Thirring Gusztáv, a társadalomstatisztikus

(1)

THlRRlNG GUSZTÁV, A TÁRSADALOMSTATISZTIKUSale

DR. DÁNYI DEZSÖ

Thirring Gusztáv neve a köztudatban elsősorban a demográfiához és a városi

statisztika organizációjához kapcsolódik.

Nem kétséges. hogy ezen a téren — hazai és nemzetközi viszonylatban is — ki—

emelkedő érdemeket szerzett. Széles körű érdeklődése azonban a társadalom egyéb jelenségeinek, folyamatainak elemzésére is kiterjedt.

Nagyságrendileg talán nem mérhető össze az oktatási és egészségügyi, to—

vábbá a lakásstatisztika terén végzett munkássága demográfiai vagy történeti jel-

legű munkáival, de emberi magatartása, szociális érzékenysége és kritikai szelleme kétséget kizáróan kidomborodik a társadalomstatisztika ezen ágaihoz tartozó mű—

veiből.

Thirring Gusztáv különös gonddal és odaadással művelte az oktatási statiszti—

kát. Elsősorban neki köszönhető. hogy a fővárosi statisztikai évkönyvekben 1894—től kezdve részletes adatokkal rendelkezünk az összes budapesti iskoláról. A statisztikai évkönyvekben közzétett táblázatai ugyanis kiegészítették a ciklikusan megjelenő ok- tatási statisztikai publikációkat, mert a községi iskolák adatain kívül tartalmazták

az állami, az egyéb közületi és a magániskolák adatait is.

A század utolsó évtizedének elején sürgető javaslattal fordult a Fővárosi Ta—

nácshoz. A tanügyi igazgatás gyakorlati igényeinek kielégítésére teljes és évenkénti rendszeres oktatásügyi statisztika készítésére és közlésére kérte a Tanácsot. A Ta- nács jóváhagyása alapján keletkeztek a Fővárosi Statisztikai Hivatal, Thirring Gusz—

táv által írt és szerkesztett közoktatási statisztikái. Ezek a magyar és német nyelvű kiadványok igen alaposan, nemegyszer egy-egy iskolát részletező táblázatokban foglalták össze a főváros oktatási helyzetének legfontosabb adatait. nem hagyva ki a tanulók demográfiai jellemzését, iskolai előmenetelét, egészségi állapotának le- írását. az ismétlésre utasított tanulók számát, valamint az ismétlés okát sem.í

Thirring Gusztáv különös alapossággal elemezte a tanulók szociális származá—

sát, születési helyét, valamint a szülők születési helyét. Rámutatott arra, hogy bizo—

nyos társadalmi osztályok, rétegek. sőt egyes nemzetiségek vagy vallásfelekezetek előszeretettel járatják gyermekeiket egy bizonyos típusú iskolába. Arra is felhívta a

figyelmet, hogy a leánygyermekek szakoktatását egyetlen iskolatípus sem látja el

megfelelően. Örömmel állapította meg, hogy a főváros iskoláinak, tanulóinak, tan—

' Dr. Thirring Gusztáv születésének 129. évfordulója alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal és Sop—

ron város Tanácsa által Sopronban. 1981. május 26—án rendezett tudományos emlékülésen elhangzott elő—

adás.

1 Budapest közoktatásügye az 1905/1906. tanévben és a községi iskolák statisztikája, 1828—1907. Budapest Székesfőváros Statisztikai Közleményei 39. Budapest. 1908. 58, 107. old.

(2)

DR. DANYI: THIRRING GUSZTÁV

899

erőinek száma közel kétszer gyorsabban növekszik, minta lakosok száma. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a ,,szegényebb néposztályok" gyermekei már nemcsak az elemi iskolát végzik el, hanem egyre többen látogatják a szakiskolákat is.

Megsejtette. hogy ez a nagy tanulási hullám elsősorban a vidékről fővárosba köl-

töző, sokszor még a vidéken született generációk feltörekvését, emberi és kulturális

színvonalának emelkedését jelzi.

