• Nem Talált Eredményt

Folyóiratcikk referátumok megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Folyóiratcikk referátumok megtekintése"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

Figyelőszolgálat

FOLYÓIRATCIKK REFERÁTUMOK

40/74

001.815:681.325.67

Aa a u t o m a t i k u s kereső rendszerekben a l k a l m a z o t t i n d e x n y e l v struktúrája. - / I n d e x i n g language s t r u c t u r e f o r aöTöaáttl T-B-hr-t p v a l . / - WALL, H.A. = I n f o r m a t i o n Storage and R e t r i e v a l , 9.k. 11.sz. 1973.

p.607-617.

A c i k k egy o l y a n indexelési eljárást i s m e r t e t , amelyben katódsu­

gárcsöves adatvégállomást a l k a l m a z n a k . A cél az, hogy minél több tevé­

kenységet végeztessenek a számitúgéppel.

Egy-egy indexkifejezéshez a következő* információkat csatolják:

1 . kódszám;

2. ST: az a d o t t kifejezéssel s z i n o n i m kifejezések láncolata;

3. BT: a hierarchiában közvetlen f e l e t t e s e / g e n e r i k u s a / ;

4. OS: az a d o t t kifejezés egy más h i e r a r c h i a b e l i g e n e r i k u s a /ha van i l y e n / ;

5. HTs a hierarchiában közvetlenül alárendelt / s p e c i f i k u s / f o g a ­ lom / f o g a l m a k / ;

6. ONt az a d o t t kifejezés egy más h i e r a r c h i a b e l i s p e c i f i k u s k i ­ fejezései;

7. CT: u g y a n a z z a l a g e n e r i k u s s a l rendelkező kifejezések;

8. AT: a d o t t kifejezéshez asszociált o l y a n kifejezések, amelyek nem r e n d e l k e z n e k az S I , KE, OB, NT vagy OH k a p c s o l a t o k egyikével sem.

(2)

Figyelőszolgálat

A számítógép a következő tevékenységeket végzi:

1 . az u j kifejezéshez kódszámot r e n d e l ;

2. a kódszámmal összekapcsolt kapcsolőkódok láncolatét képzi;

p l . l 00595:629.7BI123450B42414 s t b . ;

3. az u j kifejezést beépíti a hierarchiába;

4. a több szavas kifejezéshez kereszthivatkozást készít;

5. s z e r k e s z t i a szinonim-láncokat;

6. biztosítja a hierarchiában való mozgás lehetőségét.

A szerző egy pélaán m u t a t j a be, hogyan működik az általa j a v a ­ s o l t r e n d s z e r . A következőket akarják elérni:

1 . a természetes n y e l v indexelésénél maximálisan felhasználni a számitógépetj

2. speciálisabb témák esetén a tanulás lehetőségének biztosítá­

sával / l e a r n l n g p r o c e s s / elérni, hogy a h i e r a r c h i a alkalmazása l e h e ­ tővé tegye a pontossági és visszahívási hányados értékének magas s z i n ­ t e n tartását;

3. sok k o m p a t i b i l i s s z a k t e z a u r u s z felépítésével lehetővé óhajt­

ják t e n n i az interdiszciplináris keresést;

4. o l y a n eljárást akarnak k i d o l g o z n i , hogy különböző mélységű indexelést l e h e s s e n végezni;

5. biztosítani óhajtják az optimális ember-gép k a p c s o l a t o t az Indexelés és keresés a l a t t ,

Balogh Zoltán

4,^4 002.513

Újfajta tervezési filozófia a hetvenes évek információtároló éa -tteTeio r e n d s z e r e i h e z . /A növel p h i l o s o p h y f o r t h e d e s i g n o f l n - f o r m a t i o n s t o r a g e and r e t r i e v a l a p p r o p r i a t e f o r t h e '70 s./ - SCHEFPLEE,P,L. = J o u r n a l o f t h e American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Science, 24.k. 3.sz. 1973.máj.-jun. p.205-209.

