11—12. szám 469 1947
szükségletek céljára történt, mindennemű számlálási számlálólapoknak) kis helyen
* mozgó alkatrész nélkül, kizárólag 'radió- való tárolására, táblázatoknak lemásolasára csövekkel dolgoznak. A statisztikai gyakOr—
a. b
latban használt gépek ___—l—d képlet meg-
C l
oldásáig terjedő műveleteket végeznek. Az általunk latott gép 400 radiócsővel kizárólag szorzásra volt igénybevéve. Egy—egy szor—
zást 5—6 jegyű számokkal 17/1000 másod—
perc alatt végez, majd az eredményeket lyu- kasztott karton'lapra viszi át. Ilyen műve—
letet szazat végez el percenlkint.
A Census—hivatalban a külkereskedelmi statiszti'kánal láttuk a gépet működésben. Az árufajták szerint előrendezett kartonlapok az árubehozatal mennyiségi adatait tartal—
mazták, a vezérkar-tuneti pedig az egyes áru—
fajták egységárai voltak lyukasztva. Ezzel szorozta be a gép az alája tartozó összes karltonliapokat, a szorzatot (a behozatal ér—
tékét.) a kartonon kilyukaszt'otta, majd új vezérkartonhoz érkezve, automatikusan új szorzóra állt át,
A gépi felszereléshez tartoznak hozzá a különböző modern tipusú sokszorosítogépevk.
Láttunk olyan automatikus írógépeket, me—
lyek az abc betűinek megfelelően kilyukasz—
tott paxpirszalagró] pneumatikus úton mű—
ködtetett irógépeken ismételten leírják a sok- szuorositandö szöveget stb., stb.
Nagy szerepe van a statisztikai szolgálat—
ban a mikro—filmnek. A film alkalmas meg- őrzendő statisztikai anyagnak (pl. régi nép—
és a népmozgalmi statisztikánál egyéni lap anyagának a statisztikai központba való be-
küldésére szolgál. Az egyes államok egészség-
ügyi hivatalaiban gyüjtött születési és halá—
lozási lapok legtöbbnyire mikrofilamr'e felvett állapotban kerülnek be a népmozgalmi sta- tisztikai szervhez, ahol megfelelő vetítő- gépekben a munkaerők szeme előtt álló ho—
mályos üveglapra vetítve 'olvashatók le és vihetők át adatai a gépi feldolgozas lyukasz- tott kartonlapjairau
Az ülésszak hatalmas anyagát és a gya- korlati téren szerzett tapasztalatokat termé- szetesen nem lehet egy rövid beszámoló ke—
reteibe beszorítani. Arra törekszünk azon—
ban, hogy a magunkkal hozott anyagot mi- nél teljesebben kiaxknlázz—uk s ami abból ma—
gyar viszonyaink közé célszerűen beilleszt- hető, azt gyakorlatilag is hasznosítsuk. Öröm—
mel láttulghogy nem kell a magyar statisz- tikának fejlettsége tekintetében szégyenkez—
nünk, azonban kétségtelen, hogy a különböző országokban szerzett tapasztalatok, az egye—
temi tudományos műhelyek és a statisztikai nagyüzemek eredményeinek kicserélése nagy értéket jelent a mi számunkra is. Remél- jiilk, hog' a szerzett tapasztalatok megter- mekenyitik munkánkat, új célokat tűznek, kezdeményezéseinkbe vetett bizalmunkat megerősítik és továbbhalatl-úsra ösztönöznek.
A francia hivatalos statisztikai szolgálat multja.
Le passé du service officiel de statistigue en France.
Résumé, Les Waits carraotéristiaues de
lforgcmimtion aotuelle de la statistigue offi—cielle dápcnd-ent essentiellement de Pávolu- tion historiaue du ser-vice statistiaue. La France en fournit un exemple puriiculiére—
ment instructif. Dans Phístoriaue de son service statist'igue so mfl-Ölont en aban-dance, fertiles en enseign—ements sur le plan, inte-r- nrm'onol aussi, les problenws (lui atment influá palrtout dans le monde, y compris La Hongrie, sur le développement et le pray/rés du service officiel de statistmue. Aussi parom-il molinó (lu'ai'lant l'analyse de Forgal- nisatí—on aotuelle du service officiel de sta_
iistigue en France, projetőo pour Fun des numé—ros ultérieurs de' la Relvue Hon—orome de Stutistigue, nous consultons le passé ez—
trrémeme'nt mouzomenté de celui-lá. Llo'tude ci- opres resume, de 1800á1938, les principales étapes de lléoolution historigue au point de 'vuo de l'organisaltion, des attributions, des
méthodes appliguóes et oles publications. La,
prineipa—le conception de la, présente éiude oonsiste () otposer les fails de maniere gue merne une antall/se suooincte puisse DVÓSGIZ-ÚGT un tableau d'onsomble sur cette évolution, car ll'eziguitá de l'espace ne nous permet pas d'ontrer dans ions les details. Les sources aumguelles l'auteurapuisé ses oommentaires (faient surtout les publication—.s- officielles, en premier lieu le Nem ,,Ilistovmue % Tnavaux"
paru en 1913, ainsi (lue lex ouorages de ce gonre dus á MM. Huber et Faure et, apam?
eua', á M. Wesfergauvrd.
*
A hivatalos statisztika jelenlegi szervezeté—
nek sajatos vonásai nagymertekben függenek a statisztikai szolgálat történeti kialakulasa- tói. Erre különösen Franciaorszag érdekes példa, Statisztikai szolgálatának történetében nemzetközi szempontból is tanulsagosan és különös bőségben tükröződnek azok a meh
lámák, amelyek világszerte, Magyarországm
ll——l2, Szám 470 1947
is, befolyásolták (( llthltzthS stntismtiknis—ml—
gálat, kialakulását; A francia hivatalos sta- tisztikai Szolgálati llltll szvrvozeu'mol: (( Mn—
gyar Statisztikai Szemle egy l::('—:í4('7l.xlli műmá—
h'm történő iStnm-totów (%,1('itl(,%;ct'%tt indokolt h );r ' (1 f (mein hivntulw statisztikai Html;(':tlztt rendkívül váltuxntn:4 nmltjz'it áttekintsük
l. FI"lllt'ldtllU'ulEÉWlt zt hthlttlltN Statisz—
tilmi smlg'álut, ("(/(n WW]! multra tekinthet VlSSZ/Ztl. Ha (%lt(%kintiit*tl; (( §V('%(l llÓplltUVfJTtllllll lll'tllleOS Siálllfllflkáll szolgálati: m(%_;.*,;(enM('%
mitől, :nt't(%lv(%,t* l74tl—lwn ln'vtctl; ((l(%t:i'(—, úgy utána rögtön :( t'mm—in liímtnlus smt'mztikáti (:znlgz'tltt zzz. ((mely ;: l(%;—_z'l§(n':'tl)l)zm liiilílttiilt
(**l (má.io' inf(Felnőni/lufi)!I, A liivzitztlns (atntixz- tllmism );l((:il ttlu m álló ('lzxtigzt'ílms sz.—imám ííry legsV(%n (xy lnimwly (tom/(et t'lu ;; nem látwil' ('m'1(lt%l(tt(*l(,%nti(%l (( Ha,;wnniltt't fmm-izx lttmttnlns statisztikai wnlm'tlnt tö—rtónotót,
rövidmi *ítttekii'ttvní.
) i'r m(*,izt lii'utleus Hfítilfw'ffjiílíill (;:(nl;nlati t'_((('l*(%ll'll'%mrl: (itt(%l;im("%.s'(lu'(%l t(,%t*tit('w47(%t(%(4(—u Il t'z'it'tm—(i, futni.—utilmmk Síii't'iti taglall mul Lmaanr től Huhu—ig (')sszva;lala—(nil;(mm- hült vagy már moglvlutósvn (((/(%n livl'í'lilálli
ki (( szorzók ltilitl (tlól. (% így ('%ppmi :( inni ílmx'z'l 1(%;*',l((lulnm (H'- lmr hivatalos. (ami,—(zt %
(((—n t(,r,i—(%(ln(%k ki ;—, (lolilő l(%;)'ú_1('% mh lmrr:
) ((;; ((m,tk :( 'tdtisztllm (%'.r(t;ar(:('%n(—%; ilii*t:('m((t('%li(%
;;r't y:,zvr, (%;íősxon por tztngmntmtt f(urlzzllmx—
(mi; (%m/(il (; tézm'wztl ('%(á (tkkor ig (nauli igtm
wmnuíwn ('%(4 ;mnlívigrv (l(% különösen szin—
t('%;isre 05552'tlt( (Lin lltlll ) töm%lk(%(ln(%k
_az. ilwm SVlittÓf/(ibi hiányát (%t—(ism (it'vxlwtő (( SL ttistiaue (xói i('%t: lo (i(% ln l4 l'( (nov (H. tl, lr'.) által publikált. (")Ssz:(%('tllítztsl)zm is amely (1, f'ztm'izt, ltivntztlos Ríilll wzctilmi rthilfJídl (tm m—
nutlmxó a(lutolmt :( XlX_ századi l;(%7.(lvtt('il (%xrógmn ]!)lí—l-ig' (lflltl'tl'llttl t'()l,l Alagivgyxvi((lt'i, lui—gy (%S; (((A: Alllíl'l'lkdl Statisztikai 'lRiwwmí-g által kiadott ;(yiijt(%tn('eny(%4 llllllllx'n2 Milli—ig l'(%l(l(*ll;:((7(t:i (( stuttwtilgzi vgy részómtk tör-—
tűrte—tót, ('%s (%blwn :: mttitluilum ["az/((? tulla'tliól ft'nucín hivzttnlm smilmtilmi szolgálat, tör—
t('-il:(%t(% is i'tt(%f.rt;tl:'tll1ztt(i ["(HH'U tzinulim'mya
(már bizonyos törvkwlutl. (le
mint ll:'(?,s*l(?r_(,/(((1rrl
(Len (( tnin,i(l(ml((3;i;i(%iií lni—cm (ilus mint azulm'tlat' (%lilwn
Szintózixw is
joggal lthíí'jtlil'jt'Zi. különö—
(( muttlmlmn no,—(mlm (%llnm
l S. (1_ F,: lllstorimw (%t 'llrztmtix (l(% la (fin (lit XVHM (din-le :(u (lólmt' till XXU.
"(((-is, 1013.
