THIRRING GUSZTÁV, , A FÓVÁROSI STATISZTIKAI HIVATAL IGAZGATÓJN
HADHÁZI GYULA
A budapesti statisztikai szolgálat történetének krónikái úgy emlékeznek meg
dr. Thirring Gusztáv igazgatói működésének két évtizedéről (1906—1926), mint a fő—t
városi statisztikai hivatal második korszakáról.Az 1867-ben létrehozott Pestvárosi Statisztikai Hivatal alapítójának, Kőrösy Jó- zsefnek halála után Thirring Gusztávra várt a feladat, hogy tudományos felkészült—
ségével tovább építse azt a statisztikai szervezetet, amely már elődje irányításával európai hírnévre tett szert.
Thirring Gusztáv nem ismeretlenül került 1906—ban az igazgatói székbe, már az első statisztikai felvételek megszervezésében is közreműködött. A budapesti Tu—
dományegyetem tanársegédje volt, amikor 1888-ban a Székesfővárosi Statisztikai:
Hivatal alig 6 fős szervezetében elfoglalta a második segédi állást. Alig telt el 6 év, és — végigjárva a hivatali ranglétra fokozatait. de még több tapasztalatot gyűjtve — már aligazgató, Kőrösy legközvetlenebb segítője a temérdek szervezési munkában, és társa a tudományos kutatásban.
Magas színvonalú felkészültsége, sokirányú érdeklődése, kiegészülve a gyakor- lati tapasztalatokkal, a statisztikai szolgálat hívatott vezetőjévé tette olyan időkben, amikor egyszerre kellett megküzdenie a szakmai útkeresésből és a főváros nagy-—
korúvó válásából adódó feladatokkal. A későbbi évek — az első világháború és an- nak gazdasági, társadalmi következményei — még nehezebb próba elé állították.
amikor az 1873. évi szervezési szabályzatban megfogalmazott követelmények telje—- sítésére törekedett: ,,A statisztikai hivatal feladata úgy a hatósági működés köré- ben. valamint a lakosság életében mutatkozó mindazon tényeket és viszonyokat megfigyelni és ezekre vonatkozó észleleteít rendszeresen összeállítani, amelyek szük—
ségesek, avagy czélszerűek arra nézve, hogy egyrészt a helyes közigazgatás előse—
gíttessék, másrészt a főváros minden érdekeinek felismerése statisztikai szempont-
ból lehetővé tétessék."1
Az 1911. évi új szervezési szabályrendelet megerősítette, illetve részletesebben meghatározta a hivatal feladatait, hangsúlyozva: a megfigyelések eredményeit tu—
dományos, közigazgatási és gyakorlati célokra felhasználhatóvá kell tenni.
Thirring Gusztáv tudta, hogy a vezetése alatt álló hivatal szellemi erejének
növelése nélkülözhetetlen a továbblépés szempontjából, és magasabb képzettségi' Dr. Thirring Gusztáv születésének 120. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal és Sop- ron Város Tanácsa által Sopronban, 1981. május 26-án rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadás.
* Thirring Gusztáv: Budapest székes főváros statisztikai hivatalának története. 1869—1894. Grill. Budapest.
1894. 9. old.
'HADHAZI: THIRRING auserv 893
követelményeket szabott. Az 1911. évi szabályrendelet előírta, hogy fogalmazási sza—
kon csak olyanok alkalmazhatók. akik jogtudományi, államtudományi, orvos- vagy bölcsésztudori oklevelet szereztek. A statisztikai és a kezelési szakon legalább kö- zépiskolai érettségi bizonyítványt vagy ezzel egyenértékű képesítést írt elő. Kimon- dotta továbbá, hogy a fővárosi statisztikai hivatalhoz megválasztandó vagy beosz- tandó ideiglenes hivatalnokok alkalmazásuktól számított egy év alatt fogalmazói,
illetve tiszti szakvizsgát kötelesek tenni.
A hivatali apparátus képzettségi színvonalának emelésére irányuló törekvés teljesen érthető. ha áttekintjük a statisztikai adatfelvételek gazdag programját. és hozzávesszük. hogy az alkalmazottak számának lényeges növelésére nem nyílott le- hetőség. A kinevezett tisztviselők száma csak 12—16 között mozgott, jóllehet a na- gyobb összeírásoknál közreműködő alkalmi munkaerők létszáma egyes esetekben
több százra rúgott.
