10. szám 1940
Személyi hirek. —— Nouvelles.
A Kormányzó Úr Öfőméltósága 1940 október 19-én Schneller Károly dr.-t, a kétévtizedes kény- szerű távollét után az ősi székhelyre hazatért ko—
lozsvári M. kir. Ferenc József tudományegyetem jog— és államtudományi karán a statisztikai tan- székre egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezte ki. Schneller Károly dr. korábban —- közel húsz éven át —- a miskolci evangélikus jogakadémia ny. r. tanára volt, 1939 június 30. óta pedig a szegedi M. kir. Ferenc József tudományegyetem jog- és államtudományi karán működött, mint a statisztika-közgazdaságtani tanszék egyetemi nyil—
vános rendkívüli tanára.
Németbirodalom. Reichardt W. dr., a Német- birodalmi Statisztikai Hivatal több éven át volt elnöke nyugalombavonult.
Ifj. Fellner Frigyes dr. 1- (1908—1940). Rövid, de igen tartalmas .és eredményes tudomá—
nyos munkásság szakadt f—élbe ifj. Fellner Fri- gyes dr. 1940 augusztus 13—án —— nagyon is túl- korán, mindössze 32 éves korban — bekövetkezett elhunytával. Ifj. Fellner Frigyes dr. igen alapos közgazdaságtudományi, főleg közlekedéspolitikai tanulmányai és több külföldi tanulmányút tapasz- talatai alapján már fiatalon megkezdte egyre job—
ban kibontakozó tudományos munkásságát: ugyan- csak korán kapcsolódott be a jelenleg a M. kir.
József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egye—
tem kebelébe tartozó közgazdaságtudományi karon a főiskolai oktatás munkájába is. Itt lett okl. köz- gazda és közgazdaságtudományi doktor s ugyanitt tevékenykedett mint tanársegéd a közlekedésjogi szeminárium mellett, majd az 1936. év legelejrétől mint a ,,Közlekedési politika" c. tárgykörnek magán- tanára; újabban e tárgy meghívott szakelöadója- ként hirdette előadásait] Külföldi nyelvekben való jártassága, széleskörű olvasottsága és tanulmány- útjai lehetővé tették, hogy szakirodalmi munkássá—
gában a külföldi tudomány és gyakorlat tanulsá-
gait is ritka bőségben értékesítse. Föleg közlekedés- politikai vonatkozású tudományos munkássága hazánkban sok irányban ment úttörésszámba; föbb tanulmányai idegen nyelven is megjelentek és így a külföldön is szép elismerést szereztek számára.
Könyvében statisztikai eredményeket is bőven es nagy szakszerűséggel idézett, munkái tehát -— közü—
lük kettö Budapest Székesfőváros Statisztikai Hiva—
talának kiadásában látott napvilágot —— a statisztikai irodalom számára is komoly értéket jelentenek.
Oly sajnálatosan korán megszakadt életének fő-
műve a ,,Közlekede'spolitika" c., ötszáz oldalt
meghaladó terjedelmű s tankönyvszerűen részletes és rendkívül tartalmas munka (Statisztikai Közle- mények, 84. kötet, 4. szám, Budapest, 1937) További könyvei és nagyobb tanulmányai közül legismertebbek a ,,Távolkelet közlekedrésügye"
(1932), ,,A kereskedelmi tengerhajózás és problé- mái" (Közgazdasági XV. kötet, 1933), ,,Budapest szerepe a dunai forgalomban" (Statisz—
tikai Közlemények, 73. kötet, 4. szám, Budapest, 1934), ,,Különleges szempontok a közlekedéspoliti- kában" (1935), ,,A világgazdasági válság hatása a közlekedésre" (1937), ,,Világ—útvonalak" (1940) című munkák?) Ifj. Fellner Frigyes atyja, id. Fellner Frigyes egyetemi ny. r. tanár révén nemcsak a statisztikatudománnyal és a magyar statisztikusok- kal, hanem e tudományszakma külföldi művelőivel is megismerkedett és tudományos összeköttetésbe lépett; mint családtag, illetőleg meghívott szakférfiú a Nemzetközi Statisztikai Intézet több ülésszakán vett részt. Alapos tudásától, széleskörű ismereteitől a tudományszakunkat is előbbrevivő és elmélyítő munkák egész sorát remélhettük. A közlekedés—
tudományt nagy képességű és képzettségű jeles mű- velőjének korai elhunytával tért gyászban tehát a magyar statisztika is őszinte fájdalommal osztozik.
