Megemlékezés Földes Béláról, Fellner Frigyesről és Kenéz Béláról

7—8. szám. 272

terjesztette. Az elért eredmények reményt akinak arra, hogy a közeljövőben sikerül majd az ország l: :íinhöxő pontjain lévő tovabbi néhány 'arost bekapcsolni ebbe az

1 94?

adatgyüjbésbe, a végső cél, az országos Lét- fenntartási indam kiszámításához.

m ;- um,,

Lászíó.

Czintula.

Megemlékezés Földes B éláról, Fellner Frigyesr ől és Kenéz Béláról?)

Éloga de Béla Földes, Frédéric Fellner et Béla Kenézf)

A magyar Mmüaxaika súlyos veszteaége azt. utoleó években.

A— sors kiazfunflhaiallan végzése a Ma'- gyar Statisztikai 'lTúl'saS—ng sok tagjának életére tett ponml' a leguióbbi pár esztendő—

ben. Volt, illő, amikor azt hittük, hogy Tár—

saságunk nem is tud magához térni abból al mély aléltságból, amelybe a mögöttünk álló esztendők döbbenetes eseményei der—

m'esztették.

De bármilyen nagy ig vall a kényszerű némaság, amelyre itélte ünk; bármennyire bizonytalan vall, fel tudunk—() újra emel—

kedni a feneke lennak látam szakadékhól, melybe szinte az újjászületés reménye nél- kül znhanlnnk, __ sz*zirlmnlmtoltuk jelesein—

ket. Szíunonlm'lolluk azokat, akik soraink- ból eltávoztak. Akiknek a porhiivelye elpi—

lmnt, Sokszor nahóz leall és lelki szenvedé- sek niz'n. Az egyiké: súlyom lelki Vívóllámk mian lött meg. A maaa—zat, gonosz úinmban sem sejlell' m lennie;—; közvetlen Sujla'lsa z; [Aa §

Elia—'gjellzi'lnrseí: 0. ,

pokolnak

liinl: lmsazú sarban azok, aklkl'íil, mim ;; statisztika vérbeli nmnká—

sairól, tudjuk azt, l'mgy nincaenlék már köz- tünk.

A, l'á'adlmlz'a temperamen—

l'unm, örökln (354 még fris—

sebb im'vekot lumicsuló Wyoming; !. Laws, _A akitől mór mi); Sallai vartunk —-— egyik elslrázol; laz; ; ill, sorainkat, ——— súlyOs kék (W Magyar- lmnmn .amll lobogó

'juló, [via—:

pint,—

már mm A (%S-'lla ogymwsen l'..c-5apal,t.

Kiesett; a toll. nem csalnám a 11313an gondolha—

dó és a smuciz'llis alatiaziikíxnak majd—millám

területén amzz'ml'ó toll, Kovács Norbert kező-

ből: kölíőí lelke egyimrl nagy Umsleréhwz, Vargha Gyulához híven a mamának is újra

meg: újra áldozom.

1 A Magvm- Siatiszlíkai Tal—Sasag 1947 május 9-l ill" 'n ? Pit'hldálű i, Dial/falun commémomlí; ;)" mmm? (; l ! gól/lme du 9 ami,

!!)!I'T de la, Som ? Honwo 40 de Nafixlim , fex—le fmnmís ('n, plzmíára dan/s; To Jour-

fle la Société Hongroiw de **

lar'nt

(

m;:itísiágua

Ellavozott az élők sorából KOnkoly-Thege Gyula, a gazdaságstatiszlikanak ez a nagyon szorgalmas munkása, aki egy életen át (lol- gozott azért, hogy Magmmrsúgon *— 40 év mulasztását: jóvaléve —— írassék össze ismét a földbirtokok megoszlása s akinek köszön—

hetjük azt, hogy a nagy felvétel 1935 után beszédes bizonyságát mulalla annak a tény- leges helyzetnek, amely már a két világhá—

ború között is segítségért kiáltott..

S nincs itt közöttünk már Altenburger Gyula, sem, aki azonkívül, hogy a halandó- sági mmm; készítőaónek volt kitünő maniere, a statisztikának Magyarorsu'lgon eléggé el—

hanyagolt ágát is művolln, __ a biztosítási malemal'iliai slalisnllkíli, ——— akinek az is lö- rek'vóse vall, hogy szal-imnlior utódai" * amol—

j(—:n, belém!; ültetve tudásának í; U.izil.

A Magyar Statisztikai Társaság nmxtaláljn még a módját annak, lmi—xy vólnk is mélló llödllll vmlókw'iék meg, " felidézve f—tmmm munkz'ljultal', el'elln'lóm

mi; póldz'ltalló jvllvmwml'lsall.

iket és vgyémh

Hán-om jin-Ewa tiz-gizi: Munk. életpályáíísnak jaÉEomz-fma.

Mai íl'lűsaiini—zol' a 'mlazm nom nekik szenn lalli'lk, kam-m :) magyar smilamika mási?

hamm kimnvlkmlű alaka'mak, akik a közel' nmllban vii ,_"lllíl:;llí_'1ulmn (Hillel; ki Rm'llói. A], ölelkm', :;lrwlyal, a (hadviselés ku—

gyolme számukra l; *,ZHÉS voll' _ nem rövid _— llo llalz'llnlllmn mósxia nagy és (líimei

*.*—így;! volt azoknak m; vetvmónjmklwk, amc- Ax'l—n rohantak al íllagyamrsza

lyok. fíi*l';ftll£?:_

gun.

Vg); tudjuk, hogy Földes Béla,, a Társaság iiSZl'OiCll'l l'agja, 15145 legelején szinte ponto—

san abban az idl'ípunümn húnyt el, midőn Rudaneat székesfl', árosunk (1. a. nemi ol—

(lala, felszabadult 97 éves volt. Valósággal—

(ambori csoda. De csoda—(%, hogy az ő elpusz—

lílhatallannak hitt életereje is összecsuklotl;

az; ílólmillíí lmmaln'lallmn.

Amikor sypfxóny Fal-lawFrigyes barátunk- nak, egykori alelnökiinl—znel—: nemes szíve utol—

aa'n, dobbant. a vógleleaaégbe elréviilö tekin-

7—8. szám

teto nem pillanthatott le gellérthegyi házá—

ból mégegyszer a szépséges budavidéki he—

rgy—ekre és a méltóságteljesen hömpölygő Duna vizére. Távol a hazájától, súlyos meg- próbáltatások után, a nehéz idők egyik leg- szörnyűbb intézményében, a mautha/usem' koncentrációs táborban halt meg. Idős szer- vezete nem birta a nelkiilözéseket. A magyar tudománynak ez a kitűnősége is, mint annyi sok más szerencsétlen társa, a szó szoros értelmében ó tenhalt. Lassan fogyott el ereje s előbb örökké d4_al;;os energiája csöndesen kialudt, Pedig, amikor 1944 tavaszán a lom- .ccndo'rfi koncentrációs táborban utoljára szoritottunk egymás-sal kezet, mennyire hitt egy jobb világ elérkezésében, melynek bajnak.

lát azonban ő már nem érhette metf.

Nem kell különös indokot keresnünk akkor a.sem, ha a csaknem haláláig egészségesnek látszott s hirtelen összeroppant Kenéz Béla utolso ör: jának ütését is kapcsolatba hozzuk .az eseményekkel, amelyek Magyarországot sokáig szinte iielyrohozhatatlannak látszó pusztulás színhelyévé tették, Kenéz Béla igazg-atta egyikét, a legszebb magyar tudo—

manyos intézeteknek, melyet nagy elődök fl—

gyelme, gondossága s lelkes szeretete emelt magas értékelésii tudományos központtá.

Amikor az esemenyek árja ellatott már meg- sanyargatott fővárosunk felett, az ősi Páz—

mány Péter 'llualonazinyegyetcmnok az egye—

temi templomhoz közel eső sarkában ez az épületrész, —— benne a híres könyvtárral, — tökeletesen megsemmisült. Semmi sem ma—

radt belőle. A falak ki etek, Az ablakok he'- lyen máig vak üresség tátong. A padló he—

lyén sokáig a mélységbe tekintő lyukakat most kezdik befedni. Eltűntek a könyvekkel tell polcok, a folyóirat-gyiijtcmények, a mun—

kaasztalok és szél—tek, amelyek mellett oly sok generáció ifjúsága szormiskodotit, bepil—

lantást akarván nyerni a számok rejtelmes világába, __ g'őgyíthatatlan sebet szakítva a professzor lelkén.

Időrendben kevés választotta el egymástól a három jeles férfiú halálát, Még nem ért egészen végére az 1944. év, amikor Fellner Frigyes fáradtan elaludt. Az ill-tő. év ja—

nuárjában kopogtatott Földes Béla az örök- kő,-valóság: kapuján. És nem sokkal utánuk ment el Kenéz lola is, 1946 áprilisának ele—

jén, —— neki megadatván az, hogy tudjon legalább röpke pillantást vetni az új Ma- gyarország jövendő ösvény—éro,

Ha

Éngtársunkat így

azonban haláluk közeli

szorosan egymás

perce harom mellé

273 194?

hozta: elindulásuk időpontja korántsem volt ugyanaz.

