Faktográfiai tájékoztatás bibliográfiai módszerekkel megtekintése

FAKTOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÁS BIBLIOGRÁFIAI MÓDSZERREL

Domokos Miklósné

Közpunii Statisztikai Hivatal

Népgazdaságunknak olyan információs bázisra van szüksége, amely az összes ágazat valamennyi szintjét időben látja el az irányításhoz és a fejlesztés­

hez szükséges adatokkal.

Jelenleg a különböző vezetői szinteken gyakran hiányoznak a döntéshez alkalmas friss információk, ugyanakkor elönti őket a kevésbé fontos, nehezen kezelhető adatok tömege. Ez az ellentmondás világ­

méretű. Megoldására több irányból törekszenek, legtöbbet a számítógéppel kezelt adatbázisoktól remélhetünk.

Az irányítás megkívánta ún. döntési információk nagy hányada faklografikus adat. Gyűjtésük, tárolá­

suk, feldolgozásuk és szolgáltatásuk hazánkban csakúgy, m i n t más országokban, a Statisztikai Hiva­

tal feladata. (Természetesen más állami szervek is foglalkoznak adatgyűjtéssel, tárolással és az adatok szükség szerinti továbbításával, de mostani monda­

nivalónk szempontjából ez közömbös.)

A statisztikai adatrendszer (továbbiakban:

S T A R ) egészérő!, dokumentációjáról és a belőle való informálást lehetővé tevő metainformációs rendszerről korábban már rövid áttekintést adtunk.*

Jelen cikkünk Katalógusa (továbbiakban: kata­

lógus), amely e rendszernek a könyvtári munkával szoros kapcsolatban álló eleme, s m i n t ilyen, a fak- tografikus adatokról ad bibliográfiai jellegű tájékoz­

tatást.**

• Domokos Miklósné: Hol a halár? Van-e halár? = T M T , 30.

köt. 1983.3. sz. p 9 1 - 9 3 .

*" A kaialógus elvének kidolgozásában dr. Horváth Beám műkö­

dön közre

A statisztikai kiadványok, m i n t tudjuk, rengeteg hasznos információt - táblázatot, elemzést - tárol­

nak, általában az alapadatokból (gyűjtött adatokból) számított, származtatott számszerű és szöveges információt.

Míg a hivatali apparátus begyűjtötte alapadatok tárolása, a tárolás módjának, helyének dokumentá­

ciója, az alapadatokhoz való hozzáférés a S T A R rendszerrel megoldottnak tekinthető, addig koránt­

sem mondható ez el a kiadványokban rejtőző számi- tót! vagy származtatott információkról. (Egyszerű péida a distinkció megkönnyítésére: egy adott terü­

leten lakó népesség száma és ugyanazon a területe­

ken lévő lakások száma gyűjtött adat, az egy főre eső lakásnégyzetméter vagy a 100 lakásra jutó né­

pességszám az adott területen pedig számított adat.) Ha valakinek valmíféle számított adatra van szük­

sége, akkor vagy félig-meddig véletlen módon talál­

hat rá, vagy a rendelkezésre álló alapadatokból kell elvégeznie az újraszámolást. A katalógus a "ráta¬

lálás" véletlen jellegét és az újraszámoló munkát szeretné kiküszöbölni.

A statisztikai kiadványok legtöbbje szerző nélkül, a tartalom szempontjából semmitmondó címmel j e ­ lenik meg (... évkönyv, ... adatok, népesedés­

népesség, ... stb.). A szerzői és a cím szerinti könyv­

tári katalógus ezért gyakorlatilag semmiféle segítsé­

get n e m nyújt a tartalmi keresésben, hiszen még a közismert Statisztikai évkönyv teljes, a közlekedés­

től az iparon át a népesedésig terjedő tartalmi skálája' sem rögződik a használók emlékezetében. A kere­

sett információ éppúgy benne lehet, m i n t ahogy h i ­ ányozhat is belőle.

D o m o k o s M . : Faktográfiai tájékoztatás

A szóban forgó kiadványok mély tartalmi feltárá­

sát kell tehát elvégezni ahhoz, hogy a rejtőző infor­

mációk elérhetők legyenek. Az ETO erre nem a l ­ kalmas, minthogy a kereső kérdések a statisztika olyan szakkifejezéseit tartalmazzák, amelyek egy ál­

talános osztályozórendszerben nem találnak - nem is találhatnak — adekvát jelzetre.

Emiatt már régebben felmerült a statisztikai tárgyszójegyzék vagy tezaurusz szükségessége. Bi­

zonyos munkák is elkezdődtek, folytatásukra azon­

ban nem került sor, mert az időközben kialakuló S T A R rendszer és a ráépülő metainformációs rend­

szer világossá tette, hogy statisztikai adatok csak olyan információkereső nyelv segítségével "találha­

tók m e g " , amely az alap- és származtatott informá­

ciók között egyaránt "keresni t u d " . A felhasználó, amikor kérdését megfogalmazza, nem tudhatja előre, hogy a releváns információ

• a kitöltött kérdőívek valamilyen rovatában egye­

lőre feldolgozatlanul " h e v e r - e " ,

• a kérdőívről átkerült-e már a gépi adathordozóra, és így géppel kereshető,

• valamilyen számítással az alapinformációkból nem állt-e elő máris, sőt egy — a címével semmit el nem áruló - kiadványban esetleg pub­

likálták is.

