A balti államok népességi és gazdasági adatai

7. szám

——637— 1940

tragikusan közbelépett; váratlanul és gyorsan el—

ragadott Téged a földi életből. A köz és környe- zeted kénytelen tehetetlenül elviselni a távozásod- dal bekövetkezett nagy veszteséget. Nem tehetünk egyebet, csak azt, hogy a kegyelet mély érzésével igyekszünk erösen megtartani annak a sok szép—

nek és jónak az emlékét, amelyet Te adtál ne—

künk. A megdöbbenéstől révedezö tekintettel mormoljuk koporsód felé a, búcsúzó szavakat:

Isten veled!

*

Hajdz'ilc Sándor dr. nagyobb irodalmi dolgoza—

tainak jegyzéke:

1. A Magyar Statisztikai Szemlében

meg következő cikkei: A reálmunkábérek nemzet- közi összehasonlítása. (1924. évf.) A búza világ- piaci áralakulása 1924. VI.—1925. III. hónapban.

(1925. évf.) A hitelválság statisztikája 1926 április havában. (1926. évf.) Az összehasonlító munkabér- statisztika jelentősége és módszerei. (1927. évf.) Az államkölcsönök és a háborús pénzügyek. (1928.

évf.) A szekuláris- és szezónváltozások kiküszöbö—

lése a gazdasági idősoroknál. (1928. évf.) Az állam- pénzügyek alakulása a háború előtt és után a kii- jelentek

lönböző országokban. (1929. évf.) Biztosításügyünk fejlődése és jelen állapota. (1929. évf.) Biztosítás—

ügyünk 1928—ban. (1930. évf.) A részvényvagyon változása az 1928—1929. évben. (1980. évf.) A hi- telválság 1927—1929. [évi mérlege. (1930. évf.) A részvényvagyon változása 1930-ban. (1931. évf.) A IV. finn-ugor kultúrkongresszus. (1931. évf.) A tűz- kárstatisztika reformja. (1932. évf.) A hitelválság alakulása 1927—1931-ben_ (1932. évf.) Magyarország 1932. évi fizetési mérlege. (1933. évf.) Az 1933. évi tüzkárok. (1934. évf.)

2. Más magyar folyóiratokban publikált hosz- szabb tanulmányai: A pénzintézetek valuta- és ér- tékpapírtárcája az infláció idején (Közgazdasági Szemle 1926. évf.). Államháztartásnak alakulása a szanálás óta (Közgazdasági Szemle 1933. évf.). A törvényhatósági jogú városok háztartása (Városi Szemle 1932. évf.).

3. Francia nyelven került közlésre a következő két dolgozata; Les effets de llassainissement sur les conditions fina—nciéres en Hongrie (Revue Econo—

migue Internationale 1928. évf.). Les budgets et les finances de l'État hongrois depnis l'assainissement financier (Journal de la Société Hongroise de Sta-

tistigue 1933. évf.).

A balti államok népességi és gazdasági adatai.

Données démographigues et économigues sur les États baltigues.

A XIII. században a német Teuton lovagrend alapította a balti szövetséges köztársaságot, mely

Észtország, Latgalia, Livland és Kurland tartomá- nyokból állt. Litvánia független nagyhercegség volt.

Jogaila, Litvánia nagyhercege, 1386—ban megkeresz- telkedett és Hedvig lengyel királynőt vette felesé—

gül, miáltal! Lengyelország királya lett. Nagy VítoId (Vytautas) uralkodása alatt (1392—1430) Litvánia hatalmának tetőfokát érte el, mert terü—

lete a Balti-tengertől a Fekete—tengerig terjedt. Az 1569. évi lubllini szerződés értelmében vLi'tvánia Lengyelországgal dualisztikus monarchia formájá- ban egyességre lépett. Ennek értelmében a király személye és az országgyűlés (Szejm) közös volt, de Litvániának külön pénzügye, törvénykezése, köz—

igazgatása tés hadserege maradt. A lovagrend szö- vetséges köztársasága 1560sigv állt fenn, amikor Észtország svéd uralom alá került, Latgaliát és Liv- landot a litván—lengyel monarchiába kebelezték be, Piltenet és Öselt Dániához csatolták. Egyedül Kur- land tartotta meg függetlenségét, mint a litván-len—

gyel királyság hűbérese. Livlandot 1621-ben a své—

dek és 1710-ben az oroszok foglalták el, Észtorszá- got a svédek 1721—ben átadták Oroszországnak.

