A Központi Statisztikai Hivatal Beruházásstatisztikai Metodikai Bizottságának ülése

SZEMLE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

BERUHÁZÁSSTATISZTIKAI METODIKAI BIZOTTSÁGÁNAK ÚLÉSE

A Központi Statisztikai Hivatal Beru- házásstatisztikai Metodikai Bizottsága 1965. július 14-én tartott ülésén a beru—

házások .és felújítások 1965. évi éves, illetve 1966. évi évközi beszámolási rend—

szerének tervezetét tárgyalták meg, elő- térbe állítva a beszámolási rendszer egy—

szerüsítésének, az adatigény csökkenté—

sének lehetőségeit.

Tar József, a Központi Statisztikai Hi—

vatal főosztályvezetője' bevezetőjében is—

mertette a Hivatal által kidolgozott be—

számolási rendszer tervezetét, és felhívta a "figyelmet arra, hogyaz értekezlet az adatszolgáltatás egyszerűsítését célzó -—-—

munkamegtakarítást eredményező —- ja—

vaslatok megvizsgálása mellett vegye tekintetbe azt is, hogy a második ötéves tervidőszak egyes éveire vonatkozó ada—

tok'között az összehasonlíthatóságot fel- tétlenül biztosítani kell." Ez a körülmény természetesen korlátot szab az adatigé—

nyeknek a javaslatokon túlmenő csök- kentése tekintetében. *

A Beruházásstatisztikai Bizottság elé terjesztett új beszámolási rendszer ter—

vezetére vonatkozó javaslat a megtár-—

gyalandó kérdéseket három fő csoportra tagolja. Ezek a következők:

1. a beszámolási rendszer egyszerűsítésé—

vel, az adatgyűjtés körének szűkítésével és egyes adatok bekérési gyakoriságának csök—

kentésével kapcsolatos kérdések;

2. az egyes kérdőívek tartalmi és szerke—

zeti módosításával kapcsolatos kérdések;

3. az "ágazati kapcsolatok mérlege" elké- szítéséhez szükséges kiegészítő adatok beké- résével kapcsolatos kérdések.

1. A beszámolási rendszer egyszerűsí- tésére vonatkozó javaslatok elsősorban az éves beszámolójelentést érintik. Ennek keretében a következő jelentősebb egy- szerűsítések végrehajtására van lehető- ség:

a) Az üzembe nem helyezett nyitó ál—

lomány megállapításához szükséges ún.

,,Munkalap" egyik táblája megszüntet—

hető, mivel az ez évben történt csekély- számú vállalati átszervezés a táblán sze- replő adatok további begyűjtését nem

indokolja. -'

b) Úgyszintén megszüntethető a ,,VII.

A lakásberuházások részletező adatai"

című kérdőív két táblája is, amelyek az építés kezdési éve, illetve a lakások készültségi foka alapján részletezett la- kásberuházási adatok begyűjtésére szol—

gáltak. (E kérdésekre más forrásokból nyerhetők adatok.)

c) Jelentősen egyszerűsíthető a .,IX.

A felújítások összefoglaló adatai" című kérdőívnek a vállalati felújitási forrá—

sok levezetését tartalmazó táblázata.

d) 1965-ben —- és előreláthatólag a következő néhány évben — az ipari adat- szolgáltatóknak nem kell kiállítaniok az éves jelentés ,.X. A teljesített ipari beruházások részletezése felhasználási jelleg szerint" cimű kérdőívet.

e) A könyvelési és statisztikai adatok közötti eltéréseknél tapasztalható csök—

kenő irányzatot figyelembe véve, most már teljes egészében megszüntethető a statisztikai adatszolgáltatásban és a mérlegbeszámolóban az év végi üzembe nem helyezett népgazdasági beruházások adatainak összehasonlítását célzó ún. ,,1.

sz. Melléklet". Elegendőnek látszik az, hogy a melléklet újbóli bekérésére a harmadik ötéves tervidőszak során mind—

össze 1—2 alkalommal kerüljön sor.

f) A javaslat szerint igen jelentősen egyszerűsíthető az értékhatár feletti be—

ruházások — 1964-ben rendszeresített ——

éves jelentése is. E jelentésnek a ,,III. A beruházás előkészítési idejének alaku- lása" és a ,,IV. A beruházások létszám- előirányzata" című táblái elhagyható-

nak látszanak, mivel az e témákra vo- natkozó adatok bekérése a beruházások nagy többségénél —— kivéve az újonnan induló beruházásokat -— ismétlődést je—

lentene. E tények figyelembevételével a szóban forgó témák vizsgálatára csak néhány év múlva látszik szükségesnek visszatérni.

