helyzetéről szóló előterjesztést a Bizottság megvitatta. A statisztika végterméke a tájé—
koztatás, ezért senkinek sem lehet közömbös, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket e mun—
ka korszerűsítése érdekében teszünk, milyen eredményeket hoznak. Hozzátette azt is, a Hivatalnak nincs szándékában olyan szabá- lyozást jóváhagyatni, ami a tárcák érdekeivel ellentétben állna. A cél közös: a statisztikai törvény elveinek megfelelően működő, össze- hangolt, egységesen szabályozott, korszerű tájékoztatási rendszer kialakítása.
3. Tájékoztató az 1978. évi adatgyűjtési ter—
vekről
A Központi Statisztikai Hivatal a Statisz—
tikai Koordinációs Bizottság megalakulása óta minden évben rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot adatgyűjtési rendszerének vál- tozásairól. Az Adatgyűjtés-koordináló főosz- tály anyaga beszámol arról a munkáról, a—
melynek eredményeként ésszerűsödött a sta- tisztikai adatgyűjtés folyamata, és kikristá- lyosodtak a következő ötéves tervre vonatko—
zó elképzelések.
Az Adatgyűjtés-koordináló főosztály a Bizottság fó- rumán már számot adott arról. hogy a Hivatal 1975- ben, de kül"nösen 1976—ban lényegesen egyszerűsítet- te adatgyűjtési rendszerét; sikerült (: célszerűséget jobban megközelítő munkamegosztást kialakítani a Hivatal és az igazgatási statisztikai tevékenységet végző szervek között; számottevő előrehaladás történt
— többek között a Statisztikai Koordinációs Bizott—
ság Fogalmi Munkabizottságának munkája nyomán
— a statisztikai adatgyűjtésekben is használt fogal- mak egységesítésében; a társszervek közreműködésé- vel befejeződött a munkaügyi statisztika kampiex' fe- lülvizsgálata: a különféle katalógusok megjelenésé- vel javult az állami statisztika adatgyűjtési rend—
szerének áttekinthetősége.
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szó—
ló törvény és végrehajtási rendelkezéseinek megje—
lenése óta nagyobb lendületet vett munkát természe-
tesen nem tekinti az elért kezdeti eredményekkel be- fejezettnek (ezt a 2021/1976. Mt. h. sz. határozat vég- rehajtása során felmerült, megoldásra váró kérdések tucatjai is alátámasztják), mégis az 1978—es adat- gyűjtési rendszer kialakításánál már nem a további csökkentések végrehajtása az elsőrendű szempont, hanem az, hogy ésszerű módosításokkal a stabili- tás biztosítható legyen. Ez természetesen sem most, sem a későbbiek során nem zárja ki bizonyos kor.
rekciók végrehajtásának lehetőségét az adatgyűjtési rendszerben.
A Hivatal az elmúlt években rátért az ötéves adat- gyűjtési tervek készítésére. Az adatgyűjtési terv öt évre készül. de évenként felülvizsgálatra kerül. s a következő év tervével kiegészül, Az eddigi tapaszta—
latok szerint ez a kezdeményezés bevált. s jól szal- gálja a tervszerűség fokozását. A Hivatal által ter—
vezett. nem rendszeres. nagyobb szabású. illetve je—
lentőségű adatgyűjtésekről a kezdeményezés eredmé—
nyeképpen az érdekeltek a jövőben jó előre tájékoz' tatást kapnak.
Mind az 1978. évi éves, mind az 1978—1982. évi ötéves adatgyűjtési terv kidolgozásánál felülvizsgál- ták az előző évi adatgyűjtéseket is; tételesen ele—
mezték a megfigyelések részletességének, gyakorisá—
gának indokoltságát, a begyűjtött adatok hasznosí- tását. E munka során elsősorban a statisztikai adat—
gyűjtések ésszerűsítésére és stabilizálására vonatkozó irányelveket követték, de szem előtt tartották a szak—
tárcák, főhatóságok, egyéb társszervek észrevételeit, javaslatait és adatigényét is.
Az 1978, évi adatgyűjtési rendszerben csupán mi- nimálisnak mondható változások lesznek. Az 1977.
évi 500 adatgyűjtéssel szemben 1978—ban 487 felvétel végrehajtására kerül sor. Megszűnik 25, szünetel 7 adatgyűjtés. a módositott beszámolójelentések száma 101, és 19 új, eddig még nem tervezett adatgyűj—
tésre született javaslat. A módosított adatgyűjtések egy része csupán azért változott, mert az időközben megjelent fogalomkatalógusoknok megfelelően a kér- dőíveken és a kitöltési utasításokban változtatásokat kellett végrehajtani. A módosítások másik része tech—
nikai jellegű (például kérdőívek összevonása), ami általában adathelycsökkentéssel jár együtt.
A harmadik napirendi pont tárgyalását dr.
Kiss Albert elnökhelyettes összefoglalója zár- ta, megállapítva, hogy az előterjesztést a Bi—
zottság egyetértőleg tudomásul vette.
P. L.
A STATlSZTlKAl FELSÖOKTATÁS BEVEZETÉSE 200. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGUNNEPLÉSE
DR. GYULAY FERENC
1977 októberében ünnepelték a magyar statisztikusok, a statisztika oktatói, elméleti és gyakorlati munkásai a magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 2010. évfordulóját.
Ebben az évben volt ugyanis 200 éve annak, hogy Mária Terézia tanügyi reformja során, a Ratio Educationisban elrendelte a statisz—
tika egyetemi oktatását. és ugyanakkor a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemet Budára helyezte át. Az uralkodó egyidejűleg (1777 szeptemberében) Barics Adalbertet, aki Győrött az akadémián a po- litica-cameralis tudományok tanára volt, az egyetemre a statisztika (valamint az általá- nos történet) tanárává kinevezte, és ezzel
megalapította az azóta is fennálló és ered—
ményesen működő statisztikai tanszéket.1
1A magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 'körülményeirői megemlékeznek a Statisztikai Szemle 1978. évi 1. számában közölt ünnepi előadások. A téma iránt érdeklődők számára ezeken kívül tájékoz- tatást nyújthatnak többek között az alábbi művek:
Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar tör- ténete. 1667-1935. Budapest. 1936. 728 old.: Dr. Ollé Laios: A statisztika egyetemi oktatásának történeté—
hez (1770—1900). Megjelent: A magyar hivatalos statisztika történetéből. Budapest. 1968. 325—333. old.;
Dr. Hoóz István: A polgári statisztika egyetemi ok- tatásának kezdetei, Megjelent: A magyar hivatalos ' statisztika történetéből. Budapest. 1968. 340—343. old.;
ili. Gazda István: Mikor jelent meg az első Ratio Educationís? Magyar Tudomány. 1977. évi 5. sz.