Latgalia 1772—ben, Knrland 1795—ben került Orosz—

országhoz. így a XVIII. század végén már mind—

három balti ország az Oroszhirodalom része volt és

abból 1917—ben vált ki. Litvánia 1918 február 16-án, Észtország 1918 febr. 24-én és Lettország

1918 november 18—án proklarnálta függetlenségét.

A Szovjet—Unió, miután 1939 szeptemberében mind- három országban katonai és tengerészeti támpon—

tokat létesített, 1940 június 15-e és 17—e között a három balti államot megszállta. Egy hónappal ké—

sőbb a három állani csatlakozott a Szovjet-Unió- hoz.

A balti államok nemzetiségi statisztikája az utolsó népszámlálás időpontjában így alakult:

Lettorsz. (1935) Litvánia (1923) Észtorsz. (1934)

Nemzetiség á , ,

SZ m szam () szam 0

sz. % sz. [0 sz. lo

Lett . . . . 1,472.612 755 14.883 0"? 5.435 05

Litván. . . 22.913 1-2 1,701.ssa 342 _ _

Eszt. . . . . 7.014 0'3 —— — 992520 88'1

Orosz . . . 206499 10'6 50.460 2'5 92.656 8'2 Zsidó . . . 98.479 4'8 153743 7'6 4.434 0'4 Német . . . 62.144 3'2 29.231 14 16.346 1'5 Lengyel . . 48.949 2'5 65.599 33 1.608 0'1

Fehérorosz 26.867 1'4 4.421 0 2 — —

Svéd. . . . — — — — 7.641 0"?

Egyéb . . . 19.025 05 1.592 0"! 5.773 0'5

Összesen . 1,950.502 zoo-o 1)2.o21.792 100-0)1,125.413) 100-0 1) 7179 külföldi nélkül.

A lettel: túlnyomólag finn eredetű elszlávoso—

dott néptörzs, amely az újabb orosz kutatók szerint

7. szám

a kurokkal azonos. A livánok a lettekkel rokon balti szláv nép. Az észt az ural-altáji nyelvcsalád finn-ugor ágának nyugati finn alcsoportjához tar- tozó, a magyarral rokon nép; legközelebbi rokonai a finnek,

A német nemzetiségűek áttelepítése a Német—

birodalomba folyamatban van. Eddig Lettország—

ból mintegy 15.000 és Észtországból 11.763 német telepes költözött Németországba. Lett— és Észtor;

szágban a nemzeti kisebbségeknek külön iskoláik

vannak. '

Lettország népességének 1935-ben 56'13%-a volt protestáns, 24'45%—a római katolikus, l4'4%—a görög katolikus és görög keleti, 4'79%—a zsidó.

Litvániában az 1923. évi összeírás szerint a lakos—

ság 80'5%va volt római katolikus, 9'5%—a protes- táns, 2'5%-a görög katolikus és 7'3%-a zsidó. A Memelvid—ék népességének 91'7%—a protestáns és csak 5'3%-a római katolikus. Észtországban fele—

kezeti statisztikát nem közölnek; a népesség 5/a—a evangélikus, a többi túlnyomore'szben görög keleti.

Az analfabéták száma a balti államokban a következő volt: Lettországban 18'8% (1930), Litvá- niában 32'7% (1923) és Észtországban 10'8%

(1922).

Foglalkozás szerint e népessége így oszlik meg:

három ország kereső

Lettország Litvánia Észtország

Foglalkozási ág (1930) (1935) Ogg—4)

0/0

Östermelés. . . . .l 65-9 76-7 670

Ipar . . . 13'5 6'5 15'5

Kereskedelem 5'3 2'5 4'5

Közlekedés . . . . 86 11 2'5

Egyéb. . . 11'8 13'2 10'5

A balti országok erősen agrár jellegűek. Lett—

ország és Észtország az iparosodás útján vannak.