Könyvtár,
1) Munkásságának bővebb méltatását l. Surányi—
Unger,Ti_vadar dr.: Dr. ifj. Fellner Frigyes (1908——
l940). Közgazdasági Szemle, 1940. évf. 633—636. l.
Észak- és Északkelet-Afrika népességi és gazdasági adatai.
Données démogmphigues et économigues sur ltAfrigue du Nord et du Nord-Est,
Az afrikai kontinens 30,253.809 km2 területé—
vel a harmadik, lélekszám tekintetében a negyedik legnagyobb világrész. Egyiptom —— mely angol ér-
dekterületnek tekinthető — és a libériai néger köz- társaság kive'tele'vel Afrika egész területe európai államok birtoka.
)
10. szám -——- 900 —- 1940
2—2? 2—0
, T "lt , Ebből ...-f" — T "1! , :Ebből *: _
Megnevezes 131129 Lélekszam európai Egg Megnevezes 12328 Lelekszám európai Egg
"010
Ha")
Angol birtokok Belga birtokok
Angol-Egyiptomi Belga-Kongó 235180!) 10,240.499 23.091 4'3
Szudán . . . 2,462.860 ,6,186.529 57.917 25 Ruanda ésUrundi 55.700 3,387.555I 1.076 605
Aranypart- - - 203700 3.700-267 3078 181 Összesen. . 2,413.50013,628.054 24.167 5-6
Basutoföld . 30.343 562.311 1.434 18'7
Bechuanafóld 712435 265756 1.899 04 Portugál
Brit-Kamerun . 88.266 831.103 408 9-4 . birtokok
Brit-Szomáliföld') 176.175 347.383 2.688 2 5 Portugál—Nyugat-
Brít-Togo . . 38.775 359 754 43 107 afrika (Angola) 1,246.7OO 3,225.015 58.098 26- Délafrikai- Unió. 1,223.854 9,589.898 2,003.857 7 8 Port.-Keletafrika
Délnyugat-Afrika. 823844 285.992 31.457 0'3 (Mozambigue) . 771.125 4,006.011 45.750 5'2 Gambia . . . . 10.536 199.520 ?15 18'8 Portugál-Guinea 36.125 300.403 1.226 83"
Kenya . 582623 3,334.191 19.211 5'7 San Thomé és
Mauritius sziget 1.920 413459 . 2176 Principe sziget. 964 59.060 1.118 6132
Nigéria . . . . 964990 20,476.795 5.442 212 Zöldfoki szigetek 4.033 158330 6.091 311
Nygasaföld- - - 98-795 1539—329 1-894 16'8 Összesen. . 205294? 7.749.419 112.283 3-7
Eszak-Rhodézia 751900 1,376.825 9.900 1'9 .
Dél-Rhodézia . 389346 1,375.540 58.870 3—5 Spanyol
Seychell szigetek 404 30.940 . 772 birfokok
Sierra Leone . 72.362 1,768.422 651 24'5 Kanári szigetek 7.273 599712 . 824 Swaziföld . . . 17.365 156.715 2.740 9'3 Spanyol-Guinea 26659 167002 1.539 62'
Szent Ilona, AS— Spanyol—Marokkó 28.000 "(95.202 44.379 28"!
censíon, Tristan Spanyol—Szahara
da Cunha szi- és Ifni. . . . 285.200 50.000 840 02
getek _- - . 327 4-826 - 14'9 Összesen. . 347132 1.611.916 46.758 4-7
Tanganyika - 932000 5,182.289 9.107 55
Uganda . 243973 3,711.494 2.111 15'2 Nem egyi—s álla-
Zanzibár' 2.642 285428 278 891 mok birtokai
Összesen. . 9,822.435 62,034.2662,213.195 6'3 Tangeri) . . 5825 80.000 16.500137'2
_ Egyiptom (angol
hanem érdekterület) . 994200
birtOkOk ebből lakott
Algéria . . , 2,204.863 7,234.684 987252 33 35.16815,904.525 187227 4518 Egyenhtöl Afrika 2,485.073 3,418.066 4.749 1'4 Libéria (közt.) 95.400 1,500_000 250 15-7 Francia— Kamerun 431320 2,616.311 2.791 61 . ..
