legalább 10. 8%—kal növelhető. 'A ténylegesen ki nem használt tartalékok, _, *' "
sen, jelentékenyen magasabbak. ' '
- A műszaki—gazdasági progresszív átlagno'rmáknak például a cementiparhan vala
bevezetésére vonatkozó adatok helyes elemzése céljából a eementgyárakat előzőlegl
a következőképpen kell csoportosítani: *
* ]) aknakemencés gyárak, 2 ) forgókemencés új gyárak, 3 ) forgókemencés régi gyárak,
4 ) őrlőberendezéssel felszerelt gyárak
Pontosan ugyanígy az üvegipari felszerelések kihasználására vonatkozó adatok ' ! vizsgálatánál célszerű a vállalatokat a következőképpen csoportosítani:
] ) csak szulfát keverékkel dolgozó gyárak, 2 ) csak szódás keverékkel dolgozó gyárak és 3 ) szódás— és szulfátkeverékkel dolgozó gyárak.
Ezeken a csoportokon belül __. amint erre már fentebb is rámutattunk —— külön kell kimutatni azon vállalatok csoportját, amelyeknélafelszerelés—kihasználás mutató—
száma az adott csoport átlagánál jobb, ezen vállalatok közül pedig ki kell emelni a legjobb mutatószámokat elért vállalatokat és ezeknek adatait külön is vizsgálni kell.
A fentiekben csak két olyan kérdéssel foglalkoztunk, amelyeknek a tartalékok vizsgálati modszerére vonatkozó kérdéskomplexum szempontjából általános jelentö—
ségük van. E kérdések vizsgálatával természetesen sokkal bővebben kell foglalkozni 'A vállalat tevékenységét minden oldalról vizsgálat alá kell vetni, hogy a termelés mennyiségének növelése és a vállalat műszaki-gazdasági munkájának megjavítása érdekében az összes lehetőségek feltárhatók legy.enek
A felszerelés jobb kihasználása szempontjából tartalékokat jelentenek a futó—
szalag bevezetése, nagyteljesítményű munkagépek és mechanizmusok alkalmazása, stb., a munkatermelékenységnek a munkaidő jobb kihasználásával való emelése, a munkások szakképzettségénok emelése, a munka' normalizálásának javulása, stb., az anyag—, illetve tüzelőanyagmegtakarításból származó akkumuláció, a selejt meg—
szüntetése, stb. Az e kérdésekre vonatkozó statisztikai anyagot a csoportosítások módszerének alkalmazásával és a vállalatok élenjáró tapasztalatainak megvilágítá—
sával tüzetes közgazdasági elemzés alá kell venni. L. Voiodarszkij és A. Jezsov
A Termelőszövetkezeti Csoportok 1949 december havi adatfelvétele
,,Hazánk felszabadulását/al, a földbirtokreform megvalósításával, a gyárak és bankok államosításával, a népi demokrácia államrendjének kialakításával és meg- szilárdulásával a magyar dolgozó parasztság elindult az emberibb élet útján. A három- éves terv hatalmas beruházásai, a gépállomások létesítése, az állami vetőmag—köl- csönök és egyéb akciók, földhaszonbéileti rendeletek, a szövetkezetek állami támo—- gatása, a gazdag parasztokat erősebben sujtó progressziv adózás rendszerének beveze—
tése megjavították a dolgozó parasztság helyzetét.
Azonban annak ellenére, hogy a dolgozó parasztság sorsa jobbra fordult, gaz—
dálkodása általában a régi maradt, elszórt kis parcelláján jelenleg is ugyanazokkal a módszerekkel gazdálkodik, mint apái és nagyapái. Pedig a dolgozó parasztság életét . esak úgy lehet tartósan és hathatósan jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgaz- ' daságba—n ugyanúgy, mint az iparban, nagyüzemi gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédő szere- ket, stb. alkalmazunk. Csakis a nagyüzemi termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jólétet és műveltséget, villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, _ jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, —— szóval mindazts amitől a mi dolgozó
parasztságunk és gyermekei még jórészt el vannak zárva.