A metainformációs rendszer egységes informá­

ciókereső nyelvén feltett kérdés mindhárom eset­

ben lokalizálhatóvá teszi a releváns választ. A nyomtatott katalógusok segítségével a keresés ma­

nuálisan bárhol, bármikor elvégezhető, a keresett adat létezését és helyét meghatározó válasz megka­

pása után kell az első esetben a kérdőivekhez, máso­

dikban a számítógéphez, harmadikban a könyvtár­

hoz f o r d u l n i .

A s t a t i s z t i k a információkereső nyelve Az információkereső nyelv három részből áll:

• a statisztika tárgykörének jegyzéke (szerepe a BSO-hoz vagy az N T M I R - b e n használatos r u b r i - kátorokéhoz hasonló),

• a tartalmat lefedő tárgyszavak (bármikor bővít­

hető) jegyzéke,

• az egyes tárgykörökben előfordulható tárgysza­

vakjegyzéke.

M i n d a tárgykörök, m i n d a tárgyszavak között

"lásd" és "lásd m é g " típusú, értelmezéssel ellátott utalások találhatók. Az előbbiek a szinonima miatt, az utóbbiak a több helyre sorolható azonos témakör

megtalálása érdekében.

A katalógus t a r t a l m a , szerkezete

A katalógus "enyhén retrospektív": 1980-tól kez­

dődően dolgoz fel m i n d e n statisztikai adatközlést, adatelemzést vagy statisztikai módszertant tartal­

mazó, nyilvános kiadványt.

Szerkezetét eleve meghatározza a S T A R - rendszer már kialakult többi katalógusának szerke­

zete: egy leíró kötete és egy indexkötete van. A leíró részt tartalmi katalógusnak, az indexrészt tájé­

koztató katalógusnak nevezzük, ugyancsak a S T A R

"hagyományok" miatt. A z előbbit könyvtáros­

nyelven annotált bibliográfiának, az utóbbit tárgy­

szavas indexnek is mondhatnánk.

A tartalmi feltárás egysége a "logikai egység".

M i n d e n feldolgozott kötet bizonyos számú ilyen egységre b o m l i k , s mindegyiknek gépi azonosítószá­

ma van.

A tartalmi kötetben a tematikus rendben felsorolt egyes kiadványok bibliográfiai leírása és a kötetben lévő logikai egységek leírása áll (tehát egy cikken­

ként annotált folyóirathoz vagy egy fejezetként an­

notált könyvhöz hasonló az egy-egy kiadványhoz tartozó rész).

A tájékoztató- vagy indexkötet az alfabetikus rendben álló tárgyszavak alatt közli mindazon logi­

kai egységek leírását, melyekre az adott tárgyszó j e l ­ lemző. Egyik kötetből a másikba a logikai egység azonosítószáma vezeti át a keresőt.

A feltárás alapelvei

A katalógus szerkezetéről röviden szólva, az előbbiekben a "logikai egység" elnevezés magyará­

zat nélkül szerepelt. N e m véletlenül. A logikai egység pontos definíciója ui. mindmáig n e m fogal­

mazódott meg, annak ellenére, hogy heurisztikus módon használjuk, képezzük ezeket az egységeket.

Bővebb magyarázatra szorul, hogy m i okoz i t l elvi problémát. A statisztikai kiadványok tartalma 80%-ban táblázatokból áll. E tábláknak van címe, ezenkívül vízszintes és függőleges, néha többszörö­

sen tagolt fejléce, hiszen a táblában álló számoknak ez ad értelmet.

A z t a mondanivalót, hogy az 1983/84. tanév ele­

jén Bács-Kiskun megyében a diákotthonokban lakó általános iskolások száma 1629 v o l t , Budapesten ugyanekkor a diákotthonokban lakó középiskolások az összes középiskolás 20,7%-át tették k i . Békés m e ­ gyében pedig összesen 18 diákotthon működött, csak akkor foglalhatjuk jogosan és gazdaságosan egy közös táblázatba, ha a fejlécet többszörösen osztjuk.

A táblázatok valódi informatív tartalmát tehát ritkán lehet egyetlen címmel kifejezni. A vízszintes

T M T 3 3 . évi. 1 9 8 6 / 1 .

/. láblázat

Az általános cs középiskolai diákotthonok adatai az 1983/84, tanév elején

Mt%yh Az áll il mos A középiskolai \ diákul thonban lakó fs-'íros dilik otthonok szám 3 , i t isy kftzépisk

tanulók í s ^ m a összesen az összes

la mi ló

%-ában

Budapest - - 20,7 Bács-Kiskun - 1629

Békés 18 Csongrád - — — —

és függőleges tagolás az, ami igazában értelmezi a számadatot. Egy átlagos méretű statisztikai év­

könyv 200 lapos, hozzávetőleg 400, a példához ha­

sonló méretű táblázatot tartalmaz. Évente 2-300 sta­

tisztikai kiadvány jelenik meg. Ha m i n d e n táblát leí­

rási egységnek tekintenénk, akkor 10-12 000 egy­

séggel dolgoznánk, ez már nem jól kezelhető m e n y - nyiség. Ha valaki pl. arra kíváncsi, hogy Bács- K i s k u n megyében hány általános iskolás gyerek lakott diákotthonban 1983/84-ben, ahhoz, hogy az

