A magyar szocialista statisztika harminc éves útja

A MAGYAR SZOCIALISTA STATISZTIKA HARMINCÉVES UTJA

Harminc év nem nagy idő egy ország életében, mégis ,,emberöltőnek" számi- tott mindenkor. és talán az még ma is. Egy generáció még ma is szinte teljesen ki—

cserélődik három évtized alatt. Ha a magyar szocialista statisztika megtett útja szempontjából vizsgáljuk azonban az elmúlt harminc esztendőt, szinte lehetetlen szabadulni attól a benyomástól, hogy több emberöltőt is kitevő fejlődésről van szó, egész történelmi korszakról kell tulajdonképpen az évfordulón beszámolni.

És ez valóban így is van! Beigazolódik ezen a fejlődésen keresztül is a tudo- mányos szocializmus azon társadalomtudományi megállapítása, hogy a kapitaliz- must felváltó szocialista fejlődésSel a társadalmi fejlődés hatalmasan felgyorsul. A szocialista magyar statisztika kezdete idején — 1948 végén, 1949 elején — a magyar statisztika hosszú megtett útra tekintett vissza, mégis a mai fejlettségi szinttel össze- hasonlítva, két teljesen eltérő történelmi korszak jegyeit viseli. E korszakok fejlett—

ségi szintje semmiféle objektiv mértékkel sem hasonlítható helyesen össze az új fejlődés eredményeképpen.

1948—ban ünnepelte hazánk a magyar polgári forradalom centenáriumát és az önálló magyar hivatalos polgári statisztika létrehozásának 80. évfordulóját. Tulaj—

donképpen azonban ez utóbbi kezdetei is már egy évszázadosak voltak vagy még annál is régebbiek, ha figyelemmel vagyunk az első magyar polgári kormány Orszá- gos Statisztikai Hivatalának felállitására és ideiglenes fennállására, valamint az azt előkészítő 1844-es reformországgyűlési statisztikai kerettörvényre. Amellett mindezt megelőzte a feudális korban a Helytartótanács hivatalos statisztikai tevékenysége a harmincadvám— és adóügyekben. továbbá egyes ún. policiális, tehát gazdaságpoli—

tikai kérdésekben már a XVIII. és a XIX. század fordulóján. Ebből nőttek ki a korai magyar statisztikai tudomány legjobb képviselőinek javaslatai a modern hivatalos statisztika kiépítésére. Igy javasolta Berzeviczy Gergely az állami termelési, ár- és fogyasztási statisztika megteremtését, Fejes János pedig a népmozgalmi alapon álló népességi nyilvántartás kialakítását. Bár kétségtelen, hogy a magyar statisztika tör- téneti kialakulásához a megfelelő tudományos bázis inkább csak a XIX. század má- sodik felétől kezdve jött létre, még ezt figyelembe véve is szinte érthetetlennek tű—

nik, miként tett meg a szocialista magyar statisztika harminc év alatt olyan nagy utat. amely az évszázados korábbi eredményeket is messze túlszárnyalja.

E kérdésre a feleletet természetesen alapos történettudományi és statisztikatör- téneti monográfiában is nehéz lenne megadni a tényezők és azok kölcsönhatásának

sokrétűségét tekintve. de talán nem tévedünk, ha figyelmünket az alábbi néhány leg-

döntőbb fejlődési tényezőre irányítjuk.

