A tehenészet üzemi statisztikai értékelésének néhány kérdése

88

^SZÉMLE

zetek létrehozása elsősorban ott lehetsé- ges, ahol a lakosság száma elég nagy ah- hoz, hogy egy vagy esetleg több kisipari szövetkezet jövedelmezően működjék. Ez—

ért a kisipari szövetkezetek túlnyomórészt

nagyobb községekben és a városokban

alakultak. A magánkisiparosoknak pedig olyan településeken kellene iparukat foly—

tatni, ahol a lakosság kis létszáma miatt kisipari szövetkezet fenntartása nem gaz—

daságos. Az adatok azonban azt mutatják, hogy magánkisiparosaink főként városok—

ba települtek.

1957-ben a magánkisiparosok területi el- helyezkedése valamivel kedvezőbb képet mutat (50—50 százalék a megoszlásuk a városok és a községek között), mint 1938—

ban, bár számuk országosan 30 százalék—

kal csökkent. A kedvezőbb arány kiala—

kulása annak a következménye, hogy

1957—re a városokban működő magánkis—

iparosok száma 36 százalékkal csökkent 1938-h0z viszonyítva, szemben a községek—

ben bekövetkezett 22,5 százalékos csök—

kenéssel. (Lásd a 14. táblát.)

Az elmondottak alapján, a szövetkezeti ipar és a magánkisipar jelenlegi helyzeté- nek ismeretében megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti ipar nagymértékben fejlő—

dött az elmúlt tíz év alatt, a magánkis—

ipar pedig a helytelen intézkedések és az ellenforradalom okozta átmeneti zavarok—

tól eltekintve megfelelő módon járul hozzá

a lakosság jobb ellátásához.

Az ipar, ezenbelül a szövetkezeti ipar és

a magánkisipar feladata, hogy a lakosság

szükségleteit egyre magasabb színvonalon,

egyre kisebb társadalmi ráfordítással elé—

gítse ki; Ezért megfelelő intézkedésekkel el kell érnünk, hogy szövetkezeti iparunk a nagyipar tevékenységét helyes arány- ban egészítse ki, és hogy egyre nagyobb

mértékben vonjuk be " az önkéntesség elvének fenntartásával —— a magánkis—

iparosokat a közös termelésbe, a kisipari

szövetkezetekbe. László Béla

A tehenészet üzemi statisztikai értékelésének néhány kérdése

A szarvasmarhaállomány termékei ré—

vén fontos szerepet tölt be a mezőgazda—

sági üzem árutermelésében és talajerő—-

gazdálkodásában. A szarvasmarhatenyénz—

tés és ezenbelül a tehenészet az üzem

gazdálkodásának az a részterülete, amely tenyésztői munka tekintetében talán a legnagyobb körültekintést igényli, az eredmények értékelése szempontjából pe—

dig a legtöbb kérdést veti fel.

Uzemeinkben a szarvasmarhaállomány

tenyésztési, illetőleg hasznosítási iránya különböző lehet, azonban az állományon

belüli alaptényező mindig az anyaál—

lomány. Tanulmányunkban —— az állo-

mány mennyiségi és minőségi fejlesztése

érdekében -— éppen ezért azt a célt tűz-

tük ki, hogy a tehénállomány és az azzal

kapcsolatos összefüggő tényezők módsze-

res vizsgálatát, illetőleg vizsgálati le-

hetőségeit mutassuk be. Arra töreked—

tünk, hogy az adott terjedelmen belül ki—

,domborodjanak azok a tényezők, amelyek a legfontosabbak akár az egyedek vagy

állománycsoportok, akár az üzem tehén—

állományának termelése vagy a tehené—

szetben kifejtett munkák megítélése szempontjából.

Szemléltetés céljára az Agrártudományi

Egyetem Nagygombosi Tangazdasága

tehenészetének általában 1955. évi adatait

használjuk fel, de olyan értékelési terüle- teken, ahol erre szükség volt, a tehén—és

üszőállomány 1954. és 1956. évi adatait is

figyelembe vettük. A különböző értékelé—

seknél csupán 127 darab ún. éves tehén1

megfigyelési eredményeire támaszkod—

hattunk, éppen ezért fel kell hívni a fi—

gyelmet arra, hogy a viszonylag kisszámú

egyed biometria? értékelésénél a statisz—

tikai sokaság törvényszerűségei nem is

mutatkozhatnak meg következetesen.

* Éves tehén a törzskönyvezésnél általánosan használt kifeje7és: mert olyan egyed értendő, mely egész év alatt ellenőrzés alatt áll.

! Rinmelríu az állaltenyészlésben az állati test s7ámnkban kifejezett súlv- termel/isi és egyéb ada- tainak módszeres statisztikai értékelése. ,.A bio—

metria tehát nem magyarázza. csak egvszerúen és áttekinthetően. szabatos formában mutatja be a ter—

mészelben lelentke7ő és száms7erűen kifejezhető

változatosságot" lásd: llnrn .trlur: Általános állat—

tenyésztés Budapest. 1955— %. old.

SZEMLE

1, A TENYÉSZTÖI MUNKA ÉRTÉKELÉSIZ Az állattenyésztés bármely területének részletekbe menő tanulmányozása és üze—

mi értékelése előtt a vizsgált állatfajnak

az összállományból való részesedéséről,

az állatsűrűségről és a takarmányter- melésről szükséges tájékozódni ahhoz, hogy az illető állatfaj üzemen belüli

súlyáról, az arányok helyességéről, az ál—

lomány növelésének lehetőségeiről általá—

nos képet nyerjünk.

A vizsgált üzemi-ől összeállított általá-

nos tájékoztató adatok értékeléséhez szükséges megjegyezni, hogy az adott üzem kezdetben mint törzsállattenyésztő állami gazdaság, jelenleg pedig mint tan—

gazdaság működik.

