HIVATALOS MAGYAR IPARSTATISZTIKAI ADATFELVÉTELEK 1945—1948 KÖZÖTT*
HALKOVICS LÁSZLÓ
1944 elejéig még kétes lehetett, hogy Közép—Európa országai, köztük hazánk is, hadműveleti területté válnak-e. Azok az elképzelések azonban, amelyek sze- rint hazánk a második világháború pusztításai szempontjából szerencsés helyet foglal el, tévesnek bizonyultak. 1944 márciusában a hitleri Németország csapa—
tai megszállták hazánkat. A megszállással és utána történelmünkben ritkán
előfordult olyan szomorú napok következtek, amelyek során hazánk a súlyosanyagi pusztulás földjévé változott. A szovjet hadsereg elől visszavonuló német
csapatok arra törekedtek, hogy a szovjet csapatok pusztaságot találjanak. Ezért ami használható volt, élelmiszert, termelőeszközöket, emberanyagot lehetőlegnyugatra hurcoltak. Ezenfelül országunk hét hónapon keresztül hadműveleti
terület volt. Ezek az események megmagyarázzák világháborús károsodásunk rendkívüli mértékét.Az ország háborús kárait a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 22 milliárd békebeli pengőre becsülték. Ebből mintegy 13 százalékot, azaz 2,8 milliárdot tettek ki a bányászat és a kohászat, a gyáripar, valamint a kisipar
kárai.
1. tábla A bányászat, a kohászat és a gyáripar háborús károsodása
Haltógépek, Anyagok és
E ül tek unkugépek Összesen
Ágazat p e m stb. gyártmányok
1988. évi millió pengóben
Bányászat, kohászat és gyáripar együtt 255,1 638,5 1213,8 2107,4 ,
Ebből: _
Bányászat ... 9,0 24,2 31 ,8 6 5,0
Kohászati ... 0,1 O,3 0,0 0,4
Gyáripar ... 246,0 614,0 1182,0 20420
Forrás: Magyar Statisztikai Zsebkönyv. 1947. 227. old.
* A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szak- csoportjának 1965. június 10—11—én Miskolcon tartott III. vándor-ülésén megvitatott előadás. - Rövidítve. Részlet szerzőnek a magyar hivatalos statisztika száz éve alatt végrehajtott ipah statisztikai adatfelvételekről szóló összefoglaló tanulmányából. A tanulmány első részét lásd!
az Ipari és Építőipari statisztikai Értesítő 1963. évi 9—10. számában (sss—365. old.), második részét a Statisztikai Szemle 1965. évi 1. számában (59—12. old.), harmadik részét pedig 1965. évi H. számában (BH—897. old.).
5 Statisztikai Szemle
290 _ _ wowcsLAszLa ,
A gyáriparon belül legnagyobb kárt szenvedett a gépgyártás (7124) millió pengő), a fonó— és szövőipar' (301 millió pengő) és a vas- és fémipar (236 millió, —
pengő). A gyáripar károsodásának több mint a fele (1135 millió pengő) Buda—pestre és környékére esett. Ebben az a szomorú körülmény játszott közre, hogy a német hadvezetőség Budapestet hadszíntérré tette.
A hadműveletek befejezése után a legsürgősebb és legfontosabb feladat az élet normalizálása, az ország gazdasági újjáépítésének megindítása volt. 1945
tavaszán megkezdődött az ország gazdasági vérkeringését biztosító közlekedés.
helyreállítása. A bányákban, gyáripari üzemekben hozzáláttak a háborús ro-
mok eltakarításához, majd a termelés megindításához. ' *
,_ A gyáripar talpraállítása szempontjából alapvető fontosságú szénbányászat—*—ban a bányászok 1945 tavaszától kezdve rendkivüli erőfeszítéseket tettek a szén—
termelés megkezdése és fejlesztése érdekében. Legelsőként a háborús évek, so—
rán elhanyagolt víztelenítési munkálatokat pótolták. Fokozták a feltárási és biz——
tosítási munkákat is, amelyeknek terjedelmét a hadi események előrehaladásá—
val a minimálisra csökkentették. A teljesítmények nÖVelését az ; anyaghiány nagymértékben akadályozta. A rossz ellátás következtében jelentősen csökken—
tek a teljesítmények: 1938-ban műszakonként 8,4, 1943—ban 8,2, 19454ben már cSak 4,6 mázsa szenet termeltek.1 Mindezek együttvéve azt eredményezték; hogy
bár; az év második felében fokozatosan emelkedett a széntermelés, a legnagyobb decemberi termelés is mindössze 56,5 százaléka volt az 1938. évi havi átlagnak.2 A sz'énhiány megszüntetése mind a közlekedés, mind a; gyáripar talpraállítása-
ban az újjáépítés központi feladata maradt. *
,A gyáriparban 1945-ben a termelést alapjában a háború során beállott ka—
pacitásveszteségen kívül a ,,tüzelő— és alapvető nyersanyagok (ércek, fémek; gya- pofa,. gyapjú, nyersgumi stb.) hiánya akadályozta. Munkaerőgsem állt kellő mér- tékben rendelkezésre. Az utóbbit jelzik a következő statisztikai adatok: amíg
az egyidőben betölthető munkahelyek száma 1945-ben az 1943. évihez Viszo—
nyítva 543 százalékra, addig az átlagos munkáslétszám 44,4 százalékra csökkent.3 1945 második felétől az ország gazdaságának újjáépítéSét nagymértékben akadályozta az egyre jobban elhatalmasodó infláció. Az infláció alapvető oka azrvolt, hogy az állami bevételek mind kevésbé fedezték a vasútak helyreállí—
tásának, az ipar beinditásának,, a jóvátétel fizetésének és az államháztartásnak költségeit. E feladatok megoldásához szükséges pénzügyi fedezetet papírpénz kibocsátásával biztosították. Mindez a forgalomban levő papírpénz mennyiségé—
nek emelkedéséhez, ugyanakkor vásárlóerejének csökkenéséhez vezetett. Jel—
lemző a magyar papírpénz elértéktelenedésére, hogy amíg 1938-ban a forga—
lomban levő papírpénz értéke 511,8, addig 1946. július 31—én —— a forint beve—
zetése előtti napon —— mindössze 3,5 millió pengőt tett ki.4
* A tobzódó inflációt 1946._augusztus elsejével a forint bevezetésével fékezték meg. Az új pénz sikeres bevezetése a Világ gazdasági szakembereinek elisme—
rését váltotta ki. Az új értékálló pénz megteremtése újabb lendületet adott a bányászati és ipari újjáépítésnek. Időközben —— elsősorban a Magyar Kommu—
nista Párt határozott állásfoglalása alapján ——- megkezdték a nagytőke gazdasági szerepének korlátozását, majd az első hároméves terv alapjainak kidolgozását 'fé'sí'194'7. augusztus 1—éve1 kezdődő megvalósítását. A tervgazdálkodásra való
'*', V.SZt—Latisztikai Évkönyv, 1948. 10. old.
" '"ff'Gazda'ságstatisztikai Tájékoztató. 1947. évil. sz. 3: old.
3Magyar Statisztikai Szemle. 1946. évi 7—9. sz. 52. old.
* Gazdaságstatisztikai Tájékoztató. 1947. évi 1. sz. 39. old.
IPARSTATISZTIKAI ADATFE'LVÉTELEK , 2 91
áttérés célja most már nem pusztán az újjáépítő munka meggyorsítása, hanem egyúttal egy új, szocialista gazdaság alapjainak lerakása volt.