Földes Béla,, aki a bölcsek ritkán—adott korát mondhatta magáénak, 1848—ban szüle- tett, a magyar szabadságharc első dicsőséges évében. Nevével már 1872—ben találkozunk a magyar statisztikai szakirodalom terén, hogy azután az hamarosan a tudomány nem'—

zetközi mozgalmainak területén is nemes va- lutaként szerepeljen s maradjon meg annak sok—sok éven, két generáción át. Mert Földes Béla munkássága nemcsak időbeli távlatai- ban lenyűgöző: hosszú életpályáján mindvé- gig: a tudomány ápolásának alkotásokban jelentkező nagyszerü munkása maradt.

Földes Béla csillaga 'első teltünésétől

kezdve már 20 év óta ragyogott s egy nap- rendszer kőzéppontjává vált, amidőn új bolygóként kezdte meg útját Fellner Frigyes.

ligyéniségónek fényét nemcsak itthon ismer- tek el szivesen; idegen országok tudósai is észrevették azt.

A'cnőz Bél-a nevével a XX. század forduá lőja után találkozunk először, 1901—ben, ——

hogy azután rakétaszerűon lendiiljön neki pályája, rövid időn belül a statisztikának egyre—másra uj problémái iránt mutatva ki érdekla'idését. Joggal keltette ő a legnagyobb várakozást maga iránt, Isten—áldotta tehet- séggel lépve az útra, mely a mi tudományunk

[lelikonja felé vezet.

Mindhármuknak szép és hosszú életet biz- tosított a sors, ha a végén ürömcseppet is vegyített abba sorsuk végkifejlődése. Ám, ha ebben is közösek voltak, életpályájuknak van még másik vonása, amelyről meg kell em- lókeznem.

Mindhárman a tanítói rend képviselői vol—

tak, ha nem is egy időpontban kerültek be ebbe a csodálatos i'nisztikumokat is rejtegető testületbe. Mindhárman, ha nem ls egyfor- mán kizárólagos hivatásukban, a statisztiká- nak is professzorai voltak.

Sokan nem is tudják ma már, hogy [Földes Béla is— mint a statiszti'kz'mak annyi más jelese ___ a statisztikai hivatalok egyikében kezdte meg pályáját, ](örösy József mellett, aki a nagy magyar statisztikusok között is egyike volt a legnagyobbaknak. Az a másfél év, amelyet a kitűnő mester irányítása mel—

lett töltött el, soha meg: nem her 'adő nyomo- kat hagyott lelkében, Földes Bélának nemcsak pályájának első szak: szában, mikor a buda—

pesti kereskedelmi akadémián, majd a nagy- váradi jogakadémián töltött ,,gyakorlati" idő után a budapesti Tudományebjetemen kerek

7—8. szám 274 1947

.

10 éven át, _. az 1882/83—1891/92. tanévek—

ben a statisztika professzora volt, lett egyik nagy szerelme a statisztika művelése, hanem akkor, amidőn a nemzetgazdaságtan és pénz—

iigytani tanszékétől 1918—ban megvált, szinte csodálatraméltó nosztalgiával fordult vissza ahhoz.

A Magyar Statisztikai 'lfarsasas: Journal- janak és a Magyar Niaiimtitoi Szomlánek a két, világháború közé eső időben az egyik legszoifzalm asabb i'i'innkatarsa az (irok—f':_('ital Földes Bél a volt, akinek teste, fürge és szél- leme eleven maradt Sti-as és; UO—es élet évei- ben is s aki szaporán rótta egymás mellé

kéziratainak gyongyszemszerű betűit. ns még

most, is: nem csupan a régi mesgyéken ta—

posott, hanem friss vizsm'ilótli'tsz'iinak anya—

gára támaszkodva mondta el lehiggadt, jó szemre, nyugodt ítéletre ('s elfovulatlanságra alapozott, észrevételeit a— társsadalnii élet, tii—

ns'im'lnyeirt'il és esei'in'aiyeirt'il. Ha statisztikai ,,n'iet'afora"—VaI akarnam jellemezni Földes Béla bennünket érdeklő munkassagat, azt inondhatnz'un, ennek a mni'il—zasságnak törté—

neti fejlődése szinte az lI-aörbo alakját vette fel. Magasan kezdte, aztán lefelé húzott, -——- bar a görbe vonala sohasem érte el az se'-tengelyt, —— hogy azután meg; lílanvO ismét felfelé íveljen s kössön ki egykoii magassa- gában akkor, amikor az adott esetlwn életet, ábrázoló (giiibének vége szakadt.

Fellner Iligycs is hamar jegyezte el ma—

gát a tudományos munkássággal. Késobbi tu- dományos egyéniségének markáns vonásait már egyetemi hallgató ko aiban a nemzeti vagyonról szóló palyadíinyertes művével el- úiulta. Ö isaazbudmesti kereskedelmi akadé—

mia tanari testületében dolgozott éveken át, majd a maayar közgazdasági élet egyik ve- zető állását otthagy 1, véglegesen a tudo—

many szolgálatába szegődött. 1920—ban a gazdaságpolitika és a pénzügytan egyetemi tanára lett a budapesti közgazdasagtndo- manyi egyetemi karon, ahol azután nemso- kára tudományos érdeklődése címén a sta—

tisztika előadásait is átvette.

Kenéz Béla az annyi jeles magyar statisz- tiknst nevelő központi statisztikai hivatalban kezdte meg palyajat. Ott szívta magába az ösztönzést, hogy a statisztikával mélyreha—

tóbban foglalkozzék. Igy lett aranylag fiatal korban a kolozsvári, majd a budapesti tudo—

mányegyetemen a statisztika tanára: kerek szamban 40 esztendőt aldozliatott életéből a

tanítói munkának, a

A három nagy tanító között mégis. bizo—

nyos különbséget kell tennünk

Kenéz Bela kezdettől fogv: a, statisztika professzora volt. Földes Béla a statisztikai tanszéket felcserélte a nemzetgazdasági és pénzügyi tanszékkel. Fellner Frigyes ——

mint említettem _— a gazdasz'imiolitika és I'wnziifxytan előadasz'wal kezdte. Az () tudo—

manyos kibtmtakozasanak menete tulajdon- képen ellentéte Földes Béláénak. A korab—v ban más tájakon is komoly termést hozd földön dolgozo tudós munkásságában utóbb mind döntőbben domborodott; ki a statisz—

tika snjatlagos területének művelése.

Szociológiai mérlegelések.

köze—

k (' ivet-r Harom jelestink munkassaganak

lobbi vizsgálatából azonban más is

kezik. '

Kend: Bélát minden bizonnyal hivatás- beli statisztiknsnak kell tartalmuk, aki (!

st(tisztika egész gépezetét nem csupan is—

merte, hanem megtanulta azt iranyitani is.

Fellner Frigyes inkabb a magamtolisztíím- sol; valaha oly nagy érdemeket szerzett; ti- pusának egyik utolsó la'—pviselője volt Ma—

gyarorszagon. A hivatalos forrásokban meg—

húzódó statisztikai anyagot mindenütt fel- kutatta s azt probléme'iinak szolgálatába (il——

lította. Fellner nem gyengülő fáradhatatlanm saggal szedte össze —_ szinte körmeivel ka- parta össze —_ az anyagot, amelyre rend——

szerét alapozta. Számitásait évek hosszú során at maaa végezte, éllel-nappali mun- kájában kimerüléssel fenyevetve eg,észséges félszemet is.

]v'öldes Béla tudomanyos egyéniségének kiépiilésére az a rövid, de tapasztalatokban;

gazdag idő adott lökést, amelyet a Székes—

fovárosi Statisztikai Hivatal fennállásának első éveiben töltött ott el. Aki Földes Béla munkásságát közelebbről ismeri, igazat fog"

nekem adni abban, hogy megboldogult nagy—

szerű tagtársunk szorosan vett statisztikai irodalmi munkásságán, túl is újra meg újra.—

tünedezuek azok a hatások, amelyeket a statisztika módszerében Való kiváló jártas—

sága és (z uzu'mok lelkének. megértése éb—

reazteitok bonne.

Földes Béla statisztikai tudásának bősé—

ges hasznát vette közgazdaságtani vizsgá—

lodasaiban, tudományos rendsze-rének kidol—

go(ásítlian

Fellner Frigyesnek kezdetben bankári éloth' *'atasa körében szerzett, tapasztalatai adtak komoly sevftséget statisztikai mun-—

l (iss(teanak kifejtésére

7—8. szám

Kenéz Béla viszont a legsajátlagosabban és tisztán statisztikusnak maradt meg ab—

ban a művében is, melyben látszólag tulaj—

doni—:éppen eltávolodott tndománykőrétől, ——

a .)li'öld és nép" c. munkájában, amelyre maga is méltán legtöbb büszkeséggel és sze- retettel gondolt, mely azonban sohasem szü—

letett volna meg abban a formában, ahogy megíródott, ha szerzője a statisztika hang- szerének sok változatán nem tudott volna

oly kitűnően játszani. ' ,

Tndományunk három nagy halottjianak ,jellemzésénél az sem lehet érdektelen szem—

pont: honnan jöttek ezek a férfiak? A tár- sadalommbwkitásnak milyen csatornáin tine—

r'rizltelc olyan hivatáskörbe, amely világszerte mindenkor a legmegbecsültebbek egyike volt s remélhetőleg az is marad nemcsak Magyarországon, hanem más világtája—

kon is?