A magyar szocialista statisztika eredményes harminc éves útját döntően befo- lyásolta: a megváltozott gazdasági és társadalmi alap. a magyar szocialista terv-

950 A SZOCIALISTA STATISZTIKA

gazdaság és a rá felépülő szocialista társadalom kialakulása; az új szükségleteknek megfelelő állami statisztikai szervezet létrehozása, amelyet a párt- és állami irányí—

tás a statisztikai jogszabályokon, főleg a két statisztikai törvényen keresztül alakí- tott ki: a Szovjetunió hivatalos statisztikai szolgálatának testvéri és baráti segítsé- ge. amely főleg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában jelentkező statisztikai együttműködésben ért el magas szintetés nem csupán a bilaterális hivatalos sta—

tisztikai és tudományos együttműködésben; hazánk bekapcsolódása az egész vilá—

got behálózó nemzetközi szervezetek statisztikai munkásságába; végül, a tudomány és a gépesítés eredményeinek egyre fokozottabb felhasználása, sőt alapulvétele a

magyar szocialista statisztika fejlődésének alakításában.

E fejlődési tényezők vázlatos elemzése is megadja azt a nagy keretet, amely a magyar szocialista statisztika harmincéves útjának főbb állomásait jelzi. és sommás értékelését lehetővé teszi.

Kétségtelen, hogy bár hazánk gazdasági viszonyai már e harminc év kezdetén, nagyjából 1949—ben újra elérték a második világháború előtti szintet, az elmúlt har—

minc év alatti szocialista fejlesztés évszázados mulasztásokat pótolt be. Míg hazánk

népessége 1950 és 1970 között csak 14 százalékkal nőtt —- az aktív keresők száma

lényegesen többel. 24 százalékkal —, ennek azonban ma már alig 17 százalékandol—

gozik a mezőgazdaságban: a túlnyomó része az iparban és egyéb népgazdasági ágakban, még ha a szolgáltatási szektor fejlődése el is maradt némileg a hatalmas fejlődés mögött. Az aktív keresők ugyanis közel négy és félszer több nemzeti jöve- delmet állítanak elő ma. mégpedig oly módon, hogy a csekélyebb arányú mezőgaz—

dasági dolgozó is — hála a nagyüzemi szocialista termelésnek és gépesítésnek — kétszer nagyobb bruttó terméket állít elő, az iparban foglalkoztatottak pedig nyolc—

szor többet. Beruházásaink volumene több mint hétszerese, az állóeszköz-állományé közel három és félszerese, külkereskedelmi forgalmunké pedig tizenhétszerese a közel harminc évvel ezelőttinek. Ennek a nagyszabású gazdasági átalakulásnak a

bázisán, amelyet a szocialista tervgazdálkodás tett lehetővé, ennek megfelelő kultu-

rális forradalom ment végbe, megsokszorozva a kiművelt emberfők számát, akár munkás, akár értelmiségi dolgozóról legyen is szó. és ezek között csupán az első év- tizedben a magasan képzett statisztikusok ezrei is szerepelnek.

A szocialista tervgazdálkodás szükségleteinek megfelelő hivatalos statisztikai szolgálat kiépítését csak a Szovjetunió állami statisztikai szolgálatának tapaszta—

latai és ez utóbbinak aktív segítsége tette lehetővé.

Párt- és állami vezetésünk felismerve a statisztika jelentőségét, alapvető fontos—

ságú jogszabály, új statisztikai törvény kialakítását szorgalmazta a megfelelő sta- tisztikai szervezet létrehozása érdekében, amely az 1952. évi Vl. törvény alakjában jött létre. Ezt a törvényt — a kor követelményeinek megfelelően -— még a centrali—

zációs törekvések jellemezték. kialakítva ugyanakkor hazánkban először a tanácsi államigazgatási szervezetnek megfelelő területi statisztikai szervezetet is, továbbá a minisztériumi—vállalati beszámolási rendszert a Központi Statisztikai Hivatal be- számolási rendszere mellett, hogy a tervgazdálkodás követelményeinek eleget le- hessen tenni. Ennek megfelelően a hivatalos statisztikai munka gazdaságcentri- kussá vált a korábbi népességcentrikus jelleg helyett, ami természetesen nem je- lentette ez utóbbi vonal elhanyagolását. A számos új gazdaságstatisztikai terület bekapcsolása mellett. amelyek közül talán elegendő e helyütt csak a belkereske—

delmi, az építőipari és a beruházási statisztikára hivatkozni. e harminc év többek között három lebonyolított és egy teljesen előkészített népszámlálással, számos nagyszabású mezőgazdasági stb. összeírással, teljes körű és reprezentatív felvétellel büszkélkedhet. Mindezt —-— akárcsak a gazdaságstatisztikában a népgazdagsági mér-

iegszámítások és az input-output analízis bevezetését —- korszerű gépesítés is nagy- mértékben alátámasztotta, lehetővé téve a hivatalos statisztikai szolgálat számára,

