Thirring Gusztáv emlékezete

! EGYÉB

—— _

TÁRGYÚ TANULMÁNYOK ,, !

Thírríng Gusztáv emlékezetet)

A la mémOire de Gustave Thirm'ng. 1)

A folyó év tavaszán nagy veszteség érte a magyar statisztikai tudományt, de magát a magyarságot is Thirring Gusztáv halálával?) Magas kort adott neki a Gond- viselés, majdnem elérte a 80. életévét s így nem lehet panaszunk a sors ellen, hogy korán ragadta el őt az élők sorából. Ez a panasz legfeljebb csak annyiban jogosult, hogy Thirring Gusztáv magas kora elle—

nére teljes lelki és szellemi frisseségben szorgalmasan dolgozott élete utolsó pilla—

natáig s így —— tekintve nagy munkabírá—

sát és munkakedvét —— a magyar statiszti- kai tudomány még alkotásokat várhatott volna tőle. De most már bele kell nyugod- nunk a végletbe és végigtekinthetünk azon a ritka szép és eredményes életpályán,

amelyet T'hirring Gusztáv befutott.

Thirring Gusztáv 1861 december 25-én született Sopronban, a városban már a 17.

század első felében szereplő régi tekintélyes polgárcsaládból, mely eredetileg Thiiringer nevet viselt, valószínű tehát, hogy Thüringiá- ból származott. Thirring Gusztáv maga, élénk példája a magyar föld, a magyar levegő szinte ellenállhatatlan asszimiláló hatásá—

nak. Ö maga ugyan magyarul is tudó né- gmet szülőktől származott, sőt egészen'kis gyermek korában magyar falusi leány gon- dozta, de később a családi körben, a családi nyelv hatása alatt és a német nyelvű elemi iskolában a kiskorában tanult magyar nyelvet szinte elfelejtette és magyar nyelv—

tudását csak a középiskolában szerezte vissza. Ettől kezdve a magyar lett anya—

nyelvéve'. ezen gondolkozott és írt és nem—

csak nyelvileg vált teljesen magyarrá, ha—

nem a magyar föld szeretete, amely már diákkorában fellángolt benne, érzésben is izzó magyarrá tette. Soproni középiskolai tanulmányai után a budapesti egyetemen bőlcsészettudori és középiskolai tanári ok- levelet szerzett. 1884-től 1888—ig a buda—

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1941 novem- ber 18-án tartott emlékülésén elhangzott előadás.

—— Discours ptononcé dans la séance commémota- tive tenue le 18 novembre 1941 par la Société Hongroise de Statistigue. II paraítra en allemand dans les nume'ros 1—2 de 1941 du Journal de cette Société.

*) V. 6. Thirring Gusztáv dr. t. M. Stat. Szemle 1941. évf. 248—249. !.

pesti egyetem antropológiai _intézetében volt tanársegéd. Földrajzszakos tanárnak készült, de a sors máskép határozott.

1888-ban a fővárosi statisztikai hivatal szolgálatába lépett és bár élete végéig me—

leg szeretet és érdeklődést tanusított a földrajz és a turisztika iránt és ezirányú munkásságát sem szüntette be, mégis első- sorban statisztikussá vált. Munkáinak túl—

nyomó része a statisztika körébe vág s hir—

nevét is mint statisztikus alapozta meg.

Tud-ása és szorgalma hamarosan kitűnt, úgyhogy 1894—ben, 33 éves korában már a főváros statisztikai hivatalának aligazga- iója lett, 1906—ban pedig, Kőrösy József halála után, a hivatal igazgatója. Emellett még néhány évig a fővárosi könyvtár igaz—

gatójának tisztjét is viselte. Húsz évig, 1926-ig vezette a főváros statisztikai hiva- talát s bár közben a világháború alatti közélelmezési megbízatásai ennek a hiva—

talnak a munkáját is hosszú időre meg—

bénították, Thirring Gusztávnak sikerült a maga tudományos munkásságával és szervező képességével hivatalát olyan szin- vonalra emelni, hogy ez a hivatal a vi- lág városi statisztikai hivatalai között első—

rangú hírnévre és tekintélyre tett szert.

Tudományos munkásságát a hivatott in—

tézmények korán elismerték; 1897—ben a

budapesti egyetem bölcsészeti karán a de- mográfia magántanárává habilitálták, 1906—

ban pedig nyilvános rendkívüli tanári címmel tüntették ki. Korán lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja is, amely már 1902—ben levelező tagjává, 1926-ban pedig rendes tagjává választotta. A Nem- zetközi Statisztikai Intézetnek is már 1903—

ban lett rendes tagja és annak kongresz—

szusain és munkálatain igen élénk részt vett. A Nemzetközi Statisztikai Intézet fon—

tos munkákkal bízta meg; így ő szerkesz—

tette az európai nagyvárosok évkönyvének első folyamát 1913-ban és ugyancsak az ő szerkesztésében jelent meg —— már a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet kiadásában ——

a nagyvárosok 1927-i és 19314 évkönyve s a

további hasonló tárgyú kötetek megterve-

zése is az ő munkája volt. A Nemzetközi

Statisztikai Intézet, a statisztikusoknak ez

a nemzetközi tudományos fóruma 1937—ben

10. szám

tiszteletbeli tagjává is választotta. A Nem—

zetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszusok állandó bizottságának is tagja volt és a belföldi tudományos társu- latok egész sora választotta meg tisztelet- beli tagjává. Különösen tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésé—

ben, amelynek szintén tiszteletbeli tagja és haláláig alelnöke volt. Tíz éven át elnöke volt a Magyar Turista Szövetségnek, egyik megalapítója a Magyar Turista Egyesület- nek, amelynek 10 éven át szintén elnöke volt. Amikor a Magyar Statisztikai Társa—

ság megalakult, Buday László mellett 1923-ban másodelnöke lett a Társaságnak, Buday halála után pedig 6 éven át, 1925—től 1931-ig mint elnök vezette a Statisztikai Társaságot és hervadhatatlan érdemeket szerzett annak felvirágoztatása körül, me- lyeket a Társaság tiszteletbeli tagjává vá—

lasztásával ismert el. Külföldi statisztikai társasságok is tiszteletbeli tagjukká válasz- tothák.

De nemcsak tudományos társaságok, hanem hivatalos körök és országos nagy társadalmi egyesületek is igénybevették és elismerték munkásságát, mert bámu- latos munkabírásával, hazafias lelkesedé- sével mindenütt jelen volt, ahol szépet, nemeset lehetett alkotni, vagy hazafias ügyet előmozdítani. Ha az ember végig- olvassa azoknak a tudományos társaságok—

nak, társadalmi egyesületeknek, szövet- ségeknek, hivatalos bizottságoknak névso—

rát, amelyeknek a munkájában a maga pontosságával és lelkiismeretességével részt vett, s azonkívül végigtekinti az ember munkáinak több, mint 40 oldalra terjedő felsorolását, azt kell mondanunk, amit Schneller Károly tagtársunk írt Thirring Gusztávról szóló kedves megemlékezésé—

benl), hogy ,,csodálatosan buzgó forrás volt és szinte elképesztően gazdag volt irodalmi

munkássága". Életének 80 évéből, mond—

hatni 60 esztendő szakadatlan irodalmi tudományos munkában telt el. De még ha ennek az igazán nagy időnek távlatába állít- juk munkásságát, akkor is hallatlanul gaz- dag és rendkívül gyümölcsöző volt az.

1926-ban 65 éves korában vált meg a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatói székétől és ment ü. n. nyugalomba. Ez a nyugalom azonban —— megszabadulva a hivatalos élet köznapi teendőitől' —— csak újabb és még nagyobb ösztönzést adott

1) Schneller Károly dr.: 'I'ihirring Gusztáv 1861——

1941. Miskolci Jogászólet Könyvtára, Új sorozat,

——715— 1941

neki a további munkára; most már teljes idejét fordíthatta a tudomány szolgálatára és bőségesen ki is használta azt. Amikor más normális ember a szinte kötelező munka terhétől megszabadultan igyekszik életét kellemessé tenni, a hivatali élettel járó napi gondoktól megszabadítani, neki ez az időszak újabb megkötöttséget jelen- tett, a tudomány szolgálatának vágya meg- bénította benne az akaratot a munka nél—

küli szabad élet, a pihenés iránt. Neki maga a munka volt pihenés, az iidítette fel, s míg mások elfáradnak a munkában, ő abból merített új erőt a további kutatá- sokra. Jellemző, hogy életének utolsó évei—

ben szeme annyira meggyengült, hogy maga már nem volt képes olvasni és írni, mégsem hagyta abba megkezdett munkáit,, a család tagjaival olvastatta fel a neki szük—

séges adatokat és nekik diktálta le munkáit.

_ Ennek a megemlékezésnek nem lehet célja az, hogy teljesen kimerítő ismerteté- sét adja Thirring Gusztáv hátrahagyott munkáinak, hiszen amint említettem, azok—

nak az egyszerű felsorolása több mint 40 lapot tesz. A következőkben csak általános jellemzését akarjuk adni annak, hogy a statisztika körében mi mindennel foglal——

kozott, a többi tudományszakra pedig,.

amelyben munkásságát kifejtette (földrajz,, turisztika, meteorológia, útleírás stb.) nem is terjeszkedünk ki ; ezek méltatását átenged- jük az illető szaktudományok művelőinek?)