Mindhárom országban különösen a mezőgazdasági iparágak virágzanak. A kiváló minőségű legelők következtében Lettország és Észtország tejipara ki- magasló: 1937—ben Lettországnak 16,179.000 hl és Észtországnak 8,134.000 hl volt a tejtermelése.

1938-ban a három állam földterülete művelési ágak szerint a következő megoszlást mutatta:

Egyéb __

Szántó— Kert és Rét es és ter- Osszes

föld szőlő legelő Erdő méket— terület

M— len ter.

e z e r 11 e R t á r

Lettorsz. 2.187 —— 1.657 1.747 989 6.580

% 32'7 —— 25'2 26'5 156 1001)

Litvánia 2.743 38 1.140 1.043 603 5.567

% 492 06 205 18"? 110 1000

Észtorsz. 1.101 _ 1.747 928 592 54.368

% 25'0 — 39—7 [ 21-1 142 zoo-0 ,

1) Tavak rés beépitett területek nélkül.

——638——-

1940. ,

A balti államok sóból, dohányból, nyerspamnt—

ból, gyapjúból, szénből, petróleumból és kénből he— ' hozatalra szorulnak. Fontosabb kiviteli cikkeik mennyisége 1936-ban a kővetkezőképen alakult:

Lett- Észt-

Kiviteli cikkek ("sm lmamal ország Együtt

!. 0 II n a

Vaj . . . . 17.291 14.629 10.955 42.875 Szalonna (bacon) 1.910 10.268 2.254 14.482

Tojás . 562 3.793 2.603 6.958

Len . . 15.988 19.673 6.535 42.196

Faanyag 682848 232583 190618 1,106.049

Cellulóze 3.953 57.206 60.706 121.865

Papiros . 10.681 41 8.789 19.511

Fnrnir 47.567? 5.743 18.979! 72.289

Lettország összes behozatalának (1936—ban) 38'3%-a Németországból, 21'4%-a Nagy—Britanniá—

ból, 7"0%-a az Egyesült Államokból, 2'9%—a Szov- jetoroszországból és 2'8%-a Belgiumból származott.

Kivitelének 34'9%—a Nagy—Britanniába, 30'8%-a Né—

metországba, 5'7%-a Belgiinnba és 2'9%-a Szov- jetoroszorszába irányult. Litvánia behozatalának (1936-ban) 37'8%—a Nagy—Britanniából, 9'7%—a Szovjetoroszországból, 8'0%—a Németországból és

7'8%—a Belgiumból származott. A kivitelnek

49'7%-át Nagy-Britannia, 10*1%-át Németország és 5'1%-át a Szovjet-Unió vásárolta meg. Észtország behozatalából (1937-ben) Németország 26'6%-kal, Nagy-Britannia 16'6%—kal, az Egyesült Államok 8'1%-kal, Szovjetoroszország 5'6%-kal és Francia—

ország 2'1%-kal részesedett. Észtországból a kivitel 33'9%-a Nagy—Britanniába, 30'5%—a Németországba,

3'2%—a Franciaországba és 1'1%-a Lettországba irányult,

*

Litvánia területe 1939—ben két változáson ment át.

A Németországtól a versaillesi békében elszakí—

tott Memelvídéket, melyet a nagykövetek tanácsa 1923 február 16—án litván közigazgatás alá helye—

zett, a német nép vezére és kancellárja 1939 áprili- sában a Litvániával kötött megegyezés alapján, bé- kés úton visszacsatolta a Németbirodalomhoz. A Memelvidék területe 2.848 km2, lakosainak száma

1937-ben 152.660 volt.

Litvánia régi fővárosát, Vilnát (litvánul Vil- nius, lengyelül Vilno), illetőleg a volt lengyelországi vilnai vajdaság litván—lakta területeit 1939 októbe—

rében a SzovjebUnió az orosz megszállás alá került lengyelországi területekből Litvániának engedte át.

