Az Országos Statisztikai Tanács teljes ülése

leulni-nl-olnuounl-Ionl ...-IIIIIIIIIOIIÚIUOII

§

a.lil-lIll-ll.ill-Il'I-lIll-Illnll-OIII

Az Országos Statisztikai Tanács teljes ülése.

Séance plém'ere du Conseil Général Hongrois de Statistt'gue.

Résume'. Le Conseil Général de Statistigue,

Iiorgane con_su1tatií supreme de la statistigue offi—

cielle hongroíse, a tenu le 14 novembre courant une se'anoe solennelle, ouvraní sa troisieme session, celle de 1935——38. Le Conseil, constitué pour cette session, a été ínslalle', au nom du president du Conseil, par Son Exc. le Dr Ladislas Tahy, secrétoire d*Etal, gui a prononcé un diseours. II a souligné guiaujoul'dihui, les statistiau'es générales sont en Hongrie centralisées dans une mesure tres large, antant aue le permettent les considérations dlordre pratiaue. Les enguétes efíeetuées en dehors de FOf—

[ice Central de Statistigue, par les ministéres ou par diautres administrations générales, se conforment, elles aussi, totalement, aux points de vue de la techni—

cite', de [*uni/ormité et de Péconomie. Or, cela est (lű, pour une grande part, au Conseil Général de Statisiigue. Puis, Son E.tc. le Dr Béla Ken e' z, ancien ministre, pro/esseur dUniversité, a, dans son allocation présidenti'elle, esguisse' les résultats (]ue le Conseil, en examinant les enauétes statistiaues des administrations générales, avait obtenus, et indiaué les iáche's de la nouvelle session. Panni celles—ci, les plus importantes consistent: ('i

enguétes statistiaues des autorités locales au point de vue de lléeonomie, de la iechnieíté et de l'uniiormité; (: déliberer sur toutes les publications offici'eIIes, (ainsi aue sur lyinstruction profession- nelle et les conditions de service (les personnels déployant une activile' stutistiaue.

Ensuite, la se'anee pléniere a procerlé á Félection des présidents des commissions techniaues.

Ont été e'lus:

president de la commission

combe Paul Teleki;

president de la commission sociale: Dr Farkas Heller;

président de la commission économiaue: baron Joseph Sztere'nyi;

président de la commission Désire' Laky;

president de la commission pour les villes: Dr Louis I. Illyefalvi.

examiner les

démographiaue:

scientifiaue: ])r

fe

Tanács november hó 14—én tartott telje-s ülésével nyitotta meg az 1935—1938. évi — immár harmadik —- működési idősza—kát. Az ütés jelentőségét nagymértékben emelte. hogy a szinte teljes számban megjelent

Az Országos Statisztikai

la—nácslagokon kívül, azon Tahy László dr. minisz-

terelnözksuégi államtitkár is részt vett és a miniszter- elnök neveben inanguráltza az újjáalakított Ta- nai—csoti

Az ülés tárgysorozatán az elnöki megnyitó és a szakbizottságok megalakulása szerepelt. Leifolyá—

suát a következőkben részletesen ismertetjük:

Kenéz Béla elnök az ülést megnyitja és a napirend tárgyalása előtt a szót a miniszterelnök képviselőjének adja át.

Tahy László dr. miniszterelnökségi állam—

titkár üdvözlő beszéde.

A törvény az Országos Statisztikai Ta—

nácsot azért létesítette, hogy .mint szakértő központi testület veleménynyilvánítátsá—val, javaslataival előmozdítsa és biztosítsa a különböző hatóságok és hivatalok statisz- tikai tevékenységének összhangját és gaz—

daságossá szakszerű fejlesztes-ét.

A statisztikai ügyek legfőbb felügyeleti

hatóságainak, a Miniszterelnök úr Ö Nagy—

méltóságának nevében is Örömmel és meg—

elégedéssel állapíthatom meg, hogy a Ta—

nács immár (hat esztendei működése alatt a törvény által előírt nagyfontosságú fel- adatainak a legteljesebb mértékben meg- felelt.

A hivatalos statisztikai szolgálat új ada-tgyüjtésekkei egyre bővülő feladatkörét nagy szakszerűséggel és oly célszerű és gazdaságos munkamegoszi'tás—sal látja el, melynek példáját a külföld legműveltebb államaiban sem találjuk. Ez elsősorban az Országos Statisztikai Tanács közreműkö- désének köszönhető. A Tanács szakértel—

mén es tárgyilagosságán alapuló nagy te—

kintélyével tapintatos módon mindig úgy oldotta meg az eleje kerülő vitás kérdése—

ket, hogy javaslatait az Összes erdekelt fe—

lek a legnagyobb megnyugvással fogadták és teljesítették.

