TÖRTÉNETIHPOLGOZATOK
A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKEI, 1867—1989 (III.)
A Központi Statisztikai Hivatal elnökeinek életrajzát és műveik válogatott bibliográfiáját bemutató sorozat első két része (Statisztikai Szemle. 1990. évi 8—9. sz. 690—698. old., vala—
mint a 10. sz. 790—796. old.) Keleti Károly, Jekelfalussy József, Vargha Gyula, Hajdú László, Buday László, Szabóky Alajos és Kovács Alajos életútját mutatta be. A harmadik részben Konkoly Thege Gyula, Dobrovíts Sándor, Zentay Dezső és Elekes Dezső életével és mun- kásságával ismerkedhetnek meg olvasóink.
KON KOLY THEGE GYULA
1876. december 21—én született a Bars megyei Aranyosmaróton, régi magyar nemesi családból. Nagyapja, apja Bars megyei földbirtokosok, nagybátyja a híres csillagász, Kon—
koly Thege Miklós. iskoláit a pozsonyi és a körmöebányai állami főreáliskolákban végezte, ez utóbbiban érettségizett.
Egyetemi tanulmányait a József Műegyetemen kezdte; ott szerzett matematikai isme—
reteinek később sok hasznát látta statisztikai munkásságában. Később átiratkozott a buda- pesti tudományegyetemre, és 1907-ben államtudományi államvizsgát tett, 1926-ban pedig közgazdasági doktori oklevelet szerzett.
1899-ben tette le a statisztikai szakvizsgát, ekkor már egy éve dolgozott a Hivatalnál;
l898—ban statisztikai gyakornoknak nevezték ki, és fokozatos előrelépés után 1907-ben már számszaki főtiszt. Ebben az időben a statisztikai évkönyv szerkesztésében vett részt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, majd a külkereskedelmi forgalmi osztályon dolgozott. Ezekben a munkákban kitűnve került át a fogalmazói karba, ahol néhány év alatt elérte a miniszteri tanácsosi rangot.
1921—től —- osztályvezetőként — a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezóje és vezetője. Közben részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában is.
A hivatalos statisztikai szolgálat vezetésébe 1926-ban kapcsolódott be, mikor aligazgatóvá nevezték ki. 1929-ben a Hivatal alelnöke lett.
l927—től az akkor megalapított Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke lett, ahol több mint egy évtizeden át dolgozott.
Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgal- mával kapcsolatosak. Ö szerkesztette az 1925—ben megjelent Gazdaeimtárat. Tudományos hírnevét az 1922—ben kidolgozott tervezetei alapján végrehajtott mezőgazdasági statisztikai reform és az 1935, évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozták meg.
Hivatali munkája mellett más tisztségeket is ellátott. Az első világháború után a köz- szolgálati alkalmazottak kormánybiztosaként dolgozott a Bel'ugyminisztériumban. Tagja volt az Országos Köz-élelmezési Tanácsnak, később az Országos lpartanáes és a védett birtokok felügyeletére alakult miniszterközi bizottság munkájában is részt vett.
A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKEI 901
1922-től tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak. székfoglaló előadását 1925-ben tar—
totta meg a gabonafélék termésátlagairól. 1924-től tagja az Országos Községi Törzskönyv—
bizottságnak, az Országos Statisztikai Tanács gazdaságstatisztikaí szakosztályának. 1928- ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rend—
szeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferen- ciákon. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936—os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1937—ben választotta tagjai közé.
Tudományos elismerése itthon sem maradt el. 1930—ban a tudományegyetem közgaz- dasági karának magántanára agrárstatisztika tárgykörből, l935—től a műegyetem mezőgaz- dasági karán is tanított. 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé vá- lasztotta. Tagja volt számos tudományos társaságnak, támogatója a szövetkezeti mozga- lomnak.
1936-ban nevezték ki a Hivatal elnökének, államtitkári rangban. 1939. április 23—án vonult nyugállományba.
1937—től 1940-ig a Magyar Statisztikai Társaság elnöke: 6 kezdeményezte a Társaság nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletét.
1942. december 6-án hunyt el.