" 1 6 2 9 " adatot egyáltalán megkaphassa, meg kell tudnia, hogy van-e egyáltalán ilyen adat? A tábla címe nem mondja meg, hogy megyénként b o n t o t t , vagy országos adatok vannak benne. A példában szereplő (és az átlagosnál egyszerűbb szerkezetű) tábla információtartalma tehát nem a címével, hanem a következő szöveggel írható le:

" A z általános- és középiskolai diákotthonok száma, a bennük lakó diákok száma és százalékos aránya megyék szerint, illetve a fővárosban"

Ezzel a szöveggel már tudomására hozhatjuk a felhasználónak, hogy a kérdésére releváns adat léte­

zik (csak még az adat "tartózkodási helyét" kell t u d ­ tára a d n u n k ) . Ha a szöveget szerencsésen fogalmaz­

zuk, akkor több kapcsolódó tartalmú táblát is egy le­

írásba v o n h a t u n k , főleg, ha függőleges tagolásuk megegyezik ("megyénként" "iparáganként" "váro­

sonként" stb.). A példaszöveget csak a "főiskolai és e g y e t e m i " szavakkal kell kiegészíteni ahhoz, hogy egy másik hasonló nagyságú táblát is magába foglal­

j o n . A z értelemszerűen összevonható táblázatokat nevezzük logikai egységnek, közös leíró szövegüket a logikai egység szövegének. A logikai egység nagy­

sága, az egy egységgel átfogandó terület kiterjedése az, ami egy kiadványon belül eléggé természetes módon kialakítható, de a különböző jellegű kiadvá­

nyokból összeálló katalógus egésze számára n e m de­

finiálható úgy, hogy aránytalanságoktól mentes legyen a katalógus. Láthatjuk pl. hogy

Az íltlmiszer-fo^y fsi.l'js Összí.té:c!e Magyarországon jöve­

delemforrások és beszerzési források szerint" és " A kato­

naköteles fiatalok testmagasságának megoszlása megyénként"

nem egyforma mennyiségű információt nyújtó szö­

vegek, gazdasági jelentőségük igen különbözik. A logikai egységek megfogalmazásának szabályait (a nyelvi kifejezés hosszúságának szabályait is bele­

értve) tehát nem tudjuk pontosan előírni a feldolgo­

zók számára, hanem csak úgy, hogy "valahogy okosan, se túl sok, se túl kevés ne legyen b e n n e " .

A feldolgozás munkája

A feldolgozó m u n k a az egyes kiadványok bibliog­

ráfiai leírásából, egységekké tagolásából és az egysé­

gekhez rendelt tárgyszavak meghatározásából áll.

M i n d e n kiadvány négyjegyű azonosítót (ezen felül, ha a kiadvány periodikus, még háromjegyű sorszámot) kap, a benne lévő egységek pedig há­

romjegyűt, A hét (tíz) számjegy együttesen a logikai egységeket azonosítja.

A hagyományos bibliográfiai adatokat, a négyje­

gyű gépi azonosítót és - gyakorlati okokból — a k i ­ adványnak a Központi Statisztikai Hivatal könyvtá­

rában " v i s e l t " raktári számát az e célra készült kód­

lapra írják.

Ugyancsak kódlapokra kerül a hétjegyű azonosí­

tóval ellátott logikai egységek szövege, vonatkozási ideje (a fenti példában: 1983/84. szeptember), a kö­

tetben elfoglalt helye (lap v. lapok száma), valamint a hozzájuk rendelt 2-4 tárgyszó.

A számítóközpont a kódlapokra rögziti az adato­

kat, a további feldolgozást számítógép végzi. Ezzel a fázissal itt nem foglalkozunk.

A z adott szempontok (téma, megjelenés ideje) alapján feldolgozásra kiválasztott kiadványokat elő­

ször egy durva tematikus csoportosítás - az előbb említett tárgykörök — szerint osztják szét. Négyje­

gyű azonosítójukban az első jegy a tárgykört jelöli (pl. a 3021 azonosító ipari témájú, a 4246 mezőgaz­

dasági témájú kiadványt t a k a r ) , a többi sorszám.

Az azonosítóval ellátott kiadványokról először a bibliográfiai leírás készül el. Olyan ( K I és K2jelü -

I.

1. ábra) kódlapokat használnak, amelyek már közvetlenül számítógépi rögzítésre mehetnek.

A kiadványok ezután az egyes szakterületeken otthonos munkatársakhoz - könyvtárosokhoz, do- kumentátorokhoz — kerülnek, akik - a korábban bemutatottakhoz hasonló, K3 és K 4 jelű kódlapokra dolgozva - meghatározzák az egyes köteteken belül a " l o g i k a i egységek"-et és megszámozzák őket ( 0 0 1 , 002, . . . s t b ) .

D o m o k o s M . F a k t o R r á f i a i t á j é k o z t a t á s

O

D - S -oís

- 1 s

>-

> °

5

•3

1

í 3

h

a . ;

< m a o : ; ~XA

rt

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

i f

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

1

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

-

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

r -

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

-

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

-- i -T

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J - v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

V I

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

- i

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

H

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

r

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

>•

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

- C

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

E

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

v".

r

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff i

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

?