A vilnai vajdaság Lítvániához csatolt területe 6.656 king, lakossága 1937-ben 457.500 lelket szám—

lált. Ebből Vilna város népessége 208478.

*

7. szám

——639————

Lettország, Litvánia és Észtország gazdasági ]elz'őtáblája.

Tableau économigue de la Lettom'e, de la Lithuam'e et de FEstom'e.

1940

Egység Lettország —— Lettom'e Litvánia —- Lithuania Észtország —— Estom'e

Megnevezés -— Spécifícalion ; 'i' _ ___ "

m 55 1937 1 1938 1939 19371) [ 19381) ] 19392) 1937 [ 1938 1 1939

Terület —- Territoire , kmz 65.792 55.670 a359478 47.549

Népesség — Population . absz. szám 1,965.104 1,974.7s7 1.983.S92 2,549.668 2,5u.230 2,s79.070 mmm l,131.161 1,133.917

Egy ka—re eső lélekszám nombresabsolus 3)

Nombre d'habitants par km2 . ,, 29'8 30'0 30'1 45.8 46'2 48'4 3) 23'7 23'8 23'9

Népmozgalom

klouvement de la population

Házasságkötés —— Alariages 0/00 81 8'5 . 7'4 7'4 . . 8'5 8.4 8" 5

Élveszületés — Ifnfants nes vívants ,, 17'7 18'4 18'5 22'2 22' 6 22'3 M'] 163 16' 3

Halálozás —— Décés . . . . ,, 143 136 13'9 13"! 12' ő 14-4 147 146 15 ()

'lermészetes szaporodás

Accroissement naturel . . .' . ,, 3'4 4'9 4'6 9'1 10'0 7'9 1'4 F(? 13

Mezőgazdaság _ Agriculture a) Vetésterület ——

Superfícies msemencées .

Búza —— Frommt. . . . . 1000 ha 137 141 153 211 200 202 68 70 75

Rozs —— Seigle . ,, 288 287 298 509 505 497 149 148 15)

Árpa _ Orgő . ,, 181 178 180 214 210 209 89 88 34

Zab — Avoz'ne . . . ,, 335 348 378 349 339 348 145 149 145

Burgonya —— Pommes de terre . ,. 127 138 145 184 186 177 76 78 89

Cukorrépa —- Beíteraves a sztcre . ,, 14 14 _ 6 ' 8 _ — -— _.

Len — Lin . . . . . . ,, 58 65 62 74 78 83 81 23 23

b) Termelés —— Récoltes

Búza —— Frommt 1000 01 1.715 1.919 1.987 2.207 2.513 2.512 758 854 804

Rozs — Sgigle . . ,, 4.215 3787 4.297 6.069 6.237 6.534 2.115 1.880 2 043

Árpa —— ()rge . . . . ,, 2.184 2.206 2.090 2.740 2.740 2.467 809 967 832

Zab —- Avoine. ,, 4.050 4.466 4.503 3.878 4.200 4.017 1.391 1.7651510

Burgonya — Pommes de terre ,, 17.820 17.514 16.567 25.099 21.182 21.036 9.856 9.976 8346

Cukorrépa —— Betteraves á sucre . ,, 2.684 2.306 . 1.279 1.436 . — —— ——

Len —— Lin . . . . . . ,, 190 315 267 258 285 103 76* 58

Vaj — Benne. ,, 217 260 170 196 200 159 159 175

Állatállomány —— Bétail

Ló — Espéce chevaline . 1000 drb. 392 400 . 550 517 521 209 219 218

Szarvasmarha —— Espéce bot/ima 1000 tétes 1.210 1.224 . 1.163 1.097 1.104 639 661 705