Az i n f o r m a t i k a a hatvanas években v i s z o n y l a g u j diszciplínának Bzámitott. Nagy fejlődésen ment keresztül mind az elméleti kutatá¬

soK:, mind a g y a k o r l a t i alkalmazások területén. Ez utóbbi elsősorban 444

(3)

TMT 21.évf. 6.szám 1974.június

információtároló és -kereső r e n d s z e r e k tervezésében és fejlesztésében nyilvánult meg.

A j e l e n évtizedben a hatvanas évek r e n d s z e r e i n e k fogyatékossága­

i t k e l l elkerülnünk. Ezek a hibák a rendszertervezési filozófia f o ­ gyatékosságaiból, kelepcéiből származtak. Érdemes elemeznünk e z e k e t , mégpedig amennyire l e h e t , részletesen, hogy egy korszerű tervezési filozófia jöhessen létre,

A legtöbb információs r e n d s z e r tervezője t u d j a a z t , hogy egy i n ­ formációs r e n d s z e r tervezésében az első lépés a falhasználók szükség­

l e t e i n e k felmérése. Ezek a felmérések azonban még a legszerencsésebb esetben i s ködösnek b i z o n y u l n a k és o l y a n tényezőkről tanúskodnak, me­

l l e k e t még egy g y a k o r l o t t szervező sem lát előre. A végleges t e r v e ­ zéshez ezért u j a b b felmérést célszerű végezni, h o g y i a z eredményeket tisztázzák és mennyiségileg értékeljék. Ez a c i k l u s újra és újra i s ­ métlődik, mindaddig, amig e l nem f o g y a pénz vagy a megbiző türelme.

I . kelepce - a szükségletfelmérő tanulmány

A szükségletfelmérő tanulmányokban f i g y e l e m b e akarják v e n n i az összes lehetséges igényeket az összes lehetséges felhasználó e g y e d i megkérdezése alapján, amiből a felmérési c i k l u s lezárásakor az követ­

k e z i k , hogy a tényleges rendezertervezőshsz t u l s o k információs igény m u t a t k o z i k .

A U n i v e r s i t y o f Dayton Research I n s t i t u t e s i k e r e s azüksőgletfel- mérő tanulmányokat készített k i s felhasználói c s o p o r t o k lnterjuvolá- séval. A c s o p o r t k b . h a t főnyi, vezetőkből és műszakiakból áll.A kér­

déseket a megkérdezettekhez hasonló érdeklődésű két szakember t e s z i f e l . Az e g y i k kérdező a c s o p o r t t a g j a i n a k kölcsönhatását f i g y e l i . Ez a z z a l a h a s z o n n a l i s járhat, hogy évek óta egymáshoz nem szóló embe­

r e k között létrejönnek kommunikációs k a p c s o l a t o k . A f o n t o s az, hogy a felmérés i l y e n módszerrel gyorsabban, olcsóbban bonyolítható l e a k i s c s o p o r t o s reprezentáció folytán.

2. k e l e p c e - a szükségletfelmérés elemzése

Gyakran feltételezik a felmérésnél, hogy minden Igény egyformán f o n t o s és hogy a tervezendő r e n d s z e r n e k mindezekhez a l k a l m a z k o d n i a k e l l . A hatvanas években, a számítástechnikai misztifikáció idején ugy gondolták, hogy a számítógép minden feltárt információigény k i ­ elégítésére megfelelő választ t u d nyújtani. A felmérő tanulmányok e¬

redménye m i n d i g az v o l t , hogy megfelelő mennyiségű jó program és szá­

mítógép minden felhasználó számára biztosíthatja információigényének kielégítését.

E z z e l szemben célszerű az igényeket fontosság s z e r i n t r a n g s o r o l ­ n i . A r a n g s o r t az igények gyakorisága s z a b j a meg. Felismerték, hogy a g y a k o r l a t b a n nem l e h e t minden felhasználói igényt kielégíteni. A felüasználók nem i s képesek mindaddig információszükségleteiket elég pontosan meghatározni, amig egy konkrét információs r e n d s z e r r e n d e l ­ kezésükre nem áll.

