MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
A STATISZTIKA EGYES KÉRDÉSEI NAGY-BRITANNIABAN*
DR. HOÓS JÁNOS
A közelmúltban (1989. december 3. és 10. között) rövid látogatást tettem Nagy-Britan- niában, és felkerestem a Kormány Statisztikai Szolgálatának (Government Statistical Ser- vice) több központi és helyi intézményét. Megismerkedtem egyes kutató— és oktatócsoportok és az Adatvédelmi Nyilvántartás tevékenységével is. Tanulmányutam célja volt — többek kö- zött —, hogy közvetlen tapasztalatokat gyűjtsek az 1991. évi népszámlálás előkészítéséről, az állami statisztika szervezeti rendszeréről, a statisztikai módszertan fejlesztéséről, továbbá az adatvédelmi törvény érvényesüléséről és az érvényesülést ellenőrző intézményekről. Ezek a tapasztalatok hozzájárulhatnak a magyar statisztikai hivatalra háruló feladatok színvona- las megoldásához, különös tekintettel a folyamatban levő népszámlálásra, a statisztika meg- újulási programjára és a ,,Személyes adatok közléséről és a közérdekű adatok nyilvánossá- gáról" szóló törvényjavaslat előkészítésére. Az alábbiakban részletesen is áttekintem az egyes intézményeknél szerzett információkat.
A brit társadalom rendkívül jól szervezett, fegyelmezett és hatékonyan működő társa—
dalom. Köszönhető ez mindenekelőtt a szerteágazó tevékenységet ellátó állami — központi és helyi — szerveknek és szervezeteknek, amelyek az irányításhoz szükséges döntések megala- pozásakor, akcióprogramjaik és terveik kidolgozásakor nagymértékben támaszkodnak nem- csak az állami statisztikai, hanem egyéb szervezetekben —— bankok, érdekcsoportok, egyete- mek, kutatóintézetek stb. — müködö statisztikai részlegek munkájára is.
A Központi Statisztikai Hivatal a Kormány Statisztikai Szolgálatának bázisintézményc, igazgatója egyúttal a Szolgálat vezetője is. A Szolgálathoz tartoznak a kormányhivatalok statisztikusai, statisztikai osztályai is. Ezek munkatársainak minősítési, bérezési, előléptetési rendszere egységes, szolgálati helyük időről időre a szükségletnek és az ambícióknak meg- felelöen, továbbá egy bizonyos rotációs rendszer szerint is változik. A Központi Statisztikai Hivatal öt igazgatósággal közül a legnagyobb a Gazdaságstatisztikai Hivatal, amelyet 700 fővel nemrég kapcsoltak a Központi Statisztikai Hivatalhoz. A Szolgálat költségvetését -— a Köz- ponti Statisztikai Hivatalét és az egyes hivatalok statisztikai osztályaiét —- feladatfinanszírozás alapján összesítve kapja meg a Pénzügyminisztériumtól.
Az állami statisztika által szolgáltatott adatok iránt egyébként a kormányzati, közigaz- gatási szervek és társadalmi szervezetek nemcsak sokoldalú igényt támasztanak, hanem
* Mint a Statisztikai Szemle 1990. évi 2. számában jeleztük, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a brit Külügyi és Nemzetközösségi Hivatal vendégeként, a Központi Tájékoztatási Hivatal szervezésében tanulmányozta a Kormány Statisztikai Szolgálatának és az Adatvédelmi Nyilvántartásnak tevékenységét. (Szerk. megj.)
szerteágazóan fel is használják azokat rövid és hosszabb távú tervezőmunkájukban, társa—
dalmi programjaik kialakításában. Tekintve, hogy az adatszolgáltatás a legtöbb esetben nem kötelező, nincsenek párhuzamos felvételek és feldolgozások, s ily módon az egyes kimunkált statisztikai mutatókból is csak egyetlen létezik. Mindez tetemesen növeli a szolgálattal szem- ben megnyilvánuló bizalmat, növelve a gazdaság és a társadalom befolyásolásában játszott szerepének jelentőségét.
Népgazdasági számlák
A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fizetési mérleghez a Vámhatóság (a ke- reskedelmi áruforgalom vonatkozásában)és az Angol Bank (a nem kereskedelmi áruforgalmi tételek vonatkozásában) szolgáltatja az adatokat. A Vámhatóság adatai az European Com- munity Code és a Standard International Trade Classification (SlTC Rev. 3. UN) szerint áll—
nak rendelkezésre. A kétféle kódolás összehangolása az 1992—es Egységes Európai Piacra való felkészülés jegyében folyik.
