A Z „ Ö N Ö S S É G " M I N T A P O L G Á R E G Y É N I É S E G Y E T E M E S T R A G É D I Á J A [EÖTVÖS J Ó Z S E F : A K A R T H A U S I (1839)]
TÖRÖCSIK MIKLÓS
Egy, a r o m a n t i k u s arisztokratáinkra a n n y i r a jellemző külföldi utazás 1836
—37-ben, amikor Eötvös József tanulmányozza Svájc, Németalföld, Anglia, Franciaország, Németország belső viszonyait és megismerkedik a r o m a n t i k u s írók egy részével; egy, a r o m a n t i k u s politikusainkra annyira jellemző közéleti voúás, a használni a k a r á s : az 1839—41-ben megjelenő Budapesti Árvízkönyv szerkesztése — íme a legközvetlenebb keret, a m e l y A karthausi létrejöttét meg- határozza, indokolja, magyarázza, értelmezi. A r e g é n y e jellemzőnek m o n d h a t ó megszületési körülményeit fontossá teszi az az irodalomtörténeti tény, hogy Jósika Miklós: Abafi című regénye után, amely 1836-ban jelent meg, Eötvös m ű v e a magyar regény fejlődésének ú j a b b , jelentős állomását képviseli. Ezen a fokon ér el szépprózánk oda, hogy ,,az eredetiség m á r nemcsak p r o g r a m k é n t , h a n e m e r e d m é n y k é n t jelentkezik", „a gondolati-világnézeti gazdagság", a „való- ságos és kifejezésre váró élményanyag"1 újszerű f o r m a i megoldásokat kívánt.
Mivel az alkotó p á l y á j a és nézetei erősen befolyásolták a 19. századi m a g y a r közgondolkodást, mivel e hatást Eötvös részben szépirodalmi m u n k á i n a k gon- dolati gazdagságával, t á r s a d a l m a t elemző és célokat kitűző regényeivel érte el, úgy vélem, nem szorul m a g y a r á z a t r a egy olyan elemzés szükségessége, amely mindezt a regényvilág öntörvényű kibontakozásával együtt, a gondolatiság természetes irodalmi hordozói, a cselekmény, szerkezet, hősök,) stílus stb.
elemzése révén t á r j a fel.
A regény születése nem választható el attól a nemzedéki élménytől, amely a kibontakozó r e f o r m k o r liberális gondolkodású vagy liberális gondolkodásúvá fejlődő személyiségeit érte az 1830-as évek második felében, és a m e l y r e különö- sen élesen reagált az Eötvös József és Szalay László vezette, e k k o r még meg- lehetősen kialakulatlan ún. centralista csoport. E n n e k az élménynek egyik össze- tevője az 1830 júliusi párizsi forradalom, amely a progressziónak a polgári t á r - sadalom megvalósulását ígérte, illetve az a megvalósuló kapitalizmus, amely ellentmondásai m i a t t a forradalmi eszmék csődjeként, (az 1789-es forradalom eszméinek a csődjeként is) tükröződik vissza sokak tudatában.2 Eötvös esetében, nyugati utazása, tapasztalatszerzése miatt, fokozottabb ez a h a t á s . Politikai és gondolkodói p á l y á j á n ennek k i m u t a t h a t ó következményei v a n n a k ; leginkább a centralista irányzat elméleti-politikai kidolgozása, vagy az u t ó p i k u s szocialista nézetek követése emelhető ki, illetve az a törekvés, hogy tanulva a francia példá- ból, a polgári társadalom javított változatát a k a r j a megvalósítani, kis túlzással azt m o n d h a t j u k , a bankár (azaz polgár) nélküli kapitalizmust. R i t k á b b a n szokás
emlegetni, holott nagy szerepet kellett j á t s z a n i a az i t t h o n i társadalmi-politikai k ö r ü l m é n y e k n e k is. Tizenkilenc éves Eötvös, a m i k o r összeül az első „igazi"
reformországgyűlés, h u s z o n h á r o m , a m i k o r berekesztik azt. E négy év n a g y re- m é n y e k k e l kecsegtet, v é g ü l kevés k o n k r é t e r e d m é n y t hoz. Viszont 1836-tól a reakció e l l e n t á m a d á s a (perek Lovassy, Kossuth, Wesselényi ellen) a r e f o r m - politika ideiglenes válságát, a n e m e s i - k o n z e r v a t í v t ö r e k v é s e k rövid f e l ü l k e r e - kedését eredményezi.
E k e t t ő s gyökérhez s a j á t o s k e t t ő s h e l y z e t - l á t á s m ó d pozíció k a p c s o l ó d i k : Eötvös egy a d o t t állapot megvalósulása előtti helyzetből szemléli azt, a m i n e k a megvalósulásáért t e v é k e n y k e d i k , s a m i n e k az általa m e g i s m e r t változatai nem sok jóval b i z t a t j á k . E k e t t ő s gyökérből és k e t t ő s pozícióból f a k a d Eötvös és sok k o r t á r s á n a k csalódottsága, ideiglenes r e m é n y v e s z t e t t s é g e , gondolati-politikai- érzelmi válsága, ebből nő k i az a v i l á g f á j d a l o m , a m e l y n e k jegyében A karthausi f o g a n t a t á s a t ö r t é n t . Ebből a megállapításból k ö v e t k e z h e t az a gondolat, amely szerint n e m lehet k a p c s o l a t b a hozni a m ű v e t a szentimentalizmus sal, mivel az egészen m á s t á r s a d a l m i t a l a j b ó l f a k a d , m á s viszonyban v a n a p o l i t i k u m m a l , másféle ideológiákra válaszol, m á s f é l é k b ő l m e r í t . Az e r e d m é n y is m á s : a szenti- m e n t a l i z m u s a szív jogait hangsúlyozza, v a g y i s a személyiség jogait, míg A karthausi a személyiség t ú l b u r j á n z á s á t , az „önösséget" l á t j a a bajok f ő o k á n a k . Más t í p u s ú a s z e n t i m e n t a l i z m u s érzelmessége is, m i n t A karthausi v i l á g f á j d a l m a . Az előbbi a tehetetlenséget, még m e g s z ü n t e t n i nem t u d ó , az utóbbi a t e h e t e t - lenséget már m e g s z ü n t e t n i n e m tudó e m b e r f á j d a l m á b ó l f a k a d . A s z e n t i m e n t a - lizmus f á j d a l m a a s a j á t f á j d a l m a , A karthausié a r o m a n t i k a s a j á t o s megnyil- vánulása. T e h á t amikor a h a z a i viszonyok s a j á t o s v o n á s a i b a n k e r e s t e m a regény k i a l a k u l á s á n a k egyik tényezőjét, nem a reakció ellen, a feudalizmus ellen fel- lépni még képtelen polgár válságára t e t t e m a hangsúlyt, h a n e m a pillanatnyilag tehetetlen, a n y u g a t i á l t a l á n o s t a p a s z t a l a t o k a t a hazai specifikus vonásokkal együtt vizsgáló, befogadó, a polgári t á r s a d a l o m b ó l és a n n a k lehetséges megnyil- v á n u l á s á b ó l k i á b r á n d u l ó Eötvös és n e m z e d é k e válságára.