(4)

Figye1őBzolgálat A hatvanas évek szemléletére azonban jellemző* v o l t , hogy a szá­

mítógépes Információtároló és -kereső r e n d s z e r abszolút szükségessé­

gét h i r d e t t e . A számitógép státuszszimbólummá vált.

3. kelepce - információs rendszertervezési módszertan

A hetvenes évek rendszertervezőjének, a korábbiakkal szemben már nem a t e l j e s r e n d s z e r tervezésével k e l l f o g l a l k o z n i a , hanem abban a h e l y z e t b e n van, hogy m i v e l ma számos információtároló és -kereső r e n d ­ szer üzemel, jóval nagyobb f i g y e l m e t s z e n t e l h e t az alkalmazás és adap­

tálás lehetőségeinek.

4. k e l e p c e - kommunikációs hibák a rendszertervező és a f e l h a s z ­ nálók között

Gyakran előfordult az, hogy nem v o l t megfelelő kommunikáció a r e n d s z e r tervezői és felhasználói között a tervezési fázisban. így kö­

v e t k e z e t t be az, hogy a felhasználók egészen mást képzeltek e l a r e n d ­ szerről, m i n t ami közben megvalósult.

A Dayton Research I n s t i t u t e t a p a s z t a l a t a i alapján ugy vélik,hogy a tervezési fázisba be k e l l v o n n i a felhasználókat. Célszerű például először egy nem t u l b o n y o l u l t és korlátozott adatbázissal rendelkező információs r e n d s z e r t létrehozni, hogy a felhasználók igényelt t i s z ­ tázni l e h e s s e n . Sok o l y a n tervezési információhoz i s hozzá l e h e t Így J u t n i , amire még az ötödik felmérési c i k l u s b a n sem l e h e t e t t v o l n a vá­

l a s z t k a p n i .

A t e l ' e s információs r e n d s z e r egyszerűsített m o d e l l j e sok f o n t o o a d a t o t szolgáltathat a tervezéshez, e l f o g a d t a t j a a felhasználókkal a t e l j e s r e n d s z e r t , megtanítja őket a r e n d s z e r r e l való együttműködésre.

Meg k e l l állapítani végül, hogy az információs problémák megol­

dásának többnyire jó segédeszközei a számítógépek, de nem az e g y e t l e n döntő tényező. Az optimális r e n d s z e r tervezéséhez sok egyéo tényezőt i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , i g y i a földrajzi elhelyezkedést, a f e l h a s z ­ nálók megoszlásét, igényeiket, jellemzőiket, a tárolandó adatok meny- nyiségének növekedését, jellemzőit, rendeltetését, kezelését s t b .

Balogh Zoltán

(5)

TMT 21.éri. 6.szám 1974.Június

42/74

002.63/430.2/:631.3.06:001.815

Osztályozási r e n d s z e r a SOPS AIDOS r e n d s z e r b e való alkalmazásra az K I l^ t u i o a á n y o 3 - E- i s z a k i l.-.forir.áciia rendszerében. /Ordnur.^ssystess für d i e Anv/endung des SOÍS AIDOS ím Iníormationssystera W i s s e n s c h a f t und T e c h n i k d e r DDH./ - EEIUHICH, A. - POETSCH, E. - L n f o r m a t i k , 2 0 . k .

5.sz. 1973. p.19-24.

A tudományos-műszaki információs r e n d s z e r a termelés fejleszté­

sének e g y i k eszköze, növeli a s z e l l e m i munka hatékonyságát. Ezért szükséges az információfeldolgozás, -tárolás és módszereinek a k i d o l ­ gozása. Ezt a tevékenységet s e g i t i az MDÜ-ban a tudományos és műsza­

k i minisztérium és a Z e n t r a l i n s t i t u t für I n f o r m a t i o n und Dokumenta- t i o n / Z I I D / együttműködése o l y a n módszerek ós irányelvek kibocsátásá­

ban, melyek célja egységes felépítésű osztályozási r e n d s z e r e k k i d o l g o ­ zásának megalapozása. Ezek: m e t o d i k a i irányelvek t e z a u r u s z o k k i d o l g o ­ zására; m e t o d i k a i irányelvek t e z a u r u s s z a l végzett indexelésre.

