• Nem Talált Eredményt

Adatok a Nemzetközi Statisztikai Intézet szervezetéről és történetéből

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Adatok a Nemzetközi Statisztikai Intézet szervezetéről és történetéből"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

33; szám. _ 277 — 1927

.iy intézmények, nem tekinthető egy tendenciózusan propagandát végző állami szervnek. mert független—

sége szakügyekben gyakorlatilag biztosítva van, nem' titkolja el azokat az adatokat sem, amelyek esetleg nem kedvező színben tüntetik fel a közálla- potainkát. Az értekezleten tésiztvcttek egyhangú he—

lyesléíse mellett kimondja az értekezletkimn, határo- zatát, hogy a kérdés metodikai részének letárgya- I'ására egy bizottság alakítandó, amely egyúttal hí- mulva lesz a nem hivatalos publikációk bírálatára is.

Konjunklúrastatítsztika meg/szervezésénél az értekez—

leten felmerült kívánságokat, valamint a szervezendő bizottság javaslatait a hivatal készséggel innia figye—

lembe venni. '

A'Központi Statisztikai Hivatal a hazai

érdekeltség meghallgatásán kívül az előre-

lialadottabb külföldi konjunktúrakutató szer-

vezeteket is tanulmányozni és azok tapaszta—

latait hasznosítani óhajtja.

Laannée 1885 fit épogne olans elhisteire' de la slatistigne internationale. Par suite de la (lémission de Charles Keleti, president de la Commission permanente. et de cette cir—

eonstance gne le congres (le Rome ne pat étre tenu, les eongres de statistigne, ees pre- miers organes de la statistigne internationale, traeersérent une crise (lui amena nne période eritigne des plus graves- dans la vie sta- tistigne intemationale. Cette période (lni, a partir (le 1879, dura sicc ans, ne prit fin gne lora/ne, a la session jubilaire, tenne ü Foc—

easion (ln

la formation rle la Société de Statistiaue de Paris (de 15 a 18 juin 1885) plusieurs émi- nenls statisticiens, (Sa y, Nenm ann- Sp a l—

lart, Levassenr, etc.,) voyant eombien le mangue de collaboration internationale entra—

vait le développement de la science statistigue, remirent en gnestion l*iole'e de la coopération.

Onelgnes jonrs apres, lors eln cinfluantenaire, eéle'bré sons la présiolence de sir Rawson W. Raivson, de la Royal Statistieal So—

ciety (Londres), llide'e fut réalisée. A la séance (ln 24 juin 1885, eonsacrée í: la discussion (ln projet inentionné, sur la proposition (le Nenmann-Spallart (Aittrichien)7 les sa—

eants anglais et étrangers présents, an nombre (le 23, fonderent lllnstitat International de Statistigne, de caractere acade'migne, indepen- (lant et impartial.

v—ingt cingnieme anniversaire (le,

Az Ausztriában újonnan alakult konjunk- túraintézet tanulmányozására, valamint a.

Bécsben e tárgyról előadást tartó Wágeman

Ernőnek, a német birodalmi statisztikai hiv; — tal s egyben a német konjunktúi'akutató intézet kiváló elnökének meghallgatása céljából t'.

é. március hó lö-ére Konkoly Thege Gyuladr.

min. tanácsos, zil,igazgató és Dobrovits Sán—

dor dr.,min. _o.-tanáesos Bécsbe utaztak. A

német birodalom fontosabb konjunktúrakutató intézményei működésének, valamint a német bir. statisztikai hivatallal való együttműl

ködé'süknek. tanulmányozása céljából pedig

Koukoly Thege Gyula központi statisztikai hivatali aligazgató március be 27 én Német- országba utazott.

Dobrovits Sandor dr.

Adatok a Nemzetközi Statisztikai Intézet szervezetéről és történetéből.

Donne'es sur lorganisation et lhistoire de llnstitnt International (le Statistigne.