A népgazdasági elszámolásokat az EK körébe tartozó országokkal egyöntetűen az SNA (System Of National Accounts) szerint végzik. Fő felhasználóik — a kincstár, a parlament és a pénzvilág — véleménye szerint a nemzeti elszámolások minősége az utóbbi években folya- matosan romlott, a reál— és a pénzügyi folyamatok összesített eredménye közötti eltérés öt év alatt tendenciózusan nőtt, s ez év harmadik negyedévében már meghaladta a 20 milliárd fontot. Miniszterelnöki döntés alapján a probléma vizsgálatára külön csoportot hoztak létre, de a kormány ettől függetlenül más kutatócsoportokat is megbízott a kérdés tudo—
mányos elemzésével, például a Cambridge-i Egyetemet, ahol a feladatra kétéves projektet dolgoztak ki.
A nemzeti számlák adatait negyedévenként, a tárgynegyedév után tíz héttel teszik közzé.
A gyors feldolgozásból adódó esetleges pontatlanságokat később korrigálják.
Pénzügyi statisztika
Az Angol Bank (Bank of England), vagyis a brit nemzeti bank a világ egyik legnagyobb pénzintézete. A vonatkozó törvény alapján (Bank of England Act, 1947) felügyeli a bankokat és a pénz— és aranypiacot mind belföldi, mind pedig nemzetközi pénzmozgások tekintetében.
Pénzügyi statisztikai főosztályán mintegy 170—en dolgoznak.
A nemzetközi bankstatisztikai adatok gyűjtésére szolgáló kérdőívek némelyikén 7000 adathely van, ami önmagában is jelzi az adatszolgáltatókra háruló terheket. Az adatszolgál—
tatás Önkéntes, ezért minden lehetséges módon törekszenek az adatszolgáltatókkal való együttműködésre. Összesített adataik alapján havi monetáris statisztikai jelentéseket készí—
tenek.
Egyik legnagyobb problémájuk, hogy tekintélyes eltérés adódik a folyó fizetési mér- legből számított és a tőkeáramlás egyenlege között. Az előbbi (Current account deficit) mintegy 10 milliárd font, míg az utóbbi (Capital flows) l,05 milliárd font. A rendelkezésre álló információk alapján eldönthetetlen, hogy módszertanilag rossz—e a számbavétel, vagy tényleges az eltérés, esetleg egyes mozgásokat nem jelentenek (Unrecorded capital trans—
actions). További problémákat vet fel, hogy különváltan kezelik a belső és a külső folyamatra vonatkozó statisztikát, ezért e kettőt a jövőben —— szervezetileg és szemléletileg is -— összevon—
tan kívánják kezelni.
A belföldi pénzügyi statisztikát reprezentatív minta alapján készítik. A minta a körül—
belül 600 londoni bank közül mintegy 350-re terjed ki. Az adatgyűjtést szolgáló mérleglapo- kat (Balance sheet) és a felmérés módszereit háromévente revideálják, hogy a gazdaságban és az igényekben bekövetkezett változásokat kövessék. A gazdasági ágazatok közötti pénz-
A STATISZTIKA NAGY-BRITANNIÁBAN 199
mozgást a szektorok pénzügyi többletének vagy hiányának a folyamatos követése céljából figyelik, s az aggregátumokat negyedévenként teszik közzé. A pénzügyi statisztika legna- gyobb belső felhasználója az Angol Bank közgazdasági főosztálya, ahol havonta kialakítják a monetáris politikát meghatározó álláspontot, kétszer egy évben 2—3 éves előrejelzést készí- tenek a teljes gazdaságra, s folyamatosan modellezik a pénzügyi intézmények magatartását.
Ez utóbbi egészen különleges módszertani problémákat vet fel, hiszen a pénzügyi maga- tartás föleg várakozásokon alapszik.
Gazdaságstafísztika
Az Országos Gazdaságfejlesztési Hivatal (National Economic Development Office — NEDO) számára négy fő célt határozott meg a kormány. Támogatnia kell az Országos Gaz- daságfejlesztési Tanácsot és a Tanács által létrehozott szektorcsoportokat és munkabizott—
ságokat; kutatómunkát kell végeznie az ipari, a gazdasági és a munkaügyi kérdésekben;
érdektől mentes tanáccsal kell szolgálnia a gazdaság teljesítőképességének, versenyképessé- gének és hatékonyságának a fokozására; ösztönöznie kell a munkaadók és a szakszervezetek körében az innovációt és egyéb cselekvési programokat. A Tanácsot 1962-ben hozták létre, tagjai a kabinet hat tagja, a Szaktanács hat képviselője, a Brit Gyárosok Szövetségének hat képviselője, az Angol Bank kormányzója, továbbá a pénzügyminiszter által kinevezett né- hány független személyiség. Az Országos Gazdaságt'ejlesztési Tanács egyik legújabb vizsgá- lata az ország ipari teljesítőképességére, a bérekre és a termelékenységre irányult, egy másik pedig az Egységes Európai Piacra vonatkozó egyezménynek a brit iparra gyakorolt lehetsé—
ges hatásait elemzi.
