Thirring Gusztáv, a demográfus

(1)

THlRRlNG GUSZTÁV, A DEMOGRÁFUY

DR. KLlNGER ANDRÁS

Thirríng Gusztávot polihisztornak nevezhetnénk, hiszen számos tudományág

— társadalom— és természettudományok -— kiváló művelője volt. Mai szóhasználattal

minősítve interdiszciplináris tudós volt, a fogalmat olyan értelemben használva. hogy kutatásaiban a különböző diszciplínákat, tudományokat, amikor felhasználásukro sor került, saját maga testesítette meg. Kutatásait ugyanis nem izoláltan. pusztán egy-egy témára szorítkozva végezte. hanem a speciális témák vizsgálatakor is átfogó elemzést adott a társadalmi—gazdasági háttér, a történelmi tények és a történelmi

korrajz alapján.

Kutatásai embercentrikusak voltak. Bármelyik általa művelt tudományágat vagy ezek kombinációit képviselte éppen, a középpontban az ember, illetve az emberi

sokaság, a népesség állt.

Munkásságára1 jellemző a demográfiai alapszínezet: de ugyanakkor az is, hogy a népességi életviszonyokat nem a tiszta demográfiára szorítkozva, hanem tágabb—

népességtudományi szemlélettel, szélesebb körben vizsgálta. Munkásságábál (: né- pesedéspolitikai vonások sem hiányoznak. A földrajzi szemlélet is meglehetősen erő—

sen érvényesül tanulmányaiban.

Modern tudós volt. Ha mintegy félévszázados demográfiai munkásságát szem—

léljük, azt találjuk, hogy e tudományt olyan értelemben és módon művelte. ami megfelel az e diszciplínára érvényes mai meghatározásunknak, mely szerint: ,,A demog—

ráfia az a történelmileg kialakult tudomány. amely sajátos módszerekkel vizsgálja a népesség számát. összetételét, területi elhelyezkedését és állapotát, ezek változásait és tényezőit, valamint a népesség és a népesedés jelenségeihez fűződő társadalmi—

gazdasági kölcsönhatásokat és következményeiket, feltárja a népesség megújulásá- nak, a népesedés jelenségeinek törvényszerűségeit, s mindezen ismereteket a tár—

sadalmi—gazdasági fejlődés szolgálatába állítja."2

Ha kiterjedt demográfiai—népesedésstatisztikai munkásságát a kutatás, illetve a művelt ágazat tárgyát tekintve osztályozni óhajtjuk, megkísérelhetjük az alábbi,

nagy vonalakban történt csoportosítást:

a) tudományelmélet, tudománytörténet. módszertan;

b) népesedési statisztika (különös tekintettel a kivándorlási statisztikára), városok népen sedési viszonyai:

' Dr. Thirríng Gusztáv születésének 120. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal és Sapi- ron Város Tanácsa által Sopronban. 1981. május 26-án rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadás.

* Köszönetet mondok dr. Thirríng Lajosnak az értékes információkért és anyagokért, amelyeket édesapja, dr. Thirríng Gusztáv tudományos tevékenységéről e dolgozat összeállításához rendelkezésemre bocsátott.

2 Bevezetés a demográtiába. Szerk.: Szabady Egon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1964.

19. old.

(2)

DR. KLiNGER: THIRRING GUSZTÁV

883

c) népszámlálások. társadalomstatisztika;

d) történeti demográfia;

e) egyetemi oktató tevékenység.

a) Tudományelmélet, tudománytörténet, módszertan

Tudományelméleti kérdésekkel inkább csak érintőlegesen foglalkozott, ám ez a munkássága is olyan kiemelkedő volt, hogy bár röviden, de foglalkozni kívánok ve—

le. A Közgazdasági Lexikon 1901. évi kiadásának !. kötetében ő írta a fogalmak ma—

gyarázatát a demográfiáról és a statisztikáról mint gyűjtő tudományos fogalmak- ról, továbbá a népsűrűségről, néptömörülésről (agglomerációk), a népszámlálásról és a nemzetiségi statisztikáról.

Bár természetesen érdekes lenne a statisztikáról. valamint a többi említett fo- galomról is szólni e vonatkozásban, e helyütt csak a demográfiára térek ki. Ponto- sabban fogalmazva. Thirring Gusztáv demográfiáról és demológiáról irt, a két fa- galmat különválasztotta egymástól. ldézve a múlt század kiváló szakembereit. Kő- rösyt, Mayrt, Engelt, Ouetelet-t, rámutat arra: ,,A demographia és a demológia közti különbséget abban keresik. hogy az előbbi a jelenségeknek egyszerű leírása. az utóbbi ellenben az ezen jelenségekből kimutatható okozati összefüggéseknek és az azokból levont törvényszerűségeknek megállapítása."3 Megkülönbözteti tehát a mai népesedési statisztikát (az akkori és korábbi szóhasználattal vagylagosan demográ—

fiának nevezett statisztikai ágat) a mai demográfiától (a korszak szóhasználatával ..demológiá"—nak nevezett tudománytól). Azaz a lényeget tekintve. Thirring Gusztáv fogalommagyarázatában megkülönböztette a népesedésstatisztikát a demográfiától.

lgy felfogásában már az az elmúlt két évtizedben mind a hazai, mind a nemzetközi szakirodalomban általánossá vált nézet jelentkezik, mely a népességtudományt (de- mográfiát) önálló tudományágnak tekinti. A demográfiának része, adatbázisa, illetve módszere a népesedésstatisztika, de nem azonosítható vele, mivel tárgya és felada- ta bővebb annál, a népesedéssel kapcsolatos folyamatok átfogó elemzésével foglalkozik. A Közgazdasági Lexikonban közölt demográfia—statisztika címszavaknak tu- dománytörténeti jelentőségük is van, mivel a fogalmak magyarázatán kívül Thirring Gusztáv a demográfia—demológia. a statisztika, (: népszámlálások rövid történeti áttekintését is közreadja.