Az m á s k é r d é s é s n e m v á l t o z t a t j a e t a r t a l m i jellegű megállapítást, hogy számos, a s z e n t i m e n t a l i z m u s r a jellemző eszközt (tehát f o r m a i elemet) á t v e t t az író, például a napló-levél f o r m á t , a kolostor-, a csalódás-, a h e r v a d á s - stb. motí- vumot, a f á j d a l m a s , b á n a t o s h a n g u l a t o t . B á r itt is megemlíthető, h o g y e motí- v u m o k a t a r o m a n t i k a m á r régen k i s a j á t í t o t t a és s a j á t k é p é r e f o r m á l t a , vagyis nemcsak t a r t a l m i , de v a l ó j á b a n lényeges f o r m a i kapcsolatot sem j e l e n t ez a szentimentalizmussal. U g y a n i l y e n — b á r m i n d k é t e s e t b e n részletes elemzést igénylő — kapcsolat, a folytonosság és m e g s z a k í t o t t s á g kapcsolata f e d e z h e t ő fel A karthausi és az a l m a n a c h - l í r a között is.3 így válik szinte iskolapéldájává a regény a n n a k , hogy a m o t í v u m - , helyzet-, alak-, h a n g u l a t - , kifejezésbeli stb. sé- m á k k a l építkező m ű h o g y a n lehet az esztétika á l t a l á n o s és jelen e s e t b e n a ro- m a n t i k a k ü l ö n ö s eredetiség igényének megfelelően művészileg önálló, eredeti alkotás.
E l i s m e r v e a „ s z e n t i m e n t á l i s r e g é n y s t r u k t ú r a " f o r m á l i s meglétét, l á t v a a re- gényszerkezet kereteit, a m e l y e n az író reflexióit, személyes é l m é n y e i n e k az e l m o n d á s á t kell érteni, elfogadva S ő t é r István kompozíció elemzését/' mely szerint Gusztáv kétféle útját rajzolja a regény: „lefelé", a kolostorba és „felfelé", a halálba, valamint k é t d r á m a i j e l e n e t b e n (szakítás és orgia) éri el a csúcspontot;
egyetértve az egyes részek jellegének m e g h a t á r o z á s á v a l : expozíciós jelleg, Gusz-
t á v d r á m á j a , értekező jelleg, k o n f l i k t u s o k elsimulása — n é h á n y megjegyzést mindezen túl szükséges tenni.
A „szentimentális r e g é n y s t r u k t ú r á b ó l " számos előnye származik az í r ó n a k . A r e f o r m k o r i regények igen g y a k o r i h i b á j a , hogy olyan e s e m é n y e k r e u t a l n a k , a m e l y e k a jövőben következnek be, s amelyről a hős n e m t u d h a t , csak a szerző.
A karthausi esetében viszont az ilyen anticipáció természetes, hiszen az e m l é k e i t p a p í r r a vető Gusztáv a f o l y a m a t és a v é g e r e d m é n y i s m e r e t é n e k i m m á r egy- időben, a leírás p i l l a n a t á b a n , birtokosa. T e h á t Eötvös itt kiküszöböl egy h i b a - lehetőséget: ú g y avatkozik be a regényvilágba, hogy írói b e a v a t k o z á s k é n t ez észrevétlen m a r a d . Egy p é l d a :
„ A r m a n d jellemét, vele azoknak, mik későbben történtek, okait k ö n n y e b b e n é r t h e t e d . Egy szomorú kép ez századunk m i n d e n n a p i történeteiből, de m e n n y i v e l közönségesebb, annyival szükségesb, h o g y egészen i s m e r t e s s é k ; hogy l á t v a a tiszta k ú t f ő t , melyből a f o l y a m a t eredett, s miként s mennyit kelle süllyednie, csak hogy haladhasson, ne egészen neki, h a n e m i n k á b b szerencsétlen helyzeté- nek t u l a j d o n í t s d későbbi elmocskulását
A kiemelésekkel jelölt e l ő r e u t a l á s o k a t Gusztáv m e g t e h e t t e , de nem t e h e t t e volna meg az író a regényvilág megsértése nélkül, ha nem a r e g é n y f o r m a a d o t t változatát v á l a s z t j a .
Ezzel összefüggésben hangsúlyozni szükséges, hogy a r e f o r m k o r b a n m e g - született r e g é n y e k közül A karthausi regényvilága a legteljesebb, „igazi r e g é n y , s a j á t világú ábrázolás, m e l y n e k elemei m a j d n e m mind s a j á t világán belül k a p j á k m e g é r t e l m ü k e t " .0 Itt a cselekmény ö n t ö r v é n y ű kibontakozását, a személyek motivált és következetes cselekedeteit e m l í t e m (csupán példaként), megjegyezve, hogy ez nagyrészt a n a p l ó - f o r m á n a k köszönhető, hiszen m i n d e n t egy szempont- ból elrendezve, e szempont szerint megfelelően d e t e r m i n á l t a n l á t h a t u n k : vagyis Gusztáv szemével, egységesen. Ezért n e m t u d o m h i b á n a k f e l r ó n i sem azt, hogy a regény „tele értekezésszerű elmélkedéssel, lírai áradással",7 sem „a megosztott igazság ábrázolásának, a k i f e j e z e t t igazság és a hordozó jellem d i s z h a r m ó n i á j a m e g j e l e n í t é s é n e k a t e c h n i k á " - j á t ,8 mivel a visszaemlékezés f o r m a jogosulttá teszi a realista r e g é n y e k r e jellemző szerkezeti elvek negligálását, de legalábbis a mellőzését.
A r e g é n y k e r e t az első p i l l a n a t r a szembeötlő, de f o n t o s szerepet lehet t u l a j - donítani a n n a k a ténynek, h o g y míg k ü l ö n Bevezetés rögzíti a helyzetet, a d d i g a k e r e t záró része a Negyedik Részhez simul. Azt sugallja ez a megoldás, h o g y Eötvös s z á m á r a a helyzet rögzítése volt f o n t o s a b b , Gusztáv kolostori-visszanéző- naplóíró állapota, nem az ebből a helyzetből való kilépés, illetve a kivezető szálak elkötése. Tovább erősíti ezt a megoldást az Első Rész k e z d e t é n e k n y o m a - tékosító jellege: a Bevezetés szituációját ismétli, de m á r n e m a z író, h a n e m a naplóíró, G u s z t á v pozíciójából. Vagyis a f e n t e b b említett k é t f é l e út közül a
„lefelé", a kolostorba vezető út a f o n t o s a b b , n e m a „felfelé", a h a l á l b a vezető
—- ezt b i z o n y í t j a e szerkezeti megoldás, m o n d h a t n á m , „kétszeres visszatekintés", de ezt bizonyítja az a n e m s t r u k t u r á l i s kérdés, ami a regény keletkezési k ö r ü l - m é n y e i n e k elemzésénél m á r m e g f o g a l m a z ó d o t t : Eötvös n e m z e d é k é n e k válságát m u t a t j a be, igaz, többféle megoldási javaslattal.