Engedelmeskedve történeti érdeklődésének, feldolgozta a főváros 100 évre visz-

szamenő oktatásügyének statisztikáját is. Ez az idősor úgyszólván páratlan a magyar iskolaügy történetében egyrészt folyamatossága, másrészt teljessége miatt.

Thirring Gusztáv azonban nemcsak az oktatásügy fejlődését regisztrálta, bíráló megjegyzéseket is tett; többek között arra is felhívta a figyelmet, hogy az érvény- ben levő jogszabályoknak megfelelően a fővárosban mégegyszer annyi óvodát kel—

lene létesíteni, mint amennyi működik. ... .. hogy a főváros területén oly gyermek, aki vagy otthon. vagy valamelyik kisdedóvó intézetben kellő gondozásban nem ré—

szesülne, egyáltalán ne találtassék."2

A magyar oktatásstatisztika történetében a Fővárosi Statisztikai Hivatal törekvé- seít általánosságban úttörőnek kell minősíteni. Ez jórészt Thirring Gusztáv tevé—

kenységének tudható be és nem kevésbé a korabeli gazdasági és társadalmi vi—

szonyok, valamint az oktatásügy közötti kapcsolat kutatásának.

Az iskola és a gyermek összekapcsolódik Thirring Gusztáv munkásságában. A millennium évében mint a Közegészségügyi Intézet választmányi" tagja pályaművet írt a főváros gyermekegészségügyi viszonyairól.3 Ebben a kitüntetett műben 20 éves statisztikai sorok alapján elemezte a főváros gyermekhalandósági valószínűségeit, különös részletességgel a csecsemőhalandóság alakulását. A törvényes élveszülöt—

tek halandósága azonban szokatlan arányokat mutatott a fővárosban, nagyobb volt, mint a házasságon kívül születetteké.

Az általános ismeretekkel ellentétes adatok Thirring Gusztávot arra késztették, hogy tovább kutassa ennek a jelenségnek az okát. Bebizonyította, hogy a budapesti törvényes élveszülöttek halandósága azért nagyobb, mint a házasságon kívül szü—

letetteké, mert a fővárosban született, de a vidékre dajkaságba kiadott csecsemők halandósága torzította el az arányokat. Kutatásai során öszegyűjtötte a főváros és a főváros körüli 40 faluba kihelyezett, dajkaságba kiadott csecsemők adatait. Megle- petéssel tapasztalta, hogy 1894—ben több mint 3000 dajkaságba kiadott csecsemő szerepelt a hivatalos listákon. Nem kísérhette végig — a korabeli viszonyok között — a dajkaságba kiadott csecsemők sorsát, de felhívta a figyelmet — az előbb idézett adatok alapján — ,,az angyalcsinálás" valószínű nagyságrendjére. Thirring Gusztáv- nak ez a közlése feltehetően az egyetlen magyar forrás a dajkaságra kiadott cse- csemők számáról, és csak a francia demográfiai irodalom hasonló tárgyú írásművei—

vel vethető össze.

A gyermekhalandóság okait is bemutatva, részletezte mindazokat az intézke- déseket, amelyek a gyermekegészségügy előbbrevitelét voltak hivatottak szolgálni.

Az adatok és a jogszabályok mérlegelése után bíráló megjegyzésekkel foglalta ösz—

sze értekezését. Keményen megrótta a korabeli magyar államot. A magas csecse- mőhalandóság joggal késztette annak megállapítására, hogy ,,Az államnak szaki- tania kell eddigi passzivitásával; nem nézheti továbbra is fenséges nyugalommal, miként vész el az ország legdrágább tőkéje: az emberélet s ebből a jövő reménye:

(: gyermek." Sürgette a fővárosban állami kórház létesítését ingyenes gyermekgyó-

2 I. m. 2. old.

3 Budapest gyermekegészségügyi viszonyai. Az Országos Közegészségügyi Egyesület pályadijával kitün- tetett mű. Budapest. 1896. 45 old.