Tudománytörténettel behatóbban is foglalkozott. Például: ,.Akadémiánk és a hazai statisztika" c. tanulmányában/* meglehetősen sok a demográfiai vonatkozás:

a magyar statisztikusokról és demográfusokról szóló megemlékezéseiben hasonló- képpen.

Módszertani problémák elsősorban a népszámlálások kiépítésével kapcsolatban foglalkoztatták (például a háztartási és családi viszonyok behatóbb vizsgálata az 1906. évi budapesti népszámlálás alkalmával; a népesség lakásviszonyainak mélyre- hatóbb feltárása). valamint a nemzetközi kongresszusokkal kapcsolatban (például kivándorlási statisztika, lakásszociológia, nagyvárosok statisztikája, idegenforgalmi statisztika). Módszertani munkásságára a népszámlálási témánál fogok kitérni.

b) Népesedési statisztika, a városok népesedési viszonyai

Az időszerű nagy népességi, társadalmi problémák figyelmét erősen lekötötték (a múlt század végi és századforduló körüli kivándorlási hullám; az első világhábo- rú utáni születéscsökkenés; (: kedvezőtlen csecsemő- és gyermekhalandóság. a rossz

3 Thirring Gusztáv nevével ellátott különlenyomat a Közgazdasági Lexikon hivatkozott kötetéből. az em- lített címszavakból (Pallas. Budapest. 1901. 4. old.).

4 Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1927. 60 old.

,.

(3)

884 DR. KLlNGER ANDRÁS

közegészségügyi viszonyok és lakáskörülmények, a szegény néposztályok lakásnyo-

mora; a Budapestre áramlás, a nagy agglomerációk kialakulása stb.). Területileg a vizsgálódásokban Budapesten volt a hangsúly, de szélesebb körű városi—nagyváro- si—országos vizsgálatok is gyakran foglalkoztatták.

Népesedésstatisztikai—demográfiai munkásságát a Magyar Tudományos Aka—

démia több pályadijjal, illetve jutalomdíjjal ismerte el. ,.A születési és termékeny- ségi statisztika fejlődése és jelen állapota" című, publikálásra nem került tanulmá-

nyával 1905-ben elnyerte az Akadémia Pollák—diját.

Munkássága a demográfia—népesedési statisztika témakörében igen gazdag és sokrétű. Számos tanulmánnyal és nagyobb munkával gazdagította a magyar és a nemzetközi szakirodalmat. Nemzetközi téren kiemelkedő a Nemzetközi Statisztikai

intézetben (lSl) folytatott munkássága (a nagyvárosok statisztikája. vándorlások).

Ennek az igen gazdag munkásságnak még a puszta felsorolása is kimeríthetné egy dolgozat kereteit, így csak egy—két jellemzőbb példával illusztrálom Thirring

Gusztáv ez irányú tevékenységét.

Népességi, egyben társadalmi problémát tárgyalt egyik alapvető elemző mun—

kája, ,,A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság"5 című 1904—ben meg—

jelent könyve. Ez a munka, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia 1907-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank - megosztott —- jutalomdíjával tüntetett ki, a kor- társ Kovács Alajos tanúsága szerint is egyike legkitűnőbb összefoglaló munkáinak.6 lgy nyilatkozik Thirring Gusztávról tartott megemlékezésében: ,,A munka igaz. hogy csak 1904-ig terjed, és így hiányzik belőle a következő éveknek az anyaga, amikor pedig a magyarországi kivándorlás tetőpontját érte el. mégis a maga idejéig töké- letes képét adja a magyarországi — különösen Amerikába irányuló —- kivándorlási mozgalom keletkezésének. kifejlődésének, területi alakulásának és becses adatokat tartalmaz a kivándorlók demográfiai viszonyaira és foglalkozására vonatkozólag.

amelyek bizonyos tekintetben a kivándorlás okaira is rámutatnak." Egy másik nekro—

lóg irója, dr. Schneller Károly kiemeli, hogy Thirring Gusztáv a kivándorlásról irt könyvében rámutatott a kivándorlás megakadályozását célzó tennivalókra is.7

De idézzük erre vonatkozólag magát Thirring Gusztávot. Már könyve előszavá—

ban rámutat arra, hogy a kivándorlás kérdésének tárgyalása elválaszthatatlan a ki—

vándorolt és külföldön élő magyar népesség helyzetének vizsgálatától. Könyve így két részből áll. Az első rész a magyarországi kivándorlással foglalkozik; tárgyalja a kivándorlás ügyének jelentőségét és a kivándorlás történelmi alakulását, a kivándor- lás statisztikáját a kivándorlás nagysága és irányai szerint, a kivándorlás topográfiai megoszlását Magyarországon, a kivándorlók demográfiai és társadalmi—gazdasági jellemzőit (nem, korösszetétel, nemzetiség. iskolázottság, társadalmi osztályok és foglalkozás szerinti tagozódás. vagyoni állapot). a kivándorlás visszahatását.

ltt álljunk meg egy pillanatra. Könyve első részének zárófejezetében Thirring Gusztáv a kivándorlást előidéző okok gyökeréig hatol le, felveti a társadalom és az állam felelősségének kérdését, és megmutatja a probléma megoldásának útját is.