369—371. old.
A statisztika oktatásának a statisztikai tu- domány és gyakorlat fejlődésében betöltött szerepét értékelték az egyetemi statisztikai tanszékek, a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya, az MTA Statisztikai Bizottsága, az MTA Demográfiai Bizottsága és nem utolsó sorban a Központi Statisztikai Hivatal, amikor elfogadták és felkarolták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Statisztikai Tanszékének javaslatát a jubileum megün- neplésére. Bálint József államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének fő- védnökségével az emlitett állami és társadal- mi szervekből bizottság alakult, mely az irányelvek és főbb szempontok kialakítása után az ünnepség megrendezésére Szervező Bizottságot hozott létre. A Szervező Bizottság elnöke dr. Horváth Gyula, a KSH főosztályve- zetője, titkára dr, Gyulay Ferenc, a KSH fő- osztályvezető—helyettese, az MKT Statisztikai Szakosztályának titkára, tagjai, dr. Dányi De- zső, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szol—
gálat igazgatója, dr. Kovacsics József, az ELTE Statisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, dr. Ollé Lajos, az MKKE Statisztikai Tanszékének tanszékvezető egye—
temi tanára, az MKT Statisztikai Szakosztá—
lyának elnöke, Varga Gyula, a KSH főosz- tályvezetője voltak,
A jubileumhoz kapcsolódóan Bálint lózsel államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nöke a statisztika egyetemi oktatása terén végzett eredményes munkájuk elismeréseként a ..Kiváló Dolgozó" kitüntető jelvényt ado- mányozta: dr. Hoóz István kandidátusnak. a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egye- temi tanárának, dr. Horváth Róbert kandidá- tusnak. a József Attila Tudományegyetem tan—
székvezető egyetemi tanárának, dr. Kádas Kálmánnak. a műszaki tudományok doktorá—
nak, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszék—
vezető egyetemi tanárának, dr. Kovacsícs .ló- zselnek, az állam— és jogtudományok dokto- rának. az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárának. clr. Köves Pál kandídátusnak, a Marx Károly Közgazda- ságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, dr. Manczel Jenőnek, a Gödöllői Agrártudo- mányi Egyetem tanszékvezető egyetemi do- censének, dr. Ollé Lajos kandidátusnak. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
tanszékvezető egyetemi tanárának, dr. Pár—
níczky Gábor kandidátusnak. a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
docensének.
A statisztikai felsőoktatás bicentenáriumá- ról való megemlékezéseket 1977. október 25—
én az Eötvös Loránd Tudományegyetem aulá- jában tartott ünnepi ülés nyitotta meg. Az egyetemi
ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt dr. , Ádám György akadémikus, az ELTE rektora, egyetemi tanár. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, dr. Ga-
ramvölgyi Károly kandidátus, oktatási minisz- terhelyettes, az MKT főtitkára, dr. Márta Fe- renc akadémikus, az MTA főtitkára, dr. Kova- csícs József, az állam— és jogtudományok dok- tora, tanszékvezető egyetemi tanár, dr.
Bencze László, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem MSZMP szervezetének titkára, egye—
temi tanár, továbbá Bal/ai László. az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, az egyetemek képviselői, éspedig dr. Kónya István rektor, (KLTE), dr. Tóth József rektor (Agrártudomá- nyi Egyetem, Debrecen), clr. Denke Géza rektorhelyettes (BME), dr. Hoóz István rek—
torhelyettes (PTE), dr. Lökös László rektorhe—
lyettes (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő),
Dr. Kardos Zoltán rektorhelyettes (Agrártudo- mányi Egyetem, Keszthely), clr. Pillís Pál rek—
torhelyettes (Kertészeti Egyetem. Budapest), dr. Csizmadia Ernő dékán (MKKE). dr. Király Tibor dékán (ELTE); a tudományos tanácsko—
zások szekcióelnökei: dr. Kiss Albert, a KSH elnökhelyettese, az MTA Statisztikai Bizottsá—
gának elnöke, Pesti Lajos, a KSH elnökhelyet—
tese, az MKT Statisztikai Szakosztálya Statisz- tikai lntormatikai Szekciójának elnöke, dr.
Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke, dr.
Ollé Laios, az MKKE tanszékvezető egyetemi tanára, az MKT Statisztikai Szakosztályának elnöke, továbbá clr. Jókai Loránd, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára, dr. Horváth Gyu—
la, a KSH főosztályvezetője, a jubileumi ün—
népségek Szervező Bizottságának elnöke.
Az ünnepi ülést dr. Ádám György akadé—
mikus, az ELTE rektora nyitotta meg, majd Bálint József államtitkár, a Központi Statisz- tikai Hivatal elnöke: ,,A statisztikai felsőok- tatás és a statisztikai gyakorlat összefüggé—
sei", dr. Garamvölgyi Károly oktatási minisz- terhelyettes, az MKT főtitkára: ,,A statisztika szerepe a felsőoktatásban és az MKT tevé—
kenységében", dr. Kovacsics József, az állam- és jogtudományok doktora. tanszékvezető egyetemi tanár: ,.A statisztikai felsőoktatás 200 éve" cimmel tartott előadást. (Az elő- adások teljes szövegét a Statisztikai Szemle 1978. évi 1. száma közölte.)
Az ünnepi üléssel egyidejűleg a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat a ista—
tisztikai oktatás fejlődésének bemutatása. jel—
lemzése céljából, valamint a Statisztikai Ki—
adó Vállalat az új kiadványok ismertetése végett könyvkiállitást rendezett az ELTE aulá-
ja előtti folyosón.
A könyvkiállitást Pesti Lajos, a KSH elnök- helyettese nyitotta meg e szavakkal.