Mind a hárman egyetemi tanárok voltak, -—— melles—leg közülök ketten: Földes és Ke- néz egykor Magyarország miniszterei kö- zött is helyet foglaltak. Ez a funkció azon—

ban csak átmeneti volt életükben. Valóság—

ban egyetemi tanárok voltak ők mindaket-f

ten, illetőleg mind a hárman. örömüket a tudomány művelésén kívül abban lelték, hogy tanítványaik érdeklődését fejlesszék és tudásuk gazdag tárházát hintsék szét azok között, akik tanításra fogékonyak vol—

tak és azt magukba szívták.

Földes Béla Magyarország egyik azóta (1920 után) elszakadt vármegyéjéből, Krassó—Szörény vármegyéből származott.

Édesapja Lugoson volt orvos, a szabad fog—

lalkozást űző, polgári osztálynak egyik kép-—

viselője, aki; azonban tehetsége, szorgalma

révén hamarosan az egykori ü. 11. magyar ,,honorácior" osztály legfelsőbb vonalába tudott emelkedni. Kedvező anyagi viszonyai lehetővé tették, hogy fiatal kora óta sokat tanuljon. Sokat is dolgozott. De az is tény, hogy pályáján kezdettől fogva simán, ne- hézség nélkül tudott előbbre menni; a. sze- kér, amelyen haladt, sohasem ütközött aka- dályokba.

Fellner Frigyes esete más volt. Szegény

kereskedő családból származott. Ifjúkora-

Dan sokat kellett küzdenie életfenntartá—

sáért és úgy tndom,*elég hamar sietett csa—

ládjának segítségére is, amikor ezt lehe—

tővé tette korán felismert tehetsége s ab- ból folyólag biztos kenyérkerosete. Mint Magyarország valaha híres belügyminiszw

rének, Merom/mi Karol/yuck, magántitkdra tudta meg pályafutását és a jó gazda lna-_

275 1947

gával vitte őt akkor is, amikor az ,,Agrár—

bank" élére került. Igy jutott Fellner Fri—

gyes elsőízben érintkezésbe a hitelélettel, melynek azután mint tisztviselője, _ majd később, mint bankjának igazgatója —— meg- becsült és sokra értékelt főtisztviselője volt,

De Magyarország megadta a lehetőséget arra is, hogy a fővárosba szintén vidékről' származott Kenéz Béla is beléphessen a ki—

választottak csoportjába. Derék iparoseny ber volt a Tisza-parti Szolnokon édesapja, aki gyermekének neveltetéséről féltő szere- tettel gondoskodott s tette lehetővé azt, hogy fia olyan készültség birtokába jus- son, amellyel jogosan törekedhetett ma- gasabb életcélok felé. Kenéz Béla mindig érezte azt, mennyire előnyére válik életmű- vének kialakításában az a kör-iimény, hogy olyan társadalmi rétegből származik, amely akkoriban Magyarorszagon ritkábban küldte gyermekét egyetemi tanulmányok végzé—

sére — s még ritkábban gondolt arra, hogy ifjú hajtásai tudományos kérdésekben lel- jék örömüket. De azok, akik az ország Sze—

rencséjére ezt a nagy elhajlást az ősök tár- sadalmi elhelyezkedésétől elvégezték, siker—

rel beigazolták azt, hogy nem méltatlanok a vá'rakozásokra, amelyeket kezdeti Silke—

reik után a tudomány és a közélet szemé-

lyiikhöz fűzött. Gyorsvonat sebességével fu-

tottak be olyan állomásokra, amelyek sok

más ember számára a be nem teljesült igé- rotföldje gyanánt tűntek el mindenha, ——

a messze távol homályában.

Megemlékezésem alapvető céljából folyik, hogy a magyar statisztika személy szerint idézett három kitünőségének jellem—misében továbbra is kizárólag a statisztikával való kapcsolatukra. támaszkodom. Egyeb magyar tudományos társulatok illetékes szervei minden bizonnyal megtalálják a módot arra; hogy annakidején méltó formák kö—

zött készítsék el Földes Béla Magyarorszá—

gon korszakot alkotó közgazdaságtani és

pénzügytanl munkásságának mérlegét . mérjék le — mindig a kor milienjébe állitva _... Fellner Frigyes agrárpolitikai és a pénz- ügyi jogtudomány körébe vágó számos mo—

nográfiájának tudományos értékét is.

Kenéz Bélánál a helyzet könnyebb. Neki il

voltak a tudomány egyéb ágait érintő szép

alkotásai. De, mint már kifejtettem, 6 mégis mindvegig megmaradt statisztikak nak, -— előbb tudományunk irodalmának;

bibliográfiáját gazdagítva müve-ivel, később"

7—8. szám

pedig, mint a statisztika társadalmi és köz- igazgatási irányításának egyik vezetője.

Amikor azonban Földes Béla, Fellner Frigyes és Kenéz Béla statisztikai munkás—

ságának legfőbb értékeit akarom ismer—

tetni, előbb még egy szót kell ejtenem arról, hogy mindhárman egyek voltak ab- ban is, hogy ha a rendelkezésükre álló idő—

beli lehetőségek folytán nem is egyforma mértékben, de buzgón kivették részüket a statisztika nemzetközi mozgalmaiból is.

Földes Béla, de különösen Fellner Fri- gyes az Institut International de statistigue (Nemzetközi Statisztikai Intézet) üléseinek egész sorozatán vettek részt, az üléseken számos referátumot terjesztettek elő. Volt idő, amikor — különösen a két világháború között _ szinte hozzátartozott az Institut üléseinek 'a képéhez a nagy népszerűségnek örvendett Fellner Frigyes személye, __ akár mint előadóé, akár valamelyik szakosztály elnöki székében. Kenéz Béla személyét az a kitüntetés érte, hogy egészen fiatal korá—

ban, az első világháborút megelőzően jó néhány évvel, amikor még nem volt az In—

tézetnek tagja, vendégképen terjesztett elő munkatervet a munkanélküliség statisztiká—

jának megszervezésére s bizonnyal később is megtette volna ezt, ha az első világhálmrú kitörése nem hoz kényszerű —— csaknem 10 éves —— megszakítást az Intézet korábban matematikai pontosságú, renLlSzeres ülése—

zesébe.

Földes Béla, a statisztikus közgazda.

Földes Béla statisztikai immkásságának első korszakának három mozzanatát, néhai tiszteleti tagunk három irányú érdeklődé—

sét akarom rögzíteni, Az egyik! az, hogy a statisztika művelésének egyik legklassziku- sabb területe, a bűnügy statisztikám, olyan időben ragadta meg figyelmét, amikor Ma—

gyarországon annak tudományos művelé—

sére a megfigyelési módszer kevésbbé töké-

letes volta miatt kevésbbé nyilt alkalom, mint később. Földes Béla statisztikai iro- dalmi alkotásainak egyik legszebben kidol—

gozott területe mégis a bűnélet statiszti-

kája volt. Csodálatos, szinte hangyaszor-

_galommai rengeteg anyagot hordott össze, amelynek segítségével a magyar krimino- lógia is tisztábban láthatott az emberiség—

nek e mindig, de (;)uetelet óta a _morálsta-

tisztikar révén különösen előtérbe jutott

sarkalatos kérdésében., A bűnözés alakulá- sát, annak hullámzását, tényezőit s az az—

zal összefüggő sok mozzanatot, amelyeket

276 ₁₉₄₇

azután Magyarországon is sokan próbáltak:

az egyre sokasodó anyag segítségével ki—

vizsgálni, rendszeresen ... nagy irodalmi' késziiltséggol —— elsőnek Földes Béla tette tudományos górcső alá.

A tudományos életben gyakran fordul elő az, hogy egy probléma megfog honnan-, kot. Elzneriiliink annak bnvárlásában. Aztán meg az élet filirgandósága folytán elszaka—

dunk attól. De ha időnk nyilik 'á egyszer _ ha jóval későbben is — újra, ntánakzk—

punk. Megpróbáljuk az egykori tárgyalást még alaposabbá tenni, _ vagy legalább a lenyugvó nap sugarait, nir'sgegyizlpen azokra a gondolatokra vetni, amelyek bennünket valaha sokat foglalkoztattak.

Ez volt az eset Földes llélánál is. lia—

lála előtt néhány esztendővelm század (%O—as évei folyamán újra kezébe vette a statisz- tikai táblákat, amelyek most már hiteles;—

számokat; közölték a kriminalitás fejlődésé- ről s elmondta a ' bűnügyi statisztikához kapcsolódó l'mttyúdalu'íí, mintegy uióhangot fűzve az általa, egykor sokoldalúan és ki—

merítően ismertetett nagy statisztikai ága—

zat tárgyalásához.

Azt különben, hogy Földes Béla az eni-—

beriség, —— a magunk esetében: a nemze—

tünk _ sorskérdéseit messze időbeli táv- latban is milyen jól felismerte, másik példa is igazolja. Egy alkalommal, a mult század SO-as éveiben, ,,i'épiink életviszonyai" cim men értekezve, olyan dolgokat pendített meg, amelyek va népesedés mozgalmaiban az anyagi, gazdasági eről: hatására engedtek követ.—';cstemi. 50 évvel később vizsgálódá—

saít Budapest székesfővárosank lakosságára vonatkoztatva az anyagi és társadalmi kö—

rülményeknek a ln'izassá'igokra, sziiletésekre és a halálesetekre g_,'akorolt hatásáról írt, Vizsgálódásai tükrét oly irányokba fordí—

totta, melyek felé az általánosításokra tö—

rekvó' demográfiai szemlélődés Magyaror—

szágon csak ritkább esetekben tekintett.

