsak a b b a n l á t j a , hogy ennek segítségével a javak egyenlőtlenül oszolhat- n a k meg a z e m b e r e k között, h a n e m a b b a n is, hogy a kapi- talista, a t ő k é r e t á m a s z k o d ó t e r m e l ő - r e n d e l k e r ü l h e t e t l e n ü l válságokra vezet és ezzel i d ő n k é n t m u n k á t l a n s á g o t okoz, ami a m u n k á s o k tömegét n y o m o r b a süllyeszti. Á l t a l á n o s a n ismeretes, hogy M a r x e l g o n d o l á s a szerint m i n d e n n e k e r e d - m é n y e k é n t a m u n k á s s á g elégedetlenségén kívül m a j d a n n a k is be kell következnie, hogy a m u n k á s s á g a fenn- álló t á r s a d a l m i rend e l l e n f e l t á m a d j o n és ezzel f o r r a d a l - m a t idézzen elő. A z é r t e m l í t e m ezt, m e r t az első világ- h á b o r ú e r e d m é n y e k é n t az a l s ó b b néprétegek, különösen a legyőzött országokban, tényleg megmozdultak, m e r t az utóbbi országok legnagyobbikában, Oroszországban a m a r x i s t a kommunista szocializmus tanításai a bolsevizmus f o r m á j á b a n gyakorlatilag is érvényesülő politikai dogmává lettek, és m e r t a z t a h i r t e l e n és gyökeres politikai á t a l a - kulást, mely m á s két n a g y e u r ó p a i országban szintén az első világháború további e r e d m é n y e k é n t állt elő, a neo- szocialista e l v e k e t megvalósító ezek a z országok, b á r távol- ról sem á l l n a k a marxi szocializmus a l a p j á n , mégis a s a j á t f o r r a d a l m u k n a k nevezik. M a r x jóslata tehát, legalább részben b e t e l j e s e d e t t . Ha ő t e r m é s z e t e s e n nem gondolt is a r r a , hogy e g y széleskörű é s hosszantartó, a k a p i t a l i z m u s eszközeivel f o l y t a t o t t világháború, melyet azonban a népek nemzeti célok megvalósítása é r d e k é b e n k ü z d ö t t e k végig, f o g j a annak, amit ő elképzelt, a megvalósulását, mégpedig ilyen formában, siettetni.

De ennél is jobban é r d e k e l minket az, hogy az eddig e l m o n d o t t a k k ö v e t k e z m é n y e k é n t t u l a j d o n k é p e n M a r x szocializmusa irányította a figyelmet komolyan nemcsak a szociálpolitikára, de a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k á r a is.

A beható és közvetlen állami válság-, illetve k o n j u n k - t ú r a - p o l i t i k á t a mai á l l a m csakugyan a régi szocializmus intésére követi és ennek eszközeit is részben ettől t a n u l t a .

B á r m i l y távol á l l j u n k is M a r x g o n d o l a t - és é r z é s v i l á g á - tól és b á r m e n n y i r e különbözzék is a z új-szocializmus a régitől, ezt nincs m i é r t tagadni. A z a u t o k r á c i á k és a de- m o k r á c i á k e t e k i n t e t b e n e g y f o r m á n a m a r x i s t a szocializ- mus tanítványai. Egészen bizonyos, hogy n e m c s a k a d e m o k r á c i á k n a k , h a n e m a különösen e r ő s e n hangsúlyozot- tan n e m z e t i a l a p o n álló a u t o k r á c i á k n a k is, a k á r nevezik a r e n d s z e r ü k e t szocializmusnak, a k á r nem, a t u l a j d o n - képeni szocializmus gazdaságpolitikai elveit igen messze- m e n ő e n kell követniök, mihelyt a gazdasági életbe kon- j u n k t ú r a - p o l i t i k a i l a g m é l y r e h a t ó a n be a k a r n a k avatkozni és e k i t ű z ö t t c é l j u k h o z hűek is a k a r n a k m a r a d n i .

