Magyarország és a szomszédos államok legfontosabb népességi és gazdasági adatai. Bányászat – Ipar

) 74-12. szám

²¹

1945

:

Bányászat — Ipar.

Az öt dunai állam helyzete az ener- giaforrások és ásványi kincsek szem—

pontjából lényegesen eltérő. Ezzel, va—

lamint az egyes országok elütő tőke—

erejével, forgalmi adottságaival, gaz—

dasági multjával, kulturális szintjével, stb. szoros összefüggésben ipari terme- lésük iparosodásuk is eltérő fokon áll.

Ennek tudható be hogy az öt állam közülAusztria és Csehszlovákia inkább ipari "jellegű, a másik három állam kö—

zül ellenben csak Magyarország ren—, delkezik jelentős iparral, annak elle- nére, hogy a nyersanyagellátás terén helyzete igen kedvezőtlen. Ausztria és Csehszlovákia ipara. nagyrészt hazai termelésű nyersanyagházisra támasz- kodik, míg az ásványi kinesekben igen gazdag Jugoszlávia nyersanyaggazdag- ságát csak 1935 után kezdte fokozott mértékben kiaknázni,

Az energiaforrások közül a dunai államokban a kőszénfermelés a leg—

kevésbbé jelentős. Európa a világ kő—

széntermelésében 46'40/o—kal részesedett, ennek háromnegyedrésze azonban N agy- Britanniára és Németországra. esett, míg a dunai államok csak egészen ese- kély hányadot képviseltek. Részesedé- sük az európai termelés mennyiségéből 1938—ban 28% volt, és ebből egymagára Csehszlovákiára 24% jutott. Egészen : más képet mutat ebből a szempontból a Szovjet— Únió, amelyben a kibányász- ható kőszénkészletek világviszonylat- ban is a legnagyobb energiakészle- tek közé tartoznak, termelése pedig 9'39/o-át tette a világtermelésnek. Ma—

gyarország kőszéntermelése a lelőhe—

lyek szegénysége, a termelési nehézsé- gek és a magyar feketeszén előnytelen tulajdonságai következtében a belső fogyasztás kielégítésére sem volt elegendő, ezért rendszerint behoza- talra szorult, az importált szén—

mennyiségek azonban a gazdasági válság óta erősen lecsökkentek, *Az ország ugyanis a súlyos valutáris nehézségek miatt igyekezett saját önellátását fokozni és így fekete- széntermelését is növelte, egyidejűleg pedig a barnaszén felhasználását moz—

dította elő mindenütt, ahol a kőszén nélkülözhető volt. Ez a törekvése sike- rült is és az 1925—29. évek 90 ezer ton—

'nányi_ behozatali többlete az 1932—38.

évek átlagában 16 ezer tonnára esett vissza. A cseh és lengyel feketeszén importjának visszaesése bizonyos fokig a magyar mezőgazdasági termények előli elzárkózás visszahatása is volt.

A második világháború előtti általános gazdasági kapcsolatoknak megfelelően főleg porosz szén került behozatalra.

A magyar kőszéntermelés egyébiránt különösen 1937-től indult erőteljesebb fejlődésnek s 1938—ban a termelés meny—

nyisége már 1.042 ezer tonnát ért el.

A barnaszéntermelés terén Európa és egyben Magyarország is kedvezőbb helyzetben van. Jelentős barnaszén—

medenee csak Európában található s így e világrész 1938—ban 9650/0-kali1'é- szesedett a világtermelésben. Ez a me—

dence nagy kiterjedésű és megosztott, legnagyobb része Németország terüle-—

'tére esik, majd délkeleti irányban le—

húzódik Csehszlovákián és Ausztrián át Magyarország területére, de a Bal—

kán félszigeten is számos egymástól független barnaszénlelőhely található.

A dunai államok az európai barna—

széntermelésben 13-80/o—kal részesedtek és ebből 3-60/0 esett Magyarországra.

Figyelemreméltó, hogy a magyar barnaszéntermelés a kőszénhez hason—

lóan szintén jelentős fejlődést muta- tott, az 1929. évi termeléssel szemben ]938-ig 7.044 ezer tonnáról, a gazdasági válság alatti évek csekély visszaesésé-

. től eltekintve, 8.306 ezer tonnára, emel—

kedett. Ezzel párhuzamosan az összes _szenfogyasztás, melyben a kibányászott szenmennyiségen kívül az előállított és külföldről behozott egyéb széntermé- kek (koksz, széngyurma) is bennfog- laltatnak,

némi visszaesést mutatva. hazánkban az 1929. évi 9.322 ezer tonnáról 1938—ban ismét 9.586 ezer tonnára emelkedett.