(3)

900 DR. DÁNYI DEZSÓ

gyitó osztállyal, hogy ,,. . , a tömérdek beteg gyermek, ki eddig a szegénységgel küz- dő szülők egészségtelen s piszkos lakásain sínylődik. . . egészséges elhelyezés és kel—

lő orvosi ápolás mellett az életnek megmentessék."4

Szeretném hangsúlyozni. hogy Thirring Gusztáv ezeket a sorokat nem mint ma- gántudós irta le, hanem mint a Fővárosi Statisztikai Hivatal aligazgatója, a kora-

beli igazgatási apparátus egyik szakmailag megbecsült vezetője.

A lakáskérdés, a lakásstatisztika vissza—visszatérő témája Thirring Gusztávnak.

A millennium előestéjén. amikor Budapesten sorra épültek a nagy bérházak. és mégis válságos lakáshelyzet alakult ki, megirta ,.A fővárosi szegény néposztályok lakásai" cimű tanulmányát, amely, mint a bevezetőjében maga is mondja: ..a nyo—

mor statisztikája".5 Az 1891. évi népszámlálás adataiból kiindulva — Kőrösyvel

együtt -—, majd az 1893. évi budapesti lakásstatisztikai felvétel adatait felhasználva.

Gerlóczy alpolgármester javaslatainak támogatására, végül pedig önállóan is. igen mélyreható elemzést adott a főváros korabeli lakósviszonyairól.6 Mindenekelőtt azt állapította meg, hogy a lakások túlzsúfoltsága és a népesség szegénysége szorosan összefügg. Ha mindazokat a lakásokat, amelyekben az egy lakható részt (szo—

bei—konyha) 4 főnél több személy lakja, zsúfoltnak tekintjük, akkor Budapesten 1893—ban közel minden nyolcadik lakos túlzsúfolt lakásban élt. azaz a lakásstatisz—

tikai felvétel értelmezése szerint ennyi volt a szegények aránya.

A továbbiakban arra mutatott rá. hogy minél nagyobb a szegénység, annál nagyobb a háztartásban élő idegen, a családhoz szorosan nem tartozó elemek ará- nya, és annál nagyobb a háztartások létszáma is. Kiemeli. hogy minél kevertebb — azaz sokféle elemből álló — valamely háztartás. annál zsúfoltabb lakásban lakik.

Mai kifejezéseinket használva tehát szoros összefüggést mutatott ki a háztartások struktúrája és nagysága, valamint jövedelmi viszonyai között. Thirring Gusztáv ugyanis cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy a jövedelmekhez képest magas —— sok—

szor uzsorajellegű -— házbérek kényszerítették a családokat idegen elemekkel való bővülésre, a lakbérköltségek megosztására, nem pedig a fővárosi lakásállomány.

Ha a korabeli napszámos szoba—konyhás lakásban kívánt volna élni családjával.

akkor jövedelmének egyharmad részét házbérre költötte volna. Ilyen körülmények között szinte magától értetődő, hogy a lakásokba másokat (olbérlőket, ágyrajáró-

kat) is befogadtak. csak hogy lakbérköltségeiket csökkenthessék.

A zsúfolt lakásokban minden tizedik lakónak volt önálló — egyedül használt — ágya, a többiek másod—harmadmagukkal együtt aludtak egy ágyban, és nem egyszer 2—3 köbméter légtér jutott csak egy személyre. Thirring Gusztáv tartózkodó stilusban a tényeket írta le a korabeli budapesti lakáshelyzetről, nem titkolta azonban, hogy gazdasági, szociális és morális szempontból mennyire veszélyesnek és el- ítélendőnek tartja ezeket az állapotokat. A lakáskérdés rendezését súlyos feladat—

nak tartotta. Úgy vélte, hogy megoldása összefügg a közgazdaság legsarkalatosabb feladataival, a jövedelem és a munkabér kérdéseivel, valamint a munkások szoci—

ális törekvéseivel.

