A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében

(1)

A KGST JELENTÓSÉGE A MAGYAR NÉPGAZDASÁG ÉS STATlSZTlKAJÁNAK FEJLÓDÉSÉBEN

BÁLINT JÓZSEF

A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulóját ünnepeljük. Az eltelt idő az egyén szempontjából hosszúnak tűnik, de egy nemzet- közi szervezet számára éppen csak elegendő ahhoz, hogy működésének eredmé—

nyességét, célkitűzéseinek megvalósítását megítélhessük.

E helyen most nem kívánok a KGST megalapítását kiváltó, illetve gyorsító nem- zetközi politikai körülményekkel részletesen foglalkozni. Feltételezem ugyanis. hogy eléggé emlékezetünkben élnek az imperialista nagyhatalmak agresszív lépései. a hidegháborús hisztéria, a politikai és gazdasági kísérletek a szocializmust építő Szovjetunió és a kapitalizmus béklyóiból éppen csak kiszabadult és a szocialista fej—

lődés útjára lépett országok ellen.

Ma már megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy országainknak sikerült úrrá lenni e nehéz idők hallatlan problémáin. Társadalmunk és népgazdaságunk lendü- letesen — a tőkés országokét lényegesen meghaladó ütemben —- fejlődik. Az önma- gukban gyengén vagy közepesen fejlett országok egy része napjainkra haladó erő—

vé kovácsolódott,

előrehaladt a fejlettségi színvonal korábbi különbségei fokozatos kiegyenlítődésének folyamata. Eredményeink vonzó példaként szolgálnak, és ennek hatására közösségünk újabb országokkal gyarapodik, míg mások tartós kapcsolatok kiépítését szorgalmazzák a KGST—vel. Szocialista rendszerünk életerejét, dinamikus képességeit mi sem bizonyítja jobban. mint az a tény. hogy a tőkés világgazdaság 1973 körül kirobbant és napjainkban is meglevő új válságjelenségei, ha bizonyos átmeneti nehézségeket okoznak is, nem akadályozzák meg legfontosabb feladatunk teljesítését, a szocialista országok gazdaságának, népeink életszínvonalának tö—

retlen fejlődését. Mint ahogyan eddigi sikereinkben. a szocialista társadalmi és gaz—

dasági rendszer fölényét bizonyító tényekben jelentős szerepet vállalt és teljesített a KGST, a jelenleg mutatkozó problémák leküzdése is a tagországok együttes erő- feszítéseit igényli. t

A társadalmi és gazdasági erők. erőforrások összefogását 1949-ben alapvetően az adott politikai helyzet idézte elő, de a nemzetközi munkamegosztás szükségessé- ge önmagában is létjogosult felismerés, és klasszikusaink műveiben is megtalálható.

Lenin a .,Tézisek a nemzeti kérdésről" című munkájában megállapította, hogy az emberiség gazdasági, politikai és szellemi élete már a kapitalizmusban is egyre

jobban internacionalizálódik. Mindezeket a szocializmus teljesen internacionalizól-

ja.1

1 Lenin Összes Művei, 23. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1969. 317. old.

(2)

Bármilyen kevés teret kivánok is szentelni a megalakulás és az azóta eltelt har- minc év historikus vizsgálatára, egy alapvető tényt meg kell állapítani. Ugyanúgy.

ahogyan a szocializmus útjára lépett európai államok kivétel nélkül a Szovjetunió áldozatos harcainak eredményeképpen nyerték el felszabadulásukat a kapitalizmus fojtogató, kizsákmányoló rendszeréből, a KGST megalakításánál. eredményes mű—

ködésének hátteret nyújtó zálogaként ismét csak a szovjet nép tapasztalataira és segítő készségére volt szükség.

A Magyar Népköztársaság a KGST alapító tagjai közé tartozik. Tehát kezdet—

től fogva részesei voltunk a gazdasági együttműködés tartalmi, szervezeti és mun—

kamódszerbeli fejlődésének, ami a szocialista gazdasági közösséget mai fejlett szín—

vonalára emelte. A tagországok fejlődése —- összhangban a gazdasági közösség

eredményes együttes tevékenységével —— időről időre átmeneti problémákat is fel- vet. Ezek leküzdése a tagországok szoros együttműködése nyomán. a KGST tevé- kenységének folyamatos tökéletesítésével eredményesen folyik. Országunk jól fel- fogott érdekei alapján részt vállaltunk a közös munkából, az elfogadott határozatok, ajánlások végrehajtását állami és társadalmi tevékenységünk szerves részének te- kintjük. Erre történelmi tapasztalataink, érdekeink józan mérlegelése is késztet. de nem utolsósorban új tipusú szocialista gazdasági közösségünk alapelve: a KGST- tagországok együttműködése a szuverenitás. az egyenlőség és a kölcsönös testvéri

segítség elve alapján valósul meg.