Juh —— Espéce (wine . . . ,, 1.334 1.361 . 1.289 1.208 1.124 651 650 695

Sextés — Espéce porcme . ,, 739 814 . 1.184 1.093 1.117 879 385 442

Ipari termelés Produclion industrialle Papíros és papirlemez — Papier

gt carton . . . . . . 10001 32 33 25 10 20 14 16

Celluloze — Cellulose . ,, 24 29 24 66 , 73 53 76

Cement —— Címem . . . ,, 117 155" 165 _ _ __ 69 57 59

Olajpala —— Schiste combustible . ,, —— _. — —— — 1.122 1.079 1.230

Palaolaj — Huile de schísíe com— ,,

bustíblc . . . . . . . . . —— __ — — —— _— 111 102 132

Benzin —-— Essence . . . . . . ,, .... _ —— -— _— _ 14 11 17

Furnir — 8015 de placagc 1000 m3 92 95 91 12 13 18 19

Gyufa. — Allumettes . . millió doboz _ _

million de boites 79 79 80 14 15 18 56 36 41

Villamos energia-— Energie 0750 millió kW._óm_ —

MW - — million de kW'h. 213 223 45 . 44 34 40

Szuperfoszfátok -— Superphospha—

tes . . 1000 1 110 115 101 43 . —- -—' —

Kikészített bőr — Cm'r préparé . 1000 m2 221 182 202 2.389 . . .

Ipari termelési index Indice de la produciion indnslríelle

Általános index — lndíce général 1929 : 100 160'8 174'5 173'0 —- — —— 138'7 145'5 158'9

Beruházási iparok indexe — Biens

d'investíssemants . ,, 138'1 159'4 161'0 -— —- — 169'9 182'7 196'0

Fogyasztási iparok indexe—- Biens

de consommation . . . . . . ,, 168'9 183'2 180'0 — — _ 118271 120'4 130'0

1) MemeI—vidékkel együtt, de Vilna nélkül. —- Y compris le territoire de Memel, mais sans Vilna.

2) Memel—vidék és Vilna nélkül. — Sans lc territoire de Memel et de Vilma.

3) Vilnával együtt, de a Memel—vidék nélkül. —— Y compris Vilma, mais sans le territoire de Memel.

7. szam —— 640 —- 1940

Egység Lettország — Letíom'e Litvánia ——- Liihuam'e Észtország —— Estonia Megnevezés — Spéci/kation Unités

1937 I 1988 ! 1939 1937n ; 19380 ; 19392) 1937 1938 1939

Kereskedelem és közlekedés

Commerce el lmnsporls

Behozatal -—— Importatíons millió lat, lita, ill. észt korona —- million de lats, litas, resp. de couromzes esta-

m'emaes 231'2 227'3 224'6 212'6 228'7 169'4 111'1 107'2 101'4

Kivitel —— Exparíaííons . . ,, 260'7 227'2 2281 2083 288"? 203'3 105'5 104'0 1132

Behozatali (—) v. kiviteli(-I—) több- let— Excéd. des ímp. sur les exp.

(——l ou des exp. sur les imp. H—) ,, 4—29'5 -——O'l 4-3'5 :4'2 $9'6 4—33'9 ——5'6 —3'2 4—16'8 Vasútvonalhossz — Longueur des

chemins de fer. . km 3139 1.634 1.9018) 1.434 1.443 .

Kereskedelmi flotta tonnatartalma

Tonna edes nat/tres marchands 1000 t 194 172 177 .

Gépjármuállomány — Véhícules [:

motcur . . . . . drb. — unílé 5.742 6.715 2.708 3.423 5.159 5.913

Arstatlsztika és pénzügy

Statistíguc des prix et finances Nagykereskedelmi index —— Indíee

des prix de gros. . 1913 ;, 100 113 113 118 64 64 . 101 100 102

Megélhetési index —— India: du coűt

de la vie . . ,, 4) 87 92 95 70 70 72 104 110 112

Aranytartalék — Réseweor. millió lat, lita, ill. ent korona — million de lats, liias, resp. de couronnes zsto-

m'ennes 77'5 82'6 71'1 79'0 64'7 53'0 34'2 34'3 40'9

Blnkjegyforgalom— Bíllels de ban—

ue en circulation . . . , 64'7 83'1 1096 1166 141'7 165'9 491 517 64'4

Ta arékbetétek— Dépólsd'éelargne ,, 79'0 83'4 61'9 38'4 41'9 . 104 115 .

