Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzeti vagyonszámítás margójára

;, l

i

l

!

5 — 6. szám ' %

"Lánynak, elsősorban a nemzeti jövedelem és nemzeti vagyon agrárjellegü részének te-

riiletl megoszlására, továbbá az agrárolló es

agy—árbevételi olló térbeli alakulására vonat—

181 _ 1ó4z'

es,

I/

kozó kutató munkához. Végrehajtása tellát'

megérdemelné azt a munkaáldozatot, amit a—

kntatóra ró.

Mázáros Isim);

Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzeti vagyonszámítás margójárau

Ouelgues temat-guss au sujet des évalualíom de Fellner concernant la fortune nationale.

II., befejező közlemény. ._.. (lle own/momentum et fin.)

II. Néhány gyakorlati észrevétel.

A) A mezőgazdasági földvagyon értékének,

becslése, A fentebb elmondott elméleti fejte—

getések természetesen csak arra alkalmasak, hogy útmutatást adjanak a Fellner—féle

nemzeti vagyonszámítas 'Icorrirgálásánalc gya-

korlati keresztüloitelénél alkalmazandó szempontokhoz. E szempontok fényénél meg- vizsgálandó lenne már most a Fellner—féle nemzeti vagyon—becslés. Egyelőre azonban itt pars pro toto a Fellner-:: által a— mező—

gazdaság értékének megállapításánál köve—

tett modszer korrigálására terjesz'ked'iink ki

a fenti szempontok alapján.

*" Fellner a magyar földbirtok értékét há-

romféle módszerrel számította ki: először a ,,hozadéki értéket" vette alapul a katasz- teri tisztajövedelem és a haszonbérho'zadék alapján, másodszor a ,,forgalmi értéket" a gazdát cserélt földbirtokok átlagos vétel—

ára alapján, harmadszor pedig a ,,hitelérté—

ket" a záloglevélkibocsátó intézetek részére

jelzálognl lekötött " földbirtokokra folyósí—

tott kölcsönök alapján.

Az első értékelési alapot vizsgálva, úgy

találjuk, hogy a hozadéka" érté/c kiszámítá—

sánál Fellner a kataszteri holdankénti át- lagos haszonbér összegét azonosítja a tény—

leges tiszta hozadékkal, amely szerinte nem csupán a földjáradékot foglalja magában, hanem a mezőgazdasági épületeknek stb. a termelés érdekében igénybevett eszköz és állattőke hozamát is. Fellmr ezt a véle- ményét ImmStm-neggés Pribzam idevágó illegállapitásaival támasztja_alá,1 akikf sze- rint a haszonbérösszeg nem pusztán a föld- járadékot, hanem a mezőgazdasági épületek- nek és a többi állótőkének (a lelfarnakx) a hozadékát is magában foglalja, Fellner fel-

fogása ellen azonban több illegfontolás

szól. Igy többek közt a nagytekintélyü iizemgazdának, Hensohnelc azon alapvető megállapítása, hogy ,,...bérlet targya csak az ingatlanvagyon alkatrészei lehetnek, nevezetesen a telkek, azokkal elválasztha—

tatlanul kapcsolatos telkesítésekkel, épü-

1 Fellner: m. m. 12. és köv. 1. 5. lábjegy-

zet.

letekkel ós jogokkal,. ." es hogy ,,az eleven—

és holtleltár tárgyai és különösen a ter—

ménykészletek, a vetések, stb. az a'ltszolgál—

tatások fogalma alá esnek".1 Itt nyilván—- valóan arról van szó, hogy a fentebbi üzem—

gazdasagtani kategóriák szerint a haszon.

bór il tulajdonosnak osá'k szubjektív tiszta jövedelme lehet s az élő és lioltlellárnak mint a haszonbérlő idegen tőkéjének hozza—

számítása már az objektív tiszta jövedelme alá kell, hogy essék. Fellner tehát a szubjek—

tív tisztajövmieI/met veszi a nagyobb (II)——

jel—tív tisztajövedolom helyett és ezáltal"

nyilvánvalóan máris alábecslést eredme—

l'lyező *módszert alkalmaz. Hensck idézett:

megállapításai, melyek jóval a Fellner-féle számítás előtti időből datálódnak, mint;

látjuk, ezt a két fogalmat már élesen illeg—

különböztetik ebből a szempontból. A már—- gyar mezőgazdaságban követett gyakorlat különben régóta megfelel ennek az elméleti álláspontnak és a i'nezőgazdálkodásban járul——

tos ember előtt ezek. mindennapos igazsagok, amelyek, hogy úgymondjuk, evidensek és bizonyításra sem szorulnak.