E rövid áttekintés keretében nincs mód arra, hogy a hivatal teljes munkásságát bemutassam. A rendszeresen megjelent összefoglaló kiadványok. elsősorban az év- könyvek bizonyítják, hogy a statisztikai adatgyűjtemények a főváros életének szinte valamennyi lényeges oldalát megvilágították.
A statisztikai munka területe tovább szélesedett Thirring Gusztáv igazgatói mun- kássága idején is. Csak néhány példa ennek érzékeltetésére. ami utal arra is, hogy a hivatal vezetője mindig igyekezett a főváros és lakói szempontjából legégetőbb gazdasági és társadalmi jelenségeket a reflektorfénybe állítani.
1906-ban a tízévenként tartott összeírások eredményeinek kiegészítését szolgá—
ló demográfiai felvétel programjába beiktatta az épületek tulajdonosainak megfi- gyelését is. A tulajdonviszonyok megismerésének fontosságát aláhúzta az, hogy a felvételt megelőző két évtizedben Budapest épületállománya 51 százalékkal gyara- podott, és a századfordulót követő évek gazdasági depressziója után ismét nagy építkezési konjunktúra kezdett kibontakozni. Thirring Gusztáv részben a társadalmi rétegek jövedelmi, vagyoni viszonyait kívánta felderíteni, részben a községi gaz- dálkodás számára oly fontos adóalapokról kívánt információkat kapni. lgy ír erről a Városi Szemlében 1909-ben: ,,Ez a statisztika nemcsak a birtok. tehát a vagyona- sodás szempontjából érdekes. de kétségtelenül fontos társadalmi szempontból is, mert épp a nagy városokban érint kiváló közérdeket az a kérdés, hogy egyes társa- dalmi osztályok, főleg pedig a szegényebb néprétegek mennyiben rendelkeznek sa—
ját otthonnal, s mennyiben kényszerülnek arra, hogy idegen házakban keressenek hajlékot."2
Az épülettulajdonosok statisztikáját másodlagos feldolgozásokból nyerte, és megállapította, hogy azok 7 százaléka nem budapesti lakos volt, jobbára vidéki földbirtokos, akik szívesen fektették jövedelmeik feleslegét az ország fővárosában épülő házakba. A háztulajdonosok legnagyobb részét azonban az iparral foglalko- zók (34.20/0) és a vagyonukból élők (35.20/0) képezték. Ez a statisztikai felvétel rend—
kívül nagy jelentőségű a XX. század első évtizede társadalmi viszonyainak kutatása szempontjából. Ezen túlmenően a statisztikai módszereket tekintve is úttörő munká—
nak számít, hiszen külföldön is csak a századfordulón kezdték a háztulajdon statisz—
tikai feltérképezését.
A Thirring Gusztáv által vezetett hivatal 1914—ben megszervezte és végrehaj- totta a munkanélküliségi felvételt Budapesten és 25 szomszédos községben. Ez volt az első sikeres összeírás a fővárosban egyre nagyobb méreteket öltő munkanélkü-
liségről. melyet a hivatal az első világháború után többször megismételt.
? A budapesti háztulajdon. Városi Szemle. 1909. 217. old.
394 HADHAZI GYULAA
A fővárosi statisztikai hivatal munkájának továbbfejlesztését jelentette — töb- bek között — az idegenforgalmi statisztikai jelentések kötelezővé tétele 1910-ben, az adóstatisztika alapjainak lerakása 1926-ban. Ez utóbbi közvetett módon a jövedelmi viszonyok statisztikai feltárását is szolgálta.
A fővárosi statisztikai hivatal tevékenységet—közellátás-szervezési feladatokkal is bővült az első világháború idején. A jegyrendszer bevezetésével kapcsolatos össze—
írási munkálatokat, valamint a közellátás megszervezését a hivatalra bízták. A Köz—
ponti Liszthivatal, amely a hatósági lisztelosztást végezte. 1915 tavaszán kezdte meg működését Thirring Gusztáv vezetésével. A hivatal eleinte csak a lisztellátással fog—
lalkozott, később azonban más élelmiszerek és közszükségleti cikkek adagolására is;
sor került, és fokozatosan bevezették a zsír-, a cukor-, a rizs—, a babjegyeket, a tejigazolványokat. a petróleumjegyeket stb. A szervezési munkák nagyságát érzékel- teti, hogy a hivatal feladatát képezte az élelmiszerek hatósági árusításával meg-
bizott kereskedők tényleges forgalmának megállapitása. ellenőrzése és ezen az ala-4
pon újabb élelmiszer-ellátmányok kiutalása. valamint a közintézetek, továbbá a fő—városban ideiglenesen tartózkodó egyének élelmiszerekkel való ellátása is.
