A KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUMOK STATISZTIKAI OKTATÁSÁNAK TAPASZTALATAF
I.
A közgazdasági technikumokban az 1950—51-es tanévtől kezdve—taníta- nak statisztikát. A statisztika oktatásának rendszeresítése a közgazdasági kö—
zépiskolák átszervezésével egyidejűleg történt. Az" 1952. évi 10. sz. törvény-,
erejű rendelet kimondotta, hogy a közgazdasági középiskolákban vállalati tervezőket, könyvelőket és statisztikusokat kell képezni. E feladatokra képe- sítő három tantárgy közül új tárgy volt a tervezés és a statisztika, dea ter——vezé-s, amelyet, bár kezdetleges formában, már korábban is tanítottak és
amelynek egyes részeit a politikai gazdaságtan—órák keretében'már előzetesen
tárgyalták, mégsem volt annyira új terület, mint a statisztika. A technikumoktanárai különösebb előképzettség és előkészítés nélkül kezdtek hozzá a sta—
tisztika oktatásához; a rendelkezésre álló tankönyvek is mind módszertani—
lag, mind érde'mi—tartaimi szempontból kifogásolhatók voltak. Ilyen előfelté- telek mellett a statisztikai oktatás kezdetben igen fogyatékos volt. Maga a Közoktatásügyi Minisztérium sem adott kezdetben kelíő fontosságot a statisz—
tika oktatásának: az óraszám minimális volt, a képesítővizsga anyagában a statisztika nem szerepelt, a tanárok továbbképzéséről gondoskodás nem tör—
tént. Nem törődött a középiskolai oktatással a Központi Statisztikai Hivatal oktatási osztálya sem: a statisztika órákat nem látogatta, nem adott mód—
szertani segítséget a középiskolai tanároknak. Ez volt a helyzet az 1950/51 és
az 1951/52—es tanévben.Az 1952/53. tanévben némiképpen megjavultak a statisztika oktatásá—
nak előfeltételei. Gondosabb szerkesztésben, gyakorlati munkához közelebb
álló tartalommal új általános statisztikai, mezőgazdaságstatisztikai, keres-
kedelemstatisztikai és közlekedésstatisztikai tankönyvek készültek el. Ezek——ben a tankönyvekben a szerzők már részben feldolgozták a statisztika közép—
iskolai, főiskolai, valamint tanfolyamokon történő oktatásának tapasztalatait;
azonban a tankönyvek — amint ez a későbbiekben az oktatás során kiderült
—— még korántsem voltak kifogástalanok. Megkönnyítette a statisztikai oktatás munkáját, hogy 1952/53 tanévtől kezdve magasabb lett a statisztika—
órák száma, hogy megkezdődött —- bár kezdetleges és kevéssé intenzív for—v
mában —— a statisztika tanárok oktatása. Végül: ebben a tanévben, a Közok-- tatásügyi Miniszter rendeletére a képesítő vizsgák írásbeli tárgyai között márszerepel a statisztika. ,
A közgazdasági texchnikumokkal kapcsolatos feladatkörök elhatárolásá—
ról szóló 8533—2038/ 1952. K. M. számú utasítás kimondotta, hogy a tech—
nikumokban a statisztika órák svza—kfelügyeletét, a statisztika oktatásának irá—x
* A KSH oktatási osztálya által a közgazdasági technikumok statisztika tanárai részére tartott ankéion elhangzott beszámoló alapján.
KOZGAZDASAGI TECHN ] KUMOK STATI SZTIKAI OKTATASA 1517
s ,
nyitását a Központi Statisztikai Hivatalnak kell ellátnia. E határozatnak.
megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal oktatási osztályának munka- társai és a Hivatal elnöke által kijelölt statisztikai szakfelügyelök december és január hónapban tanulmányozták a közgazdasági technikumok statisz-v tikai oktatását. Tapasztalataik, melyeket csaknem valamennyi budapesti és néhány vidéki technikumban szereztek, azt mutatják, hogy a múlt tanévhez
képest a középiskolákban a statisztika oktatása fejlődött. A szakfelügyelök
több olyan tanárral találkoztak, akik örömmel, igyekezettel tanítják a statisz- tikát és tanitványaiknál jó eredményeket érnek el. Pl. a Huba—utcai techni- kumban Baghi Béláné jó munkája eredményeképpen a statisztika népszerű a diákok között, többen a diákok cközüi statisztikusnak készülnek. Az átlagosnál magasabb színvonalúak azok a statisztikai órák, amelyeket a pest- szentlörinci technikumban Raksányi Tiborné, a Márvány-utcai technikumban Tatár György és Márki Margit, a Wesselényi—utcai technikumban Szilágyi Lászlóné, az újpesti technikumban Arvai György tartottak. Ezekhez az ered- ményekhez hozzájárul kétségtelenül az is, hogy a Közoktatásügyi Minisz- térium technikumi osztálya az új tanévben többet törődött a statisztikai oktat——tással, és több olyan kezdeményezést támogatott '(pl. a statisztikai tanárok módszertani munkaközössége), amely az oktatás színvonalának emelésére!—
szolgált. '
II.