A hároméves terv első esztendejének, az 1947—48. évnek eredményeit ele—
mezve kitűnik, hogy három iparcsoport _— a textilipar, a ruházati ipar és az élelmezési ipar — kivételével az üzemek és vállalatok minden iparcsoportban túlteljesítették a termelési előirányzatot. Különösen jó eredmények születtek a nehézipar egyes ágaiban, ahol az építőanyag— és üvegípart, valamint a vegyé- szeti ipart nem számítva a termelés meghaladta az 1938. évi színvonalat.
2. tábla
A bányászat, a kohászat és a gyáripar termelése 1947—48—ban
Index
IPMCSOPOÚ 1947—48. évi terv—
1938- év : 100 előirányzat : 100
Bányászat ... 1 1 '7,4 106 ,4 Kohászat ... 105,9 104,0
Bányászat és kohászat együtt ... 112,3 105,4 Vas-, fémipar és gépgyártás ... l23,5 123,3 Villamosenergia-termelés ... l38,2 120,9
Építőanyag- és üvegipar ... 95,4 111,3
Faipar ... L ... 89,2 107—,8
Papirosipar ... 70,7 107,l Sokszorosítóípar ... 82,7 l 1 7,6 Bőrípar ... 75,6 156,5 Vegyészeti ipar ... 95,5 109,3 Textilipar ... , . . . ... 80,8 95,2 Ruházati ipar ... 67,1 94,0 Élelmezési ipar ... . ... 77 A 86,8
Gyáripar összesen ... 92,0 104,5 Bányászat, kohászat és gyáripar összesen 93,5 104,6
Forrás: Jelentés a hároméves terv első évéről (1947) augusztus 1—1948. július 31). Országos Tervhivatal. Budapest. 1948. 180 old.
Befejezve a magyar ipar 1945—1948 közötti fejlődésének vázlatos ismerte—
tését, megállapíthatjuk, hogy a második Világháború utolsó szakaszában minden ágazata rendkívül válságos helyzetbe került. Kevés olyan bányaüzem, iparte—
lep maradt, amely a hadműveletek során nem szenvedett épületben, berende- zésben, nyersanyagban vagy késztermékben kisebb—nagyobb károkat.5 A terme—
lés megindítása előtt legtöbb üzemben a romokat kellett eltakarítani. A magyar dolgozók odaadó munkája nyomán a termelés 1945 tavaszától fokozatosan emelkedett és az 1945—46-os gazdasági évben a bányászat 90, a gyáripar 40——
50 százalékát érte el az 1938. évi termelési színvonalnak.6 Az infláció megállí—
tása, majd a tervgazdálkodás megkezdése újabb lendületet adott az ipari újjáépítés munkájának és mint ahogy ennek az időszaknak a táblába foglalt né—
hány adata is mutatja a második világháború ipari sebei kezdtek begyógyulni.
5 Az ipart ért háborús károkról lásd például: Szalay Zoltán: Előzetes tájékoztatás Magyar- ország gyáriparának háborús károsodásáról (Magyar Statisztikai Szemle, 1946. évi 1—6. sz. 20—80.
old); Bokor Béla: Magyarország háborús károsodása a II. világháborúban (Statisztikai Szemlé, 1955. évi 2. sz. 183—188. old.).
' 6 Herend T. Iván: Újjáépítési és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948. Buda—
pest, 1962. 167. old.
5*
292 ; , í monesnsszna;
átélik—í A bányászat és ,a gyáripar fejlődése 1938—1948 között
1938. 1948. * 1945. 1946. 1947. 1948.
, Megnevezés ? , _
év
itel ,
Bányászat '
Termelési érték (ezer forint) . . . 603 539 782 324 1 031 875 ; Létszám (fő) ... 43 243 ' 62 267 46 828 60 578 65 872 68 437 '
Teljesített műszakok száma ' _ _
(ezer) ... 12 210 17 894 10 508 14 523 17 004 17 267 _ Termelt szén mennyisége
(ezer tonna) ... 9 348 12 161 4 286 6 352 8 810 10 615 ,;
Egy műszakra jutó átlagos
széntermelés (mázsa) . . . 8,4 8,2 4,6 5,0 6,0 6,9
Gyáripar ' ' _ ,
Termelési érték (ezer forint) . __ ' . 5 576 392 12 119 224 17 489 130 Létszám (fő) ... 343 066 477 716 * 248 260 324 923 387 069 4503 485
Teljesített összes munkaórák . _ '
száma. (ezer) ... 706 596 1 010 842 399 879 620 472 768 649 802 007 Villamosenergifa.-felhaszná-
lás (ezer kWó) ... 802 904, 1 270 378 381 839 672 768 1 003 341 1 388 659 _
? . Index: 1938. év : 100
Bányászat
Termelési érték (ezer forint) . . . 100,0 129,6 l7l,0
Létszám (fő) ... 100,0 144,0 108,3 140,1 1-52,3 1583 Teljesített műszakok száma
(ezer) ... 100.0 146,5 86,1 11s,9 139,a 1414
Termelt szén mennyisége
(ezer tonna) ... 100,0 130,1 45,8 68,0 — 943 113,6 Egy műszakra jutó átlagos , _
széntermeléa (mázsa) . . . 100,0 97,6 54,8 59,5 71,4 * 82,1 Gyál-ipar
Termelési érték (ezer forint) ' . . 100,0 217,3 313,6
Létszám (fő) ... 100,0 139,2 72,4 94,7 112,8 117,6 Teljesített összes munka-
órák száma (ezer)... . . 100,0! 143,1 56,6 87,8 108,8 113,5 Víllamosenergía-felhasznú- (
lás (ezer kWó) ... 100._0 158,2 47,6 83,8 125,0 "3.0
Forrás: Statisztikai Évkönyv. 1848. t.. 10., S:. old.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL IPARSTATISZTIKAI ADATFELVÉTELEI A háborús események a Központi Statisztikai Hivatal működését 1944 őszé—
től egyre nagyobb mértékben gátolták. A Hivatal munkája 1944 karácsonyától ,1945._február közepéig teljesen szünetelt. A háború során a Hivatalt kb. 40 szá—
zalékos károsodás érte. A statisztikai munka újrafelvétele 1945. február végén történt meg, amikor a Miniszterelnökség Baross utcai csoportjánál Farkasfalvy Sándor, az akkori alelnök vezetése alatt statisztikai kirendeltség alakult. A ki—
rendeltség 1945 nyarán 100—110 fővél csatlakozott a Hivatal budai központ-
jához. A statisztikai munkát kezdetben elsősorban a kisebb—nagyobb adatkéré—
sek kielégítése jelentette. Az első nagyobb feladatot a párizsi békekötés előké—
szítésével kapcsolatos igen sokféle tárgyú munkálatokon felül a háború nyo——
mán a nemzetgazdaság különböző ágaiban, így az iparban keletkezett károk
felmérése jelentettef'
" Dr. Mike Gyula: A Központi statisztikai Hivatal ius—1946. évi munkássága. Magyar Statisztikai Szemle, 1947. évi 1—2. sz. 51—58. old.
IPARSTATISZTIKAI ADA'I'FELVÉ'I'EIEK 293
a) Háborús kárstatisztikaí felvétel
A bányászati és gyáripari üzemeket ért károk számbavételére a Hivatal
külön kérdőívet bomátott ki a bányászati és a gyáripari üzemek részére. A kétfajta kérdőív között az eltérés azonban lényegtelen volt: a gyáripari 20, míg a bányászati 21 kérdőpontot tartalmazott. A kérdőívek a következő fejezetek—ből álltak:
I. Általános kérdések.
11. Épületek és berendezések.
