681.3i304"313n
AZ INFORMATIKA ÉS A JÖVŐKUTATÁS KAPCSOLATA
Pusztabiró Gyula
KGM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intízet
N a p j a i n k e g y i k legjellemzőbb vonása a tudományos-technikai f o r radalom kibontakozása. Ez a f o r r a d a l o m nemcsak a termelőeszközök f e j lődésében idéz elő mélyreható változásokat, hanem az i s m e r e t e k , az információk mennyiségi és minőségi fejlődésében 1b. A tudományok f e j lődésének a tudományos-technikai f o r r a d a l o m b a torkolló f o l y a m a t a lét
r e h o z t a az informatikát és a Jövőkutatéev. Ez a két u j tudományág kü
lönleges s z e r e p e t tölt be az i s m e r e t e k feldolgozásában ás hasznosítá
sában. K a p c s o l a t u k alakulása éppen ezért különös f i g y e l m e t érdemel.
TUDOMÍÍIY?EJI.ŰDÉS - SZAKIRODÁIK! DOKDEENTACIÓ - 1HFŰRMATIKA
A tudomány f o k o z a t o s önállósulásának és i p a r i célokra Taló f e l használásának k e z d e t e i már a X V I I . század második harmadában megvol
t a k . Nem véletlen, hogy a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás kialakulásénak első lépései i s e r r e a k o r r a tehetők. A tudomány az elmúlt 300 év so
rán egyre inkább képessé vált a r r a , hogy "megkeresse a maga kenyerét".
Ennek arányában fejlődött az i s m e r e t e k összegyűjtésére, dokumentálá
sára és r e n d s z e r e s közreadására irányuló tevékenység i s . Századunk első felében már általánossá vált a tudomány " i p a r i " j e l l e g e . Ez a s z a k i r o d a l m i dokumentáció fejlődésében i s tükröződött. A második v i lágháborút követő években k i a l a k u l t az "állami tudomány". Ennek hatá
sára a s z a k i r o d a l m i dokumentáció önálló ismeretággá fejlődött.
N a p j a i n k b a n , amikor a tudomány közvetlen termelőerővé válik, amikor az egész termelési f o l y a m a t tudományos a l a p o k o n valósul meg, s a tudományos aunka jelentős részben a termelési f o l y a m a t szerves alkotórészévé válik, szükségszerűen k i a l a k u l t egy u j tudományág, amely a tájékoztató tevékenység törvényszerűségeivel f o g l a l k o z i k . Ez az u j tudományág a z i n f o r m a t i k a .
rUSZTABIRÓ Gy.: Az I n f o r m a t i k a
A tudományos-technikai f o r r a d a l o m kibontakozásának korában az információk mennyiségi növekedése legalább kétszer o l y a n g y o r s , m i n t a demográfiai növekedés. Az információk számának robbanásszerű növe
kedése azonban egyúttal azok lényeges s z e r k e z e t i átalakulását i s e r e d ményezi. A s z e r k e z e t i átalakulás e g y i k fő vonása az, hogy rohamosan nő a várható jövővel, a "lehetséges jövőkkel" foglalkozó információk részaranya.
VÁLLALKOZÁS - IPARPOLITIKA - JÖVŐKUTATÁS
Az emberek Ősidők óta próbálkoznak a jövendő t i t k a i n a k megfejté
sével, az események előrejelzésével, A jövőbelátáe már az ókorban i s szolgálhatott üzleti célokat. Például a görög filozófia atyjáról, THALESZ-ról a z t állítják, hogy előrejulzett gazdag olajtermésre szá
mítva, nagy mennyiségű olajprést vásárolt, hogy azután magasabb áron értékesíthesse.
A ma emberének t e k i n t e t e még inkább a Jövő felé f o r d u l . A műsza
k i , a gazdasági és a társadalmi fejlődés gyorsuló üteme megköveteli a módszeres jövőbelátást. A műszaki fejlődés 10-20 éves távlatait az i p a r i szakembernek azért k e l l i s m e r n i e , mert ez határozza meg mai t e vékenységét. Ahhoz, hogy a vállalat tartósan biztosítsa jövedelmező- Bégét, t u d n i a k e l l , m i l y e n l e s z az a d o t t iparág műszaki színvonala, és versenyképességének fenntartásához m i l y e n tudományos-műszaki e r e d ményeket k e l l a l k a l m a z n i a , A műszaki haladás prognózisa nélkül a már korábban elért p i a c i pozíciók sem tarthatók,
A vállalatvezetés folyamatában a oélkitüző - tervező - szervező - irányító - ellenőrző tevékenységek rendszerében a döntésekhez a Jö
vő várható alakulását feltáró, jól k i d o l g o z o t t prognózisinformációk szükségesek. Különösen f o n t o s a k a prognózisok a vezetés cólkitüző t e vékenyeégéhez, v a g y i s a vállalati célok kijelöléséhez, a vállalati p o l i t i k a kidolgozásához, a külső /környezeti/ hatások, ezek között i s elsősorban a műszaki ós gazdasági fejlődés irányzatainak f i g y e l e m b e vételéhez,
Tla a vezető úrrá a k a r l e n n i a k o r u n k r a o l y jellemző innovációs harc által o k o z o t t nehézségeken, a jövőkutatás fegyveréhez k e l l nyúl
n i a . A vállalati nyereség alakulása attól függ, megtalálja-e a veze
tő a h e l y e s választ az o l y a n kérdésekre, hogyi
• m i l y e n termékekben várható keresletnövekedés;
• mekkora kapacitást épitsen k i termékeinek gyártásához;
• m i l y e n technológiát a l k a l m a z z o n ;
• kutatási és fejlesztési erőforrásait hogyan ossza f e l , i l l e t ve m i l y e n f e l a d a t o k r a koncentrálja.
Az i l y e n kérdésekre nem kaphat h e l y e s választ a jövő i s m e r e t e
THI 19.évf. 8-9.azám 1972.auguflztun-szeptember
nélkül. A s z a k i r o d a l o m nagyon aok példát említ a műszaki fejlődés Irányzatainak fálreismeréBébŐl, i l l e t v e a jövőkutatási munkák hiánya m i a t t bekövetkezett vállalati kudarcokról 3a a jő prognózisok a l a p ján megvalósított üzleti sikerekről.