Hivatali állása Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatalában eleve megszabta munkásságának irányát és érdeklődési kö—

rét. Első nagyobb statisztikai munkái Bu- dapest főváros népszámlálási eredményei- nek feldolgozása voltak. Az 1891. és az 1901. évi népszámlálás adatait Budapestre—

vonatkozólag Kőrösy Józseffel együtt dol- gozta fel, az 1906. évi népszámlálást pedig már önállóan új szempontokkal bővítve.

Még hivatali állásában írta meg ,,Budapest félszázados fejlődése" című nagy munká- ját, amely már nemcsak a demográfiai vi—

szonyokra, hanem a főváros életének úgy-

1) Ez részben meg is történt. Lásd Réthly Antal dr.: Thirring Gusztáv j', Földrajzi Közlemé—

nyek 72—78. lap, ahol szorosan földrajzi tárgyú munkáinak jegyzéke is megtalálható. Továbbá Heimler Károly dr.: Thirring Gusztáv és munkás- sága. Soproni Szemle 1941 május 15. Gunda Béla:

Tbirring Gusztáv 1861—194l. Ethnographia—Nép—

élet 1941. évi 2. sz. R. A.: Thirring Gusztáv T. Az Időjárás 1941. évi márc.—ápr. sz. p. gy.: T Thin-ing;

Gusztáv dr. 1861—1941. Turisták Lapja 1941. évi

4. sz. "t Thirring Gusztáv. A Magyar Turista Szövet-

ség Értesítője 1941. évi 4. sz.

10. szám

szólván minden mozzanatára kiterjed. Ez az utóbbi munka adta meg az ötletet ah- hoz, hogy Magyarország szemefényének, Budapest fővárosnak demográfiai és tár- sadalmi tagozódását és annak fejlődését az utolsó félszázad alatt részletesen is meg—

világítsák, amire az említett munkában, annak sokoldalúsága miatt nem volt elég tér. Maga a Magyar Tudományos Akadé- mia kezdeményezte ezt a munkát, melyre Thirring Gusztávnak adott megbízást, a könyv kiadását pedig a Székesfővárosi Sta- tisztikai Hivatal vállalta. Ezen a nagy munkán Thirring Gusztáv évekig dolgo—

zott, míg az két kötetben (1936—37) meg—

jelenhetett, ,,Budapest főváros demográfiai és társadalmi tagozódásának fejlődése az utolsó 50 évben" címen. Thirring ezt a munkáját már ,,nyugalmának" kellős kö- zepén írta. Ez a több, mint 600 oldalas kétkötetes munka Thirringnek legnagyobb—

szabású standard műve, amely úgy felépí- tésében, mint tartalmában igen kiváló helyet foglal el nemcsak az ő munkáinak a sorozatában, hanem általában a statisz- tikai művek között. Minden statisztikai tudását, tapasztalatait belevitte ebbe a munkába.

Thirringnek ez a munkája végigmegy Budapest egész fejlődésén, kimutatja, hogy hogyan nőtt ez a kis, vidékinek szá- mító város fokozatosan milliós várossá és egy tekintélyes nagyságú ország főváro- sává. Azt a gazdag statisztikai anyagot, amivel Budapest főváros rendelkezik és amelyhez hasonlóval kevés város dicseked- het, nagyszerű érzékkel csoportosítva is—

merteti meg. Különösen érdekesek azok a fejtegetései, amelyekkel a fővárosba irá—

nyuló bevándorl'ást területileg részletezi és amelyekkel bebizonyítja, hogy Budapest gyors m-egmagyarosodását a dunántúli és az alföldi magyarság beözönlésének kö—

szönhetjük. Részletesen foglalkozik a né- pesség demográfiai és társadalmi tagozódá—

sával, az utóbbit a munka második köteté—

ben tárja az olvasó elé. Nincs térünk itt arra, hogy a munkát részletesen ismertes- sük, utalunk azokra a bírálato—kra, amelyek annakidején a Magyar Statisztikai Szem—

lében e műről megjelentek.?

Thirring Gusztáv kora ifjúságától kezdve nagy érdeklődéssel és szeretettel foglalkozott a történeti statisztikával; kü—

1) Lásd: Magyar Statisztikai Szemle 1936. évi folyam 726. és 1937. évi folyam 1.076. 1.

—-716—— 194 1

lönösen a II. József korabeli népszámlá- lás érdekelte, annyira, hogy nagy fárad—

sággal és munkával ő maga másolta ki éve- ken keresztül ennek a népszámlálásnak a különböző levéltárakban még megtalál- ható községi adatait. Ezekből állította azután össze élete végén ,,Magyarország népessége II. József korában" e. több mint 200 oldalas munkáját, amellyel a Tudomá—

nyos Akade'mia második legnagyobb díját, a Marcibányi mellékjutalmat kapta. Ez a munka azért nagyon fontos, mert a József- féle népszámlálás nemcsak az adózó né—

pességre terjedt ki, hanem az egész lakos- ságot egyénenkint vette számba, s így az

összes lakosságról nyujt képet. És itt meg-

ismétlem Thirring Gusztávnak az előszó- ban kifejezett azt az óhajtását, bárcsak a Központi Statisztikai Hivatal módot ta—

lálna arra, hogy_a,,ngsefafmélemnépmszámlálás ,

adatait kÖZSégenkint,__,_éppúgy özz _ tegye, mint ahogy—"alt HiFi—agya máá _,t10_,1deje—

beli összeírá'sj'b'anyagávaml is megtette a mil":

lweniniuhrnmmegégetiw Ez az anyag Thirring ha—

gyatékában megvan és érdemes lenne ezzel a dologgal foglalkozni. Ha nem is teljes ez az anyag, de legalább arról a 46 vármegyé- ről lehetne az adatokat községenkint közzé—

tenni, amelyekről Thirring azokat hangya—

szorgalommal Összegyiijtötte. Ö maga a szóbanforgó munkában természetesen csak a törvényhatóságokra terjeszkedhetett'ki, s legfeljebb egyes nagyobb községek ada- tait volt módjában közölnie. Lehet, hogy további kutatás más hiányzó vármegyék adatait is nyilvánosságra hozhatja s így az eddig összegyűjtött anyag is teljesebbé volna tehető. A hiányzó vármegyékről egyébként az összes lélekszám amúgyis megvan és ezeket maga Thirring is felhasz—

nálta munkájában és meg is állapította a Magyarbirodalom egész lélekszámát. Az adatokat azután behatóan ismerteti és kü—

lönösen érdekesek munkájának azok a fejezetei, amelyek az akkori társadalmi

osztályokat, a nemességet. a papságot, az értelmiséget, a polgárságot és a parasztsá- got ismertetik. Külön fejezetben foglalko- zik azután a városokkal, sőt egyes városok adatait még keriiletenkint is közli. Min- denesetre nagyfontosságú munkája ez Thir—

ringnek és olyan rendkívüli szorgalom—

mal és időráfordítással készült, hogy az

párját ritkítja. Érdekes kisérlete Thirring-

nek ebben a munkájában, hogy megpró—

bálta a József-féle népszámlálás idején ta—

lált lélekszámot az 1782. és 1804. évi össze—

10. szám

írások alapján vallásfelekezetek szerint is megállapítani, minthogy maga a József—

féle népszámlálás csak a zsidókat mu- tatta ki.

Thirring különben is szívesen foglalko—

zott a 18. század összeírásaival. A József- féle népszámlálásnak nála meglévő másola—

taiból több városnak készítette el a le—

írását, legnagyobb figyelemmelw

szülővárosa, Sopron iránt voltárEgész éle- ltében mindíg hálás fia volt Szülővárosának és rendkívül sokat tett SOpron Város régi viszonyainak megismertetése terén. Halála előtt három évvel jelentette mengopron városa a ___,18. században" e. rendkívül részletes munkáját és ennek előszavában egyenesen megmondja, hogy a város iránti hálából írta, amely őt díszpolgárává vá—

lasztotta. Ez a munka i'iemesak a József—

féle népszámlálás adatait közli részletesen, hanem az előző összeírásokét is, azon- kivül kiterjed a város topografiáj,ára a házakra a lakásviszonyokra a gazdasági életie, adóztatási viszonyokra. Úgyszólván minden sorát a áros iránti szeretete su—

galja és ez a nagy szeretet magyarázza meg az egy embernek szinte munkaképes—

ségét felülmúló nagy munkát, amelyet az itt közölt adatoknak összegyüjtésére for- dított és amelyhez évek kellettek. A szóban—

forgó munkával egyidejűleg foglalkozott még Sopron. házai és

173 Ttől 1939- -ig c. munkájánakis nyomda alá kesmtesevel ennek megjelenését azon- ban már nem érhette meg. Ez a munka rövid bevezető szövegen kívül inkább adatgyüjtemény. de a munka nagyságáról fogalmat adhat az, hogy 264 lapon közli Sopron Város házainak tulajdonosait és a tulajdonosok változásait töbli) mint 200 a(izgil—láds;

történeti szempontből egyaránt példátlanul álló munka.

M

emografiai tárgyú egyéb munkáinak a száma több százra rúg. Es ha az ember munkáinak jegyzékét időrendben végig—

tekinti, meg lehet állapítani, hogy munka—

készsége egy pillanatra sem szűnt meg,

"sőt élete utolsó szakában még határozot—

tan növekedett. Hiszen nyugalombavonu—

lása után jelentek meg legnagyobbszabású munkái; igaz, hogy ezek között olyanok, mint a már emlitettek is, amelyekhez az anyagot szinte egész életén át gyűjtötte és valószínűleg eredeti terve is az volt, hogy ezeket csak akkor juttatja befejezésre, ami- kor már a hivatali megkötöttségtől szabadul.

azonbfell

háztulajdonosai

——-717— 1941

Thirring egyik nevezetes munkája volt ami szintén a demográfia körébe vág ,,A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarság" c. könyve, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Keres—

kedelmi Bank jutalomdíjával tüntetett ki.