Különös vonzódást árult el Földes Béla számos tanulmányában a gazdaságtörténeti célkitűzések iránt. Ezt nemcsak abból az, érdekes kísérletéből következtetem, hogy a nyilvánosságra hozott magyar oklevélanyag;

ból s azok feldolgozási eredményeiből az Árpádkorig (a XII. századig) visszamenőleg nagy fáradsággal összegyűjtötte s 50—50 évenként összefoglalta a nmgyar áram/tisz—

tika adalékaz't, Ezek az ,,adalékok" nyers mivoltukban is sürgetóleg követelik azt, hogy a magyar történeti statisztika ezt a fonalat

ne ejtse el, hanem tárjon fel minél több

7—8.) szám 277

anyagot s fogjon hozzá annak módszeres ki- aknazásához.

De a gazdaságtörténeti gcímén kell megemlíteni

fejlődésére vonatkozó kutatásait is. Földes

Béla századunk első évtizedéig bezárólag újra meg újra visszatért ennek a kérdés-

nek a kutatásához. Nem csupán a magyar—

országi, hanem 15 más állambeli gabona- árak fejlődését is analitikusan vette bonc—

kés alá. Azokban az években, amelyek az ü. n. duma évek voltak, szemben azokkal, amelyek ú, n. olcsó evek voltak, a közgaz- dasági helyzet alakulását különösen gondo—

san vizsgálta meg. s nagy tig *elmet szentelt a gabonaárak méltatásának abban a kor- szakban, amikor" az európai gabonaára—

kat az elegge _váratlannl felbukkant észak—

amerikai ;:abonaverseny szíven találta, vag legalabb is hosszú időn keresztül 'a bizony- talan védekezés állapotába kényszerítette.

A gabonaárak statisztikájahoz Földes nem sokszor visszanyúlt. És aligha tévedek, ha ezeket a dolgozatait azon művei közé sorolom, amelyek hírnevének, ha nem is meg- vonatkozások a gabonaárak

alapozásához, hanem öregbítette-hez ugyan- csak hozzájárultak. Adatsoraival szemben állandó érdeklődés mutatkozott. Az Institut is foglalkozott azokkal. Mar jóval az első világháború után is előkelő külföldi folyó- iratok szivesen vetlek Földesnek erről a va—

lamennyiüket oly közelről érintő kérdésről irt tanulmányait.

Az egykori Magyarorszagnak Auszt—

riával való ,,közös" ügyei közül alighanem legfontosabb kérdések egyike volt az ü. n.

,,cmotw". (A két ország ,yl'özös" kiadásaihoz való hozzájárulás arám/száma. Ennek a

%—nak a nagysága körül sok heves gazda- sági vita zajlott le a multban, amelyek a két 'állam közgazdaszait és statisztikusait is munkara serkentették, kideritendő, mi a helyes arány a Monarchia költségeinek meg-' oszlására nízve, Cseppet sem csodálatos tehat, hog." a kutatók sorában, akik ennek az erősen politikai színezetű, de tulajdon—

képpen mélyrehatóan közgazdasági kérdés- nek tisztázására törekedtek, ott volt Földes Béla is. A %ld—es évek végén megírt ,,Guota- tanulmányok" című művét nem azért tart:- jnk a magyar statisztika szellemi kincstá—

rában is maradandó becsű alkotásnak, mert Magyarország érdekelnek védelméért korrekt eszközökkel szállott síkra, hanem azért, mert az akkor még Magyarországon kevésbbé művelt ,,konjektnrális statisztika?

1947

módszerével gyűjtötte össm az anyagot, amelynek alapján az Osztrák—Magyar Mo- narchia államainak teherviselőkepességét mérlegelte és kereste az igazságos megoldás útját,

Gyorsan elismert munkassaga miatt az sem meglepő, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Földes Bélát már a mult század Bib—as éveinek elején felkél—ie arra, szerkesz- 4 Magyarország köz—állapotairól, gazda—

sagi és társadalmi helyzetéről és azok fejlő- déséről Évkönyvet. Ezt az évkönyvet ,,Köz- 31 és statisztikai évkönyv" címen az—

utan _;o néhány éven keresztül tényleg Föl—

des Bela szerkesztette, s addig, amíg 1898—ban az elsö rendszeres i'nagyai' statisztikai évf könyv megjelent, a hazai és külföldi anyag (is-szeszetlésével ós feldolgow' tavai rendkí- yiil nagy szolgálatokat tett úgy a közigazga—

tás vitelének, mint a tudomx'inyos munka folytatásának. Ezek a ma már ritkan kap—

ható, kurta, testes kis magyar statisztikai kultúra féltett kincsei közé ta':- toznak, a mi tudományunk PCM-vinni" s or—

tekiik az idő előrehaladtával csak nő, gazul,

ki") 3 el ek a

1892-ben, amikor a jeles Kantz Gyula az Osztrák—Magyar Bank élére hivatott meg, a Jázmány Peter Ta(lományegyetemen Földes ke'—]: került a nen'izetgazdasz'igtan és pénz- ügytan tanszékére. Statisztika tanszékét tehat elhagyta s munkassaganak ezutan kö- vetkező lí€?l*í—31—É:li§álltlll elhunyt tagi-titkunk lát- szólag eltávolodott a statisztika művelésétől.

De csak látszólag. Kell—e jobb bizonyság erre, mint az, hogy éppen ezekben az évtize- dekben, a századforduló után jelennek meg .,S'Latlsztikai előadz'tsal", melyek középpont- ját ugyan a bűnügyi statiszika problemai—

nak tárgyalása alkotta, de amelyek anyaga- ban Földes nem helyet biztosított a statisz—

tika történetének és a módszer tömör átte—

kintésének? A rendelkezésre álló most már szűk—obb előadási keretben csupan kerek váz- la tat adta ezeknek a kérdéseknek. De nallga—z tosaga és az olvasóközönsége számára mégis olyan egészet nyujtott, amellyel felkeltette

azok ,_érdeklőd€vset a statisztikai módszer ala—

posabb megismerése iránt.

A statisztika egymás után feltünedezíí pro—

blémái Földes Béla figyelmét egyébként sem kerültek ki. Láttuk már előbb, hogy a kon—

jektu'rális statisztika módszerét milyen ha- mar vonta be kutatásainak rendjébe. Talan nem érdektelen, ha hivatkozom arra is, hogy az ,,indexszámoknak" a gazdasági élet bo—

nyolult tüneményei fejlődésének vizsgalata

7—8. szám 278

l 047

érdekében való nagy beesét szintén már pá—

lyája, elejen, llagyarorszz'xgon az elsők között értette meg. Felfogását helyesen fogalmazta meg, hogy a nehezen megfogható kérdései:

megvilágítására előbb jól kiválasztott soro—

kat kell gyüjtenünk s azután ami; együttes mvognwnlcálásából kialakítanunk azt a szám- sort, amellyel az idő függvényében vesszük a torteneseket rendsaercs vizsgálat alá.

A ,,képviseleti" módszer ma már annyira nem ujság, hogy korunk statisztikája meg sem tudna nélküle élni, — égető hiányérzet volna, ha nem tudnánk rendre ennek a módszernek jótékony támogatásához fol'amodni s Vég- letokhe nyúló észlelések helyett azok körét megs , (ítvo gyorsabban és biztosabban futni be cöljainkba. Azoknak a szebbnél—szebb ta- nnli'nzinyainak, melyeket Földes Bela életpá—

lyájzizmk utolsó termékeny korszakában ép—

pen illíi'saságnnk 1937—ben közzétett (újabb) ,.Statisztikai előadásaiban" rakosgatott egy—

más mellé, egyike a ,,mikrostatisztikaról"

szól. Ezt a megnevezést a magyar irodalom—

ban Földes Bélán kívül más nem igen alkal- mazta. De a lényeg nem a lnegn—evezéseken múlik. Akár az egyes esetek behatőmegvizs- gálasára, a monográfiakra gondolunk, akár a képviseleti módszerre, a találomra-való kiválasztás módszerére: mind a két esetben egyaránt mikrostatisztikáról van szó. A nagy tömeggel szemben annak egészen kicsi, vagy aránylag kicsiny részéről 3 a statisztika mű—

vészetének kérdése az, hogy mikép tudjuk ezeket a kisebb egységeket úgy birtokba venni hogy azok révén a nagyobb vagy egész ha—

talmas tömegre tudjunk következtetni.

Se szeri se száma különben Földes Béla azon tanulmányainak, amelyek gyökerükig át vanna—k hatva statisztikai tartalommal.

Különösen azokban a Magyar Tudományos

Akadémia által közzétett kötetekben, ame—

lyek három alkalommal is ,,Közgazdasági ér—

tekezések" címen jelentek meg. De legyen elegendő ezt csak ilyen kurtán megemlí-

teni, hiszen az időm sürget. Másnak kell át—

engednem azt a feladatot, hogy Földes Béla statisztikai munkásságát külön tanulmány—

ban vegye átfogó vizsgálat alá és össze- gezze annak tanulságait.

Még csak egyetlen egy dolgot szeretnék,

kiragadni Földes Béla. hozzánk időben is leg- közelebb álló statisztikai munkásságából.