2 Till—%, History ()f Statístirs, tlwit" Hun),- lopmwnt :(mtl l't'uift'ws iii Many ('(itti'ttriw, ('fOHOt'iPtl :zml (((litml by John Karen, llnltlislml liy tlm Ampritu'm Statistical Association, New )'()rlx, MW,. 215, ('%s köv, lap.
kivétel tehát fentebbi érvénye alól Mmm tamil- talán azzal is mag (irás/.—
('%t"(l(%l(*1('i(l('%::(% (%lS('SS(%rbzm gt XIX. század (ilt'ítti i(l(5(4z(tk statisztikai (lolm—
1'1i(%i'ttttin:ti it'; tljz'tlnm (%x (lit is inkább :( (:(t/v tt(l*—s('l,£I'lÖll(%ll(lil sikon muzgott,
ban részesült . 1 Nem m(%;::'tilzipításunk mímyzi sum, ami lmfó l'mtrv Fauna
ll*'(%:s-!(—z_(/(1(ml idő;/((%n munkájzilmn (;;(Ezttén ögszat'ugrhtl'u __ igen ((intiit'tm __ a hi 'zttzilus StuHS'ZÉllí (( fej l(('i l('%sót többel; között, Funda—
líttltl-igr, teln'tt :( XX.
(%x ((, nmnlm sem ((mi;
számai t'vjlí'mlm: thtl(%i't(%t('%S('%t (it'cmz'igrlni (( ig, (la—
tartalmazza.
A jolvn tnnnlmán ' amellvtt. lmgj
hivatalos st'ntisztilz: twón l—lt':*(t!(_%iz*((ai*%;'e(illan l)(%l;(lx'(%tlc(%;((%tt fejlődés össz:(%t'uglztl(isúm tán-(ul;—
gzll; nvmvmk t(%lj(%(_4(:('—;:(% miatt, (amim (az 312 053691
(:!(lMlulo—aw 542!me lizmom azért, irl, mert, :( már ((:th míi 'Dlí'zwll is lehívni/(szul; fejlő—
(lóm'e nózvv (;;ímvtt i;;'_v(%l-;(%z.(%tt l(*l*(*(%:('íl(—*;§ ((
toljos idevágó N*;IÉI'ÉSPN) ininlzilum (lit (mul—
múnynxz'tsú'lw'yl (multi (mu—:;(s(% újabb (%(Zau' (),?(af (Ex ("úl/03111! mm;:[101710]er iS t' 'Plvmlw—
venni, Másrész/(t (%zvlwtt tt'xli'mnn'llvx ("milló szompuntnk fOlVPlÖSt'Wű/ll (%;:_' mlm—(ti .wféiiff?eis Á'itlt'lílffífÚ—Wíl'tl ha törekszik, melynek (alzv((m lllzntiyus l((-(ll(l((lg()'*((l is luliet lovm'izt'z (%;(y- SlzlliSZlíkál tí'n't('%n(%t(',—vel t'nfxlztlkmu') lili'tx'l'őáílt (( (magyar liivnmlnr; stu—
téxzt :(
imd :1lum,
tiwtilizii szolgálatban tei'('%l((%t*iyk(%(l(ik szá—
lllilllt lS.
Az alábbi tmmlmz'my l—ríwőrlcl teliz'tt, amely az itt lstnwtutvtt szempontok alapján mint—
(xvry nnulítt'tz'tvlntból sxvt'nlólw óhajt; l'ÖK'ltl,tl(—3 l(%li('t('il(%;f koi'v—lx' (%;(ószivt :zllzotó ():—*.*(:(%fu_(zí:(:l(ixt
nyujtani zt ltivntztlus :lmigztilml SZUlfJJI'thli- ii.-tk fi'zmífin, (mmm lot(ilst' t'(%_il('i(i('%fx*('%i*('$l_ Ha (% kísérlet (til—Lvi't'ol ,ini. úgy (mlm—m nagy rész illeti (%lS('$(4(n'l)zllt (( t't'mueizx lti (italos: statin- tllmi smigz'tlatt, _ivlvnlugi wmet'őit, akik zt lit—"!,VSZl'lll t(tnulim'mynkzit, lab—(%tíix'ó tették (
szerzőnek (17. lt'mtitnt National (lel :) Statis—
timto (%t (l'líttmlm l31(*(tit"nllt(llt1x(%x(17, ltmtitut (lo, I')('-rm()f_:*i':1pl'ti(% i;(_%li(*l('%l(%n, alamint, ezeti túlmm'n'lon s'zontólyvs iitmtit(ttfwtikkztl, (( leg- tiwssuol'nm((%t'u'ím $(%;fíl.x'('%;%'('%t'(% voltak Ugyanígy ki ((invtillmi ;) Mttflytlt' Központi Statiaztikai Hivatalt, ("x.—*. az ()l'SZz'lgUS Ösztömlíjtmif'wmt;
azért lmgv :( külföldi tzzntilmz'tnyutztt telm- tővó ltliiv'n', ami által nemcsak az (%lőlilii két int('%7,m('%1'iv lllULETt'lUHBllt'tril _ (le (1, llt'tl'lZSl könyv- tár; l; (mm;:(inul; t*(%ll)(x:4*zri—(ilú;—u:( is, amennyi—
l;(%n (% t.itittlttiútty titi—(y_vlu'itw'xlso (t,—(fott. lelve—
lf'wó Vz'tll,
,,
lűh'irolm—Sútandó Hm.;r hugy az alúl—ln váz-—
tíltlltllt m: (%;fgwt t(%il('3(*l(3.*i ktl'í'SZtlkttk *í'dőnwzdi Ujj/,,
liistury (it'
(?(mtt'ilmt'ions to the London, 1932. V, 1.
ll'miw: 'g/(m f*(l : Stzttistícs,
ll—lé. szám 471 téri?
felosztása. meglehetősen önkényesnek tünhet fel. Ez a probléma azonban minden hasonló felosztásnal többé-kevesbe fennall, minthogy a fejlődésben nem mindig; adódnak egy bizo—
nyos rövidebb időszakon belül olyan lezárt korszakok, amelyek az elhatz'lrolzftst jobban lehetővé tennék Első tárgyalási periódus- kent így az elt'izmőnyek ismertetése után az első statisztikai hi 'atal felallitasat, valasz—
tottuk. Ezutan a masodik jelentős lépést, :!
Statistione Générale de la France kialaku—
lasat, vettiik targyalas alat. Ennek fejlődését több alkorszaln'a lehet bontani, úgy ahogy ezt, a franc-ia hivatalos statisztikai szolgálat tíirt'ónetért'íl szóló hivatalos kiadvany is tette, Az alábbiakban első alkorszakkent e hiva- talos kiadvany idi'íbeosztasat (ISM—1852) a jelen tannlnn'iny is követte. lSSZ—től celsze—
rübbnek latszott e hivatlmzott mü beoszta- sz'itól eltörni és a következő korszakot, ege—
szen 18914!) kiterjeszteni, minthogy itt eléggé egyseges fejlodesi periődnsről 'an szó. A kö- vetkező allmrszakkent az INDI-től Khm-ig terjedő időszakot valasztottak, mint amellyel tulajdonkeppen az S. (1. XI". korszaka s egy—
ben multja is lezarni. A* francia hivatalos statisztikai szolgálat jeltelm'int—rk vi sgalata soran az 1938 utáni fejlődéssel killiin fo—
gunk foglalkozni, amelyben az Institut National de la Statistione et, d'ittndes Econo- miones, mint egy sokkal tágabb hatasköri'i, átfogóbb es hatásosabb szervezetű intézmény nic— született. Enn—ek jelenlt—igi szervezetet majd részletesebben ismertetjük, mint ahogy az e tanulmanyt szerkezetével aranyban állami,. de ezt egyrészt az itt lrekiivetkezettí valtozt'isoknak es atszervezesekilek t'ej"idős- történeti szen'ipontből mutatkozó ela—'iremlí'x fontossaga, masreszt a mai hivatalos sta—
tisztikusok előtti újdonsága és idt'íszeríisege egyarant indokolttá tehetik. A befejező re.—irl:- ben nemi l(!013[lNÚ!/Oí'(li kivanunk levonni.
amelyek rei'lexiókat és javaslatokat is vet?
nek fel a magyar hivatalos statisztikai szol—
gáltatta] kapcsolatuba-n, Ennel; a xrésznek a közlésére is később kerül majd sor.
H. A francia hivatalos statisztikai szol—
galtat itezdciei egeszen a XVI. századig nyúl- nak vissza.
Mint ismeretes, a modern ertelemben vett sta—
tisztikagondolatat azok a leíró államtudonuí—
nyimunh'úzk vetettek fel,:inielyek a követi je—
lentttesekből kifejlődve eleinte az egesz után le- írásával foglalkoztak. ld namkak közül, — mint amilyen Marily munkája is volt, __
csakhamar kiváltak azok a leíró munkák, amelyek nem az egesz vilag, hanem esnpan li'ranclaorszag leírása—ra vonatkoztak, Ezek-
ben az utóbbi munkákban, ilyenokiil Hmpílly, ,llíehodíü'c es Allessanee, ;l/o-níyones Hoheaur munkáit említhetnők, mar a nepesseg talaj—
(lonist'igainzaik es állapotának feltárása ka—
pott nagy szerepet az ü. n. politikai arit- metika, módszereit,-cl és mai szemmel főleg az utobbi módszernek az alkalmazása avatta e munkakat elsősorban statisztikai nmnlu'tkka.
A hi 'atalos statisztikai tevékenység kialaku—
az államvezetés- bizonyos statt'íssti—kai söglcteínei: nyomására és a nagy fraaeía minisztere].- mun/Zássál/ának eredmc'fnye _r/g/a—
mínt, elsősorban az említett szerz 'ala- mint egyes állaintndomz'inyi bölcselok, főleg Bodin es J!onivhróticn munkáinak indíta- sa'ra jött létrel E kölcsönhatasokat nem szabad a tf'ancia hivatalos statisztikai szol—
galat kialakulasanak figyelemmel kísérése so—
ran szem elől téveszteni akkor sem, ha az alábbiakban ezekre részletesebben nem te,-
"link ki.
A nagy francia miniszterek már korán fel—
ismertek, hogy az allam tartonianyainak, az ü. n. Gt'int'xralite-l—z állapotainak ismerete nel—
kiil nehez helyes politikai és gazdaság—
politikai döntéseket hozni. Ezért, már Sally fejében is megfordult az a gondolat, hogy egy, a, tm'lomúnym'r állapotát feltáró ant/rétet, kellene tartani.2 Sally, aki MW)-től Hill—ig, IV, Henrik uralkodása alatt volt az állampénziigyek feli'gyt—xlője, főleg a zilált helyzetben levő francia államkincstár szana—
lasa celjabol foglalkozott ezzel a gondolat- tal, amelyhez az ösztönzést Bodin ,,Six livres de, la lte'l'pnblione" 'enek, __ amely 1577-ben jelent meg, __ VI, kötetében kifejtett, elgon- dolások adhattak? A nagy miniszter apro- lékos gonddal állíttatta össze az allam—
v-ag'yon leltár-at, 5117, államados—súgok jegyző- ket, 'alamint azoknak a legszükségesebb tisztségeknek minimalis listajat, melyeket, minden körülmények között .— a legnagyobb ta'karekoslmdt'is mellett is __ fenn kell tar—
tani, Sally e pénzügyi statisztikai tevekeny- sógóre vonatkozólag a reszletesel'ib angag a ,,(lolleetion des Memoires sur l'bi'stoire de la France" e. gyűjteményben van fehlolgoz'a.4 Ebből kitűnően az adatok közptmti kezelése es állandó kiegészítése céljából Sullg/ "1699-ben ('abinet d'Arehives—tallitott fel, amely nagy—
jabol egy mai pénziigymimisztérium statisz- tikai és szamvew'ísegi teondt'iit latta el.—')Sullvy utódai, lfivhelíeu es illamrin azonban nem 1 A francia leíró statisztikaval külön ta- n nl niz'rny'ban szándékozunk foglalkozni.