Az 1966. évközi beszámolójelentések—

kel kapcsolatban az egyszerűsítések el—

sősorban az egyes beszámolójelentések, illetve azok egyes mutatóinak bekérési gyakoriságát érintik. így például lehe—

tőség van arra, hogy:

9) az üzembe helyezett beruházásokról (létesítményekről) szóló ,,1. sz. havi be—

számolójelentés"—t 1966—tól kezdődően csak negyedévenként kelljen az adat—

szolgáltatóknak kitölteniök, az üzembe helyezések összegét pedig csak ,,össze—

sen" és ebből ,,építés" bontásban adják meg. Ennek megfelelően a belföldi és az import gépi beruházásokra vonatkozó értékadatok feltüntetésére szolgáló rova—

tok törölhetők;

h) az ,,I. sz. negyedéves beszámolóje- lentés"—en szereplő egyes mutatók beké- rési gyakoriságát csökkentsük, sőt né—

hány mutató bekérését teljesen elhagy—

juk. így például mivel csak az év utolsó negyedében van szükség az előző év végi üzembe nem helyezett beruházásokra, a tárgyévben történt ,,összesf' és ,,építési"

ráfordítások felmérésére, a bekérendő mutatók sorából törölhető az előző év

végi üzembe nem helyezett beruházások állományából a tárgyévben történt üzembe helyezések rendszeres (minden negyed—

évben megtörténő) kimutatása.

2. Az egyes kérdőívek tartalmi és szerkezeti módosítását célzó javaslatok közül — nagy jelentőségére tekintettel

— a beruházások koncentrációjának mé—

résére vonatkozó elképzelés érdemel kü- lön említést.

A beruházások koncentrációjára vo- natkozó kormányhatározatok teljesítésé- nek statisztikai módszerekkel történő széles körű ellenőrzése, az eredmények, illetve az elért színvonal regisztrálása mind ez ideig megoldatlan volt. Csupán a népgazdasági tervben egyedileg is meg- tervezett és a statisztikai adatszolgálta- tásban is hasonlóan megfigyelt érték—

határ feletti beruházások vonatkozásában volt lehetőség a beruházási eszközök koncentrációjának kimutatására. A prob- léma fontosságára és aktualitására tekin—

tettel szükségessé vált a koncentráció

statisztikai módszerekkel történő méré—

sének- Szélesebb körre-való kiterjesztése.

Ez az I. sz. negyedéves jelentés egy új táblával történő bővítését jelenti.

Ennek megfelelően a koncentráció megfigyelése —— a Beruházásstatisztikai Bizottság elé terjesztett javaslat szerint

—- felölelné az összes jóváhagyott beru- házási programmal rendelkező beruhá- zásokat. A kérdés bonyolultsága miatt és a komplex statisztikai megfigyelés bevezetésének ez idő szerint még fenn- álló nehézségeire tekintettel, a felmérés természetesen a koncentráció alakulásá—

nak cSak néhány —-— bár megítélésünk szerint a legfontosabb — vetületét érin—

tené.

A javaslat szerint negyedévenként mérlegszerűen le kell vezetni a szóban forgó körbe tartozó beruházások meg—

kezdésére és befejezésére vonatkozó ada- tokat mind a darabszám, mind a teljes költségirányzat szerinti részletezésben.

A javaslat szerint a megfigyelés egy—

sége: egy.—egy beruházás, amit. a kiadásra kerülő utasítás úgy fogalmazna meg, hogy 1 program 1 beruházást jelent.

,,Megkezdett beruházás"-nak azokat a beruházásokat kell tekinteni, amelyek- nek építési munkáit a tárgyidőszak tar—

táma alatt kezdték meg. A beruházás .,befejezéséne " kritériuma az üzembe helyezési jegyzőkönyv felvétele, illetve az lenne, hogy az üzembe helyezési ha—

tározatban az üzembe helyezés időpontja rögzítésre kerüljön.i

3. A Központi Statisztikai Hivatal ál- tal készítendő 1965. évi ,,Ágazati kap- csolatok mérlege" szükségessé teszi né- hány, a beruházási és felújítási tevé—

kenységre jellemző, eddig rendszeresen be nem gyűjtött adat egyszeri felvételét.