_A nagyüzemi termelés megvalósításának útja a dolgozó parasztság számára:
a szövetkezési A szövetkezetekben való társulás és a közös termelés segítségével ' dolgozó parasztságunk biztosíthatja magának a nagyüzemi termelés előnyeit, elérheti, és túlszárnyalhatja a hajdani nagybirtokok termelési eredményeit. A közös szövet—
kezeti termelés jobb eredményei": a termelés minőségének megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama már nem maroknyi nagybirtokost fog gazdagítani, mint az a régi világban történt, hanem azokat, akik a nagyüzemi termelés előnyeinek bizto- sitása érdekében a termelőszövetkezetekben egyesülnek: a dolgozó parasztságot
fogja emelni és gyarapítani". _
Ezekkel a szavakkal kezdődik a közösen termelő szövetkezeti csoportok műkö—
'dési szabályzata. A magyar dolgozó parasztság elindult az úton, melyet a nép vezetői mutattak meg neki, mint helyes és járható utat. ,,A termelőszövetkezeti mozgalom
Magyarországon letette a vizsgát, megállta a helyét és mély gyökeret eresztett/'I)
A Központi Statisztikai Hivatal által 1949 végén végrehajtott adatfelvétel eredményei és az eredményeknek egy régebbi, a Földművelési Minisztérium Szövet- kezeti Főosztálya által 1949 júniusában kiadott adatokkal való összehasonlítása is a fenti tényeket támasztja alá számokkal.
Az adatfelvétel adatait közvetlenül a Termelőszövetkezeti Csoportok szolgál- tatták, de mivel a kérdezés időpontja egybeesett a Termelőszövetkezeti Csoportokat felülvizsgáló bizottságok ellenőrzési tevékenységével, a Központi Statisztikai Hivatal által kibocsátott kérdőíveket is ezek a bizottságok töltötték ki s így az adatfelvétel ,is elhúzódott kb. két hónapig, a felülvizsgálat időtartamáig.
A felvétel adatai 1949 decemberi dátummal lettek ellátva, mivel mind a terület, mind a tagok szempontjából a Földművelési Minisztérium által vezetett folyamatos összesítő nyilvántartás ezen időpontbeli adatai felelnek meg az itt részletezésre kerülő adatgyüjtés végeredményeinek. A Termelőszövetkezeti Csoportok gyors fejlődése következtében a csoportok viszonyai részben már a felvétel alatt s részben pedig azóta megváltoztak. Igy például a közzétett táblák szerint a Termelőszövetkezeti
Csoportok összterülete 316.448 kat. hold, holott ma már ez a terület elérte a 364.000
kat. holdat. Ha azonban a statisztikai adatok nem is tudnak lépést tartani a gyors fejlődéssel s az összes területnek, a tagok számának, stb. adatai a fejlődés által ma már 'túlhaladottak, az adatgyűjtés mégis jó tájékoztatást nyujt, egyrészt a mintegy két hónappal ezelőtti, a Földművelési Minisztérium által végzett első adatfelvétellel és az országos adatokkal való összehasonlításra, másrészt a Termelőszövetkezeti Csoportok tbelső viszonyainak vizsgálatára. Feltehető ugyanis, hogy bármily gyorsütemű is a fej- lődés, fő irányait tekintve ma sem mutat lényegében más képet, mint néhány héttel ezelőtt..
A Termelőszövetkezeti Csoportok a magyar falvakban egyre népszerűbbek; ma
*már minden harmadik község rendelkezik Termelőszövetkezeti Csoporttal s alig'van olyan község, melyben a dolgozó parasztok újabb csoportok megalakításának gondo—
latával ne foglalkoznának. A Termelőszövetkezeti Csoportok területi vonalán ez az
;állandó növekedés a legszembetűnőbb.
A Termelőszövetkezeti Csoportok területében rövid két hónap alatt igen nagyfokú
növekedés következett be. 1949 júniusában a Termelőszövetkezeti Csoportok össz—_
területe 95.447 kat. hold volt, Magyarország összterületének O.6%—a, 1949 december közepén eaa terület 316.448 kat. holdra növekedett, ami már Magyarország összterü—
letének 2.0%—a. A területi növekedés az említett rövid idő alatt tehát 231%—os. Komoly és céltudatos munkával elértük az őszi fejlesztési terv által előírt területet és így a Termelőszövetkezeti Csoportok megművelt területe háromszororása :emelkedett.
1. sz. tábla
A Termelőszövetkezeti Csoportok összterülete az ország összterületének százalékában .,"
1949 június, 1949 december
.1949 1949 A terület
Megnevezés június december növekedése
kat. hold "Árban
Termelőszövetkezeti Csoportok összterülete. 95.447 316.448 231 Magyarország összterülete ... 16,158.146 16,158.146 ——
Termelőszövetkezeti Csoportok összterülete
az ország összterületének %—ában ... 0.6 2.0 —
!) Rákosi elvtársnak a Termelőszövetkezeti Csoportok és Gépállomások országos tanácskozásán ei—
.mangzott beszédéből.
