KÉT NAGY SOPRONI STATlSZTlKUS:
SCHWARTNER MÁRTON ÉS THlRRlNG GUSZTÁW
DR. HORVÁTH RÓBERT
A reneszánsz. a felvilágosodás, a feudalizmus felbomlása és a kapitalizmus kialakulása mintegy 300 évvel ezelőtt szárba szökkentette a fiatal modern társa- dalomtudományokat, köztük a két legfontosabbat a közgazdaságtant és a statisz- tikát is;l Tudományunk, a statisztika ihazai elterjesztésében történetileg kulcsszerepe jutott Sopron városának. illetve a soproni statisztikusoknak. miután közülük került ki a korai magyar statisztikusok doyenje, Schwartner Márton és a millenniumi kor- szakot követő kiteljesedő magyar kapitalizmus egyik legnagyobb statisztikusa.
Thirring Gusztáv.
Sopron városának történelmi szerepe a magyar statisztikai tudomány közel két évszázados múltjában az európai történelem. különösen a kultúrtörténelem nagy áramlatóban sajátos ,,genius loci" kifejlődését eredményezte. E várost a török megszállás elkerülése, az európai gazdasági és kulturális áramlatokhoz való szoros kapcsolódás a királyi Magyarországon belüli földrajzi helyzeten keresztül a polgári gazdasági és kulturális fejlődés egyik hazai centrumává avatta. Kiemelkedő szerep jutott ebben egyik fontos oktatási intézményének. az evangélikus líceumnak. mely-
ben a felvilágosodás szellemének megfelelő reálisabb tudományoknak teret
nyitottak és felsőoktatási igénnyel felvették az ott folyó oktatásba az új ..európai divattudományt", a statisztikát.2 így került érintkezésbe a statisztikai tudománnyal e városban a királyi Magyarország két patrícius polgári családjának sarja. a kés- márki Schwartner és a soproni Thirring, az előbbi mint első jelentősebb meg- alapozó. az utóbbi pedig mint megóvó és továbbfejlesztő egy-egy történeti sza—kaszban.
E két kiváló magyar statisztikus egy-egy korszak indításánál, illetve egy kor—
szakváltás határán töltötte be tudományos szerepét a hazai tudomány fejlődésében, és ennél fogva működésük nemcsak a hazai statisztika terén volt mélyenszántó, de nem maradt hatás nélkül a statisztikai tudomány nemzetközi fejlődésére sem.
Ezért joggal nevezhetjük mindkettőjüket ,,n-agy" magyar statisztikusnak. Munkás- ságukkal és annak értékelésével ugyanez okból bőven foglalkozott a hazai szak- irodalom, és éppen ezért az alábbiakban rövid, szintetikus jellegű tanulmányomban csak egy—két nagy összefüggésre szeretném ráirányítani a figyelmet néhány olyan
' A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatőrténeti Szakcsoportjának 1972.
május 8 és 10 között Sopronban tartott X. Vóndorülésén elhangzott előadás.
1 A modern szót itt a Marx által használt értelemben vesszük, a kapitalizmus kialakulását értve alatta közgazdaságtani és társadalomtudományi értelemben.
? Fináczi E.: A magyarországi közoktatás története Mária Terézia korában. !. köt. Budapest. 1899.
206. és köv. old.
DR. HORVÁTH: SCHWARTNER M. ÉS THIRRING G. 1057
újszerű szempont alapján, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy munkásságukat részben új megvilágításba helyezzék.
Ennek kapcsán elkerülhetetlen, hogy itt-ott néhány hézagra vagy eddig figye-
lemre nem méltatott összefüggésre is rávilágítsak. és ezzel az analitikai kutatás számára is néhány újabb támpontot adjak. Ilyen problémák a nagyobb történelmi távlat következtében szükségszerűen nagyobb számban adódnak Schwartner mun- kásságával kapcsolatban. ezért alábbi fejtegetéseimben vele viszonylag nagyobb terjedelemben foglalkozom. Thirring statisztikai munkásságának időbeli közelsége és hozzáférhetőbb jellege folytán a problematikus kérdések iköre lényegesen kisebb.ami jelzett megközelítésem folytán nem jelenti természetesen munkásságának cse- kélyebbre értékelését semmiféle értelemben.
Schwartner Márton pályájára elhatározó jelentőséggel voltak a statisztikai tudomány művelése szempontjából a Göttingai Égyetemen lefolytatott egyetemi tanulmányok (1780—1783)3 — akárcsak legnagyobb kortársa, Berzeviczy számára az ugyanitt eltöltött egyetemi évek — közgazdaságtani és gazdaságstatisztikai vonat- kozásban.
A Göttingai Egyete—m'l kulcsszerepet játszott Európában a polgári társadalom—
tudományok kialakításában, nemcsak azzal, hogy a statisztikai tudomány egyik tudományos ősét, az ún. német egyetemi leíró statisztikai irányt vagy közelebbről a .,göttingai iskolát" ezen az egyetemen fejlesztette ki Achenwall és Schlözer, ha—
nem azáltal is, hogy a francia fiziokratizmus és az angol klasszikus politikai köz- gazdaságtani iskola tanait Európában elsőnek itt fogadták be és a közép-európai viszonyoknak megfelelő átalakítással erőteljesen itt népszerűsítették.
A XVIII. század 80—as éveinek elején, vagyis amikor Schwartner ezen az egye- temen történettudományi és statisztikai tanulmányait folytatta. már kibontakozóban volt a statisztikai tudomány göttingai irányzatának válsága is,5 mivel ezt az európai nagyhatalmak számszerű összehasonlitására törekvő statisztikai irányzatot a magán—
tudósok által összegyűjtött gyér és nem rendszeres adatokkal nem lehetett tovább mélyíteni. igy az az F. Gatterer professzor által felvázolt kiteljesítése a rendszernek.
amely egy számszerű statisztikai világképet akart kidolgozni,6 kivihetetlennek bizo- nyult. Ugyanakkor az egyes érintett országok statisztikai adatbázisának elégtelen- sége főleg azok államilag nem szervezett voltából adódott, és ez utóbbi probléma megoldása nélkül nem lehetett a nemzetközi összehasonlitások belső alapjainak kiépítését továbbvinni,7 arról nem is beszélve, hogy az ilyen széles körű belső feltárások igényesebb analitikai módszereket is kívántak, olyanokat, amelyeket első- sorban a statisztikai tudomány másik korai irányzata, az! angol politikai aritmetika fejlesztette ki.
Göttingában már Schwartner tanulmányai idején felmerült az a gondolat, hogy a göttmgai iránynak az átmentése csak úgy oldható meg. ha sikerül egy ország
3 Lukcsics P.: Schwartner Márton élete és tudományos jelentősége (Veszprém. 1914.) c. művében a 11. oldalon 1779—1782 között említi a 3 évig tartó göttingai egyetemi tanulmányokat. Más összefüggésben azonban 1780—1783—ról ír. és ez utóbbira látszanak utalni az egyéb életrajzi összefüggések is.