Az 1885. év korszakalkotó a nemzetközi sms,

tisztika történetében. A statisztikai kongresz—

szusoknak, a nemzetközi statisztika első szer- veinek 1879— ben —— az állandó bizottság el—

nökének, Keleti Károlynak lemondásávalD és a

tervezett római ülésszak elmaradásával —4 bekövetkezett válsága folytán a nyolcvanas években néhány évi pangás állott be a nem—

zetközi statisztika életében. Hat éven át, 1879-től 1885-ig tartott a nemzetközi statisz- tika e legválságosabb korszaka, s csak akkor ért véget, amikor a nemzetközi együttműkö—

désnek a tudomány fejlődését gátló, sőt nem egy esetben annak hanyatlását okozó hiánya, a statisztika több jelességét (Sai , Neumann-

Spallart, Levasseur stb.) a kooperáció eszmé- jének a Párizsi Statisztikai Társaság huszonu ötéves fennállása alkalmával rendezett jubi—

leumi ülésszakon (1885. június 15-18.) való felelevenítésére inditotta. Az eszme néhány nappal később a londoni Királyi Statisztikai Társaságnak sir Rawson W. Rawson elnök—

lete alatt megült félszázados ünnepén, külön e célra szentelt vitanapon —— 1885. június 24—én — valósult meg, amelyen az osztrák Nenmann-Spallart javaslatára 23 angol és a jubileumon megjelent külföldi tudós megala—

kította a Nemzetközi Statisztikai Intézetet, a statisztika akadémikus-jellegű, független és pártatlan tudományos intézményét, legeredmé—

nyesebb nemzetközi szervét. *

(2)

3. szám. —278— 1927

Il est caractéristigue pour le röle gue la Hongrie avait dans la vie statistigue inter—

nationale rőle gui avait grandi en 1876, au congres de Budapest, et pour lintérét gu on portait, dans les milieua: statistig'ues honyrois, aua: problemes de cette science, gue sur les 23 membres fonolateurs, 3étaient Hon- grois (Jean de Hunfalvy, Charles Keleti, Joseph (le Kőró'sy), et gue leur nombre nlétaitolépassé guepar les Anglais(0had- wick, sir Gifen, Hendriks, Martin, Mouat,

sir Palgrave, sir Rawson W. Rawson : 7,)

et par les Frangais (Bertillon, de Foville, Levasseur, Loua -— 4.) DAutriche avail seule- ment 2 (lélégués (Inama--Slernegg et Neu- mann—Spallart); lltalie et la Russie, de méme, 2 chacune (Bodio et Peroezo, respectivement Kaufmann et Troinitsky). Parmi les fonala- teurs, la Belgigue, la Norvéye et les Etats- Unis ne figuraient (lue par un représentant (Liagre, Kiaer, Walker) LAllemagne nétait pas représentée lors (le la fondation, mais depuis, elle prit une part tres active aux sessions.

Des l*Assemblée constituante (24 juin 1885) les membres fonalateurs établirent les statuts 1) et élirent les premiers membres, ainsi Ill/be ceux alu Bureau. Gráce a llénergie a

la haute science et a la capacité de diriyer

du premier Bureau, l'activite' de l'lnstitut International (le Statistiaue, (lui a maintenant un passé de guarante années plein (le,—résul- tats remarguables, commeng'a immédiatement aprés la f'onflation,

En vertu des statuts, lllnstitut est une association internationale, gui a pour but ole favoriser le progres de la statistigue administrative et scientiflgue, en recherchant les mé- thodes propres a obtenir, autant rlue possible, lluniformité dans les cadres et dans le de'—

pouillement des relevés de la statistiaue, afin de rendre comparables les résultats obtenus dans les diű'e'rents pays; en appelant l'atten- tion des gouvernements sur les guestions a résouolre par l'observation statistigue; en fai—

sant des publications internationales destinées iz établir (les rapports permanents entre les statisticiens de tous les pays ; en concourant, s'il y a lieu, par d'autres moyens, a propa-

1) Les membres du Comité chargé de rédiger les statuts * en méme temps les premiers fonctionnaz'res de l'lnstitut — étaient : Mouat (président), NeumanníSpal—

lart (rapporteur), Bodio, Inama-Sternegg, Keleti, Kiaér, Levasseur, Martin, lro'initsky, Walker, mem- bresfondatcurs, et Argyropoulos, déle'gué de la Grecc;

ce dernier ne rlevint pas membre de lInstitut.