4?
De nemcsak területük növekedésébenvertek el komoly fejlődést, a Termelő? ',
Szövetkezetek, hanem lényeges változáson ment keresztül a területnövekedés szár—mazása is.1949 júniusában a belépett tagok inkább földnélküli agrár-proletárok voltak, a Termelőszövetkezeti Csoportok területének csak 12%— a származott beadott saját földből, valamint egyéni bérletből és 88%— a osztatlan esoportbérletből alakult;
Az 1949 decemberi adatfelvétel idején ez a származási arany megjavzult a beadott saját föld és egyéni bérlet elérte a 40%—ot és az osztatlan csoportbérlet 60/o—ra esett vissza.
2. sz. tábla
A Termelöszövetkezeti Csoportok földterületének százalékos megoszlása a terület számozása szerint *— 1949 június, 1949 december
., ., . Osztatlan
Sajat fold Egyéni bérlet csoportbérlet Összesen
kat. holdi % kat. holdi % kat. hord! % kat. holdl %
3.4 84.411 884 95.447 100.0 : 61 189.703 60.0 316448 100.0
A megíigyelés időpontja
8.2 3.192 ' 33.9 19.372 1949 december ... 107373
! 1949 június ... 7 .844
A Termelőszövetkezeti Csoportoknak nemcsak a területe, hanem a birtoknagyság—
csoportokban való elhelyezkedése is kedvező irányban fejlődött. Ez a különböző birtoknagyságok közötti kategóriás felosztás az 1949 júniusi adatgyüjtésből nem állt fendelkezésre s így első időpontnak 1949 májust vettük, mint összehasonlítási alapot., Ennek alapján látható, hogy 1949 májusban a, Termelőszövetkezeti Csoportok leg—
nagyobb része, 7—7% a, számszerűleg a 200 kat. holdon aluli kategóriában helyezkedik el és 17%- a a 201—400— asban. Ez a helyzet javult 1949 decemberére. A fősúly, 5201A,, még mindig a legalsó kategóriában maradt, de már 35. 7% helyezkedik el a másodikban.
Érdekes képet kapunk, ha az összterület változását csoportonkint és kategóriánkint vizsgáljuk. Míg 1949 májusában a 'lermelőszövetkezeti Csoportok területének 44%—a esett a 200 kat. holdon aluli legkisebb kategóriába és 29% a a 201—400 kat. holdig terjedö kategóriába, addig 1949 decemberben már csak 27% tartozott a 200—as kate- góriába és a legnagyobb súly, 42%, áttolódott a 201—400 kat. holdig terjedő birtok—
nagyságcmportba.
Függetlenül a kategóriák közötti mozgástól, a kategóriákon belül is van egy bizonyos felfelé irányuló eltolódás, mert míg májusban a 200 kat. hold alatti kategória átlagos területe 92 kat. hold volt, addig decemberben ez az átlagos terület már 123 kat.
hold lett. A fejlődés tehát az egy tagban nagyobb terület felé halad.
A 3. sz. tábla a Termelőszövetkezeti Csoportok számának és területének alakulását.
mutatja a két időpont között %— okban és abszolút számokban. Ezenkívül mutatja az egy szövetkezeti dolgozóra eső átlagterületet birtoknagyságcsoportonkint.
3. sz. tábla
ZA Tunnelös tavolkeleti Csoportok számának és összterületénok alakulása kategóriánkint,
—— 1949 május, 1948 december
1949 májusában 1949 decemberében ki
A csoportok nagysá az ez! ,
kategóriánkint ga a csoportok a, csoportok a csoportok ** CSOPÉ'tOk szövetkezeti "
száma osszterulete száma összterulete , ddSOZÓrR
kat. hold kat. hold V"
kat?shold
aoodkoi. holdon alul ... 443 40.987 709 87.391 4.4
201—4100 kat. holdig ... 97 27.318 488 135.084 6.0
401—600 ,, ,, ... 25 11.996 126 59.413 6.3
Gill—800 ,, ,, ... 7 4.665 30 20.415 6.8
801—1 990,,, ... 4 3.402 8 7.200 6.1
1. 000 km holdon felül ... 3 3.857 6 6-945 6.0
Összesen . . 579 92.225 1.367 ! 318448 l 5.5
Erőteljesen csökkent a szövetkezeti tagok egyéni gazdasága. 1949 júniusában a tagságnak 37 %-a bírt egyéni gazdasággal és egyéni tulajdonban akkora terület volt, mint a Termelőszövetkezeti Csoportok területének 20%—a. Deeemberre a helyzet igen nagy mértékben megváltozott s a tagságnak már csak 3%—a rendelkezik egyéni gazda——
taggal, a Termelőszövetkezeti Csoportok földterületének alig több, mint 1/2%—án,.