HAZÁNK A KGST-BEN

1945 tavaszán. amikorra nagy véráldozatok árán a szovjet csapatok felszaba—

dították Magyarországot a fasiszta uralom alól, gazdasági és társadalmi szempont- ból egyaránt a mélypontról indultunk. Hazánk nemzeti vagyonának kétötöd része megsemmisült a háborúban. A társadalom feudális hagyományoktól terhes, a gaz- daság fejletlen, agrár—ipari jellegű volt. A Szovjetunió segítségével, a magyar ha- ladó társadalmi erők összefogásával a munkások és a parasztok hősies erőfeszí-

tése által az 1948. év végére csaknem elértük a termelés háború előtti színvona—

lát. Ebben nagy szerepet játszott a földreform, amely a magyar parasztság évszáza- dos álmát váltotta valóra, majd a pénzintézetek, a kereskedelem és az ipar foko-

zatos államosítása. Ezek az intézkedések adtak bázist a későbbi nagyobb lépések

megtételéhez, előkészítették a tervgazdálkodás megkezdését, a szocializmus gazda- sági alapjainak lerakását. A szocialista tervgazdálkodásra azonban hallatlanul ne- héz feladatok megoldása várt. Az ország alapvető nyersanyagokban szegény volt, korszerűtlen, rossz területi elosztású iparral. alacsony színvonalú technikával ter—

melt, a lappangó munkanélküliség a falun, a kicsi belső piac egyaránt nehezítette a kibontakozást.

Még hosszan lehetne sorolni azokat a problémákat. amelyek szinte leküzdhe- tetlen akadályként tornyosultak a gyorsabb gazdasági előrehaladás útjába. Ki lehetne még mindezt egészíteni a kulturális, a szakképzettségi elmaradottsággal és a társadalom fejlettségi szintjét meghatározó további hiányosságokkal. De ennyi is elég talán annak illusztrálására, hogy milyen óriási erőfeszítések árán tettük meg a szocialista társadalom építésének első lépéseit. Abban, hogy e kedvezőtlen elő- feltételek ellenére fejlődésünk meggyorsult, és gazdasági épitőmunkánk kimagasló eredményeket ért el, döntő szerepe van a szocialista tábor együttműködésének, a

KGST-nek.

1949 után néhány évig a KGST tevékenysége elsősorban a külkereskedelmi együttműködésre összpontosult. Mai felfogásunk ezt az időszakot a gyermek első

(3)

A KGST JELENTÖSÉGE

7

önálló lépéseként tartja számon. A magyar gazdaság számára mégis sorsdöntő jelentősége volt annak. hogy megkezdődhetett a továbbfejlődésünket akadályozó tényezők módszeres leküzdése. Gyakorlatban részesévé válhattunk a történelmünk—

ben oly ritka békés építő időszaknak. Részesei egy nagy közösségnek, amelyben a kölcsönös segítségnyújtás alapján a KGST-tagországok közösen járulnak hozzá egymás népgazdasága gyengébb oldalainak erősítéséhez, megszüntetik az akadá- lyozó tényezőket. és mindezzel azt a célt is szolgálják, hogy közös erőfeszítéseik eredményeképpen eltűnjenek az országok között még meglevő színvonalbeli kü-

lönbségek.

A fejlődés később elért szintje lehetővé tette. a megnövekedett követelmények pedig sürgették a közös munka új alapokra helyezését és folyamatos továbbfejleszJ tését. Ezen az úton fontos állomás volt a tervegyeztetés és a gyártásszakosítás meg—

kezdése, a különböző szakmai, ágazati és funkcionális állandó bizottságok felállí- tása, a többoldalú kliring—megállapodás megkötése, a bukaresti árelv bevezetése, közös speciális célokra létrehozott szervezetek alapítása. A gazdasági fejlődés ki- magasló állomása volt a Komplex Program megalkotása és elfogadása a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXV. ülésén 1971-ben, A Komplex Program gyakor—

latilag a tagországok eddigi fejlődését és az elért fejlettségi szint által szükségessé vált újszerű kapcsolatrendszer politikai és gazdasági feltételeit tükrözi vissza. A Komplex Program tartalmazza a gazdasági és a tudományos műszaki együttműkö—

désnek azokat az új célkitűzéseit és útjait, amelyek előmozdítják a tagországok és ezzel az egész szocialista gazdasági közösség gyors ütemű továbbfejlődését.

A Komplex Program végrehajtását segítik elő a hosszú távú együttműködési cél—

programok. Közös érdekeink alapján, valamint nemzeti érdekeinkkel összhangban részt kívánunk venni a nyers- és az alapanyagok együttes kitermelésében, az ezeket megalapozó közös beruházások kivitelezésében. közös szervezetek és vállalatok lét- rehozásában, működtetésében is.