Francia—Marokkó 415000 6,296.012 286508 15] Afrika osszesen 30,.253809[ 156262.818l4, 409. 4941 52
Francia-Nyugat— me sgálllzggaelg Ikíg'IüZiettkÖZi terület volt de 1940Jún 14 én spanyol
afrika . . . 4,701.57514,944.883 26.614 3'2 g
Francia- Szomáli Afrika területéből, lélekszámából és európai
föld ... 23.000 46.391 1.971 2—0 ., (bó " h H k k.. tk ő ;, _
Francia-Togo . 56.169 760.000 473 13-5 ialfossagd laz ebyef 03 ?,ma a ove " " m
Madagaszkár szi— aranyban részesednek (/0 .
get ... 592000 3,797.936 39.598 64 , Európai
Réunion sziget. 2.512 208.858 194 272 835 Megnevem kerület ílélekszám lakosság
Tunisz . 125130 2,608.313 213205 20í9 ' [ i
Összesen. . 11,036.642 41,931.4041,707.428 3'8 Brit birtokok— - — ? 325 . 39'8 i 50'2
4 Franoxa ,, 1 864 ; 26-8 387
Olasz birtokok § Olasz " i 11.5 7.5 ( 2.3
Olasz-Keletafrika 1,725.33011,072.145! . 7-0 Belga ,, ; 80 1 8-7 ; 0-6
Eritrea 231280 600578? 4.842 2'6 Portugál ,, i 67 § 4'9 2'5
Etiopia 792 050 9,450.000 *. 11-9 Spanyol ,, l 12 ; 1-1 1-1
Szomáliföld . 702000 1,021.572 1.668 1.5 Egyiptom * 3-3 x 10—2 42
Líbia ... 1,759.540 ' 95.176 05! Libéria ... ; 04 I 1 0 00
Osszesen. . 3,484.870l11,823.234f 101.686l 3-4 'I'anger --- ! 0'0 00 0'4
!) 1940 augusztusában Olaszország foglalta el. Afrika összesen . ! 1000 1 1000 1 1000
Az 1914—1918. évi világháború előtt a Német melyek így alakultak:
Birodalomnak is voltak afrikai birtokai (1884 óta),
Német birtokok Terület LélekSZám i Ebgíiíófi ' ima"), 556
km2 1911-ben lélekszam
Togo ... 87.200 1,000.000 363 11. 6
Kamerun ... 750 000 3,778.700 1.455 5.0
Német-Délnyugatafrika ... 835100 81800 ; 13.962 0.1
Német-Keletafrika ... 995000 10,000.000 ; 4.227 10.0
Összesen ... ! 2,667.300 ! 14,860.500 ! 20.007 ] 55
AFRIKA POLITIKAI TÉRKÉPE
CARTE POLITIOUE DE L'AFRIOUE
IANGER _ *
AROKKO
. !FN)
..na a *
KAMARA SZ'GETEK *7
(őp) "
ZOLDFOKI
. szwsusx
' " (pm/)
,.(3 FRANUA—NVUGATAFRIKA
mmm PORT .GUIN
SliRRA LEVONE.
UBÉHIA
AFRIKA IERüLEIl MEGOSZLÁSA RÉPARHHON vu IERRHOIRE DE L'AFRIGUE
1937.
37
11 5 30.253.809 km?
ngol birtok Beiga birtok Pass. anglaises ' Pass beSges
Francia hirmk Poss !rangaises Olasz bírtok Pass. italiennes
' — Pmuga; mmm-, 'Poss. ponugaises
Spanyol binok
Possv espagnutes
mum, ÖSSZNÉPESSÉGÉNEK MEünszu'ssn onszmox, merve ammxox szemu!
POPULAHON IOIALE DE L'AFRIOUE, PAR PAVS EI POSSESSIONS
1937.
9.
Ammmm '
ALGEWFA
FRANCIA-
ANG/OIVEpVIPTOMI szuoAN
GYENLITÖI
AFRIKA
FRINCPE (Pm, .