A munka igaz, hogy csak 1904-ig terjed és így hiányzik belőle a következő éveknek az anyaga, amikor pedig a magyarországi kivándorlás tetőpontját érte el. mégis a maga idejéig tökéletes képét adja a ma- gyarországi — különösen Amerikába irá- nyuló —— kivándorlási mozgalom keletkezé- sének, kifejlődésének, területi alakulásá- nak és becses adatokat tartalmaz a kíván- dorlók demográfiai viszonyaira és foglal—

kozására vonatkozólag, amelyek bizonyos tekintetben a kivándorlás okaira is rámu—

tatnak. Mindenesetre ez a könyve egyike legkitűnőbb összefoglaló munkáinak. A ki—

vándorlás kérdése'vel egyébként más mun—

káiban is szívesen foglalkozott, nemcsak az országból történő kivándorlással, ha- nem a belső vánd—orlásokkal is, különösen _Budapest fejlődésével való vonatkozásban.

Számos munkája van Thirringnek a ter- mészetes népmozgalom különböző jelensé- geiről. A házasságkötések, a születések, a halandóság mind hivatott interpretálót ta—

láltak T'hirring Gusztávban. Ebbe a tárgy—

körbe vág Kőrösy Józseffel együtt szer- kesztett nagyobb munkája: ,,A magyar vá- rosok születési és halálozási viszonyai az 1878—1895. években", amely német nyel- ven jelent meg a budapesti Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresz—

szus alkalmából. Nagyobb idevágó újabb munkája: ,,A születések csökkenése és népmozgalmunk újabb jelenségei" c. tanul- mánya, amely a világháború utáni népese- dési jelenségekkel foglalkozik igen alapo- san. Mégis meg lehet állapítani, hogy szí- vesebben foglalkozott az álló, mint a mozgó népességgel. Annál naggyobb szeretettel for- dult a szociális viszonyok, különösen a lakásviszonyok ismertetése felé. Látszik, hogy a szegény néposztályok lakásügye szivén feküdt és a statisztika elrettentő adataival próbált küzdeni a lakásinség és a lehetetlen lakásviszonyok ellen. Err-e vo—

natkozólag egész sor dolgozata jelent meg, természetesen főkép Budapestről, amely—

nek statisztikai adatgyiijtését ő maga ala-

pozta meg. Ebben a tekintetben az elmé-

leti kérdéseket is rendszeresen kidolgozta,

aminek azután nagy hasznát látta az általa

szerkesztett nagyvárosok évkönyvének

10. szám

munkálatainál. A Nemzetközi Statisztikai Intézet részére is ő dolgozta ki a lakássta—

tisztika tervét. De nemcsak azt, hanem a kivándorlásra vonatkozólag is dolgozott ki a Nemzetközi Statisztikai Intézet részére tervezetet, a kivándorlás nemzetközi sta- tisztikájának megszervezése céljából.

Trianon után élénk figyelemmel kísérte az elcsatolt Felvidék kivándorlási mozgal—

mait, amelyek a tótok "felszabadulása"

után is alig változtak meg. Erről a kérdés- ről is több cikke jelent meg a magyar szak- folyóiratokban, sőt a magyarországi újabb kivándorlási mozgalomról egy Amerikában megjelent nemzetközi összefoglaló munká- ban is írt terjedelmes ismertetést. De már jóval a világháború előtt és a kivándorlás- ról írt fentebb említett nagy munkájának megjelenése előtt is sokat foglalkozott Ma- gyarországnak ezzel a fájó sebével, amely- ben a magyarság nagy vérveszteségét látta.

Vizsgálta is a kivándorlásnak a népesedésre gyakorolt hatását több munkájában és már a nagy amerikai kivándorlás megindulása előtt a millennium körüli években figyel—

meztetett annak súlyos veszedelmeire. Saj- nos, szava a pusztában kiáltó szava ma- radt, a XX. század első évtizedében olyan emberveszteséget okozott Magyarországnak a kivándorlás, amely felért egy na gy há- ború veszteségével.

Részben a turisztika iránti szeretetével függ össze, hod v az idegenforgalom kérdé- sével és az idegenfórgalmi statisztikával is szívesen foglalkozott; művei közt ilyen tárgyú munkák is szép számmal találha—

tók, sőt nemzetközi viszonylatban is neve- zetes az a munkája, amely az idegenfor—

galmi statisztika problémáit tárgyalta s amely francia nyelven is megjelent. Itt em- lítjiik meg, hogy Thirring egész sereg turista kalauzt írt, vagy teljesen egyedül, vagy másokkal közösen; de itt sem tagadta meg a statisztikust, mert ezekben a kalau- zokban is sűrűn idéz statisztikai adatokat.

A nagyvárosok évkönyvéről már előző- leg volt szó. Amíg ez a munka elkészült, számos értekezésben számolt be Thirrirng Gusztáv a munkának a megtervezéséről és több jelentést terjesztett elő a Nemzetközi Statisztikai Intézet különböző ülésein a munka menetéről. Ezek a tervezetek és jelentések franciául jelentek meg részint a Nemzetközi Statisztikai Intézet közlemé- nyeiben, részint a Magyar Statisztikai Tár—

saság francia nyelvű kiadványában.

A történeti statisztika kezdettől fogva

———7l8—

megbecsülhetetlen forrásai.

1941

kedvenc témája volt Thirring Gusztávnak Fiatalabb éveiben és később is, hivatali el—

foglaltsága közben, inkább anyaggyüjtéssel foglalkozott s csak kisebb közleményei lát- tak napvilágot ebben a tárg .,ykörben. Amint már említettük a hivatali lekötőttség alól való felszabadulása után látott azután na- gyobb erővel anyagának feldolgozásához és terjedelmesebb összefoglaló munkáinak megírásához. Régebbi ilyen irányú munkái

közül megemlíthetők azok, amelyek váro—

saink népesedési és kereseti viszonyaival foglalkoznak a XVIII. század második felé—

ben. Nemcsak a II. József népszámlálásai érdekelték,—- ezekről már nagyobb munká—a jának megjelenése előtt is adott részletes ismertetést a Magyar Statisztikai Szemlé—

ben, —- hanem az 1804. évi népösszeirást is részletesen ismertette. Sokszori levéltári kutatások révén Thirring Gusztáv egyike volt azoknak a tudósainknak, akik legjob—

ban ismerték népesedésünk kútforrásait a XVIII. században és a XIX. század első felé-v ből. Akadémiai székfoglaló értekezése is, amelyet 1903- ban tartott, erről a tárgyról szól. Általában igen nagy érzéke és kedve volt ahhoz hogy a népesség számát elmúlt időkre vonatkozólag a hiányos adatok segítségével is rekonstruálja s ebben a te—

kintetben nagyon becses összeállításai van—

nak, amelyek történeti statisztikánknak Szerette egyes városok népességfejlődését is végigkísérni;

erre nézve a maga által gyüjtött statiszti—

kai anyag, különösen a József-féle nép—

számlálás anyaga szolgált neki bőséges forrásul. Leginkább Sopron város népes—

ségfejlődésével, házaival, lakásviszonyaival foglalkozott, de tanulmányai jelentek meg Kőszegről, Székesfehérvárról, Komáromról, Budáról, Pestről sőt két alföldi város, Kecskemét és Jászberény adatait is feldol—

gozta a lózsef— féle népszámlálás alapján.

Legjobban természetesen szülővárosa, Sop ron érdekelte. Munká-inak sorozatában egész sereg cikk található, amelyek Sopron város állapotaival foglalkoznak nemcsak statisztikai, hanem földrajzi, turisztikai és társadalmi tekintetben, sőt fiatalabb évei—

ben még archeológiai cikkek is jelentek meg tőle, amelyek Sopronra vagy vidékére vonatkoznak.

Egy előadás keretében lehetetlen olyan rajzot adni Thirring Gusztáv munkásságá—

ról, amelyet az megérdemelne és amely azt méltóan tudná ismertetni; itt csak kiragad—

tunk munkáinak nagy tömegéből egyese—

—719-— 1941 10. szám

ket, amelyek legkitűnőbb alkotásai, vagy amelyek legjobban reprezentálják az ő egyéniségét és hatását a statisztikai tudo—

mány fejlődésére. Nem is terjeszkedhetünk ki statiszlika-történeti és elméleti s egyéb tárgyú, más tudományszakba vágó mun- káira, amelynek száma szintén igen te—

kintélyes. Amint már említettük, főkép föld 'ajzi és turisztikai tárgyú munkái van—

nak nagy számmal, de igen élénk mun—

kásságot fejtett ki még a hírlapirodalom terén is, mert sűrün jelentek meg buda—

pesti és vidéki lapokban cikkei, nemcsak statisztikai vagy föld 'ajzi vonatkozásúak, hanem társadalmi kérdésekről írottak, vagy általános nemzetj')()litikai vonatkozásúak.

Eleven tollal irt útleírásokat találunk ezek között amelyekben éles megfig,yelésse] fog- lalkozik a latottakkal és tapasztaltakkal és minden írása rendkívül tanulságos és isme- retterjesztő. irt azonkívül egy csomó élet- rajzot, nekrológot és tömérdek könyv—

ismertetést. Ezek az utóbbiak inkább fiata- labb éveiböl valók és különösen földrajzi és turisztikai tárgyú könyvekkel foglalkoz—

nak, a statisztikai munkák ezekben a könyvismertetésekben alig fordulnak elö.