F e l i s m e r v e a prognózisok f o n t o s szerepét az üzleti s i k e r e k b e n , számos külföldi vállalat d o l g o z t a t k i , i l l e t v e alkalmaz o l y a n mődaze- r s k e t , a m e l y e k k e l előrevetíthető a műszaki haladás menete, A prognó
z i s o k készítése tekintélyes a n y a g i eszközöket igényel) I g e n aok kül
földi oógnól a prognózis-költségek elérik a kutatáai-fejleBztósl rá
fordítások 6?í-át.
A műszaki haladás gyorsulása a z t eredményezi, hogy u j iparágak születnek, m i n t a műanyagipar, a t o m i p a r , "lnformációipar" s t b . Egyre több u j anyagot dolgoznak k i , amelyeknél az i g e n nagy tiaetaság e l e n g e d h e t e t l e n követelmény. Előtérbe kerül a r i t k a anyagok szélea kö
rű felhasználása. E d d i g nem i a m e r t , merőben u j i p a r i eljárások kerül
nek bevezetésre az i p a r i l a g f a j l e t t országokban. A gyors fejlődés szükségessé t e s z i a megbízható prognózisok kidolgozását, s ennek ér
dekében a módszerek tökéletesítését.
Az i p a r i fejlődés döntően meghatározza az egész ország gazdasá
g i helyzetét. A hagyományos Iparágak éa gyártasi eljárások általában már nem t e s z i k lehetővé a megfelelő Ütemű gazdasági növekedést. Az állami gazdaságpolitikában ezért mind nagyobb s z e r e p e t kap az i p a r p o l i t i k a .
A a z o o i a l i s t a országokban a termelési v i s z o n y o k tökéletesítésé
r e irányuló törekvéseknek összhangban k e l l lenniük a termelőerők f e j lesztésére vonatkozó célokkal. Ezért i g e n f o n t o a a k az o l y a n f e l a d a t o k , mint az i p a r részesedésének növelése a n e m z e t i Jövedelem terme
lésében, vagy a progresszív iparágak gyors fejlesztése s t b . A s z o c i a l i s t a országok gazdaságpolitikájának hatáafoka jelentós mértékbon a t tói függ, hogy m i l y e n az iparpolitikájuk, mennyire támaszkodnak az I p a r struktúrájának, termelékenységének, versenyképességének alakulá
sát befolyásoló intézkedések a varható műszaki fejlődésre.
A prognózisok készítése, s elsősorban a műszaki haladás p r o g nosztizálása ezért a s z o c i a l i s t a tervezés rendszerének e g y i k f o n t o s elemévé válik. A Szovjetunióban például - annak érdekében, hogy a fejlesztéshez rendelkezésre álló erőforrásokat a műszaki és tudomá
nyos fejlődés fő irányainak megíelelő h e l y e k r e koncentrálják - beve
zették a tudomány ás t e c h n i k a komplex tervezési rendszerét. Ennek e l ső fázisakánt a legfőbb tudományágak ás népgazdasági ágazatok 10-15 évre vagy ennél hosszabb időszakra szóló műszaki éa tudományos p r o g nózisait készítik e l . A gazdasági élet legfőbb problémáira k i d o l g o z o t t prognózisokat felhasználják az állami ötéves t e r v e k kidolgozá
sánál i a . E g y i k l e g f o n t o s a b b f e l a d a t e z z e l k a p c s o l a t b a n az egyes iparágak fő fejlődési irányzatainak a feltárása. A Német D e m o k r a t i kus Köztársaság Minisztertanácsa állandó kollektívákat s z e r v e z e t t a központi állami p r o g n o s z t i k a i f e l a d a t o k végrehajtására. A népgazda
sági t e r v e k tudományos megalapozottságát biztosító prognózismunkák megfelelő irányítása érdekében, a Bolgár Kommunista Párt Központi B i
zottságának P o l i t i k a i Bizottsága m e l l e t t Prognóziabizottoágot s z e r v e z n e k .
PTJSZTABIHÓ O y.í A» I n f o r m a t i k a
Hazánkban a s z o c i a l i z m u s építésének mai szakaszában, a műszaki fejlődés meggyorsítását, a korszerű i p a r s t r u k t u r a kialakítását oélző szelektív I p a r p o l i t i k a - világgazdasági helyzetűnknek megfelelően - törekszik a nemzetközi munkamegosztásba történő hatékony bekapcsoló
dásra; az i p a r i együttműködés és Bzakositás kiszélesítésére, a gazda
sági Integráció gyorsításira ! i s z o c i a l i s t a országokkal, s a békés egymás m e l l e t t élés keretében folyó kooperáció bővítésére a k a p i t a l i s t a országok iparával. Ez az i p a r p o l i t i k a , csakúgy m i n t a többi szo
c i a l i s t a országok iparpolitikája, a világ műszaki fejlődésének prognó
z i s a i r a támaszkodik.
A s z o c i a l i s t a országokban egyre bővülnek azok a módszerek és e l méletek, amelyek átfogó népgazdasági szintű prognózisok kidolgozását t e s z i k lehetővé. S z t m u t a t j a az a nemzetközi szimpózium i s , amelyet 1970 márciusában r e n d e z t e k Moszkvában, a KGST tagországok éa Jugo
szlávia több m i n t 350 szakértőjének részvételével, A szimpóziumon e l h a n g z o t t előadások az egyes országokban folyó p r o g n o s z t i k a i munkák t a p a s z t a l a t a i v a l , eredményeivel, a prognóziakészités á3 a népgazdasá
g i tervezés kapcsolatával, v a l a m i n t a prognóziskészítés módszertani kérdéseivel f o g l a l k o z t a k .
A tőkés országokban mind ozélesebb körben i s m e r i k f e l az i p a r p o l i t i k a fontosságát, amely a f e j l e t t tőkés országok legtöbbjében köz
p o n t i részét képezi az egyre céltudatosabban növekedéspolltikává át
alakított gazdaságpolitikának. A k a p i t a l i s t a államok i p a r p o l i t i k a i tevékenységükhöz mind nagyobb mértékben használják f e l a mü3zaki f e j lődés r e n d s z e r e s előrejelzését, műszaki prognózisok ké3zitését. Az iparvállalatok politikájának, stratégiájának, hosszú távú t e r v e i n e k kialakításához.szükséges prognózisok m e l l e t t ezírt széles körben ké
szülnek o l y a n prognózisok, amelyek a tőkés államok gazdaságpolitiká
ját és iparpolitikáját segítik. A nagy n y u g a t i p r o g n o s z t i k a i intéze
t e k kapacitását ma már jelentős mértékben kötik l e az állami megren
delések.