Nem azt, hogy a két világháború között Ma-

gyarországon jelentőssé vált ,,kisebbsé "

statisztika módszerét illetőleg is okos gondo—

latokat vetett fel. Hanem azt, hogy milyen finom és megértő volt az álláspontja azok-

kal szemben, akik a statisztika módszen t'anaban a matematikai olom/ot sokszor ta.- lán kissé. túlzottan tolva előtérbe, meg- feledkeztek arról, hogy a ,,statisetika dol—

gazhatilr matematikai eszközökkel, de mate—

mautikává nem válhatik természeténél fogva."

S ha talán a statisztika matematikai mű- velésének híveit vagy éppen rajongóit elfo—

gulttá tehetik _— fejtegette tovabb Földes Péla —— azok a kitűnő eredmények, amelye- ket a statisztika kifejezetten matematikai módszereire támaszkodó vizsgálódások, fő—

kép a termeszettudományokban, elértek és minden bizonnyal el fennall: érni a jövőben is, a társadalmi élet tiineményeit kutató statisztikai vizsgálódásokban, mindig lesznek olyan helyzetek, ahol a pusztán matemati—

kához ragaszkodó elme _ bármilyen kitünő is az —— csődöt mond és tanácstalanul áll.

lle szárnyakat kap a szellem akkor, ha az intuíció, az az ösztönszerű megérzés, irá—

nyitja a gondolkozást, amely az egyes; em—

ber életművének felépítésében éppen olyan sorsdöntően fontos, mintsem akkor, ha az emberi sokaságok együttéléseből létesült tár—

sadalmi osztályok, rétegek, szervezetek, stb.

életműködését szemléljük.

Talán hosszúra is nyult a visszaemléke—

zés, amelyet Földes Béla statisztikai mun—- kásságaval kapcsolatban nyujtottam. De ——

mint említettem _ két emberöltőnél hosz- szabb volt az az idő, amelyen át ez a pat- riarkák korába felért nagy magyar tudós soha nem lankadó szellemi tevékenységének termékeit formába önthette. Mennyi olyan munkája van még, amelyekről sorban meg—

emlékezhetném.

Amde le kell mondanom erről, _—— annál inkább, mert amidőn Fellner Frigyes és Kenéz Béla statisztikai munkásságára té—

rek át, nem kezdhetem mással, mint a rá való hivatkozással. Mindkettőjük tanítod

mestere Földes Béla volt, _ akinek később

Kenéz Béla elete főmüvét is ajánlotta.

Fellner Frigyes, a gnzdaságpolitiknoből lett statisztikus.

Most pedig, hogy Fellner Frigyes mun- kásságáról kezdek szólni, szinte zavarban vagyok akkor, amidőn arra gondolok, hogy előbb az 6 helyét, mint a magyarországi ,,magánstatisztika" egyik legkitűnőbb műve—

lőjenek helyét jelöltem meg. Mert gazda—

ságpolitikusnak indult ő a javából. A já—

radékbirtok rendszerére és alkalmazására vonatkozó s Tudományos Akadémiánk ál—

tal megkoszorúzott müve éppen úgy az eb

7—8. szám 279 1947

jövendő idők nagy magyar agrárpolitikai m- dosat sejttette, mint ahogy másfelől az egy- lmr érvényben volt magyar adórendszer szú- mus vonatkozását illető dolgozatai azt iga—

zoltak, hogy Fellner Frigyes tökéletesen 'nralta nemcsak a pénzügyi jog rendszerét is hanem annak kiépítéséhez sok új gondo—

lattal is hozzájárult.

Nehéz eldönteni __ gyakran _— utólag azt, hogy a tudományos élet kitűnő szellemeinek pályafutását milyen mozzanatok vagy ese- mények döntik el és lendítik el végül a leg- jellegzetesebb irányba. Mégis abban, hogy Fellner lllrigyes négy évtizeden keresztül a, Imnjckturális statisztikára alapozott; vizsgá- latoknak Magyarorszagon tartósan szinte egyetlen képviselője volt, döntő része volt.

annak a megbízásnak, amelyet az Institutnalc, Budapesten 1901—ben megtartott ülésén nyert el s melynek első kisérletre is kiváló sikerrel felelt meg. Kevés évvel azután, hogy az egyetemen ezzel a problémával első ízben kezdett foglalkozni, az Intézet mm?—

cadíl/c sessziója elé terjesztett jelentésében a ,,nemzcti nagyon DBR—GIÖS'ÖTÖZH értekezett Fellner Frigyes, aki azután egyszer valasz- tott munkaterületéhez később is mindenkor hű maradt, egyre fejlesztve a vizsgálati kört, amelyre számításait kiterjesztette.

Alig két év mulva ——az Institut berlini

ülésén —— már a nemzeti jövedelem becslésé-

ről tartott előadást; és nem érkeztünk el még 1910—ig, amikor már a módszer szemf pontjából ugyancsak az ,,egyeztető" statisz- tika körébe tartozó harmadik nagy célt tűzi ki maga elé: eleget teendő a Magyar Tu—

dományos Akadémia megbízásának, a nem—

zetközi fizetési mérleg alakulását tárja fel Magyarországon.

Lesz még alkalmam (kifejteni azt, hogy Fellner Frigyes statisztikai munkássága nem merült ki ennek a három súlyos prob—

lémának Magyarországon való felvetésével

és állandóan felszínen tartásával. De úgy

vélem, —— anélkül, hogy a mai ünnepi ülésün—

kön úőrszálhasogató módon arról kezdenék beszélni, vajjon egyáltalán lehet—e vagy sem pl. a nemzeti vagyon becslését sikerrel meg- oldani, _... megrendítő körülmények között.

meghalt tagtársunk munkássága előtt e

problémák fejtegetése miatt kell elsősorban

a tisztelet lobogóját meghajtanunk,

Mert a kérdés magja nem ez. Hanem az, hogy meggyőződésem Szerint ilyen számításo—

kat időnként végezni kell. Az egymásra követ—

kező korszakokat illetőleg csak igy tudunk alapot teremteni a közgazdaság materiális

_im-alrban jelenti: ső erői készenl'átének megr- íirilszii'e. És különösen szükség van erre a

statisztikai elmt'élyedésre akkor, ha az all-

lam közgazdasága olyan súlyos megrázkód—

taiason megy át, mint amilyenen Magyar—

országé átment, az első világliábort'i után s mint amilyen szinte létében ingatta meg :!

imisotlik világháború végén.

Lehet, hogy újabb kutatók új és új utakat is találnak ennek a nehéz kérdésnek kibo- gozászira, mint amelyeket Fellner Frigyes megjárt. Amikor ő a szó szoros értelmében a maga erejére utalva igyekezett Magyar—

ország nemzeti vagyonának képét megalkotni azokból az adatokból, melyeket az "objek—

tív" módszer alkalmazásával markolt össze a magyar statisztikának az ő idejében még nem különösebben gazdag anyagából. De a frissebb időbeli munkálatok elejében ottma—

radt Fellner Frigyes nagy statisztikai ki- sérlete, melyet az Institut becsi ülé—sen 1913—ban egyébként Ausztriára is kiterjesz- lett.

Fellner Frigyes úgy érezte, hogy később sem szabad elejtenie annak a fonalnak m—

yabb-gon'il'mlyitasát, amit egykor magára vállalt. S amidőn a trianoni kastélyban alá—

írt békeszerződés Magyarorszag új határait kijelölte, a magyar állam kormányának se—

gítségére sietett annak a feladatnak meg-

oldasaban, hogy az új helyzetben is végez—

tessék el —— a régi módszer szerint _— a nemzeti vagyon becslése.

Fellner Frigyes most gondosan kiszámí—

totta azt, hogy az egykori vagyontömeg-ből mennyi jutott a. megmaradt magnak a mennyi azoknak az államoknak, amelyek területe Magyarország földjéből nagyobbo- dott, vagy született meg. És 36 évvel később, semmint a nemzeti vagyonra vonatkozó vizsgálatait Fellner Frigyes elkezdette:

1929-ben, a két háború között eltelt időszak

kellős közepén, a világszerte jelentkezett

konjunktúra csúcspontján, egykori kitünö tagunk mégegyszer nekifogott e munkának.

Nekilátott megint a végtelenül sok aprólé-

kos munkát, mérlegelést, laiolgatást kívánó

feladatának, immár az új Magyarország nemzeti vagyonának értékét becsülendő fel.

A tudománynak újból nagy szolgálatot tett

ezzel. A hidat a legújabb időkre vonatkozó számításokhoz az ő verejtékével létrehozott

számsorok alkották meg.

Említettem, hogy mennyire szervesen öve,

szefüggnek Fellner Frigyesnek a konjekt'ne

rális statisztika módszerével készült nagy

tanulmányai. Közülük néhány szót Felült

3—8. szám 280 1947

Frigyesnek a ' nemzeti jövedelem alakula- Fellner Frigyes- ezekkel a munkáival kitö—

sára vonatkozó vizsgálatairól ——_ illetőleg z'íillietetleniil beveste a nevét a magyar azok több alkalommal közzétett eredmé— statisztika irodalomtörténetébe. Szívéhez leg- nyeiről — kívánok szólni, jobban ezek az írásai férkőztelc hozzá. Nem

Fellner vizsgálódásainak mindig tisztán csoda, hogy így a nemzeti jövedelemre vo—

tudományos volt a allja, __ ha pillanatnyi—

lag fel is bukkant oljan téves vélemény, hogy mikor Fellner Magyarország és Auszt—

ria közgazdaságúnak hosszú időn át benső- séges kapcsolatai révén Magyarország nem- zeti jövedelmére vonatkozó számításait Ausztriára is kiterjesztette, tárgyilagos munkamenetébe ,,magyar" szemléletet is bele—

venyitett, Aki ismerte elhunyt tagtársunk parjat ritkító lelkiismeretességet, az a gon—

dolatat is elveti ennek. Persze: a konjek- turalls statisztika esetében különösen akkor SZt'fíBZőtlllOlll—I felenk kritika, ha nem a ma—

gunk országáról végzünk szamitasokat.