Szorgalmas munkatársa volt Tbirring Gusztáv több elsőrendű lexikonnak is, ezek- ben különösen Budapestről, a kivándorlás- ról és más statisztikai eímszókról egész, önálló tanulmányszámba menő nagyobb—

szabású cikkeket írt. Mindezeken felül még arra is volt ideje, hogy idegen nyelvből magyarra fordítson könyveket. Nem keve- sebb, mint kilenc könyvet, vagy nagyobb cikket fordított, olyanokat is, amelyek többszáz lap terjedelműek. Emellett még tiibb folyóirat szerkesztés—ében éveken ke- resztül részt vett. Pl. a Turisták Lapját öt éven, a Városi Szemlét pedig 11 éven ke—

resztül szerkesztette, nem szólva a Fővá- rosi Statisztikai Hivatal kiadásában mee—

jelent munkákról _ így az általa megindí—

tott Évkönyvról és a magyar városok első statisztikai évkönyvéről —— és folyóiratok- rólf) amelyek mind magukon viselik Thir—

ring Gusztáv gondos kezemunkájának nyo- mait. S ha még megemlítjük azokat a magas- színvonalú, külön tanulmányszámba menő elnöki megnyitó beszédeket, amelyeket a Magyar Statisztikai Társaság ünnepi ülé- sein mondott, még mindíg csak vázlatosan ismertettbettiik azt az igazán ritka teljesít- ményű munkát, amelyet a magyar statisz—

tikai tudomány köszönhet Tl'iirring (lusz-

;) V. 6. M. Stat. Szemle 1926. évf. 399—400. l.

A Gondviselés hosszú élettel ajándé- kozta meg őt. Ez a hosszú élet attól az időtől kezdve, mikor az ifjú érni kezdett, úgyszólván 1941 március 31—én bekövet—

kezett halála percéig szakadatlan mun—

kában telt el. Míg a legtöbb embernek nem adatik több, mint 30 esztendő, hogy teljesen munkaképesen szolgáljon nemze—

tének és az emberiségnek, ő két nemze- dék életén keresztül pihenés nélkül dol—

gozott, tudását két kézzel szórta, tapasz- talatait bőségesen osztogatta a tudásra és ismeretekre vágyóknak. Rendkívüli ember volt ebben a tekintetben. A munka neki életeleme volt és ezzel a munkával nem- csak saját magának szerzett örömet és hír- nevet, hanem a magyar szaktudománynak is megbecsülést, forrón szeretett nemzeté- nek pedig külföldön is tiszteletet vívott ki.

Thirring Gusztávnak nagy tekintélye volt a külföld tudományos köreiben, amit nem—

csak azok a sablónos tiszteleti tagságok bizonyítanak, amelyeknek részese volt, ha—

nem az a tényleges tiszteletadás és érvei előtt való meghajlás, amelynek a külföldi kongresszusokon mi magyarok sokszor és jogos büszkeséggel tanui voltunk. Elő—moz-V

dította ezt a nagy megbecsülést Thirring Gusztávnak nemcsak kiváló tudományos működése, hanem SZOI'ClCll'ORlÓltÓ egyéni—

sége is, mert Thirring Gusztáv mint ember

is kiváló volt. Valóságos példányképe a szelíd, udvarias. mindenki i*ánt figyelmes embernek. Példás családapa is volt; négy gyermeket nevelt fel, akiknek és hűséges feleségének szeretete vette körül. Éz a sze- retet könnyítette meg életének utolsó éveit amikorlátása meg) .;gyönyült munkaszeretete és alkotóvág'ya azonban továbbra is meg—

maradt Ez a seyfítő szeretet képesítette őt arra, hoy y még életének utolsó idejében is újabb és újabb munkákkal gyarapíthassa a magyar tudományos irodalmat. Tbirring—

Gusztáv jó ember volt (s hosszú életén át kitartó eredménves munkával minden érde—

met megszerzett arra, hogy mindenkor tisztelettel és hálával emlegessük nevét.

Kovács Alajos dr.

46

)

10. szám —-—720—- 1941

FÚGGELÉK.

Annexe.

Thirring Gusztáv dr. irodalmi munkássága. 1)

Időrendben.

Les ouwages du Dr Gustave Tkirring!)

Dans l'ordre chronologigue.

Ha a Gondviselés kegyes bőkezűséggel mérte is ki alkotóképes élete útját, akkor is csak a rend- kivüli ember rendkivüli munkaképessége adhatott annyi maradandó értéket az általa művelt tudomá- nyoknak, mint amennyit Thirring Gusztáv reánk hagyott szellemi termelésének számbavétele fel-

mutathat. Sajnos, nincs elég terünk a csodálatra—

méltóan gazdag irodalmi munkásság egészének fel—

sorolására, azért csupán arra szorítkozunk ehelyütt, hogy a statisztikai és statisztikai vonatkozású művei—

nek egyenkint való számbavétele mellett az egyéb tudományokat és ismeretágakat gyarapító írásait csak számszerűleg tüntetjük fel. Ezt pedig annál inkább tehetjük, mert Thirring Gusztáv egyéb iro—

dalmi működését az illetékes tudományok nemcsak számon tartják, hanem bibliográfiailag is feldolgoz—

ták s így ezeknek a különböző helyeken közölt bibliográfiáknak egybevetése teljes képet ad Thir- ring Gusztáv több tudományágat és ismeretkört is gyarapító páratlanul gazdag irodalmi munkásságá- ról. Felhívjuk a figyelmet azokra a bibliográfiákra is, melyek az Akadémiai almanachokban, illetve az Akadémiai értesítőkben jelentek meg Thirring Gusz- táv tudományos működéséről akadémiai levelező taggá választásának időpontjától kezdődően.

Ila. Önállóan megjelent statisztikai tárgyú művei.

A közbiztonság, közegészség— és tanügy állapota Sopron

megyében 1880, és 1881. években. Az alispáni jelentések alap—

ián a legújabb adatok tekintetbevételével. 74 !. Sopron. 1882.

Budapest közegészségi és közművelődési viszonyai. A VIII. nemzetközi közegészségi és demographiai congressus

végrehajtóbizottságúna—k megbízásából. 239 l. 'i- 14 kép -t- 1 térkép, Budapest. 1894. (Magyar-francia.)—

Budapest székesfőváros statisztikai hivatalának története.

1869—189t. A hivatal 25 éves fennállása alkalmából írta és a

VIII. nemzetközi közegészségügyi és demographiai congressns

elé terjesztette. 22 !. Budapest. 1894. (Német kiad. iso

Budapest főváros az 1891. (évben. A népszámlálás és népleirás eredményei. (Kőrösy Józseffel együtt:.) l., 11. köt.

94 —l—'118. 1917 4-98 1. Budapest. 1894., 1895. (Budapest székes- főváros Statisztikai közleményei, 25.) (Német kiad. is.):

Budapest gyermekegészségügyi viszonyai. 45 l. Buda-

pest. 1806. -

Die Natalilá'ls und Morlalilötsverháltnisse ungarische:- Slá'dle in den Jahren 1878—1895. Anlxásslzich des budapester

internationalen Congresses für Hygiene urnd Demographie auf Grund der im budapester commumalstatistischen Bureau ge—

sammelten Originalbeobachtungen bearbeitet. (Kórösy Jozsef- fel e yütt.) 161 1. Budapest und Berlin. 1897.

_ lan einer iniernalionalen Statistík der Wanderungen,

sowze Bemerkungen über den Begriif und das Wesen der

Wanderungen. Referat erstattet für die VIlllIl. Session des

') Hátrahagyott jegyzékei alapján összeállította és sajtó alá rendezte: Gombás Géza dr. —— Lista átablie et présentée par le Dr Géza Gombás, d'aprés des notes laisse'es par le Dr Gustave Thirring.

Institut international de statistiuue zru Budapest. 1901. _21 1.

Budapest. 1901. (Civ'eulaire. 28.) (Francia kiad. IS. Circu—

laire. 15.)

Népesedésünk kútforrdsaí a mult század első felében.

Székioglalsó értekezés. 114 l. Budapest. 1906 (Értekezések a

társadalmi tudományok köréből. XLI/10.) . '

A magyarországi kivándorlás és a külföldi magyarsag.

366 1. -i- 2 térkép -l- 11 grafikus rajz. Budapest. 1904.

Budapest főváros az Ism.-ik évben. A népszámlálás és

népösszelrás eredményei. (Kőrősy Józseffel eg tt.) I., II.

köt—. Will -i— 94 -l- 96' *i— 4 tábla, VIII 4— 292 113" -l- m tábla. Budapest. 1904.. 1905. (Budapest székesfőváros Statisz—

tikai közleményei. 33.) (Német kiad. is.) . Budapest közoktatásügye az 1905/6, tanévben és a községi iskolák statisztikája, 1828—1907, Vlllll %— 84 -i-' mr l. Buda—

pest. 31998. (Budapest székesfőváros Statisztikai közlemé- nyei. 9.

L'Annuaire staiislioue international des grandes vilies.

(WWW) Institut international de statistioue. 9 !. Paris.

1

Budapest népmozgalma 1906/1907. években és a népmoz—

galom statisztikája, IGN—1907. 4!) 4-— 108' 1. Budapest. 1912.