A hosszú távú együttműködési célprogramok a Magyar Népköztársaság szá- mára minden bizonnyal jelentős gazdasági előnyöket hoznak majd, emellett poli—

tikai jelentőségük még nagyobb lesz. L. !. Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Párt- ja XXV. kongresszusán a gazdasági integráció előtt álló feladatok jelentőségéről szólva a következőket mondta: ,,Nemcsak kölcsönös, nagy gazdasági előnyről van szó, hanem roppant politikai jelentőségű feladatról is, nevezetesen közösségünk

anyagi alapjának megerősítéséről".2

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1975-ben tartott XI. kongresszusának hatá- rozata egyértelműen megállapítja. .,... a szocialista nemzetközi gazdasági össze- fogásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználása előrehaladásunk alapvető felté—

tele. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében dolgozunk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásánha komplex program valóra váltásán. Szé—

lesítenünk kell a termelési együttműködést és kooperációt, a kereskedelmi kapcso- latokat, a szakosodást. a tudományos—technikai együttműködést és a tapasztalat—

cserét. mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával".3

Ismeretes, hogy Magyarország nyílt gazdaságú ország. Exportunk értéke meg—

haladja nemzeti jövedelmünk 50 százalékát. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobbik fele a szocialista országokkal kapcsolatos. 1977-ben Magyarország KGST-országok- ból származó behozatalának 52 százalékát nyersanyagok. energiahordozók, félkész—

termékek, 38 százalékát gépek és berendezések alkották. Ugyanakkor a KGST-orszá—

2 Az SZKP XXV. kongresszusa (1976. február 24 — március S.). Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976.

14. old.

3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Xl. kongresszusának jegyzőkönyve, 1975. március 17—22. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 475476. old.

(4)

gokba irányuló kivitelünk 47 százaléka gép és berendezés. 21 százaléka élelmiszer és élelmiszer-alapanyag. 17 százaléka ipari fogyasztási cikk. Ezek a számok is meg- győzően bizonyítják. hogy a KGST kimagasló szerepet játszik a magyar gazdaság export teljesítményeiben és import szükségleteinek kielégítésében. Az összevont mu—

tatók azonban sokoldalú, kitartó erőfeszítések eredményeit összegezik.

Mindezt néhány példával kívánom illusztrálni. A magyar népgazdaság számára különösen fontos a termelési. az export— és importtejlesztés egyeztetése a KGST- tagországok hasonló tartalmú terveivel, ez utóbbi különösen az energiahordozók, az alapvető nyersanyagok, a fémkohászat és a vegyi alapanyagok területén.

Más országokhoz hasonlóan. a magyar népgazdaság számára is kulcsfontos—

*ságú a tüzelőanyag- és az energetikai szükségletek kielégítése. Ezért a népgazda—

ság további fejlődéséhez szükséges többlet szénhidrogén— és energiaszükséglet fe- dezése érdekében részt veszünk (: szovjetunióbeli orenburgi, összesen 2750 kilomé- ter hosszú földgázvezeték megépítésében. Ennek révén Magyarország 1980-ban már évi 3,8 milliárd köbméter földgázt fog importálni. Úgyszintén jelentős számunkra a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték megépítése. amelyhez a ma—

gyarországi 400 kilovoltos hálózat bővítése kapcsolódik.

Magyarország a legfontosabb nyersanyagfajták közül csak bauxitból rendelkezik számottevő mennyiséggel. Ezért alapvető kérdéseink közé tartozik. hogy átfogó és reális képet alakítsunk ki a hazánkban nem termelhető nyersanyagok KGST-or- szágokból történő importjának lehetőségéről és feltételeiről, mivel ez iparfejleszté- sünk irányát és mértékét is befolyásolja. A sokoldalú és kétoldalú tervegyeztetések e tekintetben is sok lehetőséget tártak fel. Egyes nyersanyagok (például azbeszt. cel- lulóz, vasérc) tekintetében a közös kitermelésben érdekelt tagországok -— így a Ma- gyar Népköztársaság is — részt vesznek a termelési kapacitások bővítését célzó be- ruházásokban a Szovjetunió területén. llyen közös beruházás például a nálunk is jól ismert Uszty—llimszkben létesülő cellulózkombinát. amely hazánk egyre növekvő

cellulózszükségletének kielégítését is biztosítja.

A petrokémiai anyagok területén lényeges feladatnak tekintettük a hazai ter- melés fejlesztését és hasznosítását. Ezt több egyezmény segíti elő. A magyar—szovjet olefinkémiai megállapodás keretében például 10 éven át évenként 130000 ton—

na etilént és 80000 tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba. ellenértékként két- féle műanyagot kapunk vissza. A Szovjetunióval hazánk szintetikus kaucsuk szálli-

tására is szerződött.

; A vastartalmú alapanyagok és ferroötvözetek termelésének közös fejlesztésére multilaterális megállapodás jött létre, amelynek keretében a Szovjetunió 1979-től kezdve 12 éven keresztül évente 300 000 tonna vastartalmú alapanyagot szállít Ma- gyarországra. A többletimport ellentételezéseként 1975 és 1978 között 26,8 millió rubel értékben 30—féle terméket — köztük gépipari termékeket — exportáltunk áru-

hitel formájában.

Gépipari termékeink minőségi és korszerűségi szintjének emelésére nagy gon—

dot fordítunk, mert gépipari termelésünk 40—45 százalékát exportáljuk és ennek mintegy 80 százalékát a KGST tagországaiba. A KGST—tagországokkal folytatott kül—

kereskedelmünk fele gépekből és berendezésekből áll. Egyik jelentős központi fej- lesztési programunk. a közútijármű-fejlesztési program a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeire, elsősorban a Szovjetunió igényeire, a Szovjetunió—

val és más szocialista országokkal való fő- és részegység-kooperációra épül.