1. tábla A Xagygombosí Tangazdaság állatállománydl

jellemző fontosabb adatok

1953. ! 1955. ' 1957.

Mutatóazám

; évben

Számosxillatlétszám ... ! 622 629 573 100 kat hold szántóterületre

jutó számosállat ... 463 243 is;;

A szarvasmarhaállomány aránya az összes számos-

állatállományból ... 64,0 50,0 52 s Tehénállomány (darab) . . 236 162 132 A tehenek aránya. a szarvas-

marhaállományból ... 47 , 7 41. l 86, s A törzskönyvezett tehenek

aránya a. tehénállomány-

ból ... 738 5495 84,()

A számadatok azt juttatják kifejezésre,

hogy az üzem állatállományának arányai

még jelenleg is változásban vannak, a

kezdeti túlméretezett állomány a minő—

ségi selejtezés és a takarmányozásban való önellátásra törekvés következtében csökkent.

Az üzemben 1955—ben az egy számosál—

latra jutó szántóföldi fővetésű takar—

mánytermő terület csak 1,6 kat. hold volt, az egy kat. holdon termelt keményítő—- érték pedig 9,2 mázsa. A norma szerinti szükségletet figyelembe véve a jelenlegi hozamok mellett egy számosállatra 2,7 kat. hold takarmánytermő területre lenne

szükség. A hiányzó terület -— számosál- latonként 1,1 kat. hold — termésmennyi—

ségét az üzem vásárlásból fedezi. Takar—

mányozás tekintetében az önellátás a kat.

holdankénti átlagtermés növelésével, az elő— és utővetéseki területének kiterjeszté—

sével érhető el. '

89

Az üzem állatlétszáma egy kat. hold szántóterületre évenként csak mintegy 30

mázsa istállótrágyát biztosít. Ez a meny—

nyiség a talajerőpótláshoz nem elegendő, minthogy a szántóterületen csupán 4 évenként IDO—120 mázsás kat. holdan—

kénti istállótrágyázást tesz lehetővé (fi- gyelembe kell venni még azt is, hogy az üzem jelentős szőlő— és gyümölcsös terü—

lettel is rendelkezik).

Bár a talajerőpótlás biztosítása érdeké- ben a szarvasmarhaállomány növelése kívánatos lenne, az üzem azonban -— mint az előzőkben mondottakból is látható ——-

az állatállomány takarmányszükségletét

saját terméséből fedezni nem tudja, így takarmányönellátás szempontjából még

jelenlegi állatsűrűsége is magas. A ki—

alakított állatsűrűség azonban helyesnek tekinthető, ha az üzem a takarmány—

növények hozamának növelésével a ta—

karmányozásban való önellátást, a szá—

mosállatlétszámon belül pedig a szarvas—

marhaállomány növelésével a trágyater—

melést a jelenleginél magasabb szintre emeli.

A tehénállomány létszámváltozását az adott időszakon belül az állatcsoport üze- men belüli forgalma (áthozat, illetve át- vitel más csoportokba) és az üzemen kí- vüli forgalom (vásárlás, eladás) idézi elő.

2, tábla A (ehéndllomdny tervezett és ténylegesrfomalma

az 1955. évben

Územen belüli ! üzemen kívüli

Megnevezés forgalom az

; átlagos állomány százalékában Terv szerint ... ' 4,7

Ténylegesen ... 4, 1

7.6

( 23,5'

1

Az üzem nem tervezett nagyobb mérvű állományváltozást, ennek ellenére —- fő-

ként a selejtezés következtében ——.- kény—

telen volt meggyorsítani növendékállatai—

nak tenyésztésbevételét, bár e tekintet-

ben, mlnt ahogyan a későbbi értékelésből

is megállapítható, még nem tett meg min—

den lehetőt.

Az átlagos tehénállomány 10 százalé—

kát -— a kiselejtezett tehenek 35,3 szá- zalékát öregség, meddőség stb., 58,8 szá—

zalékát gyulladásos és egyéb betegségek miatt 4—- selejtezték. ki. A tehénállomány—

90

ból kiselejtezett állatoknak csak 5,9 szá—

zaléka került át a hízók csoportjába.

Az üzemen kívüli tervezett forgalom—

nak a selejtezés 70,6 százaléka felel meg.

Az üzemen kívüli tényleges forgalom

azonban ennél több volt, mivel főként a

gyulladásos betegségek következtében előállott 29,4 százalékos kényszerselejtezés és a terven felüli eladás növelte az állo—

mánycsoport forgalmát.

A selejtezések várható alakulására a

tehénállomány korszerinti összetételéből, valamint állategészségügyi helyzetéből következtethetünk.

A !ehénállomány Icnrszvrinlí megoszlása

Kor-csoport Százalék

3—— 4 éves ... 125 5—— 6 ,, ... 12.33 7-— 8 ... %,8 9—10 ... 362 li—l? ,. ... . ... 9,4 ls éves és idősebb ... 2.4 Összesen 100,0 A 8 évesnél idősebb állatok aránya 48,0 százalék. Az idős állatok tartása bizonyos _mértékben indokolt —-— azonban a vizsgá- lat évében meglevő állománynál lényege—

sen kisebb számban —, mivel a termelés—

ben mennyiségileg és minőségileg kitűnő

és e tulajdonságokat utódaikra is átörö- kítő állatok tartása a gazdaságosság hatá—

ráig ajánlatos.

A közeljövőben a selejtezések várható növekedésével számolhat az üzematehén—

állomány leggyakoribb betegségének, a

tbc-nek előfordulása miatt. A tehénál—

lomány 82 százalékát tuberkulinozták, és ebből 31,2 százalék volt a reagáló

egyed. Sajnos nagy része éppen a magas

termelőképességű és életteljesitményű ér- tékesebb állatok közül került ki.