Fellner azon eljárása, hogy a haszonbér összegét— mint tényleges tiszta homddkot

w a kataszteri tiszta lwzadékkal hason—

lítja össze és az ebből folyó azon megálla—

pítás, hogy a kettő aranya 13.875! szintén:

korrekcióra szorul. Mig ugyanis a katasz—

teri tiszta hozadékban csak a mezőgazda—

sági ingatlanvagyon és az ingó leltár hoza—

déka számítható bele, a földadórendelet, vég—

rehajtási utasítása szerint,_3 addiga fentiek értelmében a holdankinti átlagos huszonhét összeghez hozzá kell adni az élő és holtfel-w szerelés által produkált hozadékot is, hogy ezáltal az objektív értelemben vett tiszta.;

jövedelmet vegyük számításba. A fenti arány tehát feltétlenül alacsony, mertamon— '

dottalk szerint magasabb arányszámot kell

kapnunk. A szám szerinti kiszámítás az alábbi eredményhez vezetett;

1_ Hengch A.: Mezőgazdasági Kassa, 1906. I. k. 401—402 l. l

, 2 Felbnor: id. m. 14. l., f o

3 Fell/nor: id. m. 15. l. és n. o. z. izib—

jegyzet.

iizemta n.,

5—6. ) szám

VA holt leltár értéke Fellner adatai alapiánl 521320381 P 5'5 (Voros hozama" Peichenx

: u

baci) után3 ... 28,672.604 ,, Az élő leltár értéke FeI/ner' ... l.537.3(ó.544 ,,

() 0/o-os hozama (Reichenx

hach)2 ... 92342593 _ Az élő és holtiellár hozama együtt ...

A 16,i48.314 kai. hold Fellner szerint ki:

l20.915.l94' ..

mulatott haszonbére 5) . ... 677166'255 ,, Az ingatlanvagyon valamim az élő és holt:

leltár hozama összesen ... , ... 798681452 P A fenti javított számítás eredményekép- pen 1 kataszteri hold tiszta hozadékául a Jv'ellner által kiszámított 41.97 ? helyett 49.46 pengőt kapunk.4 Ezt a hold'ankénti

*vtiszta hezadekhoz viszonyítva, kitűnik, hogy Fellner koefficiense így 3.87—ről

4.53—ra emelkedik. —

Ha Fellner számít/ási menetét a javított -_szorzószám alkalmazásával végigvezetjük,

az évi 166,376.633.64 pengő kataszteri tiszta

hozadék 3.87-szerese helyett 4.53—szereselt véve a magyar földbirtokvagyon tényleges

objektív tiszta hozadékaként, akkor

753,686.150 pengő hozadékot nyerünk. Ez az

—öSSzeg a Fellner által alkalmazott 4.5%—os tőkésítés mellett 16,746.906.297 pengő va—

gyonértéket ad. Ebből levonva 1.537,376.544 pengőt az élő leltár és 521,320.081 pengőt

'a holt leltár értéke gyanánt 14,688.209.672 —

pengő marad fenn; ebből bírálat nélkü] el—

fogadva Fellner azon megállapítását, hogy a mezőgazdasági épületek értéke 10.88%—a ,a földbirtok összértékének, a mezőgazda—

sági épületek értéke fejében még további 1,598.077.208 pengőt kell levonni. Igy 13,090,132.464 pengőt kapunk a földvagyon talajértékeként. Ez az összeg 2,237.896.011 pengővel több a Fellner által kiszámított 10,852.236.453 pengő értéknél.

A második, a földbirtok értékére vonat- kozó becslési alapnál a forgalmi érték ki—

számításánál Fellne—r a földmívelésiigyi minisztérium mMM-statisztikáját hasz- nálla fel. Az országrészek és birtoknagyság szerint részletezett adatokból Fellner á. n.

minősített átlagárat számított, ugyanakkor _azonban egy fontos

figyelembe. Nevezetesen azt, hogy a földár—

statisztikai adatgyűjtés nem valamely terü- letegységre vonatkozó földárakat gyűjt, anem csupán a gazdát cserélt birtok-ok wélelárál. Ezért a jelzett földár-statisztikai adatgyüjtésnél az ilymódon kialakult át—

lagár magában foglalja a földadó alá nem eső területek értékét is, kivéve a szőlőte—

1 Fellner: i. m. 16. l.

"2 Reichenbach B.. Mezőgazdasági ,:tn, Bpest, 1930. 185, l.

, Fell/ner- id m. 14. l.

4 U. o.

üzem-

182

körülményt nem vett _,

194?

riiletekét, minthogy azok külön vétetnek számba. Tekintettel arra, hogy Fellner szá—

mítása során csak a, termőterület kiter—

jedését vette figyelembe, Vagyis az egész földvagyon helyett csupán a termőterületre vonatkoztatta az általa megállapított 83177 pel'lgős' átlagárat, ilymódon kettős hibafor—

rás állott elő, Egyrészt a terméketlen terü—

let hozzászámítása a termőhöz a földállag—

árat alacsonyabbra nyomta le, mint ahogy az helyesen számítva alakult volna. Másodv

szor kviszont a szőlőterület értékének ma-

gasabb átlagár-át Fellner a szőlőterület arányának megfelelően nem vette figye—

lembe, holott, ha ezt megtette volna, az át lagár is emelkedett volna. Fellner az ál-

tala kiszámított átlagárral tehát, amelyben

a terméketlen területek átlagára is benne en, csak, a termőterületet szorozta be.

vagyis 16.1 millió kataszteri hold helyett csupán 15.4 millió kataszteri holdat és így lényegesen alacsonyabb értékeket kapott, amelyet még a szőlőterület magasabb átlag—

árának elhanyagolásával még jobban csök- kentett. Ha a számítást a fentiek értelmé- ben helyesen elvégezzük, Fellner számítá—

sának az elmondottakból folyó hiányos!

ságalt az alábbi módon küszöbölhetjük ki:

ló,!48.3l4 kat. hold 385 529 ,, ., 15.762.785 kal. hold A mezőgazdasági földterület ...