A Z I I D ós a R o b o t r o n kombinát megegyezett abban, hogy a SOPS AIDOS r e n d s z e r t alkalmassá t e s z i k ezen irányelvek figyelembevételével az UDK tudományos ós műszaki információs rendszerében való felhaszná­

lásra.

Az információtárolást és -keresést a következő t i p u s u osztályo­

zási r e n d s z e r e k alapján végzik: a dokumentumfeldolgozást a t e z a u r u s z és ehhez csatlakozó szakrend, a f a k t o g r a f i a i adatfeldolgozást az a¬

d a t c s o p o r t o k profiljának r e n d s z e r e t e s z i lehetővé. Ezek összefüggése a következő:

Teiouruirfogalmok Szakrend

Adatcsaporr profiljai

Jelzőtök

Az AIDOS-rendszerben a t e z a u r u s z f o g l a l j a e l a központi h e l y e t . M i n d e g y i k osztályozási r e n d s z e r kapcsolódik a gépben tárolt t e z a u ­ r u s z h o z . A t e z a u r u s z t a r t a l m a z z a az Összes o l y a n szakkifejezést.ame- l y e k k e l az információkban találkozunk ós amelyeket információkeresés­

re felhasználhatunk. A szakkifejezések két c s o p o r t r a o s z l a n a k : d e - s z k r i p t o r o k r a és nem őeszkriptorokra.A t e z a u r u s z a kifejezéseken kivül a következő s z e m a n t i k a i összefüggéseket l s rögzíti:

k i ;

s z i n o n i m k a p c s o l a t o k , amelyeket a program a u t o m a t i k u s a n k e r e s i

(6)

Figyelőszolgálat

h i e r a r c h i k u s összefüggéseit, amelyeket keresésnél a program agy vesz f i g y e l e m b e , hogy minden d e s z k r i p t o r t hozzárendel fölérendelt d e s z k r i p t o r h o z és minden d e e z k r i p t o r h o z egy vagy több alárendelt d e s z k r i p t o r i s t a r t o z n a t ;

asszociatív k a p c s o l a t o k ;

egyes s z i n t a k t i k u s k a p c s o l a t o k ;

A l e g f e l j e b b 100 k a r a k t e r hosszúságú kifejezésekből álló t e z a u ­ r u s z közvetlenül hozzáférhető mődon mágneslemezen tárol. Kinyomtatá­

sa a felhasználás céljának megfelelően többféleképpen történhet.

Az egyes szakterületek állandó fejlődése m i a t t a t e z a u r u s z b a n a következő változtatási lehetőségeket k e l l f e n n t a r t a n i :

d e s z k r i p t o r o k és n e m - d e s z k r i p t o r o k beszúrása;

d e s z k r i p t o r o k és n e m - d e s z k r i p t o r o k kihagyása;

k a p c s o l a t r e n d s z e r változtatása / p l . v a l a m e l y asszociált d e s z k r i p ­ t o r másikhoz való kapcsolása/.

Ha az AIDOS r e n d s z e r r e l szakbibliográfiát vagy szakkatalógust kívánunk készíttetni, akkor a s z a k r e n d i osztályozást k e l l használnunk, így a tárolt információkat nem d e s z k r i p t o r o k k a l keressük k i , hanem s z a k r e n d i j e l z e t e k k e l . A szakrend egyes f o g a l m a i n a k kifejezése a d e s z k r i p t o r o k h o z hasonlóan kezelhető a r e n d s z e r b e n .

A tudományos és műszaki tájékoztatásban egyre gyakrabban merül f e l a faktogrériai feldolgozás igénye. Az egyes felhasználó c s o p o r t o k számara szolgáltatni k e l l t u d n i az őket érdeklő a d a t o k a t . Az AIDOS- r e n d s z e r b e n e z t a faktográfiában használható osztályozó r e n d s z e r t a¬

d a t c s o p o r t - p r o f i I n a k n e v e z i k . A tárolt a d a t o k a t azonban nemcsak k i k e ­ r e s n i l e h e t , hanem f e l i s l e h e t őket d o l g o z n i , p l . átlagukat k i l e h e t számítani. Az a d a t c s o p o r t - p r o f i l gyűjtemény a r e n d s z e r b e n 1000 a d a t ­ csoport-profilból állhat. Ez szintén a gépben tárolt t e z a u r u s z része.