A tehénállományból történő kiesést a

gazdaságnak mielőbb pótolnia kell. E pót—

lás mennyiségét a selejtezés nagysága és az adott korcsoport tervezett bővítése

szabja meg. A pótlás biztosítottsága a 100 tehénre jutó kiesés és a tervezett bővítés eg'üttes összegének és a 100 tehénre jutó egy éven felüli üszők számának össze—

vetéséből állapítható meg. Az üzemben az 1955. évben 100 tehénre 16 darab pótlás és bővítés volt szükséges, ezzel szemben

100 tehénre 30 darab egy éven felüli üsző

jutott. A pótlást és bővítést tehát a gazda- ság saját nevelésű üszőállományából fe-

SZEMLE

dezheti. A többletet az üzem az állomány

minőségi fejlesztése érdekében bátrabb selejtezésre fordíthatja, vagy az üszők kö—

zül csak a kiváló termelési egyedek utó—

dait veszi tenyésztésbe. Az állomány kor—

megoszlásából és egészségügyi helyzeté—

ből következik, hogy az üzemnek az em—

lített növendékfeleslegre a jövőben Vár- ható nagyobbmérvű selejtezés végrehaj- tásához feltétlenül szüksége lesz.

*

Az anyaállatok megtermékenyítésére

irányuló tenyésztői munka vizsgálata a

tehenészet értékelésének igen fontos része, mivel a megtermékenyítés nemcsak az állomány pótlásának biztosítása, ha—

nem a folyamatos, tervszerű termelés

szempontjából is alapvető. A pótlás és a

termelés egyenletessége bizonyos mérték—

ben biztositható, ha a növendékállatok nevelése alkalmával az üzem eléri, hogy üszői 18 hónapos korban már tenyész—

tésbe vehetők legyenek, azaz elérjék a

tenyésztésbevételhez kívánt súlyhatárt.3

A súlyhatár későbbi időpontra való el—

tolódása a gazdaságosság szempontjából

hátrányos, mivel ez a körülmény a neve—

lési költségeket jelentős mértékben emeli.

A következő adatok megvilágítják, hogy

a vizsgálat évében az üzem 49 ils'zője milyen korban érte el a tenyészérettséget, és mikor kezdték meg fedeztetésüket. (A

gazdaság a kérdéses időben természetes

fedeztetést alkalmazott.)

3. tábla A: üszők számának megoszlása a tenyészéretlsög,

illetve a tenyésztésbevélel időpontja szerint A súlyhatárt

elért

A tenyésztésbe

Életkor (hónap) vett

üszők aránya (százalék)

18 ... 26,5 "

19-00 .. 24,5 ISA

21 —— 2'2 . . 233 223

23 " 24 ... 4.1 24,5

25— ... 16.51 34,S

Összesen 100,0 10041 A gazdaság tehát 18 hónapos kor—

ben még abban az esetben sem vette te—

nyésztésbe az üszőket, ha azok elérték a

szükséges súlyhatárt. Az üszők átlagosan 20 hónaposkorban érték el a 420 kilo—

3 Hivatalos súlyhala'r 429—450 kilogramm. az értékelésnél tm kilogrammot *tttüuk figyelembe.

SZBMLE

91

grammos súlyt, és átlagosan 23 hónapos korban vették azokat tenyésztésbe.

A vizsgált üzemben 1955—ben a fedez-

tetések és ellések a következőképpen ala—

kultak:

Mutatószám Százalék

Fedeztetésí arány* ... 9530 Megtermékenyülésí arány'Hf ... 6515 A fedeztetés hatásfoka*** ... %.8 Damab 100 megtermékenyülésrc jutó fedeztetések

száma ... 318,D 100 tehénre jutó élőszapor'ulal***r?— ... 821

* Fedeztetésre alkalmas és íedeztetett állatok aránya.

** Fedeztetésre alkalmas és meglermékenyült állatok aránya..

*** Fedeztetett és aránya.

**** Ellésre alkalmas állomány 100 egyedére jutó élőszaporulm.

megtermékenyült állatok

A fedeztetésre alkalmas állományból

egész évre vonatkoztatva havi átlagban 112 állat volt vemhes és 110 állt üresen.

A 110 üresen álló állatból 23,6 százalékot tett ki a 420 kilogrammos súlyt már elért,

de még tenyésztésbe nem vett üszők aránya.

A borjazások időbeli alakulásának ér—

tékelése kiegészíti a szaporulati viszonyok vizsgálatát.

Az 1955. évi ellésekből az élőszaporulat

149, a havi átlagos borjúszaporulat 12,4 darab volt. A szóródás terjedelme nagy, 5—19-íg terjedő havi értékek között inga—

dozik. Az átlagos négyzetes eltérés (cr) zh 4,8 darab, a szóródási együttható (V) 38,71

százalék. A borjazások eloszlása tehát az év folyamán igen egyenlőtlen volt.

A tehenek hosszabb vagy rövidebb ideig tartó üresenállása, ha pillanatnyilag nem is, de a későbbiek során feltétlenül befolyásolja az üzem szaporulati viszo—

nyait és a tehénállomány tejtermelését.

A kérdéses üzemben 127 tehénnel az

utolsó elléstől kezdve megvizsgáltuk a borjazás és a fedeztetés kezdete, valamint az újrafogamzás között eltelt idő nagysá—

gát. (Az ezzel kapcsolatban közölt szám—

adatok —-— 4., S., 6. tábla —— nem naptári évre vonatkoznak. A 127 egyed értékelé—

séhez ugyanis bizonyos mértékben a vizs—

gálat évét megelőző és az azt követő év adataira is szükség volt ahhoz, hogy az elláat követő fedeztetés vagy a fedeztetést

követő megtermékenyülés közötti időtar—

tam kétségtelenül megállapítható legen.)