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
Magyarország mezőgazdasági termelésének és a termelés jövedelmezőségének csökkenése. Magyar Statisztikai Szemle, 1923, évi 5—6. sz. 156—162. old.
A gabonafélék tcrmésátlagai. Magyar Statisztikai Szemle. 1924. évi 11—12. sz, 473—482, old.
Production agricole de la Hongrie depuís le traité de Trianon. Revue de la Société Hongroise de Statistirme. 1924, ISO—139, old.
Les conditions de la propriété foncierc et la réforme agraire en Hongrie. Revue de la Société Hongroise de Statistiaue, 1925, [39—165. old.
Magyarország földbirtokosai és földbérlöi. (Gazdacimtár.) Szerk.: —— Pesti ny. Budapest. 1925. 53, 628 old.
Magyarország földbirtokviszonyai és a földbirtokrcform, Hornyánszky ny. Budapest. 1925. 38 old., 5 térk.
Magyarország földmivelése jellegzetes gazdasági vidékek szerint. Magyar Statisztikai Szemle. l925. évi 1—4. sz.
42—51, old.
A kenyértermények kereskedelmi forgalma és mezőgazdasági készletei. Magyar Statisztikai Szemle. 1926. évi 4. sz.
194—209. old.
A szántógépek elterjedése Magyarországon. Magyar Statisztikai Szemle. 1926. évi 7, 32, 429-443. old.
Az 1926. évi országgyűlési képviselőválasztás eredménye. Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi 1, sz, 1—44. old,, 1 térk, A konjunktúrakutattis külföldi szervezetei, Közgazdasági Szemle. 1927. 324e338. old.
Magyarország mezőgazdasági statisztikájának szervezete. Pesti ny. Budapest. 1927, IX, 161 old.
A magyar földbirtokosok jelzálogilag bekebelezett terheinek összeírása es az összeírás ideiglenes eredményei az 1928.
június hó 30—i állapot szerint. Magyar Statisztikai Szemle. 1928. évi 11. sz. 1158v1167. old.
La statistiaue agricole en Hongrie. lmpr, de lllnstitut International d*Agriculture. Rome. 1928. 137 old. (L'organisa- tion de la statistiaue agricole dans les divers pays 3.)
A nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezmény és Magyarország gazdaságstatisztikája. Magyar Statisztikai Szemle.
1929. évi 9, sz. 1000-1008. old.
Magyarország külkereskedelmi forgalma és a mezőgazdasági kivitel jelentösége. Közgazdasági Szemle. 1930. 338—
366. old.
A magyar föld jelzálogos terhei az 1931. év végén. Magyar Statisztikai Szemle. 1932. évi ll. sz. 915—969. old.
A magyar föld jelzálogos terhei az 1932. év végén, Magyar Statisztikai Szemle, 1933, évi 10. sz, 719—793, old.
L'Institut International de Statistiaue a Londres. Oucstions de statistigues économioues. Journal de la Société Hon- groise tie Statistíaue, 1934. 390—404. old.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet londoni ülése. Gazdaságstatisztikai kérdések. Alagyar Statisztikai Szemle. 1934.
évi 6. sz, 512—527, old.
Kecskemét gyt'imülcstermelésének jelentősége. Magyar Statisztikai Szemle. 1935. évi 5. sz. 445-459, old.
The land and its owners. The management of farms in Hungary, Journal de la Société Hongroise de Stutistiaue.
1936. 212—265. old.
A Nemzetközi Statisztikai Intézet athéni ülésszaka es a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet római közgyűlése. — ——
előadása. Magyar Statisztikai Szemle 1936. évi 11. sz. 952—966. old,
A Magyar Statisztikai Szemle Szent István száma. Magyar Statisztikai Szemle. 1938. évi 4. sz. 325—332. old.
DOBROVITS SÁNDOR
1889. március 4—én született Pozsonyban. A budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat, Az államtudományi doktorátus megszerzését követően, l909—től rövid
902 A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKE!
ideig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, majd l912—től a Statisztikai Hivatal munkatársa volt. Ebben a minőségében főként a hitelügy, áruforgalom, valamint a nép- mozgalom vizsgálatával összefüggő munkálatokban vett részt. Aktív szerepet vállalt továbbá a választójogi statisztika feldolgozási munkálataiban, valamint a népoktatásról szóló megyei monográfiák összeállításában.