Egy a d a t c s o p o r t - p r o f i l például a következőkből állhat: a számítógép, m i n t f o g a l o m ; a számitógép jellemzői, például típusa, a főtárolő mé­

r e t e / p l . a számitógép típus : Robotron, a főtárolő mérete: 64- K b i t e s / .

Balogh Zoltán 002.63/ 4 9 8 /

A Román Tudományos-Müszakl Tájékoztatás és Dokumentáció Orszá-

f

os Intézete / I N I i i / . /Národni u a t a v v e d e c k o t e c h n i c k y c h i n f o r m a c i a okumentace v B u k u r e s t i . / - TARABOI, V. = Ceskoslovenská I n f o r m a t i k a , 15.k. 9- s z . 1973. p.1-6.

Romániában a tudományos-műszaki tájékoztatás és dokumentáció r e n d s z e r e három s z i n t r e o s z l i k :

448

(7)

I M I 21,ért. 6.szám 1974.június

a központi s z i n t e t a Tudományos-Műszaki Tájékoztatás és Dokumen­

táció Országos Intézete, az XJIID t e s t e s i t i meg, amely j e l e n l e g i f o r ­ májában 1972 végétől működik, törvényileg meghatározott f e l a d a t a a tájékoztató és dokumentációs tevékenység országos koordinálása;

az ágazati s z i n t h e z 19 tárea-intézmény t a r t o z i k ;

a kutatóintézeti és vállalati fejlesztési s z i n t , amely az a d o t t intézetek és vállalatok szakmai tájékozottságáért felelős.

Az I S I D tevékenysége az alábbi programokban koncentrálódik:

az országos nyilvántartások p r o g r a m j a a nyilvántartások t e l j e s - körű megszervezésén kivül a bennük található információk g y o r s szét- sugárzását m e g o l d a n i h i v a t o t t ;

a vezetők tájékoztatásának p r o g r a m j a a 3zekundér és terciális források optimális válfajalt k u t a t j a és alakítja k i ;

a bibliográfiai Ínformációk p r o g r a m j a a használói c s o p o r t o k r e t - r o s p e k t i v és k u r r e n s bibliográfiai tájékoztatásának megoldását tűzte k i célul /ezignaletiküs SDI információk/;

a dokumentációs munka p r o g r a m j a a szintetizált feldolgozások kó- szitését és terjesztését t e s z i általánossá;

a faktográfiai információk p r o g r a m j a az INID 1971-ben létesített adatbankját bővíti és f e j l e s z t i ;

a tudományos és műszaki propaganda p r o g r a m j a mindenekelőtt a r o ­ m á n tudomány és t e c h n i k a eredményeinek külröldi terjesztését célozza a legváltozatosabb formák /előadások, f i l m e k , tájékoztatók, referáló- l a p o k s t b . / felhasználásával;

a koordinálás és a módszertani irányítás p r o g r a m j a az o r s z á g O B

tájékoztatási r e n d s z e r f o k o z a t o s kiépítését, teljessé tételét s e g i t i elő;

a tájékoztatás gépesítésének és automatizálásának p r o g r a m j a e l ¬ sősorban a gépesités és a z automatizálás előfeltételét jelentő f e l a d a ­ t o k /feltárás egységesítése s t b . / megoldásán fáradozik, gépi r e n d s z e ­ r e k e t tanulmányoz, speciális berendezéseket f e j l e s z t k i ;

a tájékoztatási szakemberek képzésének és továbbképzésének p r o g ­ r a m j a i g y e k s z i k b i z t o s i t a n i /változatos oktatási és továbbképzési f o r ­ mák alkalmazásával/ a továbbfejlődés s z e l l e m i előfeltételeit;

a forditási program, amely valójában fordítási szolgálat;

a prlmér p e r i o d i k u s publikációk p r o g r a m j a , melynek keretében az IMID folyóiratokat, s o r o z a t o k a t j e l e n t e t meg.