Mind a s z o c i a l i s t a , mind a k a p i t a l i s t a államok iparpolitikájá
nak f o n t o s eszközévé válik tehát a prognóziskészítés, mert a f e j l e a z - táai célok fontosságának mérlegeléaéhez részletea iparági prognózi
sok, a világ iparának és iparágainak fejlődését feltáró ás előrejel
ző tanulmányok szükségesek.
A tudományos-technikai f o r r a d a l o m h o z vezető utón a vállalatok, országok és gazdasági régiók közötti verseny jelentősen megváltozik.
A fennmaradásért f o l y t a t o t t küzdelem már nem árharcot, hanem Innová
ciós h a r c o t j e l e n t . A p i a c o n nem i s a n n y i r a a meglévő termékek, ha
nem inkább az ujabb és u j a b b műszaki megoldások v e r s e n y e tárul elénk.
I l y e n körülmények között természetes, hogy a vállalatok csakúgy,mint a kormányzatok egyre nagyobb ezerepet szánnak a jövőre irányuló, a
"lehetséges jövőket" feltáró, i l l e t v e ezeket alakító tevékenységek
nek.
A jövőkutatás két nagy területe: a p r o g n o s z t i k a és a futuroló
g i a . A prognosztikát, általában dinamikus jellegűnek, v a g y i s a jövő
ben várható f o l y a m a t o k feltárására irányuló tevékenységnek t e k i n t i k . A futurológiát v i s z o n t s t a t i k u s jellegű, a jövőben bekövetkező álla-
I l d i IS.ért, 8-9.szám 1972.ttugu8EtuB-azeptem.ber
p o t , egy b i z o n y o s "jövőkép" felvázolására irányuld tevékenységként szokták említeni.
JÖVŐKÜTATiS ÉS INFORMATIKA
A prognózisokat vagy a futurológiai jövőképeket ugy l a f e l f o g h a t j u k , mint információkat. Ezek tulajdonképpen különleges Informá
ciók. Éppen ezért a prognosztikának éa a futurológiának, m i n t i n f o r mációtermelő tevékenységeknek szoros k a p c s o l a t b a n k e l l íenniök i n formáció tudományával, az informatikával.
A jövőkutatás és az i n f o r m a t i k a közötti k a p c s o l a t első megköze
lítésben tehát a z t j e l e n t h e t i , hogy a p r o g n o s z t i k a éa futurológia u j információkat nyújt az informatikának. Az I n f o r m a t i k a p e d i g - amely JíIHAJLCV meghatározása s z e r i n t az információs tevékenységnek ée e t e vékenység eredményeinek törvényszerűségeivel és módszereivel f o g l a l kozó tudomány - ezeket a p r o g n o s z t i k a i ás futurológiai információkat kénytelen f i g y e l e m b e v e n n i .
A jövőkutatás több e l i s m e r t szakirója azonban a k a p c s o l a t o t nem t a r t j a kielégítőnek. E r i c h JASTSCH az OBCD megbízásából i r t könyvében például a z t Írja, hogy "az információk nagyobb mértékű felhasználását a prognosztikában ma az a körülmény akadályozza a l e g j o b b a n , hogy a j e l e n l e g i osztályozási rendszerekből hlá-iyoznak a jövőben megvalósu
ló /a jövőre orientált/ fogalmak". A prognózisok tárgyának ós céljá
nak megjelölésével k a p c s o l a t o s osztályozási problémák éppen ezért széles körben felmerültek a prognózis-szakemberek között.
Az i n f o r m a t i k a ás a jövőkutatás kapcsolatának másik o l d a l a az, hogy a tájékoztató tevékenység dokumentumai e g y i k f o n t o s forrását ké
p e z i k a prognosztikának ás a futurológiának. A s z a k i r o d a l o m a d a t a l t és tényeit u g y a n i 3 még a k k o r i s f i g y e l e m b e vesszük a Jövőkutatási mun
káknál, amikor e z t nem i s tudatosítJuk. Például az intuitív módszerek keretében megkérdezett szakemberek véleményét döntő mértékben befolyá
s o l j a az a tudásanyag, amelynek jó része visszavezethető a s z a k i r o d a lom r e n d s z e r e s olvasására. Vagy a feltáró módszerek közül az iöősor- a n a l i z i a nagymértékben támaszkodik a statisztikák ás a szakfolyóira
t o k a d a t a i r a .
A p r o g n o s z t i k a éa futurológia tehát - akár t u d a t o s a n , akár t u dat a l a t t - legalábbis a kiinduló a d a t o k a t éa tényeket a tájékozta
tástól k a p j a . Ezeket az a d a t o k a t f e l d o l g o z v a u j , magasabb szintű i n formáció jön létre: a prognózis vagy a futurológiai jövőkép. Az u j i n formációk ismét a tájékoztatás kincsestárába kerülnek, hogy azután - más célból, más információkkal kombinálva - u j a b b szintézis alapada
taiként álljanak rendelkezésre. A k a p c s o l a t n a k ebben az aspektusában tehát a tájékoztatás kap u j információkat a prognosztikától, i l l e t v e a futurológiától.
M i n t látjuk, i t t Olyan kölcsönkapcsolatról v a n szó, amely egy végtelen - spirálishoz hasonlítható - fejlődési f o l y a m a t b a n realizá
lódik.
i
PU3ZTABISÓ Gy.: Aa i n f o r m a t i k a
F e n t i e k alapján j o g g a l felmerülhet a jövőkutatás áa az i n f o r m a t i k a ma maglévő l a z a kapoaolatának a kritikája. M i n t láttuk, a l a z a k a p c s o l a t b a n hibáztatható az i n f o r m a t i k a , mert a jövőkutatás számára nem áll rendelkezésre megfelelő, a jövőre orientált osztályozási r e n d s z e r , De hibáztatható a jövőkutatás i s , mert nem v e s z i f i g y e l e m be a tájékoztató tevékenység eredményét. Bár JANTSCH kívánatosnak t a r t j a az információk, dokumentációk nagyobb mértékű felhasználását, osztályozási rendszeréből mégis k i h a g y t a a z t a prognózismódszert, a m e l l y e l az i n f o r m a t i k a eredményeire támaszkodva készíthetünk p r o g nózisokat.