1921 és 1929 között a Hivatal Elnöki Osztályának vezetője; 1923— től 1930-ig a Magyar Statisztikai Szemle szerkesztője volt.
Munkája elismerését jelzi, hogy 1922—től egy évtizeden át a Magyar Statisztikai Társaság főtitkára volt, valamint 1927 és 1929 között hasonló tisztet töltött be az Országos Gazdaság—
politikai és Konjunktúrakutató Bizottságban is. A
Jelentős szerepet játszott a hivatalos statisztikai szolgálat új szervezetének, ügyrendjének kialakításában, valamint a magyar konjunktúrastatisztika megszervezésében.
A nemzetközi elismerés jeleként —— a Nemzetközi Statisztikai Intézet (ISI) főtitkára, W. Metharst meghívására —— részt vett az Intézet 1925—i római ülésszakán; 1928-ban pedig Genfben a kormány Il. delegátusaként a Nemzetek Szövetsége által összehívott, a nemzet- közi gazdaságstatisztikai egyezményt előkészítő konferencia munkájában.
1937. június 30—tól 1939. június 29-ig a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, majd ezt követően 1945. augusztus 1-jéig annak elnöki tisztét töltötte be. Ezzel egyidejűleg 1939 és 1941 között az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, valamint — 1943-ban — a Statisz- tikai Szakvizsgabizottság elnöke volt.
A második világháború eseményei következtében ez az időszak a Hivatal életének egyik legnehezebb korszaka volt. Az ország területének ideiglenes változásai a statisztikai fel- dolgozások, elemzések szempontjából nagy nehézséget okoztak, amit a háborús szükség- letek által indokolt rendkívüli adatfelvételek tovább nehezítettek.
Elnöki minőségében Dobrovits Sándor jelentékeny szerepet játszott az 1941—es nép—
számlálás munkálatainak előkészítésében, megszervezésében. Hasonlóan fontos volt a köz—
ellátás javítását szolgáló rendkivüli adatgyűjtések, a vetésterületre vonatkozó, valamint csép- lési statisztikák megszervezésében végzett munkája. Figyelmet érdemel még a szociális gondok enyhítését célzó társadalomstatisztikai adatfelvételnek, az ,,ellátatlanok statisztikájának"
előkészitése is.
A második világháború befejezését követően tevékenyen részt vállalt a hivatalos sta- tisztikai szolgálat új jászervezésében, a Hivatal új ügyrendjének kidolgozásában.
1945 nyarán az Igazolóbizottság döntése következtében eltávolították a Hivatal éléről.
Előbb áthelyezték, majd nyugdíjazták.
Dobrovits Sándor tudományos tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. A Hivatal és a Magyar Statisztikai Társaság életét, szervezetét bemutató —— többnyire a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain megjelenő — publikációin túlmenően figyelmet érdemlő társadalomstatisz- tikai tevékenységet is folytatott. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a különféle társadalmi szervezetek, különösképpen az egyletek jellemzőinek kutatásában betöltött szerepe emelhető ki. Számos vidéki város — Eger, Győr, Kecskemét —- egyleteit ismertető tanulmányán kívül kiemelkedő fontosságú a Budapest egyesületeit tárgyaló monográfiája.
1963. április 15-én halt meg Budapesten.
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
A Nemzetközi Statisztikai Intézet római kongresszusa. Magyar Statisztikai Szemle. 1925. évi 10. sz. 428—432. old.;
11— 12. sz. 509— 515. old
d A hivatalos statisztikai szolgálat szervezete. Magyar Statisztikai Szemle. 1927. évi 5. sz. 478—483. old.; 6. sz. 606—610.
ol .
A magyar konjunktúrastatisztika megszervezése. Magyar Statisztikai Szemle. 1927. évi 3. sz. 271—277. old.
A hivatalos statisztikai szolgálat új rendje. Magyar Statisztikai Szemle. 1927. évi 7. sz 792—799. old.
La réforme du service statistidue en Hongrie. Journal de la Société Hongroise de Statistiaue.1929.222—250.old.
A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal és az Országos Statisztikai Tanács szervezete. Magyar Statisztikai Szemle.