A középiskolai statisztikai oktatás tanuÉmányozása, az eredmények mel—w lett azonban alapvető hiányosságokat tárt fel.
Sok iskolában a statisztikát másodrendű tárgyiként kezelik. Nem foglal-r
koznak a tárggyal kellö gonddal, A tanárok nem veszik figyelembe azt akörülményt, hogy a fennálló rendelkezések szerint a közgazdasági techni—
kumokon szerzett bizonyítvány alapfokú statisztikai oklevéllel egyenértékű és nem gondoskodnak az ennek megfelelő ismeretanyag tényleges megtanitáí sáról. Az igazgatók csak amióta megtudták, hogy a statisztika a képes—ítés vizsga anyaga lesz, törődnek többet e tárggyal. De ez a törődés sem különö——
sen gyümölcsöző, legtöbb esetben kimerül abban, hogy az igazgató sopán—
ködik a statisztikai oktatás alacsony színvonala miatt.
A statisztika oktatása iránt-még mindig nagyfokú a l-ebecsülés. Az igaz-v gatók, tanárok —— és ebben felelős a Közoktatásügyi Minisztérium is —-—
nem kísérik a statisztika oktatását azzal a figyelemmel, amit a párt és'aw
kormány által a statisztika elé kitűzött feladatok alapján joggal várhatunk.
Általános jelenség például, hogy a statisztikai órákat a tanítási idő utolsó szakaszába,,az 5. és 6. tanítási órába illesztették be, amikor .a tanulók márt kevésbbé frissek és fegyelmezettek, a tanulás már kevésbbé eredményes, Ugyancsak .a statisztika lebecsülése tapasztalható sokhelyütt a tanárok kivá- lasztásában is. A tanárok zöme a statisztikát mint mellékes, kiegészítő tár- gyat kapta, hogy ezzel elérje a kötelező óraszámot, A legtöbb számvitel,.
matematika-szakos tanár ezért csak mellékesen vállal 2—3 statisztika órát, ennek oktatását nem tekinti hivatásának. A Csanádi—utcai technikumban pl.
egy nyuigdíjazott és most reaktivált földrajz—szakos tanár, aki számára a
statisztika teljesen ismeretlen és távolálló tantárgy, szintén kapott néhány",..ki-egészitő" statiszikai órát. '
A Közoktatásügyi Minisztérium illetékes osztályai bizonyosan tűrhetet—
lennek, felháborítónak találnák, ha akár a magyar, vagy az orosz—nyelv, vagy"
a matem'attkanórák szétosztásánál járnának el ilyen önkényesen az igazga—u
152 KÖZGAZDASAGI racnmxvmox STATISZTIKAI OKTATÁS—A
tók. A statisztika oktatásánál azonban tudomásunk szerint mindezideig nem kifogásolták, hogy egyes iskolákban a statisztikát úgy tekintik, mint fel-*
szabadulás elött az ének—, vagy a ternaórát. Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy azok a tanárok, akiknek a statisztikai órák a kötelező óraszám ,,kiegészítése're, feltöltésére" szolgálnak, általában különösebb lelkesedés
nélkül és ezért rosszul tanítják a tárgyat. Az órákra nem készülnek fel, sok
esetben a statisztikai könyvet sem tanulmányozzák előzetesen át A Csanádi- utcai technikumban Sztrapkovibs István tanár kijelentette: ,,ma'ga részére átmeneti feladatnak tekinti a statisztika tanítását, behatóan nem akar foglal- kozni vele."Összefügg a tárgy lebecsülésével, hogy a statisztikai anyagból önké—
nyesen kihagynak részeket azzal az indokolással, hogy azt más tárgy, pl. a matematika úgyis tanítja, Ez történt a Jurányi'utcai iskolában az átlagokkal, amit a statisztikai anyagban nem is tanitottak. Helytelen eljárás az is, amit a Wesselényi—utcai technikumban Surányi-né elvtársnő követett, aki úgy akarta megteremteni a statisztika és tervezés ,,összhangját", hogy az ipar-'—
statisztika termelési részét félbeszakítva, belevágott a műszaki statisztika
tanitásába, mivel a tervezésben ezzel foglalkozott.