Az ipar korszerűsítésére. a termékszerkezet javítására irányuló törekvésünk szo—

ros kapcsolatban van a KGST—ben folyó s mind nagyobb szerephez jutó szakosítási és kooperációs folyamattal. A szakosítási megállapodások alapján kötött hosszú le-

(5)

A KGST JELENTÖSÉGE 9

járatú kereskedelmi szerződéseinkben az előirányzott áruszállítások legfontosabb tételei éppen azok. amelyek gazdasági szerkezetünk korszerűsítésében is a legje- lentősebbek. A gépiparban a termékkorszerűsítést a közútijármű—gyártás. a híradás—

technika és a számítástechnikai gépgyártás területén olyan termékekkel valósítjuk

meg, amelyeket a Szovjetunióban és a többi KGST-országban a széles közvélemény,

illetve az egyes szakterületek specialistái nagyon jól ismernek.

A gépipar előbb említett területeiről vett példánkkal kapcsolatosan említést ér- demel. hogy Magyarország az 1976—1980-as tervidőszakban 32000 autóbuszt.

154 000 autóbusz és trolibusz hátsóhidat. csaknem 300 millió rubel értékű elektro—

nikus számítógépet és alkatrészt, több mint 300 millió rubel értékű különféle hír- adástechnikai berendezést szállít a Szovjetunióba.

Gépipari exportunk mind nagyobb hányadát teszik ki azok a termékek. amelye—

ket hazánkra szakosítottak. A KGST—országokba kiszállított gépekből és berendezé—

sekből (: szakosított termékek hányada 1973-ban 14, 1977-ben már 41 százalék volt.

Termelési kooperációink közül számunkra legnagyobb jelentőségű a magyar—

szovjet és a magyar—lengyel tímföld—alumínium egyezmény. Bauxitból-Magyarország számottevő készlettel rendelkezik, 5 vannak megfelelő kapacitásaink a bauxitnak timfölddé történő átdolgozására. Ugyanakkor a nagy mennyiségű villamos energiát igénylő további feldolgozási folyamathoz szükséges energiát az ország csak nagy ráfordítást igénylő villamoserőmű-építésekkel tudta volna biztosítani. Energiahiá—

nyunkat hidalják át a már említett Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött tim—

föld—alumínium egyezmények. A közelmúltban 1985-ig meghosszabbított magyar—

szovjet egyezmény számos hazai ágazat. például (] villamosberendezés-ipar. a ká—

belipar, a tömegcikkipar, a járműipar. a könnyűszerkezeti ipar fejlesztését segíti.

Magyarország nem rendelkezik önálló személygépkocsi-iparral. A motorizáció fejlődése ugyanakkor egyre több személygépkocsi iránt támaszt keresletet. Az egyes országokból importálható mennyiséget több esetben úgy növeljük, hogy alkatrészek és részegységek kiszállításával fizetünk. Ez a helyzet a nálunk legnépszerűbb LADA személygépkocsi típusok, de a POLSKI FIAT 126 p esetében is.

A KGST-tagországaival kibontakozott testvéri együttműködésünk bemutatására szánt példák felsorolását befejezve az alábbi adatokkal kívánom szemléltetni közel 30 év alatt elért eredményeinket.

Magyarország fejlődésének néhány főbb jellemzője

Az 1977. év az 1950, évi Megnevezés

százalékában

A népesség száma . . . . . . . . . . . . . . . 114

Az aktív keresők száma . . . . . . . . . . . . . . 124

Nemzeti jövedelem . . . 450

Állóeszköz- állomány . . . 324

Beruházások . . . . . . . . . . . . . . . . 708

Ipari bruttó termelés. . . 794

Az iparban foglalkoztatottak száma . . . 209

A mezőgazdasági termékek bruttó termelése . . . 197

Külkereskedelmi forgalom . . . 17-szeres

EGYUTTMÚKÖDÉSUNK A STATISZTIKA TERULETÉN

Mint statisztikusok, ha a KGST-vel foglalkozunk, nem mehetünk el szó nélkül a KGST-ben folyó statisztikai együttműködés fejlődése mellett. Nyilvánvaló, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása és fejlesztése jelentős feladatok

megoldását követelte meg és várja a továbbiakban is a statisztikusoktól.

(6)

A szocialista tulajdonviszonyok és a tervgazdálkodás uralomrajutásával, illetve bevezetésével egy csapásra megváltoztak hazánkban is a statisztika iránti igények.

A magyar szocialista statisztika megteremtése során támaszkodtunk a gazdag szov—

jet statisztikai tapasztalatokra. Különösen értékes segítséget kaptunk a termelési folyamatok és :: népgazdasági tervek teljesítése statisztikai megfigyelési módszerei—

nek kidolgozásához. *

A szocialista statisztika alapjainak lerakása után már az 1950-es évek máso-

dik felében rendszeressé vált a tagországok statisztikai hivatalainak kétoldalú és

sokoldalú együttműködése, ez szervezett keretet kapott 1962-ben a Statisztikai Ál- landó Bizottság létrehozásakor. A korai időszak együttműködésének eredményekép- pen készült el a népgazdaság ágazati osztályozásának első változata, amely nemcsak a statisztikában. hanem a tervezésben. a gazdasági együttműködésben is nél—

külözhetetlen eszközzé vált.