III. Tüzelőanyagok, üzemanyagok, nyersanyagok.
IV. Gyártmányok.
V. Egyéb károk.
VI. Munkáslétszám és munkateljesítmény.
VII. Teljesítőképesség.
Az I. fejezetben a vállalat vezetőjére, tulajdonosára, az ipartelep helyére.
az iparvállalatok gyártmányaira vonatkozó adatokon kívül azt kérdezték, hogy érte—e az ipartelepet háborús kár, valamint működik—e jelenleg az üzem. A II.
fejezet az épületeket, erőgépeket, egyéb műszaki létesítményeket és a munkagé—
peket ért károk jelentésére szolgált. Tételesen megkérdezték például az egyes fontosabb, kárt szenvedett munkagépek teljes, károsodott és a károkból már helyreállított értékét 1938. évi pengőben kifejezve, majd ezeket az értékössze- geket részletezni kellett a károsodást előidéző okok szerint. A tüzelőanyagok.
üzemanyagok, nyersanyagok fejezetben a háború során megsemmisített meny—
nyiségen kívül a károsodás okát, az 1945. évi június 30—i készletet, valamint azt a szükséges mennyiséget kérdezték,__amely az üzem 100 százalékos kihasz- nálása esetén szükséges lett volna. A gyártmányokra vonatkozóan értelem- szerűen a tüzelőanyagokra előírt xkérdőpontokat tartalmazta a kérdőív. A VI.
fejezetben az 1944. évi átlagos és az 1945. évi július 3-i létszámot, vala—
mint az 1944. és 1945. július havi teljesített munkaórákat kellett jelenteni. Vé—
gül a kérdőív utolsó fejezete az ipartelep termelési kapacitásában beállott vesz-—
teség nagyságát, valamint annak helyrehozatalához szükséges előfeltételeket kér- dezte. A kérdőívgyűjteményt pótkérdőlappal egészítették ki, amelyen az üzemből elszállított tárgyak (gépek stb.), anyagok, gyártmányok és egyéb vagyontárgyak részletezését kérték. Mind az alap—, mind a pótkérdőlapot részletes utasítással látták el.
A kárstatisztikai adatfelvételi kérdőíveket már 1945 közepén kiküldték a vállalatoknak. A gyáripari vállalatok egy része augusztus végére, a bányaüzemek az ősz folyamán küldték meg a Hivatalnak a jelentéseket. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal a rendelkezésre álló 1943. évi vállalati (ipartelepi) címjegy—
zéket nem_ tartotta megfelelőnek a kárstatisztikaí adatfelvétel teljessége tekin- tetében, az üzemek névjegyzékének pontosabbá tételére 1945 szeptemberében még egy külön adatgyűjtést is végrehajtott. Az adatszolgáltatók ennél az adat- gyűjtésnél az elsőfokú iparhatóságok voltak, amelyek az összeírás időpontjában is fennálló gyárak névsorának beterjesztésén kívül kötelesek voltak még szá—
mot adni az elmúlt másfél év leforgása alatt megszűnt, illetőleg szünetelő üze- mekről, a megszűnés, illetőleg üzemszünetelés okának feltüntetésével. A két
adatfelvétel —-— mint ahogyan annak feldolgozása után megállapították -—_igen
hasznosnak bizonyult és az egyik a másikat jól kiegészítette.A bányászati, kohászati és gyáripari kárstatisztikák mellett a Hivatal az ipartestületek és a kisiparosok háborús veszteségeit is összeirta. Az ipartestü—
leteknek megküldött kérdőíveken elsősorban magát az ipartestületet ért há—
294 _ - _ * HALKOVICS LÁSZLÓ
borús károkról kellett számot adni. Az ipartestületeknek be kellett továbbá jelenteni a kötelékükbe tartozó önálló iparosok háborús kárait és veszteségeit is Az adatokat szakmák szerint csoportosítva kellett feltüntetni.
A háborús kárstatisztíkai felvételekkel kapcsolatban a Hivatal adatgyűjté—
sén kívül meg kell emlékeznünk a Magyar Gazdaságkutató Intézet és a Ma—
gyar Gyáriparosok Országos Szövetségének hasonló adatgyűjtéseiről. 1945 után elsőnek a Magyar Gazdaságkutató Intézet vállalkozott a gyáripart ért háborús károk felmérésére A károsodás mértékét 300 üzemtől begyűjtött kérdőívek
alapján akarták felderíteni. A megkérdezett üZemek közül azonban mindössze
65 válaszolt, amelyekből csak 55 üzem adata volt felhasználható. Ezekből az, adatokból érdemi következtetést nem lehetett levonni, mivel ezek az üzemek az összes ipartelepnek alig több mint 1,2 százalékát képviselték. A Gazdaság—kutató Intézet kísérletét a Gyáriparosok Országos Szövetségének felvétele követte. A károsodások értékét 1943, decemberi értékű pengőben kérték. Adat- felvételük eredménye szerint a magyar gyáripart (bányászat nélkül) összesen 4,91 milliárd 1943. december havi értékelésű pengő károsodás érte.8
b) Gyár-ipari éves felvételek
_.A háborús kárstatisztikai adatfelvételekkel párhuzamosan a Hivatal meg—
kezdte az 1945. évi éves gyáriparí, bányászati és kohászati statisztikai adatfel—
vétel előkészítését és végrehajtását. Ezekkel a felvételekkel részletesen meg kell ismerkednünk, mivel a kérdőívmínták, amelyeket 1945—ben használtak, kevés változtatással 1948-ig érvényben voltak, sőt később, az iparsta—tisZtika átszervezése után is nem egy kérdőpont megtalálható az éves adatfelvételi kérdőlapokon.
Az 1945. évi gyáripari statisztikai kérdőív hét fejezetre rm—gozódott. A feje—
zetek száma ugyan kevesebb, mint az előző, az 1943. évi felvételé, tartalmát tekintve azonban bővebb, mivel kiegészítették a jóléti intézményekre vonatkozó adatok kérdőpontjaival. Ugyanakkor az 1943. évi kérdőíven külön fejezetben
szereplő kérdőpontokat 1945—től kezdve egy fejezetbe tömörítették.
Az egyes fejezetek a következő fontosabb adatokat kérdezték:
I. Általános kérdések: az ipartelep megnevezése; az alapítás éve; a tulajdonos neve; az ipartelep helye; az ipartelep központi irodájának címe;
II Személyzet: létszám— és béradatok állománycsoportok (gyálvezetők, tisztvise—
lők, művezetők, munkások, segédszemélyzet) szerint; az üzemnapokra, üzemszüne—
telire, a teljesített munkaórákra, a vállalatot terhelő adókra vonatkozó adatok;
III. Berendezés: gőzfejlesztő berendezések, erőgépek villamos— és szállítóberen- dezések adatai. A szállítóberendezésekre vonatkozó kérdések az 1943—es adatfelvé—
telnél nem szerepeltek. E kérdőpontokban a következőket kérdezte a Hivatal:
_a) milyen távolságra van a telep a vasútállomástól, kikötőtől
19) milyen módon van összekötve a telep az általa használt vasútállomással vagy kikötővel, e) saját szállítóeszközeivel vagy bérfuvarral szállít-e a telep a vasútállomásra, kikötőbe, d) az ipartelep tulajdonában levő szállítóeszközök darabszáma
IV. Anyagfelhasználás: a tüzelő— és világítóanyagok üzemi segédanyagok, csoma golószelek és nymsanyagok felhasználása tételesen lészletezve mennyiségben és értékben.