A prognóziskészítés g y a k o r l a t a a z t m u t a t j a , hogy a jövőkutatás
nak nagymértékben k e l l támaszkodnia a dokumentációs-tájékoztató tevé
kenység eredményeire. A Jövőkutatás ugyanis jórészt információk gyűj
tését és feldolgozását j e l e n t i . Az intuitív módszerek i g e n Jelentő
sek, de önmagukban nem biztosíthatják a konkrét célú prognózisoktól elvárt megbízhatóságot. Több módszer együttes alkalmazása hozhat csak kielégitóen megbízható eredményt. De - m i n t a r r a már u t a l t u n k - még az intuitív módszerrel készült prognózisok i s visszavezethetők a s z a k i r o d a l o m r a ; a kutatő-feltáró, v a l a m i n t a normatív módszerekhez szükséges a d a t o k a t , tényeket p e d i g nem i a l e h e t - vagy legalábbis nem célszerű - más módon megszerezni, c s a k i s a dokumentációs-tájékoz
tató tevékenység segítségével.
Mindebből következik az információ-dokumentáció rendszere és a jövőkutatás rendszere közötti szoros k a p c s o l a t szükségessége, a két r e n d s z e r fejlesztése érdekében. A azoros k a p c s o l a t szükségessége i n d o k o l j a , hogy a két r e n d s z e r t egységükben szemléljük. A kérdés azon
ban az; m e l y i k az a tevékenység, amely Összekapcsolhatja e z t a két r e n d s z e r t , v a g y i a b i z t o s i t h a t j a az egymást erősitő kölcaönkapcsola- t o k a t ?
Mind az információ-dokumentáció, mind a jövőkutatás felfogható szabályozott rendszerként, A jövőkutatás esetében o l y a n r e n d e z e r r e l van dolgunk, amely három alrendszerből áll;
• a Jövőkutató tevékenységek / p r o g n o s z t i k a , futurológia/ a l rendszeréből / T j / (
• a jövőkutatás eredményeinek alrendszeréből /kész prognózisok, Jövőképek//Ej/;
e e két szoroaan összefüggő a l r e n d s z e r t , mint egységes r e n d s z e r t azonban irányítani, szabályozni k e l l . Vagyis gondoskodni a r e n d s z e r t zavaró hatások kiküszöböléséről, kompenzálásáról; i l l e t v e amikor az izolálás vagy kompenzálás nem lehetséges, k i k e l l egyenlíteni a jövő
kutatás tényleges eredményeinek eltárését az előre megadott normák
tól / p l . a megbízhatóság tekintetében/. Vagyis reguláin! k e l l a jövő
kutatás tevékenységét. Kézenfekvő, hogy e z t az izoláló - kompenzáló - reguláié s z e r e p e t a jövőkutatás törvényszerűségeit és módszereit ma
gába foglaló a l r e n d s z e r töltheti be A j / . Szt m u t a t j a az 1. ábra; az egyszerűség kedvéért az a l r e n d s z e r e k e t zárt kapcsolási láncban f e l tűntetve és i g y a regulátor 3zerepét kidomborítva.
TMT 19.évi. 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
•
E g
M 3 B
>0 u
> u
a> O
Jövőkutató
tevékenység Prognózisok, jövőképek
/ E j /
• Jf a
• — •*• a •
•»» a
« -» •«
f !! • '
•n e 3 H I I B
I
Jövőkutatási metodika/ E j / L .
1. ábra
Az informáciős-dokumentáciís r e n d s z e r ugyancsak szabályozott rendszerként foghaté f e l . Ennek a l r e n d s z e r e i t
• a dokumentációs-tájékoztató tevékenység a l r e n d s z e r e /gyűjtés, leidolgozás, tárolás, visszakeresés//!^/)
• a kész dokumentációk és információk, mint eredmények a l r e n d szere / E j / ;
• az izoláld - kompenzáló - reguláié s z e r e p e t i t t i s egy m e t o d i k a i a l r e n d s z e r tölti be és ez az i n f o r m a t i k a / R j A
Könnyű f e l f e d e z n i i t t i s a három a l r e n d s z e r kapcsolatát, i l l e t ve a z t , hogy az i n f o r m a t i k a /amelynek fő f e l a d a t a a legmegfelelőbb
PTJSZTABIRÓ Sy.i Az i n f o r m a t i k a
módszerek és eszközök kidolgozása/ gondoskodik arról, hogy az i n f o r - máciás-dokumentáoiős tevékenység eredménye m e g f e l e l j e n a kitűzött n o r máknak, A 2. ábra - ugyancsak egyszerűsítve - m u t a t j a az információs- dokumentációs r e n d s z e r t , a h o l az i n f o r m a t i k a regulátőrként s z e r e p e l .
•
o a a
! !
o o•a %t A u -•O «
"* n
3
B
•O
I
Dok.-tój.
te vékeoy aég / T i /
Információk A i /
•rl n E a í n « n
I
I n f o n i a t i k a At/ L .2. ábra
Nézzük ezek után a két r e n d s z e r t egy közös /integrált/ r e n d s z e r ben / } . ábra/.
Az informáoiás-dckumentációs r e n d s z e r kimenetén és a jövőkuta
tási r e n d s z e r bemenetén van az a k a p c s o l a t , amely a kész információk, dokumentációk felhasználását j e l e n t i a jövőkutató tevékenységben. A jövőkutatás rendszerének kimenetén megjelenő eredmények függnek a prognózismÓdezerektŐl, azok alkalmazására irányuló tevékenységtől s t b . Az eltérések kiegyenlítéséről e t e k i n t e t b e n az E i regulátor / v a g y i s a jövőkutatási módszerek a l r e n d s z e r e / gondoskodik. Az eredmé
nyek azonban az információs-dokumentációs r e n d s z e r működésétől i s függnek. /Többek között az információk megbízhatóságától, az o t t a l -
THT 1 9 . s v f . 8-9.azá» 1972.a,ugu3ztua-szept»B.b«r
PUSZIABIRÓ Oy,: Az i n f o r m a t i k a
k a l m a z o t t osztályozási módszerektől, a gyors ás megbízható keresés
től./ Éppen ezért szükséges egy o l y a n regulátor i s , amely a Jövőku
tatás elá tűzött normáktól való eltérések kiegyenlítése érdekében - a Jövőkutatási metodikán kLvül - az Információs-dokumentációs r e n d ezerhez, pontosabban az informatikához l a b i z t o s i t visszacsatolást,
A 3. ábrán B j j - v e l j e l z e t t b l o k k o l y a n u j a b b a l r e n d s z e r t j e l e n t , a m e l y i
e a jövőkutatás során létrejött u j Információkat továbbítja az informáéiős-dokumentáoide rendszerhez /az ábrán f e k e t e v o n a l / ás ez- s e l egyidejűleg
• a Jövőkutatás szempontjából vizsgálja az informáclős-dokumen- táoiós rendszertől k a p o t t informáoiók szerkezetét, tulajdonságait, ár- tékáti e z z e l a Jövőkutatás metodikáját segíti és izolálja, kompenzál
j a az információs-dokumentációs rendszerből jövő zavaró hatásokat / p l . a megbízhatóság növelése érdekében más módszereket l a b e k a p c s o l / i
• a jövőkutatás aáljainak megfelelő m e t o d i k a i befolyást gyako
r o l a dokumentáoiős-tájékoztatő tevákenyBÓg módszertanára, az I n f o r matikára / p l . a jövőkutatás céljait szolgáló osztályozási mődszerak kialakításához segítséget nyújt/, v a g y i s regulálja az információé-do
kumentációs r e n d s z e r t .