4 A Göttingai Egyetemet 1736—ban alapította II. György hannoveri választófejedelem. Nagybritannia és lrország királya, s az egy évvel később meg is kezdte működését.
5 E kérdésről a hazai szakirodalomban rövid összefoglalást Láng Lajos adott. ,,A statisztika története.
Bevezetésül Magyarország statisztikájához" (Budapest. 1913.) c. művében. (IV. fejezet 59. és köv.. kül.
65. és köv. old.)
6 Gatterer, F.: ideal einer aligemeinen Weltstatistik. Göttingen. 1773.
7 A nemzetközi és a nemzeti statisztikai fejlődés összefüggéséről lásd dr. Horváth Róbert ,,A nemzetközi
statisztikai együttműködés kifejlődése" ,(Acta Universitatis Szegediensis, Juridica et Politica. Tom. V. Fosc.
6. Szeged. 1958.) :. tanulmányát.
6 Statisztikai Szemle
igen széles statisztikai adatbázison álló és teljesen kidolgozott rendszerű ún. ,,spe- ciálstaiisztikáját" elkészíteni,8 noha ekkor még nem voltak azzal tisztában, hogy ennek módszertani vonatkozásban is nagy horderejű feltételei vannak. illetve az egész statisztika tudománytörténeti fejlődésére kiható még nagyobb horderejű
konzekvenciái lesznek.
Ez a tudománytörténeti helyzet adta mindenesetre az impulzust Schwartnernek ahhoz, hogy az eredetileg választott történettudomány művelése helyett már Göt- tingábon a statisztikai tudományt helyezze érdeklődés—ének homlokterébe, és későbbi tudományos teljesítményeivel európai viszonylatban is hozzájáruljon a modern sta- tisztikai tudomány kibontakozásához. Történettudományi, főleg diplomatikai. to—
vábbá földrajzi és nyelvészeti tanulmánya-i, valamint e területeken kifejtett oktató- munkássága mind értékes segédtudományi hozzájárulásnak bizonyultak ebből a szempontból statisztikai munkásságához, de nem közelítik meg annak színvonalát
és jelentőségét.9 ,
A késmárki és a soproni líceumi oktatói munkásság minden bizonnyal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Schwartner később megjelent nagy statisztikai munkája, ,,A magyar királyság statisztikája"; mint egy speci—álstatisztikai mű ,,kísérlete" hatá—
rozottabb formát öltsön. E hipotézis igazolásával szemben adósunk még a magyar
statisztikai tudomány története. mert sem idevágó kéziratainak felkutatásában. sem
e dokumentumok értékelésében nem léptünk még előbbre. Az eddigi elemzések kizárólag publikált munkásságára vonatkoznak, sőt -— mint arra az alábbiakban még rátérek — azoknak sem a teljességére.A nagy kísérlethez a széles adatbázist — annak ellenére. hogy ekkor még ter—
mészetesen nem volt a Habsburg—birodalomban hivatalos statisztikai szolgálat - megadta a világviszonylatban is nagy jelentőségű népszámlálási kezdeményezés.
amelyet az ausztriai felvilágosult abszolút uralkodók honosították meg'. és amely Magyarországon a ll. József—féle népszámlálás, illetve ezt követően az !. Ferenc-féle konskripció formájában öltött testet, Előbbinek dátumszerű egybeesése Schwartner késmárki és soproni oktató éveivel (1784—1787) eddig ugyancsak elkerülte statisz—
tikai tantörténészeink figyelmét.
Az így rendelkezésre álló anyag természetesen nem mentette fel a felhasználót számos fáradságos és időtrabló feldolgozás alól. amennyiben erre egyetlen személy vállalkozott, és természetesen nem tette feleslegessé a fáradságos utazásokat, az eredeti oklevelekben való búvárkodást és a nagy témára, Magyarország akkori állapotának teljes statisztikai feltárására vonatkozó nem kis terjedelmű hazai és külföldi irodalomban való kutatást. Ez a feladat —- ahogy Schwartner műve második
kiadásának előszavában (Vl. old.) leszögezte — szinte meghaladta már egy ember
erejét, és a munka jellegét ebből a szempontból is kisérletté korlátozta. Műve ai—címét — erre a körülményre tekintettel — eddig kizárólag ebben az értelemben magyarázta a szakirodalom, annál is inkább, mert ez az elháríthatatlan nehézség Schwartner követőinél s elsősorban Fényesnél még nagyobb erővel domborodott ki.
A nagy mű — mint hangsúlyoztuk —— Magyarország jelen állapotának a göt- tingai tradícióknak megfelelő leírására összpontosította erejét a schlözeri hármas formula mint rendező elv alapján, vagyis az állam alaperőit, azok alkotmányos egyesítésének módját és közigazgatási rendszerét is megragadni törekedvén a kameralisztikus hagyományoknak megfelelően. Schwartner azonban világosan látta már (i. m. i. kiad. 5. old.). hogy a kialakuló kapitalista statisztika szempontjából,
5 Schwartner, M.: Statistik des Königreichs Ungern. 1. kiad. Pest. 1798. V. old.
" Ellenkezően értékelte munkásságát ez utóbbi téren Laky Dezső. (Lásd: Schwartner Márton emlé- kezete. Magyar Statisztikai Szemle. 1923. évi 5—6. sz. 205—212. aid.)
ÉCHWARTNER M. Es THIRRING G. 1059
vagyis a társadalom gazdasági élete és struktúrája szempontjából a döntő rész az első, amely a terület, a népesség, a gazdasági erőforrások és a gazdálkodás módjának adatszerű megragadására törekszik. Lényegesen nehezebben ragadható meg statisztikailag a másik két terület. Ezek kifejlődése csak napjainkban, az elektronikus gépi technika és az ada'tbankok kiépítésén keresztül indult meg csupán
az integrált társadalomsta'tisztikai rendszer koncepciójára felépülve, de egyelőre még
csak kezdeti stádiumban. Ebből az" alapvető első főrészből is többet tudott meg- ragadni Schwartner a terület és a népesség, mint a tágabb értelemben vett gazda- ság vonatkozásában, tekintettel arra, hogy -- a külkereskedelmi táblákat és némi töredékes termelés- és adóstatisztikai adatokat kivéve — a gazdaságstatiszti—ka adat- bázisa m—ás területeken állami statisztikai tevékenység hiányában, igen szegényes- nek volt mondható.Ugyanez áll a másik két főrész statisztikai problematikájára is, mely utóbbiak- nak jelentősége az állam és jogtudományok számára nagyobb. noha ez utóbbi körülmény is elkerülte eddig a társtudományok művelőinek figyelmét. hiszen eddig Schwartnert többnyire csak mint az oklevélth és a történelemtudomány képviselőjét vették még figyelembe.