2 S. (J. F.: Historioue et Travanx, etc., 5. l.
3 Lásd F. Flame id. —1n_ 243—244. ].
4 l'. 0. 245. ]. lábjegyzet.
5 U. o, 246, l_
11—12. szám
tartották fenn sem ezeket az egészséges állan'iháztartási politikához elengedhetetlenül szükseges rendszabályokat, sem az említett intézményt és így Colbert, aki 1665-től 1683—ig, haláláig, töltötte be hasonlóan a (Zonti'menr Général des Finances tisztét, ngyanol 'an kétségbeejtő helyzetben vette át az állampénziigyek intézését, mint nagy—
nevű elődje. Rá egy másik kiemelkedő állam—
tudományi író, Montelw'étien munkássága volt nagy hatással, különösen az annak ,.Traité d*écononiie politigne" című, 1615—ben megjelent könyvében kifejtett nézetei—1.1
Sully ankétre vonatkozó terve annak—
idején nem került végrehajtásra, de Colbert újból felkarolta ezt a nagyonis hasznos gondolatot, Colbert elrendelte, hogy az egész királyság területén onkétet kell torta/ni, amely az adózás, a kézműipar, a kereskede—
lem és különösen a nepesseg állapotát fel- tárja, Ez a nagyszabású munka sajnálatos módon 1663—t61 ltitiö—ig folyt csupán és ezután abbamaradt különböző természetű nehézségek miatt.?-
Ez adatokat Colbert külön tisztviselőivel (,,maitre des rednőtesi') gyűjtötte be, akiket saját maga látott el külön utasításokkal a munka elvégzésének mikéntjére vonatkozó- lag. Ez adatgyüjtésnél főleg a szemelyi adók megoszlásán és az ezzel összefüggő népmoz- galmi adatokon volt a hangsúly. Colbert ne- véhez fűződik ugyancsak a születése/":, házas—
ságkötések és halálozások regisztrál—ásának elrendelése, 1670-től kezdve eleinte csak Párizs városára kiterjedően. Mint If'arwl'o ki- emeli, Colbert intézkedései jóval maradan—
dóbliak voltak, mint Sally-ó, egynészt azért, mert ideje maradt azokat megszilárdítani, másrészt mert az utána következő kor is jobban felismerte azok fenntartásának szük—
ségességét. így az általa bevezett rendszer és az általa alapított Archives, amelyek a pénz—
ügyi közigazgatása való adatokat nyilván—
tartották, egészen a nagy forradalomig mü- ködtek, illetőleg fennmaradtak.3
Colbert kísérlete nagy hatással volt az i': n. intendúnsok emléx".irataira, a ,,Ménioires dos Into'ndantsH-ra (1697—1700), melyek a francia ki 'ályság tern'ielr'íerőinek teljes le—
i'ását tartalmazták, Ezek megírásának célja a trónörökös tájékoztatása, oktatása és ural-
kodásra valo eli'ikészíióse volt elst'fisorban.
1 Lásd F. Fauro id. m. 243—244. ].
2 M, Huber: La statistione, son histoire, son organisation, La statistioue, ses applica—
tions, les problemes gulelles soulevent c.
_, ' jiemenyes munkában. Paris, 1944, ]7. l.
3 Foure: id. m. 249, 1,
élt?; 194?
E nagy munkálat eredményei 42 kéziratos kötetre terjedő anyagot tartalmaznak és ha—
tásukat főleg azért nem tudták kifejteni,
mert nyomtatásban ami; jóval később jelen—telt meg. Sauomin párizsi könyvkereskedő 1709-ben adta ki e memoárok adatainak egy kis részét eIÖSzör, később pedig kivonatosan az emigráns Boulambllllers gróf tette őket közzé Franciaországon kívül, Londonban, 1737—ben.1 Az intendánsok által végzett Imm- kában tevékeny részt vett Vauban marsall, a kor egyik legnagyobb államférfiúja is, aki 1700 körül írott nmmkájá'ban, a ,,Dime
royale"'—ban számos statisztikai meglátását'
is közzétette. így többek között részletesen kifejtette a 2 napig tartó népszámlálásra és egy külön nyilvántartó hivatal felállítására vonatkozó elgondolásait is.2 Ilyen hivatal felállítására azonban még sokáig nem ke- rült sor és a hivatalos statisztikai tevékeny- ség torclbb—m ls ('8'(Lli' inkább az intendán—sokon keresztül, az 1697—es kezdeményezés kereteiben folyt. IC teren figyelemreméltó tevékenységet különösen az egyik híres intendáns, Miohorllore fejtett ki közvetlenül a nagy :torradaloin előtti időben. Az önálló statisztikai kitalal gondolatát ő propagált-a a legerőteljesebben e korban, de ismét egy nagy miniszterre volt, ahhoz szükség, hogy ez elgondolás ne csak gondolat maradjon, hanem testet is öltsön. Nachor (1732—1804) volt ez a nagy miniszter, akit magát is intenzíven foglalkoztatott egy olyan hivatal felállításának kérdése, amely a központi kormányzat céljaira'minden pénzügyi ada—
tot összegyüjt, világos és áttekinthető for—
mában rendez és nyilvántart. Noel-or termé- szetesen nem volt annyira kizárólagosan pénzügyminiszter, hogy fel ne ismerte volna, hogy ha már egy ilyen apparátus adva van, akkor azt az egyéb kormánymű célokra szükséges adatok felvételével, feldolgozásá-
vibl és nyilvántartásával is meg ne lehetne
bízni, A francia pénzügyi közigazgatást-ol írott mnirkájz'iban, melyben a Vauban—l tra—
1 A mű ekkor a következő
címmel jelent meg, mely a kor szokása szerint mindjárt, tartalomjegyzéket is ad:
,.État de la France dans leguel on volt tout ce gui regamle le gouvernement ecelrésias—
tioure, le niilitaire, la justice, la finance, le commerce, los mannfactnres, le nombre des habitants et en général tout ce oni peut faire connaitre a fond cette Monarchie." E becses doknmentumokat leljen ferjedel—mükbc'n elő—
ször M. de Boislisle tette közzé a ,,Collection dos memoires inédits sur llhistoire de la l'lranorrtban. Párizsban, 1881—ben.
3 Ennek méltatását lásd Wostergaa'rd id.
m. 86—37, lapon,
terjedelmes
ll—iZs. szám 473 19433,
diciohoz híven szintén külön fejezetet szen—
tel a szóbanforgó hivatal _ a Bureau géné- ral de recherches et de rei'iseigrwments _—
felállításánál alkalmazandó elveknek, ebben az értelemben fejti ki saját elgondolz'isait.1 Neop'fer elgondolásait csak második minisz—
tersége alatt tudta meg'alósítani. A meg ma is általános nézet szerint (? állította fel 1781—ben ,,Bureau de la Balance du Com- merceu néven act —a hivatalt, amely a: első rolt lv'rm'zct'oorsz'úyoan, amelynek feladata a—z' orscáy tm'm—elésérc, mzmz'.ro-— (És gawain-ági, viszonyaira vonat/tozó adatok gyűjtése volt.2 [v'auro azonban már lmrábban rámutatott arra, hogy Neolrer csak roorgrmizálta ezt a hiva- talt, amely sokkal nagyobb multra tekinthet vissza, mint ez általánosan ismeretes. Sze- rinte Colbert utódai, Pontochartrain állította fel 17134ban dklgucssewu vezetése alatt azt a hivatalt, melynek feladata a "balance du com- merce" elemeire vonatkozó adatok gyűjtése volt. E hivatal 1716—tól évente remlszeresen és kielégítő pontossággal össze is állította a külkereskedelmi statisztikát, amelyekhez 1756 óta még általános ö'sszefoelala'ist is adott:;
Kétségkívül Nestor-től származik azonban a ,.Bureau de la Balanee du Con'nnerce" el—
nevezés, valamint az e hivatalnak általános atontís: ikai hivatallal valo kibővítésére [rú—
nyuló tör mm, lá] hi 'atal lTSlíZ—ig állott fenn ezen a néven és ,, lureau des Archives du Commerce" elnevezés alatt egészen lSOO—ig,
az első szorosabb értelemben vett statisz—
tikai. hivatal n'iegalakulásáig.
A nagy forradalom alatt
!(ilás tartását rendeltek el, de zek végrehal- tására egyetlen esetben sem került, sor. lrl teren nemi változás csak akkor következett be, midőn Neufchátoou, aki 179349 között teljesített; szolgálatot a francia belli; '—
miniszterium élén, teljes erejét latba vetette az 1791—es július 21.—i törvény végrehajtása érdekében, amely a lakossz'w állapotának idő- szakos felvételét elrentlelt,_. Neu—felnitoau kí—
sérletet tett ugyanis, hogy az o.(/yos (lepar—
tement—okbol begyiijtse a mezőgazdaság*a, iparra, kereskedelemre. kozutákra és vízi.
utakra vonatkozó adatokat ós anna, hogy az egyes département—ok vezetőit, ilyen adá- tok külön publiln'tk'ist'ira is 'ábírjaA
A külön statisztikai llllfatal felállítása, 1 _M. Neolrer: De lladministration des finances de la France. Paris, 1784, Tome III, Chapitre XXVIII. 355—362. l.
2 Lásd erre nézve még Huber id. m. 17, l.
és S. G, F.: Historigue et 'lkavanx, etc. id.
helyen.
_íi Flame : id, 111, 268—269. ].
4 S. G. F.: Historioue etc. 6. l.
bár erre Ncufcháteiau tudatosan törekedett, i'négsom tlalo'sult meg, csak egy évvel később, 1800-ban, Lucien Bonaparte beliigyi'niniszter- sége alatt.
Ill, Mint ezt Peuohet—n—ok', Lucien Bona——
parte kortársának leírásából tudjuk, L.
Bonaparte különös figyelmet szentelt a hi—
vatalos statisztika megszervezésének és nem—
csak a département-ok élén álló prefektu- sokat látta el széleskörű utasításokkal ilyen értelemben, hanem az lnstitut de France tudósaitól is szakvéleményt kért, hogy mi- képpen oldja meg az új hivatal felállításá- val kapcsolatban felmerült problémákat.