A naplóíró helyzetből következően még egy szerkezeti s a j á t o s s á g figyelhető m e g : Gusztáv t r a g é d i á j á n a k kifejlődésével, m e l y a m ú l t b a n zajlik, p á r h u z a m o - san, de ellentétes i r á n y b a n v é g b e m e g y egy másik mozgás, a j e l e n b e n : Gusztáv
megnyugvása. Ez a kétféle ú t m e g j e l e n í t é s é r e is eszköz, de ezzel az ellenponto- zással a sajátos, dichotom jellegű struktúra h a n g s ú l y t kap.
Sőtér I s t v á n véleménye szerint a Harmadik Részt „ n e m a cselekmény d r á - maisága kapcsolja az első k e t t ő h ö z " , h a n e m ,,a m ű b e n k i f e j t e n i kívánt gondolati- ság és célzatosság kényszere".0 E vélemény szerint a c s e l e k m é n y (és így a szer- kezet egysége) k á r á t l á t j a e rész g o n d o l a t i s á g á n a k . Azaz n e m c s a k az egyes f e j e - zeteken belül bomlik meg az e g y e n s ú l y a gondolati, r e f l e k t á l ó , aforisztikus, lírai betoldások h a t á s á r a , h a n e m a r e g é n y egészének szintjén is. Ezzel szemben úgy gondolom, h o g y e részek és f e j e z e t e k belső egyensúlya azért m a r a d h a t meg, m e r t m i n d e n betoldás a c s e l e k m é n y t e r m é s z e t e s részévé válik azáltal, hogy egy- séges szemlélet és a visszaidéző pozíció által realizálódik, m i n t azt az előbb lát- h a t t u k . Hasonló álláspontot k e l l elfogadni a m ű egészére v o n a t k o z ó a n is. Ugyanis a Harmadik Résznek a r e g é n y b e való „beillesztését" n e m k é n y s z e r j e l l e g ű n e k h a n e m szigorúan kompozíciós szükségszerűségnek ítélem. A t é m á k , p r o b l é m á k rendszeres, m i n d i g ú j s z e r ű visszatérése: szerelem, b a r á t s á g , hit, kétely, r e m é n y , k i á b r á n d u l t s á g átszövi a r e g é n y egészét. A r e g é n y a l a k o k , akik a felsorolt érzel- mek hordozói, p á r h u z a m o s a n j e l e n n e k m e g a Második és Harmadik Részben:
Júlia és Betty, A r m a n d és A r t h u r , Dufey és a hasonló szerepet játszó t á r s a s á g ; illetve Gusztáv, akinek s z e m é l y e t e r e m t i m e g a kapcsolatot e két elem, két szál között. Végül a l e g f o n t o s a b b : G u s z t á v d r á m á j a egyedi, esetleges lenne (bár, nem tagadom, á l t a l á n o s í t h a t ó így is), h a a Harmadik Rész n e m győzne meg arról, hogy m i n d e n barátság, m i n d e n szerelem, m i n d e n k a p c s o l a t az „öhösség" által semmisül meg. Gusztáv egyéni tragédiája így válik társadalmilag általános ér- vényűvé.
Ezzel a p á r h u z a m o s e s e m é n y s o r , az ellentétes ú t o n f u t ó cselekményszál, az ellenpontozottként e m l í t e t t szerkezet ú j elemmel b ő v í t h e t ő : a Második Rész (egyes) és a Harmadik Rész (általános) ú g y viszonyul egymáshoz, m i n t két, koncentrikus kör.
A r e f o r m k o r i r e g é n y e k n é l , sőt á l t a l á b a n a 19. századi „klasszikus" regé- nyeknél n e m jelent a regénytér és -idő különösebb p r o b l é m á t , a regényíró
„dolga csak annyi", h o g y a valóság „külső elemeit a regényvilág s z á m á r a r e n d - szerezze, r a n g s o r o l j a " . Ezen a valóságos t á j b ó l r e g é n y t é r r é változtatott t á j o n a
„regényhős addig és a r r a t a r t ó z k o d h a t , a m e d d i g és a m e r r e a regényíró élmény- anyaga, a r e g é n y e s e m é n y t ö r t é n e t e " engedi.1 0 A karthausi esetében a naplóíró pozíciójából és a k i f e j t e t t kompozíciós s a j á t o s s á g o k b ó l következően s a j á t o s szerepet játszik a tér é s idő. A z események színhelyei a r e g é n y b e n másodlagossá válnak, b á r mindig k o n k r é t a k : Avignon, Párizs, S v á j c , Velence stb. E m á s o d - lagosnak m o n d o t t jelleg oka, h o g y belejátszik e k o n k r é t t é r é l m é n y b e az állandó színhely, a közelebbről alig m e g m u t a t o t t kolostor, v a g y i n k á b b a „hely szelle- me", a kolostor h a n g u l a t a szövi á t a k o n k r é t teret is. Hasonlóan, csak talán fo- k o z o t t a b b a n érvényes ez az időre. Az e s e m é n y e k során m i n d i g érzékeljük a k o n k - rét időt, m é g A r t h u r v a g y J ú l i a visszaemlékező elbeszélése sem z a v a r j a ezt az érzékelést. A múlt és jelen m é g i s együtt jelenik meg, természetes, de f á j d a l m a s h a r m ó n i á b a n : a jelen tragikus állapota átszínezi a múltat, a múltban mindig érezhető a tragikus jövő. Ez pedig m á r t ö b b , m i n t a visszatekintő megírásmód, a n a p l ó f o r m a k ö v e t k e z m é n y e : a m ú i t j e l e n i k meg a j e l e n b e n , a jelen a jövőben, a kettő azonos, m i k ö z b e n j ó l t a p i n t h a t ó a n különböző. Ha n e m lenne a n n y i r a hihetetlen, a regény egy későbbi fejlődési lehetőségének korai, ösztönös m e g s e j - tését l e h e t n e látni e b b e n a t é r - i d ő t e c h n i k á b a n .