A közigazgatási teendők 1924—ig —— amig a Központi Liszthivatal fennállt -— a fő—
városi statisztikai hivatal munkaerőinek tekintélyes részét lekötötték. Ilyen rendkívüli körülmények között értékükben megsokszorozódnak azok az eredmények. amelye-—
két a statisztikai szakmunkákban elértek, és ezek elsősorban Thirring Gusztáv szinte, kimeríthetetlen munkabíró-képességét. hivatástudatát és tudományos ügybuzgalmát bizonyítják.
Thirring Gusztáv hivatali munkásságában kiemelkedő helyet foglalt el a hazai városi statisztika megszervezése. Mint az ország egyetlen városi statisztikai intéz- ményének vezetője. hivatottnak érezte magát arra, hogy a városi statisztikai rend—
szer létrehozásával hozzájáruljon a Magyar Városok Országos Kongresszusa által követett célok eléréséhez, nevezetesen a városigazgatás egyre bővülő feladatainak megoldásához és a városok közös érdekeinek védelméhez. Mint írja: ... .. feltétle—
nül szükséges, hogy e célból az összes városok szellemi közreműködésével oly mun—
kát létesítsünk, amely kizárólag ezen célt tartva szem előtt és egyöntetű elvek alap—
ján szerkesztve időről időre megismételve bocsátassék a legtágabb nyilvánosság ítélete elé. Egy ilyen munka a dolog természeténél fogva túlnyomóan statisz- tikai jellegű kell, hogy legyen."3
A Magyar Városok Országos Kongresszusa 1909—ben -— megalakulásának esz—
tendejében —- elhatározta a magyar városok fejlődését és közállapotait feltüntető statisztikai évkönyv kiadását. Szerkesztésére Thirring Gusztávot kérték fel, aki nagy
lelkesedéssel látott munkához.
Az összehasonlító városi évkönyvek szerkesztése és kiadása külföldön is a szá—
zadforduló körül —- a városok újabb szervezkedésének időszakában -— kezdődött.
A német és az osztrák városok összefoglaló statisztikai adatait 1890 óta adták ki, Olaszországban és Oroszországban 1906-ban jelentek meg hasonló publikációk.
Thirring Gusztáv a városok közigazgatásának és gazdasági. társadalmi életének
szinte minden oldalát felölelő statisztikai számanyaghoz alapadatokat gyűjtött. A fő—
városi statisztikai hivatal végezte a feldolgozást, szerkesztést. felhasználva az or—
szágos statisztikai adatgyűjtéseket. E tevékenységnek nagy szerepe volt abban, hogy városaink közigazgatásában intézkedések történtek a nyilvántartások pontosabb és
3 A városi statisztika szervezése. Városi Szemle. 1909. 487. old.
THIRRING GUSZTÁV 895
rendszerezettebb felfektetésére. Thirring az említett Kongresszuson hangsúlyozta:
,,A városok reális működéséről nem hangzatos szavakban, hanem a tényeket ridegen
megállapító számokban kell beszámolni; feltétlenül szükséges tehát, hogy az ilyen közreműködés lehetővé tétele céljából a városi statisztikának bizonyos primör alap—iai létesíttessenek."
Erőfeszítéseinek eredményeképpen az 1900—1908. évi adatokat tartalmazó év- könyv 1912-ben elkészült./' A mintegy 870 oldalra terjedő kötet volt az első kísérlet a hazai városok közigazgatási, közegészségügyi, kulturális és társadalmi viszonyai—
nak statisztikai áttekintésére.
Thirring Gusztáv, akit 1903—ban a Nemzetközi Statisztikai Intézet (lSl) tagjává választottak, a nemzetközi statisztikai évkönyv szerkesztésének vállalásával is hoz- zájárult a városi statisztika fejlesztéséhez, egyben tovább szélesítette a hivatal nem——
zetközi kapcsolatait. A fővárosi statisztikai hivatal nemzetközi munkássága akkor már hosszú múltra tekinthetett vissza. 1876-ban és 1877-ben Kőrösy József szer- kesztette a nagyvárosok népmozgalmáról és pénzügyi statisztikájáról szóló két kö-—
tetet, amelyek 37, illetve 25 európai és tengerentúli nagyváros adatait foglalták ma- gukba. (A nagyvárosok pénzügyi statisztikáját tíz éven keresztül adta ki a hivatal.) A Thirring Gusztáv által összeállított nemzetközi statisztikai évkönyv 1913—ban je—
lent meg, és az európai nagyvárosok népességéről, népmozgalmáról, meteorológiai viszonyairól közölt adatokat.