"hogy először adjon a párt- és állami vezetés kezébe olyan operatív jelentéseket.

amelyek átfogó népgazdasági és társadalmi szempontokon alapuló elemzéseket és következtetéseket tartalmaznak.

E munkában felbecsülhetetlennek bizonyultak különösen módszertani szempont—

"ból azok a tapasztalatok. amelyeket a KGST keretében a magyar statisztikusak a szocialista nemzetközi jellegű statisztikai munkában szereztek a bilaterális jellegű és úgyszintén intenzív hivatalos baráti kapcsolatok mellett. Fontos hangsúlyozni, hogy hazánk e szervezet alapító tagjaként végigélte e szervezet fejlődésének vala- mennyi állomását, és annak statisztikai munkájából is intenzíven vette ki részét, előbb a főleg külkereskedelem— majd általában gazdaságcentrikus szakasztól kezd—

ve a jelenlegi társadalomcenrikus szakaszig. Nagy szerepet játszott ebben (: Sta-

tisztikai Állandó Bizottság létrehozása 1962-ben, valamint ezen belül 1963—ban az

'Ugyvitel- és Statisztikagépesítési Állandó Munkacsoport (mely 1969 óta az Automa- tizált Statisztikai lnformációfeldolgozási Állandó Munkacsoport nevet viseli) meg- alakulása.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottság keretében kidolgozott ajánlások, a vég- rehajtott közös kutatási programok, az ezekre épülő publikációk és az ezek mögött meghúzódó tudományos elemző és módszertani munka két előnnyel is járt a közös feladatok megoldása mellett. Elmélyitette egyrészt a hazai statisztikai munka szín- vonalát tudományos szempontból is, másrészt tágította nemzetközi látóhatórát. sőt nemegyszer összekötő hidat alkotott a világszintű nemzetközi szervezetek, elsősor- ban az ENSZ és annak specializált szervezetei statisztikai munkájában való részvé—

telhez is. Erre talán a szocialista és a tőkés népgazdasági mérlegrendszerek köze- lítése érdekében tett módszertani erőfeszítések, az MPS és az SNA összehasonlít-

hatóságán való munkálkodás lehet példa.

A magyar szocialista statisztika fejlődésének nagy eredményei különösen az 1970—es évek elejére váltak annyira beéretté és szembeszökővé, hogy a hivatalos statisztikai rendszer korszerűsítése is szükséges lett. lgy került sor a második szo—

cialista statisztikai törvény megalkotására, az 1973. évi V. törvény kidolgozására. A magyar szocialista statisztikának ez a kartája jól tükrözi a megtett út legfőbb állo- másait. midőn konszolidálja a hatalmasan kifejlődött gazdasági szervezetre épülő társadalmi—gazdasági beszámoló— és tájékoztató rendszer eddigi eredményeit, és azt az integráció jegyében szabályozza. E fejlődés motorja volt az élenjáró magyar ipar- statisztika, mely mind adatgyűjtési rendszerében, mind operatív tájékoztatásában a gazdaságstatísztika összes egyéb ágának irányt mutatott, s mind komputerizáltságá—