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

C

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

— « J v l T-I

3

¹

C l - -

P

¹

ff

< - n

2

. 1

:

. 1

^

.

. 1 cb

^w

. 1

_ _

. 1 - O tí

. 1

r-" - J

-5

. 1

> - . 1

. 1

1

. 1

¹

B

< -3 '3 s X

^B

$

*—>

—* i

$

*—>

$

*—>

$

*—>

>^ -a! $

*—>

i

2 :

^v

$

*—>

$

*—>

• WCP

" ^ •í

->

•í

J •

< r

•í

- 3 5

^<

^—

=:

_£

^{— ! ^}

-

^{i i"}

3 *

1

•

3 *

7.

; i ^

3 *

í 1 *

3 *

r-í

r

^-

i — i — ^

3 * 3 *

?s

V

«

3 *

<S

" T T

3 *

^_

I • — 1 — 1 a:

3 *

Oi i t

3 *

O

3 *

(+

3 *

r- t - !

£

.

3 * ^{3 *} -

^{0 ) M}

•H—

^{— i — 1}

3 *

1H T ^ T r

* • i i . 1 J

- 1 — 1 o o o

« i I T i T t i

— 1 o ^•Ű - r

„*» 1 o © o

•* ^ö

r = i — I ]

s<:

^{S n d i |}

• — - i .

— c-1

•a

•a •O

O r s i U

•ii

•a

N O n c a

<

S

T M T 3 3 . évf. 1986/1.

--1

1

\

1

*4

í

a j

cc o \ \ \ a i 3 m n co v V S V

3 3 i - - - > - í r o J 3 t- <*" D (Ű l£ i- r »- i- <- Cfl tO * - w- *- C M O D Í D l - l M M M M KI

iN S* *- f C I N C - i C- CM

p- — r f » - H M IN N iN t . x u n t í u : u Í T

•* - ' I * ⁷ ií >f ^{1 -} f • * , r , f , - | f . ÍN --i *-.

f/ C ^{* ' í} o c» ?

•H VI *-

n te

10 <

* H -*

1

2

• i

"3

T

J

ni

» *l

• i—i B nj

XJ

* Í

0 in

r-J

LT>

Ü>

VC

K ac U *?* i

w - I i -

tÉ iT t', _• Cd

L-H E E/l vl US tq v:

•r ifi o

4

• 41 jjf

o

*

aj ifi

i» rs

r > 1* o 0- C a j a;

ff: Mű \ V ^u

u N re

ff

^OJ

1— ^<D

H ^<— M i -^{o o r* r*} r-

a m ^{CŰ M}Cl H n ^m

*~ *~ l-l H (Jl

Q H H o

•0 *n

. -a M 9

Ot *N ^{1 1} N

W aj ^u n

ÍN « V s o

>P_IC 4 _<h B a ^•

M fi

•H *-* i c _{t i} H

C OH O ** 1 ^D D% 3 •H CD O lf- rC aj a? t t

-a ^*-* •U *J ^> o

n - c * i -_{10 >} C < -_>-

O X K

U Ui C

LH Jl •q i/) (NNm c

K «D rt a> •H ffl ( D K & •H

W • _{B * «} <. • t » _{N X} ^* _K

m ti' Ili ^{O VJ 4-}

IC ü ttl_••1 K •- *H « _{*fl o} *- e

V i ^{— o . — -t ->} 0 r_

•c £, _ OJ t - O 3 C f ^Ffl

z <E c r at o ^{1* ^ 1} o m o ^ o

o.

53 00

1E

1

E o

&

C L

'«

a 2

c c- ^{o 3}

D o m o k o s M . : K a k i O K rá f i a i t á j é k o z t a t á s

1* CP f*

•• i» ^{1 r}

9• -O ^{1 cf— 0 1} un ^{•h 0} f:

r- r- ^{C L} J> ffi fi ^{r- 1—}

m ^{e •* l}

un ^{0 0} kV t- IP

r~ r- ^{• • 0} _{- f i} »- ^r- J-í

•w >í

o m 1 ri 1 ^{L A} un V ^{c- —}

r- 1 ín 1 Ch ^{10 143 > 1-}

O U"l ^{« • H •}

p/ in i-> m C _•fi ⁰ r-

*fm

pp ÉJ* ^{» • • »} L> *• c

c o ^{f -} a kf 1 l n r»

4 •fi

• • n • c* 1 m u-i ^{O 0} l

•fi • • l 00 1 OJ • - ^{»» r- C" c* ••}

un in O 51 e a O ^UH cO

U-i ^{1~ ! • fi}

~1

* 7 ' * * 0 • -

*á *•

^N

-

^w

£ 7 » * »

-S S •- ^{Cl r¬}

e-

S 3 o » c g tu a <o C' .>«-«- •-

! 0

i-»

1

iA 1.0 j 1 A"

© c _{I N I N Í N} O

rj

c 0 O O O

I* <s «- fl>

• * É* 1— • » ** • -

0 0 c 0 C ^{c f e 0 0 c ^} O CD O CO O ^{0 0} cn O <D O CD

o

c- o o c 0 • r» 0 1 r»

»- o *- c C^L CTi O IP r> a ít a c n c »•«- >••"

I I * OO (D C O C#

o o c o

©• r- e r- CO J> »•

O r - C

C flí 0* ff m ^{3 Q} a.