A statisztikai szolgálat összhangjának megteremtése, a sokszor ellentétes érdekek összeegyeztetése ily módon símán, zökke- nés nélkül történhetett meg és a kormány

—— s ezt különös elismeréssel állapítom meg

—— egyetlen egyszer sem került abba a hely- zetbe. hogy kiegyenlíthetetluen ellentétek

11. szám.

miatt a Minisztertanácsdöntését kellett volna igénybe vennie.

Amidőn a Tanács eddigi sikeres műkö—

déséért a Miniszterelnök úr elismerését tolmácsolom, egyben örömömnek adok ki-

fejezést, hogy az 1935/38. évi ciklusra újo—

nan alakított Tanács (a hivatali állásokban történt 'álxtozások miatt szükséges személy—

cseré'ktől eltekintve, ismét tagjai sorába számíthatja azokat a kitűnő szakférfiakat, akiknek önzetlen munkásságával az eddigi szép eredményeket elerhetltiik.

A Miniszterelnök úr nevében is öröm- mel üdvözlöm azért az újonnan alakított Országos Statisztikai Tanácsot és különö- sen annak érdemes elnökét. Kenéz, Béla, Ö Nagymxéltóságz'it. Kérem, hogy szakértő munkásságukkal ebben az új ciklusban is biztosít-tsz'nk 'a Tanács fon—tos feladatkörének

ellátását, és a Miniszterelnök úr megbízá-

sából is biztosítom a Tanácsot, hogy vé- leménynyilvz'mítz'isait, javaslatait a kormány mindenkor a legkomolyabb meghallgatás- ban f—(fogja reszesiteni.

Kenéz Béla dr. egyetemi ny. 1'. tanár, v. m.

kir. miniszter elnöki megnyitója.

Öszintén köszönöm Tahy László Öex-

cellenciájána-k azt a kitüntető érdeklődést, amelyet ez alkalommal is tanusít a 'lanács teljes ülesén való megjelenésével. És hálás köszönetet mondok azokért a meleg elis—

merő szavak—ért is, amelyekkel inauguráló beszédében a Tanács működéséről megem- lékezni kegyes volt. Ha értünk el ered- ményt, ha talán joggal hivatkozhatunk arra, hogy a statisztikai szolgálat új rend—

je'le való áttéres zökkenés nélkül folyt le,

abban oroszlánrésze van éppen Öxcellen- ciája jóindulatának és a miniszterelnökség és a minisztériumok megértő magatartá- sának.

Ezt a megértést bizalommal kérjük a most Isten segítségével meginduló, immár harmadik ciklusában is 'lanácsunk műko- désének. E munkásság egyik főága a helyi szervek adatgyüjtéseinek megvizsgálása lesz abból a szempontból: mily mértékben tartoznak a törvény hatálya alá, vagyis mennyiben tekinthetők országos jelentősé- gűeknek és megfelelnek-e a szakszerűség és gazdaságosság követelményeinek s össz- hangban wanntak— e az 'e"yéb hivatalos szer—

vek általvvégzett adatgyüjtésekkel? Mint a t.

Teljes Úlés bölcsesége előtt ismeretes, az elmult két ciklusban az említett irányelvek

—— 1037 —— 1935

szerint a minisztériumok, országos hatósá—

gok és az önkormányzattal bíró országos in- tézmények adatgyüjtéseit vizsgáltuk S mint akkor az a cél lebegett előttünk, mostIS csak az a törekvés vezérel, hogy a statisztikai tevékenység terén is biztosítsuk az opti- mumot: az államigazgatás terén minde—

nütt minél kisebb áldozattal, minél tö—

kéletesebb eredményt érhessünk el. A helyi szervek adatgyüjtései közül eÚDy- két városi statisztikai hivatal, mindenekelőtt pedig az elismert nemzetközi tekintélyű Székes—

fővárosi Statisztikai Hivatalnak tevékeny—

sége bír kiemelkedő jelentőséggel. Figye- lemmel a városi élet különleges társadalmi és gazdasági strukturájára, kívánatos a Vá—

rosi statisztikai tevékenység fejlesztése. En- nek a célnak az érdekében megfogjuk ala—

kit—ani a Tanács városi szakbizottságát, amelynek létesítését szervezeti szabályza- tunk eleve előírta, de mely csak most vált időszerűvé.