1930. évi 12. sz. UBS—1139. old.
A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKE! 903
Eger város társadalmi egyesületei. Magyar Statisztikai Szemle. l933. évi 5. sz. 351—354. old.
Győr város egyesületei. Magyar Statisztikai Szemle. 1934. évi 5. sz. 389—394. old.
Magyarország egyesületeínek statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle. 1935. évi 1. sz. 23—37. old.
Kecskemét egyesületei. Alagyar Statisztikai Szemle. 1935. évi 5. sz. 435—440. old.
Budapest egyesületei. (Statisztikai közlemények 74. 3. sz.) Székesfőv. ny. Budapest. 1936, 166 old.
Társadalmi szervezetek. Magyarország Trianontól napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle, 1938. évi 4. sz, 414—
4l8. old.
Szociális igazgatás és a statisztika. Állami ny. Budapest. 1939. 11 old.
Magyar problémák hivatalos statisztikánk történetében. Magyar Statisztikai Szemle. 1942. évi lO—l2. sz. 7l l—7l9. old.
ZENTAY DEZSÖ
1888. április 27-én, Zentán született. A budapesti tudományegyetemen 1911-ben állam- tudományi doktorátust szerzett, majd ezt követően rövid ideig egy ügyvédi irodában dol—
gozott. l911—től a Hivatal munkatársa, ahol előbb díjnokként, majd irodai segédtisztként alkalmazták. Szakterülete elsődlegesen a bűnügyi statisztika volt.
Alig egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően segédl'ogalmázóvá ne—
vezték ki, s mint ilyet szolgálattételre a Népjóléti Minisztériumba osztották be. A Tanácsköz- társaság ideje alatt elkötelezte magát a baloldali eszmék mellett, s aktív politikai tevékeny- séget folytatott. Feladatai közé tartozott többek között a Hivatal tevékenységének politikai felügyelete is. A Tanácsköztársaság bukását követően vizsgálat indult ellene, majd 1920-ban nyugdíjazták. Előbb magántisztviselőként tevékenykedett, majd l929—től a Magyar Építő- munkások Országos Szövetségének irodájában dolgozott, de kapcsolatban maradt a sta-
tísztikával.
Társadalmi tevékenysége vonatkozásában figyelmet érdemel a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületének elnökeként, illetőleg folyóiratuk alapító szerkesztőjeként való mű—
ködése.
Tudományos tevékenységét mindenekelőtt a társadalomtudományok, a társadalomsta- tisztika iránti érdeklődés jellemezte. Ennek bizonyítékaként 1933—ben megindította a ,,Be- szélő számok" című, nagy sikerű sorozatot, mely a legkülönbözőbb keresztmetszetekben, zsebkönyv formában statisztikai adatközléseket tartalmaz, azokat több esetben nemzetközi
adatokkal is összevetve.
A sorozat célkitűzései közül iigyelmet érdemelnek a különböző társadalmi rétegek élet- szinvonalát felmérő statisztikai összefoglalások, mindenekelőtt a szellemi foglalkozásúak munkanélkülisége't, valamint a munkásság életszínvonalát tárgyaló kiadványok. Kiemelt érdeklődésre tarthat számot az a hivatalosan bevallott jövedelmek alapján összeállított fel- mérés is, amely a magyar vagyonok és tulajdonosaikjellegét és megoszlását tárgyalja. E pub—
likációi fontosságát növeli némely esetben a vonatkozó források megsemmisülése.
Jelentősek voltak a Magyarország gazdasági-társadalmi állapotát nemzetközi összeve—
tesben vizsgáló kiadványai is.
A hivatalos statisztikai szolgálatba csak 1945-ben került vissza. Nevét ekkor módosítja Hoffmannról a szülőhelyére utaló Zentayra.
1945. augusztus 6-ától miniszteri osztályfőnöki rangban a Hivatal elnökévé nevezték ki.
Elnökként nehéz feladatok várták a hivatalos statisztikai szolgálat háború utáni tevékeny- ségének megindítása, újraszervezése kapcsán. Munkája kiteljesedését azonban megakadá- lyozta 1945. december 12—án bekövetkezett korai halála.