C * ir a m o CD o

o o o c

CO » • O J • - r-•-•fi . - i f i C »- O O '•íT¹ Ö (T¹ CD (T*

O a 0 a

o. s ír, a

OH Bl ^{<*H C H}

r* ^• r- r- r- r-

l

c.

.

0

I

O O

1

c O ^{0 0}

l fi V

ír. in in un u"> un u-i

4 -í

•*- «

•

^*-O

<• _E OJ ^M C

fi

•V ^{X I}

c _a 0 c •H •3 _CF> <V ⁰ m

fi

-* ^c '^—l t>

<L ⁿ u

V ^*-> u ⁰

« ^4f G ^{. \> Pf •}

P-T _PQ CP

kJ • ^{• f i} S

*

^{P l} - r t ^{m c VJ}

p¥

fi

C

M í>

* H "J ^M. M ü ^{- 0}

fl

^{Ji O}

— -fi m bj *D *J E3 ^#-t

fi

•« ^{tr> r* S} -J' ui ^K

•J ^•fi

fl

^{t-i u}

- 0 _k- M ^{• * U L 1 * r*} u.

g •*

fi

^u S m ET fii

^ P - I N c ^{P-f 0} S m ET ^N

w

** n = ^{«a ül O u bi *- f}

N

c ^{^< CP n} HMM w CL

- 4 u _{a? N} K ^w*

fi

LTJ e E-i N ^{O 4} H ⁰ a ^IT »-^{!T' -f H}

i. j« Ék U fii U ^*

t: ^{K «J} _{Ű K} ^{c O ( J I}

C M pl

i_ í i ^{in •fi} >- fO C H ^Ul U ^{ti . u 10}

«

^{R ti}

«

K ^{P -}_n 43 c ^{< ]} Ph M ,M 0 ^aj *ö > ^{• H} Ö 14

<

^{c pl C O f* IN}

< _{« fi}

⁴ •-¹ n Jí f* IN _fi*

f ^V* -a

3) •3 O ^*o 6 *f

fi

^m. f

•J n ^{O 0 *}

je ^{*' •J £} K

t ⁴ u kl N

J3 _{• f i} c ^K u ^{< 1}

«

^{e OJ +> Jf *~1}

E **

fi

^{a c}

«

^{r — '}

c H ^K e B

*

^{J :}

fi

^{• r — ' ^ c c- —1}

c f _\ ti m ^• e TJ •O 15 ⁰ JC ⁰ b ⁰ a-^{>- !>•v.•V} a a ^{— 0 * r*}

fi ffl

- # _c- f O ^{tr M} O ^{f* t} -c bi

fi

cr u ^{P J •fi E}

r. _{' 4} ^•A bt ^{> r? -fi} N

n n n » c LJ

C ₀ u ₀ ^«H _{- H} JC c ki ⁰ _H ^r-» _>H O M _*-^T lf * ^{c cs} l-l ^*» >•• p* ^{i> 1 \* ->} •ri

'i O ^{<J ati} *• ^Ul

-A _* ^{* H} >• V ^{JC — 1 UJ}

•-t ^{Í J} c ^•rf >« ^&

c ^ZJ i-l ^{i -*}

fi

^{*J t. >y}

fc

^{• H di c-*}

H c *~ -HE cv

1-. - N M L. M c (-«

-- *: •r < pj ^{#± -*} lv r-* O í. M

pp ^{- N} • •1 •n n ^{J :} p»* ^H fc: l * ^O

i ' j ^{- N} • •1 ^{P I} 1*1 1*1 <-

c ^{C l i*}

- - ~ ^{3 I - r-}

- ^— c J O

- 1 - ^— 1- ^{í i r}

» ^{— — *"}

o ni

' ( 0

•0 N

a

4

LJ

a

lu (I w

o b a o>

c H U u JÍ u

<g

»• e

a

o

u

a

c

tíl Ul •

C V

e s

0 1

c N

U u u. u n v u o

s

M

V II v. n ö Li O

4

VI Cl u.

=

-3 5

o B

u in 3

M

5

<

I •a

T M T 33. évf. 19R6/1.

a l t f t í l i i l l T i l i T I U l XIV1T1L

I H D I I I I O I - i r n n i T i i a ( i r i L a c u s i

3fartt*Mkfca|Ti*uj, J p o í t g j ypsolgt^fc , apoittAtOk B l a k o i 7 t 41 yal, n a k o a i t l l f l tagok • 7 6 0 1 b u j j| i ^ s t i :>|iu[ti!g.rt>Jil4lelr4 n z j k o o i t • lya iaak f O P t g« a h b ídatM / -Í Í *Vgszt 41 yok 4* 4 iiflfc OKZ t 4 I yot b a n ( 0 0 1 * ) >

Igg J. i l t o z la t ottak ^ l j i 4 , * b b d k , l nd, i g a z o l t vgiagnrzO' ediflk *z4aa/