A Hivatal létszáma közel 120 fő, három szakmai részlege az ipari, a közgazdasági és statisztikai, valamint a munkaerő-statisztikai főosztály. A közgazdasági és statisztikai fő- osztály statisztikai osztálya nemcsak a főosztály, hanem az egész Hivatal számára készit statisztikákat. Forrásaik a Kormány Statisztikai Szolgálata által gyűjtött és számított ada—
tok és saját ad hoc felméréseik. Az ipari termelés indexét reprezentatív minta alapján havonta kiszámítják és közzéteszik. Az ipari termelési érték ugyan mindössze a harmadrésze a szol—
gáltatásénak, utóbbit azonban egyelőre nem tudják kezelni. A minta kiválasztásához a cég- nyilvántartást használják fel.
A Hivatal szorosan együttműködik az OECD—vel, ellátja e szervezet Iparstatisztikai Adatbázisának országos ügynöki tevékenységét is.
A/hmkaz'igyi statisztika
A Munkaügyi Hivatal éves költségvetéséből 5 millió font jut a munkaügyi statisztikára, amelyet egyébként az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala (SOEC) kezdeményezett.
Az első munkaerő—felmérést (Labor Force Survey) 1973-ban végezték, majd 1983—ig kétéven- ként megismételték. A munkaero—statusztikai adatokat elsősorban kormányhivatalok hasz- nálták fel szociális és gazdasági terveik megalapozásához. 1984 óta a felmérést évenként végzik. Az adatokat egyrészt negyedévenként gyűjtik össze megközelítőleg 15 000 háztar- tásból, másrészt egyszer egy évben mintegy 44 000 háztartásból. Ez összesen 60 OOO-es mintát jelent, s elég nagy ahhoz, hogy mind országos, mind regionális szinten megbizható informá- ciót szolgáltasson. A válaszadási arány — ahhoz képest, hogy az adatszolgáltatás önkéntes, elég magas — 83 százalékos.
Havonta összesítik a munkanélküliségre vonatkozó adatokat, amelyek elsődleges forrá—
sai a munkanélkülisege'ly—rendszernek (Unemployment Benefit System). Ennek a forrásnak az az előnye, hogy mindig aktuálisak az adatai, és regionális összesítésekre is lehetőség nyílik, hátránya viszont, hogy ha valtozik a munkanélkülise'grc vonatkozó definició, vagyis ha vál—
tozik a kormány munkanélküliségi politikája, akkor változnak a konkrét adatok is. Az össze- sítéseket havonta közzéteszik a Hivatal lapjában, amelyet a képviselők megkapnak. Ha vál- tozik a definíció, akkor visszamenőleges hatállyal korrigálják az adatokat.
Munkavállalókra vonatkozó statisztikát 1987—ig háromévenként, azóta kétévenként készítenek teljes körű felmérés (cenzus) alapján. Reprezentatív minta alapján azonban havi (kisebb minta) és negyedéves (nagyobb minta) adatokat is közzétesznek'. Az adatszolgáltatás ugyan törvényben (Statistics of Trade Act) előírt kötelezettség, mégsem válaszol mindenki.
E statisztikát főleg a Pénzügyminisztérium (Treasury) használja fel, éspedig elörejelzésekhcz, amelyeket azonban nem publikálnak.
A statisztikai adatokat tartalmazó kiadványok ára csak a nyomdaköltséget tartalmazza, azokat elektronikusan olvasható adathordozón szerződéses alapon magáncégek is forgal- mazzák, amiből némi jogdíj a Hivatal bevételét gyarapítja.
Fogyasztóíár-index
A f'ogyasztóiár-indexet a Munkaügyi Minisztériumban (Department of Employment) számítják, s teszik havonta közzé. A közzétett árindex elfogadását s alkalmazását törvény
írja elő, ezért az egyszer már publikált árindexet késöbb módosítani tilos.