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
A munkanélküliség alakulása a szellemi pályák körében Budapesten. (Statisztikai közlemények 60. 4. sz.) Székesfőv.
ny. Budapest. 1930. 255 old.
Magyarország és a nagyvilág. (Beszélő számok 1.) Szerk.: — —. Franklin ny. Budapest. 1933. 112 old.
A megcsonkított Magyarország küzdelmes évei. (Beszélő számok 2.) Szerk. : — —. Franklin ny. Budapesti 1934. 104 old.
Világtörténet. Világpolitika. Világgazdaság. (Beszélő számok 3.) Szerk.: — —. Franklin ny. Budapest. 1935. 103 old.
Az utolsó félszázad. Bevallott jövedelmek és vagyonok. (Beszélő számok 4.) Szerk.: _ —. Franklin ny. Budapest. 1936.
104 old.
904 A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKEI
A magántisztviselők túladóztatása. (Magántisztvíselő könyvtár 5.) Magyarországi Magántisztviselők Szöv. Buda- pest. 1937. 64 old.
Világke'pek. A nagybirtokos; Magyarország. (Beszélő számok 5.) Szerk.: — —. Franklin ny. Budapest. 1937. 103 old.
Vállalatok és igazvatók. A magyar közgazdasági élet vezetői. (Beszélő számok 6.) Szerk.: —— Franklin ny. Budapest.
1938. 119 old.
Ungarn im Spiegel der Statistik. (Mitteilungen über Ungarn.) Egyetemi ny. Budapest. 1940. 115 old.
Világstatisztika. A nemzetiségek. A nyersanyagháborá. Magyarország szellemi arisztokratái. (Beszélő számok 8) Szerk.: A Sárkány ny. Budapest. 1940. 128 old.
A megnagyobbodott Csonka—Magyarország. Jővedelmek és vagyonok. (Beszélő számok 9.) Szerk.: H H. Globus ny.
Budapest. 1941, 104 old.
A negyszer megnagyobbodott Csonka-Magyarország. Világtermelés. A magyar közgazdasági elet vezetői. (Beszélő számok 10.) Szerk.: , —. Globus ny, Budapest. 1942. 116 old.
Világtermeles. A megnagyobbodott Magyarország szellemi arisztokratái. (Beszélő számok ll.) Szerk.: - —. Globus ny. Budapest, 1943. 148 old.
A legnagyobb jövedelmek. (Beszélő számok 12.) Globus ny. Budapest. 1943. 128 old.
Világtőrte'net. A mai Magyarország. Az utolsó nagybirtokosok. (Beszélő számok 13.) Szerk.: — —. Egyetemi ny.
Budapest. 1945. 108 old.
ELEKES DEZSÖ
Kézdivásárhelyen, 1889. november 11-én született. Elemi es középiskolai tanulmányait szülőhelyén. majd Sepsiszentgyörgy/ön végezte. 1907 és 1910 között a kolozsvári egyetem joghallgatőja volt, ahol 1912—ben jogi doktorátust szerzett.
1910-től az első világháború kitöréséig iigyvédjelöltként, később ügyvédként Brassóban és Kézdivásárhelyen dolgozott. Az első világháború alatt katonai szolgálatot teljesitett.
1918-ban lépett a Hivatal kötelékébe. 1919-ben a rokkantak, árvák és özvegyek össze- írási munkálatainak vezetője volt. Rövid ideig az Ipari osztályon, azt követően pedig 1931-ig az Elnöki osztályon dolgozott. ltt többek között szervezési és személyi tigyekkei, a nemzetközi kapcsolatok problémáinak intézésével foglalkozott,
Fontos szerepet játszott a Hivatal kiadványainak szerkesztésében. Nevéhez fűződik például a Magyar statisztikai évkönyv nemzetközi része első tervezetének elkészitése.
1923-től a MÚÁUYIV' Statisztikai Szem/e szerkesztésében is közreműködött, 1939—től 1945-ig szerkesztője volt. Több éven keresztül a Hivatal térképészeti munkálatait is irá—
nyitotta.
1923 és 1932 között a sajtőszolgálat irányítójaként megszervezte a Hivatal időszaki sajtó—
statisztikai adatgyűjtését.