A lakáskérdés társadalmi és gazdasági problémáit más írásaiban is összekap—

csolta. Tanulmányt írt a lakás— és az egészségügyi politikáról. a lakbérviszonyokról

és a drágaságról. valamint a telekspekulációról.7

4 Budapest gyermekegészségügyi viszonyai. 44. old.

5 A fővárosi szegény néposztályok lakásai. Adalék a nagyvárosi háztartások összetételének ismeretéhez.

Közgazdasági és Közigazgatási Szemle. 1894. évi 8. sz. 872—891. old.

** Budapest főváros 1891—iki építkezéseinek statisztikája. Főváros! Statisztikai Havifüzetek. 241. sz. 1891.

220—236. old.

7 Lakás és egészség. Jó Egészség. 1904. évi 2. sz. 9—11. old.; Lakás és telekspekuiáció. Pesti Napló.

1905. évi 355. sz. 8—9. old. és 360. sz. 7—8. old.: Adalékok a drágasóg kérdéséhez. 1. Lokásbérek. 2. Az élel- micikkek árai. Városi Szemle. 1908. évi 2. sz. 104—112. old. és 3. sz. 197—203. old.

(4)

THIRRING GUSZTÁV

901

Az első világháború előtt még egyszer alkalma nyílt a fővárosi lakáshelyzet tü- zetes elemzésére. Erre elsősorban az adott módot. hogy a népszámlálás kérdőpont- jai közé Thirring Gusztáv javaslatára felvették a lakás méretének, a háztartásfő tár- sadalmi állásának. a háztartás típusának. valamint a lakás bérének adatait. Ezeket az adatokat egybevetve megdöbbentő kép alakult ki a fővárosi lakáshelyzetről: ,,E táblázatok beszédes tanúi népességünk életviszonyainak —- írja Thirring Gusztáv —, melyekről —— sajnos — nagyon komor, sokszor egyenesen megdöbbentő képet tárnak elénk. De éppen azért, mivel kérlelhetetlenül feltárják a nagy bérpalotákon és a kis gunyhókon belül honoló nyomort, remélhetjük, hogy figyelemben fognak részesülni azok részéről, kiktől hivatásuknál fogva fővárosunk közviszonyainak javítását kell

várnunk, és lehet remélnünk."8

Az első világháború után. majd pedig a huszas évek közepén, pályadíjnyertes munkájában ismét foglalkozott a fővárosi lakáshelyzettel.9 Adataiból, elemzéseiből egyértelműen kitűnik. hogy 1880-hoz viszonyitva lényeges javulás nem következett be. Az ágyrajárók és az albérlők száma ugyanis ugyanolyan arányban növekedett, mint az össznépesség száma, a konyha nélküli lakások aránya sem változott, és elsősorban a munkásság és a szegény néprétegek lakásviszonyai váltak mostoháb-

bakká.

Már a lakásstatisztikai értekezések és pályázatok során is, de a népszámlálások közzétételekor is felmerült Thirring Gusztávban a háztartások. a népesség gazda—

sági—társadalmi ismérvek alapján megragadható osztályozásának. rétegzésének gondolata.

A háztartásokat elemeik struktúrája szerint családi, valamint agglomerált ház- tartásokra bontotta. Az előbbiek között megkülönböztetett homogén és heterogén háztartásokat, majd a háztartásokat alkotó elemeik szerint még további altípusokra bontotta. Ezeket a típusokat egybevetette a háztartásfő foglalkozásával, (: lakott lakások nagyságával, bérével, sőt azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy egy—egy ti- pusban mennyi a kiskorú gyermekek száma. Elemzései nemcsak a korabeli lakás- viszonyokról nyújtanak sokoldalú áttekintést, hanem alapját képezik a második vi- lágháború után kibontakozó háztartás- és családstatisztikának, a demográfia egyik legújabb ágának. A háztartások tipizólása vezette el Thirring Gusztávot a lakosság több ismérv szerint kialakítható rétegeinek kereséséhez. Thirring Gusztávnak kö—

szönhető a magyar társadalomtudamányi irodalomban a társadalmi rétegek, a tár—

sadalmi rétegződés fogalmának tudatos használata és kezdeti elemzése.10

A harmincas évek elején is a lakásviszonyok és a társadalmi rétegződés kap—

csolatait kutatta. Már ekkor megfogalmazta a ,.lakásszociográfia" mint önálló ku- tatási terület legfőbb követelményeit.