Kidolgozták továbbá ..Az ipari termelés népgazdasági számbavételére vonat—

kozó alapvető módszertani tételek", ,,A mezőgazdasági statisztika alapvető muta- tóinak módszertani tételei". ,.A beruházási építkezések számbavételére vonatkozó alapvető módszertani tételek" c. dokumentumokat.

Kezdetben az azóta már megszűnt Közgazdasági Állandó Bizottság volt a gaz- dája számos fontos közgazdasági—statisztikai témának. ltt dolgozták ki a népgazda- sági mérlegszámítások módszertanának az elődjét. és itt kezdődött el a népgazda- sági értékmutatók. az ipari termelékenység összehasonlításának a munkája is. Mind- ezekben a munkákban a magyar statisztikusok is aktívan részt vettek.

Amikor 1962-ben a KGST XVl. (rendkívüli) ülésszakának határozata alapján létrejött a Statisztikai Állandó Bizottság. akkor ez a lépés nemcsak szervezeti ke—

retet adott a KGST-ben folyó statisztikai munkának, hanem minőségileg is más idő—

szak beköszöntését jelentette a KGST—ben tömörült országok statisztikai szervei szá—

mára.

A Statisztikai Állandó Bizottság alapvető feladata, hogy ajánlásokat dolgoz—

! zon ki a statisztikai mutatók és módszertanok egységesítésére a KGST-tagországok között folyó statisztikai és közgazdasági munka színvonalának emelése érdekében.

Ebbe a célkitűzésbe beletartozik a statisztikai mutatók rendszerének. a mértékegy- ségeknek, a nómenklatúráknak és az osztályozásoknak az egységesítése. valamint az összehasonlító adatok kidolgozása. azok publikálása. valamint különböző nem- zetközi statisztikai összehasonlítások végzése.

Úgy ítéljük meg, hogyka Bizottság ennek az alapvető célkitűzésnek eddig ele- get tett. A KGST—ben folyó statisztikai tevékenység legszínvonalasabb és legsikere-

sebb oldalának a módszertani fejlesztési munkát tartjuk.

A Statisztikai Állandó Bizottság működésének első 10 esztendejében már 53 nagy jelentőségű ajánlást fogadott el. Az utóbbi 6 év folyamán a lendület nem csök- kent, és újabb olyan nagy jelentőségű kérdések kerültek előtérbe. mint például a társadalomstatisztika vagy a környezetstatisztika. A korábbi ajánlások folyamatos felülvizsgálata is sorra került. A Bizottság keretében folyó nagy jelentőségű és ered- ményes munkák részletes felsorolása csábító lenne. de ettől ezúttal el kívánok te- kinteni, egyrészt a tanulmány terjedelmi korlátjai miatt, másrészt mert ezekről a

KGST Titkárság Statisztikai Osztálya időről időre részletes tájékoztatást ad.

Mindezek ellenére nehéz megállni, hogy néhány jelentős módszertani és elem—

ző munkáról legalább példaszerűen említés ne történjék. Különösen kiemelendőnek tartom a tagországok és Jugoszlávia népgazdaságának fejlődését jellemző főbb ér—

tékmutatók több ütemben történő rendszeres összehasonlítását. a Komplex Program végrehajtásához kapcsolódó ,.Sokoldalű integrációs intézkedések egyeztetett terve

(7)

A KGST JELENTÖSÉGE 11

teljesítésének statisztikai megfigyelési rendszere" kialakítását, az egységes ipari és mezőgazdasági osztályozási rendszer (OKP) kidolgozását stb.

Örvendetes. hogy ma már nem annyira az új területek bevonása van napiren- den (bár ezen a téren is akad feladatunk). hanem inkább a korábban hozott aján- lások felülvizsgálása. javítása. korszerűsítése és a különböző módszertani ajánlások összekapcsolása. Nagyon fontos és tovább erősítendő vonás. hogy ezek a tovább- fejlesztések többnyire közeledést jelentenek a legátfogóbb nemzetközi szervezet, az ENSZ statisztikai munkájában alkalmazott módszertanokhoz, vagy igyekeznek létre—

hozni az ENSZ—ajánlásokhoz vezető módszertani utakat. hidakat. Ezt sugallja a ke—

let—nyugati gazdasági kapcsolatok elmélyítése is. így teremtődik meg a szocialista és a nem szocialista országok közti egyre fontosabb összehasonlítás lehetősége, amely a statisztika részéről a legjelentősebb hozzájárulás a békés egymás mellett élés és gazdasági verseny ügyéhez. A KGST-országok eredményeinek (: tőkés világi gal való összevetéséhez nekünk statisztikusoknak kell a módszertani bázist kialakíta—

nunk.

Ide kívánkozik annak a ténynek a megemlítése is. hogy a KGST és az ENSZ

statisztikai együttműködése örvendetesen erősödött az utóbbi években. E bővülő kapcsolatok révén több lehetőség adódik a szocialista statisztika fejlettségének bi- zonyítására. Néhány példával erre is szeretnék kitérni.