Ez az u j a l r e n d s z e r , áppenugy, m i n t H l ás R j a l r e n d s z e r e k , öaz- a z e t e t t , v a g y i s tevékanysígelemekbŐl és eredményelemekből áll. A t e - vákenységelemeket az előbbiek érzékeltették. Az a l r e n d s z e r eredmény- elemei természetesen m e t o d i k a i j e l l e g U e k t egyfelől o l y a n dokumentáci
ós tájékoztató módszerek, amelyek alkalmasak a Jövőkutatás céljaira /ennyiben kiegészítik az informatikát: R i - t / , másfelől o l y a n jövőku
tatási módszerek, amelyek f i g y e l e m b e v e s z i k az információs-dokumentá- oiős rendBzer sajátosságait.
Az H j , a l r e n d s z e r t a2 elmondottak alapján Jövőkutatási i n f o r m a - tikának nevezhetnénk. Ez az elnevezés kidomborítaná a határterületi j e l l e g e t . A jövőkutatási i n f o r m a t i k a létrejöttének szükségességét éa Jelentőségét az a d j a , hogy o l y a n határterületi ismeretág l e h e t , a m e l y egészen u j , vagy lényegesen módosított jövőkutatási, i l l e t v e dokumen
tációs-információs módszereket hozhat létre.
AZ iaPOaMACIÓ-ELEMZŐ PROQSÓZISMÓDSZERaől
A világon e d d i g k i d o l g o z o t t prognőzismődszerek száma meghaladja a száaharminoat. Ezek részletes i3mertetíse no^i való e c i k k keretébe.
A prognózisok készítésénél általános törekvés az, hogy - amennyire lehetséges - számszerű a d a t o k k a l Írják l e a fejlődés menetét. Ezért alkalmazzák a korszerű m a t e m a t i k a i és számítástechnikai módszereket.
E módszerek azonban nem pótolhatják az alkotó emberi gondolkodást. A technológiai Jellemzők fejlődésének jövőbeni menetét befolyásoló mű
s z a k i , gazdasági éa társadalmi tényezők feltárása és hatásuk orősaé-
TMT 19.évf, 8-9.azám 1972.augusztus-szeptember
gének megitélése a azakártők f e l a d a t a , S t e k i n t e t b e n v i e z o n t nemcsak a t a p a s z t a l a t n a k , hanem az intuíciónak i s nagy azerepe v a n . A matema
t i k a i m o d e l l e k e t és az alkotó emberi gondolkodást felhasználó külön
böző" módazereket ezért m i n d i g az a d o t t prognózisfeladatnak megfelelő Összetételben k e l l a l k a l m a z n i .
A n y u g a t i p r o g n o s z t i k a i s z a k i r o d a l o m b a n általában nágy nagy t e rületre szokták f e l o s z t a n i a prognózismódszereketi
• a szakértői becsléseken alapuló intuitív módszerek /ötletro
ham, D e l p h i s t b , / ;
e a m u l t ós j e l e n fejlődési t r e n d j e i t feltáró, a ebből a jövőre következtető felderítő / e x p l o r a t l v / módszerek;
• a jövő céljaiból, normativáiből a j e l e n fejlesztési f e l a d a t o k r a következtető normatív módszerek;
• a normatív ás e x p l o r a t l v módszereket Öaazekaposolő k i b e r n e t i k a i /visszacsatolásos/ módszerek.
M i n t látják, ebben az osztályozási r e n d s z e r b e n n i n c s h e l y e an
nak a módszernek, amely a s z a k i r o d a l o m feltárásán, feldolgozásán és szintetizálásán keresztül j u t e l a prognózis-információkhoz. Ezt a módszert a s z o v j e t prognózis-szakemberek egy része önálló módszerként i s m e r i e l . DOBBQV akadémikus információ-elemző módszerként e m l i t i . Többen i d e sorolják a szabadalmak kutatáaa alapján kéazltett prognó- s i a o k a t i a .
Az információ-elemző módszer jelentőségét két h a z a i t a p a s z t a l a t i a b i z o n y l t j a . A Magyar Tudományos Akadémia Tudományazervezési Cso
p o r t j a intuitív módszerű, kollektív szakértői véleményezés alapján kásziti tudományfejlődési prognózisait a szilárdtest f i z i k a terüle
tén. Modell-kiBérletőről jelentést t e t t közzé, amelyben a tanulságok között megemlíti: "A kollektív szakvéleményezésben résztvevő t a g o k hozzájárulhatnak vagy e s e t l e g t e l j e s mértékben biztoaithatJák a jövő
r e vonatkozó alternatívák generálását, azonban ennek a munkának r e n d kívül gondos előkészítés után szabad asak megtörténnie. Aa előkészí
tés módszerei között feltétlenül h e l y e t kaphatnak a korszerű dokuaen- tdsíóa el.'iárájo'^, va=:yi3 a tár^y^orre vonatkozó agakími-itoi
Efijjjjss*
3aj_ meiffi.; l e ló válogatásban t-.rrt&ri'(f~t bmoritéao, éa a szükséges mennyi
ségű, a t e l j e s körre kiterjedő' információt -tartalmazó dokumentációs anyag közlése a várható fejlődési alternatívákat generáló személyek
k e l . "
A Kohó- Óa Gépipari Minisztérium, távlati t e r v e i n e k és i p a r p o l i t i k a i döntéseinek megalapozásához, o l y a n prognőzismunkákat indított, amelyek a gépipar egészére k i t e r j e d n e k . 1 prognózisok készítésével a KÖM Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetét b i z t a meg.