Ehhez a vizsgálathoz általában egy—egy

tehénnek másfél vagy két évi megfigye—

lése szükséges.

1. tábla A meglcrmdmuyúií tehenek arányának alakulása

a: ellés uián eltelt idő szerint Az összállományból

Ellés után eltelt idő meg-

(hónap) fedeztetett termékenyíllt

állatok aránya (százalék)

] ... 11,1 l,.fi

2 ... 39,7 12,

3 ... 27,0 143

4 ... 8,7 7,2

5 ... 7,9 11,1

Gw ... GJ? 50,6

Összesen 100,0 97,5

Bár a gazdaság az üresenállás első há—

rom hónapjában az állomány 77,8 száza—

lékát fedeztette, ennek ellenére ugyaneb—

ben az időben a tehénállománynak csak 28,6 százaléka termékenyült meg.

A visszaivarzás mértékéről, a fedezteté—

sek lsmétlődéséről és a megtermékenyü—

lésről az 5. tábla nyújt tájékoztatást.

5. tábla A megtermékenyült tehenek és üszők aránya

:: tedezletések ismétlődése szerint 5. és

Az mmm 1. 2. 3. 4. több-

állás tartama. SZÓ" 632?

(hónap) fedeztetéste megtermékenyült állatok aránya

100,0 _, — —— —- 100,0

100,0 — a M — 100,9

66,7 33,3 —— —- u— 100,0

33,4 33,3 83,3 —— —— 100,0 21,4 28,6 21,4 28,6 — 100,0 4,5 17,9 17,9 283 26.25 %,!

Tehenek

összesen el),!) 19,8 14,3 18,2 14,5 .97',5 üszők összesen 28,6 12,3 6,1 az 2.2 sm

Az első két hónapot kivéve az első

fedeztetésre történt megtermékenyülési

arány rohamosan csökken, és a 6 és több

hónapja üresenálló tehenek 4,6 százaléka

egyáltalán nem termékenyült meg. A

hosszú üresenállás következtében a gaz-

daság tehénállományának nagy része

visszaivarzott, így a megtermék'enyülési

arány a vizsgálat tartama alatt (másfél

év) csak 975 százalék.

92

^SZEMLE

Meg kell jegyezni, hogy mig a tehénál—

lománynál 100 tehén megtermékenyíté—

sére 300 fedeztetés esett, addig az üszők—

nél 266, és bár e két számadat között nincs nagy különbség, a fedeztetés hatás—

foka ennek ellenére (ugyancsak másfél év

alatt) az üszőknél majdnem 50 százalék—

kal kedvezőtlenebb, mint a teheneknél.

Az üresenállás napjainak száma, vala—

mint azok összes mennyiségének megosz—

lása az 1955. évben a különböző korú

teheneknél erősen eltért,

22,79 ! 46.70

6. tábla A; ürssenu'llás napjainak a'llagns szánm és megoszlása a tehenek életkora szerint

3—4 ! 5—6 ! 7—8 ! 9—10 ] 11—12 13 év 6 _

Uresenállási napok még;—%S Összesen

éves ;

. * ! ?

Átlagos száma. ... I 94: 116 100 151 122 190 126

Összes számának megoszlása (szá— ' ;

zalék) ... ! 440 ! 12,43 954 ? 3.84 ] 100,0

l

Az üresenállás tartama minden korcso-

portnál magas, és különösen 9 éves kor—

tól kezdve emelkedik lényegesen. Az

üresenállás napjainak aránya a 9—10 éves állatoknál a legmagasabb. Tekintve, hogy e korcsoportnak laktációs termelése

a legmagasabb (7. tábla) valószínű, hogy

a gazdaság az ebbe a korcsoportba tar- tozó egyedek termelésének ellés utáni — a többi korcsoporthoz képest a kedvezőbb időszakát a szabályosnak vehető 90 nap helyett szándékosan nyújtotta meg 150 napra.

2. A HOZAMOK ELEMZÉSE

A gazdaság egy tehénre jutó évi átla—

gos tejhozama a vizsgálat évében 3349

liter volt. Ez jó eredménynek tekinthető,

mivel az állami gazdaságok évi 2792 literes átlagát 19,9 számlákkal túl—

haladja.

A tehénállományból kiválasztott 127

éves egyed megfigyelése alapján többféle

szempontból vizsgáltuk a tejtermelési; Az értékelésnél általában az utolsó laktációs termelés vagy a naptári év termelési ada-

tait használtuk fel. Az 1. a) és b) ábraaz utolsó laktációs termelés alapján csopor-

tosított állomány, valamint az e csopor- tokban levő egyedek összes termelésének megoszlását mutatja be.

Az évi tejtermelés szóródása a 300 na—

pos laktációban az átlagosan termelt tej- hez viszonyítva nagymértékű, mivel a szóródás 1501 kilogrammtól 6284 kilo-—

'grammig terjed, a szóródási együttható (V), mely itt a különböző termelési nagy—

ságcsoportokban levő egyedek termelésé—

nek 'az évi átlagos tejhozamtól való átla—

gos eltérését (a szóródást a' súlyozásos

módszer szerint számítva) fejezi ki: 23,ll

százalék.

1. ábra. A lehénállomdny és termelésének megoszlása az évi !ei- és tejzsírtermelés nagysága szerint

a)

% 25

20 ..,, _

_ Ébéná/loma'ny

Terme/f fej

___..l

a ' '^{. : l ! ! a !}

2000 7— 2507— P'Mf— " Wie 0507' FW?" 5507- 5000 alat! mlm %% 4500í50w 5500 Mőűífeleff

A Milram/é: negyságrmpap/jái— Ig

If)

%x

kóinál/aM/u/ ! 10

[EFI/VE/f le;/251?!