Általában azt lehet mondani, hogy amit Schwartner a leíró statisztikai speciál—
koncepció keretében műve első kiadásában és egy évtizeddel későbbi második bővített változatában megvalósított, egy koncepciójában egységes és arányaiban kiegyensúlyozott integrált statisztikai rendszer volt a kor viszonyai között, és a hivo- talos statisztika adatainak felhasználásán keresztül mind volumenében, mind minő—
ségében, azaz megbízhatóságában és hitelességében páratlan jellegű szintézist képviselt. Nagy szerepe volt ebben — mai kifejezéssel élve — (: ,.makroszintű" szem- léletnek is, melyre támaszkodva a szerző a páratlan áttekintéssel és műveltséggel összegyűjtött jelentősebb országos adatokat e rendszerbe beillesztette. illetve azzal a hivatalos népszámlálási és gazdaságstatisztikai adatok hézagait kitöltötte.
vagy azok hiányát pótolta. Schwartner valóban hű maradt az élőszóban leszögezett elvi alaphoz, mely szerint a statisztika nem a számokkal való önkényes játékból, a statisztikai sokaságok nagyságrendjének kialakításából, hanem azok induktív statisztikai munkával való felépítéséből áll.
E pár vonással sikerült talán már Schwartner statisztikai koncepcióina'k tiszta- ságát és tudatosságát részben érzékeltetnünk, de a statisztikai tudományban való képzettségének megítélését még inkább elősegíti, ha a nagy mű elméleti és gya- korlati távlataínak is szentelünk néhány gondolatot. Schwartner volt ugyanis az
első hazánkban, aki leszögezte (i. m. 2. kiad. 5. old.), hogy akár az univerzális.
azaz nemzetközi összehasonlító statisztikát, akár annak az általa kifejlesztett. egy országra vonatkozó speciálstatisztikai műfaját tekintjük, a kor tudományos köve.- telményeként jelentkezik az alkalmazottnak tekinthető statisztikai tudományon tú!—
menően egy elméleti résszel bevezetni azt, vagyis, hogy tudományelméletét is ki- dolgozzuk. Világosan látta Schwartner azt is, hogy ennek a munkának legelső lépése (: tudománytörténeti megközelítés mind a nemzetközi. mind a hazai tudományos fejlődést tekintve.
így adott Schwartner hazai viszonylatban elsőnek teljes világképet a statisztikai tudomány kialakulásáról, beleértve nemcsak a régebbi és az újabb leíró iskolát
—— vagyis a göttingai irányt —. hanem a politikai aritmetikót is. ez utóbbinak nemcsak eredeti (angliai, de kontinentális követőit is taglalva. Ugyancsak részletesen kitért
a statisztika forrásaira, az általa elfogadott modernizált schlözeri rendszerre, hogy
azután rámutasson a statisztika segítségével feltárt összefüggések és tanulságok alapján levonható gazdaságpolitikai, népesedéspoli'tikai és társadalompolit—ikai te-6;
vékenység jelentőségére, amelyet a kialakult terminológia híján formailag a,
,,Polizey" kifejezéssel jelölt'U nyilvánvalóan eltérő polgári tartalma ellenére és talán
részben azért is, hogy kortárs—ai érzékeljék. mire gondol.Hogy milyen kitűnő érzékkel ragadta meg a lényeget. ezt nemcsak az de—
monstrálja, hogy a népszámlálási felvételek mellett a politikai aritmetikai, azaz népmozgalmi átfogó felvételek fontosságát is hangsúlyozta, és a második kiadásban
Fejes János idevágó kísérletére is utalt (i. m.) 2. kiad. 99. old.). de az is, hogy at
népesedéselmélet kialakulását és a közgazdaságtani orientációját is észlelte a Süss—_milch és a Malthus műve között eltelt fél évszázadnyi perióduson belül.u Mindez
összefüggött a statisztikai valószínűségek problema'tikájának a regisztrálásával is, noha ebbe Schwartner közelebbről nem bocsátkozott bele. Ez részben azzal is összefügg, hogy a legjelentősebb láncszem hiányzik Schwartner feldolgozásából:a legúttörőbb magyar hozzájárulás, Hatvani István professzor időrendben'korábbi munkájának említése és feldolgozása! sajnálatosan kimaradt a magyar tantörténeti részből.
Mindezekre az elméleti statisztikai vonatkozású részletekre már egyes korábbi
munkáimban is utaltam. valamint a statisztikai koncepciónak arra a kiszélesítésére is az alkalmazott statisztika vonatkozásában, mely a hivatalos statisztikai szolgá—latok kifejlődésével és a statisztikai tudomány fejlődésére gyakorolt visszahatóssal kapcsolatos. Első ízben találjukmeg igényes elemzését Schwartnernál a francia hivatalos statisztikai szolgálat gondolatának, ideértve az intendánsok munkásságát és különösen az első konzul által létesített ..Bureau der Statistik" elnevezésű köz- ponti statisztikai hivatalt. Az ebben megvalósult testületi munkamegosztás és munka—
egyesítés és annak legnagyobb vívmánya, a ,,Statistiaue générale et particuliére de la France" méltán vívta ki Schwartner elismerését (i. m. 2. kiad. 42. és köv. old.).
hiszen e hét kötetben (megjelentek az 1803—1808. években) a francia mezőgazda- ság. ipar. manufa'ktúrák és kereskedelem statisztikájának feldolgozása állott elő-
térben. '
Nyilvánvalóan az alapkoncepción túlmenően főleg e két újszerű fejlődési té—
nyező. a politikai aritmetika és a hivatalos statisztikai tevékenység eredményeinek felhasználása volt az a legdöntőbb fejlődési láncszem. amellyel Schwartner az egy—
séges polgári statisztikai tudomány kialakítására a legdöntőbb mértékben hatott azzal, hogy művével magát Schlözert. a göttingai statisztika atyamesterét befolyá—
solni tudta. A statisztikai tudomány tantörténészei közül ezt A. Gabaglio múlt
század végi tantörténeti munkája emelte ki közelebbi érvelés nél—kül,12 magyar vi—
szonylatban pedig Márky hangsúlyozta talán egy fokkal megalapozotta'bban az általa adott általános tudománytörténeti összefüggésekbendíl Kétségtelen azonban, hogy az erre vonatkozó írott dokumentációt nem ismerjük. és az életrajzi adatokból is csak sejtjük. hogy 1804 körül Schwartner megfordult Göttingában, és így e téren személyes befolyást gyakorolhatott mesterére.M
10 Ebből a szempontból nagy jelentőséget kell tulajdonítanunk az ii és a 2. kiadás eltérő felfogásának, mely egyben Schwartner tudományos nézeteinek változását is jelzi. Míg ugyanis az !. kiadásban ,.Polizey"
kifejezésen az allam jelen állapotával kapcsolatos államigazgatási jellegű gazdasági térre eső állami nevezetességeket ért (588. és köv. old.), addig a 2. kiadás már szövegünk szerinti értelemben interpretálja azt (274. és köv. old.).