A módszerek kiválasztásánál a prognózisok kószitói abból a f e l tételezésből I n d u l t a k k i , hogy a prognőzismunkák megindításánál-és azok -°olytatágánál - a n y u g a t i s z a k i r o d a l o m b a n e l i s m e r t intuitív, e x - p l o r a ,v, n o r m a t i v éa k i b e r n e t i k a i módszerek m e l l e t t - a dokumentáci-
PUSZxABIEÓ Gy.i Az I n f o r m a t i k a
ős, i l l e t v e informáéiÓ-elemző módszereknek nagy jelentőségük l e h e t . A prognózisokban éppen ezért az információ-elemző módszer képezi a z t a bázist, amelyre a további munkák épültek. Az a munka, amely 1971 Júniusában i n d u l t és k i t e r j e d t a gépek és gépi berendezések, a közle
kedési eszközök, a v i l l a m o s i p a r i gépek és készülékek, a híradás- éa vákuumtechnikai i p a r , a műszer-, a u t o m a t i k a i éa azámitáatechnikai i p a r , v a l a m i n t a fémtömegcikkipar müazaki fejlŐdéai t r e n d j e i r e - e l - sőaorban a publikált és nem publikált s z a k i r o d a l o m r a támaszkodott, A szakirodalomban fellelhető alapinformációk szintézise utján rajzolód
t a k k i azok a t r e n d e k , prognózia-alternativák, amelyek gépiparunk 10¬
15 éves fejleaztóse érdekében meghatározóak l e h e t n e k .
Az alapozó prognózisok készítése során - amelyek tehát informá
ció-elemző prognózisok - több probléma adódott. Minthogy a prognózia a világ gépiparára, a ennek közel 70 szakágazatára t e r j e d k i , a l e g főbb problémát a szakemberek közötti munkamegosztás kérdése j e l e n t e t t e , A t e m a t i k a tekintetében kézenfekvő v o l t a z , hogy a munkát az egyes részterületek szakértői között k e l l megosztani. A prognózis céljának éa objektumának figyelembevételével azonban e z t a munkameg
osztást nem l e h e t e t t ugy érvónyeaiteni, hogy minden termékcsoportra, termékfőcsoportra külön-külön szakértő bizottságot hozzunk létre. Ez a megoldás a munkát terjedelmessé és a végső anyagokat áttekinthetet
lenné t e t t e v o l n a . A szakértőcsoportokat éppen ezért szakágazati s z i n t e k e n k e l l e t t megszervezni ugy, hogy az agyas szakágazatok fejlő
dését meghatározó termék?ócaoportok, technológiák fejlődősi irányza
t a i n a k f i g y e l e m m e l kisérése megnyugtató módon l e g y e n megoldható. A másik probléma e z z e l k a p c s o l a t b a n a szakágazatok közötti, sőt az a l - ágazatok közötti hatások, kölcsönhatások figyelembevételének kérdése.
Ezt a munkabizottságok közötti koordinációval, egyeztetéssel, i l l e t ve az alágazati ós ágazati s z i n t e n történő agregáláasal, szintetizá
lással l e h e t e t t megoldani.
A prognózisok e g y i k fő célja a világ gépiparának műszaki fejlő
désében várható változások hatásainak a feltárása v o l t . A tanulmá
nyok mégsem tekinthetők tudományfejlődési prognózisoknak. Az egyes gépipari alágazatok műszaki fejlódaaét befolyásoló tudományos eredmé
nyeket ugyaniB elsősorban a műszaki-termelési irányzatok éa a p i a o o k várható alakulása szempontjából e l e m z i k .
Az egyes gépipari szakágazatok fejlődését meghatározó tényező
k e t a prognózisok készítői alapvetően kőt nagy c s o p o r t b a sorolták.
Külső tényezőkként a gépipar természetes p i a c a l t képező i p a r i , mező
gazdasági ágazatok, i l l e t v e az u n . t e r c i e r ágazatok várható fejlődé
sét, a ebből következő igényeit vették f i g y e l e m b e , A gépipar iránti igények változásának faktoraiként, f e n t l e k e n kivül, az emberi környe
zet ós a végső fogyasztás struktúrájának alakulását i s elemezték. A beleó tényezők között v i a z o n t azok a kutatási-fejlesztési törekvések, a prognózia időtartamában realizálható tudományos eredmények a l e g f o n t o s a b b a k , amelyek a szakágazatok mü3zaki fejlődését alapvetően meghatározhatják. Az elkéazült gépipari prognózisok tehát lényegében műszaki fejlődési prognózisok / t e o h n o l o g i c a l f o r e o a s t i n g / ; azonban f i g y e l e m b e v e s z i k a termelési tényezőket és a p i a c o k alakulását, t e hát m a r k e t i n g orientált műszaki fejlődési prognózisoknak tekinthetők.
I l y e n értelemben eléggé különböznek a tudományfejlődési pro^nózisok-
TMT 19.év?. 3-9.szám 1972.augusztus-szeptember
tál. A tudományfejlődési prognózisok eredményeit természetesen f i g y e lembe v e s z i k , de a z t i s vizsgálják, hogy p l . a hagyományos gépipari termékek tekintetében hogyan a l a k u l h a t n a k az egyes plaookon a "máso
d i k k e r e s l e t i hullámok".
A gépipari alágazatokra vonatkozó prognózistanulmányok feltár
ják azokat a vertikális /tudományos eredmények, műszaki megoldások várható alkalmazásából származó/ és horizontális /szakágazatok éa a l - ágazatok közötti kölcaönkapceolatokból azármazó/ hatásokat, amelyek az alégazatok 10-15 éves fejlődését döntően befolyásolhatják. Emel
l e t t kimutatják a gépiparon kivüli felhasználási területek hatását a gépipar fejlődésére; továbbá a műszaki fejlődésben várható forduló
p o n t o k a t /szintáttöréseket/ és a szakágazatokat meghatározó termék- fŐcaoportok tipusváltásának, generációváltásának átlagos idejét. A tanulmányok j e l l e m z i k a termékfőcsoportok fejlődési szakágait, a ha
nyatlási szakasz után bekövetkezhető p i a c i második hullámot Ős annak o k a i t . E l e m z i k továbbá a gépipari technológiák fejlődési tendenciáit, az egyes speciális szakágazatok, i l l e t v e az irányzatok hatásait az alágazat fejlődésére, a szolgáltatási igények, v a l a m i n t a m i k r o - és makrostruktúra várható változásait.,
A gépipar egészére vonatkozó ágazati szintézis-tanulmány e l e m z i az emberi környezet, a fogyasztási struktúra várható alakulását, v a l a m i n t a világ gépiparának a következő 10-15 évben várható raakro- strukturális változásalt; a gépiparnak a nemzetgazdaságok fejlődésé
ben betöltött szerepét és külkereskedelmi forgalmának alakulását: a nagy földrajzi régiók, i l l e t v e a f o n t o s a b b országok gépiparénak vár
ható fejlődését. Elemzi ezenkívül a nagy p i a c i hatásokat, m i n t p l . a multinacionális vállalatok ós a fejlődő országok ipartelepítési tö
rekvéseit, az erőforrások világméretű kiaknázásának /a w o r l d w i d e s o u r c i n g - n a k / a hatását.