A cél az, hogy az egyéni'gazdálkodás a csoporttagoknál teljesen megszűnjék és ezt a célt egyre inkább megközelitjük.
Az egyéni gazdasággal rendelkezők adataiban a háztáji gazdasággal rendel—
kezők nincsenek benne. Ezeknek a száma decemberben 20.640 család volt, kik összesen 11.703 kat, holdat kezeltek háztáji gazdaságként. Egy családra 0.6 kat. hold esett, amely terület háztáji gazdaságként nem egészségtelen. A kimutatott háztáji gazdálkodást folytatók száma nem teljes, mert igen nagyszámú volt az olyan kérdő- ívek száma, ahol ezt a kérdés egyszerűen nem válaszolták meg. A 4. sz. tábla az egyéni gazdálkodást folytatók adatait szemlélteti a két időpont között.
4. sz. tábla
Csoporton kívüli gazdálkodást folytatók száma és százalékos aránya az összes csoport—
tagokhoz és az összterülethez viszonyítva —— 1949 június, 1949 december
Csoporton—
Az összes kivüli Az összes Az összes
A megfigyelés időpontja tagok gazdálkodást csoporttagok Összterület terület
száma folytató %-ban %-han
tagok száma
1949 június ... 12.907 4.775 870 19.552 20.5
1949 december ... 57.733 , 840 2.8 2.158 0.6
A csoporttagok számát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tagok száma szintén erőteljesen növekedett, azonban kisebb mértékben, mint a terület. Ugyanis, míg a terü—
let 231 %-kal emelkedett, a tagok száma csak 182 %—kal nőtt meg a megelőző felvétel—
hez viszonyítva.
Ennek eredményeképpen 1949 júniusával szemben, amikor a Termelőszövet—
kezeti Csoportok szántóterületéből egy csoporttagra átlag 5.8 kat. hold jutott, decem- berig ez a viszony kissé megjavult, amennyiben egy tagra 7.1 kat . hold esik.
A csoporttagokra eső átlagterületnél valóságosabb képet ad az összes szövetke—
zeti dolgozókra, tehát a csoporttagok és a közös munkában résztvevő segítő családtagok együttes számára eső terület. Ha a csoporttagokon kívül a közös munkában résztvevő—
ket is figyelembe vesszük, akkor egy szövetkezeti dolgozóra 4.5 kat. hold szövetkezeti szántó jut, ami körülbelül az egész ország mezőgazdaságát figyelembevéve, meg—
felel egy—egy mezőgazdasági keresőre eső szántóterület országos számának, ami 4.4
kat. hold körül mozog. '
A fenti viszonyszám kialakításánál azonban nincsenek figyelembevéve azok a családtagok, akik keresőképes korban vannak ugyan, de a szövetkezet munkájában sem tagként, sem segítő családtagként nem vesznek részt. Ezeknek a száma pontosan nem állapítható meg, azonban kétségtelen, hogy ilyenek vannak. Ezeknek a nem segítő családtagoknak a számitásbavételével a Termelőszövetkezeti Csoportban lévő családok keresőire eső szövetkezeti szántóterület kevesebb, mint az egész ország mező—
gazdaságára kiszámított országos átlag.
Az egy főre eső terület rendkívül eltérő a különböző nagyságú termelőcsoportok—
nál. Míg ugyanis az egy szövetkezeti dolgozóra jutó szövetkezeti összterület országos átlaga 5.5 kat. hold, addig a 200 kat. hold alatti kategóriában az átlag 4.4 kat. hold és a 400—800 kat. hold közötti kategóriában 6.3 kat. hold. Az országos átlag mögött természetesen az egyes kategóriákon belül is igen nagy ingadozások rejlenek. Igy például a 200 kat. hold alatti kategóriában 4.4 kat. holdas átlag mellett Szabolcs, Szat—
már, Heves és Vas megyék átlaga 3.5 kat. hold körül mozog, míg a magasabb kategó—
riáknál a 10 kat. holdas megyei átlag is elég gyakori. Találunk azonban a BOD—800 kat.
holdas kategóriákban is olyan megyei átlagot, melyben egy dolgozóra 4 kat. holdnál kevesebb terület jut. Ezekből a számokból láthatjuk, hogy a szövetkezetek munkaerő—
ellátottsága teljesen rapszódikus és egyedül a legalsó kategóriában egyenletes.