Ebből szőlől ...

A mezőgazdasági terület szőlő nélkül A 15,?62.785 kal. hold értéke

8317? pengős átlagáron A 385529 kal. hold értéke

2.094.43 pengő átlagáron? . . A mezőgazdasági földterület iaví:

lon értéke l4.013.05l.892 pengő

Az ilymódon kiszámított vagyonérték te—

hát 1.260,139.118 pengővel magasabb a Fellner-féle értéknél. Érdekes, hogy Fellner a hitelérték kiszámításánál az általunk al—

kalmazott és helyesnek tartott módszert

követi. A hitelérték kiszámításánál ugyanis Fellner a holdankénti átlagos hitelérté'

ket az egész mezőgazdasági területre vetíti ki és nem csupán a termőterületre. Mint indokolása kifejti, ,,a jelzálognl lekötött földbirtokot úgy a termő, mint a terméket- len terület is magában foglalják, ami a kat.

holdak átlagértékében kifejezésre jut. A tisztán termőterületek kat. holdankénti át—

lagértéke természetesen magasabb volna a

13,205.588.389 pengő 807.463.503 .

1 Magyar Statisztikai Évkönyv 1927. 72 l.

2 A szőlő értéke a fölxd'árstatiszrtika sze?

rint az egyéb terület árának hároms'wrosa.

A fenti számításnál óvatmságből csak 2.5—szeresnek vettük. Megjegyzendő, hogy az 1945—ös földbirtokreform végrehajtása során a szántóföld- szőlő csereviszony 1 :5 arány—

ban alakult ki

X

5 ———6. szám 183 (" 1947

fent kimutatott átlagértéknél."1 Fellner ebben az esetben tehát nagyobb körültekin- téssel jár el, mint a forgalmi érték kiszá- mításánál. ,

A harmadik becslési alapnál, a hltele'l'le'l;

kiszámításánál, Fellner az előző két mód—

szer által nyert értéknél alacsonyabbat ka—

volt és maga megállapítja, hogy ,,a földbir—

tok értéke 'a hitelértékben nem jut kifeje—

zésre", mert a "becsértéket rendszerint szigorúan állapítják meg, és pedig nem—

(csak a forgalmi, hanem a hozadéki érték

alatt is..."? Ezen számítási módszer részle- tes vizsgálatától és a javított eredmények atlagolásánál ezen módszerrel nyerhető ér—

ték alkalmazásától éppen ezért itt el is

tekintettünk. (

Fellner a háromféle módszer szerint: vég—

zett számítás eredményeinek átlagát te—

kinti a füldvagyon atlagos értékének, mely—

lyel a javított adatokat öasaehasonliilva, az alábbi eltérések mutatkoznak:

A javított mód:

szerrel 13.090.l32.464 P l4.013,0§l .892 ((

Fellner szerint

lo.852,236.453 D 12.752,912.774 ,,

10.152.2?ó.ól4 Hozadék érték

Forgalmi érték . Hitelérték

Átlagos érték ... 11.252,2'(6.280 D

A fentiek alapján * végeredmén yben

13.103,184.356 l) Fell—

ner módszerével pusztán a megközelítési

módszer javításával 2,299.118.898 pengővel vagyis 16.5%—kal magasabb földlvagyonértélc—

hez jutottunk.

A Fellner—féle nemzeti vagyon számítás—

nak a földbirtok értékére vonatkozó részét azonban más szempontok alapján is bírálat tárgyává lehet tenni. Itt elsősorban a tőké—

sítési kulcsok problematikájára gondolunk.

Fellner u. i. sűrűn alkalmazza azt a mód- szert, hogy az egyes termelési ágak tiszta hozadékát veszi alapul.. és annak értékére egy tőkésítési kulcs felhasználásával követ—

keztet vissza. A valóságot megközelítő va—

gyonértékhez természetesen csak helyesen választott tőkésítési kulccsal lehet eljutni, éppenvezért ezen a vonalon is érdekesnek mu- tatkozik a fellneri módszer utólagos felül- vizsgálata.

A földbirtok: értékének megállapításánál ugyanis _ mint említettük — Ivellner abból indult ki, hogy a művelés alatt álló földbir- tok holdankint átlagban 4.5%—ot hoz. Ez a tőkésítési kulcs azonban nagyon is magas- nak látszik, ha meg;,ondoliuk, hogy a mező—

gazdaság hozadékát az általában elfogadott

id. m. 23. l. 3. lábjegyzet.

id. m. 23. és 24. 1,

1 Fellner:

% Fellner :

a

nézet szerint, mint pl. Tinbergen vagy Colin—,

Clark is a nemzetközi szaktekintélyek közül,.