,.Talán merész vállalkozásnak tűnik néhány könyv és grafikon felhasználásával bemutatni a magyar egyetemi és főiskolai oktatás 200 éves történetét, és talán még ennél is ne—
hezebb megkeresni azokat a csomópontokat vagy választó vonalakat, amelyek egy-egy korszakot, egy-egy irányzatot elhatárolnak.
Az első minta Schwartner körül sűrűsödik;
elindulva Baricstól, Schwartnert helyezve a csúcsra és követőit a leszálló görbébe.
A második csomópont mennyiségben na- gyobb, de színvonalban alacsonyabb műve- ket ölel fel. A leíró irányzat kötetei szerepel—
nek ebben a tárlóban. Ez a korszak a ma- gántudósok korszaka, akik között olyan nagy—
ságok műveit is bemutatjuk. mint Fényes Ele- két és Konek Sándorét. Konek Sándort ha—
tárkőnek tekintettük, akivel befejeződött a régi, illetve megindult a modern statisztikai
oktatás tudományegyetemeinken.
A harmadik, negyedik és ötödik tárlóban egy nagy statisztikus generáció szellemi ter-
mékeinek kis mintáját találják: Keleti, Kőrösi,
Hunfalvy, Láng, Földes, Fellner és mások mű- veit. Ez a generáció európai rangra emelte a magyar statisztikát, a magyar statisztika oktatását és a magyar statisztikai tudományt.
A két világháború közötti egyetemi statisz- tikai oktatás tananyagát gyűjtöttük össze a következő tárlóban, amely tartalmában is sze- gényebb, mint a korábbi nemzedéké, de mo- nografikus teljesítményében nem marad el elődei mögött.
Az utolsó három tárló — helyszűke miatt
— csak a legfontosabb egyetemi tankönyve- ket, jegyzeteket, tudományos műveket tartal- mazza. Talán eléggé hűen bizonyítja, hogy a szocialista statisztika kialakítása, megszer- vezése egybefonódott a magyar statisztika egyetemi oktatásának reneszánszával. Nem- csak a tananyag tartalmi elmélyülését, ha- nem ágazati kiterjedését is bizonyitani kíván- tuk, arra is felhíva a figyelmet, hogy az ok- tatás, a tudomány és a gyakorlat kooperá- cíója korszakunkban igen termékeny volt.
Hely és idő hiányában nem mutathattuk be azokat a jogszabályokat. intézkedéseket, elaborátumokat, amelyek két évszázadon át biztosították vagy szabályozták a magyar sta' tísztika oktatását: nem térhettünk ki a ma- gyar statisztikai oktatás teljes organizációjá- nak bemutatására sem. Mégis emléket akar- tunk állítani a statisztika tanárainak, feltün- tetve az egyetemeken, jogakadémiákon ok—
tató professzorok névsorát. Azt is bemutat- juk, hogy két évszázad alatt ebben az or—
szágban körülbelül hányan ismerkedtek meg a statisztika módszereivel és gondolatvilágá—
val az egyetemeken. és így közelebb kerül—
hettek a társadalmi—gazdasági valósághoz.
Leninnel együtt valljuk és hisszük, hogy a statisztika minden korszakban, de különösen a szocializmus építésének körülményei között a társadalmi megismerésnek egyik leghatal—
masabb fegyvere. és úgy véljük, hogy ennek a fegyvernek ügyes forgatására, hasznos fel- használására a múltban is, a jelen körülmé—
nyek között pedig különösen jól törekedtünk.
Kérem, tekintsék meg közelebbről a kiálli- tott dokumentumokat."
1977. október 25—én este Bálint József ál—
lamtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal el- nöke a magyar statisztikai felsőoktatás beve- zetése 200. évfordulója alkalmából az inter- continental Szálló különtermében fogadást adott a jubileumi ünnepségek tisztségviselői és előadói részére. A fogadáson megjelent dr. Príeszol Olga, az MSZMP KB tagja, a Közalkalmazottak Szakszervezete főtitkára.
dr. Bal/ai László, az MSZMP KB Gazdaságpo—
litikai Osztályának osztályvezető—helyettese.
lan Kazimour, a Csehszlovák Szövetségi Sta- tisztikai Hivatal elnöke, dr. Garamvölgyi Ká—
roly oktatási miniszterhelyettes, dr. Ádám György akadémikus. az ELTE rektora, dr. sc.
G. Forbrig professzor (Rostock, NDK), G.
Förster professzor (Berlin, NDK) és Bosko Ki- talievics, a Jugoszláv Statisztikai Társaság el—
nörke.
*
A programnak megfelelően 1977. október 26—án megkezdődtek a tudományos tanács- kozások. A tanácskozások négy szekcióban folytak: l. Statisztikatörténeti, ll. Demográfiai
és Társadalomstatisztikai, Ill. Gazdaságsta-
tisztikai és N. Matematikai statisztikai — Sta—
tisztikai informatikai szekcióban. Az első két szekció az Eötvös Loránd Tudományegyete—
men, a III. a Marx Károly Közgazdaságtudo- mányi Egyetemen, a N. a Budapesti Műsza—
ki Egyetemen tartotta ülését. Az előadásokat a résztvevők sokszorosított formában előre megkapták, így azokat az ülésen az előadók csak röviden ismertették, illetve kiegészítet- ték. A korreferensek azonban részletesen elő—
adták hozzászólásukat, amire egyrészt a vita megindulása érdekében volt szükség, más- részt több olyan korreferátum is elhangzott, amelyet a kiadott program technikai okok miatt nem jelzett, és azok sokszorosítására sem volt mód.
Az alábbiakban röviden ismertetjük az egyes szekciókban megvitatott előadásokat, az elhangzott korreferátumokat, a vitát. Meg- emlitjük. hogy az előadások és korreferátu—
mok a jubileum alkalmából kiadandó kötet—
ben meg fognak jelenni. (Előre láthatóan 1978. második fejében hagyja el a sajtót.) I. Statisztikatörténeti Szekció
A Szekció dr. Kiss Albert kandidátus, a KSH elnökhelyettese, az MTA Statisztikai Bi—
zottságának elnöke elnökletével tartotta ülé- sét. Az ülés elnökségében helyet foglalt dr.