Komoly fogyatékosságot találtak a szakfelügyelők ott is, ahol a tanárok
"nem ,,másodrendű" tárgynak tekintik a statisztikát. A tanárok sokhelyütt nem értik a statisztika lényegét, a mutatókat öncélúan, mint üres mate- matikai képlete—ket tanitják. A Váci-utcai technikumban pl. a mezőgazdaság- statisztikai órán a statisztikai összefüggések és elemzések helyett mező—
gazdasági ismereteket és matematikai képleteket tárgyaltak. Az iskola sta- tisztika tanárai ezért nem is tudják megkedveltetni a tárgyat. Ugyanez volt a tapasztalat a szolnoki, az Alkotmány-utcai, a Wesselényi—utcai, és a Csa—
nádi-utcai technikumokban is.
III.
A hiányosságokban része van annak, hogy a statisztikát tanító tanárok
jelenlegi képzése, ill. továbbképzése nem elégséges. A KözoktatásügyiMinisztérium a számvitelszakos tanároknak évi 4 konferenciát tart, ezekből kettőn statisztikai anyag is szerepel. Ez az oktatási forma csak olyan tár-
gyaknál fogadható el, amelyeknek alapjait, gyakorlati módszereit a tanárok már jól ismerik. Olyan tárgynál, mint a statisztika, amelyet rövid ideje taní- tanak, amelynek anvagát a tanárok az egyetemen általában még nem tanulták, ahol .a tankönyv ebben az évben változott, melynek módszertana kidolgozat-lan, —— az ilyenfajta továbbképzés nem kielégítő. Maguk a tanárok vetették
fel, hogyezzel a képzéssel nem képesek feladatukat ellátni. Elmondták, hogy teljesen a diákok részére készült könyvekre támaszkodnak és a legjobb eset—ban csak néhánv fejezettel tartanak csak előbb, mint tanítványaik. A statisz—
tikai gyakorlattal nincsen kapcsolatuk, nem ismerik még azt az irodalmat sem, ami rendelkezésükre áll (Statisztikai Szemle), nem ismerik a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott példatárakat, kérdőíveket. A tanárok felké—
szültsége'nek hiánvát jól jellemzi, hogv sokan a könyvben közölt példákból csak a legkönnyebbeket adják fel, a többi példa megoldása már számukra is
problémát jelent. A tanárok bízonytalanságára és a tárgy lebecsülésére utal az is, hogy több helyen (pl. .a Mester—utcai technikumban Arany Béla) még ezideig nem irattak statisztikából dolgozatot. Előfordul, hogy mellőzik a
Éházifeladatok feladását.
KOZGAZDASAGI TECHNIKUMOK STATISZTIKAI OKTATÁSA 153
Fogyatékos a statisztika oktatása módszertani szempontból is: a vissza—
kérdezés csaknem kizárólag a könyvben leirt meghatározások elmondásából áll, ami magolásra és nem gondolkodásra készteti a diákokat. Hiányzik az összefüggések elemzésére és az adatok értékelésére való nevelés.
_ A tanárok zöme igyekszik becsületesen eleget termi feladatának, ugyan—
akkor érzi, hogy a jelenlegi helyzet nem kielégítő, a statisztika oktatásával kapcsolatosan alapvető változásra van szükség. Többen közülük felvetették, hogy kétséges számukra, hogyan felelnek meg majd diákjaik a képesítő vizs—
gán,1amely több órás x—írásbeli dolgozat megoldásából, szöveges kiértékelés-
ből á l.
A statisztikai órák látogatása alkalmával sok helyen kiderült, hogy a hallgatók logikai, számtani készsége gyenge, néhol még a hármas—szabály : az egyenletrendezéssel kapcsolatos alapvető számtani kérdésekben is _ bizonytalanok. Másrészt hozzájárul a statisztikai oktatás gyenge szinvona—
lához, politikai tartalmának hiányossátgához, hogy a tanárok, bár ez a sta- tisztika oktatásával kapcsolatban feltétlen szükséges volna, — nem tartanak
kapcsolatot a politikai gazdaságtan-szakos tanárral.