1931 és 1936 között a Hivatal Könyvtárát vezette. Munkája eredményeképp került sor a könyvstatisztikai adatfeldolgozás módszertanának kidolgozására, s ő inditotta meg az erre vonatkozó adatgyűjtés munkálatait is. Ekkor jelenik meg a Könyvtár állományát feltáró nyomtatott katalogus Il, Pótfiizete.
Tevékenysége elismeréseként 1936-ban soron kívüli előléptetéssel miniszteri titkárrá nevezték ki. Előbb az általános és szerkesztési ügyek osztályát, majd 1939-től a Hivatal Központi osztályát vezette. A hivatali ranglétrán is gyorsan emelkedtlt: 1941-ben miniszteri osztálytanácsos, 1944—ben pedig miniszteri tanácsos lett.
Részt vett a kölni Nemzetközi Sajtókiállítást előkészítő magyarországi bizottság mun—
kájában. A Magyar Statisztikai Társaság másodtitkára, majd 1926—tol titkára, 1932 és 1943 jközött főtitkára volt. 1943—tól a Társaság alelnökeként tevékenykedett. Ebben a minőségé—
ben tagja volt a Társaság francia nyelvű folyóirata, a Journal de la Société Hongroise de Statistigue szerkesztőbizottságának.
1935-től a Pázmány Péter Tudományegyetem jog- és államtudományi karának magán- tanára, 1942—től pedig rendkívüli tanára volt.
Szakmai tevékenységének elismeréseképpen 1945—ben a Hivatal alelnökévé nevezték ki.
Elődje, Zentay Dezső váratlan halálát követően a Hivatal igen nehéz korszakában, 1946 márciusától töltötte be az elnöki tisztséget. Gyakorlatilag az ő feladata volt a hivatalos sta—
tisztikai tevékenység újraszervezése, megindítása s ezzel egyidejűleg a háborús károkkal, őváte'telekkel kapcsolatos felmérések megszervezése, lebonyolítása is.
A STATISZTIKAI HIVATAL ELNÖKEI 905
A hivatali munkájával szoros összefüggésben végzett tudományos tevékenysége sok- rétű volt. Az általa szerkesztett Mai Magyarország című kiadvány az ország első, statiszti—
kai adatokra támaszkodó ismertetője volt a második világháborút követően.
Számos cikke, tanulmánya jelent meg a Magyar Statisztikai Szemlében, valamint a Journal de la Société Hongroise de Statistiaue hasábjain.
1948-ban nyugdíjba vonult, oktatói tevékenységével azonban ekkor sem szakított tel- jesen. Élete utolsó szakaszában családvédelmi, demográfiai kutatásokkal foglalkozott.
1965. április 8—án, Budapesten halt meg.
VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIA
Az időszaki sajtó nemzetközi adatai. Magyar Statisztikai Szemle. 1927. évi 7. sz. 720—724. old.
A kölni Nemzetközi Sajtókiállitás statisztikai vonatkozásai. Magyar Statisztikai Szemle. 1928. évi 8. sz. 943—948. old.
A magyar nyomdaipar statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle. 1928. évi 9. sz. 991—1008. old.
Magyarország föbb statisztikai adatainak alakulása a világháború után. Magyar Statisztikai Szemle. 1929. évi 24 sz.
204—217. old.
A világ nyersanyagai és nycrsanyag—gazdálkodása. Magyar Statisztikai Szemle. 1929. évi 10. sz. 1112—1 121. old.
La situation de la Hongrie avant et aprés la guerre dans le systeme des principales données statistigues. Journal de le Société Hongroise de la Statistiaue. 1930. 388—416. old.
A könyvtermclós nemzetközi statisztikája. [Magyar Statisztikai Szemle. 1930. évi 6. sz. 550—565. old.
A magyar könyvtermelés statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle. 1930. évi 7, sz. 629—-644. old.
A világgazdaság statisztikai képe. Magyar Statisztikai Szemle. 1930. évi 12. sz. 1158—1171. old.
La crise économidue mondiale, éclaíróe par la statistioue. Journal de la Société Hongroise de la Statistiaue. 1931.
123—147. old.
Magyarország időszaki saitója 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle. 1931. évi 6. sz 578—595. old.