A szocializmust f e j l ő d é s é n e k első, naiv k o r s z a k á b a n mint o l y a n tanítást ismerték, mely a j a v a k a t ú j r a el a k a r j a osztani és ezzel meggyőződése szerint g a z d a s á g i l a g egyen- lőséget is t u d n a t e r e m t e n i az e m b e r e k között. Természe- tesen M a r x - n a k sem tetszik az a n y a g i a k egyenlőtlen el- o s z t ó d á s a a t á r s a d a l o m b a n . De n e m t á m a d közvetlenül a vagyonegyenlőtlenség rendszere ellen, h a n e m ennek a z okát keresi és ezt igyekszik leküzdeni. Főleg a kapitalista t e r m e l ő - r e n d ellen fordul, mely a m a g á n t u l a j d o n intéz- m é n y é v e l együtt a fő oka szerinte a gazdasági egyenlőtlen- ségnek a z e m b e r e k között, de o k a egyben a válságoknak és e z z e l a veszedelmes és káros m u n k á t l a n s á g n a k is. Nem M a r x a z egyedüli é s n e m is é p p e n a z első, a k i a válság során beálló m u n k á t l a n s á g b a n l á t j a a válság okozta fő b a j t . De a z ő m e s s z e h a n g z ó szava volt mégis az, m e l y e r r e a b a j r a a leghangosabban figyelmeztetett. Viszont az ő kí- m é l e t l e n és b á n t ó h a n g ú bírálata, mellyel a m a g á n t u l a j - d o n t és a k a p i t a l i s t a t e r m e l ő - r e n d e t sok tekintetben nem- csak kelletén tűi, d e igaztalanul és tévesen is illette, m á s r a is felhívta a figyelmet. És ez a k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a i gon- d o l k o z á s f e j l ő d é s e s z e m p o n t j á b ó l nem kevésbbé fontos.

A k i k nem osztották M a r x - n a k a f e n n á l l ó t u l a j d o n i és u g y a n a k k o r é r v é n y e s ü l ő t e r m e l ő - r e n d del szemben a l k a l - m a z o t t bírálatát, felvethették a kérdést, hogy v á j j o n nincs-e a válság leküzdésének, illetve megelőzésének, t e h á t a m u n k á t l a n s á g kiküszöbölésének más, jobb eszköze,

mint a termelésnek M a r x a j á n l o t t a szigorú államosítása, vagyis az ő radikális szocializmusa.

Amióta M a r x i s k o l á j a előbb ortodox a l a k j á b a n , később revizionista f o r m á j á b a n életre keltette az úgyne- vezett tudományos szocializmust, az állami beavatkozás gondolata a szocializmus eszmevilágában immár az álta- lános boldogság biztosításának á b r á n d j a helyett a kon- junktúra-politika lehetőségének komolyabb gondolatával kapcsolódik össze. A m a i neo-szocialista rendszereket is az fűzi az éppen említett, régi szocializmushoz, mégpedig a Németországban a m u l t század végén és a jelen század elején nagy szerepet játszott és messze t e r j e d ő h a t á s s a l érvényesült tanszéki szocializmus* közvetítésével, hogy messzemenő szociálpolitikai célú állami beavatkozást kívánó terveiken kívül ezek is főleg konjunktúra-politikai alapon igyekeznek megvalósítani a gazdasági életbe való beavatkozásukat. Sőt mondhatni, hogy a neo-szocializmust éppen ilyen konjunktúra-politikai cél is hozta létre.

A neo-szocialista i r á n y z a t o k n a k jogosulatlan lebecsülését jelentené, h a csupán a n n a k a következményét látnók bennök, hogy megalkotóik e g y e d u r a l m a t biztosító a l k o t - m á n y r e f o r m o t igyekeztek megvalósítani. Mint minden szocialista rendszert, e z e k e t is nem utolsó sorban gazda- ságpolitikai cél hozta létre.

VI.

A régi szocializmus nemzetközi volt, az új nemzeti alapon áll.