Ugyancsak jelentős változások és javulások történtek a tagok szociális össze—
tételének vonalán is. Ennek a kérdésnek a helyes megválaszolásában nehézséget okoz, hogy a kérdőív csak a tagokat, nem pedig a családokat, gazdaságokat tudakolta, s így például a birtokos parasztság családtagjai nem gazdaságkategóriájnkban, hanem a nincstelen mezőgazdasági munkás rovatában, a földdel nem rendelkező mezőgazdasági
Si
,
proletárokkal és családtagjaikkal: a tényleges, nincstelenekkel együtt jelentkeztem
Hogy mégis megközelítően helyes képet kapjunk, a következőképpen jártunk el. Más
forrásból származó adatgyüjtésből megállapítottuk, hogy a tagok közül 1594, áll nemcsaládfőkből, hanem családtagokból. Ennek alapján a közép— és szegényparasztok ;
eredeti létszámának 15 %-át levontuk a nincstelenektől és hozzáadtnk a középparasztok, illetve a szegényparasztok számához. E kiigazítás végrehajtása után megállapítható, hogy míg júniusban legnagyobb súllyal az agrárproletárok rendelkeztek és a második kategóriával, a szegényparasztival, együtt az egész tagságnak 97.0%—át tették ki.
addig decemberben a súly áttolódott a szegényparasztok kategóriájára és az agrár—
proletariátns viszonylagos súlya júninshoz képest kb. felére csökkent. További jelentős változás, hogy míg a középparasztok júniusban az össztagságnak csak 1.5 %—át tették ki, addig decemberre súlyuk 13.7%—ra emelkedett. Ezekből a számokból is kiderül, hogy a kisbirtokos parasztság is kezd megbarátkozni a szövetkezeti gondolattal és a kollektív gazdálkodás eszméjével.
5. sz. tábla
A Termelőszövetkezeti Csoportok tagjainak száma és százalékos aránya az össztugsáubox viszonyítva a szociális összetétel szerint —— 1949 június, 1949 december
M é Tagolkgígáma Az öísz- Tagtiláíőáma Atz önám-
egnevez s tags ; a g
júniusában %—-ában (160333;e'é' et,—§ban
Agrárproletár ... 7.173 55.15 9.939 273
Szegényparaszt ... . . . 5.338 41.41 20.946 563
Középparaszt ... 200 1.5 4.937 1387
Egyéb foglalkozású ... 196 1.5 9 3 2.7
Összesen ... . ... 12.907 100.0 36.406 100.0
Megállapíthatjuk a számokból, hogy a Termelőszövetkezeti Csoportok szociális összetétele igen nagyfokú javulást mutatott a vizsgált időszak alatt, de a férfiak és nők számarányának megoszlása kevéssé előnyös és ezen a téren még hiányosságok vannak.
Az összes tagságnak 83 %-a férfi és csak 17 %—a nő. A Termelőszövetkezeti Csoportok és Gépállomások országos tanácskozásán erre a kérdésre is rámutattak és elhatá- rozták a nőknek a Termelőszövetkezeti mozgalomba való fokozottabb bevonását, leszögezve, hogy ez a Termelőszövetkezeti Csoportok fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges.
A Termelőszövetkezeti Csoportok típusainak megoszlása is igazolás a dolgozó parasztság érettségére és a társasgazdálkodás fejlesztésére való bajlandóságára.
A már korábban is túlsúlyban lévő legfejlettebb, a szocialista gazdaságot a leg—
jobban megközelítő III—as típusú, közösen gazdálkodó Termelőszövetkezeti Csoport súlya tovább nőtt és az I—, II—es típusúé tovább csökkent, amennyiben a III—as tipusú 83.5% helyett, decemberben már az összes csoportok 94.4 %—át teszi ki. _
A csökkenés legnagyobb a középső típusnál, amely előző súlyának harmadánál kevesebbre esett vissza. Erről a folyamatról ad képet a 6. sz. tábla.