ban, mind kádereinek tudományos felkészültségében élenjáró tapasztalatokat szál- lított a statisztikai munka korszerűsítéséhez és integrált rendszereinek kifejleszté- séhez. Ebben nagy szerepet játszott továbbá a főosztályokon folyó tudományos mun- ka kiterjesztése, elmélyítése mellett a Népességtudományi Kutató intézet. a Gazda- ságkutató Intézet, a Számítógép-alkalmazási Kutató intézet létrehozása. A látó'ha- tár iiyen tudományos kiszélesítésének kétségtelenül szerepe volt abban, hogy az 1970—es évek elejétől kezdve a magyar szocialista hivatalos statisztikai szolgálat a társadalomcentrikus statisztikai problémák iránt is nagyobb fogékonyságot tudott tanúsítani. valamint a környezetvédelem statisztikai kérdéseit is felvette munkaprog—

ramjába.

Nem lenne ez a megemlékezés teljes, ha nem utalnánk legalább néhány szó- val az emberi tényező szerepére e rohanó és hatalmasan átalakuló korban a sta—

tisztikai fejlődés terén is. Kétségkívül a pionírmunka e téren a Központi Statisztikai

952 A SZOCIALISTA STATISZTIKA

Hivatal 1948 és 1969 között volt elnökének. Péter Györgynek jutott, akinek vezetési

képességei, tehetsége a statisztikusi gárda klformólósóra, jelentős tényezője volt

már a kezdet kezdetén a sikereknek és a későbbi fejlődéshez is igen jelentékeny mértékben járult hozzá. E közismerten nagy egyéniség által a statisztikai szolgálat

újjászervezése, a szocialista statisztikai gyakorlat és tudomány fejlesztése. (: statisz——

tikai oktatás terén elért jelentős eredmények szilárd alapot teremtettek a további hivatalépítő munkához, a mind minőségileg. mind mennyiségileg egyre nagyobb és nehezebb feladatok sikeres megoldásához.

Az évforduló alkalmából köszönettel fordulunk a párt és a kormány felé azért (: gondoskodásért, amellyel szüntelenül támogatta és segítette a magyar szocialista statisztika megteremtését. Minden magyar statisztikus legfőbb célja és törekvése, hogy a statisztikai tájékoztatás, módszertan- és rendszerfejlesztés területén kitűzött feladatokat határidőre és eredményesen teljesítse.

Köszönet illeti a magyar szocialista statisztika minden munkósót, akik az el—

múlt harminc év eredményeihez hozzájárultak, és elismerés mindazoknak, akiknek munkája ma is a szocialista statisztika szilárd alapja és jövő fejlődésének záloga.

PE3lOME

B nép;—Ion CTBHOBJ'ieHHH nenrepcxoü councm—rcruuecxoü cratucmnu -— : Konue 1948 "

Hav-Ime 1949 mm — oreuecraennaa crarncruna yme npomna Anurenbublü I'lYTb paaanmn, Ho ace me, an cpaaHeHnu : HblHeuJHHM ypoaHeM, oI-Ia orpamaer npnanaku gayx cosep- weHHo paanuunux ucropnuecnux anox.

B 1948 rogy BeI-Irpm'I ormeuana c'roneme őypmyaeno-Aemoxpamueckoü peaomouuw

" 80-on ronoaumuy coznannn caMocron'I-enbnoíá aeHrepcnoí—i odmuuaan-Ioü öypmyasi—Ioü CTaTHCTHl-(H. OAHBKO ucroxu nocnenneü 'ro me umenu cronermoro, mm eme őonee p.aBI-IIoIo uc-ropmo, ecnu anHSITb ao summer-me yupemnenne nepBblM BeI-Irepcng ÖypmyasHblM npaBHTeanTBOM l'ocynapcraenuoro c-ramcmuecuoro ynpaaneunn mm me cramcmuecxyio AeSITeanOCTb Hamecn—Iw-IeCKoro coaera a cpeoganbuyio snoxy. Ha amit ocnoae som-mmm npennomeuun BblAatOLLtHXCS npencraaureneü paI-Iueü senrepcnoü crarucm—Iecuoü Hayrm (l'epreü Bepaeauuu, Sluow (Deüem) OTHOCHTeanO cos-manna cospemeHHoi—i oclmuuaan-Ioü cra-rnc-rnxu.