A szakszerűséget azonban nemcsak künn keresi és várja el a Tanács. Benn a Vagyar kir. Központi Statisztikai Hivatal kebelében is jelentős lépéssel vitte azt előre a statisztikai szakvizsga új szabályozása és színvonalának igen lényeges emelése úgy a fogalmazási, mint a statisztikai szakon.

Most a kezelési szakvizsga új szabályozá—

sának előkészítése vár a Tanácsra, amely

gondosan őrködik a szakképzettség bizto—

sításán a statisztikai szolgálat minden szer—

vénél és minden funkcionáriusánál. S ma bízvást elmondhatjuk, hogy nincs olyan szolgálati ág, amelynek fogalmazási kara olyan alapos vizsga sikere után nyerne vég—

legesítést és ahol a fogalmazási személyzet—

nek vezetőállásba előlépésénél olyan széles—

körű és mely tudományos képzettség pró- batételét kellene kiállania, mint a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal tiszti—

karának.

Sajnos, () magasfokú képzettséggel egy- általában nincsenek arányban a hivatal státusviszonyai, amelyeket a minisztériu- mok központi személyzetének létszámtago- zódásához képest határozottan kedvezőtle—

neknek lehet minősíteni. Ez nemcsak tárgyi igazságtalanság, de b—énítóan hat a munkakedvre és éppen a legjobb munka—

erőket a másutt való elhelyezkedésre csá—

bítja. Éppen ezért a Tanácsnak a legkomo—

lyabb feladatai közé tartozik az új ciklus legelején: javaslattétel e hátrányos állapot

11. szám. —— 1038 — 1395 közérdekű megszüntetésére már a legköze—

lebbi költségvetésben.

De a tanács nemcsak a hivatali szolgá- latban óhajtja a szakképzettséget biztosí—

tani. A közvéleménybe is beleakarja plán—

tálni a statisztika értékének és a tények ex- akt ismeretén alapuló statisztikusi gondol—

kozás és érvelés fontosságának tudatát, amire nálunk, ahol a frázisgyártás még mindig a legvirágzóbb iparágak közé tar—

tozik, valóban nagy szükség is van. Ezért tett már a multban javaslatot az egyetemi oktatás ezzel a követelménnyel számoló re—

formjára vonatkozóan, ———- most pedig a kö—

zép- és alsófokú iskolák statisztikai oktatá—

sának elhanyagolt ügyét kívánja fölka—

rolni.

A közvélemény megnyerése'nek leghat—

hatósabb eszközei közé tartoznak a jól szerkesztett, érdekes és sokoldalú, de amel—

lett áttekinthető kiadványok is, amelyek—

nek azért természetesen a gazdaságosság kívánalmaival is számolniok kell. E szem—

pontoktól vezetve figyelemmel fogjuk kí-

sérni különösen a Magyar Statisztikai Év—

könyv—et, de a hivatalnak és valamennyi adatgyűjtő szervnek minden kiadványát is.

Ha még ehhez hozzáteszem, hogy ter- mészetes kötelességünk lesz a törvényben elénk szabott, rendszeresen visszatérő fo- lyó teendők intézése, a hivatalos statiszti—

kai munkaterv előkészítése, új adatgyüjté—

sek véleményezése, javaslattétel a felszó- lamlások és szakvizsga alól fölmentések ügyében, talán sikerült vázlatos képét nyuj—

tanom a Tanácsra háruló feladatoknak.

A ránk váró változatos és terjedelmes tömegű munkát igyekeznünk kell úgy el—

végezni, 'hogy a köztudatban szilárd gyö—

keret verjen működésünknek szükséges és eredményes volta és ezen a réven is a sta—

tisztika fontosságának, sőt nélkülözhetet- lenségének elismerése. Hogy minél széle—

sebb körökben lássák be: a statisztika a nemzet élő lelki—ismerete, a törvényhozás és közigazgatás iránytűje, sorsdöntő problé—

mák megoldásának előkészítője, intézmé—

nyek és intézkedések hatásának: alkotó vagy romboló erejének megvesztegethetet- len bírája. E cél eléréséhez szükséges a Ta—

nács igen tisztelt tagjainak kipróbált szak- értő és buzgó közreműködése, amelyet bi—

zalommal várok és a m. kir. kormány jó- indulata, amelyet a multak tapasztalatai

és Tahy őexcellenciája megnyugtató kije—

lentései után a jövőben is joggal remélhe—

tünk. Munkánk sikeréhe vetett töretlen hit-

tel, arra Isten áldását kérve, az Országos Statisztikai Tanács 1935—38. évi műkö—

dési időszakának alakuló teljes ülését meg—

nyitom.