Jellemző hazánknak a nemzetközi statisz- tikai életben vitt, s az 1876. évi budapesti kongresszuSOn megerősbödött szerepére, vala—

mint e tudomány nemzetközi problémái iránt a hazai szakkörökben mutatkozó érdeklődésre hogy a 23 alapitótag között 3, névszerint Hunfalvy Janos, Keleti Károly és Kőrö'sy József volt magyar, 3 honfitársaink számat csak a vendéglátó angolok (Chadwick, sir Giffen, Hendriks, Martin, Mouat, sir Palgrave.

sir Rawson W. RaWson : 7) és a franciák (Bertillon, de Foville, Levasseur, Loua :: 4) száma haladta meg, míg a szomszédos Ausztria kiküldötteinek (lnama—Sternegg, Neumann- Spallart) száma csak kettő volt; ugyancsak 2—2 statisztikus képviselte a többi állam közül Olaszországot (Bodio, Perozzo) és Oroszországot (Kaufmann, Tro'ínitsky), s csu- pan egy-egy reprezentánssal szerepelt az ala—

pítók soraban Belgium (Liagre), Norvégia (Kiaér), valamint az Egyesült Államok (Walker) is. Németországalondoni ülésrőltavolmaradt de annál tevékenyebb részt vettek a német tudo—

mány képviselői az Intézet későbbi ülésszakain.

Még az alakuló gyűlésen (1885. június 24-én) meghoztak az alapítótagok az alapsza—

bályokatl) megejtették az első tagválasztasokat és megválasztották a tisztikart is. Az első elnökség energiájának, céltudatos irányító tevékenységének, 8 magas tudomanyossagá- nak köszönhető, hog az Intézet ma már négy évtizednél hosszabb, eredményekben bővel- kedő multra visszatekintő munkásságaa meg- alakulás után nyomban megkezdődött.

Alapszabályai értelmében a Nemzetközi Sta—

tisztikai Intézet nemzetközi egyesület, melynek célja a közigazgatási és tudományos statisztika haladasanak előmw(lítása. Feladata hogy a különböző államok statisztikai eredményeinek összehasonlithatóva tétele céljából az adat- gyűjtésre és a feldolgozásra lehetőleg egysé—

ges módszereket állapítson meg, felhívja a kormányzatok figyelmét a statisztikai kutatas segélyével megoldandó kérdésekre, nemzet- közi kiadványokat publikaljon és az egyes államok statisztikusainak állandó együttmű- ködését elősegítse, végül más módon is nép—

szerűsítse, terjessze a statisztikai ismereteket, a társadalmi jelenségek megfigyelésének je- lentőségét és szükségességét.

1) Az alapszabályok szerkesztésére kiküldött bi—

zottság tagjai és egyben az lntézet elsö funkcionáriusai

az előadó Neumann-Spallarton kivül Bodio, lnama—

Steruegg, Keleti, Kiaör, Levasseur, Martin, Mouat (a bizottság elnöke), Tro'i'nitsky, Walker alapitótagok és Görögország kiküldöttje, Argyropoulos (utóbbi azon—

ban nem lett tagja az lntézetnek) voltak.

(3)

3. szám. 279 — 1927 yer les notions lle statistigue, ainsi gue ljim—

portance et la nécessité de llobse'rnation rles faits sociaux.

Les sessions de l'lnstitut ont lieu tous les deux ans ; la premiere se tint á Rome, en 1887, deux ans apres la fondation. Jus- gu a la guerre, elles se succéderent réguli—

(érement, chague fois dans une autre ville.

Depuis 1.913, aprés une interruption forcée de 10 ans, c*est a Bruxelles (1923) gu'elles reprirent, et Gest au Caire gumi tienolra, autour (ln ]" jannier 1928, la X VIP session.