A harmincas évek közepén összefoglaltagondolatait a házak és a lakások szo- ciográfiájáról írt —- több nyelven is megjelent — munkájában.12 Ebben a dolgozat—

ban nemcsak a statisztikus sokoldalúságát kell méltányolni, hanem azt a szemlé- letmódot is, hogy az épületek és lakások statisztikáját a szociológia, a szociográfia egyik fontos eszközének tekintette. Az épületek és lakások statisztikáját ugyanis nem külső ismérvekre kívánta épiteni. ,.Az élet —— írta a Nemzetközi Statisztikai ln- tézet 1934. évi londoni ülésszakára készített tanulmányában —— a fontos. amely a há—

zakban és a lakásokban folyik; az azokban összehalmozódott néprétegek társadal—

3 Budapest lakásviszonyai új megvilágításban. Az 1906. évi népszámlálás eredményei alapján. Fővárosi Közlemények a Statisztika és Közigazgatás Köréből. 1907. évi 1. sz. 23. old.

9 Budapest félévszázados fejlődése, 1873—1923. Die fünfzigjöhrige Entwlckelung Budapest: 1873—1923.

Budapest Székesfővárosi Statisztikai Közleményei. 53. Budapest. 1925. XI". 270. 200 old., 12 térk.

! m Budapest népességének társadalmi rétegződése. Főldraizi Közlemények. 1907. 25. köt. 5. füz, 177—190.

o ci.

(5)

902 DR. DÁNYI: THIRRING GUSZTÁV

mi és művelődési állapota. demográfiai habitusa és vagyoni helyzete. az egyes tér—

sadalmi rétegek átalakulása. felemelkedése vagy lecsúszósa. . ."

*

Ezzel a néhány gondolattal kívántam megközelíteni Thirring Gusztáv társada—

lomstatisztikai munkásságának tartalmat, jellegét.

Remélem. hogy nemcsak a szakstatisztikus erényeire hívtam fel a figyelmet, ha—

nem a tarsadalmi jelenségeket, folyamatokat figyelő, elemző és bíráló tudósra is.

PE3lOME

Hacronman CTBTBH conepmur Marepuan gonna—ma, npouuraHHoro asropoM Ha coc- Toaswemca 26 max 1981 fene a LLlonpor-ie MeMOpHaanOM aaceAaHuu, nocasmeuuom 120—oü ronoamune co mm pomneuun Bugaiouteroca aeHrepCKoro cra-mcmxa, .aomopa l'ycrasa Tupunra.

Aarop oőpamaer anumanue Ha TO oőcmmenbcrao, Ln'o AeHTeanOCTb Tupnura a 06- nacru DömeCTBeHHOí—í cramcrnnu — xorn ee rnaBHblMH npenMeraMu nemm—ncs nemorpamnn u ropoAcxan cramcmxa —— aacnymusaer Sonbmoro enn/manus He TOHBKO ua-sa unnuuaropc—

Koro nonxona K aonpocaM cramcmxu, Ho Taroxe u BCHny AayM—guaoü AEHTeanOCTH, pac- Kpusaromei, anannzupywmeü " Kpmnxyioiueü oőmecraeuume asnenmi u npoueccm. Aen- TeanOCTb THpm-ira a oőnacm oőmecraeuuoü crarucmxu oxsamsaer a OCHOBHOM cramc—

muy oőpaaosaum, snpaeooxpaneum " munumuux ycnosuü.

SUMMARY

The article was given as a lecture at the scientific session held on 26 May, 1981 at Sop—

ron on the occasion of the 120th anniversary of the birth of Dr. Gusztav Thirring. a famous Hungarian statistician.

The author points out that Thirring's activity in social statistics was remarkable — though his main fields of activity were demography ancl urban statistics. Not only his initiatives in specific fields of statistics but also his surveying, analytic and critical activities covering social phenomena and processes are worth of noting. Thirring exerted his activity within social statistics primariiy in the fields of education. health and housing statistics.