Az évkönyv további kiadásait az első világháború akadályozta meg, és a kö- rülmények az utána következő években sem voltak kedvezők a nemzetközi tudomá- nyos kapcsolatok ápolására. A hivatal igazgatója azonban — sokirányú tudomá—- nyos és szervező munkája közepette —— mindig figyelemmel kísérte a nemzetközi sta—
tisztikai adatokat, és ezek tükrében igyekezett bemutatni a budapesti viszonyokat, mérlegre állítani a fejlődést, érzékeltetni az elmaradottságot.
*
Thirring Gusztáv tudományos statisztikai munkásságában fontos helyet foglalt el a városegyesítés utáni Budapest viharos gyorsaságú fejlődését előidéző okok ku—
tatása és a várospolitikai problémák megoldásának segítése. A fővárosi statisztikai hivatal által kibocsátott rendszeres adatgyűjtemények és a .,Közlemények" sorozat—
ban publikált tanulmányok a városvezetés nélkülözhetetlen eszközévé váltak.
A ..Budapest félszázados fejlődése, 1873—1923" c. műve5 mintegy rövid össze- foglalása volt főváros egyesítése óta eltelt időszak statisztikai megfigyeléseinek.
Thirring Gusztáv statisztikai műveiben kiválóan egyesült a statisztikus szaksze- rűsége és a várospolitikus tárgyismerete.
A jelenségek hiteles ábrázolására törekedett, olyan statisztikai adatok kimun- kálására, amelyek összehasonlíthatók és következtetések levonására alkalmasak. A, főváros 50 éves fejlődését bemutató adatgyűjteményről, az előszóban (lll. old.) a következőket írja: ,,A fővárosi statisztikai hivatal összes adatgyűjtéseinek tömörített—
kivonatát nyújtja, de nem egyszerű ismétlése a már közzétett anyagnak, hanem an—
nak gondos megrostálása és átvizsgálása, útján létrejött munkálat, mely a félszá- zad alatt összehordott anyagot egyöntetű és összehasonlítható módon feldolgozva,
a mai igényeknek megfelelő összeállításokban bocsátja közzé."
Amellett. hogy egységes képet alkotott a hivatal korábbi vizsgálati eredményei-- nek mozaikdarabjaiból, a nemzetközi összehasonlításokkal megjelölte Budapest he"
lyét a nagyvárosok sorában.
* A magyar városok statisztikai évkönyve. !. évf. Budapest. 1912. Xll, 158', 686 old.
5 Budapest. 1925. Xlll, 270'. 200 old.. 12 térk.
896 HADHAZl avum
A hivatal publikációiban a statisztikai adatokhoz fűzött ,,magyarázá szövegek"
a jelenségek okait és következményeit kutató elemzés igényével készültek. és az
összefüggések felismerését bizonyítják. Thirring Gusztáv négy évtizeddel a perem—
vtelepülések Budapesthez való lcsatolása előtt felismerte a nagyvárosi népességtö—
mörülés folyamatát, a város és környéke gazdasági és társadalmi kapcsoiatait.
Szinte teljes pontossággal megjelölte azokat a szomszédos községeket (21 köz—
ség 288328 lakóval), amelyek élete a fővároshoz fűződött (és amelyeket 1950—ben Budapesthez csatoltak), jóllehet egyesek lakóinak száma akkor még alig haladta meg az ezret. ,.A szomszédos községek városi, illetve fővárosi jellegét egyrészt épít—
kezési módjuk, másrészt és különösen lakosságuk foglalkozási módja adja meg."
Majd megállapítja: ,.Az itt felsorolt községek, melyeknek szinte szertelen népgyara- podása egyenesen Budapest népességének rovására történt, tekinthetők azoknak, melyek gazdaságilag Budapesthez számítandók, és így majdan Nagy-Budapest al- kotó részei lehetnek. Nem lehet azonban ídeszámítani olyan községeket. melyeknek Zhatára ugyanis Budapest területével összefügg (mint Budaörs, Budakesz. Öröm vagy
Solymár), de amelyek népességüknek foglalkozása szerint túlnyomóan falusi jelle—
gűek." (25'. old.)