Ilyen előzmények es ilyen gondos előkészí- tés után állította fel a belügy—miniszter-inni kebelében L. Bonaparte az első ,,Bureau de Stat,isti(me"-ot, melynek vezetésével az ak- kor nag' hírnévnek örvendő gazdaság- politiknst, Duoucsnoy-t bízta meg, aki töb- bek között Hoeel; Németország statisztikájá—
ról szóló könyvét is lefordította framriára.1 A L. Bonaparte átal 1800klmn (elrendelt népszámlálás volt az első, amelyet, 1791 óta valóban végre is hajtottak, de utasításai- nak, hogy a feldolgozással két hónap alatt el kell készülni, az új hivatal nem tudott eleget tenni. A feldolgozás több mint két evig,r tartott és az eredmények kiértékelése a felvetel teljes csődjeröl tanuskodott,2 E felvetel korrigálását azonban liaplaoo, a ki—
váló matematikus a tudományos statisztika akkori módszereivel elvégezte és így annak
;myaga megsem veszett kárba. Az, hogy az új hivatal meglehett'isen csődöt mondott a népszínnlz'ilz'is terén, nem is annyira a meg—
felelő munkaerök hiányának volt tulajdonít—
hato, hanem inkább annak, hog' nem vol—
tak meg kellő tapasztalatok. Ihunwsnoy utóda, Deferriore szintén jónevű közgazda- sági szakember volt, munkatársai között pe- dig olyan nevek szerepeltek, mint I'euchot es Heroin/, akik mindketten jelentékeny részt vettek a hivatalos statisztika kifejlesztésé—
ben, Chaptal, L. Bonaparte utóda a belügy-' miniszteri székben, szinten legalább olyan nagy érzéket és megértést mutatott általá- ban a statisztika terén és az új hivatallal szemben is, mint elődjeA hiány inkább ott mutatkozott, hogy a statisztika művelése _—
a meglevő hivatali keretek ellenére is _;
eleinte még a régi szellmnben folyt és a hi—
vatal tagjai, mint egyes elszigetelt magán- tudósol: fejtették ki továbbra is tevékeny—
ségüket. Chapml felismerte, hogy a legelső teendők egyike a prefektusokat, akiken tulaj-
1 8. G. F.: Historigue etc, 6. l.
2 Weatorgaam, id. m. 114. l.
Ill—12. szám
tianliémnm az egesz statisztikai adatszolgál—
taiási adminisztráció nyngmlott, bizonyos statisztikat? alapu)türelmét/(lel (ellá-int. 14] (131- l))')l [*(ftmhüf-Pt, kérte fel, hog" egv ()L'an ))uldacvrtltmi Dercze/(')' Itii'tLg/trtft (lot()zzon ki,
amely :) prefekiust'üi számát:) lcózikiitwviil HZOlf,alhat l'eucltct sikerrel oldotta meg :) feladatot és a kórt, munkát", ,,lissai d'une siatistigue frenet'ale, de, la France," Cím alatt, meg: is jelentette 'úi'izsi)):)t) 1801— ben l—l fel—
adat, természeténél fogva egyeni nmnrkát;
kívánt,
Egészen más volt aznnlmn :) helyzet :)
lui-vau (le Statistitme 11)1")lit')(l(')s()yt)l'kapcsa- latos publikáció/r tett?". annak ellex'1t')1"e, hogy a, begyűjtött anya!; igen ya,:dag tis— ):(2Ht);3at0.s) volt, A Chaptal által Hol,-lm!) elrendelt, an—
két pl. a, népesség állapotúnak az 1789-es év—
hez való lmgonlítása 11)e,llett igen bő §)"aztla- sagstatisztikm any—iget is iat'talniazntt, ki—
tajetlvén :) 1i1t)ző_)_áthlHl')')g, az ipar, ;) berek, :) jöveedelmek és a logyaszlzisi cikkek ár;")- )) 11) felvételére is.1 A lám-enn de Statis—
tiaue enn-ek ellenere egyetlen hímtaltm pub-- li:.'(l(,*iÓf sem jelentetett ))iey]. A begyűjtött" ():—) feldolgozbtt, anyagot itíz:')1'()laj_v :) hiv.—nal ve.
zetői(Estigz'tvmelt'ii publiimilt'úk, részben meg.:
:) feldolgozzlst, is (?m/tüntet) )"Öfzezve el. így jíit't többek között) letre :) I'euohut által ki- adott, ,,llm 011)pleliminaiit) de, 1) statistitme generalt), et particulieu) (le, I:) ]) ante el, ses colonies" lBUZ—lnm. Ballet"); es l)t)f()rrít')ra ugyancsak több feltlolffnzast, tettek közzé az
"Annales trimestrielles'f—lwn, amely 1803-tól kezdve) negyellt'wenkint jelent, 1'11e§_)*. Az 1807).
evben tnegjeleni ,.St :)tistitlne elenkentaire (le, l) l41"-)t)()e"—11()lx I)(3/t)rrit"r(t Vet, :), szevzője, :()l it()l az ,.A1'511lv() tlel .) statistittue génórale, lie, la, 14 ;)11ce"—l)an is ti)l)l)1)ublil;z')ció jelent meg" til3-l')z)r1. Sul; statisztika) ))11l')lik;')ci(')t tartaltnazmt :) lle/www, 'XOPKGSYÁ)ÓSÓl'Mm közre- :atlott ,,I)esc1*iptim'1 tt);)()),:1"'a1)l1lt11)e, ei statis—
tlltue, de I:) France," is, amely HÚS—1811, ki)—
;"(itt jelent meg, (lmptal az ,,lmiustrie i—'1'a,n§:)ist)" ()ímíi lSlSLlwn 11')))_£_)'j))lt)11t,munká—
_§;'111:)k legnagyobb my. )t szntén :)
him talw
;)1'13'ap; fPlllilSletillt'l'Stz'H ;)l 1).'ta 2' A limeau
által gyüjtött, anyage) más vermet :) imr—
Mány által publikalt ,,le)xptmz') de la Nination tie,
mm) even ait i11)1l1'tt'),)4'1"e1')1el tó igen sikerült,
l'lűmpire" tantaln'nmtz). moly periodikusan kerti!) kiadas-l')?
VÖírl'll. egyik
lizllíilldúblflgl t-lMlij.lt1.)l§, amel;
lts'tltS-lmn jelent meg szemü—_ [Mut/Hm,.
Szinten :) fiatal francia Slixl'lh'ZiZlíáll tisztviselője volt.
hogy :) lmr
hivatal
"Ta-"a
2 h. (.'
l1 '.Histln'ittue t)tt)_ 7. l.
:Historittue etc. 8. l.
474 ))4)
Ez a fiatal iii "atalos statisztikai szolgálat azonban nem velt hosszú életű, Igaz, 1806-ban kinevezett, új vezetx'ijt), Cognebertf ilhmtn'et, 1800—ben igazgatói címet kapott és közvetlenül :) bPlllnyHllIllt'lZR—ll' alá rendel—
tetett, ami által :) hi *atal íi1'1t')llt')s—z')ga isnöve—
kedetíi. Ill biztató kezdetet aznnibau 1812-ben
": (indító—sát] teljen itteijz'tín—áxe (35) a teljes Thun—fejlödés áltatta fel, A belügyminisz- terium akkor (')let_l)eiepe,tt1 új beosztása sze—
rint, ugyanis ;) népességi statisztika müve—
ltiset, az általz')1'1))s közi); zvatzis ki))"ebe utal—
ták, :) vendéglátó i11t'éznu'),nyt,)k a szociális
kerültek át, :) 11).ezt")gazdasz')gl és ipari íiz*t))))t)k és jótékonysági
Osztály hatáskörébe ter)- 1')')e)lesi Statisztlkít: pedig az egyes kerületi termelési (*)sztálvok vették át. Ezzel §) Bureau (le Htatistume lényegileg, l)"),int, olyan 11'1egsz'íint Önállóan letezni, 111i'1iiiitlt1i es tevé—
kwnygtígri területe teljesen fel)):)!"eellázt')tlt)lít.1 IV. 1. Az l812—et" atm) izz)lótj:')3
()vi csend követluw i'), Bureau (l))
után) _i () pa') )"
Siatis—
titmí) 11)í'1kii(lt')_—4enz , leg—"tm;:jcl)l)b1'()s)zl)e)11i met)- .;l :)v'lí) 11tt'111 (,);th ) x))5)1)'.s)zte7)"'íumt)ic Hehe—
ít' (),/)); azunbean mí);— km' út) akadtak ulyum tömi;
Vti-sel), hogy :) iaztikzti Hziikst'glet el'et, MI)—
ju't !.ercieifrtan belül elégítsék ki_ l)) tl fran—
cia igazs-igiigyniimisztérium) egy :) fort-z)- tlalmi [X. évből (Him-től) tlatálódó köl-ren- delet, vegreliajt:')s:)k)")1)t 1727-ben megkezdte :)
))
ami
bűnügyi statisztika körébe, vágó __ részben visszatekintő __ (),vi áldtli'OK 1)ullil')._líát M.
(I)) (Merry de, (Wildlttpnettj',:) bűniim ))szztzily ) ezelt (ij ének k ezt le,; nt')1)ye)71e.——*t')1'e. 2
Az első ksí) ')"1let az önálló hivatalos sta- tlSztikai szulw'llat f(flftíilllt'lxs'íúh'dt'a :)znnlmi) ()Wei km)")bl), ,l' )i—ban törtent.
mak e)_"y
Ekkor linkelte, meg: t'ű Mariát/aut). hog" :) nettot; nu'y [tnnnlln Lm") zu) (le Statistigue—
nak, amelynek llul.l*vl(l()UÚZi már (mak az ipari és k))1-eskelleln1l statmztlka, )11í'1velese ital-mit,?l újra i311z')ll().—4;')j_:t)t_ l)iz:tt)s1't);t)i1, hogy az ismét, Statistíeme (le))f'): út)-hint 1)1í'1ki')ll—
liéáíWíÉii. lCz :) terv HZílllifilll nem indult meg'- )":tll'mulnl es me'-;: ttwábbi ? évnek kellett el- telni, libeg)" ez :) g))nllnlat újabb teli—zarnlasrzl
tal;')l_int).4
A __)lontlu :)) új m)) felveitijgt) 'i'i ter." :) nagy zillznntert null. Tillvlt—l mm)—ban
mint akiimri líill'té'Sl())(ltlrlllll miniazier az—
zal :) jawmlattnl lepett :) traneia törvem'.
! N. (1. IK: Illstm'illue ()!c. 8. l.
2 ["(IIUYZ td) 111.: zen—294. l (s li'CAIUH/wztntl
i)l_ 1'))_ HL"). 1.
' Az ipar és ige))t)§)l§e)l)),le1)1 abban az idő—
ben 1)1()_))' :) franeia beliigyminiSctt'W'ium ha—
llialciinílu) tartozntt.