2—3%—ra szokták tenni. Ez más szóval any- nyit jelent, hogy amennyiben az adott hoza——

(léket alacsonyabb tőkésítési kulccsal számítm—

juk vissza, úgy magasabb tőkeértéket nyee riink. A magyar mezőgazdaság jövedelmező——

sége az újabbb üzemgazdasági vizsgálatok fényében különösen alacsonynak mutatkozik,, Elegendő itt Adorján és mások vizsgálódá- sara utalni,. amelyek a fenti igazságra a második világháború előtt különös élességgel mutattak rá. Fellner külön is kiemeli, hogy, tőkésítési kulós gyanánt az országos kamat?

lábat vette alapul és hogy abnormális kamata viszonyok mellett az éppen érvényben lévő kamatláb akarnazása helytelen eredményre—' vezetne Szelinte Az átmenetileg érvénynbe lévő túlmagas kamatláb alkalmazása tőkén silési kamatláb gyanánt rendkívül alacsony tőkeértékre vezetne ami az ország tartós—

közeazdasági helyzetének nem felelne meg 1,—

Fellner mindezek leszogezése ellenére sem vette ezt a szempontot figyelembe. Kerek az:

OMGE iizemstatisztikájának kiértékelése so—

rán megállapította, hogy a hozamnak a föld—- érték megállapítása szempontjából szokásos:

kamattétele a magyar mezőgazdaságra vonata koztatva általában 2%-osnak vehető.2 Korelr szerint az országos betéti kamatlábat alapul—- venni már csak azért is helytelen, mert a(

földjáradék szokásos tőkésítése ennél alacso-

nyabb kamatvétellel történik annak követ——

keztében, hogy a földtulajdon részben bizo—

nyos előszereteti értékkel bír, részben pedig a pénzérték ingadozásait ellen védelmet nyujt,

Ii'orelc ezen megállapítása nézetünk szerint;

feltétlenül helytálló, minthogy a földjövedea lem és a rendes tőkejövedelem között állan- dóan meg volt a különbség; ez utóbbi rend—- szerint nagyobb, mert bizonytalanabb, mint- a jelzálogjogilag biztosított tőke hozadéka;

Ha a megfelelő biztonsági prémiumot levon—

juk, a kétfajta tőke hozadéka közti különb—v ség elenyészik.

Egyf további kérdés az is, hogy a.

földbirtok hozadékát vizsgálva, nem veze-Ar tett volna-e jobb megközelítési eredményre az egyes művelési ágaknál eltérő tő—

késítési kulcsok alkalmazása az általános 4.5

%-os kulcs helyett, Ez különösen az erdőál—

lomány értékének vizsgálatánál válik szembe- tűnővé, amelynek értéke a Fellner által al—

kalmazott háromféle módszer közül a mezőn id. m. 15. l. 1. lábjegyzet.

A magyar mezőgazdaság"

Szemle. 1937. 639. l,, 1 Fellner:

2 Kerek Valéria:

jövedelmezősége, Közg.

v'

5—6. szám

gazdasági ingatlanok értékében sehol sem jut kifejezésre.

Az erdő 'teljes értékének megállapításánál az általánosságban elfogadott nézet sze—

mint1 két tényező jön tekintetbe: azerdő ta-

laja, és a rajta lévő faállomány, Különbsé—

net kell azonban

,zebból a szempontból, hogy; feltétlen vagy feltételes erdőtalojon előforduló erdőről van—e szó.

művelési ággá át nem alakíthatók _, álta—

lában a hozadék alapján 4%-os tőkésítés mellett szokták az erdővagyon értékét meg—

állapítani. A feltételes erdőknél azonban

más a helyzet, minthogy ezek területénél

feltételezhető, hogy pl. más művelési ággá átalakítva nagyobb jövedelmet szolgáltat—

:núnak Ezeknél tehát külön meghatártmandő

az erdő faállományának. értéke ésa talaj- vérték és a kettő együtt adja meg az ilyen

erdővagyon helyes értékét, ami holdankint

nyilvánvalóan magasabb értéket ad, mint a, feltétlen erdőterület 1 holdjának értéke a hozadék 4%-os tőkésítése alapján. Egy ide-

vágó becslés szerint? amely a Fellner-[féle

nemzeti vagyonszámitást nem sokkal meg- '.előző időpontra vonatkozik, a feltételes erdő- _talajon*állő erdők százalékos aránya az összes erdőterülethez viszonyítva 1926—ban .35).l% 'volt. Itt tehát ismét aláértékelés fo—

rog; fenn. ;

Egy kisebb, de nem teljesen érdektelen, íhibafOI'l'áS abből állott elő, hogy Fellner a nemzeti vagyon becslésénél azáltal is szű—

kítette u, megragadható nemzeti vagyon nagyságát, hogy az őstermelés keretébe tar-—

tozó vadászati és halászati jellegű nemzeti

"vagy/om nem, lvette számba. A vad és ha]—

állomány értéke így teljesen kiesett, az ezek felhasználásával kapcsolatos tőkejavak pe—

dig részben kiestek a számbavétel alól. E két őstermelési ággal kapcsolatos épületek tés ingóságok alapján jelentkező eszköztőke szerepel n. i, egyrészt a Éellner—féle számí—

tásban az épületeknél, illetőleg az ingósá—

gok értékénél, ez utóbbinál azonban, még .nmennyiben el is fogadjuk, hogy a nem ha—

gyon elkülöníthető jellegü vadászati felsze—

relés értéke benne is van az ingóságok érté—

kében, a, nagyobb és komolyabb halászati

felszerelés-jellegű eszköztőke tekintetében

igen kérdéses, hogy az a Fellner által meg—

1 Henscb: id. m., 11. k. 194gés köv. l.

Kassa, 1906, II. k. 194. és köv. ].

. ": Biró Z.: Előadói javaslat az erdőtör- vavény alapelveiről. Erdészeti lapok. 1928. VII,

d'üzutnílőé. és köv. 1.