Egyben megszívlelendő példáját adja a problémák megoldása interdiszciplináris megközelítésének, egyszemélyben demográfus. társadalomtudós. közgazdász és gaz-

daságpolitikus. lgy ír erről és a kivándorlás megszüntetésének lehetőségéről. a tel-

vidéki kivándorlás problémájának elemzéséből vonva le az általánosan alkalmaz- ható következtetést.

5 Kilián. Budapest, 1904. X, 366 old., 2 térk.

5 Dr. Kovács Alaios: Thirrlng Gusztáv emlékezete. Magyar Statisztikai Szemle. 1941. éyi 10 sz. 717.,ald.

7 Dr. Schneller Károly: Thirring Gusztáv, 1661—1941. Miskolci Jogászélet Könyvtára. Uj sorozat. 62. sz.

Miskolc. 1941. 7. old.

(4)

THIRRING GUSZTAV 885

,.Kétségtelen, hogy a kivándorlás kérdése körül úgy a társadalmat. mint külö- nösen az államot nagy mulasztás terheli. Mivel ezt a mulasztást helyrehozni most már nem lehet, legalább arra kell törekednünk, hogy a baj, mely már ennyire rá—

gódik nemzetünk testén, tovább ne terjedjen, s alapjában ne veszélyeztesse a máris beteg test szervezetét. Orvoslásról tehát feltétlenül gondoskodni kell.

Oly súlyos bajjal szemben azonban, mely a legkülönbözőbb okok szövevényes

hálózatának következménye, az orvoslás is végtelenül nehéz . . . Nem kísért-

jük meg tehát, hogy az orvoslás módjaival . . . részleteiben foglalkozzunk. Csak egyet akarunk megemliteni, bizonyos, hogy a kivándorlás kérdése a megélhetés kér- dése. Bizonyos az, hogy (: felvidéken a mezőgazdaságilag mivelhető termőföld mennyisége nincs arányban a megszaporodott népességgel, s ha ez a népesség már ma nem bir ott megélni, a jövőben az eddigieknél még nagyobb társadalmi bajok fognak bekövetkezni. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a felföldön jelenleg locális túl—

népesedés van. De jegyezzük meg jól. hogy a túlnépesedés mindig relatív fogalom, mely nem kezdődik bizonyos fix népsűrűségnél, sőt hogy túlnépesedés ott is lehet, ahol voltaképpen nincs is sűrű népesség. Mert hogy mekkora népességet bír el va- lamely terület, az mindig attól függ. milyen ott a gazdálkodási vagy termelési mód.

Minden termelési mód csak egy bizonyos mennyiségű népességettud fenntartani;

ha valahol oly symptomák mutatkoznak, melyek túlnépesedésre engednek következ—

tetni. ez arra vall, hogy az ott dívó termelési mód nem felel meg a népesség számá- nak és szaporulatának. A népesség nagyobb mérvű szaporulatával és sűrűsböclésé—

vel tehát a termelési mód megváltoztatásának kell lépést tartania.

Az az ezerféle ok, mely a felvidéki népet kivándorlása kényszeriti, lényegében mind arra vezethető vissza, hogy a nép nem tud megélni, legalább nem úgy ahogy kívánna, nem tud megélni pedig azért, mivel az ott dívó primitív termelési mód a mai életigények mellett ily aránylag nagy népességet fenntartani nem bír. A kiván- dorlás egyetlen gyógyszere tehát csak az lehet, hogy azon a vidéken oly termelési módok honosíttassanak meg, melyek nagyobb népesség existentiájának biztosítására alkalmasak. ilyenek lehetnek: a ma még igen primitiven űzött mezőgazdaság inten- sívebbé tétele s a modern igényeknek megfelelő átalakítása, a tengődő ipar felélesz—

tése. új iparágak teremtése, a bányászati kincsek ésszerű kiaknázása, ezeknek ver- senyképessé tétele, végül az idegenforgalom fejlesztése, illetve megteremtése stb.

lly új kereseti ágak teremtése idővel meghozhatja a kívánt eredményt. Mihelyt a népnek új kereseti forrásai lesznek, a túlságos népsűrűség meg fog szűnni, mert a fejlettebb termelési mód jóval nagyobb népességet tarthat fönn. s akkor a kivándor- lás legfőbb inditó oka elesvén. a kivándorlás maga is csökkenni fog, talán egészen meg is fog szűnni . . . A kivándorlás csak symptomája más bajoknak, orvoslása tehát csak úgy képzelhető, ha a symptomát előidéző bajokat szüntetjük meg, vagy lega-

lább enyhítjük."8

A könyv második része, mely a kivándorolt és külföldön élő magyarokkal foglalkozik, úttörő vállalkozás volt, mivel ezzel a témával előtte még nem foglalkozott senki sem. Munkájának ezt a részét kísérleti vállalkozásnak tekintette, a feldolgozott anyag a külföldi statisztikákból és ezek pótlásaként a külföldi statisztikai hivatalok igazgatóitól nyert információkból származott, de teljes anyagot nem sikerült össze—

gyűjteni. Ez, a szerző szavai szerint ,.hézagos" anyag is kitűnő áttekintést ad azonban az Ausztriában. a Német Birodalomban, a Balkán félszigeten, valamint Európa egyéb részeiben. végül az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok számá—

ról. demográfiai és társadalmi, egyes esetekben kulturális mutatóiról.