V. Termelés: a termelt iparcikkek mennyiségben és értékben.
'Vl. Értékesítés: az 1945. évi termelés és az előző évekről raktáron maradt saját gyártású árukészlet értékesítése.
VII. Jóléti intézmények: étkezdékre, szolgálati lakásokra, munkásfürdőkre, sportlétesítményekre, élelmiszer—beszerzési csoportra vonatkozó adatok.
% Ipari újjáépítésünk. Szerk. dr. Tonelu Sándor. Budapest, l948. 17. old. (Dr. Laky Dezső:
Magyarország ipara 1945. nyarán c. tanulmányból.)
IPARSTATISZTIKAI ADATFEZLVÉTELEK 295
A kérdőívgyűjteményt kiegészítő kérdölappal és ún. segédtáblával szerel- ték fel. A kiegészítő kérdőív a befektetett tőkére, a pénzintézetek érdekeltsé—
gére és a kiadásokra vonatkozó adatokat kérdezett. A segédtábla többek között .a munkáslétszám és a teljesített heti munkanapok kigyűjtéséhez szolgált alap-
bizonylatul.
A gyáripari általános statisztikai kérdőívek mellett évenként külön jelen- tést kellett kitölteniök a közhasznú energiatermelő telepeknek, kőbányáknak, malmoknak és hűtőházaknak. E kérdőívek felépítése nagyjából követte az álta- lános ,,kérdőív" szerkezeti beosztását. Természetesen ezeken a kérdőíveken az egyes gyártási tevékenységekre vonatkozó szakmai adatokat részletesen kér—
dezték. A Villamosenergia jelentésen például a gőzfejlesztő berendezésekre, erő- gépekre, a távvezetékekre, az elosztó hálózatra, a villamosenergia-termelő gé—
pekre, az ármnátalakítókra, valamint az emergiatermelésre és ——elosztásra több táblázatban igen részletes bontásban kellett közölni az adatokat. A kőbányák íparstatísztikai jelentése főként a termelési fejezet! vonatkozásban volt erősen részletezett. Az útburkolásra, építkezésre használt kő, márvány, malomkő és .agyagpala termékesoportokon belül termékfajták szerint kellett a termelési, el—
adási, továbbfelhasználásí adatokat jelenti. A malmok kérdőíven a feldolgo- zott gabonaneműek és az előállított termelvények adatainak közlését kérte részletesen a Hivatal.
A hűtőházi kérdőíven, amelyet 1939—től évenként kellett a hűtőházaknak kitölteniök, a tisztviselők és a munkások létszámát, a hűtőház járműállomá—
nyát, továbbá a hűtőberendezésre és a hűtőrendszerre, valamint a hűtőház befogadóképességére vonatkozó adatokat tudakolta a Hivatal. Árunemenként kellett továbbá jelenteni az év folyamán a hűtőházakba be— és kitárolt árucik—
kek, valamint a raktáron levő készletek mennyiségét.
További néhány iparágnál nem nyomtattak elő teljes szakmai kérdőívet, csak ún. pótlapokat, amelyeket az általános gyáripari kérdőívhez kellett (sa—
tolni. Ilyen pótlapokon jelentették a tégla— és cserépgyárak a különleges üzemi időre (bányászás, vetés, égetés) és a körkemencékre, a textilgyárak a fonóorsókra és a szövőberendezésekre, a szeszgyárak a felhasznált szeszféleségekre és sze—
szesitalokra. a gázgyárak a gáztermelésre, értékesítésre, valamint a mellékter—
mékek gyártására vonatkozó adatokat.
c) Bányászati és kohászati éves statisztikák
A gyáripari éve-s kérdőíve-k ísmertetésén kívül a bányászati és a kohászati adatfelvétel tartalmával kell részletesen foglalkoznunk. A bányászati kérdőíven a gyáripari kérdőív kérdőpontj—aival szemben a következő jelentősebb eltérések voltak. Az általános jellegű kérdések között a kutatási munkák eredményére, a remélhető bányakines mennyiségére, az új feltárásokra vonatkozó pontok szerepeltek. A személyzeti adatok fejezetében a bányamunka különleges jelle—
gének megfelelő rovatokat találunk. Ilyenek például az évi átlagos munkáslét—
számot és béreket a bányászok földalatti, valamint külszíni, a szakmában kiala—
kult munkáskategóriák (felvigyázó, vájár, segédvájár, csapatcsillés stb.) sze—
rinti felosztásban kérdező rovatok. A berendezések adatainak jelentésére szol—
gáló fejezetben a bányavasutak, függőpályák, aknák, siklók, csúszdák, mély—
íúró—berendezések adatain kívül a tömedékelésre, bányalámpákra stb. is talál—
hatunk kérdőpontokat. A nyersanyag-felhasználási táblázatban a bányászatban előforduló valamennyi fontosabb nyersanyag elő volt nyomtatva. Úgyszintén részletes volt a termelésre vonatkozó fejezet is. A szénbányáknak ebben a rész—
296
ben a szénszállítási adatokat valamennyi fontosabb felhasználó szerinti bontás; , ban kellett megadniok Sajátos kérdőpontok szerepelnek az ércbányászatra;
valamint a kőolaj- és földgázkitermelésre vonatkozóan is.
A kohászati statisztikai kérdőív legrészletesebben kidolgozott fejezeteia ,,Berendezés", az ,,Anyagfelhasználás" és a ,,Termelés" megjelölésűek voltak..
A berendezések adatait a kohóüzem különleges berendezései, a munkagépek, __
az energiát termelő és átalakító berendezések és egyéb kohászati berendezések—
csoportosításban kérdezték. A ,,Kohóüzem különleges berendezései" cimű aim—f vaton a kohóknak jelenteniök kellett—a Lpörkölő— és olvasztókemencék teljesítő—
képességén kivül azok legfontosabb műszaki adatait is. A munkagépekre vonat—
kozó adatokat a szállításnál, a íúvószélellátásnál, a gáztisztításnál,' ;; vízgaz-
dálkodásnál stb. használt gépek csoportosításban kellett megadni. Az anyagfel—használási részben a kohósitásra felhasznált nyersanyagokkal (a kokászál; nyers- Vasérccel, pörkölt vasérccel, mangánérccel, salakkal, vasforgáccsal, mészkövel)
kellett a kohóműnek elszámolnia. A kohászati kérdőívnek ez a— sok r—részletre-
kiterjedő tartalmi felépítése _ véleményem szerint —— a kohászati tévékenYSég
legsokoldalúbb elemzését tette lehetővé. ' ' '
(1) Havi gyár-ipari statisztikai felvételek
A havi ún. részleges gyáripari adatgyűjtést 1939-ben kezdte meg a Hivatal.
Az éves felvételek ugyanis az események gyors menetenek rögzítésére nem Vol- tak alkalmasak. Az akkor rendsZeresitett kérdőíven a kijelölt iparvállalatok,
legfontosabb termelési és üzemi adatait, kérdezték meg. A kérdőíven az alkal-—
mazottak és a munkások létszámára, a teljesített munkaórákra, a felhasznált fűtő— és világítóanyagokra, a nyersanyag-felhasználásra, a termelésre, a kész—
letre és az értékesítésre vonatkozó adatokat kellett a megkérdezett ipartelepek—
nek jelenteniük A Hivatal abban az időben még nem gondolhatott teljeskörű
'haVi adatfelvételre. Számolnia kellett a sok adatszolgáltatót felölelő, sűrű idő—
közökben ismétlődő adatgyűjtés végrehajtásának egyébként is, de a háborús viszonyok között hatványozottan jelentkező nehézségeivel es az adatszolgáltatók
akkor szokásos ellenkezéseivel. Az adatgyűjtésbe bevonandó ipartelepek kivá——
lasztása abból az alapelvből kiindulva történt, hogy elegendő a fontosabb ipar—
ágak képviselete, iparáganként — annak nagyságához mérten —— egy—két, álta—, lában a legnagyobb vagy a kérdéses iparágra legjellemzőbb iparteleppel. A gyár—
ipar egésze szempontjából kevésbé jelentős iparágakat figyelmen kivül hagy—
ták. Ennek az elvnek alapján a haviadatfelvétel csak 300 ipartelepre terjedt ki.!