Kovacsics József, az állam- és jogtudományok
doktora, tanszékvezető egyetemi tanár (az
ülés egy részében) és dr. Hoóz István kandi- dótus, a PTE rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanár, a Szekció tudományos szer- vezője. Dr. Horváth Róbert kandidátus, tan—
székvezető egyetemi tanár (JATE), a Szekció
társszervezője, az ülés időpontjában külföl- dön tartózkodott, így azon részt venni nem tudott. Nem vett részt az ülésen dr. M. W.
Flinn professzor (Edinburgh—i Egyetem, Skó- cia) sem váratlan elfoglaltsága miatt. Mind- kettőjük előadása ennek ellenére beérkezett, és azokat a résztvevők meg is kapták.
Dr. Kiss Albert elnöki megnyitójában, ösz- szefoglalva a programban meghirdetett elő—
adások lényeges mondanivalóit, rámutatott arra, hogy a tudományos tanácskozások célja itt és a többi szekcióban egyaránt az. hogy történeti visszatekintések keretében emlékez- zünk a statisztikai tudomány — a statisztikai oktatás — és a statisztikai gyakorlat által ed—
dig megtett útra, az elért eredményekre, ugyanakkor a statisztika ma élő problémái—
nak felvetésével. vitára bocsátásával segít- sünk előrehaladni a gondok megoldásához vezető úton és építeni a még jobb. még ered—
ményesebb statisztikát. Az utóbbi évtizedek hazai statisztikai konferenciáít tekintve első ízben kerül sor a statisztika oktatása törté- netének és problémáinak átfogó tárgyalásá-
ra, vitatására.
Dr. Csizmadia Andor, az állam- és jogtu-
dományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár (PTÉl ,,A statisztika önállósulási törek—
vése az államtudományok körében Magyar-
országon a XIX. század fordulóján" c. elő- adásában rámutatott azokra az összefüggé- sekre, amelyek a statisztikát az államtudomá—
nyak legfontosabb ágaival, a politikával és a közíogaal összekapcsolták. Behatóan faa-
lalkozott Borics Adalbert, az első statisztika- tanár és Schwarlner Márton ,,az első speciá- lis statisztika" szerzőjének munkásságával. Az előadás méltatta annak a korszaknak ered- ményeit. amikor a magyarországi statisztika az államtudományok különböző áaai között megtette az első lépéseket. hogy közülük ki- válva. de eredményeiket felhasználva studiu- mát önállóvá fejlessze, s ezzel tudományágá- nak európai szintjére felsorakozzék.
Dr. Hoóz István kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár előadása a statisztikának a jogászképzésben betöltött helyét, szerepét, il—
letve ezek alakulását tárgyalta. Azt vizsgál- ta, hogy a tantervekben az elmúlt évszáza- dokban milyen súlya, jelentősége volt a sta- tisztikának, illetőleg, hogy a jogászképzés célja, a tudomány fejlettsége és a történelem sorsfordulatai milyen tananyag oktatását tet- ték lehetővé. A statisztikai felsőoktatás 200 éves történetét áttekintő dolgozat bemutat- ta azt a folyamatot, amelyben a statisztika a jogtudományoktól távolodva főtantárgyból kisegítő tárggyá lett, majd a mai, szocialista jogászképzés keretében a marxista—leninista szellemű tananyag kialakításával, folyamatos korszerűsítésével szerepe és jelentősége is—
mét erősen megnőtt, és a jogászképzés cél- jait valóban szolgáló tantárgy lett.,
Hoóz professzor előadásához kapcsolódott dr. Melega Tiborné egyetemi adjunktus (MKKE), korreferátuma, amely a statisztika
oktatásáról szólt a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a tanszékkel szemben támasztott követelmények figyelembevételével áttekintet- te az Egyetem alapítása (1948) óta használt tananyagokat Theiss professzor előadásaiból készített jegyzetektől Köves Pál és Párniczky Gábor 1973—ban megjelent új tankönyvéig.
Úgyszintén Hoóz professzor előadásához készitett korreferátumot dr. Mádai Lajos tu- dományos osztályvezető (OK!) .,A, statisztika oktatásának kezdete és újabb szerepe az or- vostanhallgatók képzésében" címmel. Ma- gyarországon éppen száz évvel ezelőtt az 1877/78—as egyetemi tanévben kezdték meg a statisztika oktatását az orvostanhallgatók részére. A Budapesti Tudományegyetem or- vosi fakultásán Fodor József, a közegészség—
tan és járványtan első hazai tanára ekkor kezdte meg a ,,közegészségi statisztika" el- nevezésű tárgy előadását. Ez a' tény a sta- tisztika története szempontjából is jelentős, mert a statisztika orvoskori előadásában Ma—
gyarország a világon az elsők között foglal helyet. Jelenleg a statisztika általános alap—
jait, a demográfia és az egészségügyi sta- tisztika fogalmait az orvostudományi egye- temeken a ,.társadalomegészségtan és egész—
ségügyi szervezéstudomány" c. tárgy féléves programia keretében oktatják.
Dr. Horváth Róbert kandidátus, tanszék—
vezető egyetemi tanár .,A magyar statisztikai felsőoktatás külföldi forrásai és kapcsolatai"
c. előadását távollétében a szerző összefog- lalója alapján dr. Baíázs józsef ismertette.
Hangsúlyozta a szerző, hogy bár a Hatvani István által Debrecenben az 1757—es években meghonosodott valószínűségszámítási elméle- ti oktatás és annak nébességstatisztikaí al- kalmazott része formájában politikai aritme—
tikai hatások is mutatkoztak már 200 évnél korábban is felsőoktatásunkban. ennek elszi- getelt és nem rendszeres jellege miatt a ma- gyar statisztikai felsőoktatás kezdeteit a ,,Ra- tio Educationis"—tál kell számítanunk. A ma- gyar statisztikai felsőoktatás a statisztikai tu- domány nem matematikai irányát képviselte a második világháborúig. és főleg a— német nyelvű közép—európai forrásokra támaszko- dott. A felszabadulás után először vált le- hetővé a teljes újraorientálódás a tud—omá- nyos szocializmus elméleti bázisán és a szov- jet általános statisztikai és matematikai sta- tisztikai tudomány segítségével.