A tőkés országokban és a szocialista országokban alkalmazott népgazdasági mérleg (az SNA, illetve az MP5) összekapcsolása a KGST és az ENSZ statisztikai együttműködésének egyik fontos területe. A népgazdasági mérleg módszertanának tökéletesítése, a nemzeti jövedelem és a kapcsolódó mutatók nemzetközi összeha- sonlíthatóságának javítása területén elért előrehaladás a KGST—ben azt eredmé—

nyezték, hogy az SNA és az MP5 összekapcsolásához szükséges kulcs kipróbálása tényleges adatokkal a közeljövőben megvalósulhat. Az összekapcsolás lehetőségé- nek kipróbálása (ezt oz EGB Európai Statisztikusok Értekezlete legutóbbi plenáris ülésén Magyarország és Franciaország vállalta) nem csupán a KGST-tagországok statisztikájának javítása és fejlesztése szempontjából jelentős, hanem elősegíti a két rendszert alkalmazó országok közötti összehasonlításokat is. Mindezzel pedig előse- gítheti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmánya gazdasági együttműködésre vonatkozó tételeinek megvalósulását. A záróokmány szerint:

.,A részt vevő államok.

annak tudatában, hogy a nemzetközi kereskedelem fejlődésében növekszik a gazdasági és kereskedelmi információ szerepe,

úgy ítélve meg, hogy a gazdasági információk természeténél fogva lehetővé kell tenni a megfelelő piacelemzést, valamint a közép— és hosszú távú előrejelzések kidolgozását, hoz—

zájárulva ezzel a kereskedelmi forgalom folyamatosságának megteremtéséhez és a kereske—

delmi lehetőségek jobb kihasználásához, ... _

úgy ítélve meg, hogy a statisztikai adatok értéke nemzetközi szinten jelentős mértékben összehasonlíthatóságuktól függ,

elő fogják segíteni. hogy a gazdasági és a kereskedelmi információkat rendszeresen és a lehető legrövidebb időn belül publikálják és terjesszék. különösen:

— a termelésre, a nemzeti jövedelemre, a költségvetésre. a fogyasztásra és a termelé- kenységre vonatkozó statisztikai adatokat;

— a külkereskedelmi statisztikát, amelyet összehasonlítható osztályozás alapján dolgoz—

nak ki, termékszintre bontva, (: volumen, az érték, valamint a származási és a rendeltetési ország feltüntetésével; . . .

ösztönözni fogják a statisztikai nómenklatúrák egyeztetésére irányuló munkálatokat nem- zetközi szinten, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának

keretében."

32 334 E'udrópai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet. Záróokmány. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975.

— A O .

(8)

Az EGB és a KGST Titkárság jelenleg dolgozik az ENSZ Nemzetközi Keres—kedel-

mi Osztályozása és a KGST Egységes Külkereskedelmi Árunómenklatúrája közötti átváltási kulcs tervezetének befejező szakaszán. A kulcs gyakorlati kipróbálásában mindkét Titkárság részt vesz Ausztria és Magyarország közreműködésével.

A KGST-ben kidolgozott statisztikai módszertani ajánlások nagyerejű ösztönzők a magyar statisztika számára. Valahányszor egy—egy új módszertan elkészül, az el- ső adandó alkalmat megragadjuk, hogy saját metodikánk fejlesztése során az adott témát napirendre tűzzük. és a fejlesztést a nemzetközi ajánlás maximális figyelem—

bevételével hajtsuk végre. Ily módon a Statisztikai Állandó Bizottságban folyó mun-

ka ösztönzően és termékenyítően hat hazai statisztikai munkánkra. A hazai módszer- tan fejlesztése során alapvető fontosságúnak tartjuk a nemzetközi összehasonlitha- tóság biztosítását.

Ugyanezen tőből fakad az az igyekezetünk is. hogy a statisztika módszertaná-

nak és rendszerének hazai fejlesztési eredményeit megismertessük és hasznosítsuk

a közös munkában is.

Ilyen irányú tevékenységünk természetszerűen a magyar statisztika nemzeti fej- lődésének sajátosságait tükrözi. Az 1960—as években fokozódó érdeklődéssel tanul—

mányoztuk az ágazati kapcsolatok mérlegének statisztikai alkalmazási lehetőségeit.

Ennek megfelelően kezdeményeztük a KGST—ben is ennek a mérlegrendszernek az elfogadását és használhatóságának kipróbálására összehasonlítások végzését.

Az évtized végétől kezdődően statisztikai tevékenységünk túlzottan gazdaság- centrikus vonásai fokozatos átalakuláson mentek keresztül. A fejlődésünk eredmé- nyeképpen bonyolulttá vált gazdasági és társadalmi folyamatok statisztikai megfi- gyelése komplexebb megközelítést és fejlettebb elemzési módszerek kidolgozását kö- vetelte meg.

A népgazdasági tervek a gazdaságfejlesztés mellett mind nagyobb hangsúlyt helyeztek az emberi életkörülmények és az életmód javítására. Ennek nyomán ki- építettük társadalomstatisztikai rendszerünket, és a KGST—ben is kezdeményeztük egy társadalomstatisztikai mutatószám—rendszer elfogadását. Ide kapcsolódik a kör- nyezetstatisztikai rendszer megteremtésére irányuló közreműködésünk is.