Adminisztratív nehézségek miatt néhány vállalatról lemondott a Hivatal és így ténylegesen az adatgyűjtés elindítása után mintegy 250 adatszolgáltató szerepelt- A havi részleges adatgyűjtés ,a háború alatt mintegy 45 százalékban kép—
viselte az egész gyáripart, de voltak iparágak, ahol ez az arány a 75 százalé—
kot is meghaladta.
A részleges felvételek adatai alapján a számszerű eredményeket országos szinten is megbecsülték. A becslés iparáganként a gyáripar egészében való kép—
viseleti arány alapján történt. A nem képviselt iparágakat az előző évi orszá-—
gos eredményeik 1/12-ével vették figyelembe a számításnál. A gyakorlatban később kiderült, hogy nem minden esetben volt jó ez a módszer. Az adatgyűj—
tés feldolgozása 1944 első felében szűnt meg.
A Központi Statisztikai Hivatal a háború alatti felvételek során szerzett
tapasztalatok felhasználásával a havi adatgyűjtést újjászervezte és 1946 január-memwiéw '
newlemn—' kár?!51457' 11533,$$$
manuyixöge :'aM— gágm'u
mem—esma—
? %!li, WX; % M
*a— %, ,22
sm §va;;mgam át!;
9; Yma; ?;érlwíwíim
A Központi Statisztikai Hivatal 1946. évi kérdőíve a havi gyáripari termelésről
(második oldal)
— L A váilalat magnéveaése; , , ' 27 az iparieiép hegye: M
111 M
— Annhnwunk,
* nem '
lámával :!
%?
mm
(1; Havi át,!ngas muakúúétmm
!érll nó együt !
*Xuf:
* 0) Mennyi a jelenlegi (egy múszsklxan)
; * :dkuhnazkahb össze: munkásait, __ ,
" d) Hány műszakiak (1th mi: üzem:
a] Hány mmm; vau tüzi a mik
, ; a
4), Az lgmdepen az agyam kai—WM???
' á. fikázta adatuk, (Ebbe a kérdőwmha xx
* , vagyisa kóxdmv / Wei húnapm 'iegyznndük be.)
A Központi Statisztikai Hivatal 1946. évi kérdőíve a havi gyáripari termelésről
(első oldal)
IPARSTATISZTIKAI ADA TFELVETELEK *) 97.;
jától ismét folyamatba tette. (A havi kérdőív 1. és 2. oldalát lásd a mellék—
leten.) Az 1946—1947. évi lényeges módosításokat a következőkben - foglaljuk ossze.
Az adatszolgáltatók körét jelentösen kiterjesztették. Alapjául az 1943. évi gyáripari üzemi és termelési statisztika és az 1945. évi gyáripari háborús kársta—
tisztikai felvétel szolgált. Az adatgyűjtés 1946-ban 341 gyárra terjedt ki. Az 1946.
évi teljeskörű gyáripari adatfelvétel előzetes eredményei azt mutatták, hogy az ipartelepek kiválasztása a havi adateyűjtésnél várakozáson felül jól sikerült.
A részleges havi gyáripari adatgyűjtésben részt vevő gyárak a gyáripar egészét az 1946. évi gyáripari. előzetes feldolgozás eredményeihez viszonyítva szám sze—
rint csak 8 százalékban, általánosságban kb. 50 százalékban képviselték, még—
pedig a termelési értéket tekintve 56 százalékban, a munkáslétszámot 53,9, a teljesített munkaórák számát 55,9, az erőgépek, illetve villamos motorok telje-—
sitőképességét 50,0, illetve 63,5, a betölthető munkahelyek számát tekintve pedig 45,5, százalékban. Az eltérések a részleges és a teljeskörű adatgyűjtés 1946.
évi eredményei között a következők voltak. *
4. tábla
Eltérés az 1964. évi részleges és teljeskörű adatfelvétel fontosabb adataiban A részleges adat- § A teljeskörű §
gyűjtés alapján adatgyűjtés ' , .
Megnevezés § számítással § alapján § (tíáíl'flglfs
§ nyert eredmények
Erőgépek teljesítőképessége (ezer LE). . . § 12l7,t3 § 125733 — 3.3 Villamos motorok teljesitőképessége § §
(ezer LE) ... , Nika % 8383 43;
Átlagos munkáslétszám (ezer fő) ... § 258,8 2382 ; ,, s,!)
Munkahelyek száma (ezer fő) ... § 42137 § 40.10 , A— %O
§
x A
Forrás: Szalay Zoltán: A havi gyáripari adatgyűjtés megszervezése, fejlődése. és jelen—- tősége.—Többtermelés. 1948. évi 1—2. sz. 14—16. old.
A reprezentáció körét 1947—ben tovább növelték. Előbb 363 volt az adat—
szolgáltatók száma. A tervgazdálkodás megindításával az Országos Tervhivatal még biztosabb alapokra kívánt helyezkedni, amikorazzal az igénnyel lépett fel, hogy a havi gyáripari adatgyűjtés eredményei a gyáripar egészének termelését mintegy 80 százalékban képviseljék. E cél elérése érdekében a Központi Statisz—
tikai Hivatal az 1946. évről rendelkezésre álló adatok alapján több mint 800 olyan gyárat jelölt ki, amelyek a megfelelő iparágakat a kívánt mértékig képviselték.
Az adatszolgáltatás 1947 decemberétől indult meg.
A reprezentáció körének megváltoztatásán kivül a kérdőívet kiegészítették olyan kérdőpontokkal, amelyek a gépierő kapacitásának alakulására, a termelő kapacitás kihasználásának vizsgálatához a II. és III. műszakban dolgozók szá—m—
bavételére vonatkozó adatokat kérdezték. A havi adatgyűjtés 1946-ban beveze—
tett szerkezeti felépítését 1947 decemberével, az adatgyűjtők körének kibővítésé—
vel egyidejűleg változtatták meg. A változtatásra azért került sor, hogy a kérdőív beküldési határidejét a tárgyhót követő hó 15-e helyett 8-ára hozzák előre. Eb—
ből a célból a kérdőív terjedelmét csökkentették. Nem kellett jelenteniük a válla——
latoknak a munkások létszámát, a munkaóra—teljesítményeket és a munkabéreket a munkások alkalmaztatási minősége szerint, csupán a bérrendszereknek meg—
felelően. Elmaradt a kérdőívről az erőgépek és villamos motorok teljesítőképes—
ségét tudakoló kérdőpont is.
29 8
A gyáriparí statisztikai kérdőívet a Hivatal elsősorban az Iparügy hélium, valamint a többi gazdasági minisztérium közreműködésével 1946
pén teljesen átalakította. Az ezzel kapcsolatban kiadott utasítás9 alapján magán;; _, , ' *
pítható, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a különféle adatkérő hatóságokadatigényét igyekezett egyetlen kérdőívbe tömöríteni azzal a céllal,; hogy;; vál
lalatoknak egyre nagyobb terhet jelentő szerteágazó havi adatjelentésiko Ie—
zettségét egyszerűsítse. A kiborsátott új havi kérdőív a korábbi két oldal—_helyett
azonban 13 oldal terjedelművé vált.A legfontosabb fejezetek a következők voltak.