6. sz. tábla
A Termelöszövetkezeti Csoportok száma és százalékos megoszlása típusonkint
—— 1949 május, 1949 december
Termelőszövetkezeti 1949 május 1949 december
Csoportok típusai szám % szám %
I-es tipus ... 51 5.9 36 2.6
II ,, ,, ... 84 10.6 41 3.0
III—as ,, ... 444 835 1.290 94.41
Összesen ... 579 mm 1.367 [ 100.o
Érdekes, hogy a Termelőszövetkezeti Csoportoknál a gabonaterületnek az összes szántóterületből való részesedése viszonylag alacsonyabb az országos átlagnál. Míg ugyanis az ország összes szántóterületéből 36.6%—ot tesz ki az őszi búza és rbzs vetés- területe, addig a Termelőszövetkezeti Csoportok összes szántóterületéből csak 29.994, a gabonáé. Itt már mutatkoznak az észszerű nagyüzemi gazdálkodás hatásai, t. i. nem
:! gabonaterületet növelik, hanem azonos nagyságú területen a termésátlagok emelésével érik el a nagyobb terméseredményeket és a megmaradt területeket takarmány termesz- tésére és belterjesebb termelésre használják fel.
A Termelöszövetkezeti Csoportok őszi búza és rozs vetésterülete az ország vetés—
területének 2.4 %—a. (7. sz. tábla.)
7. sz. tábla
A Termelőszövetkezeti Csoportok öszi búza és rozs vetésterülete az országossal egybevetve —— 1949
Termelőszövetkezeti Csoport Országos
Megnevezés vetésterülete vetésterülete vetésterület vetésterület
kat. hold szágíóögígía kat. hold szágíóöálsígíam
! Öszi búza és rozs ... 86.710 ! 29.9 3,508.000 * 36.6
Ha a Termelőszövetkezeti Csoportok területi megoszlását művelési ágankínt vizsgáljuk és a kapott eredményeket összehasonlítjuk az országos helyzettel, megállapít—
hatjuk, hogy a Termelőszövetkezeti Csoportok összes szántóterülete 82 %, szemben az
országos 592 %—kal. A nagy eltérés onnan adódik, hogy az országos területben viszony- lag nagy súlya van a nem művelhető erdő— és egyéb területeknek, melyek a Termelő- szövetkezeti Csoportoknál egyáltalán nem, vagy csak kis súllyal vannak képviselve.Az egyes művelési ágak növekedése a Termelőszövetkezeti Csoportoknál nagyjából arányos, kivételt képez ez alól a legelőterület, mely a júniusi időponthoz képest viszony—
lag csökkent. Az első megfigyelési időpontban a legelő az egész terület [11.5 %—a volt, ami decemberre 8%—ra esett vissza. Ez a területi visszaesés nem előnyös az állatállo- mány takarmányozása szempontjából, de természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a Termelőszövetkezeti Csoportokba lépő kisparasztság igen kis mértékben, vagy egy- általán nem rendelkezett legelővel. A 8. sz. tábla mutatja részletesen, két időpontban, a művelési ágak szerinti területi megoszlást országos viszonylatban és a Termelőszövet—
kezeti Csoportoknál.
8. sz. tábla
A Tennelőszövetkezeti Csoportok területének százalékos megoszlása művelési ágak szerint az országoshoz viszonyítva —— 1949 június, 1949 december
Termelőszövetkezeti Csoportok
Országos
ter-illeto területe
Művelési ágak területe 31231? területe 1133" ,
? —ában fy —ában terület..
0 " terület az összterület
%—ában 1949 június 1949 december
75.575 79.1 259318 szo 9,573.962 59.2
4.039 4.2 14.766 4. 1,065.238 6.6
10.865 11.5 25.706 8.0 1,657.657 102
333 0.4 1.497 0.5 251384 1.6
1.528 1.6 2.587 0.8 —— ——
870 0.9 3.124 1.0 417307 2.6
2.237 2 3 9.450 3.0 3,191.998 19.8
Összesen.. 95.447 l 100.o
316.448 ] 1oo.o 16,158.146 100.o A Termelőszövetkezeti Csoportok állatállománnyal való ellátottsága alacsony, mivel ismeretes, hogy a szegényparasztságnak, amely elsősorban lépett be a TSzCs—ba, állattal való ellátottsága gyenge. A TSzCs—ba lépő szegényparasztoknak tehát nem is állt módjukban állatot vinnia Csoportokba. Láthatjuk ezt, ha párhuzamot vonunk az országos állapotokkal. A Termelőszövetkezeti Csoport szántóterülete az országos
szántóterületnek 2.7%-a, ezzel szemben a Termelőszövetkezeti Csoportok állatállo—
mánya az országos állatállománynak csak 0.7%—át teszi ki. Ha az állatállományt, átszámítjuk számos—állatra, megállapíthatjuk, hogy míg a Termelőszövetkezeti Csopor—
toknál egy számos—állatra 123 kat. hold szántóterület jut, addig országos viszony- latban ez jóval szebben alakul és csak 3.3 kat. holdat mutat.