4 £[or t 5 i JH oM'. '" ; ••' lontosabb a d a t a i /£Z4koszt41yok 4* - ' ^ = r ndk, i g a z o l t T - L -i.-n 11 í >. a d i o l / 0000 169 S F C.iKLCK H ö l í f í t i í t l SZEhiPLÉSE

L4M| SFUMfEMMI

1 nyarl OlÍH|ii»i ]4t4kokon n U r t gydzglnak Él M 1 | H « | I 0041 ; i l 4 a p o r t P^ y e s b l e f • 4a a taatgsport 4d4tai / t a g o k . I l i k o l S t d l y v k h t l f o g l a l koz tátották , l í n c n r i m , 2 0 U 0 9 3 s p o c l i t n d t l t a n j g i * l a n a f e v c k a t a n a /

jPLlTJIniúUTlLT /

i p ű i t /spor. t l t t g s i l a a n ) * l , sportág y t i o l t t t k , 3pO('tazavgszt41ri tagok t i l a i / 0 0 0 1 M f i '

5 p o i t f ) Tl- •1 L'1 ••' a d a t a i /e i ,.• •:•.! j r t i-k, t t g o k , sta k o» t t41 yok, •- f 4 : . : varnenyzdt, nAk a t t a a / 0 0 0 1 5 " 1

> •|0rtS9íesulat«> . i. i r c k a d a t 4 l afortagatikgnl / j l a k o s z t k l y o k , a i a t o g i z t a l y l t t g o k , i g t M n y i í l . ník 1 1 4 4 4 / 0001 B 1 Jfoittg»4k«ny54g, s p o t t a j j o s u l í t t k . i p c i t k o i e k t i a k o i z t l l y a i , i t a k g i z t t l y l tzgok • oooi 160 1 i f a r m i t s ü l n t l 41 a t d t g g s p o t t a d a t a i / t a g o k , azakoxz talyotban f o g l a l k o z t a l e H 4 k , • a i l i i i T l l t , Í 0 I 1 0»J

&pgrtEand*iv4ji]rcn taaztvavdk s i 4 n a /

4 Budapesti - •. .; i D .. .• H - •- ío-to-.i.i- 4 d d t 4 l :*iy 1 0 la t * k i azok t4g)4lnak sz4aa, abbOL nd, szakosztályok 41 a 6 0 0 1 9 3 Í szakodztalyokban f o g l a l k o z t a t o t t tagok/

* b u d a u a E t i tp <- i ' g z a k o n i t a l y a l h a k fontosába adatat / n a k o t z t a l jok « 1 4 a i akoa.it tivoliban B 0 0 1 * 3 J

f o g l a l k o z t a t o t t a k izaaa, * b b d k , l nd, I g a z o l t rvraanyad adzdk sídaa/

4 xpoc t a i a k g s z t 4L yot (gatosabo adatai / • i n k o a i t 4 1 f o k 4a tagok i i 4 B af ndk* l o a i o l t • •• i . f d t d k / 0 0 O B 3 6 9 A ? portflo, / l e t e k toiuoaabb ada t a l /spgr t l f f a M lg tak L' j ' ^ : n 4s ' v t a t o a i t d l r a l a a k azdan^ I d d a p g i t / 0 0 7 1 1 9 5 k l l f t k o t l t t l y o k D a a f o g l a l k o z t a t o t t tagok 1T444 /odk «• t t n u l 6 k 4T444 a t n k o s t t d l T o n k g n t , n o d a p a i t / 0031 196 L I S O nts: rocL4>.4utT>Tuti4r / s r o > v

5 [ O E t a J / Í Í U letík t d b b a d a t a i / * g yatulg t* t , taook, I l 4 t o s : t 4 1 r o kf ttakoiEt41rí tagok, r a r s a n v i d k , ndk sídaa/ 0001

> i ^ : ' - i : : u ' t ! ' 4 d t t 4 l apgcttgankant / j i a l o n t a l j o k , i i a t o s i t d l y l tagok, t g r i i n f l t k , ndk >z4aa/ 0 0 0 1 ' - I 1 9 8 5 S l t 1 '

4. ábra Tájékoztató katalógus

A harmadik m u n k a m e n e t b e n fa K5 jelű kódla­

pon) a logikai egységekhez hozzárendelik a tárgy­

szavakat. A z ötfajta kódlap rögzítése, a rögzítési hibák kijavítása után a számítógép az alábbi listákat produkálja:

1. A feldolgozott kiadványok bibliográfiája (2.

ábra).

2. A tartalmi katalógus (3. ábra).

3. A tájékoztató katalógus, a tárgyszavas index (4.

ábra).

A listákat kicsinyítve, nyomdai sokszorosítással kötetkatalógust kapunk.

A katalógus aktualizálása

Ha a fent vázolt m u n k a m i n d e n évben, m i n d e n kiadványra elkészülne, a katalógus hamarosan ke­

zelhetetlen méretet öltene. Segítségünkre van azon­

ban az a körülmény, hogy a periodikusan megjelenő kiadványok belső tagolása, tábláinak rovatbeosztása

ismétlődik. Így a kiadványok címét és az ismétlődő logikai egységek megnevezését nem kell újra leírni, csak egy új azonosító részt, egy háromjegyű kódot kell hozzájuk rendelni, ami azt jelöli, hogy az adott azonosítójú kiadvány időrendben hányadik kötetét dolgozzuk fel. Újra leírni csak a megjelenés évét, a raktári számot és a vonatkozási időt k e l l , ami a szel­

lemi és számítógépi feldolgozás számára egyaránt könnyebb.