SFUGUWEo _,
PORT -NYUGATAFRIKA un ne mlm) LANGOLA)
, ' 0 57
//
ffi / BfLwMAFOLC
/
% Angc! erdektorüíei
—' -' Sph'ere d'iníóréts angl.
lavseság epublímm emzetközi teruieí -Termmre lnturraimnai
AZ AFRSKM GYARMMOK 1914 ELÖH.
coxosms MR'CMNÉS www 1914.
MA HC Pl A O
(mmm/1
1 mm
Neme? gyarmat Coío. alíemandes
UGANDLX
/ DE //
RHODEZIA
SEVCHELL
e e SZIGETEK
(Ang) AND'A'
D!
zmzrem
; TANGANY'KA
MAumnus
40 (m,,
SZIGEY REUNíON
ln, POR MÉLH AFRMA
ÉHRIV:
MCZAMBíOUE)
mmm NÉPSÚRÚSÉGE
DENSHE DE LA POPULAHONDE LM'RSOUE
, 1937.
Egy hm'lvre ,, Pal km?
Mu:
% m—su aan—mu
?
10. szám
-—902 —-
Észak— és Északkelet-Afrika gazdasági jelzőtáblája (1937).
Tableau économigue de l'Afm'gue du Nord et du Nord-Est (1937).
1940"
ancin birtokok Brit birtokok Oluz birtokok S (nyul
Pomuw'om francaiu: Pomiom briumniguu Panem Win-nu nok
, "— -——w———————————— PM
Megnevezes . An?" Briz- ou... ,a...
Égység Eíwplom manch— EÖI'I'IFIÉM' Smmáli- Kelet,- "P'CW
S Ci , Cat ion mcés gypte Algéria Tumi: Marokkó föld Keuyn Uganda .fnka Líbia ___—__
Pé ű Algín'e Tuniuí: Marne $$$, Son-alia Kánya Ousamiu Afriguo Lybis 3933
Froncnü Anglo- Brüann Orimlolo Mme
Egyiptün mguc Imlíemu WW!
"l'—ület _ Tmüoíra . . . . . . bkmíá 1) 35.168 2,204.863 125130 415.000'2,462.860 176.175 582623 243373 1.725330 1,759.540 28.000 1: sz. 5 m
Hit—63 _. Pnpulau'on. . . . . nombre: abs. 15,904.525 7,234.684 2,608.313 B,296.012 6,186.529 347383 3,334.191 3,711.494111,072.145 751089 795202
* halmopai—domEumpéemhm?-re elő lélekszám — ,, 187227 987252 213205 236.503 57.917 2.683 19.211 2.111 . 95.176 44.379
nmbn d'habítanzs par km2 . ,, 451 '8 3'3 20'8 15'1 2'5 25 57 15'2 7'0 0'4 28'4
MM -— Agriculture a) Vetésterület Supcrjicies annemenoéea
Bűn —- Fromm: . . . . . . . 1000 hn 575 1.745 973 1.225 8 23 5) 7 40!
Árpi .. 0139 . . . . . . . . . . ,, 110 1.252 620 1.941 2 2 a) 42 123 .
Tgngori—Maís... ,, 655 6 27 453 8 46 3313) 19 . .
b) Termelő! -— Rócokes
Bús. — Fromm . . . . . . 1000 :; 12.350 9.038 4.800 5.687 56 . 168 . ' 38 159! .
Árpa .. Orgc . . . . ,, 2.302 5.981 2.000 8.261 18 . 14 . * 190 386 .
Tengeri __ Mais . . . . ,, 16.512 36 60 1.615 97 . 878 240 3 195 .
Kávé—Café... , —— —— —— —— — -— 204 116' 145 —— ——
Nádeukor -— Sucre de mum . ,, 1.602 . . . . . 161 5) 624 .
Ten—"é... ,, —' — -— —— —— '— 50 —— —— —— _—
Gyapounng -- Guinea de oohm ,, 10.130! . , . 1.064 . 88 1.760 B) 7 .
Smdm —- Sémm . . . . . . . ,. 59 . . . 430 . 11 11 5) 38 .
Földidió -—- Arachidu . . . . . ,, 155 . . . 77 . 29 5) 9 .
Olivnolnj —— Huilo d'o'livc . . . ,, . 160 500 90! . . 10 .
Gylpot — Colon . . . . . . . . ,, 4.940 . . . 602 . 34 757 s) 13 .