⁴¹⁸⁴

tennünk az erdők között ,

Az előbbieknél, —_. melyek más

fbecsiilte, Verebély László

! 947

állapított ingóságok értékében mennyiben

szerepel. Ez utóbbival kapcsolatban szintén

érvényesíthetők azok a megállapítások, hogy egy különleges célra kialakult üzem vagy vállalat eszköztőkéjének értéke semmiesetre sem adja meg egy vállalat vagy üzem teljes

gazdasági értékét. Már csak azért is és te—

kintettel arra, hogy mint az országos kár—

statisztikni felvételekből kiviláglott, a Fell—

ner" által az ingóságokra nézve megállapí- tott érték igen alacsony,

vadászati nemzeti vagyon értékének figye—

lembevétele folytán itt ismét egy olyan

hibaforrással állunk szemben, amely a Fell—

ner által meghatározott nemzeti vagyonérv

téknél alábecslést eredményezett.

B) Bána/tiszai. Az alábbiakbfm most még egy-két kiragadott kérdéssel kepesolatban vetünk fel néhány olyan gondolatot, ame- lyek a Fellner-féle számítás (korrekció—mént

szolgálhatnak! Igy a bányászat értékének

megállapításánál igen nagy hibaforrást je- lentett a felfedezett, de még ki nem akná- zot—t bányakincs értékének elhanyagolása La Fellner—féle számításoknál. A unni Magyar- ország bánynkincséro vonatkozólag termé—

szetesen különféle időpontokban különféle becslések voltak forgalomban, amelyeket már csak azért is érdemes áttekinteni, hogy az ezáltal adódó nagy ingadozásokat lássuk.

Anélkül, hogy teljességre törekednénk csak

a legnagyobb tételeket jelentő kőszén, ás—

ványolaj és bauxitkincs kérdését ragadjuk

ki, minthogy különösen e két utóbbiban igen

érdekes eltolódások álltak elő Fellner szá—

mításai óta.

A mai Magyarország kőszénkészletét 1913-

ban Papp Károly 645—675 millió tonnára

1923-ban 820—

1.020-ra,, Vadász Elemér 1925-ben pedig

1.122__1.622-re.1 Ezek az adatok Fellnernek

is rendelkezésére állhattak volna annak megállapítása céljából, hogy mennyi ezekből

a feltárt és mennyi a valószinü, de még fel

nem tárt készlet, hegy ez utóbbinak értékét

is számításba vehesse. Az idevágó újabb becslések természetesen egyre magasabb

számokat mutatnak, ami főleg annak. a

következménye, hogy egyrészt újabb felfe—

dezések történnek, másrészt,hogy a korábbi

készletek kiaknázása igazolta azt, hogy a

korábbi kész'letbecslések reálisak voltak és az időközben feltárt készletek erősen meg—

közelítették a korábbi bec'slések felső hatá—

1 Vitátis Sándor: ,,Magyarország kőszén és tőzegkészlete. Magyar Technika, 1946.

évf. 210. és köv. 1.

;

a halászati és

!

5—6. szám

farát. Igy ifj. Loc-ey Lajos 1933—ban 1704, Varga József és Nyúl Gyula 1937—ben 1736——

ZISOO, Vitálís István pedig 1938-ban 1408——

3000 millió tonnára becsülte az ország: kő—

szén készletét, Whllis Sándor legújabb becs-

lése pedig 3.032 millió ton—mim tette ezt.1

Ez a becslés főlegr azért tarthat különösebb figyelemre számot, mert egyrészt, éles határ- vonalat húz n feltárt és valószínű készlet

"között, mely utóbbit; igen óvntoxun veszi szá- mitásba, másrészt mert a tőzegkészletet is külön felértékeli. ami az előző becslésekben nem szerepelt. 14) szerint :! 3032 millió tonna szénkészlethez, :imeiybi'il mm a feltárt (s 1841, a fel nem tárt készlet, még 300 millió tonna tőzegkészletut kell lmzzúszz'u'níiani. A 3.332 millió tonm'w kőszón— úg tőz'egkeszlet Víhilis S, szerint 12.448 billió kalória fűtő- lériéket reprezentál. anwlyböi n feltárt kő- szónkészletre52679, a vnh'rszíniirf—z HJIOOJ.

a tözegkészlet kalórinórtóka'sre pedigl 1.080

billió kalória esik.! A [follow-féle becslés—

'ből kimaradt tételek nagysága az újabb kutatásokon alapuló adatok szerint külö-

nösen szembetűnő. ,

A, magyar áS'L—(Zrn/g/olajkím—x az 1934. évi új , feltárások előtt nem volt nagyon jelentős, amit az is bizonyít, hogy az 1937, évben az :nddig ismert úsványolnjmezőkön a terme- flés mennyisége csupán 2.395 tonna volt.

1937—től 1944-ig a magyarországi termelés 'snennyiségo 2.393 tonnáról Sililii]. tonnán fini-nt fel, aminel azonban az 1943. évi ter-l melós még *zilziiiiivel imigasabb, 838067 tonna volt,?) Az 1945, évi és az 1946. 1——

[VIII. havi adatok alacsonyabb termelést 'v'mutntnak. Papp *számitászii alapján 1946.