A r e g é n y két l e g f o n t o s a b b sajátossága, a cselekmény és a jellemek, A kartliausi esetében t a g a d h a t a t l a n u l e r e g é n y gyenge p o n t j a i t jelentik, h a általá- b a n a regény, különösen ha a kritikai realista regény m é r c é j é v e l m é r j ü k . így a cselekményt egyszerűen az események s z i n o n i m á j a k é n t t e k i n t v e é r t h e t ő a vé- lekedés: „A karthausiban a túlsúly m i n d u n t a l a n az elmélkedések oldalára k e r ü l , s a cselekmény csak hézagosan szolgál illusztrációkkal a z elmélkedésekhez."1 1
A szóbanforgó elmélkedések tényleg elvontak, filozófikusak, gondolati jellegűek, mégis a cselekmény s a j á t o s m e g n y i l v á n u l á s á n a k kellene t e k i n t e n ü n k . Részben azért, m e r t a kolostorban élő G u s z t á v n a k az események felidézésén kívül c s u p á n ez az egy „cselekvési" lehetősége van, r é s z b e n m e r t ezek értelmezik, á l t a l á n o - sítják, gondolatilag feldolgozzák a megélt eseményeket, t e h á t v a l ó j á b a n a tett szerepét töltik be a r e g é n y b e n . Ennek oka, h o g y sem G u s z t á v n a k m i n t r e g é n y - hősnek, sem a n n a k a polgárnak, akit megtestesít, nincs is valódi t e t t r e l e h e t ő - sége. L á t n u n k kell azt is, h o g y a r o m a n t i k u s r e g é n y egy f a j t á j á n a k m ű f a j i s a j á - tossága az ilyen cselekmény, t e h á t nem szabad idegennek t e k i n t e n i ettől a k o n k - rét regényvilágtól sem. A gondolati elem viszonylagos önállósulása, oly- kor túlzott s t r u k t u r á l i s szerepe ennek e l l e n é r e valóban z a v a r j a , m e g b o n t j a a cselekmény egységét.
ö n m a g á b a n a cselekmény sajátos egyvonalúsága n y i l v á n u l meg: G u s z t á v
„a csalódások f á j d a l m a s ú t j á t j á r j a végig".1 2 A csalódások ú t j á n a k á l l o m á s a i : a n y j a halála, vallásosságának elveszítése, csalódás a szerelmében, csalódás A r - m a n d b a n , csalódás a világban-közéletben é s végül csalódás, a Betty-szerelem miatt, ö n m a g á b a n . Ezt az egységes, egyenes v o n a l ú e s e m é n y s o r t szövi át a g o n - dolatiság — s a j á t o s kettősséget e r e d m é n y e z v e ezáltal, ez é p ü l be abba a s z a b á - lyos, m e g k o m p o n á l t szerkezetbe, amelyről f e n t e b b szó volt.
Fontos szerep j u t a cselekményben a véletlennek:
„Mi csodálatos v é g z e t ü n k ! Eset nincs, m e l y j ö v ő n k n e k i r á n y á t meg n e m v á l t o z t a t h a t n á ; az ember, kivel véletlenül találkozánk, egy szó, melyet közö- nyös a j k a k k i m o n d a n a k , t a l á n ú j időszakot tesznek é l e t ü n k b e n ; s m i n t a golyó,
melyet k a r o d n a k észrevétlen remegése céljától távol visz, ú g y élted elveszti a pontot, m e l y u t á n kiindult, s alig m o n d h a t n á d néha, mi tévedésednek oka."1 3
— m o n d j a Gusztáv, s igazolja ezt a regény.
í m e n é h á n y példa: G u s z t á v véletlenül m e g l á t j a J ú l i á t A v i g n o n b a n D u f e y - v a l , m a j d k i d e r ü l a lányról, h o g y éppen G u s z t á v n a g y n é n j é n é l t a r t ó z k o d i k ; vélet- lenül találkozik vele P á r i z s b a n is, a m i n t é p p e n titkos t a l á l k a h e l y r ő l jön szerel- mével; véletlenül h a l l g a t j a ki Gusztáv az u z s o r á s n a k és A r m a n d n a k , D u f e y - n a k és A r m a n d n a k a beszélgetését is, mint a h o g y véletlenül találkozik Bettyvel, és véletlenül é p p e n J ú l i a A m á l f i herceg szeretője stb. A külső valóságot s z á m o n - kérve a r e g é n y e n ez l e h e t e t l e n n e k látszik, de h a azt a kompozíciós s a j á t o s s á g á t t e k i n t j ü k a m ű n e k , hogy a b e n n e lejátszódó eseménysor adott szempontból, G u s z - táv ei\ l é k e z e t e által idéztetett fel, sok m i n d e n más é r t e l m e t nyer. Ugyanis a regény világot Gusztáv világával kell a z o n o s í t a n u n k , tehát a m i a főhős s z á m á r a hiteles, döntő, az a regényvilág számára sem lehet idegen, külsődleges, lehetetlen.
Ezt Gusztáv szavai i g a z o l j á k :
„Elmondék m i n d e n t , m i r e visszaemlékezém, hosszasan s részletesen, m i n t lelkem sugallá, m i n t b a r á t s á g o d engedé; s ha t a l á n itt-ott többet m o n d t a m , mint t ö r t é n e t e m n e k m e g é r t é s é r e szükséges vala, legalább n e m h a l l g a t t a m el semmit, s szívemnek enyh vala k i m o n d a n i a egész b á n a t á t , m e g i s m é r t e t n i egé- szen azon egy f é r f i által, k i r e még szeretve t e k i n t e k vissza: s v a j o n l e h e t e t t - e
ezt elérnem, h a azon részleteket elhallgatom, m e l y e k életemre, h a b á r é s z r e v e h e t - lenül, oly n a g y befolyással v o l t a k ? Miként az erőtlenül h e n g e r g ő golyó, h a k ő r e ér, ú j ívben emelkedik, ú j i r á n y b a n ú j u l t erővel s ú j t : így v á l t o z n a k g o n d o l a t a i n k sokszor a legcsekélyebb t á r g y a k é r i n t é s e által."1 4
A regényalakok, m i n t l á t t u k , fontos s t r u k t u r á l i s szerepet töltenek be, de f o n t o s és s a j á t o s kapcsolatban á l l n a k a cselekménnyel is. A t t ó l függően, hogy az egyenesvonalú c s e l e k m é n y s o r b a m i k é n t kapcsolódnak be, h a t á r o l h a t ó el a s t r u k t u r á l i s szerepük. így kompozíciós szerepet hordoz G u s z t á v , aki a m ű egy- ségét e téren biztosítja, m i k é n t A r m a n d és A r t h u r , Júlia és B e t t y az egyes és általános kapcsolatát. E h h e z h a s o n l ó D u f e y szerepe a Második Részben, a m i t folytat a t á r s a s á g a h a r m a d i k b a n , illetve a m i n e k „átveszi" egy részét Gusztáv. E kompozíciós szálhoz k ö z v e t l e n ü l kapcsolódik a két apa és az epizódszereplők, de ők nem l á t n a k el ilyen f e l a d a t o t .