A statisztikai tanárok járatlanságának, egyes esetekben az anyaggal
való nemtörődömségüknek, a módszertani tapasztalatok hiányának következ-
ménye, hogy az órák közben a tanárok igen sok alkalommal tárgyi hibákatkövetnek el. Néhány példa:
Az Alkotmány utcai iskolában a kereskedelem—statisztikát tanító egyik
tanár a nagykereskedelem kicsinybeni eladását magyarázva, azt mondta, ,,hogy a nagykereskedelem azokat a cikkeket adja el közvetlen a fogyasztók- nak, amelyek kényesek és igy nem bízza a kiskereskedelemre". A jobb taná- rok között kiemelt Baghine' a harmónikus átlag képletét hibásan mondotta el a diákoknak. Nagy Lajos, a márványutcai technikumban a viszonyszámo—kat tanítva szószerint a következőket diktálta a hallgatóknak vázlatként:
,,Az intenzitási viszonyszám azt mutatja, hogy mennyi jut egyikgdatból a másikra." Ugyancsak az intenzitási víszonyszámmal kapcsolatban azt álla- pította meg, hogy ,,végeredményben százalétkszámításról van szó". Tokaji wwwwwr'**""Nagy Béla a Csanádi-utcai technikumban több pontatlanság mellett a volu- men-indexröl beszélve, a volumen fogalmát úgy magyarázta, ,,hogy a volu—
men azt jelenti, amikor a termelés a legnagyobb." A szolnoki technikumban Hargitay tanár a szántóterület kihasználását magyarázva azt mondotta, hogy .a szántóterület kihasználásának a mutatója és a 100 közötti különbség a be nem vetett területet jelenti, amely természeti viszonyokból adódik leginkább.
Nem magyarázta meg, hogy a statisztika feladata a mutatók nagyságával kapcsolatban vizsgálni a gazdaságok törekvését, a szántóterület minél tel- jesebb kihasználására és nem magyarázta meg azt sem, hogy ha ez a mutató nem éri el a lOO—at, akkor a tervteljesítésben feltétlenül lemaradás van.
A tárgy lebecsülése, a tanárok hiányos felkészülése, a kellő ellenőrzés
hiánya (azt tapasztaltuk, hogy az igazgatók nagyon ritkán látogatnak sta-
tisztikai órákat) és az alapvető módszertani fogyatékosságok (dolgozatírás, házi feladatok elhanyagolása) csak fokozzák azokat a nehézségeket, amiket az alacsony óraszám okoz. Különösen súlyos a helyzet —— és ezért azonnali intézkedésre van szükség —— a HL osztályban. Itt általános és ágazati-sta- tisztikát tanítanak egy év alatt és valamennyi iskolában egyöntetűen az a5 Statisztikai Szemle _— 5—20
154 KÖZGAZDASAGI TECHNIKUMOK STATISZTIKA! OKTATASA
tapasztalat, hogy az anyag túlzsúfolt. Ilyen formában a diákok számára el nem sajátíthato; feltétlenül szükséges egyes anyagrészek elhagyása. *
IV.
Az észlelt hiányosságokért a Közoktatásügyi Minisztérium mellett fele-—
lősség terheli a Statisztikai Hivatal oktatási osztályát is. Élve a miniszter—
tanácsi határozatban adott lehetőségekkel, szaklelügyelőinek már a tanév
elejétől kezdődően látogatnia kellett volna a technikumok statisztikai óráit,
Több módszertani és statisztikai ismeretek elsajátításával kapcsolatos segit—' séget kellett volna adni a tanároknak. Hiba volt, hogy a Statisztikai Hivatal oktatási osztálya nem gondoskodott arról, hogy a statisztikai tanárokhoz* eljussanak az ez évben kiadott példatárak, a statisztikai kérdőívek és egyéb oktatási anyagok; hiba volt, hogy az oktatási osztály nem vetette fel kellő nyomatékkal a statisztikai tanárok elégtelen továbbképzésének kérdését, hely- telenül beleegyezett abba, hogy a számvitel—szakos tanárok egész évben csak
kétszer vegyenek részt statisztikai konferencián; nem figyelt fel arra, ho
azok a statisztikai tanárok, akik nem számviteli, hanem matematikai, föl. — rajz stb. szakképesítésűek, egyáltalában nem vesznek részt statisztikai kép-—
zésben, bár nekik volna erre legnagyobb szükségük.