Gyapjú -— Lnine . . . . . . . . ,, 25 78 56 217 . . . . . .
Bor —— Vin . . . . . . . . . . 1000 111 15.424 1.454 582 . . . . . .
Sör —— Biére ... . . . . ,, 52 80 24 73 . . . .
Áll-Mmm?) — Báta-'") moo drb
Ló — Espéco chovulim . . . . 1000 töm 34 181 102 221 23 . . .
Sumir -— Ancs . . . . . . . . ,, 795 360 163 741 375 . . 42 .
Öszvér—Mulets... ,, 17 188 53 129 1 . . . .
Szavamat-ha -— Esp. bovine . ,, 1.927 840 441 1.608 2.700 . "] 267 . 55 .
Juh — Espéce wine . . . ' . 1.496 0.416 3.210 9.284 2.500 — 7) 242 650 ,
Keake -— Espécs oaprine . .. 755 2.022 1.819 5.640 2.000 . . 380 .
Teve — (:me . . . . . . . ,, 155 174 167 163 420 . . 50! .
Serté- — Espéne pon—ím . . . ,, 14 56 27 90 4 . 7) 13 _
Ipari 6- lninyímti termeli.
Production indum. el miniérc
Cement — Címem . . . . . . - 1000 ! 330! 65 56 156 . . . .
Só—Sal... ,, 277 64 91 11 35 — — —- 96 22 ——
Manginém - Min. de hangon?" _ 54 . 1 86 , . . .
Vaúrc _ Mir-ami de fer . . . ,, . 1.260 480 35 . . . 782
Olomsm -— Mínerai a. lomb _ 4 13 16 . .
Ho enyém —— Minmi sine . 1 8 1 2 . .
Anáonérc — Min. d'ann'moim t . 88 _ 44 . 200
Ezült — Argon! ... . . . , . 4 2 8 . . . .
Arany—Úr... kg . . 101 230 1.704 5272) 50 .
Természetes foszfátok —— Phas-
phnlot natural; . . . . . - . . 1000 ! 517 631 1.785 1.479 . . . ,
Mészazuperíoszfát — Super-
phozphum de chaux . . . ,, 13 38 44 30 . . . .
Kereskedelem 6! közlekedő-
Commerce et tramporls milliókban e
Bebontal -— Impormion: . . en million: 5; 37 4.083 1.324 1.766 6 "; 0'4 5) 7 5 2 9; 2.477 9) 882 3 61
Kivitel — Expormíom . . . . ,, 39 4.334 1.141 1.144 8 ' 0'2 6) 8 0; 5 9 191 9) 100 "; 27
Beh. (——) v. kiv. ($) többlet — Exdd. de: imp. our les exp. (_)
ou dns: . :urlu imp. ($) . ,, 4-— 2 4— 251 —— 183 — 622 -1— 2 —— 0'2 Jr— 1 4— 3L -— 2.286 ——- 778 — 34 Vuútvon ouz —— Longueur
de; dnemins de fer . . . . . km 5.029 4.039 2.132 893 3.244 —— 2.610 446 1.140 436 281
A kikötőkbe érkezett hajók '
tonmtartalma — Tannoy de:
navira una-és dans les pon: . 1000 t 35.319 8.659 4.868 5.640 3.896 110 4.716 —— 9) 5.942 9) 3.121 1")2.357
PGuügy —— Fímnces míRíókbanB
Államldóság -— Deus publiguo . en milli-nu !; 9) 95 . 9) 1.010 9 4.001 10 . 18 2 . . .
Áll. bevétel —- Rescue: de l'Euu ,, 37 9) 2.173 611 9 1.069 5 0'2 4 2 ") 2.183 U) 600 50
Ál]. Hadás —— Dépcmu de l'Em ,, 37 9) 2.201 611 9) 1.069 4 0'2 4 2 u) 2.183 M) 600 50
]) Öuzes terület 994300 kmg. -—— Superjicü 300119: 994300 kil. c. a) Cnak Erin-aiban.
máliföldön. — En Erythrée a! m Samalíe. ') Cink Etiópiában. -— Seulomcn! an Eth 7) Az európaiak birtokában. — Dam la posseuion d'Europóalu. 8) A pénze
a többi brit birtokon font darling. a francia birtokokon frank. az olasz birto
livre égyph'ennc on Egypte u au Soudan Anglo-Egyíph'en, livre Merlin; dan:
fun-países. lira
k: autres poluuüms br daru la poueuiom italiana: a! pam au Mam Elpagnal. 9) 1938. 10) 1933. ") 1939.