1973-ban a magyar országgyűlés új statisztikai törvényt fogadott el. A törvény előkészítése folyamán sokat foglalkoztunk a statisztikával szembeni követelmények—

kel és azokkal a munkaszervezési lehetőségekkel, amelyek segítségével az állandó—

an változó és újratermelődő problémákat a legeredményesebben tudjuk megoldani.

Tanulmányoztuk a testvéri és más országok munkáját is. Ennek nyomán arra a kö—

vetkeztetésre jutottunk. hogy folyamatosan szükség van a KGST—tagországok statisztikai hivatalai közötti tapasztalatcserére a helyi feladatok és a választott meg—

oldások kölcsönös megismerése érdekében.

1977—ben'javaslatunkra került sor az első. a hivatalaink alapvető feladataival

és a megoldási módszerekkel foglalkozó szeminárium megrendezésére. A KGST Sta-

tisztikai Állandó Bizottság munkájához tartozónak érezzük az elfogadott módszer- tanok alapján folyó országok közötti kétoldalú összehasonlításokat is. Némely esetben pedig ezek a bilaterális kezdeményezések vezettek egy-egy témának a Bizott—

ság napirendjére történt kitűzéséhez is. A magyar statisztikusok e téren is aktívan tevékenykednek. Számos eredményes összehasonlítást bonyolitottunk le az ipari ter—

melékenység, a lakossági fogyasztás. a szolgáltatások stb. területén. Más tagorszá—

gokhoz hasonlóan volt néhány sikeres kísérletünk ilyen jellegű összehasonlitások végzésére a tőkés társadalmi rendszerű országokkal is.

A nemzetközi módszertani egyeztetés mindig bizonyos kompromisszumok árán jön létre. Az országok hagyományai, elképzelései sokfélék. lehetőségeik is különbö-

(9)

A KGST JELENTÖSÉGE

13

zők. Módszertani ajánlássá csak az válhat. amellyel minden ország egyetért, az or- szágok pedig csak azzal értenek egyet, amit meg tudnak valósítani, vagy amelynek belátható időn belül eljuthatnak a megvalósításához. Ez magától értetődő, termé- szetes velejárója a nemzetközi munkának. Problémát akkor jelent, ha megállapodás hiánya miatt fehér foltok maradnak a módszertanban. Ilyenkor ugyanis a nem egy- séges megoldások az egységesség látszata mellett fordulnak elő. A KGST Titkár—

ság Statisztikai Osztálya nemrégiben például felmérte a népgazdasági mérlegrend—

szerre vonatkozó módszertani ajánlások teljesítésének állását. A felmérés számos érdekes tanulsága közül itt most csak egyet emelek ki: nagyon eltérő az országok gyakorlata mindazokon a pontokon. amelyekben a módszertani leírás nem vagy nem eléggé egyértelműen intézkedik, és ez gyakorlatilag összehasonlíthatatlanná teszi a népgazdasági mérlegek néhány fontos részaggregátumát. A kiválasztott módszertani témákon belüli teljesség igénye tehát van olyan fontos, sőt talán fontosabb. mint a témák számának növelése.

Az elmúlt harminc év alatt folyamatosan szélesedett és gazdagodott a KGST statisztikai publikációs tevékenysége. A kiadványok mind tartalmasabbak, mind több kérdésre találhatunk bennük választ. Nagy segítséget nyújt ez a statisztikai elemző munka a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítő vizsgálatok számára. Ma már úgy—

szólván nincs olyan, a gazdasági fejlődés ütemére, a gazdasági egyensúlyra, az ágazati. felhasználási és egyéb struktúrákra stb. vonatkozó kérdés, amelyben ha-

zánk helyzetének és fejlődésének megítélésekor nélkülözni tudnánk a nemzetközi

összehasonlítást. a nemzetközi környezetbe való beillesztést. Az ilyenfajta nemzetközi vizsgálatok közül is első helyen azok állnak, amelyek során a szocialista országokkal vetjük egybe a magyar társadalomban és gazdaságban tapasztalt jelenségeket. Eh-

hez nyújtanak felbecsülhetetlen segítséget a KGST kiadványai, adatösszeállításai.

Ma már saját kiadványaink többségét nemzetközi adatokkal, elsősorban a szocialista országok adataival egészítjük ki akkor is, ha a vizsgálat ..csak" a hazai gazdaság egy-egy témájával foglalkozik. A horizont ilyenirányú kiszélesítésére többnyire ak—

kor van lehetőség. ha egységes módszertan alapján összeállított KGST-adatforrás- ra támaszkodhatunk.

A KGST—publikációk sokirányú felhasználása természetesen további követelmé- nyeket támaszt e kiadványok tartalmával és minőségével szemben. Nem kívánok ez—

zel részletesen foglalkozni, hiszen ez a Statisztikai Állandó Bizottság és a Titkárság Statisztikai Osztályának ,.mindennapi kenyere": időről időre napirendre is tűzik (:

publikációs munka fejlesztésének kérdéseit. és ilyenkor ,.táblarovat mélységig" van alkalmunk véleményt nyilvánítani. lnkább néhány általános gondolatnak szeretnék kifejezést adni. lgy például annak, hogy a módszertani munkát valamivel gyorsab-

ban követhetné annak az adatközlésben való megjelenése. Kétségtelen, hogy az

új módszerek gyakorlatba vételéhez, egy-egy új mutatószám kidolgozásához és főleg az egységes értelmezésnek megfelelő kimunkálásához idő kell. Mégis úgy tűnik. hogy a módszertani egyeztetés terén elért eredményeknek viszonylag kis hányada tükrö- ződik a kvantitatív munkában, márpedig a statisztikán kívül állók nem a módszere-

ken, hanem az adatokon keresztül mérik a statisztikai munka értékét.