Egyedül a juhoknál kedvezőbb a Termelőszövetkezeti Csoportok állattal való ellátottsága, amennyiben ott egy juhra 1.3 kat. hold legelő esik, míg országos viszony—
53
latban egy julira 2.2 kat. hold legelő jut, A 9. sz. tábla a Termelászövetkezeti' Csoport állatállományát az országos állatállománnyal összehasonlítvá és
mutatja be;
A Termelőszövetkezeti Csoportok jószágállománya az országos állatállomány. '
9. sz. tábla
százalékában és számos állattal) átszámítva _ 1949
annak százalékáb
., — Termelőszövet—
Termeloszovet— keleti Csapat—'
Megnevezés kezeli Országosan toké az mzáges
Csoportoknál %,.ában
Számos állat') ... 20.972 2,900.000 0.7 Szántó ... 259318 9,573.962 2.7
Egy számos állatra esik szántó kat. hold ... 12.33 3.3 __
Juhállomány, db ... . . . 19.571 750390 2.6
_ Legelő kat. hold ... 25.706 1,648.000 1.5
, , Egy juhra esik legelő kat. hold ... 1.3 2.2 -—-
1) Egy számos állat megfelel 500 kg élősúlynak. (Pl: 10 db. juh : 1 számos állat.) ') Ebben a rovatban csak ló, szarvasmarha, sertés és juh szerepel.
Érdekes képet kapunk, ha megnézzük, hogy miképpen alakul a Termelőszövet—
kezeti Csoportok állattal való ellátása a tagok által és az állam által. A táblát nézve megállapíthatjuk, hogy a lovaknak 65.3%—át, a szarvasmarháknak 79.1%—át és a sertéseknek 99.1%—át-az állam adta. (10. sz. tábla.) Az állattal való ellátott'ságnak a TSzCs—nál kisebb jelensége van. Az állatok itt figaerő szempontjából a gépe-sítés következtében csak kisebb mértékben jönnek számításba. Igy például a TSzCs 1949—es őszi szántóterületének 98.7 %-át már a gépállomások gépeivel szántották fel.
10. sz. tábla
A Tennelőszövetkezeti Csoportok részére a tagok által bevitt és az állam által adott állatok száma az összállatállomány %—ában ——- 1949
ÉÖÉÉÖÉÉÉ Tagok által Tagok által A kormányzat által adott
, _ beadott beadott állatok
Megneveles C59P0't0k állatok . állatok
allat- sráma ( "" —a "*
állománya ' I ") száma ] %—8
Ló: ... 4.723 1.638 ; (343 3.085 ' 65.18
Szarvasmarha ... 12.880 2.689 [ 20.21 10.191 79.1
... 21.973 194 ) 0.9 21.779 994
19.571 598 ) 3.1 18.973 96.9
A Termelőszövetkezeti Csoportok állatállománnyal való gyenge ellátottságát akkor is megláthatjuk, ha a Csoportok istállótrágyával való ellátottságát és annak használati fokát vizsgáljuk. Az adatok szerint az összes szántóterületnek csupán 5—.71%—át trágyázták istállótrágyával a kívánatos 20—25% helyett. Enyhül ez a kép, ha megvizsgáljuk a műtrágya alkalmazását. Itt igen kimagasló eredményt kapunk, , mennyiben a Termelőszövetkezeti Csoportoknál az őszi vetésterület egy kat. holdj'ára közel 100 kg műtrágya jut, szemben az országosan egy kat. holdra jutó 6 kg átlaggal.
11. sz. tábla
A Temlelőszövolkezetl Csoportok és a magángazdaságok műtrágynl'elhasználása
—— 1949
, , Egy kat. hold
' , ., Öszi vetésterület Felhasznált ószivetésterületre
Megnüue—S kat. hold műtrágya esik műtrágya,
vagon kg x
Termelőszövetkezetl Csoportok ... 94.144 872 92.6
— Magángazdaságok ... 3,502.210 2.085 6.0
Istállótrágyával megtrágyáztak 14322 kat. holdat, az összes szántóterület
5.71 %—át. ,g
A Termelőszövetkezeti Csoportok háztáji gazdaságainak állattal való ellátottsága jónak mondható.
