A tudományos kutatás és tájékoztatási igénye megtekintése

658.57«001:659.24

A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁSI IGÉNYE dr. Falvay Alfréd

Ma általában kutatásnak: t e k i n t i k az Ismeretszerzés csaknem min­

den rendszeres módját és ennek folytán a szellemi tevékenység rendkí­

vül széles területét - könyvek olvasását vagy Írását, feljegyzések elemzését, hibák magkeresését és megjavítását, sőt: meglévő berende­

zések újratervezését, numerikus számitások elvégzését és az elméleti és kísérleti munka legkülönbözőbb válfajait i s - röviden a "kutatás"

névvel i l l e t i k / l / . Ez az oka, hogy a jó értelemben v e t t tudományos kutatás fogalmába definíció s z e r i n t egyre inkább b e l e t a r t o z i k

1. a kutatás szervezeti kerete,

2. a kutatási t i p u s vagy s z i n t körülhatároltsága és 3. a kutatási folyamat módszertani felépitettsége.

"Tudományos kutatás" mint olyan, természetesen absztrakció, mi­

v e l szakterületétől e l nem választható. Előre bocsátva, hogy a hazai műszaki és természettudományok körében maradunk, kíséreljük meg f e l ­ tárni a tudományos kutatás folyamatát, az e folyamat során j e l e n t k e ­ ző tájékoztatási igényeket és az igények kielégítésére rendelkezésre álló tájékozódási lehetőségeket.

I . 1. A KUTATÁS SZERVEZETI KERETE

A tudományos kutatás körülményei között a kutatási cél mint va­

lamely adott k u t a t á s i t é m a megoldásának kísérlete j e l e n t ­ kezik. A kutatási téma az a legközelebbi konkrét kutatási célfeladat, amelynek teljesítése u j , eddig rendelkezésre nem álló kutatási ered­

mény létrejöttét j e l e n t i , olyan eredményét, amelyet a rendelkezésre álló ismeretek és módszerek felhasználásával értek vagy érnek e l , amelyhez tehát nem v o l t vagy nincs szükség más, önmagában szintén u j kutatási eredményre. A kutatási témák valamely főhivatású kutatóhely vagy kutatással foglalkozó egyéb intézmény naptári évi tematikájának részei, nem nyilvánosak.

THT 1964.augusztus Il.évf. 7.szám Hazai körülmények között a kutatási témák /tematikák/ koordiná­

lását az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv főfeladata! közé s o r o l t kutatási témák tekintetében általában a tárcák szintjén a l a ­ k u l t koordináló bizottságok, legfelső fokon a Tudományos és Felsőok­

tatási Tanács látja e l . A nem kiemelt témák tekintetében bizonyos mértékű koordinálást a kutatóhelyek szakirányításával megbízott ha­

tóság gyakorol. A koordináló bizottságok intézkedési köre eléggé f o r ­ málist a kutatási témák regisztrálására, valamint az évközi i l l e t v e éwégi állapot ismertetésére szorítkozik.

Az országos távlati kutatási főfeladatok keretében folyó p á r ­ h u z a m o s k u t a t á s o k b a n f o g l a l k o z t a t o t t tudományos munkaerők részére a párhuzamos kutatásokra vonatkozó tájékoztatás szervezeti okokból nem áll rendelkezésre.- A KGST-országok közötti tudományos kutatási együttműködés közös témái tekintetében a helyzet annyiban kedvezőbb, hogy az egymással kapcsolatban álló kutatóintéze­

tek többsége tájékoztatót küld - bár többnyire utólag - évi tematiká­

jából és az előző évben elvégzett feladatokról. A KGSI-orazágok kö­

zött folyó - külkereskedelmi szinten bonyolított - tudományos kutatá­

s i dokumentáció-kérés és -szolgáltatás előfeltétele célszerűen v a l a ­ mely szervezett és kellően ütemezett t u d o m á n y o s k u t a ­ t á s i t á j é k o z t a t ó r e n d s z e r lehetne / i t t nem az iparágak s z e r i n t i - egyébként igen hasznos - közös referátum-kiadás­

r a gondolunk, amely néhány iparágban megvalósult/; i l y rendszer hiá­

nyában a tudományos kutatók KGST-vonalon az általában r i t k a és rend­

szertelen személyes érintkezés utján n y e r t információra vannak u t a l ­ va.