Couuanuctuuecnan Ber-Irepcxan cra'rucmxa sa rpunuarb ner nponenana rakos? őonb- moü nYTb, Korophlü no csoma pesynbraraM nanexo npesumaer npenmecraoaaamee cro—

nerHee paaawme.

Bamueüwne cpaKTopr paasm'un, KOTOpble oKeabIBanu pemaiouree snmmue Ha tpun- u.amnemee ycneuJI-Ioe paaam'ue aenrepcxoü counanucruuecuoü crarucmm, Mom-Io no—

ALITOMMTI: cnegyioumM oőpaaoM: sosHuKHoseI-me HOBOI'O akoHOMuuecxoro u oőmecraeu- HOI'O 663HC6, a 'ranKe senrepcuoro counanwc-ruuecnoro nnaI—Ioaoro xosnücrsa " nDKOH- merocn Ha HeM counanucmuecuoro oömecraa; coananne ynoanetaopnmmeü HOBbIM Tpe- SOBaHHRM rocynapcraenuoü ctarucruuecnoü oprauusaunn; öpa'rcxau u Apymecnan nomoms coaercxoü rocynapcneHI—Ioü craruc-ruuecnoü cnymőbI, .aocrurmaa OCDÖeHHo ablCOKOr'o—

yposI—Is rnaBHbIM oőpasoM a COTpYAHHHeCTBe : paMKBX C3B " He TOJ'IBKO : p.syxcropon- nem crarucwuecnom " HaYHHOM — Texuwuecnom COTpYAHw-IeCTBe; pacwupenne anMeHe- Hun, őonee TOI'O Benyman pam. Hay—mux nocrumeuuü " mexauuaaum a pazau'mu BeH—

repcnoü counanucrmecxoü cra'rucrnxu.

Ha npormneI-mu ucrexmux Tpunuaru ner őnaronapn couuanucrnuecxomy nnaI-IoaoMy xosnücray : crpaI-Ie npouaomnu KopeHHble 3KOHOMM'4eCKHe HSMeHeHHH, conpoeomnaamu—

ecn 'raKme KynbrypI-Ioü peaomouueü. MHorOKpa'rHo yaenuuunacs uncnennocu KBGHMTPHUM—

poaaHHbe paőomuxoz cpeAn KOTOprX — TOJ'IbKO a TeueI-Iue nepaoro gecnmnema Ha—

onunucs TLICH'JH KeanucpuuupoaaI-mux CTBTHCTHKOB.

Cosnauue cooraercraymueM HymAaM counanucmuecxoro nnauoeoro xosnücrsa co—

unanucmuecxoü cra'rncmuecxoü cnymőm c-rano BO3MO)KHHM őnaronapn yueTy onblTa w

aK'maHoü nomoum coae'rcxou'i rocynapcraeHI-Ioíá c-rarncmxu.

Ha nporameuuu ucrenurero 'rpunuamnema Aaa pasa umeno MECTO COSAaHHe sakone o cramcmke, Kan HOpMaTMBHOI'O akta ocnoeononaramuero sum-ma. Banan Yl 1952 rona yupenun Teppu'ropuanbnyio crarucruuecxyio opraunaaumo " cucreMy oruernocm Ha ypoa—

A SZOCIALISTA STATISZTIKA

953

Henoi?npennpusmücramcmxn, oxsamawue,n Munncrepcra.HaanMep_Ha'-ian" (pyHKuMOi—mpoaarbsnyrpemoio 'roproamo,HOBbIeCTpOHTeanTBO,oőnacm akouomuuec—Kar-mra-

noanoxcei-mn, őbmu BBEAeHbI Sanancoabie pacuetbl, cocraanenne memo'rpacnesblx óanaH—

coa n 1'. n.