3 A magyarországi kivándorlás . . . 210—211. old.

(5)

886 DR. KLINGER ANDRÁS

A külföldön élő magyarok számát a század elején Thirring Gusztáv 1 002000 fő—

ben adja meg könyvében, ebből félmillió az Egyesült Államokban élt.

Több ízben foglalkozott a magyar belső vándorlással is. A témával szerepelt

nemzetközi kongresszuson is. A Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kong—

resszusok 1894. évi budapesti ülésének a nagyvárosok demográfiáját tárgyaló szak- osztályában előadást tartott a bevándorlás hatásáról Budapest népességének ala—

kulására. A kérdéssel történeti szemléletben foglalkozott: Budapest népességszámát egészen a XVIII. század elejéig vezette vissza, és rámutatott arra, hogy Budapest

növekedését csaknem kizárólag a bevándorlásoknak köszönhette.

Ugyanezen az ülésen és ugyanebben a szakosztályban került benyújtásra a Kő- rösy Józseffel együtt készitett referátum a magyar városok 1878 és 1893 közötti na- talitási és mortalitási viszonyairól.9 A mortalitási viszonyok illusztrálására idézem a magyar városok ijesztő csecsemőhalandósági adatait: az arányszám Budapesten 239, az ország régebbi (főleg dunántúli és észak—magyarországi) városaiban 265 ez—

relék volt!

Városinépesség-vizsgálataiból megemlítek még két cikket. Az egyik a szeretett szülőváros, Sopron népességének fejlődését és összetételét tárgyalja. a másik Kő-

szegét.10 A soproni népességről írott cikk lV. Béláig visszanyúló történeti áttekintés-

sel bemutatja a város múltját. majd Sopron népességének fejlődését a középkortól 193049, a továbbiakban pedig érdekes elemzést ad a soproni népesség fejlődéséről és különböző ismérvek szerinti összetételéről a XIX. századtól 1930—ig. Kőszeg népes- ségéről írott cikkének aktualitását adta, hogy megjelenésének évében (1932) volt a 400 éves évfordulója lurisich Miklós történelmi jelentőségű várvédésének Szolimán seregei ellen. Thirring Gusztáv ez esetben is szolgál történeti visszatekintéssel Kő- szeg múltjáról. majd a XVlll—XlX. századtól ad áttekintést és elemzést Kőszeg né- pességéről szintén 193049.

c) Népszámlálások, társadalomstatisztika

A népszámlálás témáját Thirring Gusztáv munkásságában nehéz különválasz- tani a társadalomstatisztikától. Arra törekedett, hogy a magyar népszámlálások gaz—

dag anyagát a demográfiai kifejező erőn kívül alkalmassá tegye és felhasználja tár—

sadalmi vizsgálódásaihoz is. ltt Thirring Gusztávnak csak a kiegyezés utáni, vagyis az önálló magyar népszámlálásokkal kapcsolatos munkásságával foglalkozom, a korábbi népszámlálásokra és népösszeírásokra vonatkozó kutatásait a történeti de- mográfiai tevékenysége kapcsán tárgyalom.

Bár a népszámlálási munkákba a Budapest Főváros Statisztikai Hivatalában 1888-tól betöltött állásai révén kapcsolódott be. érdeklődése a népszámlálás iránt már korán megmutatkozott. Már 1881—ben, a Sopron cimű napilapban (57—61.

sz.) öt cikkében az 1880. évi népszámlálás eredményeivel foglalkozott.

Hivatali tevékenységének első nagyobb szabású munkáit Budapest népszámlá- lási eredményeinek feldolgozása jelentette. Az 1890. és az 1900. évi népszámlálás adatait Budapestre vonatkozólag Kőrösy Józseffel együtt dolgozta fel. az 1906. évi

budapesti népszámlálást pedig már önállóan, új szempontokkal bővítve.

Ezt a népszámlálást 1906. május 12-én hajtották végre. a főváros hatósága sa-

ját belső céljaira. főleg a tanköteles gyermekek összeírása céljából rendelte el. A

9 Die Natalitöts- und Mortalitöts-Verhöltnisse ungarischer Stödte in den Jahren 1878—1893. (Jelentés az 1894. szeptember hó 1-től 9—ig Budapesten tartott Vlll. Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Congres- susról és annak tudományos munkálatairól. 7. köt. Szerk.: Gerlóczy Zsigmond. Budapest. 1896. 528—565. old.)

"' Sopron népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle. 1931. évi 5. sz. 407—458.

old.; Kőszeg népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle. 1932. évi 2. sz. 81—104. old.

(6)

THIRRING GUSZTAV 887

rendelkezésre álló anyagi eszközök szerények voltak. és ez nem tette lehetővé az 1880. évi népszámlálástól kezdve alkalmazott egyéni számlálólapok használatát. hanem az összeírás lakásonként, lajstromszerűen történt. Amint erről Thirring Gusztáv

,,Budapest népességének társadalmi rétegzése"11 című cikkében beszámol, éppen

az a körülmény, hogy az összeírás alapegysége nem az egyén, hanem a lakás volt.

tette lehetővé számára az anyagnak új alapokon történő feldolgozását. A lakásíven ugyanis szerepeltek a lakásnak és lakóinak, a családnak és a háztartásnak fonto- sabb adatai. Megfelelő csoportosításokkal sikerült az addigi globális adatok helyett.

kombinatív feldolgozások segítségével az egyes társadalmi osztályok lakásviszonyai- ról képet nyernie. .,Ezek a gazdag adatok. amelyek ekként a lakásnak és a lakás- ban élőknek tüzetes leírását nyújtották, abba a helyzetbe hoztak, hogy a főváros népességének lakásviszonyairól. családi és társadalmi viszonyairól oly sokoldalú s annyira a viszonyok mélyébe hatoló képet nyújthassunk, aminőnek alkotására eddig Budapesten egyáltalában nem volt meg a lehetőség. s aminőt a külföld nagyváro-

sairól is csak nagyon elvétve találunk." (2. old.)