Más nemzetközi viszonylatban a folyamatban levő tudományos kuta­

tások puszta témáiról i s - talán egyes alapkutatásokat kivéve - me­

netközi tájékoztatást szerezni igen nehéz, sőt a legtöbb államban nemcsak az állami szervezetek és i p a r i vállalatok titkolják az álta­

l u k végzett aktuális kutatások tárgyát, hanem a kutatással f o g l a l k o ­ zó társadalmi szervezetek i s . I l y e n tájékoztatás l e g f e l j e b b nagy idő­

szakonként, utólag kerül nyilvánosságra.

Kutatási témák létezése, egyidejű kutatási tevékenység f e n n f o r ­ gása tekintetében - a KGST-országokon belüli tudományos érintkezés lehetőségeitől e l t e k i n t v e - kutatóink tehát osak utólag, szakirodal­

mi publikációk, kutatási jelentések, konferencia-beszámolók, kutatá­

s i szervezetek évkönyvei s t b . szerezhetnek tudomást. Ebből a tájéko­

zatlanságból ered számos, eredetinek és egyedülállónak vélt kutatási téma menetközbeni "lelövése", sok felesleges párhuzamosság és d u p l i - citás, téma-"mentés" részlet-eltérések szorgalmazásával, a szellemi és anyagi ráfordítások megtérülésének csökkenése s t b . A tájékozatlan­

ság felszámolásának lehetőségével e dolgozat I I . része f o g l a l k o z i k . 2. KUTATÁSI TIFDSOK VAGY SZIHTEK

A l a p k u t a t á s az olyan kutatás, amely az objektív v i ­ lág jelenségeinek megfigyelésére és megismerésére, a természeti j e ­ lenségek belső összefüggéseinek és törvényszerűségeinek feltárására irányul. Célja u j tudományos ismeretek szerzése elméleti vagy kiaér-

PAiVAY A.: Kutatás ás tájékoztatás

I s t i utón. E kategóriába azoknak a problémáknak a kutatása t a r t o z i k , amelyek megoldásához nem ismeretesek a vonatkozó természeti törvé­

nyek, nem ismeretesek a vizsgált jelenség, dolog vagy folyamat k v a l i ­ tatív éa kvantitatív összefüggései, i l l e t v e a vizsgált jelenséget stb. jellemző okozati kapcsolatok, amelyek a kutatás célját képező folyamat, anyag, szerkezet létrejöttéért felelősek.

A l k a l m a z o t t k u t a t á a ezzel szemben az olyan e l ­ méleti vagy kísérleti kutatási tevékenység, amelynek célja konkrét anyagok vagy szerkezetek előállitása, eljárások és módszerek k i d o l g o ­ zása, valamint a gyakorlat által f e l v e t e t t nagyobb jelentőségű prob­

lémák közvetlen megoldása már ismert tudományos eredmények felhaszná­

lásával, i l l e t v e ismert tudományos eredmények alkalmazási lehetőségei­

nek keresése az e m i i t e t t célokra. B kutatások vagy adott konkrét prob­

lémák megoldásához keresnek ismert törvényeket, amelyekről feltételez­

hető, hogy alkalmasak a kitűzött cél elérésére, vagy ismert törvények­

ből indulnak k i és keresik azok g y a k o r l a t i alkalmazását jelenségek, dolgok vagy folyamatok kvalitatív és kvantitatív magyarázatára, I l l e t ­ ve a megvalósítani kívánt eljárások, anyagok, szerkezetek előállításá­

r a .

A f e j l e s z t é s az alkalmazott kutatás eredményeinek k i ­ tűzött konkrét termelési cél érdekében való felbasznál ására irányuló tevékenység. A termelési oél: bizonyos eljárás, módszer vagy termék üzemi feltételek közötti, a műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelő megvalósítása. A fejlesztési kutatás lényeges vonása, hogy eredményességének megítélésében a m ü B z a k i é s a g a z d a ­ s á g i t é n y e z ő k e g y e n l ő s ú l y ú a k . Tudvalevő­

l e g valamely tudományos kérdésnek a kutatói Íróasztal vagy a kutató láboratórium feltételei között kielégítő megoldása nem biztosíték a r ­ r a , hogy az eredmény az üzemszerű termelés más méretei, munkafeltéte­

l e i , berendezésben adottságai,költségviszonyai s t b . között i s megvaló­

sítható. Az alkalmazott kutatási s z i n t e n elért eredmény átültetése a gyakorlatba elvben ugyan kutató munka nélkül i s lehetséges, a gyakor­

l a t azonban azt mutatja, hogy a többé-kevésbé rutinszerű üzemi konst­

rukciós tevékenység és t a p a s z t a l a t a fejlesztési tevékenységet azért nem mellőzheti.