Az I H I D keretében készült a HERMES-program / n e u r i s z t i k u s mecha­

nizált információs r e n d s z e r / t e r v e . Ennek fő c i k l u s a i az alábbiak:

449

(8)

Figyelőszolgálat

a primér dokumentumok beszerzése, feldolgozása, tárolása és szét- sugárzása;

a bibliográfiai adatok és a faktográfiai információk kigyűjtése, feldolgozása, tárolása és szétsugárzása;

a szekundér és terciér anyagok készitése ÓB szétsugárzása;

egyéb - kiegészítő - szolgáltatások nyújtása;

a gazdasági és ügyviteli tevékenység végzése és ellenőrzése.

A HEHMES-program egyes részletei az I N I D munkájában máris r e a l i ­ zálódtak. Gépesítették az a d a t b a n k o t , SDI-rendszer bevezetésén fára­

doznak, számitógépek segítségével készült b u l l e t i n e k j e l e n n e k meg. A program t e l j e s megvalósítását 1975-re várják.

P u t a l a T i b o r

m j j l

007:800.8/100/. 001.7

A nemzetközi n y e l v i kommunikáció optimalizálásának módszere.

/Metoda o p t y m a l i z a c j i miodzynarodowej k o m u n i k a c j i j e z y k o w e j . / -

SUSKI, A. = A k t u a l n e Problemy I n f o r - a e j i i D o k u m e n t a c j i , 18.k. 4.sz, 1973. p. 3 - 8 .

A világ 2800 beszélt n y e l v e közül ma mindössze 5 / a n g o l , orosz, Bpanyol, német és f r a n c i a / tekinthető olyannak, amely a nemzetközi kommunikációban közvetítő nyelvként jön számításba. /A k i n a l , a h i n d i , a japán, a bengáli, az a r a b , a portugál és az o l a s z v i s z o n y l a g o s e l - szigeteltségej egy vagy néhány földrajzi térségre való korlátozódása, v a l a m i n t a szobán forgó n y e l v e k egy részénél használatos Írásmód m i a t t e s e t t k i a versenyből./

Ám még a f e n t i 5 n y e l v alkalmazása i s meglehetősen nagy n y e l v i akadályokat emel az információk szabad áramlása előtt. E z t a jelensé­

g e t csak a j e l e n l e g i m u l t i l l n g v i z m u s megszüntetésével l e h e t n e kiküszö­

bölni. Másként szólva: e g y e t l e n közös közvetitő n y e l v e t k e l l e n e e l f o ­ g a d n i .

B e b i z o n y o s o d o t t , hogy a sokféle mesterséges n y e l v nem a l k a l m a s a közös közvetitő n y e l v funkciójának betöltésére. A múltban használa­

t o s közvetitő n y e l v e k e t /a k l a s s z i k u s és a középkori l a t i n / p o l i t i k a i - ideológiai erők segítették e szerepkörbe. A ma használatosakhoz i s po- litikai-idológiai ellenérzések t a p a d h a t n a k . Ezen kivül egyáltalán nem b i z t o s , hogy v a l a m e l y i k közülük - esztétikai és kommunikatív a l k a l m a s ­ ságán kivül - a gazdaságosságot t e k i n t v e i s a legoptimálisabb l e n n e .

A n y e l v e k gazdaságosságának két mutatója van: az e g y i k a s t r u k ­ turális, a másik az Irásképl tömörség.

450

(9)

TET 21.évi. 6.szám 1974.június

Szerzőnk azonos tartalmú a n g o l , o r o s z , s p a n y o l , német, f r a n c i a , v a l a m i n t cseh és szlovák szövegeket v e t e t t össze az összehasonlítás bázisaként szereplő l e n g y e l szövegekkel, és megállapította, hogy mind a strukturális, mind az irásképi tömörséget t e k i n t v e a cseh n y e l v v i s z i e l a pálmát a többi elől.