Thirring Gusztáv társadalmi rétegződési vizsgálatában ismét csak találkozik a demográfus és társadalomtudós modern szemlélete. Vizsgálatának eredményét a közjó javára kívánta fordítani. lgy zárja a társadalmi rétegződéssel foglalkozó cik—

két (14. old.): .,Ha mindazt, amit az egyes társadalmi osztályokról lakásuk nagysá—

gót, a konyha létét vagy hiányát, a lakások bérét és a háztartás összetételét illetőleg felemlítettem, összefoglaljuk, meggyőződhetünk arról, hogy az egyes társadalmi osz—

tályok tekintetében mérhetetlen nagy különbségek állanak fenn. E különbségek vizs—

gálata, kiderítése és feltárása a statisztika feladatai közé tartozik. Amióta a statisz—

tika a társadalmi tudományok között foglal helyet, azóta egyik főtörekvés közvetlen felvételek alapján bepillantást nyerni a társadalom életviszonyainak alakulásába, hogy az ennek alapján nyert ismeretek és az ezekből levont tanulságok a közviszo—

nyok javításának alapjai lehessenek. Azok a felvételek és vizsgálódások, amelyeket az 1906. évi népszámlálás alkalmával sikerült végezni, szintén ezt a célt kívánják szolgálni ..."

E témakörhöz tartozik már idős korában írott ,.Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben" című nagyszabású mun—

kája.12 Az e téma feldolgozására szóló pályázatot Budapest egyesítésének 50. évfor—

dulójára írta ki a Magyar Tudományos Akadémia, a Kőrösy József alapítványból.

Thirring Gusztáv munkáját az Akadémia Kőrösy József jutalomban részesítette.13 Ennek a kiváló munkának a puszta ismertetése is külön tárgyalást kívánna meg.

így csak egészen röviden: Thirring Gusztáv a könyv bevezető részében számot ad arról a statisztikai anyagról, amelyből a munka készült: az1850. és 1857. évi (oszt—

rák) és az 1869., 1880., 1890., 1900., 1910. és 1920. évi magyar országos. továbbá az 1906. és 1925. évi budapesti népszámlálásokról. Röviden beszámol e népszámlálások felvételi és feldolgozási módszereiről, a beszámolót kritikai megjegyzései kísérik.

A munka első kötete a népesség fejlődéséről, térbeli elhelyezkedéséről, (: nép—

mozgalomról (a természetes szaporodásról és vándorlásról), a népesség demográfiai tagozódásáról, nemzetiségi viszonyairól nyújt átfogó képet. A második kötet társa-

dalomstatisztikával foglalkozik: a népesség kulturális megoszlásával (vallás, művelt—

" Földrajzi Közlemények. 1907. 25. köt. V. füzet. 14 old.

121. és II, köt. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Statisztikai Közlemények. 70. köt. 2. sz.

Budapest. 1936. 335 old.; 3. sz. Budapest. 1937. 272 old.

13 Előtte szintén a főváros egyesítésének félévszázados jubileuma alkalmából a fővárosi tanács felkéré- sére megírta ,,Budapest félszázodos fejlődése. 1873—1923" c. munkáját, amivel elnyerte a Magyar Tudomá- nyos Akadémia Széchenyi-díját. Ebben a munkában a főváros fejlődésének teljes képét kellett adni, így nem szentelhetett benne a demográfiónak olyan tág teret, mint 'az Akadémia pályázatára írott művében, amely- nek témokijelőlése is a főváros demográfiai és társadalmi fejlődésére vonatkozott.

(7)

888

DR. KLINGER ANDRÁS

ség, iskolázottság), társadalmi tagozódásával (család és háztartás. lakás). végül a

népesség tagozódásával gazdasági alapon (foglalkozás és kereset, háztulajclon és háztulajdonosok statisztikája). Említésre méltó, hogy ebben a munkában került elő- ször közlésre Budapest népességének — koréves — házasulási táblája. Túlzás nél—

kül állítható, hogy nincs a modern népesedési és társadalmi statisztikának olyan ága, amelyre Thirring Gusztáv ne terjesztette volna ki mélyreható elemzését.

És nézzük ismét, mit írta kortárs. Kovács Alajos Thirring Gusztávnak erről a mun- kájáról: ,,Ez a több mint 600 oldalas kétkötetes munka Thirringnek legnagyobb sza—

bású standard műve. amely úgy felépítésében, mint tartalmában igen kiváló helyet foglal el nemcsak az ő munkáinak a sorozatában, hanem általában a statisztikai művek között. Minden statisztikai tudását, tapasztalatait belevitte ebbe a munká-

ba."14

d) Történeti demográfia

Történeti demográfiai forráskutatásai és feldolgozásai országosan és helytörté—

neti tekintetben egyaránt alapvetők. Az életrajzi lexikon (: következőképpen rögzíti ez irányú tevékenységét: .,Történeti demográfiai munkáival a magyar történeti sta-

tisztikai kutatásokat alapozta meg."15 A történeti statisztika és történeti demográfia

munkásságának talán legfontosabb, legegyénibb fejezete volt. Úgy gondolom, hogy

a tudományos emlékülés résztvevőinek érdeklődése is fokozott Thirring Gusztávee

vonatkozású munkássága iránt.