amadósság —— Delta pu liga: . ,, 142'1 . . 117'1 186'6 . 119'1 116'9 .

llami bevétel -— Receites de l'Efat ,, 163'6 1801 199 0 303'4 8407 3680 90'2 984 1060

llami kiadás —— De'pmses del Eiat . 1636 1801 199' 0 3034 340"? 3680 901 98'4 106'0

Bankkamatláb -——- Taux m bamme % 5-0 50 4 5 50 5'0 7'0 46 45 4'5

A pénzegység árfolyama 15) -— Va—

leur des mannaíes 5). . . 1929. évi arany- paritás : 100 Paríié-or de

1929 _ 100 601) 592? 55 9 99'4 99'4 98'9 604 598 56'9

') Lettországnál 1930 : 100. -- Pour la Lettom'e, 1.930 : 100.

5) l arany lat : 1'108 arany pengő. 1 arany lita : 0'572 arany pengő és 1 észt arany korona : : 1'103 pengő—or, 1 lila-or : 0'572 pengő-or et 1 commune-or estom'enne : 1'532 pengő-or.

Szovjetoroszország területe azáltal, hogy a há- rom balti

Köztársaságok Uniójához,

sége pedig 5,996.879 lélekkel növekedett.

A cári Oroszország 22,155.971 km2 területén 1910—ben 166,107.700 ember élt.

állam legutóbb csatlakozott a Szovjet 172819 km2-rel,

népes—

A világháborút követő forradalmak alatt ebből a területkolosszus—

. ból több állam kivált és függetlenítette magát. Az 1917—1918. évek folyamán elveszett területek nagyjából a következő régi orosz kormányzóságok- nak felelnek meg (1910. évi adatok):

Orosz kormányzóságok

kml

Lélekszám (1910) Lengyelország:

Lengyel kormányzóság.

Grodnói ,,

Volhinia

] Terület ,

1

127.319 12,129.200 38.669

71.858

1,951.700 3,846.50_0

(237841) )(17,926.700)

1'532 arany pengő. —- 1 latvor

. , . Terület Lélekszám

Orosz kormanyzosagol; km! (1910)

Finnország 382801 3,059.300

Besszarábia 45.632 2,4'41.200

Balti államok:

Észtország 20.248 467.400

Livland. 47.030 1,455.400

Kurland . . 27.286 741.200

Kownói kormányzóság . 40. 641 1,775.900

Vilnai ,, 42530_ 1.926.900

(177 735) (6,366.800)

Összesen . 844009 29.794.ooo

1939 szeptemberétől 1940 júliusáig Szovjet- oroszország az elvesztett területeknek több mint fe- lét ismét bekebelezte. Az elfoglalt területek adatai

a következők:

7. szám —- 641 —— 1940

Terület Lélekszám A Szovjet-Unió jelenlegi —- az újabb felmérések

kn? (1939) által is helyesbített —— területe és 1939 körüli né—

-' th'tí lklt:

Lengyel érdekteruletügSg IX.) 191146 1)12,940.000 Pessege e a gy aa " Terület Lélekszám

Finnországtól elcsatolt rész 0 km2 (1939)

(1940-111-lkb - — 22000 als '000 Szov'etoroszország 21,321.163 1)170,467.186

Besszarábia (1940 VI--) 44-42? *)3473-209 Elfoglalt területek 437172 22,285.088

Észak—Bukovina (1940 VI.) 6.785 1) 695000 ..

Lettország (1940 VII..) 65.792 2)1,983.992 Osszesen- 217758-835 192,752-274 Litvánia (1940. VII.) . . 59.478 *)2,879.070 1 A 19 9 - , 17, - , ,

Észtország (1940 VII.). 47.549 2)1,133.917 mmal 2 3 Januar * Monet nepszamlalas

Összesen . 437172 22.285.088

Az oroszok e hatalmas ország népességének

1) Becslés a term.

lével.

2) Kiszámított népesség.