És különben se keressünk Fellner Frigyes számítasaiban ma mar kakan csomót. Gon- doljunk arra, milyen rendkivüli nehézsé- gekkel kellett megküzdenie Fellnernek a maga korában. Mint a száz év előtti ,,gyüjtő"

magyar statisztikusok, ő is jórészt a saját- mtma erejére utal/via, végezte el n'iel'legelé-

soit. Neki nem állott, __ mint más kutató- nak _ olyan technikai készültség rendelke- ' ( 'xre, melynek szervei szinte gombnyo—

másra szállították a szükséges adat'tarakat, megkönnyítendő a források összeegyezteté—

sót és kiegyenlítését is.

Lehet vitatkozni __ és fognak is még so- kaig: vitatkozni __ azon, hogy a Fellner Frigyes által alkalmazott "objektív" mód- szer jó—e vagy sem annak a kemény diónak feltörésébez, amelyet a nemzeti jövedelem megallapitasa jelent a tudomány számára.

Lehet arról újra meg újra tanakodni, hogy a személyes szolgálatok, vagy akár egyéb jövedelmi elemek beletartoznak vagy sem a nemzeti jövedelemnek csak rendkívül ké—

nyes munkaval iisszoválogatható tömegébe.

Az azonban kétségtelen, hogy Magyar"- orszítgon erre a fontos problémára elsőnek szintén Fellner Frigyes hívta fel a figyel—

met, azt nem szűnő lniziéfalon'imal tartotta felszinen és tárgyalta újra meg újra. Ad—

dig, ami;r a hivatalos (s félhivatalos ma—

gyar statisztika is ráeszmélt arra, hogy egy embernél hatalmasabb gepezettel is hozzá kell nyúlni ehhez a problémához, mert kü- lönben a nemzetgazdaság fejlődésének szak- szerű vizsgálatából az egyik legfontosaltyb kérdés taglalása tökéletesen kieshetik, ha a kérdés szakértő művelője történetesen el—

veszti (érdeklődését.

natkozó számításait a két világháború kö-nr zött is megismételte, de nem maradt hűtlen.—

harmadik kedvenc témájának kimunkálásá—

hoz sem, amidőn módszerét már pontosan ki—

dolgozva, helyét hovatovább átadta a fiata—

labb gene'aciónak, hogy folytassa tovabb;

életének művét.

Fellner Frigyesnek a Mag 'arország

zef/töm fizetési mérlegére vonatkozr' munkán jára célzok. Ennekra tudományos célkitű- zésnek Magyarorszagon Fellner hosszú időn keresztül egyetlen képviselője, szinte egyetl—

tíralkodója volt s ő ki a nemzetközi szel-- lelni érintkezés porondjan is ismételten fel—

vetette a gondolatait, boldog.T volt akkor, atni—

iror a parisi békék után a Nmnseíck Szövet- St'góneh statisztikai osztálya, a fizetési mér—v le;; művelésének kérdését egyik legfontosabb kötelességének artotta,

nem-

'l*udjnl§, mily értékes köteteitlmn számolt be ez az organizáció a nemzetközi únióba tartozo nemzetek fizetesi niérlegeiről, ——-—

most már egyes államok statisztikai hivata—

lainak közös rendszer szerint megküldött adatait hasznalva fel, Hogy azonban a ma'—

gyar statisztika szolgalata erre a munkára felkészült, abban döntő része volt annak a felderítő munkának, sőt előcsatarozasnak, amely ennek a kérdésnek tudomanyos tagla- lása—ban is Fellner Frigyes személyéhez fil-v ződik.

Szót ejtettem már arról, hogy Fellner Fri.- gyes irodalmi xnnnkz'iss-igg'mal; elsö termé—

kei a pénzügyi jog területeit is többször érintették. Nem érdekes lfelldPlÖSG—O ebben a tekintetben a vógzetszeri'isegnek, hogy mi—

kor Fellner életének alkonya felé közele—

(lett és mégegyszer nagy és újszerű munka- val lépett a nyilvánosság elé, abban ,,Ma—

gyarország adótehermegoszlasának" képét igyekezett megrajzolni.

A. magyar adóstaitisctika —- töredékes ki—

sét-letek utan __ 1927—ben 'öltött végre

rend—szeresebl) és teljesebb alakot. Ettől fogva évről-évre mindig javult az anyaga s tartalma olyanna vált, amelynek már nem csupán az adótechnikai műveletek meg- rögzítése volt a celja, hanem öncél/Li köv gazdasagi kutatások lehetővé tétele is.

Sajnos, ezt a célját máig sem érte el egé—

szen s a magyar statisztika előtt álló köte——

lességek xgyike az, hogy azadóstatisztika

? w8. szám

belső értékét növeljük és különösen annak társadalmi vonatkozásait építsük ki mé- lyobban.

Fellner Frigyes,—ről azonban a magyar statisztika történetében mindenkor azt is fel fogják jegyezni, hogy most tárgyalt mü—

vében közgazdasági életünk fontosabb ága- zatai Szerint milyen rendszerben iparkodott kipnhatolni a mem'ígazdasag, a gyáripar, a kisipar, a hitelélet, a közszolgálati, szabad- foglalkozásü egyének, stb. adóterhet a 30-as évek fordulója körül,

Ugy latszik, hog; az ,,átl'n'irit:'1s"—nak Fell- ner által szinte túlzott" on"il'eszttést'ivel meg—

oldani próbált kérdése az (i statisztikai vizsgálódásai szamara is nem egy vonat- kozásban szinte legye'izlietetlen ellenfélnek bi—

zonyult. De munkája már a: 'l is óriási szol- gálatot tett a magyar statisztika fejlődő:- sónok, hogy itthagyta örökül a kötelességet, tegyük adost'ntisztikúnkat rugalmasabbá, az élet kÖX'Pie'lÓl'N't'llliY/É sínmlólma s mutassunk rá. __ ha szükség volna arra később is, __

szinez'ős nélkül olyan igasság/okra, amely/ef;

Fellner tanulmányaMm súlyos sco'nwehá—

wmi "(ippen morcdnmr felénk a nem igaz—

ságos, nem múltam/os közteherviselés kt"—

álfó bizonyaágaiból.

Kenéz Béla, a mindvégig; statisztikus.

Beszédem rendjében elérkeztem immár Kenéz Ilöidhoz, kinek életpályája Társaság gnnkkal is szorosan összefügg. Négy éven át volt annak elnöke 5; irányította a Társaság szellemi életet. Buzgón résztvett a Társaság—

nak (mán—övre a vidék 'úrosaiban tartott vz'uidorgyülesein, ahol a statisztikai adat—

gy"itósek által közelröl érdekelt vidéki la- kosság lelkéhez akartunk hozzáfér-közm.

tendszerint ragyogó tartaln'lú, *sziporkázóan ötletes megnyitokknl végezte ezt a kultur- missziót.

Kenéz llóla hosszú időn keresztül az 1929—ben felállított Országos 'Smtilztikaí Tamíos; elnöke is volt s o kedvenc tisztéhez akkor is hű maradt, amikor átmenetileg a kereske(lelemiigyi minisztérium élére került.

A Tanács évi közgyűlésein elmondott beszé—

dei mindenkor számot adtak arról a nagy _tevékenységről, melyet a magyar statisztika művelésének ez a nagyon fontos fóruma nidtnnányszaknnk színvonalának emelése ér- dekében kifejtett. És ha Kent-iz Béla, mint a, Tanács elnöke, bölcsen és tapintatosan közvetlenül nem is vett reszt a bizottságok szorgalmas belső munkájában, figyelme mindig odatapadt, tudott minden—ről, s te-

281 1947

kintélyével támogatta a törekvéseket, ame- lyek a Tanács megállapítasaumn, jótaná—

csaiban és javaslataiban kifejeződtek.

A nagy szervezetnek 12 éven át szemmel- tar ása azonban Kenéz Bélára, kinek köz—

ben átmenetileg egészségi állapota is meg- romlott, súlyos terhet rótt. Ez az oka annak, hogy az a gyönyörű íveléssel megindult mun-—

kásság, melynek termékeire hirtelen figyelt, fel a magyar közélet, érdemben, irodalmi alkotásaiban, Kenéz Béla pz'llyní'mz'isúnak első felére korlátozódott. Örökké válasz. nél- kiil marad a kérdé, , mit, tudott volna ez az éles eszű, pompás tollú, zamatos beszédű és

fényes szónoki tehetségű statisztikus alkotni,

ha az életSol-sok intézője maskép nem ren—

delkezik. És Kenéz Bélának nem kellett:

volna, bizonyos idő multán más munkahelye—

ken az őrtoronyba allania s onnan figyelnie az élet sodródúsát, az események fejlődé—

sét s azoknak a magyar szenmontból ked- vező vagy kedvezőtlen alakulását.