Történeti statisztikai és történeti demográfiai kutatásokkal már jóval a század-

forduló előtt kezdett foglalkozni. Elsősorban a XVIII. századbeli és a XlX. század első

feléből származó források rendkívül munkaigényes feltárását és adataik aprólékos feldolgozását végezte el országos keretekben, egyben helytörténeti (főként soproni) vonatkozásban is. ldevágó munkásságát különösen nagy lendülettel folytatta a két világháború közötti időszakban: történeti demográfiai jellegű volt utolsó munkája is. E témakörben írt könyveivel és tanulmányaival a tudományág legkiválóbb műve- lői között is az élen foglalt helyet. Különösen két főműve: a II. József—féle népszám—

lálás eredményeinek úttörőszámba menő első részletesebb közreadása és sokoldalú

feldolgozása,16 valamint Sopron városának XVlll. századbeli viszonyait megvilágító

népesedés— és gazdaságtörténeti könyve kimagasló értékű.17

Természetesen ez esetben sem nyílik lehetőség Thirring Gusztáv történeti de—

mográfiai munkásságának a vázlatosnál bővebb tárgyalására.

Válogatásunkban a munkák megjelenését tekintve a század elejétől időrendben

haladva. röviden megemlítem Thirring Gusztávnak egy 1901-ben megjelent kevésbé ismert dolgozatát. amely Buda tizenkilencedik század eleji népességével foglalkozik.18 Négy népösszeírás adatai alapján áttekintést ad cikkében többek között Buda népességéről és annak nemek szerinti megoszlásáról városrészek szerint, a férfiné- pesség kor szerinti összetételéről, vallási megoszlásáról, családi állapot szerinti ösz- szetételéről. társadalmi osztályok szerinti megoszlásáról ugyancsak városrészek szerint. továbbá Buda város házainak számáról és laksűrűségéről, és az 1819. évi nép- összeírás adatai alapján a többi városrészénél is részletesebb adatokkal, szolgál a

Vár városrészről.

" Lásd a 6. lábjegyzetben említett megemlékezést (716. old.).

15 Magyar életrajzi lexikon. Második kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1969. 656. old.

"* Magyarország népessége ll. József korában. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1938. VII, 192 old. 8 térk.

" Sopron városa a XVIII. században. Népesedés és gazdaságtörténeti tanulmány. Sopron sz. kir. város

kiadása. Sopron. 1939. Vllll 356 old.. 15 térk. *

13 Buda népessége a tizenkilencedik század elején. Budapest Főváros Statisztikai Havifüzetei 1901. (29.

évf. 334. sz.) 107—122. old.

(8)

THIRRING ouserv

889

1902—ben a Magyar Tudományos Akadémia Thirringet levelező tagjává (majd 1926-ban rendes tagjává) választotta. Történeti demográfiai témát választott akadé- miai székfoglaló értekezésének is. Székfoglalóját 1903-ban tartotta meg ,,Népese-

désünk kútforrásai a múlt század első felében"19 cimmel. Ez a munka azoknak a ku-

tatásoknak az eredményeit összegezi. amelyeket az Országos Levéltárban és a me- gyei levéltárakban végzett az 1804—1805. évektől egészen 1847-ig —- törvényhozási intézkedés nélkül. de az uralkodó parancsára —- tartott népösszeírásokról, amelyeket csaknem minden évben megismételték. Az összeírások a nem nemes népességre vo—

natkoztak, a tényleges népességen alapultak, de a családhoz vagy háztartáshoz tar—

tozó távollevőket is fel kellett venni az összeírási lajstromba. E népösszeírásokat — eleve korlátozott körük és feldolgozásbeli fogyatékosságaik ellenére — Thirring Gusz—

táv alkalmasnak ítélte arra. hogy a ll. József-féle és az 1850. évi -— Magyarországra vonatkozó — osztrák népszámlálás közötti űrt kitöltsék a népességünkre és annak fejlődésére vonatkozó információk tekintetében. Kutatásai során huszonegy évre si-

került (: népösszeirások országos főösszesítéseit megtalálnia.

Székfoglalójában kitér a népösszeirásra vonatkozó 1802. évi törvény létrejöt—

tére. a népösszeírás ismétlésének törvényes volta körüli harcokra, az összeírások szervezetére, alapelveik jellemzésére és az összeírások tudományos értékére, a nép- összeirások keresztülvitelének módjára és a népösszer'rásokkal kapcsolatban végre—

hajtott egyéb összeírásokra (az országban élő külföldiek, be- és kivándorlók jegy—

zékbe vétele, a külföldön élő magyarok kimutatása) is. A székfoglalót értékes függe- lék egészíti ki, amely tartalmazza a népösszeírásokra vonatkozó rendeleteket. utasí- tásokat és felvételi mintákat, továbbá egy igen precizen, évenkénti részletezéssel ké- szített kimutatást arról, hogy az egyes törvényhatóságok adatai hol találhatók.