A mű keletkezését és c é l z a t á t ismerve f e l t e h e t j ü k , h o g y a hősök v a l a m i f é l e modellként való értelmezésre is elfogadható. Egyrészt m e g s z ü l e t é s ü k b e n Eötvös közvetlen k ö r n y e z e t e m i n t á u l szolgálhatott (önmaga, a p j a , Szalay, Palocsay), másrészt esetleg a l t e r n a t í v á k a t , p é l d á k a t a k a r t adni az író a r e f o r m n e m z e d é k n e k egy-egy hős ú t j á n a k b e m u t a t á s á v a l . Bár a p é l d á k végül n e g a t í v a k lettek, így is feltehető, h o g y a maga m ó d j á n ezzel t á r s a d a l m i igényeket szándékozott kielégí- teni, közvetlenebbül, m i n t e d d i g h i n n i l e h e t e t t .
A hősöket jellemezve az elmarasztaló h a n g v é t e l a l e g g y a k o r i b b : „Vala- m e n n y i r e g é n y a l a k . . . m a g á n viseli a r e g é n y a l a p p r o b l é m á j á b ó l sugárzó h a n g u - latot, életüket e p r o b l e m a t i k a k ö r é b e n élik, ezért a k ü l ö n b ö z ő szereplők k ö r - vonalai g y a k r a n e g y b e m o s ó d n a k s egészében v é v e — m i n t m a g a s szintű m o r á l i r elvek hordozói — túlságosan légiesek is e g y s z e r s m i n d " — í r j a Wéber Antal.1'
„A regény jellemei egymásba f o l y n a k , s az érzelmesség k ö d b e b u r k o l j a ő k e t " — u t a l Sőtér I s t v á n P é t e r f y J e n ő megállapítására.1 6 Holott t u d j u k , hogy P é t e r f y egy másik e s z m é n y jegyében m a r a s z t a l t a el például J ó k a i t is, ezért csak az!
t e h e t j ü k hozzá e két m e g á l l a p í t á s h o z : a felsoroltak éppen a r o m a n t i k u s hősök természetes sajátosságai. J ú l i a , Betty, D u f e y v a g y a t á r s a s á g t a g j a i egyoldalú hősök, e g y t u l a j d o n s á g ú e m b e r e k , egy erkölcsi eszme megtestesítői, sokszor t a l á r a sablonosság h a t á r á n , de h i h e t ő e n é l e t s z e r ű e n mégis, m e r t lélektanilag, t á r s a - dalmilag hitelesek, m e r t h i t e l e s í t i a visszatekintő, aki e m b e r i viszonylatokat t u d t e r e m t e n i s z á m u k r a .
G u s z t á v n á l is felsejlik ez az egyoldalúság, talán a spleenben, a m i t erősít a cselekményben kibontakozó s z a k a d a t l a n csalódás, mégis más, m i n t a t ö b b i e k , ö teremti m e g a jellemek k o m p l e x i t á s á t a r e g é n y szintjén, m i n d e n r á v o n a t k o - zik, sokoldalúak a kapcsolatai. M a g a t a r t á s á n a k általános vonásai é r d e m e l n e k figyelmet: n e m valamely k o n k r é t vonás, h a n e m a r o m a n t i k u s attitűd h o r d o z ó j a ő. Ahogyan az írói Én világot teremt, ugyanúgy teremti Gusztáv a regényvilágot.
Külön kell foglalkozni Armand a l a k j á v a l , akit á l t a l á n o s a n a r e g é n y „prole- tár"(!) szereplőjének m i n ő s í t e n e k , hogy a z t á n ezt e l f o g a d v a vagy cáfolva, de m i n d e n k é p p e n erről az a l a p á l l á s r ó l vizsgálják.1 7 P r ó b á l j u n k meg egy m á s i k megközelítést, amely n e m E ö t v ö s tévedésére apellál!
E k o r b a n a proletár (a r e g é n y b e n és e k o r b a n is: proletárius) fogalma még sokat h o r d o t t az eredeti, l a t i n b ó l származó jelentéséből, a m e l y e t ma a l u m p e n - proletár szó f e j e z ki. Vagyis a régi szó é s a m o d e r n f o g a l o m m e c h a n i k u s azono- sítása hiba. A r m a n d r a e g y é b k é n t sem illik r á a szó m o d e r n jelentése, hiszen nem ahhoz az osztályhoz t a r t o z o t t , sem s z á r m a z á s á t t e k i n t v e , lévén deklasszált
polgár, sem osztályhelyzetét, s e m é l e t m ó d j á t t e k i n t v e . Tegyük hozzá, hogy Eötvös többször beszél a m u n k á s o k r ó l , például a Párizst járó, szemlélődő Gusz- t á v ü r ü g y é n , de m i n d i g a r e f l e x i ó szintjén, egészen m á s k é p e t f e s t v e róluk, m i n t A r m a n d r ó l . Mivel A r m a n d r a n e m illik rá a p r o l e t á r fogalma, m e g á l l a p í t - h a t j u k , ami a cselekményből, származásából, környezetéből, cselekedeteiből, jel- leméből stb. természetesen adódik, hogy ti. p o l g á r volt. Emellett sok é r v szól.
Eötvöst, a liberális arisztokratát, a r e f o r m n e m z e d é k t a g j á t igazából a megvalósult polgári t á r s a d a l o m érdekli, e n n e k az ő számára lényegesnek látszó jelenségeit vizsgálta. E l j u t h a t o t t valami k e r e s z t é n y i filantrópiához, moralizáló h u m a n i z - mushoz, amelynek n y o m a i t a m u n k á s o k r ó l szóló r e f l e x i ó k b a n valóban megtalál- h a t j u k , de hogyan j u t h a t o t t volna el addig, hogy a p r o l e t á r t lényegesnek tartsa, a m i k o r kortársai, az utópista szocialisták, a k i k n e k hatása Eötvösre bizonyított, sem ismerték fel a n n a k lényegét. És hogyan á b r á z o l h a t n á , a m i k o r a korabeli f r a n c i a , angol vagy orosz realisták is az arisztokrácia é s a polgárság körét, alak- jait emelik be m ű v e i k b e , h ő s ö k k é n t !
A r m a n d . azon túl, hogy m a g á b a n hordoz egy jellegzetesen r o m a n t i k u s - végletes v o n á s t : „Dicsőnek látandsz, vagy soha" — m o n d j a ;1 8 beilleszthető a hősök közé mint r o m a n t i k u s hőstípus. Dufey, a k a r r i e r i s t a polgár, A r t h u r , a művésszé vált polgár, Gusztáv, polgár a g o n d o l k o d á s b a n és aki h i á n y z i k ; a deklasszált polgár, Armand.
A r m a n d viszonya Gusztávhoz, Dufey-hez, J ú l i a apjához, de a k á r a z uzso- ráshoz is, úgyszintén a deklasszált, a megalázott v a g y megalázkodó, a helyzeté- ből k i t ö r n i akaró, az eszközökben n e m válogató ,,bourgeois"-t idézi elénk.