A cseh azért s z e r e p e l t a vizsgálatokban, mert szerzőnk e l e v e feltételezte optimális tömörségét, a szlovák - részlegesen csak - a¬

zért, m i v e l i g e n közeli rokonságban áll a o s e h v e l , s Így róla i s f e l ­ tételezhető v o l t ez a tulajdonság.

A vizsgálat által megállapított tömörségi s o r r e n d egyébként a következő: cseh, a n g o l , o r o s z , l e n g y e l , f r a n c i a , s p a n y o l , német. A szlovák jőval elmarad a cseh tömörsége mögött,

A kisőrletet a nemzetközi munkásmozgalmi sajtóban, i l l e t v e Len­

gyelország külföldi propagandakiadványaiban közreadott, rövid t e r j e ­ delmű és csak kevéssé pontosított szövegeken folytatták, ezért a tü­

zetesebb bizonyitáshoz alaposabb kísérletekre van szükség. Mindenek­

előtt s z e m a n t i k a i l a g azonos s u l y u szövegekről k e l l gondoskodni.

Szerző véleménye s z e r i n t azonban nem valószínű, hogy a cseh n y e l v n e k megállapított erős tömörségét u j a b b kísérletek megcáfolnák.

Szerző a cseh n y e l v e t politikai-ideológiai semlegessége m i a t t i s a l ­ kalmasnak t a r t j a közvetitő nyelvként való felhasználásra.

P u t a l a T i b o r

371.385.1/430.2/

45/74

Az információhasználók képzése az HBK-ban. A y c h o v a u z i v a t e l u i n f o r m a c i v NDH./ - ZIEGLüR, a. » íechnická k n i h o v n a , 17.k. 6.sz.

1973. p.161-169-

Az információhasználók képzéss terén az SDü-ban j e l e n l e g a kö­

vetkező h e l y z e t t e l találkozhatunk:

A l a p - és középfokú oktatás. A tanulók az a n y a n y e l v i tárgy k e r e ¬ tében kezdenek megismerkedni a -tájékozódás a l a p e l e m e i v e l és intézmé­

n y e i v e l , mindenekelőtt a könyvtárral. Ennek a t a n t e r v a második, az ötödik és a n y o l c a d i k osztályban b i z t o s i t h e l y e t . Az Ötödikes t a n ­ könyvek 50, a t i z e d i k e s e k 90?í-ában található ma már irodalomjegyzék, bibliográfia.

1969 óta a 11-12. osztályosoknak - h e t i 4 órában - u n . tudomá­

n y o s - g y a k o r l a t i képzésben k e l l résztvenniük. E képzés színhelyei a különféle laboratóriumok és tervezőintézetek. A tanulók egy-egy fél­

évet egy intézményben töltenek e l . Az országban j e l e n l e g t o b b mint

(10)

Figyelőszolgálat

100 o l y a n tanulócsoport van, amely g y a k o r l a t a i n a k egy részét tájékoz­

tató intézmenyekDen abszolválja, de szakmai látogatás formájában v a ­ lamennyi tanulónak meg k e l l i s m e r k e d n i e e munkával. Ujabban szó v a n arról, hogy e g y a k o r l a t i képzős keretében valamennyi 11-12. osztályos tanulónak beható ismeretséget k e l l kötnie a tájékoztatással és tájé­

kozódással. E r r e egy 22 órából álló előadássorozat szolgálna. A mű­

s z a k i és közgazdasági szakközépiskolékoan - 17 előadást és 12 g y a k o r ­ l a t i órát kitevő - speciális rószkollégiumot k e l l a diákoknak kötele­

ző j e l l e g g e l elvégezniük a tájékoztatás témaköréből /"Az információk és a dokumentáció hasznosítása a mérnöki munkában"/.

Felaófoku oktatás. I t t meglehetősen kusza a h e l y z e t : s z i n t e f e l ­ sőoktatási intézményenként különböző módszerek és formák a l a k u l t a k k i . 1973-ban szakértői bizottságot kértek f e l a h e l y z e t felmérésére és a g y a k o r l a t kívánatos mértékű egységesítésének kidolgozására. A bizottság kétlépcsős képzésre t e t t j a v a s l a t o t . Az első f o k o z a t k b . 10 órányi elfoglaltságot j e l e n t e n e , s főként a könyvtárhasználatra taní­

t a n a meg. Ennek a tanulmányok második félévében k e l l e n e végbemennie.