Dr. M. W. Flinn professzor (Edinburgh—i Egyetem, Skócia) .,A statisztika oktatása Nagy—Britanniában" c. korreferátumával Hor- váth professzor előadásához kapcsolódott. A korreferátum bemutatta, hogy Nagy-Britanni—
ában a statisztikai tudomány és oktatás fej- lődésében három szakaszt lehet megkülön—
böztetni. Az elsőben, a kései XVll. századtól a XVlll. század második harmadának végéig számos társadalmi és gazdasági probléma megközelítését magántudósok végezték. A második szakaszban, a XVIII. szólod utolsó harmadától a kései XIX—. századig megjelen—
tek a hivatásos tudósok az egyetemeken és a kormányhivatalokban. A harmadik szakasz—
ban, a kései XlX. századtól napjainkig ki- alakultak a statisztika önálló ágazatai, mind—
egyik saját külön módszertanával és fogalmi struktúrájával együtt. Ezzel egyidejűleg a sta- tisztika eszköztárában előbbre került a ma- tematika, s a társadalmi és gazdasági jelen- ségek tudományos vizsgálatát jobbára áten—
gedte a specialista társadalomtudósoknak.
Dr. Dányi Dezső, a KSH Könyvtár és Doku- mentációs Szolgálat igazgatója az elmélet, az oktatás és a gyakorlat kapcsolatait, egy—
másra hatását vizsgálta az 1881—1945. évek- ben dolgozatában. Kimutatta, hogy a sta- tisztika módszertanával kapcsolatban kétfé—
le nézet alakult ki a magyar egyetemi okta- tásban. Az egyik nézet a statisztikát az in—
dukció egyik válfajának tekintette, a másik nézet a dedukció szerepét hangsúlyozta. Ez utóbbi a valószínűségszámitásnak, valamint a matematikai eljárásoknak elsőrendű fontossá- got tulajdonított. Az utóbbi nézetet elsősor- ban az egyetemek magántanárai képviselték.
A statisztikai oktatás a vizsgált időszakban gyakorlati irányzatú volt, és személyi kivá—
lasztásában is a statisztikai apparátusra tá—
maszkodott. Ezáltal sajátos kooperációs for- mák alakultak ki a statisztikai apparátus és az egyetemek tanszékei között. Az egyetemi tanárok tagjai lettek a statisztikai apparátus különféle bizottságainak, a tanszékek pedig
— együttműködve a statisztikai apparátussal
— monogratikus feldolgozásokat készítettek a társadalmi—gazdasági problémákról.
A szerző előadásának ismertetése során megemlítette, hogy szükséges lenne a jelzett korszak mélyreható vizsgálata és érdemi ér—
tékelése. Megjegyezte, hogy az ülés általá—
ban ,.a statisztika" oktatásával foglalkozik.
és érthető okok — időhiány — miatt nem tár—
gyalja a különböző szakstatisztikai ágazatok oktatásának történetét.
Két dolgozat, dr. Balázs József kandidátus, egyetemi docens (JATE) előadása és dr. Ko- rinek László egyetemi adjunktus (PTE) kor- referátuma foglalkozott a kitűnő statisztikus közgazdász. Földes Béla munkásságával.
Dr. Balázs József előadása Földes Bélának a morálstatisztika területén kifejtett tevékeny- ségét értékelte. Földes a ,,morálstatisztikát"
egyfajta tudományos szemléletnek, módszer—
nek tekintette, amellyel a jelenségeket köze—
lítik, vizsgálat alá helyezik, ami természete- sen nem zárja ki, hogy egyben olyan kuta—
tási területnek is tekintse, amely többé-kevés- bé önálló, és amelynek tanulmányozása tá—
jékoztatást ad az egyes társadalmak és kor- szakok erkölcsi viszonyairól. Ilyen értelemben foglalkozott Földes (: bűnügyi statisztikával, az öngyilkosságokkal, elmebetegségekkel, vá- lósokkal stb. Az előadás részletesebben Föl- des bűnügyi statisztikai tevékenységét tárgyal- ta, s megállapította, hogy elképzelései úttörő jellegűek voltak a kor viszonyai között.
Dr. Korinek László korreferátuma Földes Béla elméleti közgazdasági munkásságát tár- gyalta. Bemutatta Földes munkásságában, gondolkodásában azt a fejlődést, amely el—
vitte a marxizmus megértéséig. Méltatta Föl—
des úttörő szerepét, azt, hogy egyike volt az elsőknek Magyarországon, aki tudományos elemzését és kritikáját adta Marx társada-
lometikájának.
Az ülés második felében került sor a prog- ramban nem jelzett korreferátumok előadásá-
ra és a hozzászólásokra, vitára.
Dr. Manczel Jenő tanszékvezető egyetemi docens (Agrártudományi Egyetem, Gödöllő) Hoóz professzor előadásához kapcsolódva ,,A statisztika oktatása és szerepe az agrármér—
nökképzésben" címmel tartotta meg korrefe- rátumát. Rámutatott arra, hogy az 1920—es évekől kezdve 1945-ig a tudományegyetemi Közgazdaságtudomónyi Kar. majd a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye- tem Mezőgazdasági Szakosztálya keretei kö—
zött a mezőgazdasági szakemberek egyetemi képzésében a statisztika oktatása mindig ön- álló tárgy volt. Az 1945—ben létrehozott Ag- rártudományi Egyetem mezőgazdaságtudomá- nyi karain úgyszintén önálló tárgyként oktat-
ták, legtöbb esetben meghívott előadókkal.
Nagy lépést jelentett előre, amikor 1952—ben az Agrártudományi Egyetem Agrárközgazda- sági Karához kapcsolódva önálló Statisztikai Tanszék létesült. (A Tanszék szervezeti kialaki- tására és vezetésére dr. Kiss Albert profesz- szor kapott megbízást.) A Tanszéket 25 éves fennállása alatt többször is korszerűsítették.
1974—ben operáciákutatási csoportot hoztak létre a korábbi módszertani laboratórium he- lyett. A Tanszék az agrár felsőoktatás egyet—
len önálló statisztikai tanszéke. A társ agrár- egyetemeken a mezőgazdasági statisztika oktatása az üzemtani tanszékeken folyik.
A statisztika oktatása az agrármérnökkép- zésben kialakult szakosodásnak megfelelően differenciált. Az üzemszervező szakon ,.me- zőgazdasági statisztika a gazdaságstatiszti—
ka alapjaival", a többi szakiránynál pedig ,.mezőgazdasági statisztika és gazdasági ma—
tematika" címmel oktatják a tárgyat. A posztgraduális képzésben — az említett ala- pokra építve — további korszerű statisztikai és gazdaságmatematikai ismereteket nyújta- nak. A Tanszék többször adott ki jegyzete- ket: 1965-ben jelent meg az első magyaror- szági mezőgazdasági statisztikai tankönyv dr.