Az ásványolajvilágtermelésben az U. S, A. volt monopolhelyzetben 164 millió tonna termeléssel, a második he- lyen pedig a Szovjet—Únió és Venezuela következett a. második világháború előtt 30 millió tonna körüli termelési meny—

nyiséggel. Az ásványolajtermelésben a dunai államok (közül világviszonylat—

ban is jelentős helyet foglalt el Romá—

nia, mely az ásvány/olajtermelő orszá—

gok sorában 1938—ban a hatodik helyen állt 2-40/o-os részesedéssel. A román ás- a gazdasági válság alatt,

7f—4—12J szám

rése előtt teljesen az európai szükség,—

iet kielégítésére szolgált; más számot.—

tevő olajforrás Európában nem volt s így az európai termelésben a román olajtermelés 80%—kal részesedett. Ma- gyarországon csak 1937—ben kezdődött komoly méretekben az ásványolajter- melés, s addig a román ásványolaj csaknem 100%—ban fedezte az ország szükségleteit. Ettől kezdve azonban rohamosan növekedett a

vanyolajtermelés mennyisége és csök- kent az ásványolajbehozatal.

Az északamerikai nagykiterjedésű ,íöldgázfo'rrások gazdagsága-hoz képest a kelet-* és délkeleteurópai medencék termelése csak kis jelentőségű. Azeuró- pai földgázlelőhelyek között leggazda- gabbak az erdélyiek. Ennek megfele- lően Románia termelése 2 milliárd mi körül mozgott, mely mennyiség avilag- tei'melésnek majdnem 2%-át tette. Ma- gyarországon az olajkutatások nem- (csak az olajtermelésben vezettek ered- ményre, hanem a földgázkutatásban is s így hazánk földgáztermelése a máso—

*ványomj a második világháború, kitö—

magyar ás-

dik világháború előtt,;ielentősen emel-, kedett.

A világ elektromosenergiatermelésé—

ben a Szovjet- Unió 1937— ben 91% kal részesedett. Ugyanakkor a dunai ál- lamok közül a legnagyobb termelést felmutató két állam, Ausztria és Cseh—

szlovákia az európai 165 milliárd kWÓ—

termeléshez viszonyítva is csak 16, il—

letve 2'4%—os arányt ért el,

Az ipari termelés legfontosabb alap- anyaga a 'vas. A termelt mennyiségek ennek megfelelően a gazdasági élet hnllámzásával

tak, amit legjobban az 1929—es alapon számított termelési indexszám bizonyít.

E szerint a világ vasérctermelése 1932—ig 350/o—ára, a nyersvastermelés 40%-ára, az aeéltermelés pedig 42%-ara esett vissza, míg a második világháború előtti években nagyrészt a fokozott fegyverkezés következményeként a ter—

melés mennyisége meghaladta az'1929-es év eredményeit, A gazdasági válság évei alatt hasonló méretű visszaesés, a harmincas évek második felében pe—

dig erőteljes fellendülés jellemeztexaz öt dunai állam termelését is. 1938—ban termelésük együttes mennyisége euró—

pai viszonylatban a vasérctermelésben 5'10/9, a nyersvaséban 5'8%, az aeélter- melésben pedig 7'39/0-05 részesedést ért párhuzamosan valt—oz?

ben Magyarország

^el. Legnagyobb érekészlete ' *

lamok közül Ausztriának es _ _

vákiának van. Magyarország terme

a vaséreszükséglet fedezésére na — kevés és ezért a termelt mennyi * , majdnem kétszeresét kellett még be, zatal útján pótolnia. A nyersvas te

melése hazánkban a gazdasági válsa

évei alatt az átlagosnál nagyobb mi tékben esett vissza, 1932—ben az 1929 évi termelésnek csak 18% át érte el, további években azonban a term

mennyisége évről—évre nőtt és 1938 a már ismét elérte az 1929. évi tem ili"

színvonalát. Nyersvas- és aeélter el

sünk mennyiségi adatai a másodíi LVI

lágháború előtt Ausztria tennelés

adataihoz állottak a legközelebb es

csak Csehszlovákia termelése volt 3811- nél jelentősebb a dunai államok közül.—

Az ország vasiparának erőteljes fa]

dése részben a belföldi fogyasztás, _

ennél még sokkal inkabb a vasipar

export emelkedésének (következménye;

volt. A behozatalra kerülő vasércet Csehszlovákia és Jugoszlávia szállítottam -

-Magyarországnak, nyersvassal azon N

ban elsősorban Németország látta el a magyar ipart A Szovjet—Únió egyike a világ vaséroben leggazdagabb orszá.- gainak, vasipara ennek megfelelően jelentős eredményeket mutatott fel a*

két világháború közötti időszakban.

Vaséretermelése 1938-ban 182, nyers- vastermelése 17'7, aeéltermelése pedig ]6'50/o-át, tette a vilagtermelésnek.

A második világháború előtti évek-

is importált a (_ , Szovjet—Unióból nyersvasat, mégpedig ' 1936—ban 316 ezer tonnát. Az aeél- *' nemesítő fémek közül krómércte'rme- lés csak Jugoszláviában és a Szovjet- Únióban folyik, a Szovjet-Únió pedig mangán-monopóliumot élvez az egész világon.

A réz-, ólom- és horganyércterme- lés terén a tárgyalt államokban nagy- jában azonos helyzet mutatkozik.