Felkérem a Tanács főtitkárát, hogy a szak- bizottságok megalakítására vonatkozóan tegyen elő—

terjesztést.

Dobrovils Sándor (tr. főtitkár ismerteti a Ta—

nács szervezeti szabályzatának a szakbizottságok'ra vonatkozó rendelkezéseit. A Tanácsnak eddig négy szakbizottsága volt, ú. m. a demográfiai, a szo—

ciális, _a gazdasági és a tudományos szakbizottság.

Tekintettel arra, hogy a Tanács ebben az új mű—

köd—ési időszakában a helyi szerveknek, nevezetes-en a városoknak adatgyüjtéseivel behatóbban fog fog—

lalkozni, szükség-esnek mutatkozik a szervezeti sza—

bályzatban egyébként is előírt városi szakbizottság létesítése.

Főtitkár fel—olvassa az egyes szakbizottságok tagjainak névsorát. A tagok beosztását a Tanács elnöke a tagok kívánságainak figyelle'mbevételével eszközölte. A szakbizottságok elnökeinek váltasz- tása történik a kiosztott (szavazvó'oédulák felhasználásával.

Kenéz Béla elnök által feltett k—éndzésekre a Tanács egyhangúan elhatározza: 1. hogy az 1935/38, évi működési időszakra a javasolt ött szakbizott- ságot alakítja, 2. hogy a szavazást az előterjesztés értelmében kívánja eszközölni.

titkosan

Kenéz Béla elnök a szavazatszedő bizottság elnökévé Tormay Béla tanácstagot, tagjaivá pedig lthrig Károly tanácstagot és Mike Gyula titkárt je—

löli ki. A szavazás tartamára az ülést felfüggeszti.

Kenéz Béla elnök az ülést megnyitja és a sza—

vazatszedő bizottság elnökének jelentése alapján megállapítja, hogy

a demográfiai szakbizottság elnökévé gróf Teleki Pál dr.,

a szociális szakbizottság elnökévé Heller Farkas dr.,

a gazdasági szakbizottság elnökévé báró Szte- Ár-ényi József,

a tudományos Dezső drl,

szakbizottság elnökévé Laky a városi szakbizottság elnök—évé olllyefalzvti I.

Lajos dr. választatott meg.

Elnök melegen üdvözli a szakbizottságok újon—

nan megválasztott elnökeit. Utal-' arra, hogy a Ta—

nács szakmű—ködésténwek súlypontja a bizottságokban van. Éppen azért a Tanács munkásságának ered—

ményessége igen nagymértékben függ .a bizottsági elnökök irányító és kezdeményező tevékenységétől.

11. szám.

B-izalommal kéri a bizottsági elnökök nagyértékű támogatását a Tanács számára.

Laky Dezső dr. bizottsági elnöktársai nevében is megköszöni azt az immár harmadszor jelentkező bizalmat, amely a bizottsági elnökök választásánál megnyilvánult. Utalva ebben a tisztjükben hat év óta végzett munkásságukra, elnöktársai nevében is kijelenti, hogy törekedni fognak vállalt kötelessé—

güknek továbbra is komoly munkával eleget tenni.

Kenéz Béla elnök köszön—ettel veszi tudomásul Laky Dezső dr.—nak elnökitársai nevében is tett kli—

jelentését és megköszönve a tagoknak nagyszámú megjelenését. az ülést. bezárja,

Az Országos Statisztikai Tanács tagjai.

(1935 —38.)

Elnök: Kenéz Béla dr. egyetemi ny. r. tanár, v. m. kir. miniszter.

Úgyvezető másodelnök: Kovács Alajos dr.

helyettes államtitkár, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnöke.

Képviseleti alapon tagok:

Miniszterelnök képviseletében: Bencs Zol- tán dr. miniszteri tanácsos.

Külügyminiszter képviseletében: Villani Lajos báró dr. II. oszt. követségi taná—

esos.

Belügyminiszter képviseletében: Marton Gyula dr. miniszteri tanácsos.

Pénzügyminiszter képviseletében: Szilágyi Ernő dr. miniszteri tanácsos.

Földmívelésügyi miniszter képviseletében:

Utassy Béla dr. miniszteri tanácsos.