Az ú j szocializmus és a között a régi szocializmus között, amelytől az eddigiek szerint a z ú j szocializmus

rendszerei tanultak, mégis igen nagy a különbség. A leg-

3 A t a n s z é k i szocializmus nagy k é p v i s e l ő j é t , Wagner A d o l f o t (1835—1917), méltán tekintheti nemcsak rendkívül erős n e m z e t i érzésénél, h a n e m fajpolitikai m e g g y ő z ő d é s é n é l f o g v a is a mai német nemzeti s z o c i a l i z m u s előfutárjának.

szembetűnőbb különbség m i n d j á r t az, hogy míg a régi szocializmus nemzetközi volt, a d d i g az ú j erősen nemzeti.

A nemzetköziség a régi szocializmusnak a lényegéhez t a r - tozott. P e d i g a teljes nemzetköziség, a m i n t ezt a szocia-

lizmus ú j , nemzeti r e n d s z e r e i nagyon helyesen átérzik, a szocializmus világában is é p p e n úgy utópia, mint p é l d á u l a világbéke vagy a világpolgárság. M a r x szocializmusának a z o n b a n a r r a , hogy m a g á t nemzetközinek vallja, szüksége volt, mégpedig két okból.

Az egyik ezek közül közvetlenül politikai. Az „ I n t e r - n a t i o n a l e " a z egész világ p r o l e t á r j a i t a k a r t a egyesíteni. Ez a terv politikailag nagy ü t ő k á r t y a volt. Ezzel a jelszóval a szociáldemokrácia a n n a k i d e j é n , l e g a l á b b Európa kon- tinensén és különösen a z i p a r i l a g h a l a d o t t a b b országokban, igen e r e d m é n y e s e n toborzott m a g á n a k híveket. A m á s i k ok gazdaság-politikai, de olyan, a m e l y n e k mély és e l m é - letileg is m e g m a g y a r á z h a t ó , könnyen é r t h e t ő a l a p j a v a n . M a r x k o m m u n i s t a színezetű szocializmusa ugyanis, m i n t m á r e m l í t e t t ü k , főleg a z t kifogásolja a z individualista- kapitalista gazdasági r e n d b e n , hogy ez válságokat okoz, a m e l y e k k e l a z t á n nem t u d megbirkózni. Holott az e r ő s állami beavatkozás, m e l y e t a szocializmus kíván, e n n e k a t a n í t á s a szerint meg t u d n á előzni a válságokat, éspedig a n n á l inkább, minél e r ő s e b b az á l l a m i beavatkozás.

A z o n b a n e g y kifelé gondosan elzárt, eléggé nagy g a z d a - sági t e r ü l e t kell hozzá, hogy ez a gazdasági rehd s a j á t természeténél fogva v á l s á g m e n t e s legyen. Az e l z á r t s á g a z é r t szükséges, hogy kívülről jövő h a t á s o k a gazdasági életnek a kommunizmus segítségével á l l a n d ó a n e g y e n - súlyban t a r t o t t r e n d j é t m e g ne z a v a r j á k . A nagy t e r ü l e t r e pedig a z é r t van szükség, hogy a k o m m u n i s t a t á r s a d a l o m minden szükségletét a s a j á t t e r ü l e t é r ő l a k a d á l y n é l k ü l fedezhesse. Nyilvánvaló, hogy a z egész világ gazdasági életének nemzetközi a l a p o n álló k o m m u n i z á l á s a m i n d k é t követelménynek, elvileg legalább, igen messzemenően ele- get tenne. íme a M a r x - f é l e szocializmus nemzetköziségé- nek a másik oka.