Kiss Albert és dr. Manczel Jenő tollából. (A
mezőgazdasági statisztikával szemben tá- masztott korszerű követelményeket. a vállala- tokat és az egyes ágazatokat irányitó agrár- mérnökök feladatait messzemenően figye- lembe vevő új tankönyv, melyet ugyanők ir- nak és állítanak össze, előkészület alatt van.) Dr. Horváth Pál tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE) ,,A történeti statisztika szerepe a hazai jogi historizmus tudományos alapjai—
nak megvetésében" cimű korreferátumával Horváth Róbert és Csizmadia Andor profesz—
szorok előadásaihoz kapcsoiódott. Rámuta- tott azokra az összefüggésekre, amelyek a statisztika és a hazai jogtudomány egy sor ágazatának kibontakozása között fellelhetők.
Sőt a hazai módszeres jogtörténetírás előz- ményei is öletkeznek számos vonatkozásban azokkal a történeti (leíró) statisztikai kutatá—
sokkal, amelyek még a XVIII. század utolsó harmadában _éledtek, főként a felvilágosult abszolutizmus sok tekintetben újszerű tudo- mánypolitikai törekvései nyomán. Hangsú—
lyozta, hogy a felvilágosult abszolutizmus ér- dekeit kifejező tudományok körében a sta—
tisztika, amely a vizsgált korban a leíró (tör- téneti), illetve az összehasonlító államtudo- mányi ismeretek kiterjedtebb alkalmazásának is bázisa lehetett, historiográfiai értelemben is pozitív szerepet töltött be. Coming, Achen- wall, Schlőzer, Gatterer munkásságát értékel- ve bemutatta, hogy a természetjog és a po—
litikai—kamerális tudományok mellett hogyan tett szert a statisztika a német egyetemeken, így Bécsben is oly nagy tekintélyre, hogy az 1777. évi Ratio Educationis a legfontosabb tárgyak közé sorolta.
Oros Iván, a KSH osztályvezetője korrefe—
rátumával, mely a gazdaságstatisztika ágai közül a mezőgazdasági statisztika, a mező- gazdasági üzemtan fejlődésével és oktatásá—
nak történetével foglalkozott, dr. Dányi Dezső előadásához csatlakozott. Pontosabban ahhoz a gondolatához, hogy a programban meg—
hirdetett előadások lényegében az általános statisztika fejlődésének, oktatásának történe—
tével foglalkoznak. A történeti statisztikai ku—
tatások viszont igen fejlett szakstatisztikai do- kumentumokat tártak fel, ami ezen ágazatok magas szintű oktatását tételezi fel valahol.
valamilyen formában. Kiemelte a mezőgaz—
dasági statisztika gyors fejlődését a hivatalos statisztikai szolgálat bevezetésével és a múlt század utolsó harmadában elért magas szin—
vonalát.
A múlt század agrárfelsőoktatásában a gazdász hallgatók a statisztikai ismeretekhez a mezőgazdasági üzemtan keretében jutot—
tak. A mezőgazdasági statisztika oktatásá- nak felszabadulás utáni történetét áttekintve felhívta a figyelmet a gödöllői Agrártudomá- nyi Egyetem úttörő szerepére a korszerű ag- rárstatisztikaí oktatás, az elmélet és a gya- korlat példaszerű kapcsolatának kialakitásá-
15
ban. A különböző agrártudományi egyetei mek, főiskolák megalakulásával az agrársta—
tisztika tanítása szélesebb körűvé vált. Mond- hatjuk, hogy a mai agrárszakember—képzés—
ben nélkülözhetetlen. A tantárgy oktatására a Közgazdaságtudományi Egyetem Statiszti- kai Tanszékén is sor került.
A mai agrárstatisztika a vállalatgazdaság- tan, agrárgazdaságtan és számvitel ismeret—
anyagával szoros koncentrációban készíti fel az agrárszakembereket feladataikra.
Az előadásokhoz elhangzott értékes hoz—
zászólások ismertették a bányászati és az iparstatisztika oktatása történetének lényeges fordulópontjait (Ha/kavics László), felhívták a figyelmet a közgazdasági főiskolák szere-?
pére a belkereskedelmi, külkereskedelmi és pénzügyi statisztikai képzésben (Pintér Tibor), a Helytartótanács statisztikai tevékenysége vizsgálatának szükségességére (dr. Dányí De;
zső), a statisztika oktatása történetének in- dokolatlan háttérbe szorulására (dr. Hoóz István), a történeti kutatások fontosságára a jövő építése számára (dr. Horváth Pál), a kor- szerű tananyag összeállításának fontosságára és problémáira (dr. Balázs József), a statisz- tika oktatására a jogakadémiákon és a sta- tisztikai tanszékek oktatói közötti kapcsolatok elmélyítésének szükségességére (dr. Mádai
Laios). '
Dr. Kiss Albert, az ülés elnöke zárszavá- ban rámutatott arra, hogy az előadások —- az ünnepi ülésen elhangzott előadásokat is ide számítva — méltó emléket állitottak az elődöknek. Sokszintű megvilágítást kapott az a fejlődés. amely ezt az ügyet jellemzi. Amint az előadásokból, a korreferátumokbál is ki- tűnt a 200 éves időszak fejlődésében külön szakaszt jelent az utóbbi három évtized, ami- kor a szocialista tervgazdaság alapján a sta- tisztika elmélete és gyakorlata. úgyszintén oktatása minden korábbi időszakénái széle- sebb körűvé vált, és a szocialista társadalmi rendszer, a kor igényeinek megfelelően ki?
teljesedett. /
Az elhangzott előadások, valamint a széles körű vita azonban azt is bizonyították, hogy a statisztika oktatása történetének kutatásá—
ban a tanácskozás az első lépésnek tekint- hető. A feladat igen nagy: számos kutató módszeres tevékenységére, vizsgálataira van még szükség. Különösen elhanyagolt. de a tudomány számára sokat ígérő terület a XX). század első felének statisztikaoktatás- története, valamint a statisztika g akorlati művelői oktatásának vizsgálata. Fel ivta a figyelmet a kritika elmélyítésének szükséges- ségére a statisztika ,,zászlóvivőinek" megité- lésében, illetve a sommás ítélkezések elkerü—
lése érdekében. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a posztgraduális képzés jelentősége növekszik, szerepét, fejlődését figyelemmel
kell kísérni. , ,
II. Demográfiai és Társadalomstatísztikai Szekció
A Szekció ülésének elnöke dr. Szabady Egon, a demográfiai tudományok doktora, a KSH elnökhelyettese, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke volt. Az ülés elnöksé—
gében helyet foglalt dr. Kavacsícs József, az állam- és jogtudományok doktora, tanszékve—
zető egyetemi tanár (az ülés egy részében) és dr. Vukovich György, a KSH főosztályve—
zető-helyettese, c. egyetemi docens (a Szek- ció tudományos szervezői).