Ennek során meg kell állapítani, hogy a beruházási és felújítási adatszolgáltatók beruházásait. és felújításait mely termelő ágazatok valósították meg, azok összege hogyan oszlott meg a termelő (kibo—

csátó) ágazatok szerint. A tervbe vett

adatkérés csak az állami szektorra t'er- jed ki. Az adatok beküldése —— a mun-—

katorlódás elkerülése végett —— a rend—

szeres éves jelentés beküldését követően mintegy másfél hónap múlva lesz ese—

dékes; !, _ á'

*

A Beruházás'statísztikai Bizottság az előterjesztést, illetve az abban szereplő egyszerűsítési javaslatokat behatóan meg—

1 Erről -—' a beruházási statisztikában egé—-

szen újszerű- —— adatfelvételről részletesebb ií-

jékoztatást fog adni Braunitzer Rezsö: A be—

ruházás'ok és felújítások 1965. évi éves és 1968.

évi évközi beszámolási rendszeréről apart—éa Építőipari_,Statisztikgi Értesítő, 1966. évi 1. sz.) e. tanulmánya-." ' **** * ' " v ' '

SZEMLE

vitatta, és a Központi Statisztikai Hiva- tal törekvéseivel kapcsolatban kifejezett általános egyetértése mellett a követ—

kező lényegesebb észrevételeket és kiegé- szítő javaslatokat tette.

A Földművelésügyi Minisztérium kép—

viseletében megjelent Czerula Pál—' úgy vélte, hogy a beszámolójelentések beké—

résének gyakoriságát tovább: lehetne csökkenteni, s elegendő lenne a- csak fél!—

évenkénti adatszolgáltatás. Véleménye szerint az építkezések túlnyomó része a nyári hónapokban bonyolódik le, s ezt figyelembe véve nincs túlzott jelentő—

sége az első és a hanmadik negyedévi adatszolgáltatásnak. Javasolta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a beszá- molójelentések táblázatos része mellett ne írjon elő szöveges jelentéstételi köte—

lezettséget is, mivel e közlések — első- sorban késői beérkezésük miatt —— ope—

ratív intézkedések megtételére már nem adnak módot. Tapasztalata szerint a mi—

nisztérium mint a beruházások felső- szintű irányításáért felelős főhatóság gyorsabban jut a szükséges ismeretek birtokába levél, szóbeli érintkezések vagy telefon útján. Kéri, hogy az éves beszámolójelentés beküldésének határ- idejét úgy állapítsák meg, hogy az iga—

zodjék a könyvelési zárlat idejéhez. Meg—

említette azt is, hogy kívánatos lenne az állami beruházókra vonatkozó beszámo—

lási rendszer megtárgyalásával egyidőben a termelőszövetkezetek beruházásstatisz—

tikai beszámolási rendszerét is a Bizott-

ságban megvitatni. !

Kazai Ernő, az Országos Tervhivatal képviselője szerint az előterjesztés híven tükrözi a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak az adatszolgálta—

tások egyszerűsítésére vonatkozó rendel—

kezéseit. Felmerülhetnek azonban olyan vélemények, nem lehetne-e az adat—

igényt tovább csökkenteni. Úgy véli, hogy a Központi Statisztikai Hivatal ál—

tal előterjesztett tervezetben kért ada—

tokra szükség van. További csökkentés esetén előidéződhet az a veszély, hogy a tárcák más forrásokból fogják merí- teni értesüléseiket, ami az adatszolgál—

tatók fokozottabb igénybevételét jelen—

tené. A Czerula Pál által felvetett fél—

éves adatszolgáltatási gyakorisággal szern—

ben szükségesnek tartja a negyedéven—

kénti adatszolgáltatást, azt azonban megvizsgálandónak tartja, hogy a be- kérendő adatok köre minden negyed—

évben azonos legyen—e. A szöveges in—

dokolás kérdésében sem ért egyet a Földművelésügyi Minisztérium , képvise—

lőjével. A felsőbb szervek részére adott értékeléseknek, indokolásoknak -— véle-

1.263

ménye szerint -—— ugyanis nem a köz—

vetlen operatív beavatkozás alapjául kell szolgálniok, hanem az általános je_—

lenségeket, tendenciákat, illetve ezek okait kell megvilágítaniok, hogy az ille- tékes szervek ennek alapján az adatok,—

ból, illetve azok elemzéséből nyert áltn- lános képet kiegészithessék a vállalatok, intézmények által közölt megjegyzések—