4 S. (". F. Histtoi'itme etc. %. l,
' 11412. szám
hozás elé, hogy az angol Boa-td of Trade által nem sokkal korábban n'iegindított sta—
tisztikai kiadványok mintájára a vezetése alatt. álló minisztérium keretében is publi- kíl'tassanak hasonló adatösszez'tllítások_ Ezt a javaslatot, el is fogadták és végrehajtása—
val de .lmmex vezetése alatt egy külön ,,Bui-eau de Statistigne du Ministere du C()ilin1ei'ce'*—et, bíztak megl Ezzel a lépéssel ismét önálló, ettől kezdve végleges szervet nyert a hiva- talos francia statisztikai szolgálat, amely egy későbbi, 1835—ben kidolgozott terv szerint a Frz'mclaországra vonatkozó teljes és út—
jogó statisztika művelésének szentelhette figyelmét. Ez nagy feladat volt és a stn- tisztika ilyen széleskörű koncepciója túl is lepte az 183' -as javaslat kereteit.
A nagy munkálat megvalósítása nem is Sl—
került, csak félig. A hivatal első kiadványa 1835—ben jelent meg: ,gDot-uments statistigues sur la France" ennen; az előszoban adott részletes munkatervnek megfelelően 14 részre, oszlott volna a feldolgozandó anyag. Ebből azonban mindössze hat, résznek a teljes statisztikai feldolgozása készült el, éspedig:
a terület, a népesség, a mezőgazdaság, az ipar és a bányászat, továbbá a beligazga—
lás. Ennek a hat résznek az anyagát a "Bureau de Statistiflue az 1835—1852. évek közötti időszakban adta ki 14 kötetben: a. ,,Doeu—
ments statistiuues sur la France," es az ,.Archivesstatistiuues" címen megjelent ki- udványokban. Az előbbinek első kötete, mint említettük, 1835—ben jelent meg Párizsban.
A, terv megvalósítása tulajdonképpen csak azzal a második kiadvánnyal kezdődik, amely—
nek főcíme ,,Stutistluue de la France" volt, alcíme pedig ,,Tei'ritoire et impulation", l'a—
!'is, 1937_ Ez utóbbi kötetet csakhamar a többi kötetek is követték. így 1838—ban ugyanazon főcím alatt a ,,Comznerce exte—
rieur", 184(L_1842—ig 4 kötetben az ,,Agri- culture", lSélS-JSM—hen két kötetben az ,.Administi'ation 1mbllgue", végül ugyancsak ,el kötetben 1847—ben, 1848—ban. lSöO-ben es l852-ben az .,Industrie". l'] kötetekben igen gazdag anyagot gyűjtött össze a po'aibol n'iegelevenedett hivatalos francia statisztikai szolgálat. A korábbi Awwmkok gazdag ada—
taiból közlésre került itt minden olyan táb- lázat, amely jelenlőse'lm'wnel vagy történeti becsénél fogva érdeklődésre tarthatott eszá- mot. A népesség számának becslése például.
unom, a búzaárak közlése Hűű-ra, a kül—
kereskedelmi adatok 1787—re, a párizsi tőzs—
dei árfolyamok jegyzése pedig Ulm—re ment
vissza. A többi adat legnagyobb részé a.
1 S. G. F.: Historigue etc. 8—9. 1.
475 1 947
XIX. század elejétől, datálódik, m legidősze—
rübb rész pedig a mezőgazdasággal és ipar—
'al foglalkozo kötetekben volt található.
Mint említettük, a nagy terv többi 8 fejezete, a helkei'eskedelein, a hajózás, a gyarmatok, a hadsereg, a hmlítengem'lszel, az igazság—
ügy és a vallas— es közoktatásügy statisz- tikai adataival nem kerult, sem feldolgo—
zásra, sem publikálásra,
Az indulás tehát igen biztató volt es en—
nek bizonyíra nagy resze volt abban, hogy a Bureau jomlllásríban 1840—ben jelentős újabb fordulat állott be. lizidőtől kezdve ugyanis egyenesen u, luweskedelmi minisz—
ter közvetlen felügyelete alá rendeltek az új szolgálatot, a .,l'lireetion du Commerce lxlxterleur" fennhatósága alól. Ez a valtozas nagyban elősegítette az új hivatal önálló—
ságát. Ug anebben az evben szentesítette egy J'elld918t a már k()'tll')ll:lll is felbukkant es [igen találó elhet/"ezési, a ,.Statistioue (lehel-ale de. la F1*anma'*-()l. is. Ennek követ- keztében a hivatal ezidótol kezdve a
"Bureau de la Statístímm Générale de lla, Fra-noe" néven lett általánosan ismert.1
Ha a fejlődés karakte-risztikumait keres—
si'uk ebben az időszakban, úgy azt feltétlenül a decentnalizúciám való Izajlandósúgbafn m- látjuk meg, amely születésétől fogva kí- sérte nyomon kisebb fagy nagyobb intenzi- tással a francia, hivatalos statisztikai szol—
gúlatot.
Mint korábban említettük, az igazságügy—
min'isztérium kereteben már 1827-ben jelent—
kezett a hivatalos statisztikai szolgálatnak bizonyos decenn'alizálódási irányzata, mely _ abban az időben a statisztikai szolgálat,—
nak tulajdonkemweni központi szerve nem lé—
vén _— indokolt is volt. A francia hivatalos statisztikai szolgálat t'ejlt'ldesenek azonban ez a decentrulizúlódasi'a törő irányzata a továbbiakban is jellemzűjl'xw': vált. így 1837-ben a 'úmhi'atal, az .,,Administration des Douanes" kezdte külön publikálni az altala gyüjtött adatokat, és ezzel a külkeres- kedelmi statisztika is teljesen kikerült a Kereskedelmi Minisztérium ala tni—tozó Bureau l'iatz'isköi'ebűm A Vámhivatal példa- ja-t csakhamar a közmunkaügyi minisz- terium is követte. Ez utobbi n'ilnisztei'iuin kebelében 1844—ben
renu Central de
messzemenő tmlomúnyos es
alakult különálló HBu- Statístiuue", amely igen gyakorlati vo—
1 U. o., 9. 1.
2 Huber: ()unrante années de la Statis-
tluue Générale de la France (1896—1936),
Journal de la Société de Statistigue deParis, 1937., 180. l. —
11—12. szám 476 1047 '
natkozúsú i'li'og'mimnut import. ll'uizidniei nemcsak a hazai közlokwli'xs- adatainak be- gyűjtésére, mnulmzinyozásárzi és nyilván- tartására terjedt ki, hanem a közlekedés nemzetközi ndnl'ninauk mogtigyeléxóre is Külön intézkedések srczlliz'ilgyoziz'ik az 0 .szer- vezeton boliil alakult ogyvs osztálynl; hasz—
nálatára 1847—ben, 1843—ban és 1863—ban il vaSúli statisztika müwli'ksónck inó(ltir'm,ituit.
Ennek :1 közl-blmdóssinlis::tiltnl hivatalnak megalapítása után zi i'l'mwiri közlekedés-sm.—
tit—"ztilmi szolgálni. wai—i-i'i—7iwu'it, 1830-ben ogy .,le'lllllSSlml de Slxniz—iidno (látni ':iltf', 1874-
ben ]iwlig egy ,,Swviw (wmmmi-
(meg 01: de l'tlllsvlg'lltllllillll, slgiiisiidiiw életfo—
il'i'dnaít—c;
, '
hívnSa (a(—'Szíioile ki.-í
2.A francia hivatalon statisztikai szolgálni fejlc'idósónok lu'iivefismi'; 'ullm—rn'w kút a több—
szöri (ilssvrz'cgc'm és n hatás/sörök gya/kori vátouisa. jvllvmvi. E'IA'l—l HZ ;imzvrvezóstűi :!
lényeget kevésulilu'e érintették, inkább csak :l külső forimíj. A legiilbbsziir inkább csak a politikai ii':'myzut; wilwzámi'lmr kilwilteztnk be, amit az éwzz'mmlc is mmalnul': ILO-"xi, 1871., 1907, és ism); Már elöljáróban meg—;- jegyezhetjiik, hugy n gyilmrí ':ilmzúsol;
senmii esetre smn bei'olyímoltíil; oli'lnyösen :]
hivatalos statisztikai szuig'áína' fejli'ídóa ii.
A Bureau de la Stznislimie (Mmm—nie de ln France ISM—től is :l lwricslivulvlini minisz—
téi'inm égiszl zilnlt müködött. Mil-től önálló- xúga. és különállása nám." mhv/(M! .s—zmnfudea'l azáltal, hogy az ú. fi. kGl'PSlíl'dUlllll és mező- gazdasági miniszlérinm egy egyszorü (lSZlíllyzl Hit. E mii'lisziéűumból a föld'niívo'le'vsiigyi túrán 1881-ben ki ':ili a statisztikai teendők—
kel, együtt. —— mint erre még alább Vissa- róriink —— és a Bureau felettes hati'm'igal __)linislbi'e du Commerce el de l'Industrio"
néven továbba; is az iparügyi resszortot is i'viiilolő Kereskedelmi Minisztérium mn'adi'.
Hán-től az e minithórimn kebelében szerve—
wit .,Offím— du -'J'ruv:iil" igazgatója lett, egy- b: n ak Bureau de lm 8. G. li főnöke is. 167.
:: nmnkaügyi hivatal zi munkaügyi SlilllSZ—
bilin feldolgozását kapta feladatául és a munkaügyi és az általános statisztikai ogy- 1za(mmallúrondolósón'il lS gondoskodnia kul- le ti, Az átszorvezég tmrim'xS-tzmesen ismét, az zzllrigyiijiésol; körénél; kiterjesztésével járt.
ily, az új HZPYYOZPÚ lwwm'is, mely külsőm t;;l.';n wmi is Volt olyan _ivlvmőx. mégis új lnwzl'u; kiindulópontja lmi, minthngy ettől ii./:;ivp indult ismét (*röfeljewlib fejlődésnel'c (' í,"(íil('í(l hírűmlox Sid—fixs'i'ilwl'í szolg/állni, Az
1"ill'c'z—cfcrgnmrcl id. lll. 138, l, és ["(JHFC id.
. w
lll. _. . l.
l A'. (1. I". : llisloi-idiw Mix 14. l,
1007—es reform, mely a Bureau (iv ln S. 0.