Termelés A kérdőívet az illetékes minisztérium üzemgazdasági osztályára k"-_- lett beküldeni a tárgyhót követő hó B-ára. A vállalatalmak a keszarutemmelübol kiindulva a felkesztermékek állományi különbözetének, a bémunkának, ai esö
értékű termelésnek stb. kombinációja útján el kellett jutnia a "felértékeli; __
termelés" forgalmi körhöz, végül az anyagíelhasználás figyelmbevételévél a nettó?
termelési értékhez A termelési jelentéshez kapcsolódóan a vállalatoknak a terinelé's sel és anyagfelhasználással külön mellékleten,cikklista szerinti felsorolásban _ letesen is el kellett számolniok.
Cikklistaként a vállalatok valószínűleg azt a jegyzéket használták, amelyet az _—
iparügyi miniszter 50 000/1946. Ip. M. számú rendeletével adott ki az ipari anyag—_ a _ árukészletek jelentésére. A jegyzék első kiadásakor mintegy 850 termékete's anya—
got tartalmazott. A jegyzék tartalmát af" későbbiekben számos rendelettel módosí— _ tották.
Szellemi és fizikai munkavállalók. A havi átlagos létszámon, a kifizetett bére- ken felül jelenteni tartozott a vállalat a túlórák számát, az átlagos teljesítmény- százalék alakulását, az üzemnapok számát műszakok szerint, a kifizetett segélyeket és előlegeket stb. Először jelentettek olyan mutatószámokat, mint a teljesített fizi—
kai munkaórákra, a kifizetett munkabérekre eső termelési érték A két kérdőlap 41 kérdőpontot tartalmazott.
Anyagfogyasztás. A kérdőívgyűjteménynek ezt a lapját az Állami Ellenőrző Központnak kellett beküldeni szintén *a tárgyhót követő hó 8—ára._ A kérdőíven a felhasznált és a hó végén készleten maradt anyagok mennyiségével és értékével kellett elszámolni. A jelentés 21 kérdőpontot tartalmazott és le'grészletesebben a tüzelő— és világítőanyagok felhasználáSátkérdezte.
Bevételek és kiadások. Az 1948—ban érvényben levő ipari számlarend szerint a bevételek és kiadások jelentésére közel 70—70, együttvéve 140 rovat szolgált. Ezen- felül még egy összesítő lapot is kitöltötték az ipartelepek A jelentest 14—ére kellett a Központi Statiszikai Hivatalnak "megküldeni.
Beruházás, felújítás. A kérdőíven a vállalatoknak tételesen el kellett számol- niok a beruházások, valamint a felújítások értékével. Tételesen kellett azt is meg—
adni, hogy a szóban forgó beruházás vagy felújítás milyen készültségi fokot ért el.
A kérdőívet a Központi Statisztikai Hivatal kapta a tárgyhót követő hó 14-ére.
Az előzőkben ismertetett új (kérdőív a korábbi jelentéssel szemben a kérdő——
pontok száma tekintetében kb. hússzoros bővítést jelentett Az előző havi jelen—
tés ugyanis 10, míg a most rendszeresített valamivel több mint 200 kérdőpontot
* tartalmazott. így a Hivatal azt a_célját, hogyaz elszaporodotthavi jelentéseket egyetlen. jelentésbe foglalja össze és ezzel a vállalatok havi statisztikai munkáját csökkentse, ném érte el. A kérdőív maximalista igénnyel lépett fel. Számos pontja
még ma is, amikor a Vállalati havi jelentések elkészítésének jóval ,kiépítettebb
bizonylati rendszere és gyorsabb feldolgozási módszerei ismertek a vállalatoknál, ezekre a határidőkre megválaszolhatatlan, de ilyen részletességgel jelentésük" fölösleges és indokolatlan is ,
9 A Központi Statisztikai Hivatal 39011948. sz. utasítása Kiadta dr. Elekes Dezső, miniszter—í osztályfőnök. elnők.
IPARSTATISZTIKAI' ADATFELVÉTELEK 2 9 9
e) A bányászat és a kohászat havi kérdőívet
Az évi szé'nrbányászati adatgyűjtésen kívül 1931—től a Központi Statisztikai — Hivatal havi széntermelési statisztikai adatgyűjtést rendszeresitett. A jelentése—
ket a Szénkormánybizottság, majd később a Kereskedelemügyi Minisztérium gyűjtötte be és dolgozta fel. Az adatokat a tárgyhót követő 15—ére kellett a Köz- ponti Statisztikai Hivatalnak megküldeni.
Az adatgyűjtés 1948 közepéig felölelte a munkások létszámára és keresetére, valamint a műszakteljesítményre vonatkozó adatokat. Megkérdezték továbbá a hó folyamán termelt, felhasznált és értékesített szén mennyiségét, valamint a hó végén tárolt szénkészletet. Az értékesített szén mennyiségét szénfajták és fogyasztócsoportok szerint, a kivitelt pedig országok szerint részleteztette. 1947——
1948 fordulóján a kérdőívre fölvették a hó folyamán felhasznált és hó végén raktáron állott bányafa és robbantóanyag mennyiségére vonatkozó kiérdőpon—
tokat is.
Az ércbányászati havi statisztikai bsezámolójelentést 1939. évtől rendszeresí- tették. Az adatgyűjtés során a hó folyamán kitermelt és értékesített, valamint a hó végén rendelkezésre álló nyers és dúsított ércfajták mennyiségét, az ércek százalékos fémtartalmát, végül a munkáslétszámot, a műszakszámot és az átlagos műszakbéradatokat kérdezték.
Az ásványolaj— és földgázkitermele'si havi statisztikát szintén 1939—től rend—
szeresítette a Hivatal. A kérdőív a már említett havi bányászati adatgyűjtések—
'hez hasonlóan a termelésre, felhasználásra és értékesítésre, valamint a munkás—
létszámra, műszakszámra és az átlagos műszakbérekre tartalmazott xkérdőponn- tokat.
A kohászati vállalatoktól 1939—től havonként nyersvaste'rmelési statisztikai jelentést kért a Hivatal. Az adatgyűjtés kiterjedt az üzemben levő olvasztó—
kemencék számára, a termelés mennyiségére nyexsvasfajtánként, a készletek mennyiségére, az értékesítési adatokra, továbbá a munkáslétszámra, a műszaktel—
jesítményre és az átlagos műszakbérre vonatkozó adatokra.
A felsorolt havi, bányászati adatgyűjtések tartalmi körét a Központi Statisz—
tikai Hivatal 1948 közepén —— a gyáripari havi statisztikai adatfelvételhez hason—
lóan —— kibővítette. A (kibővítés értelemszerűen vonatkozhatott a kohászati adat—
gyűjtésre is. Ennek nyomát az eddig felkutatott eredeti kérdőív—dokumentumokf ból azonban pontosan nem lehetett megállapítani.