Dr. Szabady Egon megnyitójában méltatta többek között a magyarországi statisztikai felsőoktatás bevezetésének jelentőségét a statisztikai tudomány és a statisztikai gyakor—
lot szempontjából. Köszönetet mondott az ülésszak szervezőinek munkájukért, de kiemel- te, vajon nem volna-e szükség annak átte- kintésére, hogy az ülésszakon tárgyalt társa- dalomstatisztikai ágazatok mennyiben fedik a társadalomban végbemenő folyamatokat. a társadalom mozgását, illetve azokat a tár- sadalmi jelenségeket. amelyek statisztikai módszerekkel megközelíthetők.
Dr. K/inger András, a KSH főosztályvezető—
je ,,A demográfiai kutatások jelenlegi helyze- te és a demográfia oktatása" c. előadása bevezetőben néhány általános kérdés tisztá- zása során hangsúlyozta az interdiszcipliná- ris demográfiai kutatások fontosságát. mely területen Magyarország az utóbbi években nemzetközi viszonylatban is kezdeményező szerepet játszott. A demográfusok mellett más tudományágak képviselőinek részvétele a kutatásokban, együttműködésük az elemzé—
sekben igen figyelemre méltó, minthogy a de- mográfia ,,határtudomány" voltánál fogva ez az együttműködés a társadalom- és a termé- szettudományok képviselőinek kooperációját jelenti. Szükség van ugyanakkor arra is, hogy más tudományok, amikor a népesség vagy népesedés valamely kérdését sajátos eszkö—
zeikkel elemzik, vegyék igénybe a demográ—
fia speciális módszerét, ismeretanyagát (a demográfia multidiszciplinaritásának gondo-
lata).
Magyarországon a demográfiai kutatások bázisintézménye a Központi Statisztikai Hi—
vatal, illetve Népességtudományi Kutató ln- tézete. ltt folynak az alapkutatások. Jelen- tős kutató—elemző munka folyik más intéz- ményekben is: az 1970-es évek első felében 160 olyan kutatóhely volt az országban, a-
mely népességi tárgyú kutatást végzett.
A demográfiai kutatások témáinak áttekin- tése nemcsak a hiányterületekre és az erő—
sebben vizsgált kérdéskörökre hívja fel a fi—
gyelmet, hanem a tudományos koordináció fokozásának szükségességére is.
Az előadás hangsúlyozta, hogy a demog—
ráfiai kutatások továbbfejlesztése, inter— és
multidiszciplinaritása csak akkor biztositha- tó, ha a demográfia egyetemi oktatásában jelentős tartalmi és szervezeti előrelépés tör- ténik.
Dr. Tamásy József, a KSH Népességtudo- mányi Kutató intézet igazgatóhelyettese kor—
referátumában az Intézet kutatásairól szólt.
érzékeltetve annak munkastílusát is. Az ln- tézet legfontosabb feladatának mindenkor azoknak a demográfiai jelenségeknek vizsgá- latát tekintette, amelyek társadalmi problé- maként jelentkeztek. A termékenységgel és a népesség reprodukciójával kapcsolatos kuta- tások például sokoldalúan járultak hozzá a népesedéspolitikai intézkedések tudományos megalapozásához. Az Intézet széles körű bio- demográfiai, gazdaságdemográfiai, szocio- demográfiai és történeti demográfiai kutatá- sain kívül igen jelentősek a népesség—előre—
számítások.
Klinger András előadásához kapcsolódott Valkovics Emil, a KSH Népességtudományi Kutató Intézete tudományos főmunkatársa.
egyetemi előadó korreferátuma is, mely a demográfia oktatásának közgazdászképzé—
sünkben elfoglalt szerepét mutatta be. A Közgazdaságtudományi Egyetem Statisztikai Tanszékén mintegy másfél évtizede oktatják a gazdaságdemográfiát. mig a demográfia és a népességstatisztika elemeit ezt megelő- zően is oktatták az általános statisztika kere- tein belül. Helyet kapott a demográfia ok- tatása az egyetemen folyó posztgraduális képzés programjában is. A demográfiai jel- legű diplomamunkákon túl az utóbbi évek- ben demográfiai tárgyú doktori értekezések megvédésére is sor került a Statisztikai Tan—
széken. Az oktatás továbbfejlődésének pers- pektivái — a korreferens véleménye szerint -—
azonban tisztázatlanok, holott a közgazdá-
szoknak a demográfiai szakismeretekre egy- re nagyobb mértékben szükségük van.
,,A társadalmi folyamatok komplex vizsgá- latának néhány szociológiai és statisztikai problémájá"—t tárgyalta dr. Molnár László kandidátus, KSH főosztályvezető, c. egyetemi tanár előadása. Az előadás a társadalomsta- tisztika kibontakozásának, a statisztika és a szociológia egymásra hatásának, egymáshoz közeledésének áttekintése után rámutat arra, hogy ma a statisztikának az a feladata. hogy a társadalmi folyamatokat mint komplex tár—
sadalmi rendszereket mutassa be. Ehhez az szükséges, hogy a társadalomstatisztika az egyének aggregátumaitól eljusson az adott társadalmi egység belső kapcsolatrendszerére és szociális környezetére vonatkozó szinteti—
kus mutatók kidolgozásához. A társadalom- statisztikának tehát a család és háztartás mellett a makroviszonyokra vonatkozóan is meg kell találnia a megfigyelési és elemzé- si egységet. Ezt a szerepet a társadalmi ré- teg töltheti be.