(Budapest székesfőváros Statisztikai közleményei. 42.)

Budapest közoktatásügye az 1907/8. tanévben. 17 4— 70' 1.

Budapest. 1912. (Budapest székesfőváros Statisztikai közle—

ményei. 48.)

Bericht über die Herausgabe des lnternationalen statis—

lischen Jahrbuches des Grosslíidle. Institut international de

statistigue. 11 L. Vienne. 1913.

Az 1906. évi népszámlálás eredményei. VII- sl— lel 4- 298 1.

Budapest. 1914A (Budapest székesfőváros Statisztikai közle—

ményei. 43.) (Német kiad. is.)

Az 1920. évi népszámlálás előzetes eredményei. 32 l. Bu,

dapest512 )1921. (Budapest székesfőváros Statisztikai köz—lemé-

nyei. .

Budapest félszázados fejlődése 1873—1923. XJH 'I' 270 4- 200 l. 'l— 12 tábla, Budapest. 1925. (Budapest székesfőváros Statisztikai közleményei. 53.) (Magyar-német.)

L'Annuaire statistioue des grandes vílles. Institnt inter—

national de statistioue. %S 1. Rome. 1925.

Akadémiánk és a hazai statisztika. Székioglaló értekezés.

Magyar tudományos akadémia kiadása. 60 l. Budapesti. 1927.

Rapporl sur les travaux de l'Annuaire slalislioue des

grandes uilles. Institut international de statisticme. 8 ].

Vzarsovie. 1929.

. Exposé des travaux de la Commission pour la statis—

tzgue des grandes villes. llnstit'ot international de statistioue.

IB l. Madrid. 1931.

Budapest főváros demografíaí és társadalmi tagozódásá—

nak fejlődése az utolsó 50 évben. I.. ill. köt. 385. m ls.

Budapest. 1938, 1937. (Budapest székesfőváros Statisztikai

közleményei. 'Mi/III., Ill.) *

Magyarország népessége 11. József korában. Magyar

tudományos akadémia kiadása. 192 l. 'l— 8 térkép. Buda-

pest. 1938.

Sopron városa a 18. században. Népesedés és gazdaság-

történeti tanulmány. Sopron sz. kir. város kiadása. van 4-

356 l. -l- 15 térkép -i- grafikus ábrázolások. Sopron. 1939.

Sopron házai és háztulajdonosaí 173446! 193949. Sopron

sz. kir. város kiadása. XVIII 4- 2196 li. SODron. 1941-

Az 18ű8. évi soproni népszámlálás. 48 gépirásos !. 4- táblák. (Egyelőre kéziratban.)

1 lb. Gyűjteményes munkákban, lexikonokban, folyó-

iratokban és hírlapokban megjelent statisztikai tárgyú tanulmányai.

(E csoportban közölt tanulmányok jórésze különnyomatban is megjelent.)

Az 1380-iki népszámlálás. Öt közleményben. Sopron.

1881. (Memelent a Sopron 1881. évi 57—61. számában.)

. Magyarország nemzetiségei az 1880-iki népszámlálás sze-

rint. Sopron. mm. (Megjelent a Sopron 1881. évi 102. szá- mában.)

Sopron megye jelen állapota a társadalmi statisztika

szempontjából. 18—27 ]. Sopron. 1882. (Megjelent a Sopron

XII. évf.-ában.)

10. szám

Statisztika és Rábaszaba'lyozás. Sopron. 1882. (Megjelent

a Sopron XII. évf.—ának 2. számában.)

Még néhány statisztikai adat Sopron megye multjából.

Sopron. 1883. (Megjelent a Sopron XIII. évf.-ának 10. szá- mában.)

Budapest főváros idegenforgalmat 1888-ban. 424—431 1, Budapest. 1889. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füze—

tek XVII. évf.—ában)

Budapest főváros idegenforgalmi! 1885—1889—1'0. 138—

146 !. Budapest. 1890. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek XVillll'J. évf.-ában.)

Budapest főváros idegenforgalma 1890—ben. 7M—410 ]. Bu- dapest. 1891. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek

XIX. évf.-ában.)

Szepes megye és a kivándorlás. III—1131. Budapest.

1891. (Megjelent a Turisták lapja ,lDl. évf.-ában.)

Andreés Globus und die Mayyarisierung. Itt?—128 l. Bu- dapest. 1892. (Megjelent az Ungarische Revue XML évf.—ában.)

Az idegenek forgalma mint jövedelmi forrás. 23—24 1.

Budapest. 1892. (Megjelent a Turisták lapja IV, évf.-ában.)

A bevándorlás hatása Budapest népességének alakulására:

446—446'7 l. Budapest. 1893. (Megjelent a fővárosi Statisztikai

havi füzetek XXI, évf.—ában.)

A kolerajárvány hatása a főváros forgalmára. Budapest.

1893. (Megjelent a Nemzet 1893. évi 3825. számában.)

A lakásügy kérdésének állása a különböző államok tör- vényhozási és hatósági intézkedéseiben. A lakásügy kérdésé- nek állása a társadalmi intézményekben. A lakásügy kérdé-

sének állása a szakirodalomban. Az olcsó lakások ügyében

1889, évben Párisban tartott nemzetközi kongresszus határo—

zatai. A túlnépes lakások 1893. évi összeirásának főbb ered—

ményeit 47—11? 1. Budapest. 1893. (Megjelent Gerlóczy Ká—

roly: Előterjesztés a budapesti lakásviszonyok rendezése tár- gyában c. munkában.)

A népszámnak évről-évre való szabatos megállapitásáról.

tekintettel Budapestre. 36—47 1. Budapest. 1893, (Megjelent

a fővárosi Statisztikai havi füzetek XXL évf.-ában.)

A természetes népmozgalom és a vándorldsok szerepe népességünk gyarapodásában. 570—591 ]. Budapest. 1893.

ngeggglent) a Közgazdasági és közigazgatási szemle XV'N.

v .- an.

Budapest. 33 1. Budapest. 1893, (Megjelent a Pallas nagy

lexikon III. köt.—ében.)

Budapest főváros 1891. évi épitkezéseinek statisztikája.

ZED—236 l. Budapest. 1893. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek XXI. évf.-ában.)

Das Wachsthum Budapests. 349—360 1. Wien. 1893. (Meg- jelent az Oesterreichiseh—ungarische Revue XIII. köt,—ében.) A fővárosi szegény néposztályok lakásai. 309—3'22 !. Bu—

dapest. 1894. (Megjelent a Magyar orvosok és természet- vizsgálók Pécsett tartott vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai c. műben.) Más kiad. 872—891 !. Budapest.

1894. (Megjelent a Közgazdasági szemle XVIII). évf.-ában.)

Geschichte des Statistischen Bureaus der Haupt- und Residenzstadt Budapest 1869—189l. 438—464 l, Budapest. 1894.

(Megjelent az Ungarische Revue XIV. évf.-ának 8. számában.) A magyarok kivándorlása Amerikába. 44—44 1. Budapest.

1896. (Megjelent az Akadémiai értesítő VII. köt.—ének 1. füze- tében.) Más kiad. 30—52 1. Budapest. 1896. (Megjelent a Közgazdasági szemle XX. évf.-ában)

Budapest gyermekegészségűgyi közeuészségi egyesület pályadíjával 93—108. 136—1416 l, Budapest.

X. évf.-ában.)

Der Einfluss der Wanderunyen auf die Gestaltuny der Bevölkeruna von Budapest. 408—41111 ]. Budapest, 1896. (Meg—

jelent a Jelentés a VIII. nemzetközi közegészségügyi és demográfiai congressus munkálatairól c. mü Vllll. köt.-ében.) Die Natalilíits- und Mortalitöts—Verháltnisse ungarischer Stá'dte in den Jahren 1878—1893. (Kőrösy Józseffel együtt.)

528—565 1. Budapest. 18%. (Megjelent a Jelentés a VIFRI. nem-

zetközi közegészségügyi és demográfiai congressus munkála- tairól e. mű VII. köt.—ében.)

Neue Ziele und Aufgaben der Demoyraphie in Ungarn.

85—89 1. Budapest. 1896. (Megjelent az Ethnologische Mittei-

lungen aus Ungarn V. köt.-ében.)

Budapest főváros 1896. évi népmozgalma. 53 1. Budapest.

1897. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek XXV.

évf.—ában.)

A felvidéki kivándorlás hatása népesedésünkre. 266—

279 1. Budapest. 1898. (Megjelent: a Magyar orvosok és ter- mészetvizsgálók Trencsénben tartott vándorgyűlésének törté-

neti vázlata és munkálatai c. műben.) Más kiad. 171. Buda-

pest. 1898. (Megjelent a Budapesti szemle 1898. évi januári

számában.)

Budapest székesfőváros a millennium idejében. 102 l. -l-—

10 grafikus rajz. Budapest. 1898. (Megjelent Matlekovits Sán-

viszonyai. Az Országos

kitüntetett mű. iö—GO,

1896. (Megjelent az Egészség

—721-—-— 1941

dor: Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor c. munkának IX. köt.-ében.)

Die Bevölkerungsverháltnisse der ungarischen Stádte im

Jahre 1777. 42—50 1. Budapest. 1898. (Megjelent a Bulletin de la Société hongroise de géographie XXWL évf.-ában.)

Die Entwickluna der ungarischen Stüdte im 18. Jahr-

hunderte. 3—16 1. Wien. 1898. (Megjelent az Oesterreiehisch- ungarische Revue XXLV. évf.—ában.)