Le tableau ci-apres présente le lieu et la date oles sessions:

Az Intézet munkassaganak színhelyét a kétéves időközökben megtartott ülésszakok alkotják. Az elsö kongresszus két évvel a megalakulás után, 1887- ben Rómában zajlott le, melyet a háború kitöréséig kétévenkint követtek mas és más városokban a további konferenciák. 1913 utan nagyobb kényszerű szünet állott be a kongresszusok sorában, s tízéves megszakítás után végre 1923-ban Brüsszelben folyt le a háború utáni első ülésszak. A jövő (1928) újév körül tervezett kairói összejövetel XVII. lesz a sorban. A A kongresszusok helye és időpontja eddig a következő volt:

Akongresszus Akongresszus

helye időpontja helye § időpontja

Lien , Date Lien ) Date

77 "(_/News"sessionspJWM des sessions M

1. Róma ! 1887. IV. 12—16. IX. Berlin . 1903. IX. 21—25.

II. Párizs . . . 1889. IX. 2—6, X, London . 1905. VII. 31—VIII. 4.

III. Bécs (Vienne) , . 1891. IX. 28—X. 3, XI. Kopenhága 1907, VIII. 26—31.

IV. Csikagó (Chicago).189?y. IX. 11—16, XII. Parizs . . 1909. VII. 4—10, V. Bern . . 1895. VIII. 26—31. XIII. Hága (La Helye) 1911. IX. 4—8.

VI . Szent- Pétervár XIV. Bécs (Vienne) 1913. IX. 9—13.

(Saini- Pétersbourg) 1897. VIII. 30—IX. 4. XV. Brüsszel(Bruwelles) 1923. X, 1—6.

VII. Krísztiánía (Oslo) . 1899. IX. 4—9. XVI. Róma. . . . . . 1925. lX. 27—X. 3 VI". Budapest 1901. IX. 29—X. 6.

l

Au cours rles sessions, auxguelles ales sta—

tistieiens ne faisant pas partie de lllnsti—

tut pouvaient assister, en gualité (llinvite'sJ)

1) Legkisebb volt a látogatottság az 1380, évi párizsi kon- gresszuson, melyen 66 tag és meghívott vett részt, legnagyobb Berlinben, 1903—ban, ahol illő-en jelentek meg. —— C'est ("1 lit ses—

sion de Paris, en 1889, an'il _v mi le moins de pariícipanis (66 membres et inviiés), et a celle de Berlin (1903), le plus (245).

Magyarország képviselői az egyes kongresszusokon a követke- zők voltak: —— Anx diférentes sessions, les representanls de 111 Hongrie oni Éte' : I. Róma (1887): Keleti, Kőrösy, Meltzl tagok

membres, Jekelfalussy meghívott invite. _, II. Párizs (1889): Körösy tag —— membre. —— Ill. Bács (Vienne) (1801):

Földes, Keleti, Kőrösy tagok membres. IV. Usikágó (Chicago) (1893): nem volt jelen magyar kiküldött. la Hon—

grie ne fnt pas représeniűe. —— V. Bern (1895): Jekelfalussy, Mandello, Zoricie meghívottak inviiűs. VI. Szent-Pétervár (Saint—Petersbonrg) (1897): Kőrösy tag membre, —— VII.

Krisztiánia (Oslo) (1899): Jekelfalussy, Körösy, Zoricic tagok

—— membres. VIII. Budapest (1901) : Földes, Kautz, Kórösy, Láng, Mandella, Meltzl, Vargha, Zoricic tagok membres, 45 meghívott invite's (köztük —_xenire autres, Fellner, Ráth, Thirring, Vízaknai). IX. Berlin (1903): Kőrösy, Mandello, Meltzl, Thirríng, Vargha, Zoricíc tagok membres, Fellner, Fenyvessy, Hegyeshalmy, Kovács Aladár, Radisics meghívottak