—— Saulemm! on Emhrúe. 3) Eritreában és Sno— . topic. 5) Csak Szomálíföldön. -— Seu'emeru en Somlía. 5) 1936.
nég Egyiptomban és Angol-Egyiptomi Szudánban egyiptomi font, okon km és Spanyol-Marokkóban pezeta. ——- Um'uís monitm'ru:
itanniguu. franc dans les poauuiom
10. száni
Az afrikai német gyarmatok az összes afrikai területnek 8'8% át tették ki. A világháború után a német gyarmatok francia, angol és belga fennható—
ság alá kerültek.
A jelenlegi háború során különösen az észak- és (északkeletafrikai területek tarthatnak érdeklő- désre számot_ Ez a földdarab Egyiptomot, Alg-ériát, Tuniszt, Francia- és Spanyol—Marokkót, Francia- és Brit—Szomáliföldet, Angol-Egyiptomi Szudánt, Ke- nyát, Ugandát, Olasz—Keletafrikát, Libiát és Tangert foglalja magában.
Egyiptom 1914—ig a Török Birodalom hűbérese tolt. 19l4-ben brit protektorátusnak nyilvánították.
A protektorátus 1922-ig állt fenn. 1936-ban Lon- donban aláírták az angol-egyiptomi szövetséget húsz évre. Ennek értelmében a Szuezi csatornát angol haderő védelmezi és Szudán továbbra is brit közigazgatás alatt marad.
Egyiptom 994300 k—m'z-nyi területéből csak 35.168 km2 —— a Nilus völgye —— lakható e's mű—
velhető. Bennszülött lakosai felahok, berberek,
koptok és a sivatagban mintegy 50.000 beduin, Az európai lakosság 33'8%—a görög, 23'2%—a olasz, 15'1%-a angol, 10'8%—a francia -és 17'1%-a egyéb nemzetiségű. A népesség 91'2%—a mohamedán, 8'3%-a kereszt-ény (főleg a kopt és görög keleti egyházak hívői) és 0'5%—a zsidó.
Az Egyiptom területén lévő 100 km hosszú, rendkívüli fontosságú Szuezi csatorna a Vörös- tengert és a Földközi-tengert elválasztó földszorost szeli át Port-Saidtól Szuezig. A Szuezi csatornát egy nemzetközi társaság bérli angol ellenőrzés és katonai védelem mellett. A társaság szerződése 1968-ban jár le. 1936-ban a Szuezi csatornán 5.575 kereskedelmi (30,864.074 t) és 214 hadi és csapat—
szállító hajó (1,044,506 t) ment keresztül.
Az 1889. évi kairói megállapodás értelmében Szudán (Angol-Egyiptomi Szudán) területe brit és egyiptomi kondominium. Népess-égének 99'3%-a bennszülött, nagyrészben nomád szudáni néger.
Algéria két részből áll: egy 209.635 km2 kiter- jedésű északi részből, melynek 6,'592.033 lakosa van (népsűrűsége km2-ként 31'4) és egy 1,995.228 km2 nagyságú déli részből, melyen csak 642551 ember el (03 km2—enkaént). A hatalmas déli rész majdnem teljes egészében sivatag; gazdasági és po- litikai jelentőséggel főként az északi rész bír,
Algéria Franciaország szerves része (dépen—
dance). Elfoglalását a franciák 1830-ban kezdték meg, de a déli rész meghódítása csak 1902—ben fe—
jeződött be.
Tunisz 1705-től 1881—ig Törökország hűbérese volt. 1881—ben a franciák elfoglalták. 1883 óta
francia protektorátus Tunisz bennszülött lakossá—
gának 97'5%—a arab és beduin, 2'5%-a zsidó. Az 50'7%-a francia, 44'3%—a
———903— 1940
nemzetiségű. A protektorátus területének 71'8%—'a gazdaságilag művelhető.
A marokkói szultánság három zónára oszlik.
A szultán a francia zónában, Rabatban székel.
A francia zóna Marokkó legnagyobb része
(93'2%-a); 1912 óta francia protektorátus alatt áll.