Mindhárom fémnek jelentős termelé- séről a dunai államok közül csak Jugo- szlaviaban beszélhetünk és a Szovjet- Únió is alig nagyobb arányban részesedik a világtermelésben. E két állam részesedése 1938-ban a három ércet illetően világviszonylatban a következő százalékot mutatja:

rézérc

48

21

ólomérc horganyérc ( _ __

31) 43 4'4 2'2 Szovjet—Únió

Jngoszlávia

7—12. szám ¹⁹⁴⁵

Magyarországon csak rézére található.

de az is csupán igen csekély meny—

nyiségben. Atrézg ólom— és horgany—

termelésben , csak annyiban más a helyzet, hogy Jugoszlávia termelése A fejletlen ipara következtében hatalmas készletei ellenére egészen csekély volt, míg a Szovjet—Únió je- lentős hányadát adja a világterme—

lésnek. Említést érdemel, hogy Ma—

gyarország rézbehozatalát a második világháború előtt kétharmad részben Nagy-Britanniából és az U, S. A.—ból fedlezte és a szomszédos Jugoszlávia 1929. évi csaknem 50%—os részesedése egészen jelentéktelen mennyiségre apadt. Ólomszükségletét azonban Ma—

gyarország továbbra is Jugoszláviá—

ból és Ausztriából fedezte, míg hor—

ganykészletét Németalföld és Nagy- Britannia szállította.

A többi fémtől eltér—őleg a bauxit

termelésének több mint fele Európára esik és ebben egyre nagyobb szerepet játszik Magyarország termelése is, mely [1937-ben a világtermelésnek 13'70/o—át tette. Az alumíniwmtermelés te rén

azonban ezidőben Magyarország lehe—l

tőségeit energianehézségek miatt még nem használta ki. A második világ—

háború előtt bauxitot még mindig csaknem kizárólag exportra * termelt, _ úgyhogy szerepe az alumíniumterme—

'lésben említésre sem méltó. Legfőbb bauxitkiviteli országa Németország

volt. Hazánkhoz hasonlóan a Szovjet-

Únióban is igen újkeletű az alumí—

niumipar, 1932—től azonban mindinkább fokozódott az alumíniumipar jelentő-, sége a Szovjet—Unióban és 1938-ban már a negyedik helyet foglalta el avi- lágtermelésben 7'4%*-os részesedéssel.

A nikkeltermelésben a Szovjet-Únió 1-7%-át adja a világternielésnek. Egész Európa szegény nikkelben és termelése alig'valamivel nagyobb, mint a Szov- jet-Unióé.

A világ leggazdagabb magánérc- előfordulásai a Szovjet—Únióban van- nak, a közel 3 millió tonn᧠világter—

melésből 1937-ben 40'5% a ' Szovjet—

Únióra esett. Ardunai államok közül Csehszlovákia termelése volt a' leg- nagyobb. Antimontermeléssel Európá- ban számos ország foglalkozott; a leg—

nagyobb jelentőségűek a csehszlová—

kiai és jugoszláviai telepek, melyek 1938—ban 3'3 és 10'20/o-kal részesedtek a Wilágtermelésben. Jugoszlávia csak a

1935—ben kezdte meg jelentős mérték—

ben termelését, ettől kezdve azonbanl a kitermelt mennyiség évről—évre ro—

hamosan emelkedett és 1938—ban már

37 millió tonnát ért el. A piritterme—

lés csak a Szovjet—Únióban említésre-

méltó, bár a dunai államok között a

második világháború kitörése előtt Jugoszlávia is nagymértékben emelte termelését. Ennek megfelelően a kén—

sa'vtermelésben különösen a Szovjet- Únió, de kisebb mértékben Jugoszlá—

via és Románia is kiveszi részét, ha—

sonlóan azokhoz az európai országok—

hoz, melyek a pirittermelésben részt- vesznek s így a szükséges nyersanyag a kénsav gyártásálmz rendelkezésre

áll, bár sem a Szovjet-Únió, sem

a dunai államok nem tartoznak a kén- termelő államok sorába. A cement—

termelésben a dunai államok közül ,.

Csehszlovákia tűnik ki, míg Magyar-*

ország kevés mennyiségű termelése el—

lenére is kiviteli többlettel bírt a két világháború között.

A trianoni Magyarország területén sóbánya nem található. A dunai álla- mok közül Románia sótermelése a legjelentősebb, míg a Szovjet—Únió 1937—ben világviszonylatban ll'8%—kal a negyedik helyen állt a sótermelő or-

szágok sorában. / ,

A nemesfémek közül az aranyterme—

lés Európában nem jelentős, 1938—ban a világtermelésben mindössze l'6%-—os volt Európa részesedése, Az európai országok között az aranytermelésben Svédország mögött második helyen szerepel Románia és viszonylag szá—

mottevő termelés folyik J ugoszláviában is. Az ezüsttermelésben Európa része- sedése már valamivel nagyobb, 6'20/0, a kibányászott ezüstmennyiséget ille—

tően a dunai államok közül Jugo—

szlávia szerepel az első helyen, míg Magyarország két világháború közötti területén arany- és ezüsttermelés alig folyt, a lelőhelyek csekély jelentősé—

gének megfelelően.