3) Az elfoglalt területen megmaradt népesség (becslés).

szaporodás fiagyelembevéte—

nem egészen a felét teszik ki Mintegy 190 nemleti—

ség népcsoport vaday törzs él jelenleg Szovjetorosz—

országban. Ezek közül legnagyobb az ukrán (mint- egy 44 millió), 111er egyedül az össznépesség

22'8%—a. Rah György.

Összefoglaló helyzetjelentés.

Résumé de la situation en Hongrie.

1940. június havi adatok. —— Chimes de juin 1940.

Népmozgalom. —— Munkapiac. —— Termelés. — Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás. — Pénz és hitel.

Gazdasági jelzőtábla.

Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.

Mouvemenl de la population. — Marche du travail. — Production. — Commerce et transports. — Mouvement des prix. -—- Monnaie et credit.

Tableau écanomigue.

Graphigues au tableau économigue.

Résumé, Nous pl'e'senions les renseignements relatifs ("1 juin 19/1—0:

Dans la Hongrie agrandie du fait de la Sen- tence de Vienne, la nuptíalité (6'80/00) a Ie'yéremenl dépassé celle de juin de Panne'e précédente. En Subcarpathie, elle a été plus grande (8'10/90), de sorte (luc pour notre territoire (llaujourdlhui, la nuptialité a représente' 6'9%o_ —— Ouanl () la pro- portion (les naíssances vivanles, elle (:ccusait égale- ment une légére augmentation, montant á 18'50/00 sur le territoire agrandi par la Sentence de Vienne, á 29"5%0 en Subcarpatliie et a 19'20/00 sur notre ter- ritoire actael. —— En ne tenant pas compte de la Subcarpathie, la mortalite' (13'10/00), ainsi gue Pac—

croissement naturel (5'/i%o), ont été un peu moins iavorables galeri juin 1939. Mais 'en Subcarpathie les proportions furent meilleures (12'39/00 et 17*2%0), ce gui a, pour notre territoire djaujourdlhui, abaissé la mortalité a 13'0'700, ei éleve' Ilaccroissement na-

turel á 6'50/00.

Le nombre des chómeurs a été de 9.019, bais—

sant de 2.778 par rapport au mois préce'dent el de 8.747 par rapport au mois de juin de llannée der—

niére (——23'5% et —— 49'0%). Cette forte régressiona été due surtout au fait oue de nombreucc hommes furent appele's sous les drapeaax. 69% des sans- iravaíl étaient a Budapest; 31'0%, en province. Le chőmage a diminué dans toutes les professions,

sau/ llindastrie du fer (% 1'8%) et celle de llhabil—v lement H— 3'0%).

La production de houille a été de 947 mille g,.

dépassani de plus de 10% celle du méme mois de

l'année derníére. Oaant () la production de lignite,_

elle a, pour des causes saisonniéres, baissé de!

1'C% par rapport (; mai dernier, el grandi de 29%

par rapport á juin de Panne'e d'avant_ Pendant le premier semestre, il a été produit 6'1 millions de (]

de houille et 52'6 millions de (] de ligniie (4- 16'9%.

et %— 18'4%). —-— La production du minerai de fer, ainsi gue celle de la fonte a aifiner, ont, compara—

tivemenl a mai dernier,baíssé (——6'2% et—15'4%),4 accusant une progression (10'0% ei 7'1%) sur juin précédent. Pendant le premier semestre, la pre- miere a diminue' de 3'6%, et la seconde augmenté

de plus de 2%. .

A Budapest, la production de l'e'nergie élec—

trigue a été de 32'6 millions de kWh, baissant, pour des causes saisonniezes, de 2 millions par rapport au mois préce'dent (— 5'80/0). Comparativement á juin de llannée derniére, on y voit une augmenta—

tion de 3'1 millions (%— 10'4%). Le nombre des asagers de Pénergie e'lectrigue, augmentant de 635 par rapport a mai, s*est eleve a 285027 (% 12.025 comparativement a juin de l'année diavant).

Le traiic ferroviaire a, pour la guantité des marchandises _— 2.384 mille tonnes —— dépassé am