Demográfia, demologia. 496—503 1. Budapest. 1898.

(Megjelent a Közgazdasági lexikon I. köt.-ében.)

Városaink népesedési viszonyai 1777-ben. wil—% [.

Budapest. 1898. (Megjelent a Földrajzi közlemények XXVI.

köt.-ében.)

Budapes! épitőipara és építkezései. 436—459 1. Budapest.

1900. (Megjelent a Közgazdasági szemle XXIV. évf.-ában.) Budapest gyermekhalandósága. 67—75 1. Budapest. 1900.

(Megjelent_ a Budapesti nemzetközi gyermekvédő kongresz- szus naplójában.) Más kiad. 264—268 ]. Budapest. 1900. (Meg-

jelent a Gyógyászat 40. évf.-ában.)

Die Budapester Baukrise und deren Ursachen. Budapest.

1900. (Megjelent a Pester Lloyd 1900. évi 29. esti számában.) _Die Kinderslerblichkeit in Budapest. Budapest. 1900.

(Megjelent a Pester medizinisch-chirurgisehe Presse 36.

évf.-ának 22—23. számában.)

Idegenforgalmunk. 3—12 l. Budapest. 1900. (Megjelent a

Turisták lapja XIIi. évf.-ában.)

A hazai idegenforgalom emelése érdekében 117—123 1.

Budapest. 1901. (Megjelent a Turisták lapja XIII. évf.-ában.)

Buda népessége a 19. század elején. 10/7—122 1. Budapest.

(IggglzáMegjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek XXIX.

v .- an.

Demográfia, statisztika. Népsűrűség, néptömőrűlés. Nép—

számlálás. Nemzetiségi statisztika. 32 1. Budapest, 1901. (Meg—

jelent a Közgazdasági lexikonban.)

_Der Wanderzug der Ungarn. 337—350 ]. Wien, 1901.

(Megjelent az Oesterreichisch—ungarische Revue XVI. köt.-ében.)

Jelentés az 1901. évi népszámlálás előzetes eredményei—

ről. 3—6 1. Budapest. 1901. (Megjelent a fővárosi Statisztikai havi füzetek 39, évf.-ának 332. számában,)

_ Nemzeliségi statisztika. 44—46 1, Budapest. 1901. (Meg- jelent: a Közgazdasági lexikon III. köt.-ében.)

Népsűrűséa, néptömórülés. Illő—1071. Budapest.

(Megjelent a Közgazdasági lexikon Ill), köt.-ében.)

Népszámldlds. 10'7—110 1. Budapest. 1901. (Megjelent a Közgazdasági lexikon III. köt.—ében.)

Vándorla'sok, I. Elméleti rész. ITD. A vándorlások törté- nete és statisztikája. llII. Magyarország vándormozgalma.

672—692 1. Budapest. 1901. (Megjelent a Közgazdasági lexikon IlII. köt.-ében.)

Városaink lakosságának kereseti viszonyai a 18. srázad második felében. 129—162 ]. Budapest. 1901. (Megjelent a Gazdaságtörtenelmi szemle VIII. évf.-ában.)

A magyarországi kivándorlás. 345—441 !.

Budapest. 1902.

köt.-ében.)

A Nemzetközi statisztikai intézet budapesti üléséről, a

földrajzi ismeretek gyarapodása szempontjából. %WSG l.

ligudagaest.)1902. (Megjelent a Földrajzi közlemények XXX.

öL— ben.

A népszámlálás tanulságai. Budapest. 1902. (Megjelent

a Jo egészség 1902. évi 14. számában.)

Apró slrhalmok. Budapest. 1902. (Megjelent a Jó egész- ség l. évf.-ának 1—2. számában.)

A sárosva'rmegyei kivándorlásról. 359—365 1. Budapest.

1902. (Megjelent a Magyar orvosok és természetvizsgálók

Bártfán tartott vándorgyűlésének történelmi vázlata és mun- kálatai c. műben.)

Die Auswanderung aus Ungarn. Beitráge zur Statistik und topographischen Verteilung der Auswanderung. 17—451.

Budapest. 1902. (Megjelent a Bulletin de la Société hongroise

de géographie XXX. köt.—ében.)

ldegenforgalmunk kérdéséhez. 4—11 1. Budapest.

(Megjelent a Turisták lapja XV, évf.—ában.)

Lakás és egészség, Budapest. 1904. (Megjelent a Jó egész- ség Ill. évf.-ának 2. számában.)

Népünk foglalkozása az 1900. évi népszámlálás világítá- sában. 230—238 1. Budapest. 1904. (Megjelent a Huszadik század V. évf.—ának 9. számában.)

Lakásügv és telekspekula'ció. Budapest. 1905. (Megjelent a Pesti napló 1905. évi 355. és 360. számában,)

Sur les bases d'une ezacle statistioue des migralions.

mit—'mi! 1. La Haye. 1905. (Megjelent a Bulletin de l'Institut

international de statistitjue 24. köt.-ének 1. íüzetében.)

A budapesti népszámlálás. Válasz B. A. úr levelére.

Budapest. IBM. (Megjelent a Pesti napló 57. évf.-ának 132.

számában.)

1901.

'k- 1 térkép.

(Megjelent a Földrajzi közlemények XXX.

1903,

46*

10. szánt

A keletindiai népszámlálásról. 40—62 1, Budapest. 1906.

(Megjelent a Földrajzi közlemények 34, évf.-ának 11. szá—

mában.)

A lakás és egészség. lot—107 1. Budapest. 1906. (Meg—

jelent a Jó egészség naptára Ill. évf.—ában.)

A magyar kivándorlás 1905—ben, Budapest. 1906. (Meg—

jelent a Budapesti hírlap 1906. évi 96. számában.)

A rákhalandóság Budapesten. 259—260 ]. Budapest.

1906, (Megjelent a Jó egészség V. évf.—ának 23. számában,) Beszéd Kőrösi; József teme'esén a Kerepesi—ut melletti sírkertben 1906 jún, 25. 497—498 ]. Budapest, 1906. (Meg- jelent az Akadémiai értesítő 19U8. évi ZOU'MZOI, számában.) Budapest fejlődése az utolsó öt évben. Budapest. 1906:

(Megjelent a Budapesti hírlap XXVI, évf.-ának Jun. (S,-i

számában.)

Budapest jövője, BudapesL napló 1906, évi 151. számában)

Budapest népessége. Budapest. 1906, (Megjelent a Buda—

pesti hírlap XXVI. évf.—ának 27. számában.)

Jelentős az 1906. évi nénszamlu'lds vegleges eredményei—

ről. IIS—115 ]. Budapest. 1905. (Megjelent a fővárosi Statisz- tikai havi füzetek XXXIV. (NL—ában.)

Kivdndorlzis Budapestről. Budapest.

Magyarország 1906. évi 195, számában.)

A kivándorlásról tartott beszéd, 42—52 1. Budapest. 1907.

(Megjelent az Országos gazdasági egyesület ankótje irataiban.) Budapest lakásvismnuai ili világításban. Az 1906, évi népszámlálás eredményei alapján. 19—33 1. Budapest. 1907.

(Megjelent a Fővárosi közlemények It statisztika és közigaz- gatás köréből I. évf.-ában)

Budapest nénességűnek társadalmi ráteme'se. 177—190 1.

Budapesti 1937. (Megjelent a Földrajzi közlemények XXXV.

köt.-ének 5, fiizetében.)

Joseph de Kőrősu. 150_154 l. Lonilres, 1907. (Megjelent

a Bulletin de l'lnst'tut international de statistioue 16.

köti—ének 1. füzetében.)

Ix'iuándorldsunkról. til-27 ]. Budapesti 1907. (Megjelent

a Magyar szövetség IV. évf.—ának 2—3. számában.)

Kőrösu Jozsef emlékezete. 3—9 lt Budapest. 1907. (Mee—

jelent a Fővárosi közlemények a statisztika és közigazgatás köréből 1907. évi 1. számában.)

Olvasdinkhozt 1—2 1. Budapest. 1907. (Megjelent a Fő—

városi közlemények a statisztika és közigazgatás köréből li évf.—ában)

Adatok a dra'gamin kérdéséhez. l. A lakásbérek, 104—

112 l. II. Az élelmieikkek árai. 197—203 l, Budrmest. 1908.

(Megjelent a Városi szemle l. évf.—ában.)

A nemzetközi statisztika a városi közigazgatásban. 38——

48]. Budapest. 1908. (Megjelent a Városi szemle l. évf-ában.) Kőrösi] Jozsef emléke.-ele. 41W491_ Budapest. 1908.

1906. (Megjelent a Pesti

1906. (Megjelent a

(Mezíe'ent a Földrajzi közlemények XXXVI, köt,—ének % füzetében.)

Projet d'un Annunire de la statistioue internationale des grandes vüles. 12'_129 !. Copenlingue. 19ll8t (Megjelent a Bulletin de 1'Institut international de statistiouc 12.

köt,—eben) ,.

A liudanesli lidziulojfion stotisriilcdiu. Zil—236 l. Buda—

pest. 1909. (Megjelent a Városi szemle Ill. évf.—ában)

A luimssdnköte'sek Budapesten, (úl—4558 14 Budapest. 1909.

(Megjelent a Városi szemle ll. évf.—ában.)

A városi sto/isztika szerverifsr. 486—497 1. Budapesti 1909, (Megjelent a Városi szemle Hi. évfxábanj Más kind.