X /

/ X

! l ) t 1

!

5717"! 75]— 7047' 7257— 7547- 775, 7" 2170? 2257' 25űű'*

750 71530 7250 75230 7750 2040 22.50 2540 27547

4 fejü/?? fer/pakk na./y:;á'áju Japan/inf kg;! _

SZEMLE

93

A 127 egyed évi átlagban 3,8 százalék 8. tábla

zsírtartalmú tejet termelt. 3 MM más" 430001: Sfóródása

Szóró—

2. ábra, A tehéndlloma'ny megoszlása a termel! lej A szóródás dási

zsírszdzaléka szerint Korcsoport terjedelme mágiát-

(k'!iogramm) (száza-

— lék)

9,1 ( Hi,] ( 1.1.4 5,6 9,2 ( 13,2 ( 16,1 13,3 3559;

11,4 ( 13,7 ( 15,1 7,2 11,0 ( 13,6 ( 16,6 10,6 11— 12 éves ... 10,2 ( 12,2 ( 145 IOJ)

3593; 13 éves ésidősebb . . 5,6 ( l3,4 ( 18,7 283

Összesen 10,6 ( lő,!) ( M,!) 8,36

bannam—_

57—55?!- 54—55% izu—7.056 [47—135'54

A következő táblában a korcsoportok

szerint részletezett átlagos hozamok a laktációs termelés, a gazdasági és a nap—

tári vév termelési adatai közötti eltérést érzékeltetik. Csoportos értékelésnél a három —- időbelileg eltérő — adatsor kö—

zött kirívó eltérés nem tapasztalható. A

három különböző adat az egyedek érté—

kelésénél azonban már lényeges különb-

séget mutathat.

A korcsoportok közül legállandóbbnak

a 3—4 és a 7—8 éves tehenek tejterme—

lése mutatkozik, mig leghullámzóbb a 13

éven felüli egyedek termelése. Az össz—

állomány tejtermelésének tekintetében a

szóródási együttható — bár a különböző korcsoportok együtthatói között nagy kü-

lönbség mutatkozik — viszonylagos állan-

dóságot, időbeli egyenletességet fejez ki.

Vizsgálatunk kiterjedt a különböző lak—

tációs időben levő állatok termelésének megfigyelésére is, melynek főbb eredmé-

nyei a következő adatokban foglalhatók össze.

7. tábla

Az átlagoskiejhozam alakulása 9. tábla

(, ' ' z ' . , , A ,

a ehenek orcsoportmz s erint 'A tejtermelés alakulasa laktucrós idösmkonke'nt lak ió 1954— 9r5_ é , Laktáció Állomán Lak cióe Index:

hmmm (300 1955. év 1 " * időszaka mmm)? termelés 6.1aktácló:

napos) ; (kilogramm) :: 100

l átlag" (kilog'amm) 1. ... 16 2968 oan

2. ... 7 4062 90,4

3— 4 éves ... 2968 2899 3147 8 ... 16 4423 98,4

5— 6 éves ... 4166 3808 3886 4. ... 18 3973 88,4

7— 8 éves ... 4287 4027 4165 .5. . . . . 20 4436 98,7

9—10 éves ... 4314 3986 4085 6. 23 4493 100,()

11—12 éves ... 8785 3632 3543 7. 18 3593 79,9

18 éves és idősebb ... 3833 3796 4043 8. 6 3353 74,6

9. 1 3849 85,6

Összesen! 4057 3800 3.911 10. 1 4924 1095

. 1 4994 1124

, 127 4057 904

Az egész évi termelt tej mennyiségéből a korcsoportok részesedését és a termelés időbeli megoszlását a 3. ábra szemlélteti.

Az egyes korcsoportok termelésének

változékonyságát a napi fejési átlagok szóródásából állapíthatjuk meg!)

* A" különböző korcsoportok havi átlagos tejter- melésének állandóságát az illető csoport havi átla, gos napi termelésre vonatkoztatott fejési átiagainak a kérdéses korcsoport egész évi, ugyancsak napra vonatkozó havi átlagos fejési átlagtól való szóró—

dásával mértük,

Feltűnő, hogy a 10. és 12. laktációs idő—

szakban magasabb a tejtermelés, mint a

6. laktációban. Ennek oka abban keres- hető, hogy ezek az állatok kiváló egyedek,

amelyek hosszú ideig megtartották lak- tációs termelésük magas szintjét.

Meghatároztuk a különböző korú álla—

tok laktációs termelésének megoszlásátoa

laktáció l., 2. és 3. szakaszában.

94 szamat

3. ábra. Az évi lejtermelés megoszlása korcsoportok szerint

7551! Ilk/elf 7— éves

S—Iűe'res

10. tábla A termelés alakulása a laklácl'ó szakasmíban

korcsoporfonként

A laktáclós termelés §

a laktáció ?

—-—,—————w W—l P érték

Kei—csoport 1. l 2. l (száza—

._._.—___...—————————— l lék) 100 napjában , (első 100 napa—100) ?

3— 4. éven . . . . 100,0 83,41 71,31 15,68 6— 6 éves . . . . 100.0 77,94 59,08 24.31 7— 8 éves . . . . 100,0 76,62 58,63 23,40 9—10 éves . . . . 100,0 80,38 59,4S- 22.72 11—12 éves . . . . IOOJ) 84,13 79,39 14493 13 éves és idősebb 100,0 83,22 54,41 2038

összesen ( 100,0 79,59 amo 21,5s l

A P érték a korcsoport egészére érvé

nyes ún. átlagos perzisztencials érték. A perzisztencia megállapítását Csáky mód- szere szerint végeztük

E módszer lényege a következő: A lak- tácíóban termelt összes tejmennyiségnek

meghatározzuk az egyharmadát, és meg-

állapítjuk a három 100 napos szakaszra osztott laktácíós termelésnek a 300 napos termelés egyharmadától való eltérését ab—

szolút tejmennyiségben kifejezve. Az el—

5 Perzísztdló tejelés alatt a tehenek azon tulai—

donságát értjük, hogy tejtermelésüket hosszú időn keresztül viszonylag magas szinten képesek tartani.