" I. m. 104. és köv. old. és különösen 274. old. Utóbbi helyen Malthust mint ,,der berühmte Anwald des Menschenmagens"-t emliti.
11 Gabaglío, A.: Teoria Generale della Statistica. Volume Secondo: Porto Filosofica. 2. kiad. Milano.
1888. 437. old.
13 Márky Hugó: Schwartner Márton és a statisztika állása a XVlll. és XIX. sz. fordulóján. Budapest.
l905. 9. old.
V! Lukcsícs i. m. 76. old. Lukcsics szerint Schwartner Göttingóba kísérte Festetich grófot és Kulcsár Istvánt. Előbbi minden bizonnyal ugyanaz a személy. mint a 2. kiadás előszavában említett tolnai gr. Festetich László (IX. old.). akinek Schwartner Magyarország statisztikájából két másik főúri tanítvánnyal együtt magánaktatást adott 1803 és 1609 között.
SCHWARTNER M. És. THIRRING G. 1061
A speciálstatisztika kialakitásának nemzetközi kísérletével és a göttingai tudo—
mányos statisztikai fellegvár meghódítására való törekvéssel lehet és kell elsősorban magyarázni, hogy Schwartner művét mindkét kiadásban németül tette közzé, vala—
mint azt is, hogy annak francia fordításáról is gondoskodott. Vannak azonban arra is utalások, hogy a második kiadás legdöntőbb részét jelentő első kötetet Napóleon már korábban lefordíttatta franciára az 1809. évi hadjárat alkalmával,") hogy a legszakszerűbben legyen informálva a magyarországi viszonyokról. Egy ismét más adat szerint mindkét említett francia fordítástól függetlenül sor került 1815-ben egy harmadik kiadásra, de nem tudni milyen nyelven.16 E kiadásokra nézve egyelőre a sötétben tapogatództunk, és ez világosan jelzi történeti statisztikai tudományunk adósságát e nagy magyar statisztikussal szemben. Vannak azonban természetesen további, tisztázásra váró és ugyancsak nem csekély jelentőségű kérdések is.
Ezek közül három jelentősebbet említek meg. Mindeddig keveset foglalkoztunk például Schwartner gazdaságstatisztikai koncepciójának elemzésével, mivel e téren fokozottabban támaszkodott kora legjobb szakembereire, elsősorban Skerlecz, Ber- zeviczy, Tessedik és Vedres munkáira. Koncepciója ennek ellenére figyelemre méltó, és jól tükrözi a II. József-féle birodalmi gazdaságpolitikai koncepcióról a szabad kereskedelmi rendszerhez való átmenetet. Ugyanakkor a kapitalista mezőgazdaság kialakitásának legfőbb ellentétét — a földbirtokos osztály extenzív állattenyésztése és a parasztság feudális kötöttségek alóli felszabadítása, intenzívebb gazdálkodásra való áttérése és földhözjuttatása között — ritka világossággal fejtette ki (i. m. 1. kiad.
23. és köv. old.. illetve 2. kiad. 114. és köv. old.) már Ricardo alapvető művének megjelenése előtt. Nem lehet tehát véletlennek tekinteni, hogy a második kiadást magyar nyelvre átültető Ercsei debreceni kollégiumi professzor Schwartner művének gozdaságstatiszti—kai részéből közgazdaságtani tankönyvet állított össze hallgatói
számára.17
Egy másik nagy feladat Schwartnerrel összefüggésben a magyar korai kapitaliz- mus tudományos ideológiájának társadalomtörténeti szélességű kritikai feldolgo- zásához kapcsolódik. Átfogóan és összefüggésében kell megvizsgálni azt a kérdést.
hogy a magyarországi felvilágosodás és az azt követő első korai reformhullám nagy GldijllVOl szemben miként merülnek fel stereotip módon mindig ugyanazok a vá- dak: amagyar nyelv elleni magatartás, felforgató újításokra való törekvés, a nem- zeti létérdek elárulása, aulikus magatartás, amelyben Skerlecz, Berzeviczy, Tessedik és Schwartner szinte kivétel nélkül osztoztak. Ugyanakkor a másik oldalon mint kell küzdeni a cenzúrával, az udvar bizalmatlanságával, a meg nem értéssel a hazai maradi nemesség részéről, egyszóval a gazdasági és politikai reakcióval ; nem utolsósorban a vallási türelmetlenséggel a katolikus egyház e korszakban ki- teljesedő felsősége folytán;18
E kérdésekkel függött össze, hogy Schwartner nem tudta elnyerni soha az egyetemen a statisztikai tanszéket, rendszere nem vált tananyaggá a jogi karokon.
s a szent szövetségi rendszer késleltető hatása folytán és főleg a magyar nyelv uralma segítségével csak akkor tudta átvenni a tudományos egyeduralmat. amidőn
15 Lukcsics i. m. 53. oldalán arra hivatkozik, hogy ennek egy példánya megvolt Marczallí Henrik történészprofesszor könyvtárában, és azt alkalma volt látni is. Eszerint ez a francia fordítás megelőzte volna a későbbi ismert fordítást (Stotistiaue du Royaume de Hongrie, troduite par M. Wacken. 'Francfort sur le Main. 1813—1816.).
"* Erre a 3. magyar kiadásra vonatkozó legkorábbi utalás — tudomásom szerint — a Pallas Nagy Lexikona (Budapest. 1897. XIV, köt.) 996. oldalán található .,Schwartner" címszó alatt. Erre hivatkozik a két világháború közt megjelent .,Közgazdasa'gi enciklopédia" is (Budapest, é. n. IV. köt. 537. old.) ugyan- azon címszó alatt. Láng Lajos (id. m. V, fej. 67. old.) ugyancsak hivatkozik erre az állítólagos kiadásra azzal a megjegyzéssel, hogy ... .. annak nem tudtam nyomára jutni".