A textilpóltanyagok közül a mű- selyem gyártása a két világháború közötti időben emelkedő irányzatot mutatott és a gazdasági válság sem tudta a'termelés ütemét csökken-

teni. A Szovjet-Únió termelése még

fokozottabb fejlődésről tanúskodik.

A dunai államok között ezen a téren a legnagyobb eredményeket Cseh?- szlovákia érte el. de számottevő volt

x %

^{SGI? szám _}

szent Magyarország termelése, ellen—

ötétben az általános irányzattal, 1929"

től kezdve nagyarányú visszaesést mutat-ott, sőt a második Világháború előtti években átmenetileg meg is _szűnt. A pamutfelhasználás és pamut- orsók adatai jelentős fényét vetnek a Szovjet—Únió és a. dunai államok

* textiliparának fejlettségére; e szerint a cseh és osztrák ipar áll első helyen

1. Acéltermelés.

ezer (onna

Magyarország ... 1150 648 Ausztria ... 208 !1657 Csehszlovákia' ... 672 1.761 Szoviet-Únió ... 5.927 18.000 Románia ... 103 277 Jugoszlávia ... l 71 22

' Kárpátaljával együtt.

2 1937. évi adat.

2. Alumíniúmtermelés,

Ausztria és Románia termelése is, Vi-

a dunai államok között; Magyarorázág azonban szintén jelentős helyet foglal

;el a velük való összehasonlításban, ,

A papíriparban ann'yiban más a'

helyzet, hogy Magyarország— tenne—[T' lése a— belföldi nyersanyag hiánya miatt egészen jelentéktelen és még a' Ú dunai államok között legkevéska fejf 7 lett papíriparral rendelkező Románia,,"

is -nagyobb eredményeket tudott nála

felmutatni.

Lelőhelyék:

Magyarország: Recsk (Heves vm,)_

Cxehszlovákia: Smololely, Lisboum, Kremnica

(Körmöcbánya). w _ (

Románia: Zlatna, Abrud (Zalatna, Abr'ud—

bánya, Alsó-Fehér vm.), Brad (Brád, Hu—

nyad vm.), Baia Mare (Nagybánya, Szat—

már vm.), Valea—lui-Stan (Válcea vmw) Jugoszlávia: Svela Varvara (Morava-bánságőh,

Foj'nica (Bring—bánság).

5. Ásványolaitermelés.

_

1932 x 1938

0 r s z á g

e z e r t o n n a

Magyarország ... * 0-3 1-2 Ausztria _ ... 2-1 34-4 Szovjet-Unió ... 0-9 43-8 ' Jugoszlávia ... _. . , . * UAZ ! 1'3 !

1 1935. évi adat.

: 1937. évi adat.

' 1987. évi adat. '

3. Antimonémtermelés.

1932 j 1938

0 ! s 7. á g —— ' ——————————

IC nl'!.;

Ausztria ... -— 252 Csel'lszlovákial ... 597 1.246 Jugoszlávia .. ... A .. *364 34670

* Kárpátaljával egyutt;

: 1931. évi adat.

Lelőhelyek:

(Isvhszlonákía: Svedlar (Svedlér). Cuöma (_(lsucsomL

Jugoszlávia: Kostajnik (Drina-bánság).

4. Aranytermelés,

*

1932 1938

0 r s z á g,,

k g

Magyarország ... 84 182 Csehszlovákia) ... 212 300 Szovjet—Unió?! ... —— — Románia ... 3.305 5.004 ]ugoszlávia ... 1.507 2.436

' Kárpátaljával együtt.

! .A Szovjet-Únió aranytermelési adatai nem ismeretesek.

0 r s z a' g

e 23I' t0 nn 2

Magyarország ... —— 43 Ausztria . ., ... —— 68 Csehszloyákia ... 18! 19 Szovjet—Unió ... 21.413' 28.859

! Románia ... 7.348 6.601

* Kárpátaljáva] f*gyütt.

Lelőhelyek:

Magyarország: Lispe — Szentadorján (Zala vm.). Bükkszék (Heves vm.).

Ausztria: Neusiedl, Zistersdorf', Frauenkir—

(gben (Ni'ederdonau).

' Csehszlovákia: Hodonín, Vacendyice, Petrov,

Sudomerice (Cseh—Morvaország, Szilézialj Míková (Mikó), (ibely (Egbell).

Szovjet-['*'nió: Jászinyá (Körösmező), Baku, Észak—Kaukázus (Groznij), Azóvi- és Fe- kete-tenger vidéke, Kazakszlán (Ural—

Emlm), Távol—Kelet.

Románia: Moreni, Bustenari, Cámpina (Pra—

hova-völgy) , (Ba—

('áu vm.).