kel, és mindezek együttes értékelése alapján tegyenek átfogó intézkedéseket a beruházások lebonyolításának megjaf vítására. Megemlítette, hogy az Orszá—

gos Tervhivatal évről évre jelentős erő- feszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tervezés bázisadatai egyezzenek a sta—

tisztikai tényszámokkal. Ennek ellenére gyakran tapasztalhatók eltérések. Szük- ségesnek tartotta, hogy az egyes minisz- tériumok a maguk területén is igyekez- zenek megteremteni a megfelelő össz- hangot a statisztikai adatok és a terve—

zés által használt ,,tény"—számok között, és a tervfelülvizsgálatok során a már rendelkezésre álló végleges éves sta—

tisztikai bázisadatokra támaszkodjanak.

Messzemenően egyetértett a beruházások koncentrációja mérésének megoldását célzó javaslattal. Ezzel kapcsolatban né—

hány kiegészítő indítványt is tett. Vé—

leménye szerint helyes lenne a meg- figyelés körét tovább bővíteni és a programkötelezett beruházásokon túlme—

nően az adatfelvételt valamennyi épí—

téssel összefüggő beruházásra is kiter—

jeszteni. Javasolta továbbá, hogy a vo- natkozó adatfelvételi táblában ne csak a beruházások teljes költségvetési ér- téke legyen rögzítve, hanem azok éves terve is. Hangsúlyozta azt, hogy a meg—

figyelés során a még csakaz előkészí—

tés, tehát a tervezés fázisában levő be—

ruházások adatait el kell különíteni a már a megvalósulás fázisában levő be—

ruházások adataitól. ,

A Könnyűipari Minisztérium képvise,—

letében Urai Paula csatlakozott Kazai Ernő véleményéhez, mely szerint kívá- natos lenne, ha a tervezés során mesz—

szemenően támaszkodnának a statisztika által nyújtott tényszámanyagra.

Tátrai Imréné a KGM Beruházási Iro- dájának képviseletében örömmel üdvö- zölte az Országos Tervhivatalnak azt a rendelkezését, hogy a tervezés során a terv bázisadatait a statisztika tényszá—

mai alapján kell megállapítani, meg—

jegyezte azonban, hogy egyes esetekben az Országos Tervhivatal ettől eltérően jár el a minisztérium által közölt sta-r tisztikai tényadatok elbírálásánál. .Csate

lakozott Kazai — Ernőnek ahhoz , ;aagki'ván:

ságához, hogy a Központi Statisztikai

Hivatal tegye megfontolás tárgyává azt, hogy a negyedévenként jelentendő ada—

tok közül minden adatra valóban min—

den negyedévben szükség van—e.

Horánui István, az Országos Erdészeti Főigazgatóság képviselője javasolta az L sz. negyedéves jelentés elhagyását, illetve azt, hogy azt csak a minisztériumok kérjék be. A Központi Statisztikai Hivatal által történő bekérés helyett célszerűbbnek tartaná, ha a minisztériumok a saját szakmai jelentésükbe építenék be a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal minimális adat—

igényét. Az értékhatár feletti beruházá- soknál szükségesnek tartotta a negyed—

évenkénti megfigyelést, az értékhatár alatti beruházásoknál azonban már nem.

Javasolta az üzembe helyezett beruhá- zások összegének — a teljesített beruhá—

zásokéhoz hasonlóan —— pénzügyi forrá- sok szerinti tagolását.

A vita ezt követő részében többen szól- tak hozzá a célcsoportos beruházások részletező adatait taglaló XIV. számú kér- dőívhez. A problémák az egyes célcso- portok tartalmi meghatározottsága, illet—

ve meghatározatlansága körül csúcsosod—

tak ki. A kialakult vélemény szerint for—

mailag eldöntöttnek tekinthető ugyan, hogy mely konkrét beruházások tartoz- nak egy—egy célcsoportba, tartalmát te—

kintve azonban sok célcsoport megneve—

zése meglehetősen általános, nem fejez ki valamilyen jól körülhatárolható fej- lesztési célkitűzést.