A népösszeirások témakörébe tartozik Thirring Gusztávnak ,,Az 1804. évi nép—

összeírás" című, a Magyar Statisztikai Szemle 1936. évi évfolyamában megjelent cikke,20 amely részletesebben ismerteti e népösszeirás eredményeit.

Ilyen érdekes, hasonló időszakból származó cikke a ,,Sopron népessége a 18.

század elején" c. helytörténeti munka,21 amely az 1715. és 1720. évi konskripciók alapján becsléseket közöl Sopron házaira. lakosságára, a város családjainak, illetve háztartásainak számára, a lakosság felekezeti és nemzetiségi viszonyaira.

Thirring Gusztávot már fiatal korától kezdve rendkívül érdekelték ll. József nép—

számlálásai, és mint ahogy irta .,Magyorország népessége ll. József korában" című, a Magyar Tudományos Akadémia második legnagyobb díjával. a Marczibányi mel—

lékjutalommal kitüntetett munkájának előszavában (lll. old.). .,. . . élete egyik céljául tűzte ki e népszámlálások eredményeinek felkutatását és feldolgozását." A ll. Jó—

zsef-féle népszámlálások legnagyobb jelentősége abban van, hogy ezek a cenzusok a korábbi összeírásoktól eltérően az egész népességet vették számba. tehát a ll. Jó- zsef által az 1784—1787. években végrehajtatott népszámlálások voltak a Magyar—

ország népességére vonatkozó első egyetemes, modern felvételek. Thirring Gusz- távnak nagy érdeme, hogy ezt a tényt és az ezekben a népszámlálásokban rejlő ,,statisztikai aranybányát" felismerve. hosszú évtizedeken keresztül, fáradságos mun-4 ka'val feltárta a különböző levéltárakban még megtalálható községi adatokat.

Thirring Gusztáv már ismertetett munkáitól eltérően nem kívánom a Csaknem—

200 oldalas kötetet és a népszámlálás módszereiről már korábban a Magyar Sta—

tisztikai Szemlében publikált dolgozatát22 bemutatni, hiszen Thirring Gusztávnak er-

19 Értekezések a társadalmi tudományok köréből 11. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. 1903. 111§

old.

20 1936. évi 1. sz. 1—21. old.

31 Soproni Szemle. 1937. évi 3—4. sz. 161—172. old.

22 li. József Magyarországi népszámlálásai. Magyar Statisztikai Szemle. 1931. évi 2. sz. 112—134. old.,

(9)

890 DR. KLiNGER ANDRÁS

ről, a statisztika- és demográfiatörténettel foglalkozók körében egyik legismertebb és legtöbbet méltatott munkájáról már többször is szó volt. lsmeretes, hogy Thir- ring Gusztáv könyvében —— amely az 6 több ízben említett sokoldalú megközelítésé—

ben bőségesen tartalmazott szöveges leírásokat és elemzéseket —- a megyék és váro—

sok adatain kívül csak a nagyobb községek szintjéig tudott eljutni, a községsoros közlést pedig már előrehaladott kora nem tette lehetővé számára. Kifejezte azonban könyvében óhaját, bárcsak a Központi Statisztikai Hivatal módot találna arra.

hogy a gazdag községi anyagot a maga egész terjedelmében nyilvánosságra hozza.

Thirring Gusztávnak ez a kívánsága azóta teljesült: az 1960. évi népszámlálás köte- teként, dr. Dányi Dezső és dr. Dávid Zoltán szerkesztésében a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára és a Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztályának feldolgo—

zásában, publikálásra került ,,Az első magyarországi népszámlálás (1784—1787)"

című kötet, 0 ll. József—féle népszámlálások községsoros részletezésével.23

Thirring Gusztáv a II. József-féle népszámlálásnak nála meglevő másolataiból

"több város leírását készítette el, legnagyobb figyelemmel azonban — természetszerű—

leg -— Sopron iránt volt. lgy 1939-ben megjelentette .,Sopron városa a 18. század—

ban".cimű kitűnő munkáját. Ez volt, az utolsó nagyszabású műve. A_ kötet elő—

szavában megírta, hogy könyvét a város iránti hálából irta, amely őt díszpolgárává választotta. Thirring Gusztáv ebben a munkájában nemcsak a ll. József—féle nép- számlálás Sopronra vonatkozó adatait közli részletesen. hanem az előző összeíráso—

két is, és kiterjed a város életének úgyszólván valamennyi vonatkozására. Dr. Hor- váth Róbert Thirring Gusztávról megemlékező centenáriumi emlékbeszédében úgy nyilatkozott, hogy ebben a művében ,,. . . túlnőtt már a statisztikai tudomány kere- tein, és a legszélesebb értelemben vett népességtudomány és szociológia horizont- jait fogta át".24 Schneller Károly szerint remekbe szabott soproni monográfiája a maga nemében éppen úgy unikum, mint a ll. József—féle népszámlálás feldolgozása.