Az indexkonstrukciót egy Tanácsadó Bizottság (Retail Prices Index Advisory Commit- tee) határozza meg, amelynek tagjai között megtaláljuk a Szakszervezeti Főtanács. a keres- kedelmi és a fogyasztói szövetségek, különféle érdekképviseleti szervezetek képviselőit épp—
úgy, mint a kutató tudósokat, közgazdászokat és statisztikusokat az állami hivatalok kép—
viseletében.
A Bizottság olykor olyan állásfoglalásra jut, amelyet a szakemberek ell'ogadhatatlannak tartanak, ám rendelkezéseitől nem térhetnek el, így az árindexben politikai szempontok és erőviszonyok is tükröződnek. A Szakszervezeti Fötanács azt erőlteti, hogy az egész országban csak egyetlen árindex létezzék, s azt mindenhol fogadják el, így azután nincsenek területi árindexek vagy egy-egy társadalmi csoportra vagy rétegre vonatkozó hivatalos mutatók.
Egyes csoportosulások azonban — például az Alacsony Jövedelműek Szövetsége —— készítenek specifikus indexeket, ezeket azonban nem lehet hivatalosan elfogadni. Ezért azután nem készülnek létminimum-számítások sem, a szegénységijövedelem—szintet sem számolják, a szegénység fogalmát a munkanélküliséggel kapcsolják össze. A Tanácsadó Bizottság egyél - ként akkor ülésezik, amikor a gazdasági környezet változása olyan mértékű, hogy a fogyasz- tóiár—index konstrukcióját is meg kell változtatni, sőt, esetleg egyéb módszertani előiráso—
kat is.
Az indexszámitás valamennyi háztartásra kiterjed, kivéve azokat a nyugdijas háztar- tásokat, amelyek teljes jövedelmének legalább háromnegyed része állami nyugellátásból vagy segélyből származik (ez mintegy 14 százaléka a háztartásoknak), valamint a magasjövedelmü (jelenleg 525 font heti bruttó bevétel feletti) háztartásokat, amelyek az összes háztartás 4 szá—
zalékát teszik ki. Az utóbbi időben — az egy index elve ellenére — idönként közzétesznek árin—
dexet az egy— és a kétfős nyugdíjas háztartásokra vonatkozóan is, sőt a Tanácsadó Bizottság azt is javasolja, hogy vizsgálják meg, milyen hatással van az inliáció a különféle kategóriájú háztartásokra.
A fogyasztói kosárba meghatározott áruk és szolgáltatások kerülhetnek. Mig azonban az áruk teljes körét figyelembe veszik, egyes szolgáltatások és kiadási elemek kimaradnak, mert áraiknak szélsőségesen nagy a szóródásuk, vagy mérési problémát jelentenek. Ilyenek például a különféle megtakarítások (beleértve a nyugdíjalap—képzést és a jelzálogkölcsön—
részlet tőkeelemét) vagy a biztosítás, a jövedelemadó, a társadalombiztOsítási járulék. Bele—
számolják viszont az értéktöbbletadót és a fogyasztói adót, mert ezeket a kiskereskedelmi árak tartalmazzák, valamint az ún. helyi adókat, mert ezek a lakáskiadások növelésének
A STATISZTIKA NAGY-BRITANNIÁBAN 201
foghatók fel. A kosár végül is nyolcvan kiadási csoportot Ölel fel, ami öt nagyobbá sorolható.
Ezek : élelmiszer és étkezés, alkohol és dohány, lakás és háztartás, személyi szolgáltatások, utazás és szabadidő.
A súlyokat a háztartásstatisztikai adatfelvétel (Family Expenditure Survey) segítségével állapítják meg, amely 7000 háztartásra terjed ki. A súlyok évről évre változnak, a havi ada—
tokból júniustól júniusig számolva minden év áprilisában teszik közzé őket. Az átlagárak számításához szükséges egyedi árakat 200 kiválasztott helyen gyűjtik, leginkább a Munka—
nélküli Irodák (Unemployment Benefit Service) által foglalkoztatott munkanélküliek (ár- biztosok) segítségével.
A fogyasztóiárindex-számítások teljes évi költségvetése megközelíti a 2,5 millió fontot.
Ennek az összegnek a fele esik a Népszámlálási és Felmérési Hivatal által végzett háztartási statisztikára, harmadát elviszik a számítástechnikai költségek, s csak körülbelül 300 000 font jut a statisztikai munkára, amelyet — segéderőkkel — 6 statisztikai munkatárs végez. Az ár—
adatok felvételéért 200000 fontot fizetnek a Munkanélküli Irodáknak.