A Beruházásstatisztikai Bizottság tag—

jai által feltett kérdésekre Deák Ferenc főosztályvezető—helyettes adott választ, a vita során felmerült észrevételeket és javaslatokat pedig Tar József főosztály- vezető foglalta össze. Ennek során ki—

fejtette, hogy az évközi beszámolójelen- tések bekérésének féléves gyakorisága nem valósítható meg, mivel a Központi Statisztikai Hivatalnak negyedévenkénti tájékoztatási kötelezettsége van. Ettől eltekintve sem lenne azonban helyes a csak félévenkénti adatszolgáltatás, mivel mind a Központi Statisztikai Hivatalnak, mind a minisztériumoknak nemcsak azok—

ra az időszakokra kell irányítaniok a fi—

gyelmüket, amikor a beruházási építke- zések fellendülőben vannak. hanem olyan időszakokat is vizsgálat tárgyává kell ten—

niök (mint például az I. negyedév), ami- kor nem, vagy csak alig folyik beruházási tevékenység. A beruházások egyenletes vagy egyenetlen kivitelezése, a beruházá—

sok ütemessége oly fontos kérdés, amely—

nek vizsgálatától nem lehet eltekinteni.

A negyedévenkénti beszámoltatás meg—

szüntetésével pedig éppen e fontos je-

lenség alakulásának figyelemmel kiséré- sétől esnénk el. A továbbiakban rámu- tatott arra, hogy a Központi Statiszti—

kai Hivatal az éves beszámolójelenté's beküldésének határidejét eddig is úgy szabályozta, hogy figyelemmel volt a könyvelés zárási időpontjára. Erre ter-—

mészetesen a jövőben is ügyelni kell.

Megemlítette, hogy a Központi Statisz—

tikai Hivatal a szöveges jelentések te- kintetében csak olyan megjegyzéseket,

információkat kér, amelyek az adatok

alakulását magyarázzák, azok jobb meg- értését biztositják. Operatív intézkedé—

seket igénylő, ún. ,,hiányjelentésekre"

vagy ,,akadályközlésekre'? az adatok szö—

veges értékelése kapcsán nincs szükség.

Ilyen jellegű problémák feltárására s el—

intézésére valóban jobb módszer a vál—

lalatok és a főhatóságok közötti közvet—

len érintkezés. Azzal a javaslattal kap- csolatban, mely szerint a minisztériu—

mok szakmai statisztikáiba kellene be—

építeni az országos igényeket, rámutatott arra, hogy az a jelenlegi adatfelvételi

módszerek mellett nem látszik kivitelez- hetőnek. Megemlítette. hogy a beruhá- zásstatisztikai adatgyűjtés kezdetén (te- hát az 1940-es évek végén, illetve az 1950—es évek elején) csak a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtötte, dolgozta fel és adta ki az állami beruházásokra vo- natkozó statisztikai adatokat. Ez a rend—

szer azonban merevnek bizonyult, és nem elégítette ki az eevre növekirő és differenciáltabbá vált igényeket. Helyes volt tehát az, hogy a későbbi években kialakult az ún. szakmai statisztikák rendszere is. Ezek azonban nem pótol—

hatták, és ma sem pótolhatják az or—

szágosan egységes statisztikai adatgyűj- tést. A helyes koncepció tehát -—- véle—

ménye szerint —— az, hogy legyen orszá—

gosan egységes statisztikai adatgyűjtés a fő kérdések, a legfontosabb mutató- számok tekintetében, és -— ha lehet — ez az országos statisztika közelítse meg minél jobban a minisztériumok többsé- gének igényeit. A minisztériumok, fő—

hatóságok statisztikájának ez esetben csak a szakmai sajátosságokra, specia- litásokra kell kiterjednie.

!

Befejezésül meg kell említeni, hogy az értekezlet az elhangzott javaslatokkal hasznos segítséget nyújtott a Központi Statisztikai Hivatalnak a soron követ—

kező beszámolási rendszer jobbá és egy- szerűbbé tételéhez, és hatékonyan hozzá- járult a beruházások statisztikai megfi- gyelési módszereinek továbbfejlesztésé- hez.

SZEMLE

1265

A Központi Statisztikai Hivatal Beru—

házá-sstatisztikai Metodikai Bizottsága ja—

vasolta, hogyaKSH Beruházási és Építő—

ipari Főosztálya az értekezleten megvita—

tott előterjesztést az egyes kérdésekben a vita során kialakult végső álláspontnak megfelelően dolgozza át, és a módositott kérdőíveket terjessze elő engedélyezésre.

MAGYAR SZAKlRODALOM

DR. VIGH JÓZSEF:

A FIATALKORI BÚNÖZÉS ÉS A TÁRSADALOM

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda- pest, 1964. 280 oId.