17 Ercseí D.: Statistica. Debrecen. 18144
13 Schumpeler, ]. A.: History of Economic Analysis. Edited from Manuscript by Boody-Schumpeter, E;
3. Printing. London 1959. 359. old.
korszerűsége már hazai viszonylatban sem állott fenn. Népszerűsége, elterjedtsége és hatása ennek ellenére messze meghaladta Berzeviczy közgazdasági műveiét, 'és , túlélt irányzatként közvetlen folytatása volt elsősorban Magda és Fényes műveibeni
mig Berzeviczy eszméi csak közvetve érvényesültek Széchenyi és Kossuth gazdasági
koncepcióiban.19 *
Egy harmadik jelentős szempont lehet Schwartner munkásságának a hagyo—
mányos megközelítésen túlmutató értékeléséhez annak a tudatosságnak a kieme—
lése, amellyel Schwartner az institucionális tényezők szerepét a tudományos fej—
lődésben érzékelte. Erre mutat mindenekelőtt az a hosszan tartó erőfeszítés,. amelyet a jogi kari statisztikai tanszék megszerzése érdekében kifejtett. illetve amellyel böl—
csészkari dipl-omatikai katedráját a statisztikai tanszékre való áthelyezés formájában újjal akarta felcserélni. Csak csodálattal adózhatunk kitartásának: professzor lé- tére a formális akadályt jelentő jogi kari szigorlatokat letette és a jogtudori címet ezzel megszerezte, Ha ezt az akcióját a jogi kar nem keresztezte volna. Schwartner
kétségtelenül a leíró statisztikai irány egyik legfőbb tudományos felhajtó erejére, a
specializált és főfoglalkozású statisztikai professzor tudományos munkásságára és főleg tekintélyére támaszkodhatott volna.A leíró statisztikai irányzatnak kétségkívül ez az intézményi bázis nyújtotta a legfőbb hatóerőt tudományos ideológiája fejlesztéséhez, és pontosan ez volt az a gyenge pont a politikai aritmetikai irányban. amely miatt —- minden magasabb tudományos színvonala és a modem statisztikához közelebb álló koncepciója elle- nére —- sokáig nem tudott mérkőzni a göttingai iskola befolyásával. E szempontokra a politikai aritmetikai irány hazai és nemzetközi tudománytörténeti és tudomány—
elméleti kérdéseivel kapcsolatban már volt alkalmam utalni ismételten is, de inkább csak az általános statisztikai tudomány fejlődésének szemszögéből,20 :míg a jelen összefüggésben e kérdésnek speciális jelentősége is van. Nem érdektelen talán ebben az összefüggésben arra is hivatkozni, hogy a modern polgári közgazdaság—
tudomány kialakulásában al helyzet talán egy fokkal még rosszabb volt, ahogy erre
legutóbb Schumpeter mutatott hó.21 A közgazdaságtani katedrák hiánya és a fő-
foglalkozású — akár elméleti. akár gyakorlati közgazdász foglalkozási típusának kialakuiatlansága kétségkívül egyik legjelentősebb tényezője volt e tudomány és ..mutatis mutandis", a statisztikai tudomány viszonylagos lassú fejlődésének. Ezt a hiányt a nyugat—európai fejlettebb tudományos akadémiák tevékenysége sem volt képes kezdetben pótolni. inkább csak a gondolat ébrentartására szorítkozott.Schwartner sikertelensége ezen a téren —— ma már világosan látjuk — egy soha
vissza nem térő alkalomtól fosztotta meg a magyar statisztikai tudományt: tulajdon- képpen egy ,,schwartneri iskola" kialakulásának a lehetőségétől, melynek elmara- dása az egyetemi. illetve főiskolai tanszékek színvonalának rohamos hanyatlását eredményezte a szent szövetségi szakaszban. lgy második iehetőségként —— a hazai tudományos akadémia ugyancsak három évtizeddel későbbi létrejötte folytán ——valamelyik külföldi akadémiához, első helyen a göttingai tudományos akadémiához
való csatlakozás mutatkozott volna. Föltehető. hogy Schwartner 1804—es göttingai
utazásának egyik fő célja többek között az e téren való tájékozódás is lehetett.Kellő támpontok hiányában minden további következtetés csak találgatásnak bizo—
1-9 Ezzel kapcsolatban lásd dr. Horváth Róbert "Széchenyi istván és a statisztika" (Statisztikai Szemle.
1967. évi 5. sz. 461—473. old.) - továbbá .,Kossuth haladó gondolatai a londoni egyetemen tartott köz—
gazdaságtani előadósaiban" (Acta Universitatis Szegediensis, Juridica et Politica. Tom. X. Fasc. 3. Szeged.
1963.) c. tanulmányát.
*" Vö. például a szerző: Some basic problems and historical development of political arithmetics reconsidergd. Contributed Papers. 37th Session of the lntemationai Statistical Institute. London. 1969. 35.
és köv. ol .
" Schumpefer, i. m. 380. és köv. old.
SCHWARTNER M. ÉS THIRRING G. 1063
nyulna ezen a téren. de nem lehet kizárni még azt a lehetőséget sem, hogy Schwart- ner hozzájárulása a schlözeri koncepció kiteljesedéséhez nem biztos, hogy meg- nyerte a mester tetszését. Nem lehet kizárni egy olyan kombinációt sem egyelőre.
mint amely Gauss és ifjabb Bolyai vonatkozásában ténylegesen bekövetkezett. Ber—
zeviczy fölényesen vette ezt az akadályt, de ebben része lehetett annak is, hogy őt a göttingaiaak elsősorban közgazdásznak tekintették és csak kisebb részben az állam- és jogtudományok képviselőjének. A hazai tudományos akadémia hiánya, valaminta hazai hivatalos statisztika helytartótanácsi vonallal való kapcsolatainak megszakadása azonban Berzeviczyt is teljesen elszigetelte, amelyet mégcsak foko- zott a hazai egyetemi vonallal va'ló érintkezéséne—k teljes kimaradása. Főleg ez utóbb tényező volt tehát az, amely Schwartnert mégiscsak hozzásegítette a hazai fejlődésre gyakorolt jelentősebb hatáshoz.
Thirring Gusztáv, a soproni evangélikus líceum volt diákja a kiegyezés kor- szakában megalakult Országos Statisztikai Hivatal sorrendben második népszám- lálása, az 1880. évi népszámlálás adatainak a soproni sajtóban való ismertetése és kommentálása révén került összeköttetésbe a statisztikával.22 E népszámlálás az egyéni lap alkalmazásával és a közigazgatási apparátusnak a statisztikai felvételbe való bevonásával minőségi ugrást jelentett a magyar népszámlálások történeté- ben, és eredményeinek bemutatása a fiatal cikkirónak számos érdekes megálla—
pításra adott alkalmat.
Thirring érdeklődése elsőnek mégis a földrajztudomány felé fordult, és a buda- pesti egyetemen Hunfalvy professzor irányítása mellett előbb mint hallgató. majd mint az Antropológiai Intézet tanársegéde egyre közelebb került a statisztikához is.
Nemcsak a magyar statisztikában erős földrajztudományi beállítottság miatt, melyet professzora. Magda és Fényes hagyományai alapján képviselt.23 de az ember-—
földrajz és a demográfia között e korban egyre szorosabbra váló azon fejlődés következtében is, melyet a XlX. század utolsó évtizedeiben a kontinentális statisztikai tudomány von Mayr és Levasseur által képviselt ún. ..nem matematikai" iránya ké-
szitett ez időben elő.24 Ennek az irányzatnak lett egyik nemcsak hazai. de nemzetközi
viszonylatban is kiváló képviselője Thirring kiteljesedett statisztika—i munkássága fo-lyamán, annak ellenére, hogy — Schneller Károly megállapítása szerint25 — csak
megközelítette, de nem érte el sem a módszertani újításokban, sem az egész terület rendszeres átfogásában ennek az iránynak említett két kiemelkedő nemzetközi oszlopát.