A havonta számított árindexet a tárgyhót követően hat héttel teszik közzé a sajtó szá—
mára, ezt követi két héttel később egy részletesebb elemzést tartalmazó publikáció a Mun—
kaügyi Minisztérium hivatalos, havonta megjelenő folyóiratában, az Emplayment Gazette- ben.
A Munkaügyi Hivatal fogyasztóiár-indexe mellett a Központi Statisztikai Hivatal is számít árindexet (Tax and Price Index), ami felöleli az egyenes adókat, a nyugdíjjárulékot és a fogyasztási cikkeket is. Segítségével a vásárlóerő megőrzéséhez szükséges bruttójövede—
lem—növekedési rátát határozzák meg.
Népszámlálás
A Népszámlálási és Felmérési Hivatal igazgatója egyúttal Anglia és Wales Népmozgalmi Hivatalának (Registration Office) is a vezetője. Utóbbi minőségben vezeti a házassági, a születési és a halálozási anyakönyveket, ellenőrzi a nyilvántartásokat. 1801 óta tízévenként teljes körű népszámlálást végeznek, de a Népszámlálási és Fclmére'si Hivatal csak 1941-ben alakult. Feladata emellett a demográfiai és a mortalitási statisztika, valamint munkaügyi, háztartásstatisztikai, belső turisztikai stb. felvételek készítése helyi, továbbá a kisterületekre vonatkozóan.
Folynak az előkészületek az 1991. évi, valamennyi közös piaci országban egyszerre elvégzendő népszámlálásra. A népszámlálás törvényes alapja az 1920-as Census Act, amely- nek alapján a konkrét népszámlálást az államfő rendelheti el. Erre a kormány tehet javas—
latot, amelyet azonban a Parlament mindkét házának jóvá kell hagynia. Az előkészületek hivatalos kezdetét az 1988 júliusában kiadott Fehér Könyv jelentette. amelyben a kormány népszámlálással kapcsolatos előzetes terveit foglalták össze. Tekintve, hogy a tervezet erősen vitatott kérdéseket is tartalmazott, például az etnikai csoporthoz tartozást illetően, ez év ápri—
lisában próbanépszámlálást tartottak. Az etnikai eredetre vonatkozó kérdést csak alig egy százalék ellenezte, így azt felveszik a végleges kérdések közé. A kormány egyúttal kinyilvá—
nította, hogy az egyedi információkat kizárólag statisztikai célra fogják használni, a neveke- nem viszik be a számítógépbe, és a személyes adatok titkosságát garantálják, azokat semmit féle adminisztratív célra nem használják. A kérdőíveket 100 évre elzárják. A népszámlálási adatok számítógépes feldolgozásának titkosságát —— mint független szervezet — a népszámlálás kezdete előtt a Brit Számítógépes Társaság (British Computer Society) ellenőrzi.
A népszámlálás költségvetésére 130 millió fontot irányoztak elő. A kérdőíveket önki—
töltésre tervezték, de azokat a kitöltést követően a számlálóbiztosok egyike ellenőrzi, ha- csak szúrópróbaszerűen is. A számlálóbiztosokat részmunkaidőben, három hónapos idő—
tartamra, ideiglenesen alkalmazzák.
A népszámlálási adatokból a legkülönfélébb országos aggregátumokon kívül helyi és kisterületi statisztikákat is készítenek. A kisterületi statisztikák alapja a postai irányító—
szám, amely sokszor olyan kis területre vonatkozik, hogy kérdésessé teszi a személytelenség megőrzését.
Társadalomsta!íszlika
A Londoni Epidemiológiai és Trópusi Orvostudományi Egyetem Epidemiológiai és népességtudományi tanszékén epidemiológiai, orvosi statisztikai, egészségügyi, demográfiai és trópusi közegészségügyi kérdésekkel foglalkoznak. A kisterületek statisztikai osztálya a helyi környezeti hatásokkal foglalkozik a halálozási, a rákos megbetegedési és a népszám- lálási adatok alapján (a kisterület az egy postai irányítószámhoz tartozó körzetet jelenti, amelyből közel egymillió van az országban). Összehasonlító elemzésekkel ellenőrzik a nép—
számlálási adatokat, amikor egyszázalékos reprezentativ felvételi adataikat vetik össze a cen—
zusadatokkal. Bizonyos követő vizsgálatokat együtt végeznek a Népszámlálási és Felmérési Hivatallal egyes kijelölt foglalkozások és betegségek szerint.