De természetesen az ilyen gazdasági rend is csak a gaz- dasági életből magából fakadó, úgynevezett endogén válság- okoktól volna megkímélve. Az exogén okok hatása válságot keletkeztetöleg ekkor még a Marx-féle szocializmus elgondo- lása szerint is kétségtelenül érvényesülne. Azokkal a zavarok- kal szemben ugyanis, amelyek természeti okok folytán állnak elő a gazdasági életben, az olyan állami beavatkozás sem véd, mely a termelést és a fogyasztást a legszigorúbban központo- sítva kezeli. Nem véd még akkor sem, ha a hatalom az illető társadalomban a magántulajdon utolsó csíráját is kiölte. Mert ha például nincs termés, a kommunista társadalom is éhezik, tehát gazdasági élete válságba jut, mégpedig annál inkább, minél erősebben zárta el magát ez a társadalom az emberiség egyéb részeitől, illetve a nem kommunista módra szervezett, egyéb állami közösségektől. Ha pedig nem zárja el magát ezektől szinte légmentesen, akkor annak a konjunktúra-hul- lámzásnak a hatása alól sem tud szabadulni, amely ezeknél érvényesül. Minél fejlettebb és finomabban kidolgozott vala- mely szervezet, annál jobban működik és annál jobban felel meg céljának. De annál bonyolultabb, tehát annál kényesebb is. így van ez a gazdasági élet szervezeténél is. Ha a kommu- nizmus a maga társadalmának gazdasági életét egészen leegy- szerűsíti és ezt kezdetleges állapotába visszafejleszti, akkor a gazdasági élet természetéből fakadó, úgynevezett benső, más- ként endogén válságokok nagy részét tényleg kirekesztette.

Ahol például nincs töke, ott a tőke természetéből fakadó kon- junktúra-hullámzás sem létezhetik. De az ilyen mesterségesen leegyszerűsített, kezdetlegessé tett gazdasági élet oly nyomo- rult, hogy ez az állandó nyomorúság a válságoktól való men- tességgel, tehát az időszaki gazdasági b a j o k távolmaradásával aligha ér fel.

Arról kérdésünk k a p c s á n fölösleges beszélni, hogy a kommunizmus teljes, tökéletes megvalósulása az emberi tár- sadalomban eléggé ismert oknál fogva nem is látszik lehetsé- gesnek. Az egész világ kommunizálását pedig, holott éppen ez kellene az ismertetett elmélet szerint a teljes válságmentes- séghez, olyan valószínűtlennek tarthatjuk, mint például a világbékét.

A szocializmus ú j r e n d s z e r e i a régi s z o c i a l i z m u s n a k a n e m z e t k ö z i s é g é v e l s z e m b e n n e m z e t i s z e m p o n t b ó l t e r -

m é s z e t e s e n m e r e v e n á l l á s t f o g l a l n a k . A z t a z o n b a n é s z r e - veszik, h o g y a n n a k , a m i t a n e m z e t k ö z i ö s s z e k a p c s o l t s á g

g a z d a s á g p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l jelent, k o n j u n k t ú r a - p o l i t i - k a i l a g is k ü l ö n ö s a j e l e n t ő s é g e . É p p e n e z é r t azt, a m i a n e m z e t k ö z i s é g g o n d o l a t á b a n g a z d a s á g - é s f ő l e g k o n j u n k - t ú r a - p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l k ü l ö n ö s e n é r t é k e s , a m a g u k s z á m á r a , a m a g u k n e m z e t i a l a p o n álló e l g o n d o l á s a s z e r i n t i p a r k o d n a k m e g v a l ó s í t a n i .

A n e m z e t i a l a p o n á l l ó ú j - s z o c i a l i s t a r e n d s z e r e k a n n a k a k ö v e t e l m é n y n e k , h o g y a terület, m e l y e n a g a z d á l - k o d á s folyik, k i f e l é t e l j e s e n e l z á r t legyen, a m a g á b a z á r t , a m a g á v a l m e g e l é g e d ő , a z ú g y n e v e z e t t a u t a r k g a z d á l k o d á s segítségéve] i g y e k e z n e k m e g f e l e l n i . M é g p e d i g k o n j u n k - t ú r a - p o l i t i k a i v o n a t k o z á s b a n a z z a l a z e l g o n d o l á s s a l , h o g y m i n é l e r ő s e b b e n z á r k ó z i k e l v a l a m e l y g a z d a s á g i t e r ü l e t m á s g a z d a s á g i t e r ü l e t e k t ő l , a n n á l k e v é s b b é valószínű, h o g y a v á l s á g o s t ü n e t e k , m e l y e k e z e k b e n a z u t ó b b i a k b a n m u t a t k o z h a t n a k , h o z z á j u k is á t h a r a p ó d z a n a k .