39—55 ]. Budapest. 1909. (Monje'ent a Magyar városok orszá-

gos kongresszusának iratai l. köt.—ében.)

Budapest die ji'ingste Grosstadt Elli'OlMlS. IDO-"52 l, Ber-

lin. 1909. (Megjelent az Archiv für Volkswohlíabrt II.

évf.-ában.)

Die Grundlagcn der Mortnlih'ilsstatisiik lliworns. (it'——

660 l. Wien. 1909. (Megjelent a VI. lnternat. Kongress für

Versiehernneswissenschaft iratainak Il, köt.—ében.)

A drrigosa'gról. 193—197 1. Budapest. 1940, (Megjelent a Munkásűgyi szemle I. évi,—"mok 6. számában.)

Volksu'ihlung, Budapest, 1910, (Megjelent a Neues Pester

Journal 1910. évi dee. Zs.—i számában.)

Újabb jelenségek Budapest i'uiimscdv'sében. 3340—351 l.

Budapest. 1911. (Megjelent a Városi szemle IV. évf.—ában.) Vu'rosm'nlc népességének alakulása 787—4910—ig. 4633-—

492 ]. Budapest. 1911. (Megjelent a Városi szemle liV.

évf.-aban.)

A Nemzetközi statisztikai intéret hágai ülésszaka. 916"

9241. Budapest. 1912. (Megjelent a Városi szemle V. évf.—ában.) Die Beiiölkerungsenlwicklimg der ungarischen Sir'idte.

334—35-4. BIO—821 l. Budapest. 1912. (Megjelent az Ung.

Rundschau für historische und soziale VVissenschaft'en !.

évf.-ának 2. és 4, számában.)

—— 722 —— 1941

Die wiríschaítliche Bedeutung der ungarisr/tcn Donna.

65—68 1. Berlin. 1916 (Megjelent a Deutschland VLL évit—ának 16. számában.)

Magyarország népesedési (demo rafíai) allapotu. 161—

182 l. -l— Vill tábla. Budapest. 1918. Megjelent Lóczy Lajos:

A magyar szent korona országainak földrajzi stb. leírása 0.

munkában.)

A demogrofia szerepe a földrajzi kutatásokban, tekin- tettel az Alföld tudományos kutatásának feladataira. 122—

127 1. Budapest. 1922. (Megjelent a Földrajzi közlemények

50. köt.—ének l———5_ füzeteben.)

Az ötvenéves Budapest. Budapest.

Magyarság 1923. évi 260. számában)

Budapest ötven éve. 15—--24 1. Budapest. 1923. (Megjelent Matolay Viktor dr.: Székesfővárosi útmutató az 1923. évre e, műben.)

Burgenland osztrák uralom alatt. Budapest. 1923. (Meg—

jelent a Magyarság IV. évf.—anak 185. számában.)

Grönland népessr'ge, SSH—92 ]. Budapest, 1923. (Megjelent a Földrajzi közlemények 51. köt.—enek 7, füzetelien.)

Lakásbó'ség vagy lakáshiány") Budapest. 1923. (Megjelent a Magyarság 1923. évi 185. számában.)

La stutistíoim de la proprie'te' de maison de Budapest.

18—-—38 _l. Budapest. 1923. (Megjelent a Revue de la Société

hongroise (le statistiuue I. évf.—ának 1. számában.)

Annexe du Ranport relatif () I'Annuaire slatisiinue des grandes villes. 8—M1r1l. Rome. 1924, (Megjelent a Bulletin ([uotidien de la XVle session de l'lnstitut international (le

statistinue 4. számában.)

Essni sur les principes fondumoniaum de la statistioue des nationalile's. 18—w25 1. Budapest. 1924 (Megjelent a Revue de la Société hongroise de statistiuue Ill. évf.—ában.)

LlAnnum're statisliaue des grandes villog, Bull—392 !. La Haye. 1924. (Megjelent a Bulletin (le l'lnstitnt international de stautlstiaue 21. köt.—ének ll. fiizetében.)

Stotisli'k des Hauslvesilres. I, Ziele und Aufmhen zler Statistik (les Hausbesitzes. Ill llie hislierigen i.eistunern und der heutige Stand iier Stalistik des Hausbesitzes. IH. Die Ergelmisse der Budapester Slatistik des l'lanseigentimn 81 113 l. Tübingen. itt?—l' (Megjelent az Allgemeines statis lRChPS

Archiv XIVA köti—eben)

A budapesti korse'gi mílnsrldsolc. 129-—-138 !. *l— 1 terkep, Budapest, 1925, (Megjelent a Magyar statisztikai szemle ill.

évf.—ának 5—6. számában.)

A statisztikusok nem.-etközi nagyguűliise Itrímdlian. lándzr pest. 1925. (Megjelent a Magyarság 1926. évi okl. (l.—i szá—

mában.)

A ivzindormozgalom jelent/igája Budapest nepesseminek mzarupodo'sdlian. 169————185 ]. Budapest. 1925. (Megjelent a Földrajzi közlemények 1925. évi Simli—(li számában.)

Az vlsmkitott Nuugotmaguarorszdg. zwr- 2 1. Budapest 1925, (Megjelent a Magyarság évkönyve 1925. évi köt.-ében.) Rudanest (ils Fremdenstndt. Basel. 1925. (Meűielent a National Zeitung Die Schweiz und Ungarn e. külön szá—

mában.)

Die Bednuiung der Wo:iderlieuicmmg im Wuelislum o'er Beuölkcrnng Budapests. 185*187 1. Budapest. 1923. (Megjelent

a Földrajzi közlemények 43. köt.-ében.)

Magyar községi statisztika. Budapest.

a Városok lapja 1925. évi 19v'20. számában.)

Több cikk (is aprobb tanulmriuii a stati—rrtlku köreliől"

llutlupest. lmi—19215. (Megjelent a Révai nagy lexikona kiilön'

böző köt.-eiben,)

Vdoot (írt a statisdikusok nildokongressrusu. Budapest.

1925, (Megjelent a Magyarság 1925, (svi okt. 13.-i szamaban.)

Budapes! népessége 1995 im'gv'n, film—59 !. Budapest, 1923.

(Megjelent a Magyar statisztikai szemle IV. évf.-ának 2. Szá—v mában.)

Budapest utolsó öt évi fejlődése. Budapest- 1928. (Meg'

jelent a Magyarság 1926. évi febr. 7.—i számában.)

Dr Ladislos Budai), Néerologie. BOT—Willt l. Rome. lillt'í (Megjelent a Bulletin de l'lnst'imt international de statistione 22, köt.-enek 1. füzetélien)

L'Acade'mic hongroise et la statistiouv nationale. 173-

229 1. Budapest, 1925. (Megjelent a Revue de la Société hon.

groise de statistíoue IV. évf.—ának 3—4. szá ibanl

L'Annuaire slutislioue dos grandes villnsi lott—ille, 274— ' 279 li Rome. 1926. (Megjelent a Bulletin de l'lnstitut inter—

national de stiirtístiijue 224 köt.—ének I.. ll. füzeteben.) Ungarische Kommunalsiatislik, Wien. 1926. (Megjelent a Zeitschrift für Kommunalwirtsehaft 1926. évi 4. számában,) A statisztika szerepe a városi igazgatáslimz 48 466. 91—

102. 824—836 1. Budapest. 1926._ 1927. (Megjelent ll Városx szemle XII. és XIII. évf.—ában.)

19213. (Megjelent a

1925). (Megjelent

lO. száni

A: elcsatolt Feluide'lc kivándorlási mozgalmai, 33444421:

SOS—site ]. Budapest. 1927. (Megjelent zi Magyar statisztikat szemle V. évf.—ának 5. es 64 számában)

Die Statistik im Dienslc (ter Baupolitik. Ein Beítrag _zur Bou- lll'lll Wolinstzitistik in Budapest. 37——-lt3. titi—78 l. Wien.

1927, (Megjelent fi Die llaupolítik H'. évf.—ában.)

lffiorts internatioimur dans le domaine de la statistioue des vill . Hitt—168 ]. Budapest. 1927. (Megjelent a Revue de la Société lmngroise de strltislioue Y. évf.-ának 2. szá—

mában.)

io'ki mulni/ító a Magyar slotisjikai társaságnak a:

elmflusok ils (inni;ilkossiiook iiíi'oiiitlian tartott nagz) (ir/eke:—

lete'n. %n meset. 1927. (M ejelent a Magyar Statisztikai tár—

sas kiall inylti 3, szán im.)

Statisrtikusok itllrun Kairó fele. Budapest. 1927. (Meg—

jelent :! Magyarság 1927. évi (lee. Bit—i számában.)

Videki no'rosaink e's a: *ilegei'zíoroalom. 143—"445 l. Buda- pest. lSl'lT. (Megjelent zi Vai—osok lapja XXII. éri.—ának 15)—

16. szánu'iban.)

*A Á'eliiretkiiri stntísriikni intem! Kairó/van, Budapest.

1923, (Megjelent a Magyarság 1928, évi jon. 54-i számában.)

.t sioiisdilci ?]; kairói iiogiioi/i'ilrise, Budapest. 1928.

(Megjelent zt Mogwarság 1928. évi jon. 13.-i számában.) (;omlotolol; o Nemzeti; 1* stutis:likai intázoiröl, 33.5_

240 l. Budapest. 1928. (Megjelent a gyar statisztikai szemle VI. évf. ának il. . nállam.) lirzineí kinti, is. 1 —9 l. Budát—

pest. 19, 4 (Megjelent a Journal de la Société liongroise de stlitistttjue X'l. (évf.—ának l. szz'nnzinzin.)