Pl.: 1001 Demográfiai évkönyv 1001 001 Demográfiai évkönyv 1981 1001 002 Demográfiai évkönyv 1982 1001 003 Demográfiai évkönyv 1983

A z 1001 002 186 az 1982-es Demográfiai évkönyv 186. logikai egysége.

Ha egy adott egység az 1981-es és 83-as évkönyvben megjelent, de az 1982-es-ben n e m , a katalógusban ez igy jelentkezik:

1001 186 Élveszülelések az újszülött

nemeszerim 81 1980 27 83 1982 31-32 az adott egység tehát a 001 kötet 27., a 003 kötet 31-32. lapján található. -

Dnmrikos M . : Kakinuráfkii lijókiutalás

Összefoglalás

A statisztikai kiadványokai feltáró katalógus két­

féle felhasználói megközelítést enged meg.

A k i arra kíváncsi, hogy egy adott kiadvány részle­

tesen m i t tartalmaz, az a tartalmi részből kapja meg a tájékoztatást, aki egy bizonyos témát akar össze­

szedni több kiadványból, az a tárgyszavas index se­

gítségével keres. Ott a releváns logikai egységek azonosítója alapján kikeresheti a tartalmi kötetből kívánt kiadványok címét, raktári számát.

DOMOKOS, M.: Faklográfiai tájékoztatás bib­

liográfiai módszerekkel

Számszerű statisztikai adatokról nyújtandó tájé­

koztatáshoz készüli kétlépcsős információs rendszer rövid ismertetése. A metainformációs rendszer eddig megjelent katalógusai az adatok lelőhelyéhez vezetik el a keresőt, ennek az információnak a birto­

kában a számitógéphez kapcsolódó adatdokumentá­

ciós rendszer tudja a releváns adatot szolgáltatni. A metainformációs rendszer új eleme egy olyan kata­

lógus, amely elvezet a kívánt számadathoz, abban az esetben is, ha az nem számítógépi adattárolón van, hanem valamilyen publikációban, hagyomá­

nyos táblázatos formában jelent meg. A bibliográfiai típusú adatkeresést az teszi lehetővé, hogy elkészí­

tik a hasonló tartalmú statisztikai táblázatok címét és fejlécét összevonó szöveges leírásokat, és ezek a rövid szövegrészek a katalógus egységei. Az egysé­

gek számítógépi azonosítója és egy géppel készült tárgyszavas index segítségével könnyen megállapít­

ható, hogy a keresett témára vonatkozó adatok mely kiadványokban szerepelnek.

* * »

HOMOKOUI. M.: <J>OKmo2pag5wecKan ungSopMaiiux 6u6-

Auoepa^uiecxuMU MemodaMU

O r a T w o 3H&KOMHT c j » y x C T y n c i w a T O f t m $ o p M a j i H O H - HOfl CHCTeMoft, paspaöoTtuiHOÍt JUHI K H i p o p M a n H o HHCJIO- Bbtx CTBTHCTmecKHX j i a H H b i x . H 3 n a K M b i e n o CHX n o p K H T Í - JIOrH MCTaHHftwpMailMOHHOft CHCTGMbl B 6 n y T nOTpCÖiCTUUI K M c c r y HaxoTKneHKH JEBHHUX, a n p H H&JTKHHH 3TOÜ HHfJwp-

A cikk célja elsősorban nem az v o l l , hogy a kata­

lógus előállítását és hasznosításának módját leírja, hanem annak a hitnek a téves voltára szerette volna ismételten felhívni a figyelmet, hogy a "faklográfiai adatkeresés" valami merőben más dolog, mint a bibliográfiai, és így a könyvtárosoknak nem is kell foglalkozniuk ezzel az idegen területlel.

A két említeti kereséstipus egyre inkább közelít egymáshoz. A gépi technikák további fejlődése során fokozatosan eltűnik a különbség a tárolás és keresés logikája és technológiája közölt. Mindegy lesz, hogy a keresés lárgya könyv, statisztikai tábla vagy akár múzeumi tárgy.

DOMOKOS, M.: Bibliographical methods for fac- tographic information systems

Shorl deseription o f an information system on statistical data. T h e so-called m e t a i n f o r m a l i o n system is a specific type o f i n f o r m a t i o n systems, whích operates ín two steps. I n the first step the ca- lalogues shows the way for the search into a second system, this is a d o c u m e n t a l i o n system for data stored on computer média. T h r o u g h Ihe two steps the user can obtain ihe relevant dala. A new member o f Ihe m e t a i n f o r m a l i o n system is deseri- bed, whích supplies the required data i f i l is not stored in data banks, but published in conventional f o r m o f statislical tables. T h e use of bibliographical methods is possíble, because Ihe c o n t e n i of somé related tables is compressed in a short text, this texts are ihe units o f the catalogue. T h e units have theír o w n identtfier, and w i t h a computer produced subject index one could locaie the publicatíons, in whích the relevant data o f the required topics are.