Az autark gazdálkodás azokban az országokban, persze, amelyek a világháború u t á n az őket környező külföldtől gazdaságpolitikailag elzárkóztak, c s a k - r é s z b e n volt önkéntes elhatározás eredménye. Éppen az autark gazdasági politikát követő, két nagy ország jelentősebbikében, a Németbirodalom- ban, a gazdaságpolitikai elzárkózás inkább annak a kívülről

érvényesülő nyomásnak a hatásaként jött létre, mellyel az 1914-ben kitört első világháború ennek a háborúnak a kato- nai befejezésével gazdasági téren tovább folytatódott. A nem- zeti alapon álló ú j szocializmus gazdasági politikája azonban a szükségből erényt csinált és a gazdasági elzártságból a d ó d ó kénytelen helyzetet politikai téren katonailag, gazdasági téren pedig konjunktúra-politikailag igyekezett egyidejűleg a maga javára kihasználni.

A v á l s á g m e n t e s s é g m á s i k feltétele, m i n t láttuk, a g a z - d a s á g i t e r ü l e t kellő n a g y s á g a volna. M é g p e d i g a k e l l ő n a g y s á g a n e m c s a k o l y a n é r t e l e m b e n , h o g y az illető t e r ü - l e t e n élő n é p e s s é g a r a j t a t a l á l h a t ó g a z d a s á g i e r ő f o r r á - sokból s z ü k s é g l e t e i t a z a d o t t p i l l a n a t b a n é p p e n kielégít-

hesse. H a n e m olyan é r t e l e m b e n is, h o g y ez a k í e l é g í t é s f o l y a m a t o s a n , a t e r ü l e t e n lakó n é p e s s é g s z a p o r o d á s á v a l , g a z d a s á g i é l e t é n e k f e j l ő d é s é v e l és a z i g é n y e k n e k ezzel j á r ó n ö v e k e d é s é v e l l é p é s t t a r t v a is mindig l e h e t s é g e s legyen.

A n e o - s z o c i a l i z m u s o r s z á g a i e n n e k a k ö v e t e l m é n y n e k ú g y a k a r n a k m e g f e l e l n i , hogy a m o s t a n i h á b o r ú b e f e j e z - tével, m e l y b ő l m i n d a k é t h a d a k o z ó fél e l g o n d o l á s a s z e r i n t e g y ú j világ fog m e g s z ü l e t n i , ö s s z e f ü g g ő , nagy g a z d a s á g i t e r ü l e t e k , ú g y n e v e z e t t g a z d a s á g i b l o k k o k k i a l a k u l á s á t v á r j á k , illetve i l y e n e k n e k a k i a l a k í t á s á t i p a r k o d n a k elő- segíteni. E z a t ö r e k v é s e g y a r á n t l á t h a t ó mind az e u r ó p a i , m i n d a z a m e r i k a i k o n t i n e n s e n .

A német tudományos irodalom ezt határozottan hangsú- lyozza. A kiéli egyetem jeles tanára, Predöhl A., harmadéve nálunk tartott előadásában is ezt a gondolatot fejtette ki.

Újabban azonban az amerikai kontinensre vonatkozólag is van ezt bizonyító, komoly adatunk. A napi sajtó éppen 1942 januárjában közölte, hogy Cordell Hull, az Északamerikai Egyesült Államok külügyminisztere, sajtó-értekezleten tette közhírré, hogy az Egyesült Államok mérlegelik a vámhatárok megszüntetésének tervét az Egyesült Államok és a délamerikai országok között, legalább a háború tartamára. De a miniszter ilyen megoldást a háború utáni időre is kívánatosnak jelzett.