Az elkészült tanulmányok eredményei a z t mutatják, hogy az i n f o r - raáció-elemzŐ prognóziskészítés i g e n hasznos módszer, ás alkalmazható más / i p a r i vagy egyéb/ területek fejlődósének prognosztizálásában i 3 .
Az i n f o r m a t i k a eszközei tehát i g e n jól alkalmazhatók a konkrét, cél
r a irányított prognózisok készítésénél.
PUSZTABIRÓ Gy.i Az i n f o r m a t i k a
I R O D A L O M
DOBROV, G.M.i P r o g n o z l r o v a n i j a neukl 1 t e h n i k i . Moszkva, 1966.
HAUSTEIN, H-D.: Prognoseverfahren i n der s o z i s l i s t i s c h e n tfirtschaft. B e r l i n , Die V i r t s c h a f t , /1970./ 384 p.
Modellkísérlet a személytelen kollektív szakértői vélemónyezéai módszerek a l kalmazására, összeáll.: Barna György, G i d a i Erzsébet, Karácsonyi Kálmánná s t b . P r o g n o s z t i k a , 3.sz. 1971- 7 - 7 l . p .
T e e h a o l o g i c a l f o r e c a s t i n g i n p e r s p e c t i v e . A framevork íor t e c h n o l o g i c a l f o r e c a s t i n g , i t s techniques and o r g a n i z a t i o n . /Compll./ E. Jantsch. / P a r i s , 1 3*7./ 401 p. f l j p. / O r g a n i z a t i o n f o r Economic-Co—op, and Development./
"A tudomány és t e c h n i k a fejlődésére vonatkozó prognóziskészítés módszertani kérdései." Moszkva., 1970.márc.23-2?. c. nemzetközi szimpóziumon e l h a n g z o t t előadásokból, a P r o g n o s z t i k a , 5.sz. i 9 ? 0 . 351 p.
BSEZIKA, T.A. - DOBROHEVSZKIJ, Je.De. - OBUHOV, V.A.; Műszaki előrejalsések készitése szabadalmi dokumentáció felhasználásával. 287-291.p.
BESZTUSEV-LADA, I . Y . I Prognózisok cél s z e r i n t i csoportosítása. 203-208.p.
DOBROV, G.M.: P r o g n o s z t i k a i munkák szervezésének módszertana. 155-161.P- EBKSaLEBEN, V. - HABEHLAND, F.: A s z o c i a l i s t a i p a r műszaki-tudományos előre
jelzései. 2?4-27Ö-p.
SZMIRNOV, L.P. - JERSOV, Ju.V. - BRUJACKIJ, Je.V.: Konkrét műszaki ágazat f e j lődési perspektíváinak kollektív szakértői kiértékelése. 292-296.p.
VCSERASHYIJ, R.P.: A prognózisok h e l y e és szerepe valamely Iparág műszaki po
litikájának kialakításában. 343.p.
TMT i g . e v f . 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
PUSZTABIRÖ, Gy.: Üonnectiona bet-reen l n f o r m a t i c s and r e s e a r o h on f u t u r e
Iníornatics and r e 3 e a r c h on f u t u r e h a v e b e e n d e v e l o p e d p a r a l e l l y v.ith s c i e n t i f i c - t e c h n i c a l p r o g r e s s . T h e a e tvro nev; b r a n c h e a o f s c i e n c e h a v e a s p e c i a l t a s k i n p r o c e s s i n g and u t i l i z a t i o n o f k n o w l e d g e . K e v -
e r t h e l e s s t h e i r c o n n e c t i o n i s n o t s u f f i c i e n t . The p r a c t i c e o f f o r e - c a s t - c o m p i l a t i o n i n d i c a t e s t h a t r e s e a r c h on f u t u r e h a s t o be s u p p o r t - ed by r e s u l t a o f d o c u m e n t a t i o n and I n f o r m a t i o n a c t i v i t i e s . B o t h d o c u m e n t a t i o n and i n f o r m a t i o n a c t i v i t i e s . B o t h d o c u m e n t a t i o n and r e s e a r c h on f u t u r e c o u l d be comprehended l i l i e r e g u l a t e d a y a t e m s h a v i n g -.vell d e f i n a b l e s u b - a y s t e m s and r e g u l a t o r s . The l i n k i n g up / i n t e g r a - t i n g / o f t h e two s y s t e m i n t o one 'shov.:s t h e probléma o f c l o s e r c o m i e c - t i o n b e t w e e n i n f o r m a t i c s and r e s e a r c h on f u t u r e . I t d e n o t e s t h e p o s - 3 i b l e d e v e l o p m e n t o f a nem b o r d e r i n g f i e l d o f k n o ^ l e d g e : t h e l n f o r m a t i c a o f t h e r e s e a r c h on f u t u r e .
üey f o r e c a s t s i n i t i a t e d by t h e M i n i s t r y o f l i e t a l l u r g y and Ma- c h i n e I n d u s t r y , c o n c e r n i n g machine i n d u s t r i e s o f t h e w o r l d , ?iere com- p i l e d by i n f o r m a t i o n a n a l y z i n g methoda. T h e i r r e s u l t s and o t h e r dom- e s t i c e x p e r i e n c e a p r o v e t h a t t h e s i g n i f l c a n c e o f i n f o r m a t i o n ;ana- l y z i n g f o r e c a s t methods i s s i m i l a r t o t h e e x p l o r a t i v e and n o r m a t i v e methods. P u r t h e r development o f t h i s method, however, demands c l o s e r c o n t a c t s betv.'een i n f o r m a t i c a and r e s e a r c h on f u t u r e .
nyCTAEI'PO. JTb. : Q C B H 3 K ífH^opaaraKH o riporHOCTgKOK
napasjtejiíiHO o nporpeccoM H a v s a a TexHHKH cíopMnpoaaiiac& M H Í O D - M S T H K S H n p o r n o c T H K a . 3TM JiBe HOBae o r p a c j i a na.vKw a r p a i c T ocoőyw pojit.