A szakirodalmi tájékoztatás kiválogatása és alkalmazása szempont­

jából a kutatási tevékenység fentiekben definiált típusai / s z i n t j e l / elhatároló jelentőséggel bírnak. Alapkutatásnál az okozatiság kevésbé szoros v o l t a a kutató Információs szükségleteinek egészen más irányt ad, mint az alkalmazott kutatásnál, de főleg a fejlesztésnél. Minél inkább az utóbbi szintek felé halad a kutatási folyamat, minél inkább egyenlő súlyunkká válnak a műszaki és a gazdasági tényezők, annál i n ­ kább közelednek a kutató tájékoztatási igényei a tervező-, sőt az üzemmérnökéihez. E megkülönböztetésnek a rendelkezésre álló szakiro­

dalom mennyiségi arányainak meghatározása és felhasználási köre t e ­ kintetében van jelentősége. Hiányzik azonban az olyanféle, intézmé­

nyesen hozzáférhető tájékoztatás, amely a rendelkezésre álló szakiro­

dalmat i l y e n szempontból osztályozná. Különösen az egyre gyarapodó f o l y ó i r a t b á z i s szorulna rá a f e l h a s z n á l á ­ s i k ö r s z e r i n t i k v a l i t a t í v o s z t á l y o ­ z á s r a ! es elősegítené a f i a t a l a b b kutató nemzedék szakirodalmi

TMT 1964.augusztus Xl.évf. 7.szám beiskolázását, és sok üresjáratot megtakarítana. Az ezirányú tájéko­

zatlanságbál ered számos helyen a merev ragaszkodás bizonyos folyó­

iratokhoz, amelyeket a kutató már ismer és sajátjának t e k i n t , a meg­

alapozatlan ellenállás a szakkönyvtári folyóirat-paletta módosításá­

v a l szemben stb. Innen erednek az oly eltérő vélemények a külföldi szakfolyóiratok lapszemle-rovatainak értéke felől.

Ugyanebben az összefüggésben visszaállítandó volna a feltárás­

ban a r e f e r á t u m o k m i n ő s í t é s é n e k régebben a l kalmazott dokumentációs gyakorlata. A kivonat - akár szignalizálő, akár informatív - tudvalevőleg alkalmi erőfeazités eredménye, és többnyire éppen azokat a momentumokat nem tartalmazza, amelyek a t u ­ dományos kutatók számára értékesek. Ez igy van akkor i s , ha készítő­

jük az illető szakma kutatója, mivel a kivonat ismeretközlést tártai maz. /Erre még visszatérünk./ ügy véljük, a k i v o n a t o l t cikk jellegé­

nek és/vagy szintjének megjelölése megfelelő kódjellel a kivonat i n ­ formációs értékét csekély többletmunka árán lényegesen növelné.

A kutatási típusok elhatárolása nem l e h e t merev. Amit alkalma­

z o t t kutatásnak neveznek például a szilárd testek fizikájában, bíz­

vást alapkutatásszámba mehet az elektrotechnika területén. Hasonló módon a matematika alkalmazása a tudományban kétségkívül alapkutatás nak számit, ha az alkalmazó kutató kémikus vagy f i z i k u s . A kutatási folyamat szintbeliségének változása a kutatás előrehaladtával a szin tek definíciójából f o l y i k ; az alkalmazott és a fejlesztési s z i n t gyakran egymás m e l l e t t i s megtalálható.

5. A KUTATÁSI PÓLYÁMAT MÓDSZERTAHI KIÉPÍTETTSÉGE

A kutatók tájékoztatási igényének vizsgálata céljára a kutatási folyamatot megközelíthetjük A/ a kutató munka belső mintája és B/ a kutató munka külső menete felől.