Cseh-Szombathy László kandidátus. az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudo—
mányos osztályvezetője ,,A statisztikai elem- zések helye a társadalmi összefüggések vizs- gálatában" cimmel tartott korreferátumában rámutatott arra. hogy a statisztika és a szo—
ciológia közötti kapcsolatok már a múlt szá- zadban kialakultak, az 1940-es évek óta pe—
dig különösen intenzívvé váltak. A legutóbbi évtizedben az elektronikus számítógépek al- kalmazása új elemzési technikák kialakítá- sára adott lehetőséget. Ez elsősorban a je- lenségek közötti összefüggések vizsgálatánál figyelembe vehető változatok számát növelte meg nagymértékben. Ám a legfejlettebb szá—
mítógépek alkalmazása sem vezethet önál—
lóan eredményre, ha nem irányitja elméleti meggondolás a statisztika alkalmazását a szociológiában.
Dr. Kovacsicsné dr. Nagy Katalin kandi- dátus. egyetemi docens (ELTE) ,,Az igazság- ügyi statisztika oktatása és főbb problémái a tudományegyetemek jogi karain" c. előadó- sa az ágazat oktatásának történetét mutat—
ta be az oktatás tananyagán keresztül. Az igazságügyi statisztika az 1951/52-es tanév- ben jelent meg a Jogi Karon. Az azóta eltelt 25 év alatt a tantárgy oktatása jelentős fej- lődésen ment keresztül. Kiterjedt az igazság- ügyi statisztika eszköztára. s a számítógépek elterjedésével kialakult informatika a jövőben várhatóan tovább gazdagítja anyagát.
Dr. Vukovich György. a KSH főosztályve- zető-helyettese, c. egyetemi docens ,,A társa- dalomstatisztíka és a társadalmi szolgáltatá- sok: problémák és oktatásuk főbb szempont—
jai" c. előadása a társadalmi szolgáltatások fogalmának és körének tárgyalása után be- mutatja a stádium lehetséges felépítését. Ez—
után a társadalmi szolgáltatások különböző ágai terén tapasztalható, jelenleg megoldás- ra váró vagy ellenkezőleg. társadalmi hatá- saikban, az igények kielégítésében a várako- zásoknak kellőképpen megfelelő egyes je- lenségekkel foglalkozik az egyetemi oktatás tapasztalatai és kívánalmai szempontjából.
Az ELTE Bölcsészettudományi Karán folyó társadalomstatisztika oktatást ismertette dr.
Andorka Rudolf KSH osztályvezető. egyetemi előadó. A népművelés és szociológia sza- kos hallgatók részére oktatott tárgy a kö—
vetkező témakörökre terjed ki: népesedés, család és háztartás, demográfiai rétegek (fia- talok, öregek, nők), lakóhely és vándorlás, oktatás, munkaerő, társadalmi szerkezet és mobilitás, jövedelem, fogyasztás, lakás, egész-
ségi állapot, művelődés, társadalmi problé—
mák.
Dr. László Tivadar, az ÉVM főosztályveze- tője ,,Az államigazgatási és a területi statisz- tika felsőfokú oktatása" c. előadásában a tárgy oktatása történetének vázlatos áttekin—
tése után rámutatott arra, hogy az ágazati
és területi tervezés komplex kiteljesedése szükségessé teszi azoknak az ismereteknek az oktatását, amelyek elméleti és gyakorlati módszertani segítséget nyújthatnak a telepü- léshálózat központi helyi és szolgáltatószerve—
zeti feladatait végző szakembereknek. A te- matikának véleménye szerint magában kell foglalnia bizonyos átfogó ismeretanyagot a településviszonyokról, egyes szolgáltatási—
gazdálkodási témákról, másrészt a statiszti—
kai módszereket különös tekintettel a speciá- lis alkalmazási területre.
Kovács Tibor, a KSH főosztályvezető-helyet- tese László Tivadar előadásához készített korreferátumának első részében sokat vita—
tott fogalmak pontos meghatározását adta.
Definiálta a területi statisztikát, ismertette a területi statisztika feladatát, megadta (: regio- nális statisztika és a településstatisztika vizs—
gálati tárgyát. Tisztázta az államigazgatási statisztika és a területi statisztika közötti kü- lönbségeket. A korreferátum második részé—
ben azt hangsúlyozta, hogy az államigazga—
tási apparátusban dolgozó szakemberek ered—
ményes munkájának feltétele. hogy megfele- lő fokú területi statisztikai alapképzettséget szerezzenek már az egyetemi oktatás kereté- ben. Továbbképzésüket egységes alapokon nyugvó posztgraduális képzési rendszer kere-
tében lenne célszerű megoldani.
Dr. Kiss György egyetemi adjunktus (ELTE) ,,Az igazgatásstatísztika oktatása" cimmel tartott korreferátumot László Tivadar előadá—
sához. A korreferátum értékes gondolatokat fejt ki az államigazgatási statisztika felada—
tairól. különös tekintettel az országos telepü- léshálózat-fejlesztési koncepcióra.
A korreferátumokat követő széles körű vita során dr. Thirring Lajos hozzászólásában a demográfiai tudomány szűkebb és tágabb értelmezésével foglalkozott. Rámutatott arra.
hogy e kérdésben a vita ma is tart. egységes álláspont nem született. Megállapítható azon—
ban, hogy az általánosabb nézet a demográ- fia szélesebb értelmezése. Ö is az utóbbi ál- láspont hive. Történeti érdekesség kedvéért megemlítette, hogy már a második világhá- ború előtt felmerült egy egyetemhez kapcsolt demográfiai intézet létesítésének gondolata.
Véleménye szerint az egyetemi statisztikai oktatás sok demográfiai anyagot tartalmaz.
ami igen helyes. A statisztikusnak ismernie kell a demográfiai módszereket is, ami em—
ber- és népességközpontú vizsgálatok követ—
kezetes kiépítését igényli.
Dr. Kovacsics József a társadalomstatisztika bölcsészkari oktatásával kapcsolatban feltett kérdései után hangsúlyozta, hogy a statisz- tika a jogi oktatás területén rendkívül fontos segédtudomány. melyet minden jogásznak ismernie kell. Sajnos a jogtudományi okta- tás területén további tudományok bevonásá- ra ez idő szerint nincs lehetőség. Már a sta—