* A

6. BauxittermeléS,

Moinesti, Tárgu-Ocna

O rls z á g

e z e l' t o n n a

Magyarország ... . . . . . 111—6 640'7 Szoviet-Únió ... . , . 374 250—6 Románia ... . . . 0-6 11-8 - Jugoszlávia ... (??-1 4061

"I—12. szám

Lelőhelyek:

Magyarország: Gánt, Iszkaszentgyörgy (Fejér

vm.), Bakonynána, Olaszfalu (Veszprón'í

vm.), Nyirád, Zalahaláp (Zala vm.).

Szovjet-Únió: Kabakovszk (Ural vidéke), Tyichvin (Leningrád, mellett).

Románia: Sebes—Körös, Fekete—Körös forrás—

vidéke, Sohodnl (Aranyosszohodol, Alsó—

Fehér vm.).

Jugoszlávia: Siroki Brijeg, Drnis (Tenger—

melléki bánság).

, 7. Benzintermelés.

.

*1 932 ] l938 0 r s z á g w——————— _—

e z e r t n n n a ,

Magyarország ... 45 60 Ausztria ... . ... (38 259 Csehszloyákia 1 ... 206 3151 Szovjet-Unió . * ... 2.799 !4.735 Románia ... 1.118! 1.529 Jugoszlávia ... * — 526

* Kárpátaljával együtt.

2 1937, évi adat.

3 1936. évi adat.

8. Cementte'rmelés.

1932 ; 1938 , 0 : s z á g ———v——————-—————

e z e r t o n n a

Magyarország ... ) 97 395

Ausztria . . ... 35] 650

CSChSZIOYákla ... 2.981 21.350

SZOVjet-Uníó ... 3481 5.696 Románia ... 2 I :; 532 Jugoszlávia ... 665 712

* Kárpátaljával együtt.

2 1937. évi adat.

9. Cukorgyártás,

4932/33 [1937/381

5 , 1945

11. Ézüsttermelés.

.

1932 ) 1938

XOrszág — '

t o n n a

Magyarország ... ... *0-4 1-7

Ausztria ... (M') 2()'3

sehszloyákíal 33-0 37-0

zoviet—Unió . 3784! 218-0

Románia ... 5-9 22-4

Jugoszláv—*a ... 437 x 78-5 1 Kárpátaljával együtt '

2 1931 évi adat.

3 1933. évi adat.

Lelőholyek:

Magyarország; Recsk (Heves VIII,).

Ausztria: Nassí'eld, Siglilz,

Csehszlovákia: Banská Stiavnica (Selma-—

bánya).

Románia: Baia Mare, Baia Sprie, Cavniv

(Nagybánya, Fclsöbánya, Kapnikbánya, Szatmár vm.).

Jugoszlávia: Sveta Varvara (Morava—hánság), Foj'nira (Drina-bánság).

12. Földgáztermelés.

193: ? 1938

0 r s z á g ———v———————— M www—v m i I 1 i 6 1118

Magyarország ' 8

Ausztria , ... 137;

Szovjet-Unió A ** 2.600

Románia ... !.725"

1 1934. (évi adat.

Lelőhelyek:

Magyarország: HajduszohoszlóMHajdú vm.).

Bükkszék (Heves vm.), Lispe—Szenmdorjím OTSZág *gzer tonha (Zala vm.).

; Ausztria: Wels, VVörisL Bad Hah. .

Magvarország _______________ , 103 ; 114 Szovjet—Únió: Melitopol és Korcs vidéke, Ausztria . . ._ ... . 165 2146 Dagesztán, Tjan—San környéke (Közép—

Csehszlovákia ... . . 633 755 Á *. A '

SzovietjUnió ... 800 2.300 ma), Dergats, Uthla—

Romámat ... 53 76 Románia: Mezőség, Sármásel ('Kissármás,

Iugoszlávxa. . . ... 8—3 ! ';R 1 _ , _ . .

, ,, ' , Kolozs vm.., Noul (.Szziszujfalu, Szeben

Elozetes eredmenyek. .

2 lesem. éVí adat, ml)-

10. Elektromos energiatermelés. 13. Horganyérc'hermelés.

_ — .

0 , (! 1932 [ 1937 _ 15532 [ 1938

r s z a g — ——:— ' ___—_.M,__Y,

millió kW. n 0 r s z a g

e Z6 I' 30 nna

Magyarország ? ... 687 1.061 *

Ausztria ... 2.300 72.680 Ausztria ... 1-6 ' 23-0 Csehszloyákía ' . . ... 33.652 4.000 Csehszlovákia ' ... 1 '6 !2-0

Szoviet-Unió . ... 13.540 36.400 Szovjet-Únió ... 13—7 700

Románia ... . ... (180 ' 1.077 Románia ... ' 2—9 263

Jugoszlávia ... 503 913 Jugoszlávia . 48—0 41-7

1 Kárpátaljával együtt.

! 1936. évi adat,.

1 Kárpátaljával együtt.

2 1937. évi adat.

Lelönexyék:

Ausztria.- Bleiberg (Karintia).

Csehszlovákia: Hory Brezove.

Szovjet-Únió: Ural vidéke.

vm.), Báiut (Erzsébetbánya,

* boka vm.).

. nik (Morava bánság).