A társadalmi—gazdasági élet összefüggéseinek ismerete a hivatástudatból táp- lálkozó mély felelősségérzettel párosult. Munkáiban a statisztika eszközeinek legki—
fejezőbb felhasználásával és a valóságot kendőzetlenül feltáró értékeléssel mutatta be a szegény néprétegek mostoha életkörülményeit. A századforduló előtti évtized, majd az első világháborút megelőző évek nagy lakásépítkezési konjunktúrája elle—
nére 1910 körül a lakosság 15 százaléka albérlő vagy ágyrajáró volt, majdnem tiz- .ezer ember lakott pincében. A szobánkénti 2,5—2,6 fős fővárosi laksűrűség mellett több mint 4 lakója volt átlagosan a lakásállomány felét képező, egy szobából álló lakásoknak. Ha pedig az átlagszámok mögé nézünk. valóban elriasztó a kép: a ko- rabeli statisztikák szerint 95000 ember élt több mint hetedmagával egy-egy kicsi, többnyire udvari szobában.
Thirring Gusztáv kimutatta, hogy a zsúfolt és egészségtelen lakások tömege mi- ott lehetetlen olyan járványos betegségeket leküzdeni, amelyeknél elkülönítésre vol—
na szükség.
Értékelésében (139'. old.) olvashatjuk: ..Budapest a vörheny tekintetében 46 európai város között állandóan az utolsó helyek egyikét foglalja el; ennek okát a fővárosi lakosság nagy részének szegénységében. alacsony kulturális és gazdasági
nívójában. lakásviszonyaink kedvezőtlen voltában találhatjuk meg".
A fővárosi statisztikai hivatal adatfelvételei hozzájárultak a közegészségügy ége—
tő problémáinak megoldásához. Thirring Gusztáv folytatta Kőrösy József erőfeszí- téseit. amelyek arra irányultak, hogy a városi vezetés elé tárja a budapestiek élet—
körülményeit és — a statisztikai adatok felsorakoztatásán túlmenően — tevőlegesen részt vegyen a szükséges közigazgatási intézkedések előkészítésében.
Thirríng Gusztáv igazgatói működése megerősítette a statisztikai szolgálat sze- xrepét a városi közigazgatásban, gazdag hivatali, tudományos és közéleti munkás—
sága kivívta a kortársak és az utódok tiszteletét.
PE3iOME
CTaTBSI conepmm marepuan ,noxnaga, npencrasnem—uara sampont Ha cocmsawemca '26 maa 1981 roAa B LUonpor—ie l'laMnTHoM eaceAaHun no noaony 120—05'1 ronoaumnsi
co Arm pamgeuns xpynHoro seurepcxoro cramc'mua, noutapa l'ycraaa Tupm-rra.
ABTOp noxasusaer cassannyio c Eyganeunom cramcmuecuyro u nommynaano—nonu- --1'uuecnyio nestenbuocrs l'ycraaa Tupunra. Ha npommeuun page Aecm'unemü s na'-tease
THIRRING GUSZTÁV
897
aupemopa CTonnuHoro ctamcmuecnoro ynpaaneHm ou Aocmr mennem!-lux ycnexoa B oőnacru Kacaioumxcn ctonnuei cra'mcrmecxnx oőcnenoaannü " anem—isa nonyueHHbix AaHHle. Eynyuu pykoaonmeneM eAan-raennoro s Benrpuu roponcxoro craructmecxoro ynpasneum OH usnaaan oreuecraeunbre " MemAYHapOAHble CpaBHHTeanble emerognukn, conepmaume .nem-me o ropoAax. Ero crarwcmuecxue ananun ou Aononunn c u.mponmm AHana3OHOM ananuü B oőnacm roponcxoü nonumxu. Ero wccneraai—mn oxasanu nomomb pyKoaonmennM ropogcxoro ynpaaneunn. OcymecraneHHue HM ananuabi B 3Haum'enbuofi Mepe cnocoőcraoaanu nosHeHmo oöuectseuHo-auonommecnoü .neüctamenbnocm r. By- Aaneuna.
SUMMARY
The article was given as a lecture at the scientific session held on 26 May, 1981 at Sopron on the occasion of the 120th anniversary of the birth of Dr. Gusztav Thirring, a fa-
mous Hungarian statistician.
The author shows Thirring's statistical and urbanistic activities connected with Budapest.
_Acting as director of the Statistical Office of Budapest he achieved considerable results, over decades, in improving statistical survey methods and in processing the obtained data reterring to the capital. Since he was director of the sole urban statistical office of the country at that time. he published both Hungarian and international yearbooks of comparative char- acter on urban statistics. His statistical knowledge was completed by the knowledge of facts in urban policy. His statistical analyses provided a help for the leadership of the capital and contributed significantly to the recognition of socio-economic realities of Budapest.
8 Statisztikai Szemle