B oöpaPoTKe a Hcnojn>ao3aHHit cBejtesnü. TeM ne MSHee C B H 3 & Mexay Í'HMH HeyJtoe^eTaopnTBJifaHa. üpaKTKKa cocTafiJiemiíi n p o r H O s o B n O K a a w B a e T , <JTO npornocTíiKe B yciijieHHOil uepe o j i e n o e a r o öu onnpaT&ca n a pe3yjiB>TaTM nHÍopwaUHOHHoif a JtOKVíjeüTauiJOHHoa jte.iTejibHOCTH. KaK a o K y M e H T a i i a s - ; i H - íiopMauEH, T a K a n p o r ' i o c T H K a u o r y T paccwaTpHBeTbCfr Kaié p e r y j i a p o B a h " - s y e c r c T B u t i , c xopoEO onpeaejiHüBiM:: n o n c K c T e w a s j a a p e r y j i s T o p a n a . C3H3fc üByx oücreM B ejtaHvw ( a H T e r p n p o e a H K y K i ) CHcTewy y i t a a i i B s e T Ha npoöJieMH öoJiee T B C H I I X CBíiaeíí uescuy HHCjopiiaTaKoi* H npor-HOCTaKOÍi, a T a k s a n H a T O , V T O noaiuiHUOMy cJieayeT oxanaTs, CopMBpoBanafi noaofi cuescvoö ofljiacrH 3HaHnií: nporHOCTaiecKOü KH$opMarnKH. Hcncifeaoaanae c p e a c T B BHÍopMaTaKa M O S Ó T Ö M T B s e c i M a nojiesHNM n p a c o c T a s J i e H a i i K O H - KpeTHiJX npoMHimieHírax n p o r n o a o B . O c a o a o n o j i o s H H e n p o r H 0 3 H n o wanHHO- CTpoeHiiK s MapoBCM MaomTaÖe, cocTasJieHiíKe n o Z H a i i n a T a s e MKHaoTe per—
B a weTajiJiyprHH a MannHOCTpoeHan, ŰHJIZ c o c r a a J i e H H weTonoM a n a j i a a a HHC&opuaUM2. Peay.ibTaTw, Tárcsa KaK a j t p y m e O T e i e c T s e s H u e peöoTH, noKa3yBaH)T, V T O weToa n p o r H o a a p o s a H E H n y T e u a H a a a o a Haí>opMauaa ö^ a - 3 O K no 3^aveHHM weTOJiaM a u r y a T a B H o r o , 3 x c n o^fipK3euHz 2 sopuaTzaOB, ÍJI3 JtantHOSmero ycOBepmencTBOsaHHH u e T o n a , oaaaKO, HeoöxojaMO otíec- neqHTi. öojiee Tecnyio O B H S S vexny HiPpopMaTaKOlí a n p o r n o c T z x o a .
PD3ZTABIHÓ Gy.i Az i n f o r m a t i k a PUSZTABiau, G v . i D l e Beziehur.gen z w l B c h e n I n f o r m a t i k und" Zu- k u n f t a f o r e c h u n g
P a r a l l e l z u r w i a a e n s c h a f t l i c h - t e o h n i a c h e n E n t w l c k l u n g e n t a t a n d d i e I n f o r m a t i k und Z u k u n f t a f o r a c h u n g . D i e s e ffisaenszweige erfüllen i n d e r V e r a r o e l t u n g und Nutzung d e r i t e n n t n i a a e b e a o n d e r e Aufgaban.
D l e P r a x i s d e r P r o g n o s e f e r t i g u n g l l e f e r t B e w e i e e dafür, d a s e d i e Zu- k u n f t a f o r s c h u n g a i o h i n e t e i g e n d e m Maaae a u f d i e E r g e b n i s s e d e r Doku- m e n t a t l o n s - und I n f o r m a t i o n s t a t l g k e i t att'.tzen muaa. Sowohl d l e Doku- mentation-Informátion a l s a u c h d i e Z u k u n f t s f o r s c h u n g g e l t e n a l s g e r e - g e l t Systeme mit w o h l d e f i n i e r t e n Subsyatemen und Regulatorén. D i e Verknüpfung d i e a e r b e i d e n Systeme i n einem e l n z i g e n /integriérten/
Syatem w e i a t a u f d i e i n d e r e n g e r e n V e r b i n d u n g von I n f o r m a t i k und Zu- k u n f t B f o r a c h u n g b e s t e h e n d e n P r o b l e m e h i n , s o i r i e d a r a u f , d a s s uns d l e E n t s t e h u n g e i n e e n e u e n K.enntniazv.eigea i d e r Z u k u n f t a f o r a c h u n g e i n f o r - m a t i k b e v o r s t e h t . D i e Benützung d e r K i t t e l d e r I n f o r m a t i k k a n n b e i d e r V e r f e r t i g u n g von i n d n a t r i e l l e n P r o g n o s e n v o n g r o s a e m N u t z e n e e i n . D i e vom u n g a r i s c h e n M i n i s t e r l u m für HUttenweaen und M a s c h i n e n b a u v e r - a n l a s s t e n G r u n d l a g e n p r o g n o s e n über d i e M a s c h i n e n b a u i n d u s t r i e d e r V e i t wurden mit den Methoden d e r I n f o r m 3 t i o n s a n a l y s e v e r f e r t i g t .
D i e E r g e b n i e s e d i e a e r A r b e i t und auoh w e i t e r e u n g a r i s o h e fírfah- r u n g e n b e w e i a e n , daaa d i e a u f d e r I n f o r m a t i o n s a n a l y a e b e r u h e n d e P r o g - nosemethode v o n áhnlicher B e d e u t u n g i s t w i e d i e üblichen Intuitíven, e x p l o r a t l v e n und n o r m a t i v e n Methoden. Zur W e i t e r e n t w i c k l u n g d i e s e s V e r f a h r e n s i s t ee j e d o c h unerláBBlich n o t w e n d i g , z w i s c h e n d e r I n f o r - m a t i k und d e r Z u k u n f t B f o r a c h u n g d i e B e z i e h u n g e n e n g e r z u knüpfen.