VIII. 31*-ig bezárólag az egyes olajmezők

W-összes kitermelhető olajkészletét 9,490.24O

tonnára lehet tenni, vagyis az_eddigi idő—

'*pontig kitermelt 4228169 tonna levonásával 5.202071 tonna, tehát az összkészlet 54.8%-n szerepel még mint a nemzeii vagyon eleme—

ként számbaveendő készlet.4 Fellner termé- szetesen sem ezt, sem az eddig kitermelt mennyiséget nem is vehette szánnia.

Papp adatai a MAtHl'l? által kitermelt föld;/á: mennyiségére is világot; vetnek.

Ezek szerint 'az évi termelés az 1937. évi 2314 ezer köbméterrői 194445; 266.108 ezer köbméterre, 1945-ben pedig 3l'i3.455 ezer

! Vitálís Sándor: id. m. 213. 1.

?— U. 0. 214. i.

3 Papp Simon: ,,Nyersoiaj és földgáz lMagyarorszz'igon." ll'lngynr Technika 1946.

i—evfolynm. 2M3. L 4 U. 0. 207. 1.

185 ' 194?

köbméterre nőtt, Ezekből az adatokból is kiderül, hogy ,e mennyiségekbői tekintélyes hányad, általábban több mint a termelt mennyiség fele a levegőbe ment, és felhasz- nálásra nem került. A két MAURT földgáz—

mező kincse Papp számításai szerint 1946.

VIII. 31—ig 542, illetve 34.670 erejéig van ki- használva.!

A valószinü ásványolnjkészlet mennyisé—

nőt a MASZOVOL koncessziós területeinek

ásványolaj és földgázkincse minden bizony—

nynl elitelni (fogja.?

A magyar bauxitkmcs jelentőségét. a Fel!—

bor-félr— számítás szintén elhanyagolta 'an—

nnk ellenére, hogy ennek nagyságát Vadász Elemér már 1927-ben 200 milliő tonnára tette vagyis a világkészletek mintegy 30%—ár—a.3

Ifj. Lóczy Lajos egy későbbi nemes-ében 1988

ban a magyar bnbnxitkeszlot nagyságát 2431Hniliió tonnában becsülte 'feH Schmidt

ic. (óbort, Vadász és telegdi Roth Károly

újnbb lmlései alapján l94t'rbnn a _ma—

gynr bnnxitkincs nagyságát 1. 3. millió tonnában, tehát valamivel kevesebben álla—

pította meg;; amely készlet még némileg re, (i'nkáltrnngyságáimn is igen jelentos va—

gyontéteit képvisel még akkor is, ha, ez a

,geológiai bauxitkincs a *mai ipari feldolgo-

zási eljárások mellett csak részben __ kb.

(JO—120 millió tonna erejéig —_ hasznosít—

ható. A feldolgozási eljárás állandó tökéle—

tesedése ezen n téren igen jelentősen esik

azonban a latba.

A Dietmar-féle bánynérték adatok tehát a fentiekkel még kiegészitendők lennének/901105 az általunk felállított követelményeknek megfelelően adják n bányászati nemzeti va'—

gyon értékét.

(A!) Épületek. Egy további másik hibafor—

rást jelent az az eljárás. hogy Fellner a

"varosi épületek lőkeórte'kót nem a 100%-os, hanem 70%—os bérösszeg alapján állapította.

meg, minthogy ti számítás időpontjában érvé—

nyes jogszabályok szerint akkoriban átmene—

tileg lakbérek fejében csak a bérek 70%—a

volt fizetendő. Ez a reniielkezés azonban a

linzingatlnn gazdasági értékét nyilván nem csökkentette, csupán átmenetileg a hozadé—

1 U. b. 208. L

2 Papp S.: id. m. 209. l.

3 Vadász ).: ,.Mngyar bauxit jelentő eége". Századunk, 1927. évfolyam 315. 1.

4 Lóczy i.,: ,,Magyarország bányakincsei".

luyár. 1938. évfolyam 98. és köv. lapok.

5 Schmidt E.G.: "Magyarország ásványi nyei'snnyagai". Bp. 1947. 24. 1.

, veszi alapul és azokat az 1869—től

5—6.súni

kát. Fellner utalt ugyan arra, hogy ennek a jogszabálynak hatályon kívül helyezése majd emelni fogja *a házlngatlanok értéket, addig;

azonban, míg ez bekövetkezik, a £§(l%-ból adódó 912 millió pengős értekesiikl-xem'vst esn—

pán rejtett tartaléknak tekintette és nem vette fel számításainak végeredx'nónyébe.1 A nemzeti vagyon értékének megállapításfmál azonban a cél nyilvánvalóan minden pénz—

ben felbecsülhető ertek megadása, nem. pedig elrejtése, vagy tartalékolz'isa lehet csak és így ezt a tételt már a számítás időpontjá- ban is figyelembe kellett volna venni. Erre a szempontra Gidófalvy Elemér hivta fel

figyelmemet. Amellett a Fellner által a

ti.—4zta *,iiivedelem tűkésitósáre használt kulcs a városi épületek értékének megállapításá—

nál is, akárcsak a mezőgazdaságnál alkal—

mazott tőkésítesi kulcs, magasnak látszik.