A/ Egy-egy darab kutató munka elvégzéséhez a kutató először rö­

v i d távra szőlő t e r v e t készít, megtervezi a kísérletet vagy az elmé­

l e t i tanulmányt, végrehajtja a kitűzött f e l a d a t o t és regisztrálja az eredményt, i l l e t v e az esetleges eltérést a tervtől. Ezt követi az adatvizsgálat, majd a tulajdonképpeni agymunka szakasza, amely majd eldönti a folyamat soron következő lépését. Az agymunka k i t e r j e d h e t dedukciókra, indukciókra, hipotézis-alkotásra, analizis-szintézisre, korrelációra s ezek bármely kombinációjára. Ezen a ponton veszi igénybe a kutató - elvben a kutatói munka minden egyes darabjánál vissza-visszatérően - a külső műszaki információt, hogy segítségük­

k e l esetleg módosítsa kiindulási pozícióját, i l l e t v e soron követke­

ző kísérletét; esetleg már ezen a ponton meg i s fogalmazza azt a technikai következtetest, amely a kutatás szóbanlevő darabjának mond juk: teljesítménye /esetleg csupán információ jellegű/. Ezt a lépés­

ről lépésre történő előrehaladást, amelyben tehát minden egyes lé­

pést a megelőző lépésekből leszűrt eredmények irányitanak, semati­

kus hatáslánc-mechanlzmus /2/ alakjában szemlélteti az 1. ábra.

A kutatási f e l a d a t párhuzamos vagy szimultán megközelítése lé­

nyegében hasonló módon fogható f e l : ha a párhuzamos megközelítési

FALVAI A.: Kutatás és tájékoztatás

I . ábra

utak valamelyikéből eredő "teljesítmény" esetleg nem gyakorol befo­

lyást a többi útra a hatásláncon belül, ugy a párhuzamos vagy szimul tán megközelítés útjait célszerűen egyetlen lépésnek fogjuk f e l . Az ábrázolt hatáslánc természetesen az alapkutatásra a legjellemzőbb.

milyen következtetések vonhatók l e a kutatási folyamat belső mintájának elemzéséből?

Először az, hogy a tervező és az üzemi mérnökkel ellentétben a lelkiismeretes kutatót elsősorban nem az ismeretek közlése vagy bő­

vítése, hanem m e t o d i k a i k é r d é s e k izgatják és érdek l i k , jóllehet feltáró dokumentációs törekvésünk mindig a kész eredmé nyek tömör visszaadására irányul. Ez az oka annak az elgondolkoztató ténynek, hogy mivel nem kutatói szinten dokumentálunk, a hálózat könyvtárosai, dokumentalistál általában nem tudnak olyan informáci­

ót, bibliográfiát stb. a kutatók kezébe adni, amelyeket ezek ugyan­

abban a redakcióban céljaikra f e l i s használhatnak. Ebből következik az a köztudott dolog, hogy a szakirodalmi kutatást az érdekelt kuta­

tó h e l y e t t nem végezheti e l más, még o l y képzett és körültekintő sze mély sem. Legfeljebb rámutathat a kiválogatott forrásokra: "ezek v i ­ ze talán tartalmaz számodra valamit¹." I l y e n k o r adódik az a paradox helyzet i s , amikor a szolgáltatott másodlagos források történetesen az Illető kutató által intézeti vagy vállalati OMKDK-brigádmunka so­

rán feltárt kivonatokat tartalmazzák. Sic vos non vobis ...

Dokumentációs rendszereknek kutatók számára való felhasználható sági foka tehát attól függ, milyen céllal, de főleg milyen részlete­

k i g bontják l e az információt. Különös jelentőséget nyer ez a l y u k ­ kártyás rendszereknél.

Talán nem megy t u l messze az a következtetés /3/ sem, hogy a t u dományos dolgozatok tartalmazta információ - jórészt kiadói okokból

íMT 1964.augusztus H.évf.7.szám a régi g y a k o r l a t t a l szemben formailag nem éppen előnyére változott meg. A tudományos kutatók közleményei ma szűkszavúan a mások által ellenőrizhető /lehetőleg táblázatos/ eredményekre, reprodukálható kí­

sérletekre szorítkoznak; a szubjektív elemek következetes kiiktatása a beszámolókból gyakran éppen az e m i i t e t t "agyuunka" természetének, a metodikai meggondolásoknak d i d a k t i k a i l a g i s értékes feltárhatóságát hiusítja meg.