A bennszülött népesség 97'3%-a berber és arab, 2'7%-a zsidó.
A spanyol zóna 1904 óta Spanyolország véd—
nöksége alatt áll. Ez Marokkó legdélibb része. Spa—
nyol-Marokkóban van a rifkabilok földje, ahonnan Abd—el-Krim lázadása 1919—ben kiindult. A lakos- ságnak 92'7%-a berber és arab, 5'7%-a európai, 1'6%—a bennszülött zsidó.
A harmadik marokkói zóna 'a Gibraltárral szemben fekvő 583 km? kiterjedésű tangeri. amely az 1923. évi tangeri szerződés értelmében nemzet- közi és területén katonai egységek nem tartózkod- hatnak. Lélekszáma mintegy 60.000. Ebből 36.500 bennszülött arab, 16.500 európai és 7.000 bennszü- lött zsidó. A rend fenntartását 150 főnyi arab csendőrség látja el, melynek parancsnoka spanyol, helyettes parancsnoka francia katonatiszt.
A tangeri zóna 1940 június 14—én spanyol meg- szállás alá került.
Tripolitániát és Cirenaicát Törökország engedte át Olaszországnak 1912-ben. 1935—ben ez a két gyarmat Líbia néven egyesült. Líbia népességének 85'9'%-a arab és berber, 10'7%-a európai és 3'4%-a zsidó. Földművel—ésre csak a Földközi—tenger mel—
letti északi terület alkalmas.
1936-ban, Étiópia elfoglalása után, Olaszország Olasz-Keletafrika néven szervezte meg új gyarma- tát, melyhez hozzácsatolta az 1882-ben meghódított Eritreát és az 1889 óta olasz protektorátus alatt álló Olasz-Szomáliföldet.
Etiópiában mintegy 2 millió a hamita eredetű, de erősen szemita keveredésű abesszin. Ezek ke- resztények és a kopt egyházhoz tartoznak. Az össz- lakosság több mint felerészben galla. Kivülük még Ogaden, lssa és Danakil törzsbeliek, négerek és zsidó vallású falasák is élnek ezen a területen. Eri- trea népességének 48'2%—a abesszin, 18'8%—a Tigre törzsbeli és 33'0%-a egyéb afrikai törzseklhez tar- tozik. Az Olasz—Szomáliföld lakosságából 90'3%
szomáli, 6'2% negroid lés 3'5% egyéb.
Az Olaszország által 1940 augusztusában meg—
szállt Brit-Szomáliföld Olasz-Keletafrika, Francia- Szomáliföld és az Adeni-öböl között terül el. Az egyiptomi fennhatóság megszűnése után 1884—ben brit védnökség alá került. Mohamedán vallású ber- ber lakossága nomád életmódot folytat.
Francia-Szomáliföld az olasz Eritrea és Brit- Szomáliföld között fekszik. 1896 óta francia gyar—
mat. 46.391 főnyi lakosságának 61'9%—a szomáli.
10. szám
—-—904 —— 1940
föld jelentősége az Addis-Abeba—Djibouti vasút- Vonalban rejlik, mely 106 kilométert tesz francia területen.
Kenya Olasz-Keletafrika, az Indiai-Ocean, Tan- ganyika és Uganda brit gyarmatok között fekszik.
Területéből 576.978 km2 angol gyarmat és 5.645 km?
angol protektorátus. Kenya népességének 97'6%-a néger bennszülött (főleg bantu-négerek), 0'7%—a európai, 1'3%-a ázsiai és 0'4%-a arab. A bennszü—
löttek a tengerparton mohamedánok, egyebütt po- gányok.
Uganda Angol—Egyiptomi Szudán, Kenya, Tan- ganyika és Belga—Kongó közt terül el. 1894 óta brit protektorátus. Népességéből 99'4% * bennszü—
lött, 0'1% európai és 0*5% ázsiai. A bennszülött lakosságból mintegy 2,400.000 lélek bantu-néger, a többi szudáni néger és kongói tönpenéger.
R. Gy.
Összefoglaló helyzetjelentés.
Résumé de la situation en Hongrie.
. 1940._szeptember havi adatok. —— Chi/Iras de septembre 1940.
Népmozgalom. — Munkapiac. — Termelés. -- Kereskedelem és közlekedés. —— Áralakulás. -— Pénz és hitel.