14. Horganytermelés.

Ország

% Románia: Baia Sprie (Felsőbánya, Szatmár Szolnok—Do—

Jugoszlávia.- Mezica (Dráva- Bánság), Kopao—

ezer tonna'

Csehszlovákia ' ...

Szovjet—Únió ... . . . Románia... ... ..).

Jugoszlávia , . . . ...

* Kárpátaljával együtt.

2 1934. évi adat.

6'0 13'7 :; 'ő '2'6

15. Kénsavtermelés.

a 1932

Ország

1937

Magyarország ... . ... 14 Szoviet--Úníó ... . . . . 552 Románia....A...,.. "40 Jugoszlávia ... 8

* 1936. évi adat, ' 1931. évi adat.

16. Krómércüermelés.

Ország

^{ezer tonna}

32 ll1.208 39 20

Szoviet-Únió . . . ... ! Jugoszlávia ...

' 1937. éVi adat.

30-0 1 9-0

Lelőhelyek: ' Szovjet—Únió: Ural vidéke.

Jugoszlávia: Jezerina, Ljuboten bánság).

17. Mangáhórewrmelés.

Ország

190-0 280

(Vardar-

', ' ezer tonna

Magyarország ...!

Ausztria ...

Csehszlovákia'... . Szoviet——Únió . . . . Románia . . .

Jugoszlávia . .

* Kárpáialjavul együtt.

2 1937 évi adat.

* 1936 évi adat.

4 1933 évi adat.

8 9

'41-8 '93--6 1,o50.o 21-7 1-4

'Románia: Baia de Aries, Turda ( fan

Csehszlovákia: Chvalatice, Harka ( ötfalu) Svábovce (Svábfalva) (Mikosfalva)

Szovjet-Únió: Tchiaturi (Kaukázus), környéke, Maikop vidéke,

Szibéria, Türkisztán.

Nika Ural vx

bánya, Torda, "Itorda—Aranyüs, :v niná-hegység (Arad vm.), Rojana hegység (Szörény vm.). , Jugoszlávia: Senizovac '(DrinaAbáns,

18. Műselyemtermelés.

O'rszág

Magyarország 50

408

Ausztria l030

Csehszlovákia! .. . ... 2.554 4.242

Szoviet-Únió 2.600 7.000

Románia .. . ... — 598 ' Kárpátaljával— együtt.

19. N ikkeléretermelés.

Ország

ezer tonna

SzovieI-Únió ... . . . . 0-9 )

2-5

20. Óloméretermelés.

0 r s z á s ,

ezer tonna

Ausztria... 4-8 '8-7

Csehszlovákía' 4-2 490

Szoviet—Únió... 18-8 69-0':

Románia.... 1—9 "7—4

Jugoszlávia ... 49—5 773? *

' Kárpátaljával együtt. '

* 1937 évi adat.

Lelőhelyek:

Ausztria: Bleiberg (Karintia).

Csehszlovákia: Hory Bregove, Pec Vysoka (Pribran).

Szovjet-Únió: Ural vidéke. , Románia: Baia Sprie (Felsőbánya, Szatmári

vm.) Báiut (Erzsébetbánya, Szolnok—Dofj

boka vm.), Budegti (Budfalva, Mámmara'

vm.). ' '

Jugoszlávia: Mezica (Dráva—bánság), nik (Moran—bánság).

Kofiaw

7—12. sz:—ím

^{27 1945 .} ZL Ólomtermelés.

" —.

M 1932 1938

0 r s z á g m—m—

ezer tonna

Magyarország 20-1 0—1

Ausztria ... 2-5) "10-8

Csehszlovákial . 4-1 51!

Szoviet-Únió . . 18-7 690

Románia ... 1-9 ! 644

Jugoszlávia . . . 85 8—6

* Kárpátal'jával együtt.

19311 évi adat.

l937. évi adata

Ha

22. Pamutfelhasználás.

Ország

Magyarország

Ausztria ...

Csehszlovákia2 . ..

Szovjet-Únió

Romániax .. . . .

Jugoszlávia ...

* 1 bála átlag: 220 kg.

, Kárpátaljával együtt.

3 Nincs adat, 4 1934. évi adat.

23. Pamutorsók.

' Pi'rites enurgitoa zúzóőrc,

* ! 1937, évi adat.

3 1933. évi adat.

1932 1937

0 r s z á g ——

_ezer darab

Magyarország ... !. . . 217 rá! 7

Ausztria ... 767 776

Csehszhwálnla1 . . ... 3.622 3.445

* Szovjet-Únió ... ... 9.200 10.050

' Jugoszlávia . . . . ... — 154

' Kárpátaljával együtt.

24. Papírgyártás.

_

1932 1937

0 r s z á g ——— ———————A——————

ezer tonna

Magyarország ...

Ausztria ...

Csehszlovákia1 . . ...

Slovjet—Unió ...

Románia . . . ...

Jugoszlávia ... .

' Kárpátaljával együtt.

2 1936. évi adat.

25. Pirittermelés.

.