Fellner ugyanis a budapesti ingatlanok hoza—

dékát 71/_;%-kal, a vidékieket pedig

—51/§%—kal számította, figyelmen kívül hagy- ván azt a tényt, hogy az általa vizsgált idő- pont eg. gazdaságilag erősebb fellendülő és igen jó konjunktúrát jelentő periodus volt és már pár évvel később a városi ingatlanok a kedvező periodus elmultával közel sem vol- tak olyan magas hozadekúak. Ez az eljárás további aláértékeles forrása lett.

D) Ulrondszer. Módszerbeli hibaforráslát- szik fennforogni a közlekedési eszközök cim alatt az; utak értékének, megállapításánál.

Kétségtelen. hogy egy ország útrendsZerének értékét megállapítani majdnem lehetetlen el—

fogadhato módon és Röpke is alapvető tan—

könytl'ében az útrendszer értékének megálla- pítását iskolapéldaként hozza fel a nemzeti vagyonszámitások egyes; megoldhatatlan részletproblemáinak illusztrálására.2 Fellner az utak épitési költségét megállapító IIieronym—iefóle igen régi, 1869—es adatokat 1929—ig szerinte bekövetkezett általános áremelkedés- nek megfelelően 35%-kalfelértékeli.3 Mégha el is fogadjuk az 1869. körüli építési költsé- geket olyan alapul, ami az útrendszer értékét nagyjából reprezentálja, akkor is nyitva ma- rad az a kerdes. hogy vajjon az említett időponttól 1929—ig az áremelkedés és az en—

nek megfelelő felértékelés valóban csak 35 x%—Ot tett volna-e ki, Fellner úgy jutott a 3570-es áremelkedés megállapításához, hogy az 18(l7_—77-es alapú Sauerbeol-rendszerrel

készült állalúnos nayg/' eres" odclml árindex-et

minden további nélkül a Központi Statisz-

.—1_ Fellner: id. m. 34. 1. 1. sz. lábjegyzet.

. "2 W. Röne: Die Lehre von der Wirt- schaft.

3 Fellner: id. m. 39. 1.

1867; _194?

tikai Hivatal 1913-as alapú nagykereskefílelmt.

árindexevel hasonlította össze. A Sans/weeks rendszerű árindex 18677772100 alapon!

1910-ben 96.41, a Statisztikai Hivatal indexe pedig 1913: 100 alapon 1929-ben 135 volt,

Amennyiben azonban tekintetbe vesszük?

hogy a Sauerbeck-rendszerű árindex a tudo—

mány akkori állásának megteleh'íen csupán mérlegeletlen árindex, amely az egyes benne szereplő árucikkek áremell—zedésének számr—

tani átlagán épül fel, míg a Központi Sta—

tisztikai Hivatal nagykereskedelmi árindexe mérlegelt árindex, úgy módszertanilag nem—

látszik helyesnek a két index minden további—

nélkúli összekapcsolása, A helyes eljárás ter—v meszetesen az lenne, hogy a Sauci'beolt-rend—v szerti indexet alkotó egyes árulni a Statisze tikai Hivatal lillfl—as alapú mérlegelési sú—

lyaival lehetne figyelembe venni és az 1869——————

1929. közötti áremelkedést ezen az alapon lem merni. Ez a feladat azonban csak részben oldhahígneg, minthogy a Sauerbeck—rend—

Szerü indexben szereplő 60 árucikk közül csak % azonosithato a Statisztikai Hivatal új nagyi—(ereskedelmi indexebeu szereplő—af—

árnkkal. Ha azonban meggondoljuk, hogy a 36 azonosítható áru'eikk között a gazdám ságilag legfontosabb áruk szerepelnek, úgy nyil'ánvaló, hogy ehhez az így átszámított indexbez sokkal inkább kapcsolható az flillaas alapú nagykereskedelmi árindex?

mint a Sauerbeck—rendszerűhöz. Az átszámí—

tás feltétlenül jobban látszik megközelín teni az árakban 1869, és 1910. között be—

állott eltolódásokat, amit az is megerősítr

hogy Vargha, Gyulának az Árstatisztikai,

kötethez írt előszava is utal az élelmiszep árak nagy emelkedésére e periódusban.1 A

számtani átlag a Sauerbeck-rendszerü index szerint csak 97.8, holott az említett mérle- geléssel az élelmiszer—árak mérlegelt átlaga 1115, vagyis az élelmiszer—árak emelkedése—

ebben az utóbbiban kifejezésre int. A Saalerbeclc—rendszer ,,Vegyes áruk" alatt az, erősen emelkedő árú nyersbőröket és fa—

árukat is egyes alárendeltebb jelentőségű és "csökkenő tendenciát mutató árucikkekkel, mint pl. indigó, faggyú, pálmaolaj, szóda stb. egy csoportba sorolja és ezáltal a szám—

tani átlagolás itt is csökkenő irányzatot eredményez az indexben. Az, átszámítás végereaménye szerint a Sauer'beck—rendszerü index 1910—ben nem 965, hanem 1225 nom tot eredményez. Az 1910. és 1013. évek kö- zötti áralakulás vizsgálatához igen kevés