Schneller Károly Thirring Gusztávról szóló megemlékezésében ezt írta erről a munkáról és szerzőjéről (ennél szebben nem is lehetne méltatni a könyvet és íróját):

,,Fáradhatatlan levéltári kutatások alapján megelevenedik a nagy kultúrájú város két évszázad előtti képe. Megtudjuk, hogy minden egyes polgárnak mennyi volt a földje, mekkora a portája. mennyi adót fizetett, milyenek voltak a lakóházak, hány szobások a lakások. Osszehasonlítja a XVlll. századbeli lakviszonyokat a maiakkal, az akkori halandóságot a maival. A háztartási, család—lélekszám viszonyok, a tár—

sadalmi rétegződés,a nemesség és papság szerepe, a felekezet, a foglalkozások mind életre kelnek. A varázsszó. amelyre mindez feltámad, a szeretettel, odaadással végzett, öncélú munka Az út végén úttörőnek lenni, történelmet írni statisztikai módszerrel. világítani a sötétben, és a múlt fényességéből bizalomcsóvát vetíteni jö—

vőnk elé: ebben a könyvben mindez benne van."25

Utolsó tanulmánya. amin még néhány hónappal halála előtt is dolgozott. de amelyet befejezni már nem tudott, szintén soproni vonatkozású: ..Adatok a száz év előtti Sopronról és 1848. évi népességéről. Egy elfelejtett régi magyar népösszeírás végrehajtása és eredményei". A tanulmányt Thirring Gusztáv fia, Thirring Lajos ren—

dezte sajtó alá, és egészítette ki. a publikálásra azonban csak az 1950—es évek vé-

gén kerülhetett sor.26 A tanulmány érdekes helytörténeti szempontból, de egyben

érdekes történelmi dokumentum is. mivel az az összeírás képezi a tárgyát, amelyet alig néhány héttel a márciusi forradalom után. még 1848 tavaszán az új kormány—

zat rendelt el a szabad királyi városok népességének részletes számbavételére.

33 Budapest. 1960. 389 old.

% Dr. Horváth Róbert: Megemlékezés Thirring Gusztáv születésének 100. évfordulójáról. (Kézirat) 25 Schneller Károly i. m. 8. old.

26 A Soproni Szemle kiadványainak új sorozata. 1. sz. 1957. 54, XVI old,

(10)

THIRRING GUSZTÁV

891

e) Egyetemi oktató tevékenység

Erről a témáról egészen röviden szeretnék csak szólni. Thirring Gusztávot 1897—

'ben a budapesti egyetemen a demográfia magántanárává képesítették. 1906-ban egyetemi rendkivüli tanári címet kapott.

A budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán adott elő. Egyetemi előadásai kifejezetten demográfiai tárgyúak voltak, és csak később bővültek ki statisztikai és politikai földrajzi vonatkozásban.

Előadásait 1897 és 1909 között a következő tárgyakból tartotta: általános de- mográfia (népesedéstan); általános demográfia és népesedéspolitika: a demográ—

fia elmélete és története; leíró demográfia; a halandóságról demográfiai szempont- ból; Magyarország demográfiája; Magyarország statisztikája és politikai földrajza:

Európa államainak demográfiája (politikai földrajza és statisztikája).

1909 után egyetemi oktató tevékenysége — feltehetően a fővárosi statisztikai hi—

vatal igazgatójává 1906-ban történt megválasztásával egyre fokozódó munkatöbblet következményeként — abbamaradt.

*

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjának a tudományos emlékülést követő XIX. Vándorülése kapcsán meg kell emlékeznünk arról, hogy az évente az ország különböző helyein megtartott ván- dorüléseivel a Szakcsoport a Thirring Gusztáv nevéhez fűződő hagyomány szellemé—

ben jár el. A Magyar Statisztikai Társaság elnökeként ő kezdeményezte ugyanis a Társaság ünnepi üléseinek az ország nagyobb városaiban való megtartását. Ezzel a Sopronban megtartott emléküléssel, e hagyomány követésével is tisztelgünk em-

léke előtt.

PE3l-OME

CTaTbil cogepmnr MaTepnan Aonnana, npeACTaaneHHoro aBTopoM Ha cocronsmemcn

26 Max 1981 róna a LUonpone naMRTHOM eacenanw no nosoAy 120 ne-r co ,tu-m pomAeHwn

prnHoro BeHrepcxoro cramcmxa, nonropa l'yctasa Tuanra.

ABTop usnaraet nemenbnocrb chmsa Tnpm—ira a oőnacm .nemorpacpuu " nemm-pa—

dmuecxoü cramcmm. AemorpaWW—iecxoe Taopuecmo THpHHI'a őblno aerma MHOrOCTOpOH—

HMM: OH sanwmanca Hay-mor?! Teopueű, uc'ropneü " merogonomuecwau BonpocaMu ge—

morpatpma u n.eMorpacpuuecxoű cramcmm, p.anee nemorpacpuueckoü c-ramcmxaü -—

yAenm ocoőoe aHumai-me cta'rncmxe aHeLuueü Murpauun — AeMOFpaCPHHeCKHMH ycnosm—

MH ropogos, ronnocmo p.aHi-ibix nepenuceü Hacenemm Ann Hymn oőmecraeHHoü cramc- Tmm, ncropnKo—AeMorpawuueCKnMn HCCHeAOBaHHHMH. C 1897 no 1909 ron. on Imran nex—

uw :; waBepcwreTe no AeMorpamMu, cvamcmke " nonmuuecnoü reorpacpnu.

SUMMARY

The article was given as a lecture at the scientific session held on 26 May, 1981 at Sopron on the occasion of the 120th anniversary of the birth of Dr. Gusztáv Thirring. a famous Hungarian statistician.

The author shows Thirring's activity in demography and population statistics. Thirring's arctivity in demography was highly diversified: he dealt with theoretical. historical and me- thodological guestions of demography, with population statistics and, within this latter, he payed special regard to emigration, to the living conditions of the urban population; he dealt with problems of using the results of population censuses in social statistics. He carried out historico-demographic research, too. He gave university lectures on demography. statistics

and political geography between 1897 and 1909.