Mint egykor tanítómesterét, Föld ls Belat:

Kenéz Bélát is a szociális statisz ika kér- dései ragadták meg első ízben. A magyar szírújlzsmtiszlám, gondolatának felvetese és rendszerének kiépítése éppen annyira saját—

lagosan Kenéz lola szellemi műve volt, mint az első magyar sztrajkstatisztika eredmé—

nyeinek tudományos megvilágítása is. Én- nek keretében Kenéz Béla tisztan felismerte azt a szükségességet, hogy a sztrájkstatlsz tlka kutatásának a tények él a tenyeket előidéző okok vizsgálatánál elsősorban arra kell súlyt vetnie, hogy a 7—"iá::[/tl£'(l(15á§j()t s elsősorban a termelést; ért vesztem?!) now—sá- gái lehessen megismerni.

Tulajdonképpen átütő szocialis tartalma van annak a szemlélődésnek is, amely a város-lrópződ'z megfigyelését s különösen a fejlődésnek szem—meltan"taszit tűzte ki célul.

A magyar statisztikában elsőnek ezt a kérdést is Kenéz Béla tárgyalta önállóan, bar a városi és vidéki népesség elvx'tlasztá—_

sának csupan az ü. n. közigazgatási útját választotta s nem igyekezett egészen új számsorok alkotásával a közgazdasági, élet értelmében vett városok statisztikai anyagát úgy összehordani, amint azt nem sokkal ké-a, sti—bb masik jeles tagtársnnk, Kováts Ferenc, oly sikerrel elvégezte. Neki azonban erre nem is volt szüksége azoknak a hatásoknak.

jellemzésében, amelyek pl. a kriminalitás—

nak vagy más viszonyoknak város és vidék szerint eltérő vo iban mutatkoznak, _—

amelyek közül Ke z Béla sokat, gondosan megmag 'arázott.

7—8. szám

Említettem már Kenéz Bélának azt az ér—

demét, hog' a magyar statisztika irodalmá- ban; nagyon jól áttekinthető módon legelső- nek igyekezett összefoglalni a statisztika elnufleti kérdéseit. A nagynevű Mayr György példája lebegett szeme előtt: a statisztiká—

nak a társadalommal való kapcsolatát hir—

dette. És bár a statisztikai módszer kii—

lönleges voltát Kenéz Béla is ismerte, nem

esett abba a hibába, hogy a statisztikát ki- zárólag mint módszert fogja fel.

Nem is tehette ezt, mert maga is igazán közvetlen közelből láthatta, hogy ez az egyre finomodó műszer csupán azok kezé- ben hoz létre a tudomány szempontjából ér- tékes alkotásokat, akik nem egyszerű gyalu—

vagy esztergapadot látnak benne. Nem azt, hanem finom vegyészeti műhelyt, ahol a társadalmi élet legkülönbözőbb folyamatai keverednek össze s jegecesednek azutan olyan kristályokkú, amelyek alkalmasak a társadalom tartományainak megértetésére.

Aki a századforduló körüli Magyaror- szág demográfiájával foglalkozik, még ma is forrásmunka gyanánt veszi kezébe Kenéz Bélának egyik legfőbb müvét: "Magy/lar—

vorazag népességi, statisztif'sáját". Ebben ben- nünket különösen 'az ragad meg, ami a _jövő szempontjából is állandó, örök érték: a Magyarország népesedését hosszú időn át irányitó tényezők szakszerü vizsgálata, ok-

nyomozó bírálata s a születési és halálozási

mozgalom módszertani kérdéseinek tárgya- lásán túl az emberiséget mindenkor oly kö- zelről érintő szaporodás tüneményeinek szemlélete és méltatása.

Kenéz Bélának ezekben a vizsgálataiban nagy hely jutott az első világháborút meg—

előző kivándorlási hullám jellemzésének. És az események lepergetésében, — éppen úgy, mint ahogy Fellner Frigyes Magyar—

ország fizetési mérlegére vonatkozó vizsgá—

lódásaiban — Kenéz Béla különös figyel- met szentelt a vándormozgalom tekintélyes pénzügyi szaldójának. A mai napon vissza—

pillantva erre a munkára, utólag is meg—

állapíthatjuk, hogy Kenéz Bélának ebben a

szép könyvében Magyarország népességi állapotának és népmozgalmának olyan plasz—

tikus össmfoglalása áll rendelkezésünkre, melynek nem csupán a statisztika belső övezetében, hanem a nagyközönségben is sok

olvasója támad—t. ;

A hivatalos statisztika mezején dolgozó Kenéz Bélának még egy művéről kell szót ejtenem, amelynek megn-ásával ö megint

csak friss nyomon indult. Mikor az 1900.

282 1 94?

évi népszán'ilálás feldolgozása kapcsán szó esett arról, hogy el kell késziteni Magyar—

ország halandósági tábláját s annak mate—

matikai kidolgozz'isával !?affmamb Jako't, a híres biztosítási matematikust bízták meg, :: statisztikai anyag előkészítésében s a népszámlálás és a népszámlálás köré eső két év népmozgalmi adatainak tudományos fel"- dolgozásában Kenéz Béla vitte a vezető szerepet. És az ő érdeme volt az is, hogy a halandósági tábla közkeletű (fogalmai: a valószínű élettartam, az átlagos életkor, a halálozási hányados s az elélés és a halálo- zás valószinűsége olyan világos értelmezés—

ben kerültek a nyilvánosság elé, hogy a ha—

landósági tábla készítése Magyarországon is kilépett misztikus homályából s később mind többen kaptak kedvet az alaptáblázat számításainak továbbv zetéséi'e s a két vl—

lágháború között is korrigál—t halandósági táblázat előkészítésére.

De ott vagyok immár Kenéz Bélának an- nál a művénél, amelyről róla való megem- lékezésemben a legmelegebb szavakat kell ejtenem. A ,,Nép és föld" c. munkájára célzok. Ennek a munkának a körülmények sajnalatos alakulása folytán ugyan csak első kötete jelent meg. De annak minden sora a tudós elmélyülő kutatásait igazolja. És egy- ben soha el nem múló példát vetít a ma—

gyar statisztika művelői elé arról a belső laposolatro'l, amely a magyar statisztika

művelése és az anyaföld szeretete között

fennáll. ' t:

Az Alföld sík vidékéről származó egyetemi tanár-statisztikus minden bizonnyal szülő—

helyérői hozta magával azt a mély érdeklő-

dést és ragaszkodást, amelyet a magyar föld kérdéseivel szemben érzett s amely utóbb.

amidőn Erdély földjén a román népi tenger- ben maradt magyarság viszonyait kutatta, szinte különös hivatástudattá nemesül't benne.

Az ember és föld szoros kapcsolatának tu- dományos elemzése a legfőbb ok, amiért mi mindenkor a legnagyobb tisztelettel tekin—

tünk Kenéz Bélának erre a befejezetlensé—

gében is egésznek tekintendő művére, amelyben _ hatalmas nemzetközi anyag se—

gítségére is támaszkodva —— a magyar bir—

tokmegoszlás és földbirtokpolitika fájdalma:

pontjait sorra kitapogatta. S amelyben ko- rának földbirtokpolitikai mozgalmalt meg—

előzve jelentkezett a földreform egyik ve—

zérharcosának. Igy jutott neki azután az 1920. évi földreform tárgyalásánál is _. mint a törvényjavaslat előadójának .— jelentékeny

Y—S. arám

szerep. Az 1920. évi XXXVI. !.

promissmilnmak, órdokbsszeegyezletésnek az eredménye volt. Oz volt az oka sikertelen—

ségének is. De hogy a modern agrárpolitiká—

nak több, haladást jelentő gondolata a törvény rendszerében helyet foglalt, abban Kenéz Bélának nagyon komoly része volt.

(;, sok kom—

A ránk maradt lirökgém értelme.

Búcsúzzunk ol immár a tika három nagy alakúnak:

nak, ll'ellnel' l'lrigyrmwl—z

magyar statisz- Földos Belá—

ós K ener, l kél a na k személyétől, Végére jutottam annak a gon—

(lolatfíízésnek, amellyel a Társaság megtisz- telő bizalmából egyei'lísógükröl mai ülésünkön megemlékezni kivantam.

Az idők rohanó forgatiagaban személyük talan gyorsabban távolodik el az újabb nem—

zedék szei'nléletétöl, mint ahogy akkor tör- tént volna, ha nem szakad az emberiségre a szörnyű katasztrófa, amelyet sok száz év mulva is az emberi kultúra és civilizáció egyik legsúlyosabb próbatételeként fognak nyilvántartani.

Felejtsük el tetlen

azt a szomorú és jóvátehe- tónyt, hogy Fellner Frigyes por—ai

283 1947

nem hevernek abban a földben, amely őt egykor annak az országnak adta, amelynek érdekében oly lankadatlan buzgalommal __

s büszkén magyarságára ._— dolgozott.

I—'elejtsiik el, hogy mindhárom jeles tagtár—

snnk munkassaganak java s alkotásainak túlnyomó része is annak a M:,igyarorszúg—

nak az életével függött, össze, amely oly sok—

szor mengmÓl'lt'ídött emelkedés és süllyedés után az ő életük vége felé újra hullám—

völgyhe került.