A havi bányászati statisztikai adatfelvétel tartalom szempontjából (követte a gyáripari adatfelvétel újonnan bevezetett sémájat. A termelési statisztikai űrla—
pon például itt is le kellett vezetni az ún. nettó temnelésá értéket. Az anyagfeie használási adatok köre is jelentősen növekedett. A fizikai munkavállalókra idő—, teljesítmény— és mutatószámos bérrendszerek szerint ki kellett mutatni többek között az átlagos állományi létszámot, a teljesített 8 órás műszakokat, az összes elszámolt műszakokért kifizetett béreket stb. Végül különféle, a bruttó és nettó termelési érték alapján számolt mutatókat kérdezett a havi adatfelvételi kérdé- lap.
f) Negyedévi gyáripari statisztika
1948. I. negyedévtől kezdve a Központi Statisztikai Hivatal teljeskörű, vala—
mennyi gyáripari jellegű vállalatra kiterjedő negyedévi statisztikai adatszolgál—
tatást vezetett be az Országos Tervhivatal, valamint a Szakszervezeti Tanács kérésére. Az 1948. l. negyedévi jelentés 12 oldalas volt és április 20—ra kellett
300 * _, mennem §";
megküldeni az emlitettszerveken kívül az Ipar—ügyi Minisztériumhoz, aGyánpa— * ,, 'i'—3 ,, _rosok Országos Szövetségéhez és az Országos Mmúrabérmegállapitó Bizottsághoz. ,] _
A Szakszervezeti Tanács, az Országos Munkabérmegállapitő Bizottság és a Gy *
iparosok Országos Szövetsége részére a L2 oldalnyi kérdőívből csak egy ki *Boldal terjedelmű kérdőívet kellett beküldeni. Ez a kérdőív egyébként teljesen _
azonos a nagyobb terjedelmű adatfelvételi kérdőívgyűjtemény 1—8 oldaiával. —Az első negyedévi statisztika 19 kérdőpontot, illetve kérdéscsoportot tartal— _ mazott. A fontosabb kérdéscsoportok a következők voltak. Négy táblázatban rész— '
letesen kellett jelenteni a szellemi munkavállalók létszámára, tanóra-teljesitmé- nyükre, pénzbeli illetményeikre, adójukra és szociális járulékaikra vonatkozőadatokat. A fizikai munkavállalók 10 ikérdőpontban kérdezett létszámát üzem-—
részenként is közölni kellett. A vállalati üzemrészek körének meghatározására
azonban a kérdőív felzetén található utasításban említés nem történt. Egy na'—'*' gyobb táblázatban a fizikai dolgozók létszám— és munkabéradatait bérrendsze— vrek, azon belül csoportvezetők, szakmunkások, betanított munkások segédnmn— - kások és tanoncok bontásban kérdezték. Az egyéb fejezetekben a mulasztott '
munkaórák számát, a személyzeti létsZámVáltozást, a természetbeni juttatásók—"Lértékét, a teljesített beruházások összegét, az anyagfelhasználási és végül a
negyedévi termelési adatokat jelentették a gyáripari vállalatok. A termelési adatokat egy kiadott cikklista alapján termékek szerint adták meg a Vállalatok.9) Egyéb központi statisztikai hivatali adatfelóé'teleki
A Központi Statisztikai Hivatal 1945—41948 közötti adatfelvételeinek áttekin—
tését befejezve három úgyszintén hivatali felvételről, az 1947. évi gépstatisztikai felvételről, a kereskedelmi és iparkamarák statisztikájáról ésaz ipar-testületi
statisztikáról kell megemlékeznünk. ,
' 1947—ben igyáripari gépstatisztikai felvételt hajtott végre a Hivatal. Ennek a
felvételnek az előzménye a két Világháború közti időszakra nyúlik Vissza. Leg—először 1927-ben számoltak be a gyárak gépeik és egyéb üzemi felszerelésük leg- fontosabb adatairól. Akkor például jelenteniök kellett a tüzelőberendezések, erő—
gépek, munkagépek, fontosabb munkaeszközök, szállító és egyéb berendezési
— _ tárgyak gyártási évére, üzemelésére, teljesítményére, kapacitáskihasmálására,
elhaSználtságára vonatkozó adatokat tételesen. 1932—ben csaknem azonos tarta- lommal megismételték az adatgyűjtést. _:1932 után 1946—ig nem került sor újabb gépstatisztikai felvételre. Az 1947—es felvétel időszerűségét az adta meg, hogy amagyar gyáripart a második világháború során igen jelentős károsodás érte.E felvétellel több vonatkozásban tiszta képet szerettek volna nyerni a gyáripar
gépállományáról. Az 1947. évi adatfelvételi ív 19 kérdőpontot tartalmazott.
A vállalatoknak tételesen kellett felsorolniok többek között a legfontosabb tüze—
lőberendezéseik, erőgépeik, szerszámgépeik, szállítóeszközeik stb. meghajtásának módjára, teljesitményükre, korsZerűségükre' vonatkozó adatokat.
A gépstatisztikai kérdőíveket a vállalatok beküldték a Központi Statisztikai
Hivatalba, feldolgozásuk meg is kezdődött, a feldolgozás során azonban kiderült, hogy az adatösszesítéseknek számos akadálya van. Az adatok iparági összesíté—sére így sohasem került sor _
A kereskedelmi és iparkamarai adatgyűjtésta Hivatal 1905 óta végzi. Az ada-
tok begyűjtésére szolgáló kérdőívek, amelyeket az adatszolgáltató kamarák éven- í
ként töltöttek ki, lényegében csak a kamarák vagyoni állapotára és üzleti ered—ménvéré vonatkozó kérdéseket tartalmazták.
PARSTA'I'ISZTI'KAI ADATFE'LVETELE'K 301
Az ipartestületi statisztikát 1898—ban rendszeresítette .a Hivatal. Azóta min—
den évben végrehajtótták a felvételt. Az adatokat az ipartestületek elnökségei közvetlenül a Központi Statisztikai Hivatalhoz terjesztették be. A Hivatal az adatfelvétellel részben az ipartestületek vagyoni helyzetéről kivánt tájékoztatást kapni, részben pedig az ipartestületek kötelékébe tartozó mesterek, segédek, tanoncok számának részletezését kívánta meg szakmák szerinti tagozással, 1946——
ban első ízben bővítették ki az adatgyűjtést a kisipari üzemek erőgépeinek és villamos motorjainak teljesitőképességére vonat-kozó, kérdőpontokkal, szintén szakmák szerinti részletezéssel.
Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek fontosabb statisztikai adatait havonta gyűjtötte be a Hivatal. Ennek során az Elektromos Művek a saját maga által termelt, átvett és elosztott villamosenergia mennyiségére és értékére, vala—
mint az elektromos áramfogyasztók számára közölt adatokat.
MÁS INTÉZMÉNYEK HIVATALOS IPARSTATISZTIKAI ADATGYÚJTÉSEI A következőkben megkíséreljük áttekinteni az 1945—1948 közötti évek olyan iparstatisztikai adatfelvételeit, amelyeket közvetlenül az illetékes főhatóságok hajtottak végre. Ez az áttekintés távolról sem teljes és elsősorban azokra a fel—
vételekre terjed ki, amelyeknek végrehajtását hivatalos lapban kiadott utasítás?
sal rendelték el. Feltehetően ezen túlmenően is több egyszeri vagy rendszeresen visszatérő felvételt hajtottak végre az iparvállalatoknál. Erre lehet következtetni a Gazdasági Főtanács 2086/1948. G. F. számú határozatából, amelynek alapján a Központi Statisztikai Hivatalban gyáripari statisztikai bizottságot állítottak fel az iparvállalati statisztikai adatgyűjtés felülvizsgálatára és engedélyezésére, a vállalati adatszolgáltatással járó terhek csökkentése érdekében. Ezeknek az adat—
gyűjtéseknek feltárása, vállalati, vagy főhatósági irattárak gondos tanulmányo—
zását kívánja meg. Az egyéb intézmények ipaistatísztikai adatgyűjtésein túl igyekszünk bemutatni azt a változást, amely a tervgazdálkodásra, a központi irá—
nyításra való áttérés következményeként az iparsbatisztikai beszámolási rendszer—
ben ebben az időszakban jelentkezett.