Az alkalmat munkássága kiteljesedéséhez az szolgáltatta, hogy Thirring korá- ban a magyar hivatalos statisztika új intézménnyel, a Székesfővárosi Statisztikai Hi—
vatallal gazdagodott. Ennek első igazgatója, Keleti Károly legnagyobb magyar kor- társa. Kőrösy József volt az, akinek munkásságán keresztül Thirring ehhez a modern leíró irányhoz csatlakozott. Ez a nagyvárosi problémák speciális szociológiájána—k megfelelőbb. kicsi, de mozgékony és elit jellegű statisztikai szolgálat nagyszerű keretet nyújtott a társadalomstatisztikai kutatásokhoz, és 38 éven keresztül Thirring,
7—3 Thirring Gusztáv: Az 1880—iki népszámlálás. Sopron. 1881. évi 57—61. sz.. továbbá: Magyarország nem- zetiségei az 1880—iki népszámlálás szerint. Sopron. 1881. évi 102. sz.
23 A párhuzamosság Thirring és Fényes kettős, statisztikai és földrajztudományi műveltsége és törek- vései közt igen messzemenő, de ehelyütt nincs módunk annak részletes kifejtésébe belebocsátkozni. (Lásd erre vonatkozólag Thirring-tanítvány: Thirring Gusztáv születésének századik évfordulójára. Soproni Szemle. 1961.
évi 4. sz. 376. és köv. old.)
% Lásd erre vonatkozóan Láng i. m. 273. és köv.. illetve 412. és köv. old.
25 Schneller Károly: Thirring Gusztáv. 1861—1941. Miskolci Jogászélet Könyvtára. Új sorozat. 62. sz.
Miskolc. 1941. 7. old. ..,,
munkahelyéül szolgált, ahol rövidesen előbb aligazgató, majd Kőrösy természetes utódjaként és művének folytatójaként mint igazgató fejtette ki tevékenységét. Ez 'a keret nemcsak megengedte. hanem egyenesen ösztönözte is a kutató T'hirringet.
hogy ne csak Budapest, hanem (a többi magyar város, sőt az egész ország társa- dalomstatisztikai problémáit is feldolgozza, és rajta keresztül ne csak az országos statisztikai szolgálattal, hanem magántanárként. illetve nyilvános rendkivüli tanár—
ként a budapesti egyetemmel. valamint a Magyar Tudományos Akadémiával leve- lező, majd rendes tagként széles körű együttműködést alakítson ki.
A Közép- Európában szárba szökkent hivatalos municipális statisztika ciz-urbani—
záció és a tömegesedés következtében mind nagyobb mértékben ragadta meg a tudományos társaságok figyelmét is. Csakhamar a statisztikai tudomány nemzetközi tudományos akadémiája, a Nemzetközi Statisztikai intézet is felfigyelt Thirring tevé- kenységére. és megbízta előbb a nagyvárosok nemzetközi statisztikai évkönyvénexk szerkesztésével. majd ennek sikeres befejezése után a nemzetközi lakásstatisztika és a nemzetközi kivándorlási statisztika kidolgozásával. ldevágó tervezetei, tudo—
mányos részeredményei, beszámo—ló jelentései és összefogó szervező munkája
rendkívüli energiáról. tárgyszeretetről és eredményességről tanúskodtak.26 és meg—
hozták neki 1937-ben a legmagasabb rangú statisztikai tudományos fórum leg—
nagyobb kitüntetését, amellyel rajta kívül sem előtte, sem utána egyetlen magyar ' statisztikus sem rendelkezett: a nemzetközi tudományos akadémia örökös tisztelet—
beli tagjává választotta37 ami a nemzetközi statisztikai tudományban örök időkre
fenntartja nevét.E nemzetközi teljesitményekkel párhuzamosan az első világháború után meg—
alakult Magyar Statisztikai Társaságban is sor került Thirring elnöksége alatt e problémák kidolgozására, így például a Székesfőváros Statisztikai Évkönyvének és a Magyar Városok Statisztikai Évkönyvének összeállítására, valamint a magyar urba- nizációval összefüggő kérdések szociológiai mélységű feltárására. Ehhez különösen nagyszerű keretet adtak az általa kezdeményezett vidéki statisztikai társasági ván- dorgyűlések. E téren kifejtett munkásságát és főleg remek monográfiáit — elsősor- ban a magyarországi 'kivándarlással. Budapest félévszázados fejlődésével és Buda—
pest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődésével foglalkozó mű- veit28 —, amelyeket senki sem tudott túlszárnyalni. lehet legnagyobb szabású és leg- érettebb műveinek tartani. Ebben egyetértettek már a kortársak és a késői utódok is.
Nem lenne azonban teljes ez a túlságosan is szűkre szabott méltatás akkor, ha nem emelném ki munkásságának a' nem matematikai irányon belül két olyan színfoltját, amelyben sajátosan egyénit alkotott, és amelyekkel ennek az iránynak szinképét jelentősen gazdagította. A hatalmas hivatalos statisztikai anyag feldol- gozása, majd egy második lépcsőben annak tudományos elemzése mind demog—
ráfiai, mind társadalomstatisztika'i és szociológiai vonatkozásban az alkalmazott statisztika területeit többnyire olyan imélységgel tárták előtte fel, hogy egészen annak konkrét individualításáig tudott hatolni. E fázisban mint harmadik lépcsőben e tör—
ténetinek tekinthető anyagban is a statisztikai elemzést kezdte alkalmazni.
igy vált Thirring Gusztáv egy sajátos új terület, a történeti statisztika és a történeti demográfia hazai megalapítójává és egyben egyik legmagasabb tudo-
26 Thirring Gusztáv dr. irodalmi munkássága. Magyar Statisztikai Szemle. 1941. évi 10. sz. 720—724. old.
27 Ezt az alkalmat a Magyar Statisztikai Társaság francia nyelvű folyóirata különszám kiadásával ünnepelte: Numéro du Jubile' de M. Gustave Thirring. lournal de la Société Hongroise de Statistiaue. 1937.
évi 1—2. sz.
23 Thirring Gusztáv: A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság. Budapest. 1904. 366 old.;
ua., Budapest félszázados fejlődése, 1873—1923. Budapest székesfőváros Statisztikai közleményei, 53. köt.
Budapest. 1925. Xll, 270', 200 old.; ua.; Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásónak fejlődése az utolsó 50 évben. l—ll. köt. Budapest székesfőváros Statisztikai közleményei, 70. köt. Budapest. 1936—1937.
335. 272 old.