Végül rá k e l l mutatni még a r r a i s , hogy világunkban a tudományos kutatás egyre inkább h a t á r t e r ü l e t e k e n f o l y i k . A t u ­ dományok és szakterületek határterületi érintkezéséről, átfedéseiről sokat i r n a k , -ta annyi tény, hogy a határterületi j e l l e g a kutató szá­

mára a dokumentációs tájékozódást legalább annyira megnehezíti, mint az e m i i t e t t szintjelzésbeli, lebontásból! hiányosságok. A határterü­

l e t e k speciális feltárása és nyilvántartása kutatási célokra talán a jövő egyik f e l a d a t a .

Milyen tehát a kutatók számára ideális dokumentáció?

a/ Könyvek tartalomjegyzék-ferditásai,

b/ Polyőirat-katalógus, kvalitatív annotációkkal,

c/ Polyóiratcikk- és szabadalom-cimforditások lehetőleg metodi­

k a i tartalmú annotációval, de mindenképpen a tartalom j e l l e g e s z e r i n t kódjelezve,

d/ Beferáló folyóiratok kutatáshoz alkalmas utalókból a l k o t o t t tárgyszavas i n d e x e i .

B/ A kutató munka külsőleg észlelhető menete - természetszerű­

leg elsősorban alkalmazott és fejlesztési kutatási szinten - általá­

ban három j e l l e g z e t e s szakaszra különül:

a/ T a n u l m á n y i s z a k a s z . A kutató i t t a témá­

v a l ismerkedik. Elsősorban a referáló folyóiratok alapján negkieér- 11 megállapítani a téma "világszinvonalát" /elméletileg és műszaki­

lag értve/, majd a hazai állapot- többnyire t a p a s z t a l a t i - icmerete alapján összeveti a kettőt. A mutatkozó különbség álapján - megfele­

lő szakértelmet felvételezve - felméri 1. valaoely elképzelt megol­

dás hazai viszonylatban várható népgazdasági kihatását, és 2. kitű­

z i a műszaki változtatások utját, amelyen az adott helyzettől a v i ­ lágszínvonalig e l j u t h a t .

A népgazdasági kihatás elsőbbsége talán magyarázatra s z o r u l . Gyakorlatilag az a helyzet, hogy alkalmazott és fejlesztési kutatá­

s i szinten elvben bármely f e l a d a t műszáki megoldtlsa lehetséges, de a kutatási eredmény megvalósítása a népgazdasági kihatás függvénye.Eb­

ben az összefüggésben tehát a kutatónak vizsgálni k e l l

aa/ az analóg megoldások rendelkezésre állasának kérdését a KGST-országokban, valamint más országokban,

bb/ a fennálló szabadalomjogi h e l y z e t e t , ce/ az import /esetleg a l i c e n c i a / kérdését,

FALTAT. A.: Kutatás és tájékoztatás

dd/ adatokat k e l l gyűjtenie a r r a , megvannak-e a megfelelő tár­

gyi és személyi adottságok a kísérletek elvégzésére mind l a ­ boratóriumi méretben, mind a megvalósító üzemben,

ee/ meg k e l l terveznie a laboratóriumi és üzemi /fólttzemi/ kí­

sérletekhez szükséges berendezést és/vagy technológiai e l ­ járást.

A tájékoztatási szakasz műszaki és müszaki-gazdaeági, közgazda­

sági /külkereskedelmi/ vonatkozású tájékoztatási igénye a legnagyobb a kutatás folyamán és a legnehezebb f e l a d a t o t állítja a dokumentáció

eseti-vieszakereső funkciója" elé. Ha üzemi, de még tervezői szinten i s gyakran elegendőnek bizonyul, sőt megkívánják az egyetlen, de op­

timális forrást feltáró szolgáltatást A / , kutatói szinten a vissza­

keresett anyag legnagyobb része ujabb feltárásra és értékelésre szo­

r u l annál a már i s m e r t e t e t t oknál fogva, hogy tartalma nem a kutató számára lényeges elemeket öleli f e l . A l e l k i i s m e r e t e s kutató amúgyis elsődleges forrásból ismeri a szakmájába vágó közleményeket. I l y e n ­ kor áll be az általános szak- és kézikönyvek buvárlásával jellemez­

hető fázis, amely - a külső műszaki információk gyűjtésével párhuza­

mosan - elvezet a tanulmányi szakasz pozitív vagy negatív értelmű l e ­ zárásáig.