A második f o k o z a t r a , amelyre az ötödik vagy a h a t o d i k félévben kerül­

ne s o r , a bizottság ugyancsak k b . 10 órát j a v a s o l . Ennek a tájékozta­

tással és dokumentációval k e l l e n e f o g l a l k o z n i a . A bevezetendő képzés s i k e r e érdekében megfelelő - irásos I B audio-vizuális - segédleteket k e l l k i a d n i .

Dolgozók, felkészítésüket bonyolulttá t e s z i a potenciális hasz¬

nálók nagy száma, a használói c s o p o r t o k változatossága és d i f f e r e n c i ­ áltsága, v a l a m i n t az a tény. hogy az e m i i t e t t használók általában nem kötelezettek tervszerű továbbképzésre. E t e k i n t e t b e n inkább "he­

l y i " sikerekről l e h e t beszélni. Ezek az illetékes tájékoztató intéz­

mény aktivitásától, i l l e t v e az üzemek, vállalatok s t b . vezetőinek be­

látásától függenek. A r e n d s z e r e s felkészítésre való áttérést a veze­

tők körében k e l l megkezdeni /már csak a szemléletjavítás érdekében ÍB/. További f o n t o s c s o p o r t o k : kutatók, fejlesztők és ujitók.

Az információhasználók felkészítésében akkor l e h e t - 5-10 éven belül - igazán r e n d e t t e r e m t e n i , ha e szerteágazd területen minden t o ­ vábbi lépés általánosan e l f o g a d o t t , korszerű koncepció s z e r i n t törté­

n i k . Az NDK-ban ma mar - sok v i t a és nézetegyeztetés után - v a n i l y e n koncepció. Ez abból i n d u l k i , hogy a felhasználó az információs f o l y a ­ mat meghatározó komponense, a tájékoztatás a k t i v p a r t n e r e . Minden f e l ­ használónak meg k e l l t a n u l n i a , h o l és m i l y e n forrásokból tájékozódhat, i l l e t v e e l k e l l sajátítania a szamára szükséges információs techniká­

k a t . A felkészítésnek a következő fő c s o p o r t o k a t k e l l átfognia: a s z e r v e z e t t oktatásban résztvevők /tanulók, i p a r i tanulók, e g y e t e m i , főiskolai hallhatók/, kutatók és fejlesztők /alapkutatás, a l k a l m a z o t t kutatás, fejlesztés, tervezŐB s t b . / , termelők / u j i t o k , esszerüsltők, művezetők, mesterek, szakmunkások/, vezetők /osztályvezetők, i g a z g a ­ tók, üzemvezetők, főigazgatók, m i n i s z t e r e k / , oktatók es újságírók / t a ­ nítók, s z a k i s k o l a i és főiskolai tanárok, újságírók, szerkesztők/. A

felkészítésben minden lehetséges formát f e l k e l l használni/propagan­

da, tankönyvek és segédeszközök terjesztése, s z e r v e z e t t oktatás, ön­

képzés/.

Fatála T i b o r

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A központi könyvtár állományának összetétele nem helyettesíti a tagkönyvtárak állományát.. A források feltárását, használatát egységes kritériumok és

koztatási központok közötti együttműködés eszközeinek és módszereinek fejlesztése..

[r]

A vonatkozó témakörben az információs rendszer nyíltságára két mérték

A kettő szorosan kiegészíti egymást... A transzliterált szöveg

Az egyes témák információs igényét az igazgatóság által kijelölt tervező mérnökök határozzák meg, a dokumentációé anyag tárolásáról éa visszakereshetőségéről

/a műszaki és a gazdasági eredmény/ alapján meghatározza a tudományos- tájékoztatási tevékenység hatékonyságát... És végül nem

Az erős kicsinyítésBel dolgozó technikák berendezései i s