a) Az Ipar-ügyi Minisztérium iparstaiisztikai felvételei
Az iparügyi miniszter 50001/1945. számú rendeletében10 valamennyi alispáni: és törvényhatósági polgármestert, mint II. fokú iparhatóságot, továbbá valamennyi megyei, városi polgármestert és főszolgabíiót, mint I fokú iparhatóságot, ahol az alispán még nem működött és a kereskedelmi iparkamarákat részletes iparstatisz- tikai adatok szolgáltatására szólította fel Az adatgyűjtés célját a rendelet a követ—
kezökben határozta meg: ,,A termelés megindítása s ebből a célból az üzemek műkö—
désének késedelem nélkül való megkezdése a mai nehéz viszonyok között különösen fontos közérdeket képez. Ehhez elsősorban annak megállapítása szükséges, hogy mi felett rendelkezünk." Az iparügyi főhatóság ezért a következő adatok nyolc napon belüli közlését írta elő:
1. Milyen gyárak, nagyobb vállalatok és üzemek vannak az illetékes iparhatóság működési területén, kik ezeknek a tulajdonosaik, helyben tartózkodnak-e, vagy elmenekültek. Van-e az üzemben vezetésre megfelelő szakértelemmel rendelkező egyén.
:. Mennyi volt a tisztviselők és munkások száma a Vörös Hadsereg bejövetele előtt és
!elenleg. Ha dolgozott az üzem, a tisztviselők és munkások megkapták—e munkabérüket.
8. Milyen berendezése, felszerelése, hajtóereje és gépel voltak a gyáraknak és üzemeknek.
Ezek milyen állapotban vannak jelenleg és hogyan volnának pótolhatók az esetleges hiányok. x
ha 4. Van—e az üzemben nyersanyag— és télkésztermék. Hogyan 1ehetne ezeket a termelésben
sznosítanl.
A rendelet szerint azokra a helyekre, ahol a posta még nem működött, minisz—
teri biztosoknak kellett kiszállniok a jelentés összeállítására. A rendelet megfogal—
" Magyar Közlöny. 1945. január 4" 1. az.
! 362 _ _ _ , Newgate
mazásából és kiadásának időpontjából arra lehet következtetni,! hogy itt; - * szokásos, szakszeiű táblázatokba foglalt iparstatisztikai adatfelvételrőlí volt—__ _; ' A jelentések egy-egy ipar-hatósági terület helyzetének főleg monográfikus—leiráSám _
korlátozódhattak. Ennek ellenére ezt a felvételt kell a második világháború lezárása __
utáni első iparstatisztikai adatgyűjtésnekrtekintenünk. , _ f' ,_
A rendelet kiegészitésére 1945. január 19-én az iparügyi miniszter 50023194591 Ip. számú utasításban elrendelte az adatgyűjtés végrehajtását Budapest és környé— *
kének gyárairól, nagyobb üzemei'ről.11 __
Az iparügyi miniszter 50206/1945. Ip. M. rendeletében12 elrendelte müszaki tisztviselők néhány fontosabb adatának ösmeírását; f _ *
A folyékony üzemanyagok a háború befejezése után az ipar és a közleke
újjáépítése és megindítása szempontjából igen nagy jelentőségűvé váltak. Az ipar—,, ügyi miniszter az 52600/1945, az 52550/1945. és az 52680/1945. Ip. M. számú rendelet- ben13 utasítást adott a folyékony üzemanyaaok felderítését szolgáló statisztikai'adat—
felvételre. ,! " _ _ _
Az ipari termelés céljára szolgáló, de nem működő vállalatok, valamint felnem használt berendezések és anyagok számbavétele tárgyában az ideiglenes néninetí"
kormány által az 1945. évi 1590. M. E. szám alatt" elrendelt adatgyűjtés egyszeri volt. Az adatfelvétel során be kellett jelenteni minden olyan vállalatot (üzemet,
műhelyt), továbbá minden olyan berendezést (erő- és munkagépet, szerszámot; alkat—*- nészt stb.), nyersanyag—, félkész- és készgyártmány-készletet, amely a rendelet meg—
jelenésekor bármilyen okból az ipari'termelésbe beállítva nem volt. , , 1945 augusztusában az iparügyi miniszter 52650/1945. Ip. M. számú rendeletével 14. oldalból álló iparstatisztikai (üzemi statisztikai) kérdőívet bocsátott ki. Alké'rdő—
ívet minden legalább 5 munkással dolgozó ipari üzemnek ki kellett töltenie függet—
lenül attól, hogy az üzem szünetelt-e vagy sem. Ki kellett tölteniök a kérdőívet az összes közhayáználatú villamosműveknek és malmoknak tekintet nélkül arra, hogy § munkásnál kevesebbet foglalkoztattak—ex vagy sem. A kérdőívet egy példányban
Nagy—Budapest területén a kérdőívet kiküldő hatóságnak, Vidéken a területileg ille— * tékes miniszteri biztosnak kellettm napon belül megküldeni._ A kérdőívet ajvállalatok.
* — ipartelepenként voltak kötelesek kitölteni még abban az esetben, is,f ha azok úgyan egy telephelyen voltak, de más—más iparágba tartozó ún. összekapcsolt üzemek Vol—;, ' étek. Az üzemenként szét nem választhatóladatokat az utóbbi esetben az egyik üzem
* kérdőíven kellett bejelenteni annak feltüntetésével, hogy a szóban forgó adatok mely összekapcsolt üzemekre vonatkoznak.
Az ,,Územi kérdőív" öt fejezetből állt. Ezek a'következők voltak:
I. Vállalati adatok. - _
II; Munkaerő, energia, gyártási program, nyersanyagok, félkész állapotban levő gyártmád _ nyak és kész cikkek részletes felsorolása.
III. Jelentés a munkagépekről.
IV. Erdekköri jelentés.
V. Uzletforgalmi jelentés.
Az I. fejezetben a vállalat cégére, az ipartelep helyére, a tulajdonosra, illetve vállalatvezetőre vonatkozó adatokat közölte a vállalat. A II. fejezetben 29 főkérdésre és ezeken belül több alkérdésre kellett választ adni. A munkaerő alfejezet'ben a mankavállaiók tényleges, esetleg hiányzó létszámát állományosoportőnként kell—ett jelenteni. Ugyanitt szerepeltek a munkavállalók keresetére, a teljesített üzemórákra és a szociális intézményekre vonatkozó kérdések is. Az energia alfejezet legfontosabb kérdései a villamosenergia—beszerzésre és —felhasználásra terjedtek ki. Külön táblá- zatokban kérdezték a nyers—' és segédanyagok felhasználását, a termelés mennyiségi adatait anyagonként és termékenként az 1938., 1943., 1944. évekre és 1945. augusz:
tusára. A III. fejezetben az üzemképes, jelenleg üzem-képtelen. de javítható gépek legfontosabb adatait kérdezte a minisztérium. Ugyanitt szerepelt egy olyankérdés—
csoport is, amely a vállalat régi kapacitásának visszaállításához szükséges gépek mű—
szaki adataira terjedt ki. A IV. fejezetben, a cég rövid történetét, a vállalat közleke? ,
11 Magyar Közlöny. 1945. január 27., 2. sz.
" Magyar Közlöny. 1945. márciusa. 8. sz.
13 Magyar Közlöny. 1945. május 12. 27. sz., illetve 1945. május 23. ai sz.
14 Magyarországi Rendeletek Túra. 1945. május 4. 91. sz.