Iparügyi miniszter képviseletében: Kádas Károly dr. miniszteri tanácsos.

Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter képviseletében: Ferenczi Izsó dr. minisz- teri osztályfőnök.

Vallás— és közoktatásügyi miniszter képvi—

seletében: Huszka Ernő dr. miniszteri tanácsos.

Igazságügyminiszter képviseletében:

czelly Jenő dr. államtitkár.

Honvédelmi miniszter képviselet—ében: Be- regfy Károly kazt. ezredes.

Központi Statisztikai Hivatal képviseleté—

benzKonkoly Thege Gyula dr. miniszteri osztályfőnök, a Központi Statisztikai Hi—

vatal alelnöke. '

Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva—

talának képviseletében: Illyefalvi 1. La—

jos dr. kormányfő-tanácsos Budapest Szé—

kesfőváros Statisztikai Hivatalának igaz—

gatója.

Ber-

—— 1039 — 1935

Egyénileg kinevezett tagok:

Altenburger Gyula dr. e. egyetemi ny. r.

tanár.

Balás Károly dr. egyetemi ny. r. tanár.

Bernát István dr. tb. egyetemi ny. r. tanár,, a Nemzeti Bank alelnöke.

Biró Pál dr., kereskedelmi főtanácsos, a Rimamurányi—Salgótarjáni Vasmű r.—t.

elnöke, országgyülési képviselő.

Bud János dr. egyetemi ny. r.- tanár, or—f szággyűlési képviselő, v. m. kir. minisz—

ter.

Fáy Aladár dr. nyug. államtitkár (11. f. o.

jell), a Tuberkulózis Elleni Küzdelem Országos Bizottságának elnöke.

Fellner Frigyes dr. egyetemi ny. r. tanár.

Földes Bela dr. b. t. t., nyug. m. kir. mi- niszter.

Gál Benő a Magyarországi Munkásegyesü—

letek Szövetségének titkára.

Heller Farkas dr. egyetemi ny. r. tanár.

Ihriy Károly dr. egyetemi ny. rk. tanár.

Judik József dr. egyetemi magántanár, a Magyar Nemzeti Bank ilgiazgatőhelyefttese, Kovács Norbert dr. miniszteri tanácsos.

Laky Dezső dr. egyetemi ny. r. tanár, az lparosok Országos Központi Szövetkeze—

tének elnöke.

Magyary Zoltán dr. egyetemi ny. r. tanár..

Vitéz Mecse'r András országgyűlési képvi- selő, az Országos Mezőgazdasági Kamara

elnöke. ,

Melly József dr. egyetemi magántanár, szé—

kesfővárosi tisztiorvos.

Némethy Károly dr., b. t. t., sny. államtitkár.

Nyulászy János dr. kincstári főtanácsos, a

TÉBE igazgatója. _

Pogány Frigyes dr. nyug. helyettes állam- titkár.

Schneller Károly dr. jogakadémiai ny. r.

tanár, egyetemi magántanár.

Senn Ottó dr. államtitkár, a MÁV. igazga——

tóságának elnöke.

Serbán Iván dr. gazdasági főtanácsos, a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal elnöke.

Vitéz Surányi—Unger Tivadar dr. egyetemi ny. r. tanár.

Szádeczky—Kardoss Tibor dr. egyetemi ny., rk. tanár.

Székács Antal udv. tanácsos, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. , Szombatialvy György dr. áll. középiskolai

igazgató.

Sztere'nyi József báró b. t. t., nyug. m. kir., miniszter, a felsőház tagja.

Teleki Pál gróf dr. egyetemi ny. r. tanár, v. m. kir. miniszterelnök.

11. szám.

Tersztyánszky Ákos, a M. *kir. Posta vezér- igazgatója.

Thírring Gusztáv dr. kormányfőtanáesos, Budapest Székesfővárosi Statisztikai Hi- vatalának nyug. igazgatója.

Tormay Béla, a M. kir. Postatakarrékpénz—

tár vezérigazgatója.

Varga István dr. egyetemi magántanár, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazga—

tója.

Weis István dr., az Országos Társadalom—

biztosító Intézet vezérigazgatója.

— 1040 —— 1935

Titkárság:

Főtitkár: Dobrovits Sándor dr. miniszteri osztálytanáesos.

Titkár:

titkár.

vitéz Mike Gyula dr. miniszteri

Jegyzők: Dubrav'zky László dr. miniszteri fogalmazó.

Hollós István dr. miniszteri fogalmazó.