Gazdasági jelzőtábla.
Rajzok a gazdasági jelzőtáblához.
Mouvemmt de la population. -— Marchévdu travail. — Production. —— Commerce et transporls. — M ouuemt des prix. -—
Mamut: et cridít.
Tableau écanomigue.
Graphiaues au tableau éeonomigue.
Résumé. Nous présentons les chi/fres de sep- tembre 1940:
ASur le territoire d'avant la 2' Sentence de Vienne, il y eut 4.440 nouveaux mariages (5'00/099, 19.953 naissances vivantes (22'40/00) et 10.301 décés (11'6%o). Uaccroíssement naturel de la population y a été de 9.652 unités (10'89/00). — Si on laisse de cóté les chi/[res de la Subcarpathie, on ovit alle, par rapport á septembre préce'dent, la naptialite' a fort baisse', tandis one la natalité et la mortalité s'umélioraient Iégérement. Sur le territoire au—gmenté du fait de la Ire Sentence de Vienne, la nuptíalité a représenté 5'0%o, la natalite' 22'10/00, la mortalíté 11'5'Ioo, contre respectivement 7'99/90, 21'69/00 el 11'9%o un an auparavant. Eaccroissement naturel (10'6%o) y a dépassé celui de septembre précé- dont (9'79/00).
Le chómage était bien inférieur () celui dtil y a un an. Le nombre des chómeurs enregístre's par
les Syndícats ouvriers de Hongrie a été de 8.963,
dépassant de 17'1% celui du mois pre'ce'dent et accusant une diminution de 22'9% par rapport á la situation d'un an auparavant. A Budapest, il y avait 5.675 chórneurs (63'3% de I'ensemble des sans-travail ).
La production de houille, baissant de 4'5%, est tombée á 1.026 mille (]. CeIle de Iignite a été de 8.602 mille g, dépassant de 4'7% le chi/l're cor—
respondant dlaoűt dernier et de 0*1% celui de
septembre pre'cédent.
Aaa: Usines Electrigues de la Ville de Buda- pest, Ia production du courant électrigue a, pour des causes saísonm'eres, dépassé de 5'9% celle dtaoüt dernier; elle a augmenté de 9'0% compara—
tivement d celle düm an auparavant.
Le tra/ic ferroviaire a, pour les marchandises
en petite vítesse, fléchi de 3'6% par rapport au mois diaoíit dernier et de 11'2% par rapport é septembre préce'dent. Comparativement aux mémes mois, le trafic-voyageurs a monté respectivement
de 8'6% et de 6'4%.
Le tra/ic postai, grandissant fort, a augmenté de 30'7% pour les correspondances et de 16'2%
pour les colis. Mais Ie nombre des télégrammes a baissé de 13'3% comparativement au mois (!,aoűt dernier. Ouant au nombre des postes téléplionigues príncipaux, il a été de 146948, contre 130433 Lm an auparavant. Le nombre des usag'ers de la Radio, slaccroissant de 6.290 par rapport au mois dlaoüt,
a monté () 548733. ;
L'índice oll'iciel des prix de gros, continuant á monter, siest élevé d 105'7 ($1'7 point par rap—
port au mois précédent; %— 19'2 points par rapport au niveau dtun an auparavant). L'índice de la caté- gorie ,,agriculture et élevage", montam de 3'5 points en septembre, slest élevé a 1059; celui des objets fabrigués et des matiéres nécessaires d Findustrie, grandissant en un mois de 06 point, est revenu ú 1051. Comparatívement a la situation aVun un auparavant, Ie premier a monté de 30'1 points;
le deuxiéme, de 117 points. Llaugmentation de I'indice des prix de gros tenait surtout á la hansse des produits dtorigine végétale. Le niveau des prix des objets fabrigués s'e'levait modél'ément. Il n'y eut plus, au profit des prix industriels, de disparité entre les prix agricoles et les prix industriels. Les prix industriels gut en aoút dernier encore aoaíent dépassé Iégérement les prix agrícoles ( %— 0'2% ), sont tombe's au-dessous de ces derniers (— 2'6%).
L'indíce du coút de la vie, en nty comprenant
pas le oner, a été de 1205, surpassant de 9595 celui (Fil y a un an. L'augmentation a été due