Minden Termelőszövetkezeti Csoportban lévö családra átlag egynél valamivel több sertés és minden második családra egy—egy szarvasmarha jut. Igy sertések tekintetében már elértük, szarvasmarha tekintetében pedig félig megközelítettük az 1950. év végére kijelölt célt, amely szerint minden tei'melőszövetkezeti családnak legyen hízója és tehene. A 12. sz. tábla a családokra jutó jószágmennyise'get mutatja.
12. sz. ábra
A termelöszövetkezeti családok jószágállománya —— 1949 december
Megnevezés Állatok szszáma Egy cÉiÉgl-a jut
LÓ ... 2.214 0.1 Szarvasmarha ... 13.770 0.5 Sertés ... 83.691 1.1 Juh ... 3.276 0.1
Az itt felsorolt adatok komoly eredményekről adnak számot, de le kell szögez—
nünk, hogy a Termelőszövetkezeti Csoportok még csak az első, kezdő lépéseket tettél;
meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás terén és még igen sok a tennivaló a szövet—
kezeti gazdálkodás kifejlesztése s a Termelőszövetkezeti Csoport—tagság életszínvonalá— ' nak emelése tekintetében. A nagyobb eredmények elérése, az életszínvonal emelkedése nemcsak a szövetkezeti vagyont és a tagok jólétét növeli, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy eredményeik láttán dolgozó parasztságnak tízezrei, sőt százezrei győződjenek meg
a szövetkezeti út helyességéről. Dr. Kőszegi András
* A tervenfelüli akkumulációért, a vállalatok rentabilitá- sáért folytatott harc és az állami statisztika feladatai*
A Szovjetúnió gazdasági fejlődésének legfontosabb alapja a szocialista akkumu—
láció állandó növelése. ,,. . .a reprodukció marxista elmélete azt tanítja, hogy a modern társadalom nem fejlődhetik, ha évről-évre nem akkumulál, akkumulálni pedig lehe—
tetlen évrőI—évre folyó bővített reprodukció nélkül." (J. V. Sztálinf)
A Szovjetúnió népgazdasága a bővített szocialista újratermelés törvénye alap—
ján fejlődik.
A szocialista akkumuláció, mint az adott évben újonnan termelt társadalmi termékek, illetőleg a nemzeti jövedelem egy része, a szocialista gazdaság termék- többletét alkotja és a szocialista vállalatok nyeresége és más bevétele (beleértve a forgalmiadó—bevételt, kamatot, stb.) formájában jut kifejezésre.
A Szovjetúnió társadalmi termékeinek értékét a termelési költség, azaz az ősz—
eszes társadalmi termékek termelésére fordított társadalmi munka mennyisége hatá—
rozza meg. Az összes társadalmi termékek értékei —— akár az egyes áruké ———az áruk árában fejeződik ki, amely az áru értékének pénzbeli kifejezése.
' Az áru ára, vagyis az áru értékének pénzbeli kifejezése önköltségre és nyereségre oszlik.
A termelési önköltség a vállalatoknak a termék termelésére fordított költsége:
azaz a nyers—, alap— és tüzelőanyagga villamosenergia, az állóalapok elhasználódása (amortizáció) és a munka díjazása: a munkabér. Tehát a termékek önköltsége a terme—
lés társadalmi önköltségétől, azaz a társadalmilag szükséges munkaráfordítástól abban különbözik, hogy azoknak a kiadásoknak az összegét fejezi ki, amelyeket a termelés.—
ben tényleg felhasználtak (termelési eszközökként, vagy avmunkabérben kifizetett fogyasztási javakként). Tehát a nyereség az áru ára és a termelési önköltség közötti különbségben jut kifejezésre. Adott árszínvonal mellett a szocialista vállalatok nye—
resége —— tehát az akkumuláció összege —— annál nagyobb, minél nagyobb a társadalmi össztermelésnek, illetve a nemzeti jövedelemnek a volumene és minél kisebb a termé—
egység önköltsége, minél kisebb az össztermelés önköltsége. A szocialista akkumu—
láció a bővített szocialista reprodukció legfontosabb eredménye, amely az év (vagy
' Vesztnik sztatisztiki, Moszkva, 1949, 1. sz., 42—51. old.
') J. V. Sztálin: A leninizmus kérdései. Szikra—kiadás, Budapest, 1948, 292. old.