Az orvosi statisztikai csoport az oktatáson kívül (amely felöleli a klinikai gyógyszervizs- gálatok statisztikai elemzését is) kutatja a kardiovaszkuláris megbetegedések okait, a kör—
nyezeti ártalmakat, az ólomszennyeződés hatását a gyermekhalandóságra, a lágyvíz és a sziv- betegségek közötti korrelációt, hogy csak a legjelentősebbeket említsük. A trópusi egészség—
ügyi szolgálat fejlesztése céljából vizsgálják a fejlődő országok mortalitási és fertilitási ada- tait. Együttműködnek az ENSZ különféle szervezeteivel.
A közegészségügyi statisztika nemzetközi hírű központja a St. Thomas Kórházban müködik. Multidiszciplináris kutatásokat végző csoportjaiban orvosok, matematikusok, statisztikusok, szociológusok és közgazdászok dolgoznak együtt. Az Egészségügyi Minisz- tériummal kötött megállapodásuk alapján a következő kutatásokat végzik : az epidemiológia alkalmazása az egészségügyi szolgálatban, az egészségügyi szolgálat és a műszaki fejlesztés kapcsolata, a körzeti orvosi ellátás, betegségmegelőzés és egészségügyi ismeretterjesztés, az.
erőforrás-allokáció és az egészségügyi szolgálat teljesítménye, gyermekegészségügy, a légző- szervi megbetegedések és a dohányzás, végül a környezet hatása a szaporulatra.
Adataik forrása egyrészt a Népszámlálási és Felmérési Hivatal mortalitási statisztikája az ICD— (International Code of Diseases) kódok szerint, másrészt a kórházi tevékenység jelen—
tések, amelyek az elbocsátott betegek zárójelentés-adatainak aggregátumait tartalmazzák, harmadrészt a kórházban ápolt betegek mintegy 10 százalékára kiterjedő reprezentativ felmérés.
Jelenleg részt vesznek az Európai Közösség országaira kiterjedő vizsgálatban, amelynek célja az egészségügyi szolgálatok tevékenységének minősítő összehasonlítása. Ezt olyan (tbc, appendicitis stb.) betegségek mortalitási adataira alapozva végzik, amelyek esetében halálo—
zásnak egyáltalán nem szabadna előfordulnia. Vizsgálják továbbá a halálozási okokat három kiválasztott területen (szívszélhűdés, hólyagrák és asztma).
Tapasztalataik szerint a szegénységet leginkább jellemző adatok: a munkanélküliség (mint a szegénység legmegfelelőbb kritériuma), az iskola elhagyása a megengedett legfiatalabb életkorban, a különböző szociális segélyek igénybevétele, valamint az etnikai kisebbséghez való tartozás.
Módszertan
A mintavételes statisztikai felvételek módszertanának kutatására és oktatására külön központ alakult a Londoni Gazdasági és Politikai Főiskolán, amelynek xezetője egyúttal a Szociális és Településtervezési Kutatócsoport módszertani igazgatója is. Jelenleg a számító-
A STATISZTIKA NAGY—BRITANNIÁBAN 203
géppel segített mintavételi módszereket és interjútechnikákat kutatják. Hordozható (kézi) számítógépekkel végzik az interjút, a BLAISE, a CASES és a CONCEPTS nevű interjú- készítő programcsomagokkal. A számítógép képernyőjén elfér a viszonylag hosszú kérdés, ami elengedhetetlen követelmény, a képernyő nélkül végzett kísérletek (például a Magyar- országon is alkalmazott Psion-organiserrel) ugyanis kudarcba fulladtak.
A számítógéppel segített adatfelvétel előnye, hogy a hibás adat be sem vihető a gépbe (a továbblépés leblokkolódik, míg a logikailag helyes választ meg nem adjuk), elmarad a költséges, hosszadalmas és nem is elég megbízható adatrögzítési fázis, következésképpen az első adatok és elemzések már a felmérés közben, de befejezését követően szinte azonnal rendelkezésre állnak. További előnyt jelent a kézi számítógép az ún. követő felmérések le- bonyolításában, amikor hosszabb időn keresztül többször ugyanazon a mintán veszik fel az adatokat (panel sampling). A számítógépre és az alkalmazási programcsomagra fordított beruházás hamar megtérül az elmaradó nyomdai és adatrögzítési költségekből.