SCHWAR'I'NER M. ES THIRRING G. 1065
mányos rangú képviselőjévé, különösen munkássága utolsó szakaszában. ldevágő két legkimagaslóbb műve — .,Magyarország népessége ll. József korában" és ..Sop- ron városa a 18. században"29 — ugyanis egyaránt élete alkonyán jelent meg, és
olyan varázslatosan keltette életre benne a régi Magyarország és szülővárosa de-
mográfiai. társadalmi, gazdasági és kulturális viszonyait. mintha Shakespeare Prosperója érintette volna meg varázspálcájával azokat. Schwartner ugyancsak shakespeare—i ihletésű mottóját — ,.Speak of me as l am" — így tehát mintegy a múltra vetítette. Poszthumusz munkái közül statisztikus fia által publikált három ta- nulmánya Sopron város 1848. évi népszámlálása alapján a magyar városok; népes-ségi viszonyaival, továbbá az 1804. évi népösszeirás értékelésével foglalkozott.30
Mindhárom tanulmány népességtudományi, illetve szociológiai határterületeket is érintett már.A másik új vonós, amellyel Thírring a nem matematikai irányt gazdagította.
ugyancsak történeti. közelebbről tantörténeti vonatkozású. Ebbe a kategóriába so- rolható — a nagy kortársakról, Kőrösyről és Budayról írott hagyományos műfajú
akadémiai emlékbeszédeitől eltekintve31 — elsősorban a Magyar Tudományos Aka-
démia statisztikus úttörőiről irott nagyszabású tanulmánya, amelyet nemcsak az önálló kutatásokon alapuló anyag, de az átfogó kritikai értékelés és az egész látóhatár modern szellemű áttogwása tett főleg újszerűvé és nélkülözhetetlen forrás- kiadvánnyá. Szülővárosának állított emléket a régi soproni statisztikusokról szólótanulmányában, ugyancsak ebben a műfajban, de kisebb igénnyel.32 Ezen a má-
sodik területen adta Thirring a legtöbb ihletet annak az irányzatnak. amelyet a mai komplex tudománytörténet és — még magasabb szinten — a tudományos mód—szer és a tudományos elemzés története képvisel napjainkban, előbbi téren pedig a Statisztikatörténetí Szakcsoport közvetlen elődjének tekinthető munkássága.
A statisztikai tudomány története terén elért mai eredmények alapján ma már világosan látható, hogy a magyar statisztikai tudomány intézményes bázisát a XlX. század 70—es éveitől az első világháború utáni évtized közepéig kizárólag a Magyar Tudományos Akadémia statisztikai tevékenységében keresni több szem- pontból is leszűkített megközelítésnek tekinthető. A Ouetelet által kialakított nem- zetközi statisztikai kongresszusok koncepciója és korszaka, melyhez annak vége felé a magyar hivatalos statisztikai szolgálat is csatlakozott, ékesen demonstrálta az elméleti statisztika korszerű tudományos művelésének lehetetlenségét az alkal- mazott statisztika gyakorlati vivmányainak és eredményeinek figyelembevétele nél—
kül. Ez utóbbi institucionális tényező tette azt is történetileg lehetővé, hogy ebbe a szintézisbe olyan tudósok is bekapcsolódhassanak a hivatalos statisztika szakértői—
ként. akiknek kapcsolata az egyes országok hagyományos tudományos akadémiáival vagy egyáltalán nem. vagy csak jóval később. életművük kiteljesedésekor és pályá—
juk befejező szakaszában jöhetett volna létre. A Magyar Tudományos Akadémia Statisztikai Bizottsága — különösen a Nemzetgazdasági Bizottság előtérbe kerülé- sével — már egyre kevésbé volt képes az emlitett szintézis létrehozásában közre-
2'51'hirn'ng Gusztáv: Magyarország népessége ll. József korában. Magyar Tudományos Akadémia Budapest. 1938. 192 old.; ua.: Sopron városa a 18. szazadban. Népesedés és gazdaságtörténetí tanul- mány. Sopron sz. kir. város kiadása. Sopron. 1939. VIII, 356 old.
3" Thirring Gusztáv: A városok népességének 1848. évi összeírása a soproni ,.Népszámlólo's" és főbb eredményeinek tükrében. A történeti statisztika forrásai. !. köt, Budapest. 1957. 309—336. old., ua.: Egy elfelejtett magyar népösszeírós végrehajtása és eredményei. (Sajtó alá rendezte és kiegészítette Thirring Lajos.) A Soproni Szemle kiadványai. Új Sorozat. 1. sz.; ua.: Népösszeírási adatok és adatforrások :: nem—
nemes népességről a XIX. sz. első feléből. (Összeállította Dallos Ödönné közreműködésével dr. Thirn'ng Laios) Történeti Statisztikai Közlemények. 1959. évi 1—2. sz. 132—181. old.
31 Thirring Gusztáv: Kőrösy József emlékezete. Fővárosi közlemények a statisztika és közigazgatás kó—
réből. 1907. évi 1. sz. 3—9. old.: ua.: Dr. Ladislas Buday. Nécrologie. Bulletin de l'lnstitut International de Statistiaue. XXII. köt. 1. sz.
32Thirring Gusztáv: Régi soproni statisztikusok. (Elnöki megnyitó a Magyar Statisztikai Társaság iX. ünnepi ülésén.) Magyar Statisztikai Szemle. 1931. évi 6. sz. 618—621. olcl.
működni?3 és vele párhuzamosan egyre inkább kidomborodott a hazai hivatalos
állami és municipólis hivatalos statisztikai szolgálat mint statisztikai institucionális bázis jelentősége.Ez utóbbi bázis előtérbe kerülése mellett azonban további újabb, bár nem hasonlóan széles bázisok kialakulását iS'fel lehet ismerni. így elsősorban a nem- zetközi ,,kongresszusi periódus" lehanyatlása után a Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakítása, majd egy következő szakaszban az ennél is szélesebb bázisú. azaz nem szigorúan akadémiai jellegű nemzeti statisztikai társaságok kialakuló—sa is olyan intézményi bázist jelentett a statisztikai tudomány fejlesztése és népszerű- sítése sz—empontjából, amelynek mozgósító erejét jelentős hiba lenne lebecsülni—., Egy másik ilyen centrumként a kialakult polgári statisztikai tudomány most már:
színvonalban is felfejlődő statisztikai katedráinak, illetve az azokon működő ka—
tedrai statisztikusok tevékenységét kell említenünk. Ezutóbbiak munkássága eleinte kétségkívül az alkalmazott társadalmi és gazdasági statisztika terén (mutatott fel jelentősebb eredményeket. és csak fokozatosan jutott el a módszertani és a matematikai statisztikai problémákhoz.VVégül és nem utolsósorban ebben avo—
natkozásban kell felfigyelni —- mint új intézményi központra —- a XX. század 30—05
éveiben alakult Magyar Gazdaságkutató lntéz—e'tre is. amelynek sikeres működése
élénk hatást gyakorolt a Magyar Statisztikai Társaság—ra és a Magyar Közgazdasági Társaságra egyaránt. Ezeknek az újabb intézményeknek a tevékenységében ,— az utóbb említett lesziómításával — Thirring Gusztáv munkássága islkétségrkivül kisebb—nagyobb mértékben, de figyelemreméltó eredményekkel képviselve van. még akkor is, ha' az ezekből eredő tudománytörténeti és tudományelméleti következtetések le- vonása elmaradt 1927. évi székfoglaló előadásában. Kezdeményező szellemének
eredményességét azonban ez sem homályosíthatja el. _
Végeredményben Thirring életműve tudományos koncepcióban a göttingdi ha- gyományok átmentését és korszerű színvonalon való megvalósítását jelentette, ide—
értve a Schwartner látomásában szereplő ..magyar London",34 Budapest statisztikai viszonyainak feltárását is, összekapcsolva a demográfiai, társadalomstatisztikai, gazdaságstatisztikai és városszociológiai problémákat nemcsak a jelenben mint a történelem eszmei időpontjában —- ,.stillstehende Geschichte"—ben --, de visszafelé
haladva a valódi történelemben. a történeti statisztikában és a történeti demográ-
fiában is. Ezt elismerni és a nemes hagyományt folytatni aligha lehetne illőbb alkalmat és méltóbb keretet találni. minta magyar szocialista történeti statisztikusok Sopronban tartott 10. jubileumi vóndvorülése.PEBIOME
Hactomgan CTa'FbH conepmm' MatepuaA aoxnazta, oőcymaeHHoro Ha coc'roxnmcfflcn Bm- 10 max 1972 razza Bbleagnoíi ceccxm Paöonxeífl rpynnbx no ucroppm C'ra'mc'mxn CTaTHC'm—
uecxoü cekgnu Bearepcxoro akonomnnecnoro oőtgec—rsa.