Van továbbá olyan igény, hogy néhány relatív viszonyszámot abszolút értékek közlésével kellene kiegészíteni a KGST—kiadványokban. Ugyanis mind többféle vi- szonyszám kiszámítására van szükség. A kutatók lehetőségei sokkal nagyobbak, ha az alapszámok birtokában maguk számíthatják ki az elemzésükhöz szükséges mu-

tatószám-kombinációkat, ehhez pedig abszolút számokra van szükségük,

A statisztikai információ—rendszer folyamatos fejlesztése céljából nagy jelentő- ségű feladatot tölt be az 1963 óta tevékenykedő Automatizált Statisztikai Információ-

(10)

feldolgozási Állandó Munkacsoport. A Munkacsoport ajánlásokat dolgozott ki a statisztikai feldolgozási munkák gépesítésére és automatizálására. Az e területen bekövetkezett technikai fejlődés következtében a Munkacsoport feladata fokozato- san az Állami Statisztika Automatizált Rendszerének tervezésére és koordinálására tevődött át. A tagországok közötti széles körű együttműködés olyan minőségi válto—

zást hozott. amelynek eredményeképpen a számítástechnika alkalmazása szerves részévé lett a statisztikai tevékenységnek.

A KGST Statisztikai Állandó Bizottságának tevékenységéről alkotott vélemé- nyünk és a további fejlődést elősegítő javaslataink azonos forrásból táplálkoznak:

a statisztika szeretetéből. a statisztikai tevékenység céljáról alkotott nézetünkből és a szocialista gazdasági együttműködés erősítésének igényéből. A KGST-tagorszá-

gok együttműködésének további elmélyítéséhez a közös statisztikai munkát is fej-

leszteni kell. Jó statisztika nélkül nehéz közös nevezőre jutni. Ezért a 30. évfordulón

is csak azt kívánhatjuk magunknak, a KGST-ben tömörült szocialista országok sta—

tisztikusainak, hogy a statisztikáról vallott lenini nézetek szellemében dolgozzunk

tovább a szocializmus. a kommunizmus teljes felépítése érdekében.

PE3lOME

Aarop, nannioumücg npencepareneM BeHrepCKOI'O Llenrpanbnoro cramcruuecxoro ynpaanenm, BO nom-roi uacm caoero ouepxa npomsonur oősop ucropuuecxux npeA—

nocunox coanam—m CSB, xapakrepuayer pont, Benrpm B AaHHOí—í OpFaHH3auHH. 3a1'eM pacupuaaer 3HaueHue KoMnneKcuoü l'lporpaMMu " couuanucmuecnoü akoHomw-iecxoü unterpauuu. nOKa3biBÖET " unmoc'rpnpye'r ABHHbIMH anauenue aHemHeü roproanu s Taxoű o'erbiroű auouomme, Koropoü pacnonarae'r Benrpwg. Aarop noguepxnsaer anauenne ocymecranneMbix ycunmmu page couuanucmuecmx CTpaH COBMeCTHbiX Kannranoanomenuü, a aa'reM ocrauasnnaaercs Ha ameioumx aospacrammee sumer-me npoueccax cneuwanwsaunn

" noonepupoaaHma npowaaoncrsa.

B AaaneüLueű uacru caoero ouepxa aarop npousaonm oősop corpyAi—muecma, cnomuamerocn a oőnacm cramcrunn. B paMKax oőwupnoű Aenreanocm l'locrom—moü Ko- muccuu C3B no crarucmxe noguepxusaer marepuanbi, cnymamue u.ensiM yunmunaum mero- Aonorun. Ormeuaer, ura a TEHeHHe nocnenr—mx net a aroü oőnacm ycunuaaerca Taxme corpynnnuecrao Memny CSB " OOH.

B aaxmouenne aarop ocrauaanuaaercn Ha 3Haumenbnoü nyőnnkaunonnoü nem-enb—

HOCTH C3B.

SUMMARY

In the introductory part of the study the author. President of the Hungarian Central Statistical Office, reviews the historical antecendents of the setting-up of CMEA and outlines Hungary's role in the organization. He assesses the importance of the CMEA Complex Pro- gram, the socialist economic integration. The role of foreign trade in Hungary, a country of open economy, is shown and demonstrated by data. The author stresses the significance of the joint investments realized through the collaboration of several socialist countries then he deals with specialization and co—operation which is getting an ever íncreasing importance.

ln the subseguent part of the study the author reviews the co-operation in the field of statistics. Discussing the activity of the Standing Committee for Statistics he lays stress on the issues connected with the standardization of methodology. The CMEA-UN co—operation in this field. increasing in recent years, is also'mentioned.

Finally, the author investigates the publishing activity of CMEA.