A nagy múltú Királyi Statisztikai Társaság (Royal Statistieal Society) tagsága rendkívül aktív, aminek felbecsülhetetlen a szerepe a hivatali hierarchiától mentes informális kapcso- latok létrejöttében, a statisztika legújabb eredményeinek terjesztésében és a magas fokú szakmai-etikai követelmények érvényesülésében. A Központi Statisztikai Hivatal elnöke részt vett és felszólalt azon a társasági ülésen, amelyen — mintegy 300 (!) érdeklődő jelenlété- ben — a hivatalos statisztika objektivitásának és validitásának társadalmi értékelését vitat- ták meg.
A bizalom alapja az az Eljárási Szabályzat (Code of Practice), amelyet a Statisztikai Szolgálat 1984-ben bocsátott ki, s amelynek következetes betartásával meggyőzhetők az egyéni és szervezeti adatszolgáltatók arról, hogy adataikat bizalmasan kezelik. További bi—
zalomnövelő tényező, hogy nyilvánosságra hozzák azokat a módszereket, amelyekkel a sta—
tisztikai mutatókat kidolgozzák. A módszereket kiadványokban publikálják (National Aecounts: Sources and Methods, 270 oldalas kötet stb.), de szívesen válaszolnak személyes érdeklődésre akár telefonon is. Alapvető elvük, hogy nincs semmi titkolni valójuk. Kiala- kultak továbbá olyan rendszeres tájékoztatási szokások, amire a közvélemény biztosan szá—
míthat. Előre bejelentik például, mikor hozzák nyilvánosságra a statisztikai mutatókat.
E gyakorlat szerint minden hónap harmadik hetében közzéteszik a következő hónapban kibocsátandó gazdaságstatisztikai mutatók listáját. Egy másik szokás, hogy jól azonosítha- tóan megjelölik, hogy a mutató a Statisztikai Szolgálattól származik, hogy a közvélemény össze ne keverje őket az egyéb forrásból — például a minisztériumoktól, föhivataloktól — szár- mazó adatokkal.
Adatvédelem
A statisztikai és a kormányhivatalokban az 1984-es Adatvédelmi Törvény rendelkezé—
seinek betartása céljából megbízott adatvédelmi felelős (Data Protection Officer) is működik.
A statisztikai adatfeldolgozásokhoz ugyan nincs szükség olyan adatokra, amelyek valamely adott személlyel összefüggésbe hozhatók, az adatok azonban felvételük után hosszabb—
rövidebb ideig mégis megőrzik személyes jellegüket (a több éven át vezetett — például ház- tartásstatisztikai — felvételekben), ezért az Adatvédelmi Törvény rendelkezéseinek hatálya ezekre is kiterjed.
A személyi adatok feldolgozását az Adatvédelmi Nyilvántartásnál (Data Protection Registrar) be kelljegyeztetni. A Nyilvántartás vezetőjének a feladata egyrészt ezek elvégzése, másrészt a törvényben rögzített adatvédelmi elvek betartásának az ellenőrzése. A nyilvántar—
tás felállitásának és működtetésének a célja, hogy az információt nyilvánossá tegye, a helyes gyakorlatot az adatvédelemben elterjessze, és biztonságot nyújtson az információkért-ske- delem (beleértve az export-importot is) számára.
A Törvény, annak ellenére, hogy már 1984-ben megszavazta a Parlament, csak 1987 novemberétől van hatályban. A bejegyzett adatfelhasználók száma országosan 170 000 körül van.
A bejegyeztetés kötelezettsége alól mentességet élveznek a nemzetbiztonsági szempont- ból titkos adatállományok, a személyes használatra szolgáló nyilvántartások, a bér- és elszá- molási célból vezetett név- és címlisták, valamint az egészségügyi és a bűnügyi nyilván—
tartások.
Az Adatvédelmi Nyilvántartás költségvetése évi 3 millió font, munkatársainak száma jelenleg 100 fő, amelyből hatvan a teljes állású, a többi átmenetileg részmunkaidőben foglal—
koztatott. Tekintve, hogy a bejegyzés illetékköteles, s csak három évre szól, vagyis három- évenként meg kell újítani, a Nyilvántartás önfenntartó, a kezdéshez szükséges beruházások is nyolc-tíz év alatt megtérülnek.
Nagy—Britannia az Európa Tanács Adatvédelmi Egyezményének aláírója, annak elveit saját törvényében alkalmazza. Ez szükséges is ahhoz, hogy gazdasági hátrány ne érje, ugyanis az információ exportját és importját az Egyezményben definiált elvekkel összehangban levő hazai törvénykezéshez kötik.