ABTOp OCYIgECTBAHeT caozmmür aHaAuz-x TBOpt-[eCTBa mayx senrepcxxx c'ra'mcmuecxax aemeAeí—i, Maproua lUBapTHepa " ['yczasa Tuppana, nonylmnmnx 731ko 14 Memztynapoa—
Hoe npnsnaane. Illnap'mep B CBOSM xanmanbnom prae c—rpemmcx zta'rb, coo—rae'rcsyioigee re'r'mmeucxoü ,Tpaaugun, onncaHm—xe nommemm Bem—ppm B Rouge XVIII Hexa. Bennem 'rpy- ae OH Bbrpaőo'raA naonopgnonaijno nutrevpuposannylo ctamc'n—mecxyxo cnc'remy no ezm- Hoii xougengnn, Kompan ucnousyx zaneble otpugnaimuoü cwa'mcmxn, xax no oómmyxrax no xatxec'rny 1—1 AOCTOBepHOCTH npenc'raame'r coöoifx ynmcammmiá cm;—res. ABTOp nactomgeü ota-nm s cszsn c ogenxoíá Taopuec'raa LUBapTl—Iepa yxasbmae'r Ha ero TaKHe c'ropOHbl, rec-ro-
33 Vö. a szerző: Kautz Gyula hozzájárulása a magyar statisztikai tudomány kialakulásához. Statisztikai Szemle. 1971. évi 7. sz. 736—744. old. és 8—9. sz. 894—904. old. (különösen 739. old.),
" Schwartner, i. m. 2. kiad. !. köt. 103. old. ' .? -
SCHWARTNER M. ES THIRRING G. 1067
pme n.o cnx nop He paCCManHBaAHCb B coomerc'rzne c ux snauennem u nyammm-cx B
ganbneümnx uccneaosannxx.
B'ropan uac'rb cTaTbn nocamgena TBioptiec-rny chu'asa Tnppuura, Kotopmü HBAHETCH őnecrmgmw BEHI'C cmm npeztc'ranmenem T. H. ne-ma'rema'mnecmro HaHpaBACHHH, cm;-xan- HOFO c umeuamu OH MaüpanJleBacepa-Tnppuur Ha npo'rnmennu 38 AET paőomn B CTO- mamam c-ramc'rwrecxom ynpamenun, B TOM eucne a B Kanec'me ero aupex'ropa; ozmaxo B caonx Tpuaax on paapaőoran BOUpOCbI oőmecmennoiá CTaTHCTHKH He TOAbKO OTHOCHTCAD- Ho Byaanem-ra " zrpymx BeHrepCKHX ropogos, Ho TBKPKC o-mocmeAm-xo Beef! CTpaHbl. Ha ero AeHTEAbHOCTb OÖpaTHA annmanue MemnyHapoaHmi'r Ctarncmeecxnífi I/IHCTn'ryT, Koropbxü nopyumi emy peaax'mpoaanne cnoero memuynapoauoro c—ramcmuecxoro emerommxa o Gonn—
umx ropoaax, a sari-em paspaőomy memaynapomtoiá munmgnoü " amnrpagnonnoü mame—
Tmcn. B Kauecme eget-mu ero TBop'ieCTBa Tnppm-lr B 1937 rogy ÖbIA uaőpan notre'ertM Beu- HbIM tmenowr Memaynapoauzoiá Axaaemun Hayx. On UPHHHM'HA aktuanoe ytracme Tamxe B paőou-e Benrepcxoro ctamcmuecxoro oőxgec'rna. Tnppunr npnoőpen őonbmne aacnym 14 B Kauec'rse oteuecmennoro ocnoaonortmnmca uctopuuecxoü cramcmxu 1—1 ne'ropnuecxoü zte- Morparpun. He MCHDHIHMH no anaueumo nmmo'rca ero owepxu no ncropnn Haynmx yuenm'i.
SUMMARY .
The study is a lecture discussed on the Tenth ltinerary Session of the Working Group for History of Statistics of the Statistical Section of the Hungarian Economic Society held from Sth to lofh May. 1972.
The author gives a general survey of Márton Schwartner's and Gusztáv Thirring's activities who were outstanding representatives of the Hungarian statistics also on international level.
in his great work Schwartner made an effort to describe Hungary's conditions at the end of the 18th century in accordance with the Göttingen traditions. He worked out a harmoníc integrated statistical system of uniform concepts which. using data of the official statistics.
represents a uniaue synthesis both in volume and auality as well as in reliability possible under the conditions of this era. Evaluating Schwartner's activity the author directs attention to a number of aspects which have not been reviewed according to their importance so far and reauire further research.
ln the second part of the study the author deals with Gusztav Thirring's work who was an excellent Hungarian representative of von Mayr's and Levasseur's so-called non- mathematical school. Thirring had worked in the Budapest Statistícal Office for 38 years where he became the director as well; he studied the socio—statistical auestions not only of Budapest and other Hungarian towns but also those of the whole country. His work called also the attention of the International Statistical Institute which put him in charge of editing the annual review of international statistics of cities and of elaborating the international statistics of dwellings and emigration. ln recognition of his work he won the life membership of the International Academy of Sciences in 1937. He had taken an active part also in the activity of the Hungarian Statistical Society. Thirring gained great distinction as the founder of historico-statistics and historico-demography in Hungary and as an outstanding scientist of these fields. His studies in history of science are of no less
importance.