*

E kis t a n u l m á n y e l e j é n a k ö z g a z d a s á g i p o l i t i k a n e m - zeti t a r t a l m á r ó l szólva a z t m o n d t u k , hogy n e m z e t k ö z i g a z d a s á g i é r d e k e k e t szolgáló g a z d a s á g i politika n e m lé- tezik. E h h e z a m e g á l l a p í t á s h o z itt, a neo-szocializmus é p p e n m o s t e m l í t e t t t ö r e k v é s é r ő l szólva, m e l y s z e r i n t egységes, n a g y g a z d a s á g i t e r ü l e t e k , ú g y n e v e z e t t g a z d a s á g i b l o k k o k l é t e s ü l n é n e k , h o z z á kell v a l a m i t t e n n ü n k . Igaz, h o g y n e m z e t k ö z i é r d e k e k e t szolgáló g a z d a s á g i p o l i t i k a az e d d i g i t a p a s z t a l a t o k s z e r i n t nincs. D e kivételesen e l ő f o r d u l - h a t , hogy e g y e r ő s p o l i t i k a i h a t a l o m a z é r t igyekszik t ö b b o r s z á g o t e g y n a g y k i t e r j e d é s ű g a z d a s á g i egységbe össze-

foglalni, h o g y e z e k e t is r é s z e s í t s e a z o k b a n a z e l ő n y ö k -

b e n , a m e l y e k e t e g y n a g y g a z d a s á g i t e r ü l e t , az i l l e t ő t e r ü l e t l a k o s a i n a k k é t s é g t e l e n ü l n y ú j t . É p p e n ez t ö r t é n - n é k az e m l í t e t t blokkok l é t e s í t é s é v e l . H a n e m ez a k i v é - t e l e s eset m e g i n t csak o l y a n kivétel, a m e l y i n k á b b m e g e r ő s í t i a s z a b á l y t , v a g y i s azt a m e g á l l a p í t á s u n k a t , h o g y a g a z d a s á g i politika m i n d i g a s a j á t o r s z á g á n a k a z e l ő n y é t igyekszik e l ő m o z d í t a n i . I t t is k é t s é g t e l e n ü l a z a z e l ő n y a v e z é r l ő gondolat, m e l y a sok o r s z á g e g y e s í t é s é b ő l a n a g y g a z d a s á g i t e r ü l e t l é t e s í t é s é b ő l e l s ő s o r b a n a v e z e t ő h a t a l o m n a k j u t .

Ezzel a nagy területen való gazdálkodás, a német részről m a sokat emlegetett, úgynevezett Großraumwirtschaft érdekes kérdéséhez jutottunk el. Minél nagyobb az a gazdasági terület, melyen a gazdálkodás összefüggőleg, gazdasági és egyéb aka- dályok nélkül folyik, kétségtelenül annál több ejőny hárulhat ebből azokra, akik az ilyen területen élnek. Ez könnyen ért- hető, mert ilyenkor a gazdasági élet szabadságának az előnyei

jutnak tulaj donképen érvényre. Mi azt az állam-közösséget, amelyet Osztrák-Magyar Monarchiának neveztek, közjogi okból nem nagyon szerettük. De hogy gazdaságilag sokkal több volt belőle a hasznunk, mint a kárunk, ezt a világháború utáni gazdasági helyzetünk l á t t á r a talán még azok is elismerik, akik annakidején annyit emlegették az „átkos közös-ügyet".

Az élet sokkal olcsóbb volt n á l u n k az első világháború előtt, mint ez után; a drágulás okát pedig nem kereshettük csak a háborúban és ennek utókövetkezményeíben. De annak, hogy a közös vámterületből több hasznunk lehetett, mint kárunk, az volt a fő oka, hogy a mi országunk a Monarchiában jelentős politikai súllyal bírt. Ha azonban egy nagyon nagy nép mellette élő kicsinyeket a szárnya alá vesz, az erőnyomatékok külön- bözősége folytán könnyen megeshetik, hogy a kis népek sorsa, ilyen kapcsolat következtében gazdaságilag bizonytalanná válik. Mert a nemzeti gondolat, mely a neo-szocialista rend- szereknek éppen politikai szempontból igen lényeges tartalma, egy több országból álló, nagy gazdasági területen a vezető- állam javára nagyon erősen érvényesülhet. A vezető ország és a hozzá csatlakozó, többi, kisebb ország között akár a nemzeti, a k á r a gazdasági érdekellentétek kiegyenlítése semmiképen sem könnyű feladat.

Különben a nagy gazdasági területre v a l ó törekvés nemcsak a neo-szocializmus eszmevilágában n e m ú j dolog, h a n e m már a nemzetközi, a kommunista szocializmus

gazdaságpolitikai p r o g r a m m j á b a n sem volt ú j gondolat.