B aroü paőo're orpOMHoe anauenne amen Metonmecxnü onblT, npnoöpeTeHHbli—i sen- repcngn cramcmxaMu a paMnax CBB, B ocoőeHHocm őnaronapn cosnanmo l'locrosiHHoíi Komnccun no mamcmxe.

prl'lele po3yanaTbl :; pasau'mu Benrepcmü counanucmuecxoü cramcmnw abiasanu

B Hauane l970—blx ronos HeoőxonnMoC'rb a Monepnnaauuu ocpuunansnoü cramcmuecnoü

cum-emu. 310 őban ocymecraneuo BTOpblM 36KOHOM o counanucmuecxoü c'ramcmne (sa—

KOH y 1973 rona). B 3TOM nepuone naumyineii cunoü pasan'rnn őbma BGHI'epCKaH npo- Mbiwnennan cramcmxa, KOTOpaH a oönacm cőopa AGHHHX u onepamanoü uncpopmaum nananaca nyreaonm'eneM nna pnna oőnac-reii aicOHOMu-iecxoü cra'mcmxu u saonno KOMI'I- iorepuaauneü " Hayunoü nonroroanoü csonx Kanpos npenocraansna nepenosoü onbn' nna monepnnsanun cramcmnu " cosnanun HHTel'pHpOBaHHle CHCTeM.

prnnyio pont. : atom nene csirpano Terence coanam—ie pa3J1W-tHbIX HayuHo-wccneno- aarenscnnx HHCTHTYTOB (Aemorpamuuecxuü HHCTHTYT " T. n.). B peeynbrare Bcero 3TOI'O aeHrepcuan counanucmuecuan cra'rucmka c Hanana 1970-blx ronos nponsnne'r ÖOHbLLIYIO BOSanMMHHBOCTb K cramcmuecnuM npo6neMBM, Kacammumcg OÖLLteCTBeHHbe OTHOLLIe- HMM.

I'lnonepcxuü TPYA B Cosnannn BeHrepCKoü couuanncmuecnoü CTamcmxu ssmom—mn Abepnb Herep 3aHumaBumí—i :; 1948—1969 roni-n nocr npencenarenn ueHTpaJ'leOI'O cra-

rucmuecxoro ynpaanennn, HbH cnocoőnocm KGK pyKoaonmeng " Tananr x nonroTOBKe c-ramcmuecxnx nanpoa HBHJ'IHCI: eanorom Ha'-löanbIX ycnexoa " a anaunrenbnoü mepe cno- coőcrsoaann nocnenywmemy pa3BHTHIO. ,Ltocmrnyrsie őnaronapn ycunmm aroro oőme- ussecmoro prI'IHOl'O nemem pe3y1'leaTbl a peopranu3auuw cramcmuecxoü cnymőbi, pas- amnn couanucmuecxoü ctamcmuecxoü npaxruku u Hayku, a Taioke a oőnacw cramcm—

uecxoro oőpaeoaam—m oőecneuunu npounyio ocnoay nna yxpennenm Ltempanbnoro cra- mcrnuecnoro ynpaanenun u ycneumoro pewenun ace őonee ycnomnsnoumxcsi u Hapacra—

romux a Kauecraennom " Konmecrsem—ioM omomemm aanau.

Bbipamag nap-mu " npaamenscmy őnaronapnocn. aa aceMepHoe coneücraue cos-—

nanmo aenrepcuoü counanucmuecxoü cramcruku, paőOTHHKH aeHrepCKoü cramcmueckoü

cnymőu enunonymno sananmor, trro nx Hanabicweü u.enbio " crpemneHMeM nanse'rcsi caoe- apemennoe " amcpexmanoe pemei—me sanau, nocrasnennsix nepen HHMH a oőnacm cra- mcmuecnoü unmopmanm, merononoruu u paaauma CHCTeM.