E tulajdonság lehetővé teszi a tejtermelés egész évi egyenlet—es eloszlását. A perziszlencía vizsgálat vé—

gezhető kiválóan perzisztáló egyedek kiválasztása céljából, de végezhető egyes korcsoportok, vagy az összállomány egyenletes tejtermelésének megitélése érdekében is.

m x". l

téréseket előjelre való tekintet nélkül

összeadjuk, és a megkapott összeget viszo—

nyitjuk a 300 napos laktációs termelés

összegéhez. A nyert hányadost százalékos

formában fejezzük ki, és az így kapott

mutatószámot nevezzük a perzisztencia jellemző értékének. Az éx'tékszám legked—

vezőbb értéke 0.

A számítások szerint az üzemben leg—

kedvezőbb a legfiatalabb és a 11—12 éves

korcsoport penisztencia értéke.

A testsúly, a kor és a tejtermelés között összefüggés áll fenn. A tehénállománynak a 11. táblában közölt adataiból megálla—

pítható, hogy 7—8 éves korig növekszik

a testsúly és az egységnyi testsúlyra jutó tej mennyisége. A tejelékenység tehát ál—

talában eddig a korig kedvező. E vizsgá—

latnál a naptári év súly— és tejtermelési

adatait használtuk fel.

11. tábla Az dllagsúly és n: em; kilogramm testsúlyra jutó

(ei mennyiségének alakulása korcsoportonként

tl ú ograxmn

w

Kai-csoport (áogfínfá, bestsúlara jutó

(kilogramm)

3— 4 éves ... 600 5.215

5— 6 éves ... 640 0,08

7— 8 éves ... 660 maz

9— 10 éves ... 660 6,20

11 -— 12 éves ... 660 5,38

13 éves és idősebb . . 610 6,82

ómem 650 aaz

SZEMLE

12. tábla A tehenek hozamának alakulása testsúly szerint

Évi Egy kilo— 4 százalék

T ( t gramm zsír—

Éiiíoúfy Állomány átlagos testsúlyra tartalmú

gramm) (darab) jutó tej tej

mennyisége (kilogramm)

450 " 500 1 3643 7,62 3588

501 —— 550 2 3680 7',07 3515

551—600 21 3672 6,36 3562

601 — 650 41 371 1 5,90 3544

651 —— 700 41 4055 6,01 3933

701 - 750 l 6 4265 5,91 4201

751 —— 800 3 3838 5,02 3661

801 —— 850 2 5215 (l,—46 5059

Önszesen 127 3.9 1 1 0302 3794

Az állomány korától független igen részletes súlycsoportosítás szerint (50 ki—

logrammos intervallum) a testsúly növe-

kedésével a tej abszolút mennyisége, azaz

az évi átlagos tejtermelés is növekszik. (A

wakorlati életben természetesen e növe- kedésnek a testsúly és a tejtermelés te-

kintetében is bizonyos határai vannak.) E kérdéssel kapcsolatban meghatároztuk a

testsúly és az évi tejtermelés nagyságá—

nak növekedése között mutatkozó össze—

függés számszerű mértékét. A korrelációs ( együttható értéke (7) %- O,834 (az együtt—

ható hibája i 0,0786). A testsúly és a tej—

termelés nagysága között tehát szoros po—

zitív összefüggés áll fenn.

Ugyanezen csoportosítás szerint a kü-

lönböző súlycsoportba tartozó tehenek te—

jelőképességét a tejelékenység egyik fon—

tos mutatójával, az egy kilogramm test—

súlyra jutó tej mennyiségével juttattuk

kifejezésre. A tejelékenység a kis súly—

csoporttól felfelé haladva csökken, ez pe- dig azt jelenti, hogy viszonylag a kisebb és közepes testsúlyú állatok között talál—

hatók a jól tejelő egyedek.

Az üresenállás tartama és a vemhesség

ténye is lényeges hatással van a tejterme-

lésre. A vizsgált egyedeknél az utolsó el- léstől számítva következőképpen alakul

95

az üresenálló és vemhes tehenek terme- lése.

13. tábla A fejést állag és a leizslrlartalom alakulása

üresen álló Vemhes

teheneknél teheneknél

343) a lejésl átlag a tej- a. (elési átlag a tej—

zslr zsír

kilo- I. hóm (szá— kilo- ]. hó: (szá- gramm ::100 zalék) gramm m100 zalék l. . 18,6 100,0 3,43 14,0 100,0 3,75

2. . 17,8 95,6 3,58 12,9 92,1 3,7l

3. . 17,6 94,6 3,65 12,1 86,4 3,7U

4. . 15,7 84,4 3,72 10,7 76,4 3,86

5. . 15,0 80,6 3,79 10,0 71,4 391

6. . 14,1 75,8 3,8() 9,1 65,0 4,05

7. . 13,1 70,4 3,82 S,! 57,8 ,19

S. . 11,4 61,2 8,87 — -— —

9. . 10,5 563 4,18 — "

10. . 10,5 56,4 4,18 —— —

ll. . B,!) 47,8 4,16 —- _ "

Megjegyzés: A számadatok a 127 tehén másfél éves megfigyelésére vonatkoznak, és azokat _ az üresenállási és vemhességi időben átlagosan—termelt tej-mennyiség alapján állítottuk össze.