» * *

DOMOKOS, M.: Faktografische Information mit bibliografischen Methoden

Kurzer Bericht über ein Zweistufen- Informations-System über zahlenmá'ssíge statis- tische Daten. D i e bisher erschtenenen Kataloge des Metainformatíonssystems fuhren den Nutzer Z u m F u n d o r t der Angaben, und i m Besitze dieser I n f o r -

T M T 3 3 . évf. 1 9 8 6 / 1 .

M a U H U a B T O M a T K 3 H p o B a H H a a flOKyMeHTajibHaa CHCTeMa M O * e T o 6 e c n e i H T b peneBBHTHbie n a H H b i e . H O B W M s n e M C H - T O M M e T a i i H i J ) o p M a u H O H K o f t CHCTGMM H B J i a e T c a T B K o f i K a r a - rar, KOTopbift n a e t H e o ö x o f l H M b i e n i c n o B b i e n a H H w e , u a w e B T O M c j i y n a e , ecnn. O H H H a x o f l S T C J i H C na M B I U H H H O M HOCH- Te/re, a n p r a e i i e H M B KaKOft-HH6yflb n y 6 j i H K B U H H HJIH B r p a -

flHUHOHnwx <J>opMe — Tafwimie. Bo3MOWHOCTb npOBeneHHS 6 H 6 n H o r p a ű ; H M e c K o r o n o H c x a o o e c n M H B a e T C J i TE-M, T T O

roTOBBTca o n n c a H H H cTaTHCTHiecxHX Tafjnim c nonpo6-

KbiM cojiepacaHHeM, oG^enKHaiomHe HasaaHUH H 3 a r o n o B - KH, H 3 T H KpBTKHC OIIHCaHHfl HBJIHIOTCH 3 n e M e H T 8 M K K 8 T B - j i o r a .

m a t i o n liefert ein an einen Rechner angeschlossenes Daíenbanksystem die relevanten Daten. E i n neuer Typ des Metatnformationssystems ist ein Katalog, der selbst i n d e m Faíl die gewünschten zahlenmássi- gen Dalén liefert, w e n n diese nicht in e i n e m Rech­

ner gespeichert, sondern in einer P u b l i k a t i o n , in herkömmlicher T a b e l l e n f o r m erschienen sind. Die Datensuche biblíografischen Typs wird dadurch er- möglicht, dass die T i t e l u n d Hauptdaten der áhn- liche statistische D a t e n enthaltenden Tabellen ge- sammelt erfasst werden, u n d diese kurzen Textteile bilden die Einheiten des Katalogs. M i t Hilfe eines rechnerisch gesteuerten Identifizierers u n d eínes Schlagwortindexes ist leicht feststellbar, i n welchen Publikationen die das gesuchte T h e m a betreffenden Daten anzutreffen sind.

Továbbképző előadások az O M I K K - b a n

Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár oktatási és módszertani osztálya újabb tovább­

képző előadásokat szervez az információkereső nyelvekről az alábbi megosztásban:

Bevezető előadás az IKNY-ek alakulásának helyzetéről.

Az információkereső nyelvek az automatizált információkeresés, a katalógusok és a mutatók "együttélé­

s é n e k " korszakában. Egymást kizáró vagy egymást kiegészítő eszközök? Összefüggések, alkalmazási te­

rületek és korlátok.

Az előadás időpontja, illetve időtartama: 1986. március 3., 1 0 - 1 2 óráig.

Előadó: Vajda Erik

• Az ETO szerinti osztályozás néhány elvi kérdése és alkalmazása.

Az E T O új jelzetalkotási lehetőségei, valamint gyakorlati példákra épülő jelzetszerkesztési, jelzetelem­

zési tapasztalatokkal bővített osztályozási ismeretek.

Az előadás időpontja, illetve időtartama: 1986. március 3., 12 - 17 óráig; március 4., 9 - 1 7 óráig.

Előadó: Mártyán G y u l a

• Tárgyszavas osztályozás/indexelés.

A tárgyszavas osztályozás alkalmazásának korlátai és összefüggései más információkereső n y e l v e k k e l , különösen a tezauruszokkal. Tárgyszóalkotás, tárgyszavak összefüggései. Tárgyszókatalógusok és tárgy­

mutatók szerkesztése.

Az előadás időpontja, illetve időtartama: 1986. március 5., 9 - 1 6 óráig.

Előadó: Vajda Erik

• Tezauruszok fejlesztése és alkalmazása.

Gépesítés és tezaurusz. Indexelési technika. Karbantartás, fejlesztéskészítés. "Saját" tezaurusz vagy adaptáció?

Az előadás időpontja, illetve időtartama: 1986. március 6., 9 - 1 7 óráig.

Előadó: Ungváry R u d o l f

Az előadások helye: O M I K K , M ú z e u m u . 1 7 . 1 . emeleti tanácsterem.

Részvételi díj témakörönként: 600 - 600 Ft. A térítés az előadások után csekken történik.

Mindhárom témakör előadásaira jelentkezni lehet dr. Tannosnénál, O M I K K - O M O , 336-300/111 mellék vagya 336-33C közvetlen telefonszámon.

O M I K K

oktatási és módszertani osztály