SUMMARY

In the early period ot the development of the Hungarian socialist statistics — at the end' of 1948 and at the beginning of 1949 — Hungarian statistics already looked back upon a long way passed. Nevertheless, as compared to the actual development level, this process

bears marks of two entirely different historical periods.

Hungary celebrated in 1948 the centenary of the bourgeois revolution and the 80th anniversary of the establishment of independent Hungarian official statistics was celebratedi at the same time. Beginnings of the latter go back to a century or even earlier if we take into account the establishment of the National Statistical Ottice by he first Hungarian bourgeois

government, or the statistical activity of the Council of Governor-General in feudal' times. Proposals of the most famous representatives of the early Hungarian statistics (Ger- gely Berzeviczy, Janos Fejes) which aimed at the development of modern official statistics were evolved on this ground.

The Hungarian socialist statistics has covered during thirty years a long distance whicha passed beyond the results of a century.

The most

important factors of the development influencing fundamentally the successful way of the

Hungarian socialist statistics in the last thirty years are as follows: the changing economic and social basis, development of the socialist planned economy and that of the socialist society built upon it in Hungary; formation of the system of national statistics suited to the new

reauirements; the assistance of the official statistical service of the Soviet Unionr primarily in the field of statistical co-operation in CMEA and also in the bilateral statistical and scientific co-operation; joining of Hungary to the statistical activities of the international organizations; the more widening application or even taking for a basis of the results of sciences anal mechanizotion in the development of the Hungarian socialist statistics.

,954 A SZOCIALISTA STATISZTIKA

As a result of—the socialist planned economy a large-scale economic transformation has taken place during the last thirty years in Hungary followed by a cultural revolution. Skilied

—labour force has shown a manifold increase, in which — even in the first decade — there are thousands of highly aualified statisticians.

Establishment of the official statistical service complying with the reauirements of the socialist planned economy was possible relying on experiences and later on. with active help

of the statistical service of the Soviet Union.

Two times in the last thirty years legal measures of basic importance, statistical acts were passed. The Act Vl of 1952 established the regional statistical organs. the reporting system of ministries, enterprises. New fields of economic statistics, for instance statistics of Lhome trade, construction. investments were evolved. moreover the system of national accounts.

input-output tables etc. were introduced.

in this work the methodological experiences obtained by the Hungarian statisticians in the scope of CMEA — due mostly to the establishment of the Statistical Standing Committee

—- are inappreciable.

Results of the development of the Hungarian socialist statistics in the early 1970ies cal- led for the modernization of the system of officio! statistics. The second Statistica! Act (Act 'V of 1973) served to fulfill this reauirement. The stimulus of the development in this period was given by the Hungarian industrial statistics, authoritative for several other branches of economic statistics on account of its system of data collection and operative information. Due

;to the computerization level and to the scientific aualification of its cadres industrial statistics provided advanced experiences for modernizing the statistical work and evolving the inte—

grated system of statistics. The establishment of the various research institutes (Research institute of Demography etc.) played also an important part in this process. As a result, Hun- garian socialist statistics has been highly susceptible, since the early 1970ies, to socio—centric

statistical problems.

in the establishment of the Hungarian socialist statistics the pioneering work fell to György Péter, President of the Central Statistical Office from 1948 to 1969, whose managerial gualities and ability to forming a statistical staff were important factors from the very beginning of the successes and they also contributed to a high extent to the further development. Re- organisation of the statistical service, development of the socialist statistical practice and science, notable results in the field of statistical education accomplished by this well—known great personality, created a sound basis for further development of the Statistica! Office, successful solving of the tasks becoming harder and greater, as regards both their auality and auantity.

Hungarian statisticians, expressing thanks to the party and government for the core which supported the establishment of the Hungarian socialist statistics, assert: their main :aim and effort is to fulfil the tasks set by the reauirements of statistical information, method- .ology, and system development within the specified time and with good results.