Megfigyeléseink szerint az üresenállás

hónapjaiban a tejtermelés csökkenése

sokkal kisebb mértékű, mint a vemhesség különböző időszakaiban. A számadatok- ból megfigyelhető a tejtermelés csökke—

nése mellett a tejzsírszázalék növekedé—

sének mértéke is. A számadatok világo—

san mutatják, hogy az üzemek általában

*S— a magasabb tejhozam biztositása érde- kében -—- nem törekednek az üresenállás

második, harmadik hónapjában befedez—

tetni állataikat. Ennek azonban a későb- biekben az lehet a következménye, hogy az állatok a gyakran ismétlődő hosszabb üresenállás miatt meddőkké válnak.

A tejtermelés mennyiségét a szárazon—

állás tartama is befolyásolja. A megfi-

gyelt 127 tehén szárazonállási napjai az 1955. évben korcsoportok szerint a követ—

kezőképpen alakultak és oszlottak meg.

A szárazonállási idő átlagos tartama (az év napjaihoz viszonyítva) 18 százalék. Ez az arány elfogadható, azonban a külön—

böző korú egyedeknél lényeges eltérés ta—

pasztalható.

l-i. tabla A szdmmnállds napialnak átlagos száma ls megoszlása a tehenek életkora szerint

3—4 5—6 ' 7—8 9—40 11—12

Szórazomillási napok _ é — ÉÉJÉÉS Összesen

ves

Átlagos száma ... 58 70 en 65 76 64 85

Összes számának megoszlása (szá-

zalék) ... 6,l7 14,51 x 26,35 38,69 ll,79 2,49 100,0

!

96

^SZBMITE

A tejtermelés nagymértékben összefügg :; fedeztetéssel, a megtermékenyitóssel és a borjazási idővel.a Bár az üzemben az ellé—

sek időbeli szóródása nagy, a tejtermelés havi átlaga elég egyenletesen oszlik meg.

154 tells-in

;i szóróddsi eauütlhahik (százalék)

.

Megnevezés "." va—W ! lggr, ex,

É*[.f élév iII. félévi

i

!

!

Fedeztetések ... ; 26, 68 934 19530 Megtetmékenyitések . . 30, 43 28,50 30.02 Ellések ... l 61 09 45,41 38,71 A termelt tej ... ! £4 57 5,00 14,05

Mig a fedeztetés a második félévben

egenletesebb, a megtermékenyítés mind—

két félévben egyformán nagymértékben

ingadozó. A termelt tej és az ellések szó—

ródásának összehasonlitása azt mutatja,

hogy amikor az ellések szóródása egye-

netlen, a termelt tej mennyisége egyenle- tes és fordítva. Az állomány rossz fogam—

zóképességét kifejezi az is, hogy mig afe—

deztetés éves viszonylatban csak közepes

szóródást mutat, a megtermékenyítés együtthatója erős, a borjazásé pedig igen

erős szóródást jelez.

A tejhozam eloszlása vizsgálatának egyik fontos kérdése az, hogy az áruterm

melés követi—e a tejtermelés növekedését

vagy csökkenését. Az üzem árutejterme-

lésének foka 77,6 százalék. Az összterme—

lés és az árutermelés nagysága között az

összefüggés fennáll, azonban csak általá—

nosságban mondható, hogy nagyobb tej—

termelésből nagyobb az árutermelés mér—

téke, mivel a két Változó között az össze—

függés szorosságát mutató korrelációs

együttható (r) 4;— O,583, csak közepes ösz-

szefüggést fejez ki, A közepes összefüg—

gés annak a következménye, hogy az

üzem anagyobb tejtermelésből többet etet fel gyenge minőségű növendékállománya A termelt tejből egész évet tekintve, a

kifejt tej aránya 95,l százalék, a kifejt

0 Az összefüggés szemléltetése céljából a külön- bfnő jelenségek időbeli egyenletességét kifejező szó- ródási együtthatókat féléves és éves részletezésben mutatjuk be. A szóródás megállapításánál a félév és az egész év havi átlagához viszonyitottuk az egyes hónapok tényleges adatait majd az eltérések négyzetes átlagát az illető félév és év havi átlagához viszonyítva., meghatároztuk a különböző jelenségek Mltozékonwáaát kifejező szóródást együtthatót

tej mennyiségének napszakonkénti átla—

gos megoszlása pedig a következő:

Idu'pun: Százalék

Reggel 51, 85

Délben 19 49

Este_ 28,E'r(3

Összesen 100,00

*

A tehenészet termékeinek bruttó terme- lési értékéből a tej 805, az ikertermék lO,5, a melléktermék 8,9 százalékban ré—

szesedik.

Az ikertermék kedvezőbb alakulása ér-

dekében az üzem tevékenységének arra

kell irányulnia, hogy 100 tehén után mi- nél több élőszaporulatot érjen el, és csök—

kentse a szaporulat elhullási arányát

(lSöS/évben 5,3%). A mellékterméknél a

trágyatermelés növelése helyes, de indo—

kolatlanul nagy mennyiségű trágya elszá—

molása torzíthatja az eredményeket. (A gazdaság egy tehén után például —— tú—

lozva a tényleges helyzetet —— átlagosan 179 mázsa istállótrágyát számolt el.)

3. TERMELÉSI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA"

Az állattenyésztés bruttó termelési költ—

ségébőlatehenészet részesedése 35,8 szá,-

zalék. Az állattenyésztésben felmerült anyagi ráfordításoknak egynegyed részét, a munkabérköltségeknek majdnem egy—

harmad részét a tehenészet ágazata igé- nyelte.