Az Adatvédelmi Nyilvántartás évente mintegy 1600 állampolgári panaszt vizsgál meg, és — ha szükséges —jogi úton is orvosol. Ez utóbbira akkor van szükség, ha az adatfeldolgozó az Adatvédelmi Nyilvántartás vezetőjének felszólítása (szignalizáció) ellenére tovább foly- tatja törvénybe ütköző tevékenységét. Ekkor ugyanis a Hivatal vezetője bírósági eljárást kezdeményezhet. A szignalizációt egyébként az adatfelhasználó is megtámadhatja, első fokon az Adatvédelmi Társadalmi Biróság (Data Protection Tribunal) előtt, amelynek határozatát mind az al-, mind a felperes megfellebbezheti a Legfelsőbb Bíróságon.
Az Adatvédelmi Nyilvántartásnak külön döntéselőkészítő osztálya van. Ez az egyes speciális ágazatokkal foglalkozik, és velük együtt alakítja ki a helyes egységes adatvédelmi gyakorlatot. Jelenleg a biztosítási intézményekkel, a közhivatalokkal és a hitelképességre vonatkozó adatokra szakosodott információs ügynökségekkel foglalkoznak. Ez utóbbi a legkényesebb, mert az egyes személyekre vonatkozó számos fontos jellemző összekapcsol—
ható, ami végül is egy eléggé átfogó minősítést jelent. Ez esetleg hosszabb távú hatással is járhat egyes személyek, sőt egész családok életvitelére (lakásépítés, egyszemélyes ipari vagy vállalkozói tevékenység stb. esetében). Az egyes érdekcsoportok azután — rendszerint a Nin' vántartás vezetőjének előszavával — gyakorlati útmutatót (Code of Practice. nálunk: végre—
hajtási utasitás) bocsátanak ki az általános adatvédelmi elvek helyi alkalmazására. Az érdek—
csoportok közül néhányat említünk: Hirdetési Társaság, Utazási ügynökségek Szövetsége, Rendőrségi Főtisztek Szövetsége, Számítógép-felhasználók Nemzeti Szövetsége stb.
*
Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Nagy-Britanniában a statisztika szervesen be- épül az állami és a vállalati döntési rendszerekbe. Módszertamlag rendkívül fejlett, aminek következtében a statisztikai mutatók megbízhatósága magas fokú. Érthető módon kiemel—
kedö jelentőséget tulajdonítanak a pénzügyi statisztikának, amely időben szorosan követi a termelési és a jövedelmi folyamatokat, valamint a pénzmozgásokat is. A statisztikai szer- vezetek munkájában nagy szerepet játszik a nyilvánosság. adataikat rendszeresen megkapják a tömegtájékoztatási szervek, de azokat hagyományos és újabban — elektronikusan olvas—
ható médián is terjesztik. Az Adatvédelmi Törvény rendelkezéseinek következetes betartása növeli az adatszolgáltatóknak az önkéntes statisztikai adatgyűjtésekben megmutatkozó vá—
laszadási arányát, s ily módon bizalomnövelő tényező.
TÁRGYSZÓ: Statisztikai intézmény.
A STATISZTIKA NAGY—BRITANNIÁBAN 205
PE3IOME
Hacronmax CTaTbH eonepmm nntbopmaumo o Haytmoü Komannupomce npencenarenx Ben- repcxoro LlenTpanbnoro cramcm—iecxoro ynpannennn B Benmcoőpmanmo, cocmnmueücu c 3 ne 10 nekaőpn 1989 rona. Hpencenarenb anaanennn nocerim pun yupemiennü Hpaimrencmmermoü cramcmuecxoü cnyxcöbi n oauaxommncn c lleichJTbHOCTblO omenbnmx nay-mo-Mccnenosa'renbcxux u yneőnbix rpynn n, com BCTCTBCHHO, BÖHOMCTBa OXpaHbl nannbix. Emy ynanoce npnoőpecm ](OHK- pernbiü OHblT B canan c nourorosxoü nepenncu nacenenun 1991 mint 8 crpane, ocymecrnnenueivi saKona 06 oxpaue naunmx u paőomü KOHTpOHbeIX ywpexnenuü.
SUMMARY
The article reports on the visit of the President of the Hungarian Central Statistical Ofüce to Great Britain from 3 to 10 December 1989. The President of CSO visited several institutions of the Government Statistical Service. got acguainted with the activity of certain research and training groups as well as with that of the Data Protection Registrar. He gained first—hand know—
ledge on the preparatory work ofthe 1991 Census ofPopuiation in Great Britain, on the implemen—
tation of the Data Security Act and on the institutions supervising its implementation.