Megnyilatkozásai sem m o n d a n á k m i n d e n n e k ellent: lelkesedése a f o r r a - dalom i d e j é n n e m a bizonytalan f o g a l m i t a r t a l m ú é s e k o r b a n egészen m á s t jelentő n é p ügyéért való lelkesedést jelenti, h a n e m azét a polgárét, aki előtt megnyílt, p o n t o s a b b a n ú j r a megnyílt a t á r s a d a l m i felemelkedés lehetősége, akár osztálya egészét, a k á r m i n t egyedet t e k i n t v e . Csalódása is abból adódik, hogy ez a felemelkedés á l t a l á b a n és s z á m á r a k o n k r é t a n is korlátozott.
Végül A r m a n d sorsának m e g o l d á s á t s e m t e k i n t h e t j ü k a p r o l e t á r s o r s m e g - o l d á s á n a k ; é r t h e t e t l e n lenne, miért kell őt, az egyetlent, az osztályából kiemelni.
Viszont jól illeszthető egy megoldási kísérletnek a többi polgársors közé: a si- keres k a r r i e r , az öngyilkosság, a lelki m e g s e m m i s ü l é s mellé besorolható a m e - n e k ü l é s h a r m a d i k f o r m á j á n a k az A r m a n d ú t j á t lezáró idill.
S a j á t o s módon B e t t y vei k a p c s o l a t b a n n e m k e r ü l t szóba a p r o l e t á r i u s - probléma, pedig élete, körülményei, helyzete a r e g é n y b e n őt t e n n é k e r r e a
„legalkalmasabbá", h a n e m lenne az ő esetében is olyan természetes, h o g y ez a kérdés itt és most f e l s e m m e r ü l h e t . É r t h e t e t l e n h á t A r m a n d n á l is így közelí- teni az értelmezéséhez.
Az eddigiekben, m á s kérdések k a p c s á n , ó h a t a t l a n u l is, sok m i n d e n e l h a n g - zott a regény és a motiváló, illetve „célba v e t t " társadalom viszonyáról. Rögzíteni kell végre az a l a p p r o b l e m a t i k á t : „De lehet-e annak emelkedni, ki mint a hernyó befonva önszőtte sírjába, önössége szűk körén áttörni nem tud?"i9 Az „önös- ség''-et, az Eötvös á l t a l elmarasztalt egoizmust és individualizmust G u s z t á v t r a g é d i á j á n k ö v e t h e t j ü k . Ezt az önzést t a r t j a az író a megvalósított polgári r e n d legfőbb h i b á j á n a k , ezt a k a r j a a m e g v a l ó s í t a n d ó (magyar) polgári t á r s a d a l o m t ó l távol t a r t a n i . Ezek u t á n a válaszkísérletek, az Eötvös által n y ú j t o t t megoldási lehetőségek é r d e k e l n e k b e n n ü n k e t .
A leggyakoribb, de teljesen egyoldalú válasz:
„Szeressetek! e n a g y világon csak egy van, m i valóban boldogít: szívetek;
csak b e n n e keressétek ö r ö m e i t e k e t . "
Szeressetek! Ó, d e n e csak e g y e s e k é r t dobogjon i f j ú szívetek; b á r m i kedves s boldogító a kör, m e l y b e sorsotok helyeze, n e ez legyen h a t á r a szerelmeteknek, a világnak polgárivá születtetek, a n a g y e m b e r i családnak g y e r m e k e i v a g y t o k ; s kebletek n e m e m e l k e d n é k t e s t v é r e i t e k é r t ? "2 0
Gusztáv gondolatait e részben h a t j a át az az u t ó p i k u s szocializmus, amely s z á m á r a a szeretet h a t a l m á t , a boldog, ideális t á r s a d a l o m k é p é t jelenti, Eötvös s z á m á r a pedig ez gondolkodói-költői m e g o l d á s k é n t a d ó d i k : „egy polgári t á v - laton . . . t ú l m u t a t ó , az új-szociális eszmék által inspirált poétikus h u m a n i z m u s - b a n oldja fel az e l l e n t m o n d á s o k a t " .2 1
K o r á n t s e m az egyetlen j a v a s l a t ez. J u s t u s sorsa az e m l é k e k b e n való meg- n y u g v á s t példázza, e g y f a j t a sztoicizmust, m e l y n e k erkölcsi m e g n y i l v á n u l á s á t , az apátiát, az ő n y u g a l m á b a n s z e m l é l h e t j ü k . Ö n f e l á l d o z á s á b a n a f i l a n t r ó p i a keresztényi v á l f a j a v a n jelen, k ö v e t e n d ő p é l d a k é n t .
Az agg pásztor és lánya k ö r ü l kibontakozó idillben is rejlik egy ú t : a b u k o - likus kép a t e r m é s z e t ölén, a t e r m é s z e t e s és egyszerű örömök, főleg a családi élet ö r ö m e i n e k a k ö v e t é s é t sugallja. E h h e z kapcsolódik az egyszerű e m b e r e k jósá- gáról vallott nézet, v a l a m i n t a m u n k a örömeinek a hirdetése. Ez u t ó b b i azonban átvisz egy p r o b l e m a t i k u s l e h e t ő s é g b e : a m u n k a részben a voltaire-i értelemben, a „Dolgozzunk, n e o k o s k o d j u n k ! "2 2 á l l á s p o n t j a szerint v a n jelen „ G u s z t á v - v é g - r e n d e l e t é b e n " , részben a V ö r ö s m a r t y által m e g f o g a l m a z o t t „És mégis-mégis f á - radozni kell"2 3 é r t e l m é b e n . M i n d k é t felfogás e s e t é b e n lehet kifogásolni való: az elsőben a m u n k a ö n t u d a t s o r v a s z t ó , a m á s o d i k b a n öncélú jellege; vagyis m i n d - k e t t ő az e m b e r önmegvalósítása ellenében h i r d e t i a m u n k á t .