Az utóbbi években a ténykutatások szerepe és jelentősége a büntetőjogtudo—

mányban is mind inkább előtérbe ke—

rült. A monográfiák és tanulmányok egész. sora jelent meg, amelyekben a szerzők a fiatalkori bűnözés jogi, peda- gógiai vagy pszichológiai problémáit elemzik. Ezt a kérdést szerző más oldal- ról és az eddigiektől eltérő módszerekkel kívánja megvilágítani. Célkitűzését a következőkben jelölte meg: ,,...ebben a könyvben arra tettem kísérletet, hogy statisztikai adatok és módszerek segítsé—

gével tanulmányozzam a fiatalkori bűnö—

zésnek mint társadalmi tömegjelenség- nek a társadalom egyéb jelenségeivel való

kapcsolatát." (9. old.) így monográfiája

nemcsak a kriminológusok, hanem a sta- tisztikusok érdeklődését is felkeltette.

Vigh József könyve, amely az 1962-ben a Szovjetunióban megvédett disszertá—

ciója alapján készült, négy fő részből áll.

Az első rész a kriminológiai kutatások és nézetek történeti áttekintését adja.

Utal arra a tényre, hogy a bűnözés és okainak első kutatói nem a jogászok, hanem statisztikusok, csillagászok, egy—

házi személyek és filozófusok soraiból kerültek ki. A kiemelkedőbb kutatók (köztük Ouetelet) munkásságát is ismer- teti és kritikailag elemzi. Ebben a rész—

ben foglalkozik a fiatalkori bűnözés ellen Magyarországon folytatott harc fonto—

sabb mozzanataival, miközben nemcsak a bűnözés terjedelmében bekövetkezett változásokat ismerjük meg (1884—1885.

évtől kezdve), hanem a vonatkozó hazai irodalomról is áttekintést szerzünk.

A második rész néhány kapitalista állam bűnözésével foglalkozik. A bűnö—

zés dinamikáját elemezve megállapítja, hogy a kapitalista államokban a fiatal—

kori bűnözés növekvő tendenciája érvé—

nyesül. de a növekedés üteme államon—

ként eltérő. Az Egyesült Államokban 1941

és 1958 között a — 18 éven aluli -—-— le-

tartóztatottak száma 7,5-szeresére, Ang—

liában 1938 és 1958 között viszont csak 8,4 százalékkal növekedett stb. A fiatal—

kori bűnözés azonban nemcsak a terje—

delmében bekövetkezett változások miatt jelent egyre nagyobb veszélyt a társa—

dalomra ezekben az államokban, hanem struktúrájában bekövetkezett változások miatt is. Szerző adatokkal szemlélteti, hogy a visszaeső bűnözők, az erőszakos és a különös kegyetlenséggel elkövetett bűntettek száma és aránya is megnőtt a nemi bűncselekményeken és az ún. van—

dalizmuson kívül.

A bűnözéssel foglalkozó legutóbbi pol—

gári nézeteket a könyv két csoportra osztja. Az egyik ún. biopszhichológiai irányzat a bűnözés örökletes jellegét igyekszik bizonyítani, míg a szociológiai irányzathoz sorolt elméletek a társadal- mi környezet (család, iskola, szociális és kulturális környezet stb.) és az egyén bűnözővé válásának folyamatát kutatják és magyarázzák. Röviden utal azokra a statisztikai módszerekre is, amelyeket felhasználnak, de kiemeli, hogy az empi—

rizmus lényegében a bűnözés determiná—

ciójában az okok hosszú sorának leirá—

sát jelenti anélkül, hogy ezek hatás—

mechanizmusát vizsgálták volna. Meg—

állapitja, hogy amennyire előrelépést jelent a bűnözővé válás individuális fo—

lyamatának feltárása, annyira hátrányos a bűnözés folyamatának az egyénre való leszűkítése, mert így háttérbe szorul a bűnözésnek mint tömegjelenségnek és ezzel összefüggésben a társadalmi viszo—

nyok hatásának vizsgálata. Igy indokolt az a megjegyzése, hogy a polgári krimi- nológia ,,...ha megváltozott módszeé rekkel és újabb elméletek leple alatt is, de megmarad a kapitalista rend elmé- leti támogatőjának és védelmezőjének".

(96. old.)

A harmadik rész a fiatalkori bűnö—

zésnek azokat a problémáit elemzi, amelyek a szocializmus viszonyai között merülnek fel. A bűnözés időbeni átala- kulását vizsgálva megállapítja, hogy a fiatalkorúak 1961—ben csak feleannyi bűntettet követtek el mint 1938—ban.

E csökkenő tendencia nemcsak Magyar-