Magyar Statisztikai Társaság.

Société Hongroise de Statístigue.

Résume'. lA Poeoasíon du centenaíre de la mori de M.olihus, la Soei'e'te' Hongroise de Statis- tigue a tenu le 26 novembre 1935 une se'ance dans la salle des séances hebdomadaires de PAcadémie Hongroise des Sciences.

Le président de la K 0 D a' c s,

Société, M. Aloy'se ou—vl'ant la séance, a prononce' un discours, évoguant la mémoire de Malihus. Puis, M. Charles Balás, membre ordinaire, fit ime conference intitule'e: Malthus et le pro—

bléme démographígue de nos jours.

Nous publions dans ce numéro le discours du Président et la conference de M. Balás.

A Fordre du jour de la séanee dlétude du 3 décembre 1935, tenue sous la pnésidence de M.

Aloyse Kovács, figuraít une étude de M. Gus—

iave Thirring, membre

de 1804. Llauteur éton—t em—

péché par sa maladie de prendre part á la se'anee, c,est M. Louis Thírring, secrétaire de la So—

cie'té, (lui donna lecture de Pétude.

honoraire, L 0 r e—

eense m ent

A Magyar Statisztikai Társaság 1935 november 26—án Malthus halálának 100. évfordulója alkal- mából a Magyar Tudományos Akadémia heti ülés- termében emllékül—ést tartott.

Kovács Alajos elnök megnyitó beszédet és Balás Károly r. tag ,,Malthus és a népesedés mai problémája" címen előadást tartott. Az elnök megnyitóbesz—éd—é't és az előadást folyóilratunk más hely-én közöljük.

A Társaság 1935 december ?y—án Kovács Alajos elnöklxésével tartott előadóülésén Thirríng Gusztáv tiszteletbeli tag: ,,Az 1804. évi népösszeirás" című tanulmánya volt tárgysorozaton. Az előadó meg- betegedése folytán a tanulmányt Thirríng Lajos, a Társaság titkára olvasta fel. Az előadást legköze- lebbi számunkban közöljük.

I-I. Pálfy Ilona vendég azzal az információval

szolgál, hogy az 1804. évi népösszeínásna'k a bécsi levélt-tárban őrzött példánya másol—ama az eredeti-

nek, melyet sikerült megtalálnia az itteni levéltár-

ban. A néplösszeirás eredményeinek egy másik példányát nemrégiben kínálták megvételre az Ofr—

szág—os Levéltárnak, ezt a példányt bemutatja. Ér—

demes volna kiaknázni a XIX. század elején tar—

tott többli népösszeíráls—ok anyagát is. Különösen az 1828-es összeírásróll áll hat'alllmzas anyag az Or—

szágos Levéltárban rendelkezesre.

Kovács Alajos elnők: Mélltatj—a a régi népössze- írások feltárásának nagy jelentőségét. Th'irr'ing Gusztáv érdeme, hogy e téren úttörő munkát vég—

zett. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásá- ból nagyszabású tanulmányban dolgozta fel az 1787. évi II. József—félve nléipösszeí'rás adatait.. E munkájában javasolta, hogy az 1787. évi inépöts—sze- írás adatai, amelyek számos vármegyéről közsé—

genkint is megvannak, ily részletességgel közzété—

t—essenek. A maga részéről azon lesz, hogy a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal e lközségenikinti adatokat publikálja. Érdemes volna azonban ezenkívül a további összeírások, nevezetesen az 1804. Levi s a

XIX. század első három évtizedében ezután való—

szinűleg évről—evre tar-tott többi össz-elírások ada—

taivall is a reszletekbemenlően foglalkozni. Az 1787.

évi névpősszeírás .községenkintli adatait össze kell—

lene vetni a többi összeírások feltehetőleg közsé- gen—kint is meglévő adataival, amely vizsgálódás kétségkívül igen becses bizonyítékokat szolgáltatna a magyar faj propagatílv erejéről. A községenkint'i adatok e (tüzetes vizsgál—ata kimutatná, hogy a sza- ponodás azokon a vidékeken volt a legerősebb, ahol a magyarság a legnagyobb tömegekben élt.

Bizonyitható ezekkel az adatokkal, hogy a ma—

gyarság nagy térnyerése a XIX. század folyamán nem erőszakos magyarosítás következménye, hanem természetes folyamat volt. A török kiűzése után az ország legmagyaralbb resze, az Alföld előtt a fej- lődés lehetőségei megnyíltak. E meggy'érült [népes-