A jövőbe v e t e t t h i t e t e m l í t e m a m ű utolsó megoldási j a v a s l a t a k é n t . K é t f é l e megfogalmazása közül az egyik P e t ő f i szőlőszem h a s o n l a t á v a l r o k o n :
„Ki életét m a g a s a b b célnak szenteli, ne v á r j a , h o g y önmaga f o g j a éldelni gyümölcseit; sok idő kell, m í g a mag, melyet az emberiség m e z e j é n elhinténk, gyümölcsöket hozhat."2 4
A másik a bibliai í g é r e t - f ö l d j e mítoszát idézi:
„ v é g z e t ü n k : küszködni, k í v á n n i , r e m é n y l e n i ; s h a b á r az ígéret földét n e m é r h e t t ü k el, l e g a l á b b távolról l á t t u k áldott h a t á r a i t , legalább s z e m ü n k e t legel- t e t t ü k szép t á j á n , s a haldokló Mózesként é r e z t ü k , h o g y azon J ó z s u á t , ki ott e g y k o r győzni fog, m i v e z e t t ü k a csatamezőre, m i r u h á z t u k fel fegyvereivel."2 5
Bár a megoldási j a v a s l a t o k n e m öncélúak, m i n d e g y i k e t csak r o m a n t i k u s é r t e l e m b e n lehet mozgósító e r e j ű n e k felfogni. A puszta r e m é n y , a hit csak a mégis-mégis e l s z á n t s á g á b a n lelhet szilárd p o n t r a . Ehhez hozzávéve a természet végtelen k ö r f o r g á s á r ó l szóló s o r o k a t , e l j u t u n k a pesszimizmus-optimizmus n e h e - zen értelmezhető kérdéséhez, m e l y jelen esetben a Kölcsey által m e g f o g a l m a - zottal látszik r o k o n s á g b a n l e n n i :
„Vagy ha k ö r ü l t e k i n t e n e k e f é n y e s t e r m é s z e t véghetlen csodái között, s l á t o m egy ú j lény csíráit m i n d e n r o m i a d á s fölött, az enyészet mellett t e r e m t é s t , ott hol egy lét a p á l y á t bevégzé, m á s n a k kezdetét, s f e n n az égen s a föld h a t á r a i n n a p o t s csillagokat, tavaszt s az ősz elszenderülését, szüntelen változó e g y f o r - m a s á g b a n v é g h e t l e n fejlődést, m e l y az első naptól, hol e föld p á l y á j á t megkezdé, az utolsóig s z a k a d a t l a n t o v á b b foly, s a h o v á f o r d u l o k , nem egy lényt, m e l y n e k enyészete n e m volna egyszersmind m á s n a k születése: én a semmisedéstől r e - m e g j e k ? "2 6
Végül m e g e m l í t e n d ő még, hogy e megoldási kísérletek egymással ellent- m o n d á s b a is k e r ü l n e k , hiszen az idill és a m u n k á b a temetkezés, az u t ó p i k u s szocializmus p r ó f é c i á j a és a sztoicizmus n e m kiegészíti v a g y helyettesíti, h a n e m t a g a d j a egymást.
A t a r t a l o m elemzéséből kiderül, hogy p r o b l é m a f e l v e t é s é t tekintve n a g y o n m a g y a r ez a „ f r a n c i a " regény. Hasonló m e g á l l a p í t á s o k a t t e h e t ü n k a mű stílu- sára is: m a g y a r és r o m a n t i k u s Eötvös regénye, és ez teszi lehetővé, hogy a k i f e j - tett gondolatok n e m száraz fikcióként, h a n e m ö n t ö r v é n y ű és esztétikai é l m é n y t n y ú j t ó m ű a l k o t á s k é n t j e l e n n e k meg. A r o m a n t i k u s k é p a l k o t á s egyik jellemző művészi eszköze az írónak. F e s t m é n y h e z h a s o n l í t h a t ó vizuális megjelenítőerővel bírnak képei. Bizonyításként, b e m u t a t á s k é n t egyetlen p é l d a :
„Minden hallgat, d e a l a n t a b b az e m b e r n y o m o k s a f e j é r e b b hófolt m u t a t - ják, hogy síron állnak. Most ásni kezdenek, a kolostorból t ö b b szerzetes s cseléd jő, s f á r a d h a t a t l a n u l dolgozik az istenáldott sereg, zúgjon a zivatar, d ö r ö g j ö n lavina lavina u t á n , törölje el a vész ösvényök v é g n y o m á t — az n e m fél, k i t h i t e lelkesít, s ők n y u g o d t a n dolgoznak tovább. S célúknál v a n n a k ; a hó a l a t t h a l o - vány f é r f i a r c t ű n i k ki, m a j d asszony m e r ü l fel sírjából, m e g m e r e d t k a r j a i között t a r t v a g y e r m e k é t , m i n t h a szívének v é g s z i k r á j á t a k a r n á ö n t e n i k e d v e l t j é b e . Még m o z d u l a t l a n u l fekszenek, d e az e m b e r s z e r e t e t n e m oly k ö n n y e n engedi a h a l á l - n a k m a r t a l é k ját, m a g a s lelkesülésben lángoló szívókhoz s z o r í t j á k a szerencsét- leneket, felmelegítik ölelő k a r j a i k között, míg az élet s z u n n y a d ó szikrája fellobog hamvaiból, míg e szemek ú j r a életnek nyílva, egy jó e m b e r n y á j a s arcain é b r e - désök első p i l l a n a t á b a n egyszersmind azt l á t j á k , m i e világon legboldogítóbb: az emberi szem részvevő t e k i n t e t é t . "2 7
A színek, hangok, az állapotokat kifejező jelzők, az érzelmesség és az e m b e r - felettiség megjelenítése emelhető ki, ezek j e l e n t i k e r o m a n t i k u s képnek a leg- l á t v á n y o s a b b alkotóelemeit. A r e g é n y nyelvezeténél u g y a n i l y e n jól m e g f i g y e l - hető a t a r t a l o m h o z simuló előadás, a téma komolyságához, pátoszához illő „ f e n - tebb stíl", a m e l y itt a n y e l v ú j í t á s e r e d m é n y e i n e k mérsékelt alkalmazását és az enyhe archaizálást jelenti egyszerre. A sokat emlegetett k ö r m o n d a t o s s á g t e r - mészetes összhangban v a n a t a r t a l o m m a l ; a hősök e m e l k e d e t t érzésvilágának, v i l á g f á j d a l m á n a k , a m i n d e n t átitató r o m a n t i k u s érzelmességnek, b á n a t n a k a d e k v á t kifejezési m ó d j á t jelenti. A hősök b e s z é d m ó d j a n e m felel meg s e m m i - lyen köznapi m i n t á n a k , de megfelel a m ű belső világának, így nem é r z ü n k olyan ellentmondást, m i n t A falu jegyzője esetében Viola természetellenes b e - széde kapcsán. A gondolati-lírai t a r t a l o m h o z és a spleenhez jól illenek a g y ö n y ö - rű hasonlatok, például a h e r n y ó r ó l és pillangóról, a tölgyről, virágról, folyóról, természetről, évszakokról stb. Ezek közül n e m egy konvencionális, de ú j f u n k - cióban, ú j nyelvi m e g f o r m á l á s b a n a t a r t a l m i elem, a regényvilág, a m ű b e n k i b o n - takozó egyéniségek, ezek h a n g u l a t á n a k , g o n d o l k o d á s m ó d j á n a k , érzésvilágának h a r m o n i k u s megjelenítői, s ezzel élesen s z e m b e á l l í t j á k e m ű v e t a r e f o r m k o r i regényirodalommal, a kor r e g é n y e i n e k n e h é z k e s vagy d i r e k t nyelvével.