Hiszen a liberális gazdasági politika is n a g y gazdasági t e r ü l e t e t akart, sőt éppen a legnagyobb gazdasági területet t a r t o t t a a legjobbnak. Az egész világ gazdasági együttmű- ködését tekintette az emberiség szempontjából a legelő- nyösebbnek. A n a g y gazdasági terület előnye az állami beavatkozás n y e l v é r e fordítva ugyanazt jelenti, amit a liberális korszak a szabadkereskedelem e l ő n y é n e k neve- zett.

VII.

A neo-szocializmus és a magántulajdon kérdése:

különösen a N e w Deal.

E d d i g azt néztük, hogy k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a i szem- pontból miként érvényesül a z új-szocialista rendszerek nemzeti jellege a régi szocializmus nemzetköziségével szemben. Van a z o n b a n még e g y nagy különbség a kom- munista irányú, a régi és a nemzeti alapon álló ú j szocia- lista rendszerek között. Ez a m a g á n t u l a j d o n kérdésével szemben elfoglalt álláspontjuk, melyet már ismerünk. Em- lítettem ugyanis, hogy a neo-szocializmus elismeri a ma- gántulajdont, illetve hogy ezt — így m o n d o t t u k — nem a k a r j a elsöpörni.

Ha azonban a z új szocializmus ennyivel engedéke- n y e b b a m a g á n t u l a j d o n n a l szemben, m i n d j á r t felmerül a kérdés, hogy e r e d m é n y e s lehet-e éppen e m i a t t ennek a szocialista rendszernek a válság-, illetve k o n j u n k t ú r a - politikája. Hiszen a m a g á n t u l a j d o n gondolatának tett el- ismerő engedmény hátráltatólag érvényesülhet a termelés és a fogyasztás egyensúlyának a biztosítása terén is.

V á j j o n így van-e? Ez fontos kérdés, mert a t t ó l a válasz- tól, melyet erre a kérdésre k a p u n k , függ, hogy azokat a

r e n d s z e r e k e t , a m e l y e k az ú j szocializmus gazdaságpoliti- kai elveit v a l l j á k és igyekeznek megvalósítani, a b b a n a k ü z d e l e m b e n , m e l y a gazdasági é l e t helyes berendezése, illetve vezetése k ö r ü l folyik, győztesnek, őket a gazdasági é l e t berendezése dolgában az emberiség megmentőinek t e k i n t h e t j ü k - e .

E r r e a k é r d é s r e csak úgy k a p h a t u n k f e l e l e t e t , ha a neo-szocialista r e n d s z e r e k e t e g y e n k é n t közelebbről szem- ü g y r e vesszük. Vagyis az i s m e r t e b b neo-szocialista rend- s z e r e k e t abból a szempontból k e l l mérlegre helyeznünk, hogy k o n j u n k t ú r a - p o l i t i k a i c é l j u k a t , a gazdasági életnek a válságból való kiemelését, m e n n y i r e t u d j á k a m a g á n t u - l a j d o n elvének t e t t e n g e d m é n y e l l e n é r e is megvalósítani, illetve hogy viselkedésükkel, a m i l y e n mélyen ők l á t j á k j ó n a k a gazdasági életbe beavatkozni, ezt az u t ó b b i t meny- n y i r e t u d j á k m á r e l e v e is a v á l s á g t ó l megóvni, m á r alap- j á b a n is válságtól mentesíteni.

*

Vegyük ebből a szempontból először a z amerikai New Deal-t, R o o s e v e l t F. D. r e n d s z e r é t szemügyre. Azért először ezt, m e r t e z a rendszer a z ország politikai beren-

dezését, a l k o t m á n y á t nem v á l t o z t a t t a meg, és így már e n n e k következtében is feltehető, hogy a m a g á n t u l a j d o n s é r t h e t e t l e n s é g é n e k a z elvétől is a legkevésbbé t é r t el.