1 Árstatisztika. Magyar Statisztikai Köz—

lemények,U'j sorozat, 44. köt. Bp. 1913.I,1z

5—6. szám

adat áll rendelkezésre, mert a korabbi árak az időközben beállott mértékegység és minőségváltozások következtében kevés ki— , vétellel nem azonosíthatók az 1913. évi árak- kal. A néhány egybevethető cikk azonosítása altalaban 1910. és 1913. között e cikkek ara—

nak emelkedésére mutat, Ugyanezen idő alatt 'a létfenntartási költségindex kiszámí—

tásánál alkalmazott és mérlegelt módszerrel

Számított élelm—ezési Igöllségindcx emelkedése 7.6%1. Szőnyi Gyula szerint az élelmiszer- árak emelkedése ebben a periódusban ma—

gasabb 9.3%-0s volt.2 Ezen az alapon a szó—

banforgó időszakra vonatkozó általános ár—

emelkedést is 7 9%-ra lehetne becsülni, durva megközelítéssel. Végeredményben tehat az átlagos áremelkedés 3869—1913. között legalabbis 26—V33%, tehat HÚSA-1929 kö- zött nem 35%, hanem (ll—(3892). Igy az út- rendszer értékesítésénél is legalabb 26—33 fifo-os aláértékelés forog fenn Fellner számíu tasaiban, ennek az egyetlen szempontnak a felvetése alapján.

Az úthálózat értékének kiszámítása már csak azért sem adhat helyes értéket, úgy ahogy azt Fellner megállapította, minthogy Fellner csak az országos úthálózatot vette te—

kintetbe és elhanyagolta a városok belterü- letén épített utak kiterjedését és értékét.

Pedig a 3.664 km-t kitevő állami közutak

_ 1 Az élelmezési költségek változásának mérését a Magyar Közp. stat. Hivatal lét- fenntartási költségindex 19132100 alapú élelmezési sémájának alkalmazásával számí-_

tettuk ki, belehelyettesítve az 1910. évi budapesti átlagos élelmiszer—árakat .

2 Szőnyi Gy.: ,,A fővárosi élelmiszer-árak

,az 1897—1936. években. Statisztikai Köz-

lemények, Bp. 165. 1.

187 1941

kiterjedését megközelíti, értékétpedig túl—

haladja a városok belterületén kiépített tit—

hálózat hossza és értéke, Az 1933. évből származó adatok szerint—1 8 tj. varos Vti-_

ayonleltarában 38.529.874 pengőt, 11 megyei varoséban pedig 21358295 pengőt tett ki a gyalog— és kocsiút burkolatának értéke.

A többi városokra nem rendelkezünk ada- tokkal. A Székesfűva'u-osra vonatkozólag

(nek az adatok csak az 1940. évről [ismere-

iosek2, amikor is az útburkolat értékét

].52,678.743 pengőhen állapították meg.

Ha a fenti adatokat atszaniítjuk az 1929. évre, vagyis ha leszámítjuk az idő.—;

közhen történt építkezéseket és az 1933, évi adatokat felemeljük az 1929—33. közötti nónzl'xrtékesökkenésnek ineg'felelt'íen (az 19129. és 1940. évek árszínvonalanagyjából,

azonos), akkoris azonnal szembetiim'ivé vá—

lik a Fellner által az egész úthálózat értéke

gyanant niegz'tllapított 331537860 pengés összeg alacsonysága.

E pár kiragadott szempont: is csupán an—

nak illusztrálására szolgálhat, liogy'a nem—

zeti vagyonszámítások problematikája meny- nyire sokrétű és változó jellegű és csak!

megerősítheti azt a hitet, hogyegy új és korszerűbb nemzeti vagyonszamímsra szük-

ség van *és hogy a kérdés szamos" tisztázat—

lan pontjának nehézségei nem elriasztólag, de serkentőleg kell, hogy hassanak a gazda- sagstatisztika tudományának niűvelőire.

1 Magyar Városok Statisztikai Évkönyve..

1934. I. rész. Bp. 1935. 155. 1.

2 Budapest Székesfőváros Zárszíámadasa és

Vagyonleltáxza az 1940, évről. *II. rész.

1223. 1. M

11 orváih Róbert dr.

A Átalakulás a vidéki piacokon.

Variation des prix sur les marchés líbres de la prouim'e.

Résumé.Pen apres la' stabilisation de la monnaie nationale, l'Offioe central h-ongrois de Statistigue la étendu ses investigations a la. variation des prix dans les lvilles provin- clules a/ussi. Le but final de cette enanéte stai- tisiigue consistera ii déterminer l'indice du coúl de la vie pour le pays entier, avec mise

en consideration de ohvacnne des villes de la,

province (zni peuvent a cet égard entrer en tig-ne de compte, En aitendant, il sem utile dfen ezposer certains résultats disponibles des maintenant. Dans le tableau Jer, nous alrgnons le monrem'ent des prim pour neuf

produits —— agriooles et d'élevnge surioni ——

(mm marchés de 26 villag- de nro'uincc, priz- doni la, réglementation ol'f'icielle ayant oessé,

sont devnos jours IM'GÖMHÖS librcment. Il

convient de faire oosorrw f/ne concernant les

articles en guestion, na ne Sunt _nullemcnt

les prim fiz-és par les a 17958, mais cenz— du marché ,,grix" (on ,,noi; 'Ne nous indionons pour les enemies aussi and leur eontróle officiel éiait encore (;n m;; ! nr. Le dinagramme Icr sort a représenter m la'rlation des prim, par villes, du mois, (ln z—n'c sti-r pied el de la monde de porc. Le Ma van .? fait ressor—

tlr —— cette fois relaíiw 'nl (t 37 villes ——

les priz- moye'ns de:; ÉN (is articles, ainsi