A karthausit, ö n é r t é k e i t vizsgálva, egyedülálló, a maga n e m é b e n t ö k é l e t e s m ű n e k kell t e k i n t e n ü n k , a m e l y természetesen n e m felel m e g más, k o r a b e l i regénymodellnek. Igaz, e g y é r t e l m ű e n m a g á n h o r d j a kora és a l k o t ó j a kézjegyét, t ú l m u t a t a 19. századon. A f e l v e t e t t társadalmi, gondolati, erkölcsi, m a g á n é l e t i kérdések a 20. századi polgári lét válságától sem idegenek, a m ű v é s z i - f o r m a i megoldások pedig e század hasonló törekvéseinek t u d a t t a l a n anticipációiként is felfoghatók.
JEGYZETEK
1. W é b e r A n t a l : A m a g y a r r e g é n y kezdetei. ( F e j e z e t e k a m a g y a r r e g é n y t ö r t é n e - tébői; Bp. A k a d é m i a i K i a d ó , 1959. Az M T A I r o d a l o m t ö r t é n e t i I n t é z e t e . I r o d a l o m - t ö r t é n e t i K ö n y v t á r 5. 162. 1.
2. vö. S ő t é r I s t v á n : Eötvös J ó z s e f . 2. k i a d . Bp. A k a d é m i a i K i a d ó , 1967. 83—84. 1.
3. vö. W é b e r A n t a l : A r é s z v é t t ő l a t e t t i g . M e g j . : Eötvös J ó z s e f : A k a r t h a u s i . Versek. D r á m á k . Bp. M a g y a r H e l i k o n 1973. Eötvös József m ű v e i . Előszó 8—9.
1. és W é b e r A . : A m a g y a r r e g é n y kezdetei 164. 1.
B á r W é b e r A n t a l s e m t e k i n t i s z e n t i m e n t á l i s n a k a r e g é n y t , m e g f o g a l m a z á s á n á l ( „ s z e n t i m e n t a l i z m u s r a e m l é k e z t e t " , „a s z e n t i m e n t á l i s r e g é n y s t r u k t ú r á b a a l a p o - zott" s t b j e r ő t e l j e s e b b e n k í v á n t a m a különbségeket k i e m e l n i .
4. Sőtér i. m. 92—100. 1.
5. Eötvös J ó z s e f : A k a r t h a u s i 149. 1. Az én k i e m e l é s e m . (T. M.)
6. N é m e t G. B é l a : T ü r e l m e t l e n é s k é s l e k e d ő félszázad. A r o m a n t i k a u t á n . Bp.
S z é p i r o d a l m i K i a d ó (1971J 110. 1.
7. U. o.
8. P á n d i P á l : Első a r a n y k o r u n k . Cikkek, t a n u l m á n y o k a m a g y a r f e l v i l á g o s o d á s és r e f o r m k o r i r o d a l m á r ó l . B p . S z é p i r o d a l m i K i a d ó (1976.,) 288. 1.
A P á n d i P á l á l t a l k i e m e l t m e g á l l a p í t á s i d é z é s e t a l á n f é l r e é r t h e t ő . E z é r t m e g - jegyzem, hogy az e r e d e t i b e n sem h i b a k é n t , h a n e m e r é n y k é n t j e l e n i k m e g az ilyen á b r á z o l á s i m ó d ; P á n d i P á l a j e l l e m á b r á z o l á s korai k l a s s z i k u s , s h a k e s p e a r e - i h a g y o m á n y a i h o z k a p c s o l j a E ö t v ö s József m e g o l d á s á t .
9. Sőtér i. m. 97. 1.
10. Süikösd M i h á l y : V á l t o z a t o k a r e g é n y r e . B p . G o n d o l a t K i a d ó 1971. 111. 1. és 124—125. 1.
11. Sőtér i. m. 76. 1.
12. W é b e r A . : A m a g y a r r e g é n y kezdetei. 167. 1.
13. Eötvös i. m. 341. 1.
14. i. m. 401. 1.
Az itt k i f e j t e t t k o m p o z í c i ó s k é n y s z e r m e l l e t t a véletlen n a g y s z e r e p e a r e g é n y b e n talán a b b ó l is f a k a d , h o g y a z írói s z á n d é k t ó l f ü g g e t l e n ü l m e g j e l e n i k , az író m i n t e g y t u d a t t a l a n u l k i f e j e z i a z e m b e r (a polgár) t á r s a d a l m i elszigeteltségét, m a g á n y á t , azt, hogy n e m i s m e r i fel a z o k a t az, erőket, a m e l y e k s o r s á t i r á n y í t j á k , így ö n m a g a s e m k é p e s t e t t e i n e k i r á n y í t á s á r a és e t e t t e k k ö v e t k e z m é n y e i n e k a f e l m é r é s é r e .
15. W é b e r i. m . 168. 1.
16. Sőtér i. m . 90. 1.
17. i. m. 77. 1.
18. Eötvös i. m . 76. 1.
19. i. m . 415. 1.
20. i. m. 446. 1. és 447. 1.
21. P á n d i P á l : „ K í s é r t e t j á r á s " M a g y a r o r s z á g o n . Az u t ó p i s t a szocialista és k o m m u - n i s t a e s z m é k j e l e n t k e z é s e a r e f o r m k o r b a n I—II. B p . M a g v e t ő K i a d ó (1972.) I. 408. 1.
22. V o l t a i r e : C a n d i d e , v a g y a z o p t i m i z m u s . B p . E u r ó p a K i a d ó 1970. 170. 1.
23. vö. V ö r ö s m a r t y M i h á l y : G o n d o l a t o k a k ö n y v t á r b a n . 24. Eötvös i. m. 448. 1. és vö. P e t ő f i S á n d o r : A z apostol.
„ A szőlőszem k i c s i n y gyümölcs,
Egy n y á r k e l l h o z z á mégis, hogy m e g é r j é k . A föld is egy g y ü m ö l c s , egy n a g y gyümölcs, D e b i z o n y á r a m e g f o g érni e g y k o r ,
T u d o m , hogy a m i d ő n m e g é r k e z i k A n a g y s z ü r e t ,
A k k o r r a é n m á r r é g l e m e n t e m , S p a r á n y i m ű v e m n e k n y o m a Elvész a z óriási m u n k a közt,"
25. Eötvös i. m. 449. 1.
26. i. m. 440. 1. és vö. Kölcsey F e r e n c : V a n i t a t u m V a n i t a s és a róla szóló t a n u l m á n y : S z a u d e r J ó z s e f : Az e s t v e és A z áilom. F e l v i l á g o s o d á s é s k l a s s z i c i z m u s . Bp.
S z é p i r o d a l m i K i a d ó (1970.) 433—451. 1.
27. Eötvös i. m. 431. 1.