A gazda&ági vonatkozások értékelése - a vonatkozó elméleti i r o ­ dalom bősége ellenére - nem megoldott kérdés. Véleményünk s z e r i n t a műszaki irányú kutatásban a csoportos kutató munka /"team work"/ mag­

j a a műszaki és a g a z d a s á g i szakemberek együttműködése, ame­

lyek m e l l e t t a könyvtári-dokumentációs szolgáltatások csak hátrább rangsorolnak. A műszaki dokumentációs feltáró gyakorlatban több súlyt k e l l f e k t e t n i az elsődleges források gazdasági jellegű tartalmára, amelyet a műszakival egyenrangúnak k e l l tekintenünk.

b/ K í s é r l e t i s z a k a s z . A kutatónak addig k e l l kísérleteznie, amig a kísérleti berendezés vagy eljárás nem ad e l e -

f

nyúl a világszínvonal felmérésekor tudomására j u t o t t tájékoztató anyagokhoz, de most már egyenként hasonlítja azokat össze a modell- törvények alapján vagy 1:1 alapon működő kísérleti berendezés vagy eljárás Jellemzőivel, mint amelyek: működési elvek, teljesítmény, minőségmegóvás, ráfordítás, beruházási szükséglet, anyagszükséglet, területigény, anyagkihasználás, műszerezési és automatizálási kiha­

tások, energia-, v i z - , munkaerő-szükséglet, romlás, kopás, hibák, korrózió, egészségügyi, balesetvédelmi vonatkozások s t b .

Az i t t példaképpen f e l s o r o l t műszaki szempontokat a kutatók ré­

szére való dokumentációs feltáró munkában különleges hely i l l e t i meg.

Különösen szabadalmak feltárásánál nehéz az u j működési elvet vagy berendezést jellemző műszaki részleteket a leiró és az igény­

pont részből kihámozni.

A kísérleti szakaszba t a r t o z i k végül a kísérleti adatok f e l d o l ­ gozásához, eredményeinek kiértékeléséhez szükséges matematikai és m a t e m a t i k a i - s t a t i s z t i k a i módszerek és alkalmazási lehetőségeinek i a -

TMT 1964.augusztus XI.évi. 7.szám merete - külön szakterület, amelyet a műszaki termelési hálózati do­

kumentáció g y a k o r l a t i l a g nem "szállít" a kutatónak.

c/ M e g v a l ó s í t á s i s z a k a s z . Már definíció s z e r i n t i s csak alkalmazott és fejlesztési kutatási szinten képzel­

hető e l . lényege a tanulmány és kísérlet alapján megtervezett beren­

dezés vagy eljárás beillesztése a termelésbe. Tartalmazza a berende­

zés vagy eljárás üzemi /félüzemi/ bevezetésével kapcsolatos szempont- adást, szakértői közreműködést és ellenőrzést, a berendezés vagy e l ­ járás beindítását, kezelésének betanítását és átadását a termelő üzem hatáskörébe.

A kutató f e l a d a t a az üzemi berendezés vagy eljárás konkrét gaz­

dasági értékelésével és a megfelelő szabadalomjogi intézkedéssel zá­

r u l l e . Ebben a szakaszban ismét sűrűn nyal vissza a tanulmányi sza­

kaszban gyűjtött globális tájékoztatásokhoz, hogy lemérhesse a világ­

színvonalhoz képest t e t t konkrét előrehaladás mértékét és gazdasági kihatásait. Általában ebben a szakaszban kerül sor a kutatást ismer­

tető közlemény elkészítésére i s , ami rendesen a k u t a t o t t kérdés h i s - torikumával kapcsolatos további irodalomkutatást igényel.

I I .

A tudományos kutatás folyamatának és általános jellemzőinek váz­

l a t o s ismertetéséből talán kiviláglott a kutatók ráutaltsága különbö­

ző f a j t a dokumentációs szolgáltatásokra és másirányu segítségre. A ráutaltság foka nyilván különbözik a s z e r i n t , hogy a kutató a szerve­

z e t i keret eltérő technikai és személyi adottságai között mennyire t u d j a igényeit kielégiteni.