—- inniiűs. — X. London (1005) : Földes, Láng, Mandello, Vargha tagok membres, Fellner, Kenéz, Navratil, Radisics, Raffman'n , meghivottak— inuiiűs. —— XI. Kopenhága (1907): Földes, Láng, Mandella, Thirring tagok membres, Bud, Kenéz, Ottlik, Radisics meghívottak —-— inviiés. XII. Párizs (1909): Földes, Mandello, Thirrlng, Vargha, Zoricíc tagok membres, Bud, Fellner, Kenéz, Kovács Gábor, Navratil, Radisics, Thán, Tormay meghívottak " inviie's. — XIII. Hága (Lo Haye) (1911) ; Fellner, Mandello, Thirríng, Vargha tagok membres, Buday, Kenéz,

A kongresszusokon, melyeken nem tag statisztikusok is mint meghívottak vehetnek részt 1) a statisztika szamos elméleti és gya-

Ottlik, Teleszky meghívottak ! inviiűs. —— XIV, Bécs (Vienne) (1013): Fellner, Mandello, Thin-ing, Vargha tagok membres, Buday, Hajdu, Halász, Kenéz, Kresser, Marton, Pikler,Signjar, Somogyi, Szabóky meghívottak invités. XV. Brüsszel (Bruxelles) (1923): Fellner, Thirring tagok membres, Buday, Szabóky meghívottak és Szabóky kíséretében Dobrovits int/ítás. ——— XVI. Róma (1925) : Fellner, Thin-ing tagok ——-— membres, Dobrovits, Ferenczi, Kovács Alajos, Thirríng Lajos, Tormay meghívottak inm'tűs.

Számszerint a magyarok részvétele a következő volt:

An point de vue du nombre, les Hongroís se rűnarín'ent ainsi:

Tagok Meghivcttak Össz.

.Vembres Ilinites Total

[. Róma (1887) .. .. .... .. .... .. :; 1 * 4

ll, Párizs (1889) .. " .. .. .. .. .. .. 1 m 1 III. Bécs (Vienne) (1891) .. .. .. .. :; ,, :;

IV. Csikágó (Chicago) (1893) .. .. ,

V. Bern (1895).. .. .. . "_ :; :;

VI. Szent—Pétervár (Saint--P(ters—

bonrg (1897). . .. .. t 1

VII. Krisztiánia (0le) (1899) ,. :; , :;

Vlll. Budapest (1901) .. .. .. .. .. 8 45 53

IX. Berlin (1003) ... .. .. 0 3 11

X. London (1905) .. .. .. .. ,. . ,. 1 S ti XI. Kopenhága (1907) ,. .. .. ,. .. .. 4 4 8

Xll. Párizs (1909) . .. .. ."; s 13

XIII. Hága (La Haye) (1911) .. .. .. l 4 %

XIV. Bécs (Vienne) (1913) .. ,. l 10 1—1

XV. Brüsszel fBrnxelles) (1923)

XVI. Róma (1925)

l,: ;.;:

IG

(4)

3. szám. 1927

de nombreum problemes théorigues et prati—

f/ues furent éclaircis et résolus. Théorie et méthodiologie, démooraphie statistigue sociale ,et économigue űguraient également aux prog—

rammes; les résolutions les ooeuse et les re—

com/rnandations réglerent de nombreum points titigeua: de la statistigiae Le réglement dlune tongue se'rie de (luestions de méthodiologie fit progresser non seulement la cause de la statisti—

, f/ue internationale, il fe'conda aussi l'aetioité sta—

tistigue des differents pays, en la dirigeant sur une méme voie. Ce résultat est d'autant plus grand gue l'lnstitut ne peut exercer dlinfluence directe sur les services des Etats, (le sorte guil ne peut assurer l'eűficaeité de ses propositions gue _ par son autorité scientifigue et par ses mem—

í bres, parmi lesguels il y a aussi de nombreux et distinaués statisticiens de profession. Uhargés

par l'Institut, (l'éminents savants firent aussi des recueils de données internationales; en mettant en lumiere la dioersité des méthodes, ils contribucrent arra: efforts tendant o l'uni- fication.