A technikumi oktatásban észlelt hiányosságokat a Közoktatásügyi Mi—
nisztériumnak, a teehnikumokat irányitó tárcákkal és a Statisztikai Hivatal—
lal közösen, minél előbb meg kell szüntetnie. A Közoktatásügyi Minisztérium töb-bször nagy nyomatékkal felvetette, hogy mind a tervezési, mind a köny- velési és statisztikai középkádereket elsősorban a technikumokban kell képezni. Ez helyes elv, mert hiszen a szaktárgyak elsajátítása mellett a tech- nikumokban a diákok olyan általános műveltségre is szert tesznek, amely gazdasági feladataik végzéséhez elengedhetetlen. De ugyanakkor a Közok—
tatásügyi Minisztériumnak és az'érdekelt tárcáknak meg is kell teremteni azokat az előfeltételeket, amelyek biztosítják, hogy a technikumokból kikerülő jövendő statisztikusok rendelkezzenek is a kellő tudással. A tanítás jelenlegi színvonala, a statisztika alárendelt szerepe a teehnikumokban, nem nyújt arra biztosítékot, hogy a diákok ilyen képzettséggel rendelkezni is fognak.
Ezért a statisztika oktatásának sürgős és alapos megjavítására van szükség, A Hivatal oktatási Osztálya a középiskolai statisztikai oktatás szinVona-L lának emelésére a következő intézkedéseket tartja legszükségesebbeknek:
1. A Közoktatásügyi Minisztérium vizsgálja felül a jelenleg statisztikát tanító tanárokat és szerezzen érvényt annak a rendeletnek, hogy statisztikát :—
lehetőleg csak számvitel-szakos tanár taníthat.
2. A Közoktatásügyi Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatallal közösen szervezze meg, hogy minden statisztikát oktató tanár a nyár folya—
mán statisztikai tanfolyamon vegyen részt.
3. A Közoktatásügyi Minisztérium gondoskodjon arról, hogy a közgaz—
dasági technikumok igazgatói fokozottabban ellenőrizzék a statisztikai órá- kat, a tanárok felkészülését, óravázlataikat, a dolgozatírást és a háxzifeladato- kat. Ugyanilyen szempontok szerint járjanak el a Közoktatásügyi Miniszté—
rium statisztikai szakfelügyelői is.
4. A Központi Statisztikai Hivatal Oktatási osztályának fokozott segít—
séget kell adni a közgazdasági technikumok tanárainak. Ennek első lépéseként 1953. február 14—én tartott bemutató tanítás és ankét után folyamatosan adunk ki magasszinvonalú példatárakat, módszertani tanácsokat tartalmazó—_-
MEZÖGAZDASAGI TECHNIKUMOK STATISZTIKAI OKTATASA 155
tájékoztató a tanárok részére és mindezek mellett rendszeresebbe' tessZük az iskolák látogatását, a helyszíni segítségnyújtást, részben az oktatási osztály munkatársai, részben a hivatali szakielügyelők útján. Egyidejűleg gondos-
kodni kell arról, hogy a közgazdasági technikumo—k rendszeres—en megkapják
az új kérdőíveket, utasításokat és az egvéb oktatási segédanyagot.
A technikumokban tett látogatások az észlelt hiányosságok ellenére azt mutatták, hogy a technikumok tanárainak zöme becsületesen kívánja felada- tát ellátni és a legtöbb tanárnak ehhez a tehetsége is megvan. A Közoktatás- ügyilMinísztériumon, a teachnikumokat irányitó tárcákon és nem utolsósor—
ban a Statisztikai Hvatalon múlik, hogy az eddigieknél jóval nagyobb segít- séget adva a tanároknak, kijavítsák a statisztika oktatásában jelenleg lenn-
álló komoly hiányosságokat.
A Központi Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának lapja, az
lPARSTATlSZTIKAI, ÉRTESlTÖ
az iparstatisztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdé- seivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisz- tikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az ipar-
statisztikusok mindennapi munkájának segítőtársa
Megjelenik minden hónap végén
Előfizetési ára egy évre 24 Ft, félévre 12 Ft Egyes szám ára: 2 Ft
Megrendelhető a Posta Központi Hirlapirodánál (V. József nádor—tér 1.)