Magyarország időszaki sajtója 1934-ben. Magyar Statisztikai Szemle. 935. évi 12. sz. 1100—1117. old.
Magyarország könyvterniclé._ . Alagyztr Statisztikai Szemle. 1931. évi 8. sz. 808—814. old.
A magyar egyetemi hallgatók statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle. 19314 évi ll. sz. 1010—1012. oldt
A közép—európai mezőgazdasági együttműködés problémája. Magyar Statisztikai Szem/a. 19334 évi 6, sz. 416—
436. old.
A dunavölgyi kérdőjel. A dunakörnye'ki Közép—Európa gazdasági problémája. (A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 9.) Stephaneum ny, Budapest. 1934, 308 old.
La statistiaue des collection publitlues et les collections publiciues de la Hongrie, Journal de la Société Hongroisede la Stutístíaue. 1937. 61—79. old.
A Központi Statisztikai Hivatal kiadványpublikalo' munkássága. Magyar Statisztikai Szemle. 1937. évi 7. sz. 665—
673. old.
Olaszország és a dunavölgyi államok gazdasági kapcsolatai. Magyar Statisztikai Szemle. 1938. évi 4. sz, 407—
4l4. old.
Szellemi elet. Magyarország Trianonto'l napjainkig. Magyar Statisztikai Szemle. 1938. évi 4. SZ. 528—534. old.
Trianon mérlege. Magyar Stari tikai Szemle. 1938. évi 4. sz. 358—367. old.
Budapest szerepe Magyarország szellemi életében. (Statisztikai Közlemények 85. 1. sz,) Szókesfőv. ny. Budapest.
1938, 241 old.
La syst'cmc de la statisticiue intellcetuelle. Journal de [a Société Hongroise de la Statístiaue. 1938. 182—192. old.
A találmányok statisztikája Alagyar Statisztikai Szemle. 1938. évi 10. sz. 978 —993. old.
Probleme dcr Nationalitáten. Terminologie und der Nationalitáten Statistik. Journal de la Société Hongroise de la Statistiaua. 1940. 302—318. old.
Hazánk,
népünk, szomszédaink. Az ezeréves, a trianoni és a megnagyobbodott Magyarország ismertetője. (Magyar Statisztikai Társaság kiadványai 13.) Stephaneum ny. Budapest. 1940, 126 old.
A szellemi kultúra, különösen az időszaki sajtó számbavételének problémái. Magyarország időszaki sajtója 1942—ben.
]l/Iagyar Statisztikai Szemle. 1943. évi 4. . . 160481. old.
Kisebbségvédclem. 1—7. évf. Nemzetiségi Szemle. Szerk.: — —. Budapest. 1938—1944.
A Szovjet—Unió nemzetiségi viszonyai. Magyar Statisztikai Szemle. 1945. évi 1—6. sz. 28M33. old.
A mai Magyarország. A második világháború és a párizsi békeszerződés következményei. Szerk.: " —. (Egyetemes könyvtár.) Hungária Lloyd. Budapest. 1946. 314 old.
PE3lOME
COTDYHHMKl/I Bnönnorekn 14 norcymenraunonnoi'i cnyxcöbi llettrpanbttoro crarucrnttecxoro praBJ'ICHHH coőpann őnörirtorpatbwreckne aaHitbie n36pannbix prztOB H önőnvtorpatbmo npeace- nareneü Benrepekoro Llenrpanbnoro crarncrwrecrcoro ynpaenennn 3a 1867—1989 roma.
B nacrorttueü crarbe mnaratorcn )tcnsnennbiü l'lyTb 14 aenrenbnocrb cneayiotunx aerbtpex npenccnaretieü: illa/ta Kol/Kai? Taxe, Illatttiop lloőpoaumm, Jeatce S'enmau, ,lZeatce 3.1etcem.
SUMMARY
The Library and Documentation Service of the Central Statistical Ofiice compiled biographic data and selected bibiliography on written activity of the Presidents of the Hungarian Central Statistical Otlice from 1867 to 1989.
Here with are presented the life and activity ofthe following four Presidents: Gyula Konkoly Thege, Sandor Dobrovits, Dezső Zentay, Dezso" Elekes.