A tudományos kutatás folyamatának ismertetése közben e l s i k l o t - tunk számos, nagy időbeli és más megterhelést jelentő kutatói f e l ­ adat részletezése f e l e t t , mint a mechanikus adatfeldolgozás, a konk­

rét gazdasági számitások k i v i t e l e , egyedi műszerek építése, műszer- kalibrálások, vegyi összetétel- és szerkezet-meghatározások, r u t i n ­ elemzések, a kutatás balesetvédelmi, egészségügyi s t b . szempontjai­

nak ellátása, amely munkák végső soron éppúgy a kutatás segédszolgál­

tatásai, mint a könyvtári és dokumentációs munka a hálózat bármely szintjén.

A tudományos kutatás e közös segédszolgáltatásai /Research Ser­

vice /5// népgazdasági szinten előnyösen volnának megoldhatók vala­

mely egységes szervezet, t u d o m á n y o s k u t a t á s i k ö z p o n t vagy hasonló létesítésével. Ez a központ célszerűen elláthatná azokat a sok helyen analóg módon felmerülő, a kutató mun­

kát biztosító, segítő teendőket, amelyeket j e l e n l e g minden egyes szervezeti egység, minden kutatóhely, minden egyes kutató, sőt min­

den egyes kutatási téma vagy f e l a d a t vonatkozásában külön-külön k e l l elvégezni.

D o k u m e n t á c i ó s v o n a l o n ez a központ a követ­

kező feladatokat láthatná e l :

FALVA* A.: Kutatás és tájékoztatás

1. országos /és esetleg nemzetközi/ tómanyilvántartás éa koordi­

nálás a fennálló szervezeti keretek között,

2. rövid átfutási idejű tudományos kutatási tájékoztatási rend­

szer a KGST-országok között,

3. Kooperáció a műszaki termelési, a mezőgazdasági, az orvos­

egészségügyi, a felsőoktatási, közgazdasági s t b . könyvtári-dokumentá­

ciós hálózatok között k u t a t á s i c é l r a ,

4. Kutatási célra módszertani alapon szelektált dokumentációk kószitése és nyilvántartása, különös t e k i n t e t t e l a határterületekre, - és ehhez csatlakozva:

5. A tudományos kutatás f e n t f e l e o r o l t egyéb, célszerűen intéz­

ményesíthető, egységes segédszolgáltatásai.

IRODALOM

/ l / ELDKR, J.T.: Research Management 6, 1963, Mo.l. 5-14.p.

/2/ BOWLE, R.M.: Research Management 6, 1963. So.4. 284.p.

/3/ SDlíflER.W.L.: Mature 202, 1964. No.4929, 246-247.p.

/4/ POLZOVICS,I.: Bevezetés a szakirodalmi dokumentációba. Bp. 1962.

375.P.

/5/ CHAPMAN.H.P.: Research Management 2t 1964. Ho.l. 27-33.p.

oOo

FALVAY.A.: Informationsbedürfnis der wisseno^ft-ftllchen For- schung

Angeslchts der fűr den heutigen B e g r i f f der wissenschaftliehen ForBChung spezifischen Merkmale /organisátorlsche Elngewiesenheit, Forschungsniveau, methodologischer Aufbau/ werden die Bedűrfnisse der Forschung auf Information verschiedener Herkunft und A r t unter- Bucht und gewertet. Insbesonders die Analyse des inneren Forschungs- vorgangs- und der entsprechenden áusseren ForBchungstátigkeit /Stu- dienphase, Versuehephase, Ausführungsphaoe/ e r g i b t wichtige Hinweise bezűglich der von der Forschung beanspruchten Quellenerschliessung und der Leistung der Dokumentation auf technischem und naturwissen- schaftlichem Gebiet, wo die Ergebnisse n i c h t immer mit den Bedürfnis- sen der Forschung übereinstimmen. Zur Behebung dieser n i c h t unerheb- l i c h e n Abwelchungen werden tmethodologische Gesichtspunkte empfohlen und i n weiterer Sicht eine i n s t l t u t i o n e l l e Lösung angeregt.