F.-ot :) .,Ministbi'e du Travail" alá rendelte, a fejlődésnek szen-tesítésc volt már csupz'm_
lla :1 francia hivatalos statisztikai szul- gálat által 1852 után gyüjtött anyagot vizs,
;ri'lljnk. úgy arra az eredményre jutunk, hogy az említett decenti'nliziúiriós' folyanmt. követ—
keztében a Stntisiidne (le'—nőrnlti de la France hatáskörében ("12 időpont mán már
nűpmsívi, nuxkőgdMamim, ipari. dr— m hör- sidiisci'iiník maradiak. i—lzeknok mmnlmn a Hivatal éppen azáltal, hogy ievólioi'inl to—
riilvlre Oi'ősuen szűkült. jóval nagyobb fing/el—
moi SZOl'llPlllPlOÉ/l. Az S, (;, 1;
Vábllrn is a 71*a'gl(,',w('5zí glafíxzfiina volt, amely—
nz—lc Szimonnlz'it ezidőtájt ig telit—sen lIUVS'lCe—
fűnek lvhotott mondani. Mű;- sokliu] I'm—Szabi) ')H(127706!.t'd'z'lMíf/í Ria—É'í-Rzlfiifae lvg'nnwloln'lblmn (*:élllx' a
;:erinw tn-
x'nlii a lwlyzm n
amely mondhatni n
kPZOlf (mi volt lmsxzú ideig a i'mnoin hivn—
iulos Sintiaztilmi :;zolgúlnmnli. A i'nezc'ignzdzl—
sági felvételek nni—xi:izlmtnilmmlgn azonban llPllJCSllk az lék"; ws ő:: IBM-(xs korszerűt—
len szervo—mmm; inni-m igen nagy rész—
ben a pntuRZlelg minden :u'lmsznlgálin- taggal SZPlnllm'll bizniiii:itlziiis:i;rziimk vult lmtnd'lini'ó. JSSÉAlwn li'elvwiillvly ugrania zi hal.", úgynevezvii ltzliimnz'ilis állandó stn- tiszti'lmi bimtlm'lgok, amelye-lami; főfel- ndnm az 185248 és 1862-es iiitayjigiininsági felvétel előkészít/GS? volt, lű bizottságuk m;;- jni nem szlkelllel'Pk vullnk és működésük egyáltalán nem felelt meg n fijuk váró fel—
adatnak.1
Az 1839m4d—Ps. ]HÖZ—OS ós 186245; mem-("l—
gnzdusúgi felvétel közül mindilgzv mi]; ez utóbbi adatai nmmtlalk némi megbízható got. Ez az 1862—05 felvówl, valamint a ki;—
vetkező 188241; (az 387245; összeírás a francia—német húlmrú miatt elmaradt) az z'iilziiállmnány nagyságának megúllanítúaít is megl—:ísórelte. sőt az utóbbi még az állat—
állm'nz'my értékét if: nwglmxiilte és általá' bun mindenütt a, ft'yfjmzxöm'a törekpdeit.2 Az 1882-es felvétel inegbízliaiós'ágn azonban szintén igen gyönge lábon állt. Ugyanez áll az ISTH—RS nemztxiki'rzi ilwzl'imizdnsági statisz—
tikai felvöivl keretében lwgyiijiölt adatokra vonatlmzólng is, Az ist os folvétel adatait balyom. az lSSL—ewét Timmwnd, lotte közzé.
Az utóbbi felvétellel knwsnlatlmn grafikus albumat is publikált, a, hivatal, mely azon—
bnnüinódszorileg kevés újat, llOZOlI, inkább lenin.
! Mmm id. ni., 3011. l.-un kimutatja, hugy :: 138734) kamionban mintegy SES—40.000 bizottsz'igi ing velt ('*S ez a nagy szám már önmagában kizárta azt. hogy a tagok mind
!:ití'mő szakemberek lehessenek.
2 ll'i'MGi'f/azz)*d: id. m,, 195, l.
ll—lZ. szám 477 1947
tsak a' mgyközönség érde/'.lőtt/("sinek felkelté- sére volt alkalmas.?—
Az 1881dben megalakult a Földművelésügyi Minisztériummal együtt, mint említettük, a földmávelésügui statisztika i.s- leljesen kikerült a: S, G. F. hatáxköráből. Az új miniSztérium gyűjtötte ezentúl a ,,Statistigne des subsi- Stances agricoles" néven ismeretes adatokat is. Ennek ellenére, a mezőgazdasági statisz- tika javulása igen csekély volt egészen az 1901-es átszervezésig.
Az 1901—es törvény felállította az "Office (le renseignements- agrrieoles"'-t, az 1902—es Végrehajtó törvény pedig a 40 tagú ,.(lomité von-snlm'tjl' lle Statistione agi'it'ole"—t. Az előbbi igen Széles körű programmot arlott.
az utóbbi pedig: 15 tagú állandó bizottságá- val. együtt a, nle;—'val('mi'túgról volt hivatva :oi'ultmkodni, Ez utóbbi téren a inezl'ígaztln- sági tanacsok :x'egítségzíilllivasa vezetett ko- moly eredmenyre. Az líllll—es törvény külön elremlelte a .,líegistre (lee Cnltnres" felálli- tását is, amely a niíivelexi ágak községen—
kénti nyilvántamásával minden mezőgazda- sági statisztika alapja lett.2
A pénzügyi statixslika teren is olyan fej—
lődés állt elő, amely (leteltN*(llizúcío'ra veze-
tett. 1877dig a statisztikai tevékenység a (pénzügyminisztórium keretein—en teljesen estet—
leg'es jellegű volt, az egyes osztályok belátá—
s'nk szerint pnblikz'tltz'lk a t'elgyi'll—t anyagot.
bol *r'endezerexen. hol alkalomadtán, hol egyáltalán nem_ ISTT—től Léon, Say kezdeme—
nyezésáre külön ,,Bnreau (le Statistione et de legislation compareeu létesittettza pénzügy—
mi'nisztérium keretében. elen de IPOfv—ivl-le—lal, amely szerény létszámához és anyagi eszkö- zeihez képest, igen nagy munkát végzett. Ez az (sztály Bulletinjének több mint 86 kötete,- ben hatalmat: anyagot publikált. Ill korszak újításai közé tartozott az 1878—ban felálli- tott .,Instítnt de 'la Stutistione (lraphione"*
is amely nagyban hozzajz'lrnlt: a grafikus ábrázolás PHHI'jONZtéSÓllOZ. Fan-re szerint, ennek megszüntetése a XIX, század utolsó életben (főleg takarel—zossagi okokból) igen nagy veszteseget, jelentett, a francia statisz—
tikai tudomány számán. amely e téren az angol kezdeményezem, már korán. a XIX.
§ záznd elejen felka tolta . 3
Egy másik szervezeti újítást a ,,(JOIlSeil
*upérienr de Statistione" jelentett 1885-ben,
.nmelynek eredetileg 41 tagjából ili-et a tn—
1 S. G; F.: Album (le. Statistione Agricole, Résnlmts généraux (lle l'engnete décen—nale ale 1882, _" Nancy, 1887.
Fauna: id. In. %m. 1.
Bővebbet Iv'aama id. m. 295. l.
a;lo
(lomúnyos eletbol, 27—l-t pedig" a minisztériu- mok képviselőiből delegáltak. A testulet lel—
szz'una, később annyira megduzzadt, hogy 1900—ban szükségessé vált mellette már egy 20 tagú állandó bizottság felállítaka is. 17 tanúm feladata fission! konzultatív jellegű zoll, Véleményét u taxatíve felsorolt esetek—
ben nyilvanitliatta, amelyek között a moll—
smri kérdéseken kívül az Annnaire tartal- mára vonatkozó követelmények, új statisz—
tikai felvételek bez'lllítúszt, a külföldi szol—
gálatokkal valo kapvso—lnt ápolásamgynem- zetközi statisztikai tárgyú könyvtár létesí—
tése, saját jelenteeeinek publlkz'tcit'rs kérdései és minden más statisztikai vagy informacios kerdes szerepelt. 14; tanúm mí'tkötlém nem wiiíolia be a hozni/"űzött teni/ényeket. mint- hogy nagyon ritkán nyilvz'tnitotta vélemé- nyótxl
Mindkét újítáx az 1873-sz nemzetközi áfatisciílcai kongrcxss'us ajánlásainak: elfogo-
rlúxm folytán, került Illegl'llk'l-Sl'fátill'íl.
E periódus legrkiemelkelll'ibl') módszer:? újí—
tásai a következők voltak:
Az S. G. l", 1845 es 1860 között két nagy ripa/rstalimfíkal lankűtot tartott, amelyeket azota sem volt alkalma megismételni; Újabb tökéletesedés állott be ebben a korszakban a
!:üIIgerexlfeflolnl—i statiwfirka módszerében azál- tal. hogy a kettős s'm'imításta napiú'a'kra re- clukalták 1864-ben. Egy régi. 1826—05 rendelet alapján ugyanis eredetileg: a hivatalos ára- kat kellett alapul venni ég emellett fejlő- dött: ki, később és fokozatomn a fontosabb napi árakon valo értelwzáinitz'ls. ISM—től már csak a napiz'n'alwn faló számítást végezte a bi 'atal ők így további egységesítl'í lepeskói'it ISM-től kezdve Alg'irra nézve is a napizirak rendszere lépett életbe a kettős úrrentlszewn valo számítás helyettjl
Az allatgyiijtt'mek terén a 'nüpxc'rímhihisok teljesen elkülönültek az évente rendszeresen gyüjtött adatoktól es lR'l'hh—tol kezdve meg'—
imlult az ,.Annuraire mails—fiaim" rendszere.—' közreadása, is. A népszámlálási technikában i.e jelentős ú; tások állottak be, minthogy IHTG—tól az egyeni lapot kezdtek alkalmazni a felvételeknél az addig használatos lajstro—
mok helyett.
Ha végigtekintiink ennek a periodusnak ,esemenyein, azt kell i'nefzállapítannnk, hogy minden fejlődés ellenere. amely atalában a ..,] Éí'ívehbetí ]. Iv'aan'p ld. lll. 303. l.—on.
2 Huber: (Yours de Statistione appliguee nnx affaires, l. Introduction: La Statis- tione et les affaires privées, Paris, 1946, 38—39. 1.
?) ll—"esíeryaard: id, m.
jegyzet.
301. 1. és
láb-'11—12. szám.
hivatalos statisztika terén az adatgyűjtések szamárnak növelésénél és __ hár joval ke—
vésbbé ... a feldolgozasi módszer-ok terén elért újításoknál is mutatkozott, a Bureau (l'o ia S. ti. F. lényegesen kedvem!lancot) hol,/sei—
bon volt 1891 körül. mint 1833-ban, meg;"—
alakulásakor. A decentralizacios folyamat, megfosztotta az adatai ijtósok nagy részétől, az évi adatokon és az Iitóvonkinti népszám—
lálásokon kívül alig foglalkozott más mun—
kalatolckal. Az évenként gyüjtött adatok is csupán a néi'nnozgaltnnra és a szocialis intéz- ményekre terjedtek ki és a publikációk az 1883 előtt szokasos ai'ralitikus részt sem tar—
talmaztak már 1891 kí'rriil. csupan a tahiti- zatokat.
ii.—X francia hivatalos statisztikai szolgálat (: lass-ú fejlődése, amely kíilönosképpvn a statisztika nagy fvjlőtlósónok, félévszázatlz't- val, az úgynevezett, kongresszusi periodus—al esett, egybol ", század 1 119, felü újabb len- dületet vett. A: ,,Offiro du, Trarailff-lal való együttműködés. mint már jeleztük, egy új korszak xkiintlult'vpon'tja lott, amoly ismét a határozott és felfelé ívelő (fejlődést jelen- tette. A fejlődésben Ezúttal ; mód-szeri újí- tása/a játszottak a főszerepet és ezek követ—
keztében alakult ki a: új NZCTFCSCH beosztás is. amely csupán szentositotto a már kiala- kult, munka— és "hatfmköriikot. _vi 'Hlllilr/fa'üf/llí/
hivatallal, faló iixxscolradds több 'új statisz—
fíkai xxükségletet hinta—sztori. így szükségessé tette a fogla,rkosúxsmiisglíkai felvételt is.
lán—nek elt'ikészítésére 1894—ben liizottst'z: ala—
kíttatott Iletrassour oli'iöklést'svol, aim—ly tech- nikai megoldási i'iit'itl'kéiil', az ogyóni lap két- felé osztása mellett, foglalt, állást, hogy a költségek és az adatszolgaltatok zaklatása egyarant, elkerülhetők lvavonok, A kérdőív felső részv az addigi nó)vszamlz'iiasoki'nil kór—
(hizott: szokasos ada—tokat, alsó része pedig a foglal—kozz'isi adatokat, tartalmazta,. Újabb ol—
térés volt a, régi rondszortől az is, hogy lSSllti-tol kezdve His-címu már a I.'():pon-fi fel- dolyoc'ásra- fértek (ii a. korábban lmaznúlatos Itt?: fajonkénti helyszíni feldolgozás helyeit.
i'gyancsak iSOt'i-tol elsőízlwna foltlolgozasogy részét már mw'lun'lilt-aí naódxzerrel végezték ,iin'roh vezetése alatt, llollei'ith-remiszeri'i gépekkel.?