(apport sur les travaux de l'llnnuaire statisliuue des grandes iii/les. 52 Itt?—169 1. Le (Zaire. 1928. (Megjelent a llullelln lle l7lnstitnt international tle stzttistíoue ZS—

kötl-enek l.. ll. Iiizetelmn.)

leg/et m a statisrtilcnsnk nammui'tldst'. Budapest, 1928.

(ll'legjelent zi Magyarság 1928. évi jan. lő.—i számában.) ll'olrmingszverlu'ilti (? unit socialp, Sehichlimg. Versuch einer M'Y—lllltlllt ziogtpliio 189 2351. Tübingen. 1928.

(Megjelent az ; etemeines stntistiselies Archiv 18. köt.-ének

Il. számában.)

Wohmznosnvrliilltnísse unil soziatc Schiclitimg. (Válasz ll. Dreydorti eszrevetelem, 81—82 l. Leipzig. 1928. (Megje—

lent a Bat lies stotistisches Zentmlblatt XXI. évi,—ának 5 43. számolmn.)

A német stutisniknsok 1929. n'oi kölni ta'rmmlztsai. 680—

693 l, Budapest. 1929, (Megjelent zi Magyar statisztikai szemle

Vll, évf.-ának 6. számában.)

A Nem.—etközi statisztikai intezet varsói illessmkardl.

1185-4189 1. Budapest. 1929. (Megjelent a Magyar statisz—

tikai szemle VII. évf.—ának 11. számában.)

Az idegenforgalmi staiisrtika problémái. Hill—11461.

Budapest. 1929. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle VH.

évf.—ának 11. számában.)

La statistione de l'liabitation a Budapest, son organisa- tion, son développement et ses me'thodes. IIS—182 1. Buda- pest. 1929. (Megjelent a Journal de la Société hongroise de statistiaue Váll. évf.—ának 1———2, számában.)

Les problemes de la statistiaue a'a tourisme. ($$$—%O, ].

Budapest. 1929. (Megjelent a Journal de la Société hongroise de statistinue VH. évi,-ának 4. számában.)

L'Instiiut international (le stotistioae () Varsovie. De la Session de l'tnstitut en général. 600——60'7 ], Budapest. 1929.

(Megjelent a Journal de la Société hongroise de s'tatistiuue VII. évf.-ának 4. számában.)

Budapest helyrete a nemzetközi idegentorgalomban. 21——

22 1. Budapest. 1030, (Megjelent a Városok lapja XXV.

évf.—ának 1—1—2, számában.)

Elnöki megnyitó beszédek a Magna)— statisztikai társaság III—VIII. ünnepi ülésein, Budapest. 1925—4930. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle Itt—VIM. évf.-ában; franciául a Revue illetve a Journal de le Société hongroise de statistigue

Hit—VIII. évf.-ában.)

Rapport sur les travaux de l'Annnaire statislioue des grandes nilles. 14-M1Sl l. Varsovic. 1930. (Megjelent a Bulletin de l'lnstitut international de statisticjue 24. köt.—ének Ill.

füzetéhen.)

A Központi statisrtikai hivatal hatvan éves fennállása:

388—390 !. Budapest. 1931. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle IX. évf.—ának 4. számában.)

A meteorológia a statisztikában. Plö—149. 173—1'74 1.

Budapest. 15331. (Megjelent az Időjárás XXXV. évf.-ában.) A születések csökkenése és népmozgalmunk újabb fejle-

ményei. 1—24 !. Budapest. 1931. (Megjelent a Magyar statisz- tikai szemle IX. évf.-ának 1. számában.)

Elnöki megnyitó a Magyar statisztikai társaság közgyű—

lésén. Budapest. 1931. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle IX. évf.—ának 4._ franciául a Journal de la Société hongroise

de statisrigue IX. évf.—ának 2—3. számában.)

—— 723 —— 1941

Hungarian migration of modern times, till—439 1. New York. 1931. (Megjelent az International migrations II.

köt.—ében.)

La díminution des naissances et I'allure récente (ln

mouuement de la population en Hongrie, 6—48 1. Budapest.

1931. (Megjelent a Journal de la Société hongroise de sta—

tistitxue IX. tvt-ának !. számában.)

Les l'tZCPl'tSCtllClllS de la population en Hongrie sons Joseph II. üst—4787. 201W247 1. Budapest. 1931. (Megjelent fl Journal (le 151 Société hongroise (le stzitistimie IX. évf.—ának 2—3. számában.)

L'ntilisation lies observations me'liiorolonioims par la staiistione oificielle. 15 !. Madrid. 1931. (Megjelent a Bulle—

fin (le Ftnstitut interinitional de statistiaue XXVJ. köt.-ének

2. tüzetelien.)

Il, '.l "sei magyarországi nensrámltillísai, till:—134 1. Bu-

danest,19_l. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle IX.

ért,—ának , számában.)

Ne'ps:iimliilttsuink (! földraj:í kutatás szolgálatában. 49——

56 !. Budapest. 19314. 'émet kiad. is. 102————1'05 1. Budapest.

1931, (Megjelent a Földrajzi közlemények 59, köt.-ében)

]te'gi soproni statisrliknsok. 618 62—i 14 Rutlatnest. 1931.

(Megjelent a Magyar statisztikai szemle IX. évf.-ának 6. szá—

mában.) Francia kintL is, 373———383 l. lludfmest. 1931, (Meg-

jelent a Journal (le la Société hongroise de statisticiue IX—

évfnánnk 2 3. számában.)

Sopron mlpesseorfnek fejlődése és (is "etetele. 407—453 !.

Budapest. 1931, (Megjelent a Magyar statisztikai szemle IX.

évf.-ának 5 számában.)

Kősze magyarsága Kőszeg. 1932. (Megjelent a Kőszeg és vidéke 332, évf.-ának 22, s álmában,)

Kőswo mipcsseoenek fejlodese és o'ssrctiitele. 81—104 1.

Budapest. 19132, (Megjelent a Magyar statisztikai szemle X.

évf.—ának 2. számában.)

A: elcsatolt Felvidék u'ialvb kivándorlási mozgalmat. 72——

itt) 1. —l— 2 grafikon, Budapest. 1933. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle XI, évf.—ának 2, szinnálmn,) Francia kiad.

is, 282—32'3 1. Budapest. 1932. (Megjelent zi Journal de la Société hongroise (le stntistitme Xi évf.—ának 3. számában.)

Der Begriif des stotislik. 40—46 ].

l'Institnt

mában.)

..

,,Fremo'en in der La Haye. 1933.

international de

_ Fremtlel'merlfcltrs-

(Megjelent a Revue (le statistioue I. évf.—ának 3, szá-

Les re'cents proord's de la slatistionc internationale des

grandes vittes. 263—280 ]. Budapest, 1933. (Megjelent a Jour—

nal de la Société liongroise de statistioue Xl. évf.-ának 3—4.

számában.)

Pest város népessége az 1771——1781. évben, 153-w—16t0 l.

Budapest. 1933. (Megjelent a Magyar stilisztikai szemle Kill.

évf.—ának 3. számában.)

Villas: ,,A nemzetközi vándor-mozgatom statisztikai fel—

vételéről" cimű Itönyvismerleir'sre. Kovrig Béla ismertetése.

229——23tl ]. Budapest. 1933, (Megjelent a Közgazdasági szemle 57. évf.—ának 3. számában.)

Contributions aux guestions de source et de méthode de la stotistioue historione hongroise. 11—39 1. Budapest.

1934. (Megjelent a Journal de la Société hongroise de sta- tistigue XII, évf.-ának 1-———2, számában.)

' Népünk jövője. Budanest. 1934. (Megjelent a Nemzeti figyelő 1934. évi 24. számában.)

Sopron lakitsoiszonnai a 18. szárad kö:eoén. mm)—10321.

Budapest. 1934. (Megjelent a Magvar statisztikai szemle XII.

évf.—ának 12. számában.)

Szervezeti reformok a Nemzetközi statisztikai intézetben.

527—531 ]. Budapest. 1934. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle XII. évf.—ának 6. számában.)

Eau alföldi falu nepesse'oi vismnyai II. József korátgan:

753—760 1. Budapest. 1935, (Megjelent a Magyiir statisztika!

szemle XIIII. évf.-áliak 9. számában.)

Jászberény) népessége és társadalmi uis:onuai II. József

korában. 1—1! 1. Budapest. 1935. (Megjelent a Magyar sta-

tisztikai szemle XIII. évf.—ának 1. számában.)

Kecskemét népessége és társadalmi nisronyai II. József korában, 369—881 1. Budapest. 1935. (Megjelent a Magyar statisztikai szemle XIII. évf.—ának 5. számában.)

Népességünk földrajz: vonatkozásban. %9—278 l. Buda—

pest. 1935, (Magyar-nemet.) (Megjelent a Földrajzi közlemé- nyek HB. köt.—ének SWIO. tüzetében.)

Re'flexions sur la sociographie des maisons et togemenls.

12 1. La Haye, Budapest. 1935. (Megjelent a Bulletin de llllnstitut international de statlst'iaue 28. köt. ének LI. tüzelé—

ben és a Journal de la Société hongroise de stratistiuue 1935.

évi 1—2. számában.)

A soproni részházalc.

pest. 1936. (Megjelent a 3. számában.)

5 melléklettel.

Városi szemle

Mil—422 [. Buda-

XXH. évf.—ának