A z Egyesült Á l l a m o k b a n 1929-ben kitört n a g y válsá- got, m e l y a z t á n világválsággá szélesedett, tudvalevőleg az a t ú l ü z é r k e d é s és t ú l t e r m e l é s i d é z t e elő, m e l y az első világháború után e b b e n a nagy o r s z á g b a n ipari és mező- g a z d a s á g i téren e g y a r á n t bekövetkezett. A z a l k a l m a t p e d i g e r r e az a h e l y z e t a d t a meg, melybe a z Egyesült Á l l a m o k a k k o r nemzetközi g a z d a s á g i viszonylatban bele- k e r ü l t e k . E u r ó p a a h o s s z a n t a r t ó e l s ő világháborúban tőkét és m u n k a e r ő t tudvalevőleg igen n a g y m é r t é k b e n veszített.

A z E g y e s ü l t Á l l a m o k gazdasági életét viszont annak e l l e n é r e sem é r i n t e t t e kedvezőtlenül a z első világháború, h o g y a háború vége felé az E g y e s ü l t Államok e b b e tényleg b e l e a v a t k o z t a k . így e z a nagy és g a z d a g ország a háború

b e f e j e z t é v e l könnyen lett Európa szállítójává, m i u t á n m á r a h á b o r ú a l a t t is n e m csekély m é r t é k b e n j u t t a t o t t a maga gazdasági e r e j é b ő l a z o k n a k az országoknak, m e l y e k a köz- ponti h a t a l m a k e l l e n egyesültek. M i n d e n n e k a z volt a következménye, hogy E u r ó p a t a r t o z á s a folyton n ő t t A m e - rikával szemben. A z Egyesült Á l l a m o k azonban e l z á r k ó z - tak a z elől, hogy a k ü l f ö l d neki á r u v a l fizesse m e g tarto- zásait. De a hosszú h á b o r ú b a k e v e r e d e t t és ebben k i m e r ü l t E u r ó p a n e m is igen t u d o t t volna á r u v a l fizetni. így a világ a r a n y a A m e r i k á b a vándorolt, amivel a k ü l f ö l d v á s á r l ó e r e j e az E g y e s ü l t Á l l a m o k k a l szemben m i n d e g y r e jobban fogyott. M i n d e n n e k pedig a z volt a következménye, hogy a z Egyesült Á l l a m o k rendkívül m e g n ö v e k e d e t t ipari és mezőgazdasági termelésének e r e d m é n y é t m á r n e m le- h e t e t t úgy értékesíteni, mint azelőtt. A z Egyesült Á l l a m o k - b a n így n a g y lett a z árutorlódás, a m i n e k folytán az árak hírtelen erősen esni k e z d t e k . A h u z a m o s és á l t a l á n o s ár- esés pedig gazdasági válságot jelent.

A m i k o r a válság e k k é n t beköszöntött, H o o v e r volt még a z elnök. A z ő k o r m á n y a a válságot a gazdasági m a g á n t e v é k e n y s é g fejlesztésével a k a r t a leküzdeni. A Kongresszushoz i n t é z e t t utolsó j e l e n t é s é b e n 1932. decem- berében Hoover a többi közt a következőket m o n d j a : ,,Sok és nagy k ö z m u n k á r a van szükség, de csak addig, míg a depresszió t a r t . Ennek e l m ú l t á v a l a k ö z m u n k á k a t és a z állami m e g r e n d e l é s e k e t a z o n n a l meg kell szüntetni.

A közkiadások terén a legnagyobb t a k a r é k o s s á g o t kell szem előtt t a r t a n i , mert a z egyensúlyban levő költségvetés az egészséges állami életnek az a l a p j a . A bankügyet, mert a bankok a b a j i d e j é n alaposan f e l m o n d t á k a szolgálatot, ú j r a kell rendezni. Infláció nem j ö h e t szóba, és éppen így a bankok á l l a m o s í t á s a sem. De a z t el kell érni, hogy a m a g á n g a z d a s á g m e g i n t bizalommal m ű k ö d j é k e g y ü t t a k o r m á n n y a l . És éppen így szükség v a n a r r a is, hogy a más országokkal való gazdasági összemunkálkodás, m e l y meg- a k a d t , ismét m e g i n d u l j o n . " Különösen figyelemre méltó.