A teljes központi _[eldolgw3rísf a iiól'iszz'nn- lalásokm'il liltil-hon vozottt'xk lie,
A szolgálat fejlődését szerencsóson ho- folyasolta ezidőben az a körülmény, hogy az ,.Uffico du Travail" vezetője csakhamar be—
l ll'extemaurd: ld. m. 172. és köv. l, 2 S. G. F,: Historiunv etc. Lí— 7. ]. ér flluber: ()uarante années, etc. 181. ].
478 1947 *
látta, hogy a Bureau tie la S. ti. F. mun o.- köre mily nom/mértékben,más,mint donvito—
üg/yi hit,-atallri, Ezért annak Icíilömítlúsát szor—
vozetileg és munkakörilog egyarant, érinwtm loniil hagyta és vezetésével Jltlrrt'h—ot, bízta meg. Az IStlő—os iiépszai'nlala'ug feldolgozása, során lehetségessé vált a, mokanogrúfiai szu- mólyzotot is a, Bureau létszann'iha vonni és az általa végzett ir.:vn szop toltiolgozas, moly-- nok t—a'uotl'mó'nyei között a ltlt) évre vissza—
tokintő l)típartmumus-szorinti népmozgalmi adatok is szoropolwk egy t-lső nomzotki'wzi népmozgalmi statisztika mollott, szintén awar- gyt'izto arrol az illote'xkosekot, hogy a Baromi—t fejleszteni koll. Először ismét bizottsagot ltívtilik mélbol Lowmmwr YHYIR'IÉSÖWÚ éltétw.
amoly 1904—ben totto közzé a hivatal részé-rov—
altala kidolgozott ne'xpszi'tnilalasi tnunkaterwn Ehiwn tohlwk között a népmozgalmi egyéni lapok i'oltlolgozasa is szerepelt, lúg; mass, hizottsz'ig lHtlS-lwn lln'udín vezetésével a, gay;
dasági és társadalmi statisztikai kértlésok adatainak fetlolgozz'isi tervét készítette el és hangsúlyozta, hogy a feldolgozást központ?
szorultak koll végezni, l'] At'aradozások orral-—
inényeképpen latin-han a hivatal külön sua- tntumot kapott és a: 1907-es tine'ny azt szentesítette is. midőn az újonnan alakult )l'inistE-ro titi 'l'ravail kerotóhon a Bureau-t mint .,servico annoxo"—ot, l'iolyozte ol. vau
gyi—s adminisztrativ különül-MMM biztosította__
lSlltl—től a Bureau a minisztor közvetlen feel.—
iigyelote alá került és ezáltal kiilöiiz'úlz'is':t még jobban hangsúlyozast nyert.'l '
Az S (;. F. l'GllentllllÉ/SP19U7-iől igenjeloa—v tős volt. minthogy az autonómia biztosítottat, (1. Tudományos mun/ta (isssos előny/cif. Ezáltal nemcsak a. nam/ohh ponto—tság üs— "mami—cim, tósági elérést) valt lolwtségossé, (it- a működő?
terül-(%f ix jelentős-mi, kibíí'ifüll, A fejlődés fontos z'illomasa volt, a, tot'hni'kai tanács, ,,Conseii 'llevhnimio" kreálása, mely 190746, kezdve a ..Journal (it't'iciol'*—l)en évente reno—
szoroson beszámolt a hivatal iilűkötlésél'i'ii.
lfgyanoz évtől a népmozgalmi évi feldolgo—
zas is egyéni lapon tortént. lit'myegesen ln'w víttotett az Évkönyv is és egy kozalkalma—
zotti statisztika mollott ogy ;;ópstatisztika ús ("gy liz'ii'oinnyelví'l foglalkozási névjegyzék it—
kósziilt, 'aiamint a hérok ós létfenntartás"
költségek statisz' fija. ismét, kiadas-*a kpm riilt', ogy grafikus album is. lgll-hen jelent meg először a ,!ullotin 'l'ifimostriel" és oz- zol végre a korszerű gyorsasági") publikáoic"
is lehetővé vált
További újítást kópvisolt, az ugyanekkor 1 Huber: ()uarante annéos, etc. 182—m
183. l,
l 15—12. szám
alakult .,(Wmmission (Vetudes relative a la próvisinn de.— ehömag'ex industriels", amely a finn/amint" _i(*l:'í'í.x-:vimfil—"af tlnlg'ozta ki '! kur- mz'tny reszere (N jeltattt'xseihen igyekezett a helyzetváltnzzisnk tannlsz'gait ix' röviden összefoglalni. Mill—től a kiskereske- delmi ' periodikus felvétele
gazdasagi
arak is megkez-
dődött; A 'rendxsw'm (írxtutíxsfilnaí adati/yi?)- (wu/t- [itt?—fől law/ill mr. (latnia/Im: a Itt/smire]; (?x (: munlrúxlöffvnnt'arfdxi kiitta/31161:
kapewit'lduttt A nemzetközi lás—rtf
vizsgálata is
nópangalmi statisztika masodik kötete fia a S_ (;. F. történetét t'eldulguzó kiad 'any szinten e korban jelentek meg; lx'it'ei'jexzteltv tnvahl'u'l tevekenyseget a S. G. 1". a: egéxwüg- íim/i xttllisslilt'ur területére lS es :! fülj'iiltlmt
("/r'] frmu'ifilcrál a lililllfiyltllntSiZtÓl'llllll kezde- ményezésére ttgyanesak felvételt, készített.
Az ()Ixíí ("illíj/lllían'Ú több Szempoutlu'ul hafnium-van. het'ulyasulta É! S. (*. F. működé—
tset', Egyrészt a legtöbb rendszeres adatgyüj—
tes es kiadvany közreadása nehezen volt le—
hetséges a mentén/.c'nf hiány/(L miatt, más- t'tixd rend/ríríilí I'llllll/t'tílllfnk elvét/akinek N:"íiÁ'-W7_tl(*-S'x(7_(/(' merült fel a háború li'llllllSZ—
tutta statixztikai szükségletek líÖVGtkPZl't'lllPl'L Nagy kesessel került kiadása az évkönyv.
:: Bulletin es a neti—nngalmi S'ta'tisz'tikz. Az
HJM—ns nópszz'nnlz'tlz'ts teljesen elma 'atlt.
l'fxyana'kkm' a fegyverkezési minisztérium szervei alá tartozó piacok árairól, a háború?;
emilet—vesztesegekrői és a' németek által *az ' elsö világhabm-ti folyaman elfoglalt; területek vagyoni kt'trairt'd külön—külön felvetelek ké- szültek.
Az első vilzínlnílmrú [IP/[(?].PS'ÚSP után a S. (§. l". f(ítevektmlvst'lge egy ideig még a ha—
lmrú alatti rendszeres kiadvz'im'oklmn he—
ál'lutt hó.:"uy/ [Ni/lám volt. Czidt'itt'il. lillfl-től, datálódik egy a S.G. l", mert-wclűre [vonat- kozó joysmlnílyu/t' (6yyxtü/(3-S' (ixszefoglalámí/t 433 [vadi—fílráhixtíf "te!/kivüli; rendelettöl'titf ];
is. amely az amtatisztíka szervezetét, meg- állapító korábbi, 1917-i rendelettt'irw'annyel együtt Sokaig ervenyhtm maradt.
l-l jogt'Or 'z'ts szerint a S. (§. F. fela—data. első—
sorban a Statiistigne Générale néven ismert altalanos statisztikí k elvégzése volt, tt) 'abbá a nép,—* :imlálúsolk és ezekkel kapcsolatos adatgy _tósek lebonyolítás: . Az at'statistztikz'il sznlgz'llat. a "Service (l'observattiun des prix"
mellérendelt, szerve lett. az S. G. Ill.—nek. A ,,(Rmseil de la S. ti. F." ellevnt'írizte azokat, a nnmkúlatukat, amelyekkel meg volt bízva korábbi stattttnma szerint és jelentéseket publikált mnnkássa'gáról. A S, G. F. második főfeladata a francia statisztikai tevékenység:
It—orn'rlímí/lríA-(íból (5.s- :(mtrulicúhísúbál állott a
479 1947
,.(Hmseil Super-ima de Statistigne"
alatt. Ez részben a, más szervek által g_*iij—
tött statisztikai anjafznak az Ammairv-hen es a Bulletin—heti 'aló idizreadz'tsat, tetszhet: pe—
dig a feldulgtvzasok kiizptmtogitím'tt jelen- tette. A S. (;. F. személyzete és gépi fel—
razerelese minden nagyom) feldolgnza'isuúl az
egyel) Szerveknek lmcy'at-
hatt') velt.
rendel kozt-sére
Jelentős személyi változás 1920-ban azal—
tal alhat he a hivatal vezett'wt'awn, hugy .l/(ll't'h-Hl', Huber 'úitotta fel, így tuvahhi it'—pest jelei'itett a f(W" az a teny, hogf a hi ami 1923 elején az 1919—ben újra eletrehívntt ,,(H'l'iee regional de Statis—
titytte d'AlSaee et de lm—rraine—t is helyi ön-
;illt'isz'ngz'mak i'negrhagvász' 'al magaba eltasz—
tutta. Ez a 'reyrionrílix hít-(lmi meglehett'ísen nehezen indult munltassagz't 'al. amely t't'ileu' a mezőgazdasági statisztika és egyél)
kf'rzptmtnsítz'tg
HMV—*."
lokális _leanl't'iS'égi'l statisztikak lln'lvNÓSÓhől állott és első [illlllilki'lt'lt'ljzl. az Annnaire, t-supz'm 1932-ben jelent: meg.