1932 1938

0 : s z a' g w—————

eZ e l' t 0 nn3

Magyarország' ... ?, 2 71

Csehszloyákia ... 16 218

Szoviet—Unió ... 831 978

Románia , ... .. 5 11

Jugoszlávia ... 16 154)

Lelőhelyek:

Magyarország: Recsk (Heves vm.).

Szovjet-("'nió: Ural vidéke.

Románia; Baia Sprlt- (Felsőhímya. Szalmár

vm.), Buvium (But-sum, Alsó Fehér vm.),

Jugoszlávia: Majdan Pek (Morava-háuse'xg).

a

26. Rézérctermelés.

' ' 1932 t 1938 0 r s z á ;; ————————————————

ez e r t o n n a 1

Magyarország' ... (H), [ 1-0

Ausztria ... (1-2 20-1

Csehszloválu'as ... (H § '0—7 Szoviet-Únió ... 30-7 ; ore—o

Románia ... A 0-3 12'0

Iugoszla'via ... 530"! 1 42-3 .1 Dús-ított rézérc. Az 1932-ben termelt 319370 11 pp'itos euargitos zúzóérc feldolgozásából nyert dusítmány: 84 kg arany, 39!) kg ezüst és 2.780 a réz tartalommal. Az 195184han termelt, 713.621 (!

piritos enargitos zúzóérc feldolgozásából nyert dúsítmány: 182 kg arany. 1.658 kg ezüst és 4.393 a réz tartalommal.

3 1935. évi adat.

3 Kárpátlejával együtt.

H 11137. évi adut. / /

Lelőhelyek:

Magyarország: Recsk (Heves vm.)l Ausztria: Brixlegg. Falkonsteln (Tiroll Szovjetí'nió: Ural vidéke, Kazaksztán.

Románia: Baia Sprio (Felsőbánya), (lav- niv (Kapnikrhánya), Báiui, (lirzsébcílúnya), But'ium (Bucsum), Zam (Zám, Hunyad vm.). Budcsli (Budl'alva), Allan—'l'opo 'l'ul—

cca m.).

Jugoszlávia: Bor (Moravn-hánsz'g1_

27. Réztermelés.

1932 1938 0 r s z á ;; —————

e 2e l' t 0n n3

Ausztria ... 2-0 32-1 Csehszloyákia' * ... 0-9 32-0

Szovjet-Unió .. 30'7 *92-5

Románia ... . . 0-1 0-6

Jugoszlávia ... 302 42—0

1 Kalrpátaljával együtt.

! Elektromos bontás útján nyert, finomított (tisztított) és fekete (szennyes) réz; a csapadék—

réz kivételével. .

3 1937, évi adat. ' ,

28. Sótermelés.

. 1932 * 14.137

Ország v——w—-——

e 2 e l' [0 11 na

, l

Ausztrxa ... 171 ] 17!

Csehszloyákr 177 181

Szovjet-Unió. . . , 2.6? K E 34.350

Románia ... . . . . 288 311

Jugoszlávia ... oo ] 59

* Kárpátaljával együtt. Az 1939—ben Magyar- országhoz visszatért Kárpátalján 636501 4), 19441—

1mn 1.531.435 (; sót termeltek ki.

2 1935. évi adat.

71—12. szám

" , Lelőhelyek:

Ausztria: Hallstadt, Bad lschl, Aussee (Ober—

donau), Hallein (Salzburg), Hall (Tirol).

Csehszlovákia: SoVná Baüa (Sóhánya), Pre- sov (Eperjes).

Szovjet-Únió: Szolmvinszkje, Kopaljnyo (Aknaszlatina), Damu-medence (Bachmutx Szlovjanszk), Asztraliany, Kazawkszlauj Káspi-tó vidéke. Krím-félsziget, Orenburg környéke, Kaukázus és Szibéria térsége.

Románia: Ovnvlo Mari

Dollana (Prahova m.), Tárgu Ocna (Ba- (':"iu m.(, 0va Muresuluí (Mamsújifár, Alsó—Fehér vm.). ()vna Sibiului (Vizákna, Szeben vm.). Ocua Dejului (Désakna,

Szolnok—Doboka vm.), Praid (Parajd, Ud—

varhely vm.)l Ocna Sugatag (Aknasugata—g, Máramaros vmjL (lostiui (Bónaszék, Má- ramaros vm.). 'l'u7la ((Matea Albá m.).

Jugoszlávia.- Tuzla (Bána—bánság).

)

29. Sörgyártás.

, _ _ ( "

I- 1932 ( 1937

Ország _,_ _, ——— ww—

- mlm hl.

(

Magyarország ... 1184 24]

Ausztria . . 3.089 2.209

Csehszloya 9.556 8.311

Szovjet—Unio . 4.143 ( 8.750

Románia ... . . , . 3352 548

Jugoszlávia ... 824 ? 700

' VIII. 31—ig.

2 Kárpátaljával együtt.

3 1932. I. l-től lflílö', III, 31—ig.

30. Széntermelés.

(1) Kőszén.