De maradjon meg emlékezetünkben életük munkásságának peldaja. Az, hogy a statisz—

tika művelőinek a változó sors derűsebb vagy inkabb ború—; napjaiban isllűeknek kell xnnradníok tmlomúnyukhoz. Az egg/énekeit túl a nemzetet ért osanások idején is résen kell lenniök: És a megvilágítás örökkön égő—

lámpasával kell fényt deríteniök a lé—

nyekre, az eseményekre, amelyek megállapí—

tása a modern statisztikának immár egy—

szersmindenkorra kötelessége lesz:

a Földes Bélák, Iv'olmrm' lv'rim/osofy és Kenéz Bélák helyébe lépő új nemzedéknek pedig'az elődök tudományos örökségének

megőrzése és továbbfojlesztésc.

Laky Dezső dr.

FUGGELÉK.

Annexe. —-— B ibliographios.

Földes Béla dr. statisztikai vagy a statisztikával szorosabban összefüggő irodalmi munkássága.

I. Nagyobb monográfiák, gyüjtemé- nyes munkák és szerkesztések.

Magyarország statisztikája, összehason—

lítva. más államokkal. Budapest. 1885.

Nemzetgazdasági és statisztikai évkönyv.

L—III. évf. Szerk. az Akadémia megbízásá- ból, Budapest. 1883, 1884., 1886.

Budapesti Sze/mio 1883—1886. A nemzet—

gazd. és statisztikai részének szerk.

Statisztikai előadások. I. és II. sorozat.

1904., 1905. Uj sorozat. Magyar statisztikai társaság. Budapest. 1936.

Közgazdasági értekezések. I—III.

1902, 1914.

II. A statisztika módszere, története és szervezete.

Das statistische Bureau der Hauptstadt

Budapest. Budapest. 1876.

Emlékirat a. vasuti statisztikáról. A IX.

nemzetközi statisztikai kongresszus megbi—

zásából. 1876.

A IX. nemzetközi statisztikai

:zus. (Pester Lloyd, 1877.)

a

köt.

kongresz—

Emlékirat az áruforgalmi statisztika 'úi—

iászervezégóről. A Budapesti keresk. lm—

mara megbízásából. 1878.

Egy kiegészitő lap a hivatalos statisztika történetéhez, 1880.

Cautelen bei Anwendung der statisttschew

Methode. Wien. 1881.

A statisztikai szemináriumokról.

zetgazgasági szemle, 1882.)

Emlékirat az igazságügyi statisztika új-

jáazervezéséről. A magyar igazságügyminisz—

ter megbízásából. 1892.

A mi statisztikánk. (Pester Lloyd, 1929.)

A Nemzetközi statisztikai intézetről. (Ba-v rométre économigue, 1932.)

Megjegyzések a statisztika. logikájábam, (Magyar statisrtikai szemle, 1933.)

A társadalmi *felenségok vizsgálatának ne- hézségei, különös tekintettel a. xtatisztika módszerére. (Magyar statisztikai szemle.

1933.) Ugyanaz franciául. (Journal de la

Société hongroise de statistigue, 1933.)

A statisztika, különös tekintettel a társa.-

dalmi statisztikára. (Magyar statisztikai

(Nem-

"('—8. szám

szemle, 1936.) Ugyanaz franciául. (Journal de la Société hongroise de statistigue, 1936.) A Fővárosi statisztikai hivatal bötcsőlcorá—

ból. (Városi szemle, 1937.)

Jegyzetek a. statisztikai összeírások kérdé- seihez, különös tekintettel a népszámlálá- xaoírra. (Magyar statisztikai szemle, 1938.)

Néháwy adat a statisztikai ösSzetrások problémájához. (Magyar statisztikai szemle, 1939.)

Milcrostattstik. (Journal de la Société hongroise de statistigue. 1939.)

A statisztika, és az sakaratszabadság, (Ma- gyar statisztikai szemle, 1940.)

Társadalmi statisztika. (Szociális szemle, 1940.)

Állami számvevőszék és központi statiszti-

kat hivatalok. (Sajtóra kész kézirat, 1942.)

Ernst Engel. (Allgemeinos statistisches Archiv, 1919.)

Luigi Bodin. A Magyar tudományos fiku—

démián emlékbeszéd, Budapest, 1925.

Luigi Bodio. (Allgemeines s.tatistlsches Archiv, 1928.) ,

Keleti Károly emlékezete. 1833—1933.

(Magyar statisztikai szemle, 1938.) Ugyan—az franciául. (Journal de la Société hongroise de statistigue. 1933.)

III.. Demográfia. Közegészségügy.

Munkások befogadást statisztikája. (Fővá- rosi siaiisztikai hivatal havi füzetei és közle—

ményei, 1876.)

'i/"(irosaim'g és a várost lakosság életviszo- nyai. (Akadémiai érieiíezések. 1883.)

77: n 11 ! mú n gok 71 a tini—: állatot-soon faláról.

(Budape—eti wmnlo. 1884.)

Közegáscsóg'ügy cs statisztika.

szemle. 1887.)

Der Himfluss iron theueren und billtg'en Zeitm auf die Nerblichkcit. Jeno. 1888.

[:(emoraues sur les périodes dioi).wnz,votton dans les rochvroiws démoyrapMancs. Trans—

actions of the soventh International congres of hygiono und demogmphy. London. 1892,

Természet és népesség. (Nemzetgazdasági szemle. 1893.)

: anyagi (És társadalmi helyzet befolyása a. házasságok—ra, születésekrc (is halálesetekre, különös tekintettel Budapestre. (Magyar sta- tisztikai szemle, 1929.) Ugyanaz franciául.

(Journal de la Société hongroise de statis—

tigue. 1929.)

Lo, rapport des sex-es dans la population et dans les nuatssanrces. (Jom-mil de la Société hongroise de stntistigue. 1937.)

La protection des droits dos minoritás et la statistiaue dos naíionatités. (Revue de la Société honrgroioe (le statistigue,1923. No. 1.) Az utódállamok nemzetiségi statisztikája és .a. nemzetiségi statisztika alapjat. (Magyar statisztikai társaság 1923. évi ünnepi ülésén tartott előadás)

9

(Budapesti

284 1947

Unsere Nachbaren als Stattsttker. (Pester Lloyd, 1923.)

Mtnoritátonschutz und Nattonalitátensta—

tistiíc. (Power Lloyd, 1923.)

A kisebbségek és a nemzetiségi statisz—

tilaa, (Magyar statisztikai szemle, 1931.) La. statisttaue de La, nattomlité. XX.

Session de PInstitut international do sta- tistigue. Madrid, 1931.

IV. Gazdaságelmélet és gazdaság—

politika.

A gazdaság nwrfológiúja, (Kereskedő ií—

jak évkönyve, 1874.)

A kár a gazdaSágban.

könyv, 1876.) Adalékok a M amim-országon.

(Hungária év—

gyarmatosítás történetéhez (Hungávia évkönyv, 1876.) Közgazdasági viszonyok az ókori római köztársaságban. Nemzetgazdasági szemle, 1880.)

Proiselemente und Preisbewcyung. (Zeit- schrift für die gosami'e Stzmtswigsenschnft.

1876.)

Bemerkunycn tábor (ien lh'izfluss der Geldcinhcit auf dir: Preise. (Jnhrbiimer für Nationnliikonmnie und Stutistilt, 1888.)

Dogmengcschichtlit,—hos zur ]"rage [imm- den Einflrus's der (Imme'domeásc au] den Ar-

beitstohn. (Zeitschrift für hitox-aiur und (ieSchicliie der StaniswisserL—x-hzi(ton, 1893,

Glossen zur Lchre aron ami, I'roduiiions- Roston. (.loln-bl'íioimi' für Nníionnlökvnomio und Smtisxik, 1906.)

A jegybankok-, nem (mérem?! i El,—(í ja.

kezések a társadalomtudoxm'myol;

1895.) "Ugyanez németül. (.ioln'isiivhei' Nationali'ikonomie und Síntisiik, 1895.)

Die ]:efretung dos Felilrymriios irom

engliscimn Monopoi. (Neue froio PYUSSÉ',1915.) Ungarisches Bani; esen. (iigzmlwöt-ier- huch für Si:intswissmaschz'ii'ion. iv. kimiáS.

Jeno. 1921.)

A IyoronaárfoZg/am hanyatlása és

svi/gat. (Pesti Tőzsde, 19121)

Emlékirat o Mibz'c'omán;)okról.

(Éric—

ko' réből, für

! an ui- Az igaz- ságiigyminiszier ilii— inzúsz'iból. 1890.

Adalékok (; ha?!bisonuii'lyok kérdéséhez.

(Akadémiai ("'zf—kl'ogiolií Aizmiűmiui (",i'lá"

sítő. 1894.) if, *;mez németül. (.?nhrbiiohm' für Naiionalökonomie um] Stuiisiik. 1894.) Ungarns liarzdcisoilanz und Wirtschafts—

polttik. %udapest 1876.

Emlékirat a tiroli (gabonavámról. A bu- dapesti kereslwdeimi kamara megbizásábók 1877.

Der Hinftuss des Agios gauf den Ammon- handel. (Staiistische Monatsschrift. 1877.)

Der Einfluss des Ayios auf die l'ro'ise, (Statistische Monatsschrift. 1881.)

über Ursachen und il'írkungen des Agíos.

(Jah'rbiicher 'ifíir Nutionalöi—ronomíe und Sta—

tistik. 1882.)