A tehenészet költségei közül az anyag—

költség aránya 46 százalék. Az anyag—

költségen belül az abrak-, a szálas— és

nedvdús takarmányok költsége 92 száza—

lékot képvisel

A tehenészet takarmánygazdálkodását vizsgálva, 1955-ben egy liter tejre a norma szerint szükséges átlagos O,63 deka—

grammos keményítőértékkel szemben ténylegesen 0,88 dekagramm keményítő-

érték jutott (életfenntartó takarmánnyal

együtt). A normától való eltérés azt mu—

tatja, hogy a takarmányozás költségei

csökkenthetők, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a túletetés a magas abrak—

felhasználásból adódik.

A takarmányozással kapcsolatban igen sok vizsgálat végezhető (a tejhozammal

és a súlygyarapodással való összefüggés

" A fejezet szerzője: Kiss Sándor

SZEMLE

97

stb.), azonban e rövid tanulmány terje- delme és a rendelkezésre álló havi takar-

mányozási adatok megbízhatatlansága nem teszi lehetővé, hogy e kérdésekkel

részletesebben foglalkozzunk.

A termelési költségek jelentős hányadát az élő munka. költsége képezi. A munka-

bér a tehenészet össztermelési költségének

22,1 százaléka.

A munkabérköltségek kifizetési tételek

szerint a következőképpen oszlanak meg:

Százalék Kezelés

Fejés Váltás Ellelés

Anya mellett nevelt szopósboriak súlygyarapodása ... 1.0 Vemhesség ... O,?

Tej hűtése és kezelése ... 105 Prémium ... 15,2 Egyéb ... l.4*

Osszesen 100,0

* Az egyéb címen kifizetett munkabérek jelen- tős hányadát (78 százalékát) a fejésnél használt köpenyek. lörűlközók stb. mosása leszi ki (a mosási fköltség egy tehénre számítva évi átlagban 23,59

orint).

Az amortizációs költség egy tehén után

átlagosan 447 forint. Vizsgálatunk szerint 100 forint tehenészeti termelési értékre 72

forint állóeszközérték (épület és berende- zés bruttó értéke) jutott. A segédüzemági

szolgáltatásból egy tehénre 171 forint esett. A közvetett költségek (állattartási, gazdasági általános költség) vizsgálatánál a közvetett és közvetlen költségek egy—

máshoz való viszonyát állapítjuk meg.

Az üzemben 100 forint közvetlen költségre 40,31 forint közvetett költség jutott.

A tényleges költségek, valamint a ho—

zamok és a tervezett önköltség alapján

megállapíthatjuk a tervteljesítés mértékét

és az elért megtakarítás összegét. Az

üzem a tehenészet termelési költség ter-

vét a vizsgálat évében 96,3 százalékra tel—

jesítette, tehát a tervezettnél 3,7 százalék—

kal alacsonyabb költséggel termelt. A

megtakarítás összege 56 940 forint volt.

Vizsgálatot végezhetünk arra vonatko—

zólag, hogy az előbbi megtakarítás mely

költségnemekből történt, illetőleg azt a fő—

termék, melléktermék, ikertermék ked—

vező alakulása okozta-e.

Az anyag— és a gazdasági általános

költség 8,02 százalékkal emelte, a befeje- zetlen termelés, a munkabér— és az állat—

tartási általános költség viszont 7,69 szá—

7 Statisztikai Szemle

zalékal csökkentette az egy liter tej bruttó költségét, azaz a tej literenkénti bruttó költsége 0,33 százalékkal nőtt. A meg- takarítások bizonyos részét tehát a mel- lék— és az ikertermék nagyobb mértékű emelkedése hozta létre. Az egy liter tejre

jutó mellék— és ikertermék értéke a terv

szerint 0,53, ténylegesen O,62 forint volt.

Egy liter tejre a tervfeladattal szemben

ténylegesen 9 fillérrel több mellék— és ikertermék jutott, így az ebből származó

megtakarítások összege 51246 forintot tett ki.

16. tábla Egy liter tej bruttó kőllsége (forin!)

Eltérés a Tén _ Költségek tervhez legeya

képest költ—

Mutató ségek

terv tény- növe- csök- aráánya

sze- lege- (sz za-

rint; sen kedés kenés lék)

Felhasznált befe- jezetlen terme-

lés ... 0,03 0,02 —— 0,01 0,64 Anyag- éa takar-

mányköltség... 1,22 1,45 0,23 —- 4638 Munkabér ... 0,75 O,69 — 0,06 22,04 Állattartási álta-

lános költség... 0,90 0,73 — 0,17 23,32 Gazdasági általá—

nos költség. . . . O,22 O,24 0,02 —- 7,67 Összesen 3,1£' 3,13 0,25 0,24 100,00

A termelési költség és a termelési ér-

ték viszonya az ágazat jövedelmezőségét fejezi ki. Egy forint termelési költséggel

a tehenészet ágazatban 1,03 forint terme- lési értéket állítottak elő, ebből kifolyó—

lag az ágazat üzemi eredménye 55000

forint nyereség.

'

Tanulmányunkban a téma nagysága és

a terjedelem korlátozott volta miatt nem törekedhettünk teljességre, így csupán néhány vizsgálati lehetőséget és módszert mutattunk be a tehenészet üzemi statisz-_

tikai értékelésének gazdag anyagából. Re—

méljük, hogy munkánk eléri kitűzött cél—

ját, és a mezőgazdasági szakemberek fel- figyelve a statisztikai módszerek kiterjed- tebb alkalmazásának jelentőségére, az üzem gazdálkodásának értékelésekor a

jövőben élni fognak a statisztikai mód-

szerek adta lehetőségekkel, és a számok segítségével feltárják és megkeresik azo—

kat az utakat, melyek révén gazdálkodá—

sukat jobbá, eredményesebbé tehetik.

Manczel J enő