_

10?! ( lDSS 0 r s z á g -——————————

e Z(?I' T 0n !]a

Magyarország ... 1.04 2 Ausztria ... 226 Cselfiszloyákiax ... . _ 316951 Szovjet-Unió ... 64.664 132.888 Románia ... 188 298

Jugoszlávia ... 368 450 l

* ,Ka'u'pátaljával együtt. ,

1937. évi adat. ;

Lvlőhclyek:

Magyarország: Pécsvidóki medence.

Ausztria: (lrünhm-h (Bécsújhelyi medonceL Csehszlovákia: ()strava—Karvinna, Kladno-

Rakovnili, Pilson—Rndnif'e, Satzláv—Svam—

novice, Rosiep—Oslavzmy medencék.

Szovjet—Unió,: Európai (erület: Moszkvai mc- dem-c, Dana-medence, Ural nyugati lejtője.

Ázsiai terület: Ural keleti lejtője, Kuz- nyeck, Minuszinszk. Irkutszk, Szahalin, lűazxikszlún.

(Válx'ea m.), Sláni'c—

Románia: Resicabányaí medence, Anina Beurzasca (Bciszászka -I'lj*bá1íya, ( Kras—S

vm.), Petroseni, Lupeni (Petrozsény, Lu—

pény, Hunyad vm.), Codloa (Feketehalom, BraSsó vm.).

Jugoszlávia: Podvis, Srpski Balkan (Morava—

bánság), Majevica (Drum—bánság) ;

!

b) Barnaszén.

1932 1933 ;

0 r s z á g ———-

ezer tonna

Magyarország ... 5.931 8.306: f

Ausztria ... . (14 ' 3.504) f Cse hszlcvákia1 ... 15. 4 87 318042 Románia ... . . 1.464 2.095 Jugoszlávia ... 4.107 5287

' Kárpátaljávnl együtt.

2 1937, évi adat. ' §*

Lelőhelyek:

Állayyumrszág: lisztergmni. tatai, budapesti—

(pilisi). salgólarjáni, sajóxnelléki (borsodi) medencék.

' Ausztria: St. Pöltoni

(*ggi (()ln-rtlonau), urszági) medvm-ék.

(Nivderdónau), wolfs—

gríu—i, leobeni (stájer—

Csehszlovákiu; líls'zakcseliorszúgi, falkenau—

olbogeni, (lélmm'vaországi medencék.

Románia: Mehadia (Mvhádia, Szörény va, Bozovici (Bozovics, KraSsó vm.)M Rusca Montaná Ruszkal'xúnya, Szörény vm.), Jibou-Surduc (Zsihó-Szurduk, Szilágy vm.),

[A(Rlumánesrli (Baváu m.),

Jugoszlávia: Sonjski (ludnik, Reéava, Kral- jevac (Morava—lu'msúg;, Kakzmj. Zenica, ,Kreka, Brczu (Drina—bánság), Trbovljiu Hrasmik—Dol (Dráva-bánság), Sivcrié, Mostar ('llengermolló'ki bánság).

31. Vaséretermelés.

; '

_ ! _ 4

1932 ; 1938 1 (,

0 r s z á ;: '

ezer tonna

Magyarország ... ( 18 ( 106

Ausztria (()? ( 900

Csehszlovákia ., 199 ( 2600

Szovjet—Unio (wm— ( 14.600

Románia ... 4 , 68

Jugoszlávia ... M 300

* Kárpátaljávul együtt, 1937, évi adat.

Lelőhelyek:

Mayynmrszáy: 'l'ornaszentandrás (Abaúj- Torna vm,(. Rudalu'mya (Bolrsod vm.).

'*7—azsmhn

Ausztria: Breitenstein (Niederdonau), Schöf—

.; ferötz (Salzburg), Eisenerz, Thal (Stájer—

ország), Hüttenberg (Karintia) ' Csehszlovákia: Zdice, Eisenstein Dorf (Böhi

merwald), Kysice, Chrusnice,

(Cseh—Morvaország és Szilézia), Zakarovce

Zalkárfalva), Vyáni Medzev (Felsőmccen—

zéf), D0b§iná (Dobsina), Drnava (Dernő).

Szovjet—Únió: Kurszk vidéke, Krivoj—Rog, Bakali medence, Magnitnaja-Gora (Dél—

Ural vidéke), Kazaksztán, Daskaszán me—

dencék.

Románia: Ghelari (Gyalúr, Hunyad vm.), Dognecea. Ocna de Fier (Dognácska, VaS- kő, Krassó vm.), Va§váu (Vaskoh, Bihar vm.).

N $

Nuöice

' 1945

Jugoszlávia: Ljubija (Vrbász-bánság), Van-§

(Drina—bánság) ,

(Száva—bánság); .

Ország

Slavko Polje, Vojiánica

32. Vastermelés.

ezer tonna

Magyarország . . . . . Ausztria ...

Csehszlovákla' . . Szoviet—Únió . . , . Románia ...

Iugoszlávía . . .

_1 Kárpátaljával együtt.

? 1937. évi adat.

66 335 94 " 2388

. 450 1.234

. . . 6.161 14.600

... . . . 9 133

... m 58