A S. (I:, F. crzdminixcfmíí'r hovatartosám "
.."Éllinistt'a—e (ht 'llravail" alatt az HBO—as evig ma mit 'a'tltozatlan. Ettől kezdve ismét x'íírűn- 'I'últosntt a helyzet a kormanyok m- tt—zasúval együtt. 1930—ban a Minifx'zterelnök—
se'-ghez tartozó ,,Smts-Seert'xtat'iat de lllíicorm—
mie Nationale" alá került, a hivatal. Ezáltal remeny mutatkozott némi cvntralizáciőyg 'agy legalahhig kütn'dillz'lt'íós tevékenységre a nag; mertekben dtwentralizz'tlt f'an'cia hi 'a- talos statisztikai tevelx'enysíg teren, E két—
(iÓSSPl :! ..(*tmseil snperit—mr de Statistimte"
es a "Société de Statistt'itme de 'aris" már 1920-ban is foglalkoztak, de minden ered- meny nelkiil. 1951-ben a ,,(Wmsueil Économinue National" javaslatnt dolgoztatntt ki két Pit")—
audóval. Símirlnd—nal ós Mondd—lel. amely kellő autonómiát ós t'elhatalmazúst, adott volna a legfelsőbb statigztikai tanácsnak (ls a S. (1, ld.—nak egyaw'mt a szükséges refur—
mok keresztiilvitelére, A lmrma'my bukas;
fnlytan azunhan ez a'terv Sem került ki—
vitelezésre, sőt átmenetileg a hivatal újra a Ministet'tndn 'l'ravail alá került 1934 első 10 lmnapjalmn. minthogy a nemzetgazdaság allamtitkársagut a Miniszterelnöksó;r kereté—
ben megsziintettt'nk. 1934' végén a hi utal is—
mót; a Minisztereinöksóg alá került, amely huzzaltatntt istmételten, hog) a Legfelsőbb Statisztikai Tanacs tnegt'elelt'ien átszervez- tesaek és kellő hatáskörrel elláttassél'. Mi előtt, e rendelet végrehajtatott volna, 1936 végével a S_ G. Pl.—ot a ,,Minister'e de l'Econu- mie Nation—ale" alá helyezték.
A hivatal illllltlíz'lSSt'lg't'll 151 munkakör (ix rt lui—
11—12. szám 480 1947
(látám/ok állandó bővitér, _ioiienwzto pénzügyi dotáció nnisnism. és főleg az (::l: lt- Pblwn ::z ::tnlwó ::lknrsmiknt kitöltő sz:)lg'áltatók teljes )):ms-7lirit:,':s:': miatt ::7 ::
időiwn. A, fejlődés' 't':'ii:*:':ny:: kétségtelenül :: felvétel teljesen kudarcot valiutt.
gya:daxáwlaiíxcfí/rai. vonalon V:)lt :: lot-'—
nag xubl). AA alapot ehhez :: mi:,1' emlitett, :ii- statisztikai 520125:th felállítása ::(lta ::7 vis:) világhábm'ú alatt, 1917—ben. Ezeken az ::l::- nokon épült ki egy tor_imleélniéluni és ::i':':—
':xiban különösen :: hívatni sz:—vény anyagi :lot:':ci:')j:':h()7, mérten i):::):)7.:':ns guminak:—
stntinztikn, amely mind:—nihvn igyvlkezvtr :: ku:- szükségletefiimk nwg't'elolni. 1437, torinészmum—n nem jelentette :: inz'n' kitzipósottaiü) ntnknn járó (lmnográfiai thlfíxt'fiíflí, :nvll:'í7,:'xs:'xt V::g'y olhzlnyaguliüit. E'. utóbbilnn :: t'mncin hi—
vatalos statisztika. különösen nPnlz'ntkiixi viszonylatban, :)Mwn :: korban figyelvnnv—
méltóbb eredményt produkált. mint gumzxsz':;—
sztntisztikui V:)nntkoszhan. A. francia Statisz—
tikai sziikszégietek kielégítés:— sz:—m)):)ntjfxlu'd azonban :: f'thlálsi'lLstntivtixl (: :—:':")t:)li:—A miki—
lendiilése mindenkeppvn ::lSőmndűhl') fontos—
:4:':f::': VUli'. A _ielenfőwhl) Mmmm/ű,iir'nx'nk (ne publilniciólf ohlwn az ido:-x::klmn :: kiivvtkv—
zők voltak:
Az ..A:mn::ii'::" mint ::1::1)l:'i:::lv:':ny, ::wly 1927-ben is'nn'xt teljes tenimielmóben kvi'iiit', kiadása-n: úgy szot-kexetóiwn. mint te:-j.:rdol—
nufvbon. (il-, liiillinlism: n.:nnxntkiizi la'-szúhvn jkif£llliőí4iáll hővéilt. l'g'vzuwz :':ll :: )::lletin Tl'illlUS—il*it*iő'—l'0 nézve. ::nwlynv'k 1023 út::
minden hó 10-én wry ,(Snpnlvólnvnt', Áivlk s::el"—je is kiadás:: kvi'iiit :: :)gtnntn—zml) ilzn'i ::(lutokkziL mm)-:(): USN ..14 ::nillo II:—l)- :i:)nm:laire" jelent, mu: minden héten kmi- :i::n, főleg,: azokat :: ')':Allmg: és pénzügyi jelzőSzán'mknt t;:rt::lin::zx::. ::mg—lyckm ;:
modern guminsú; Ólvt' imám) lmtonto sem nólkiiliizlmtett.
l,!)ül-től. :: nép:—3714):Mlúwkmíl némi újítá- sa]; mellett az iisswimsnnlíthutúnágl'a is tigyelmnmel volt :: lli'nt'ul és ig; 190146!
KBI—ig 11")?an az íisszehnsoniim'si lehe- tőség. 1991-191': :: lakosság :);ryéni jellegü:- T(JSSéijlne'k kinmmkWilus: mellett nagy súlyt.
iwlyW/(tek az aktív népesség és :: :f::7:1::,—:':f_:i Sl'l'llktllil'u vizsgálatai-:, mely utóbbit :: Vál- lalatuk szánninak feldulgnzíwíwal érték el.
1926—ban és 5931—ben :: kiilt'i)ldi'):': élő és nam 'alizá'lt népesség" volt, :: fif'43'elen: előteré- ben főleg; az utóbbinak na'fr gazdasági MM)—
tősvge miatt. Kitm'jmltek :: nepsu'unlzihisuk
HUH—tól :: hímtartások Szerinti,
további: :: családnak szerinti vizsgáh'nh':.:oki'a is. Ugyancsak az 1931—%% népsnimlálás alkal- IlláíV:] ipari telvételt is hajtottuk végre, Amely :: 10 munkásná] több munkaerőt foglalko/,- :ató iizmneket ölelte fel. 'gyi'észt. :: csekély
(es lakásuk
A nápnmzmzlmi sfntís'w'ika f:'i:1(iat£:i.:: %ziir lotióSGfk, hivasságkhtvselk válások és hal-(iif)—
7,:':S:)k. (j(':r(':sonkotit, ::l]):":xfoktnrúnként, ii—
lvtűlegavárosokhan keriiletenkint), 1922 óta::—
t'élévps felvételek helyutt negyedévente ;:yiii—
tettek. 1925 őt:: az évenlx'énti kh,:dvzinyuklx:::
:: fenti adatokon kiviii :: halál:)ki stat"
is szermmlt, lám—k ina—Hot: számos l't'ls'xiei- imomnó- :xlüwn :: z:
tanulmány kéS'Aiilt (au :: lviz'usitási nyek statisztikája: is fuly:::tt:':k i:i:"-sz::ki)(fm
A mi); damúyslutíxtliixli ) untalan főleg- ::c úr:
indmawámílrixí to,: hnil(: _imnlt, 1926 út:: :: lér—
ls-gelt Ha(IllkerrwlmdPlni:" (írindftr Sli'llllíiftliüiil (126 ám alapján). 1931 (')lz' :-j.':_v másik ugyan——
ii'ven index (311 úrnvnl), 1S)Z,'— út:: pedig ::
:, (zárak indPxo (22 :irnwl) n' kismimitír—i'u, kornit. Külön fejhmf-s': wit :: fzísf—gm('s/;wlvlnn (Ám,/:( indom'wwzk Számít! V::him' nt :: hif—
frmntafrtásí lriinf/vkű. Ez Winbiz: ::t kíilíin lwly'l bizottságuk :___(':)n:n:i951:)ns Róaionzii ::s ) i:)lf_,":)7t:':rk ki (": ugy tul'mn- mission C::ntrllv)::gységvsitvtu— :: munkái, lazul; ::z indexek 1113!) m:: nnijnzam (xx nn-
VPDli'MTYé lcóSziiltek ::::'):lw,:)ri*: )l, (:
húrokat 13124 út:: évente [n)n kis*ói'le figyelonmwi
:
központi Spam—v
i-gysórvs
1'::)):*:37.u::t::tix' nix:- hi V:: mi.
Az ipari 1(—)':)::)I:"xi illtiDX' 1$)1*.) m:: reme—
7::,nut::tiv alapon ii.—:ann ' A ívül—
wlnnwn— * : gyanta/:)): . (Minta:—'; 1.025) út::
Színnittznmk 6:
közültottv ( l;:)rml:c:1(:lrn::1
:ulutukhun la'
idő (m: lnnuntz: is Kiilönöaen.
f::mlng' zni-atokat, gyüjtött ós publikált ::
S, (;. i". :) :)ei'iMinshnz: :: pénzügy/:? (stat/35:
fika. fer/'n. A tőzsdei kihnvszitíisnk shuisw tikí:i::, is)::T—m: kéwiiit, moiyv: jvlm:t:"w:))':
:nvgjmitm, ltiLiy-túl ,.iinllutin :le Annmicoá lógulvs" cin: ::lzm', közül: :: hivatal. .X iwti túzxdpindvxet ::7: l§iiil—_(11i1(i—:N keV/(det után 11 T—t'ől :ullúlk közt:: :ijrn lényegesen újabb—
:is jobb megulupunislnm. Emellett mi: külö):- I:)riv- munká-t végy/M: még" :: hivatali rés-z—
hm: más hatóságok f:—ll::'-1':'—surc, részben saját kezdem:ényezesélu'f—l. melyek között :: kif—(z- tisztviselők és ::7 ::ntnmnbilizmus ::llnmi V:)ltuk :: lwgfig') ::ievnn' enm] mm)—(:k.
Mint uinlitettiik, annak Plionére. hogy (17, wwmények ::l::knl:':s:':l):')l nagyarányú fel—
I:r'ndü,lés körvonalai lmntnlwznnk ki.
::zt kell mondanunk. hogy :: francia hivn- t:::l:)s szolgálat fuj/(idöm: Miben :: karma—l:—
ban nem tudott teljes— mórtűlfben lépést számú r:)hnmosan növekedő szükségleteivel. Ennek okai mum/ím— :: )):ínőmiui, mint
nnig'is
tartani a XX.
statisztikai
nem. inkább (Z