Lac-tivité de l'Institut devint encore plus eficace lorsrlue, en 1909, sur la proposition de van der B o r g 71, t (Allemagne), une commission : fut ere'ée pour discuter la (luestion d'un Office A international de statistigue Le projet elabore par la commission ayant été adopté par la session de 191), tenue (! lienne, des nocembre 1913. fut institne', a la Haye, 170fficje permanent de lilnstitut, gui a pour but principal de tenrlre eonstamment ir lynni- iication de toute activité statistirlue, de reeueil—

lir les données et les publications des (life- rents pays. de rédiger les publications inter- nationales et de prepare)", au point de i.,-ne scientiűoue et administrative, les sessions.

Les travaux des sessions paraissent dans les Bulletins contenant non seulement les procés-oerbaux' des séances, les propositions et les réselutionst mais aussi (les expose's sub- stantiels élaborés par les membres et — surtout les p'nemiers tomes —— de rio/tes reeneils de données internationales, ainsi oue des études présentant la situation statistigue des diffe-

rents pays Des matériaux extremement pré—

eieux): samoncelerent ainsi dans le Bulle- tin, dont 21 or os tomes, comprenant plusieurs lioraisons. parurent jusgue- az (le tome XYII rendant compte de la session de Rome est actuellement sous presse). La creation de l Of—

fice permanentadonné une nom-elle direction r: la rédaction des publications internationa—

les. Bíalgré gue la création de l"0]7iee ent presguc coí'neidé avec la déclaration de la guerre et (luc des obstacles dificilement sur-

korlati problémája nyert szakszerű megvila- gítást és megoldást. Elmélet és módszertan, demográfia, szociális és gazdasági statisztika egyaránt szerepelt az ülések programmjában és a hozott határozatok és javaslatok a sta- tisztika egész tárgykörének számos vitás pont-

ját rendSzabályozták. A módszertani kérdések

hosszú sorának tisztázása nemcsak a nemzet-

közi statisztika ügyét vitte előbbre, hanem megtermékenyítette, nemzetközileg egyező irányba terelte az egyes nemzetek statisztikai tevékenységét is. S ez annál nagyobb ered—

mény, mert közvetlen befolyást az államok hivatalos szerveire az intézmény nem gyako—

rolhat, ugyhogy csupán tudományos tekinté—

lyével, valamint tagjai által, akik közt min- denesetre a hivatásos statisztikusok előkelő gárdája nagyszámban foglal helyet, biztosít- hatja javaslatainak eredményességét. A tag—

gyűlés megbízásából kiváló tudósok önállóan is készítettek nemzetkozi adatgyüjteményeket és rávilágitva a módszerek sokféleségére, az egységesítő törekvéseket munkáikkal nagyban elősegítették.

Fokozottabban vált eredményessé az Inté- zet működése, amidőn évtizedek értékes mun- kásságának gyümölcseként 1909-ben van der Borght (Németország) javaslatára bizottság alakíttatott egy állandó nemzetközi statiszti- kai hivatal kérdésének megvitatására. A bi—

zottság kidolgozott tervezetét az 1913. évi bécsi szessziő magáévá tette és még 1913.

nozember havában bHaaában létesült az Inté- zet Allando lzizatala amelynek az ülésszakok tudományos és adminiszt'ativ központi előké- szitése mellett mindennemű statisztikai tény—- kedés egységesítésére való állandó törekvés, az egyes államok adatainak és közleményei- nek gyüjtése, s nemzetközi kiadványok szer- kesztése képezi főfeladatát.

Az ülésszakok munkálatai a Bulletin—ekben jelennek meg, amelyek nemcsak az ülések jegyzőkönyvét, az elhangzott javaslatokat és határozatokat hozzák nyilvánosságra, hanem a tagok által kidolgozott tartalmas elabora- tumokat és (főleg az első kötetekben) terjedel- mes nemzetközi adatgyüjteményeket, valamint az egyes országok statisztikai állapotát ismer- tető tanulmányokat is közöltek. Rendkívül ér- tékes anyag gyultigy össze ezekben a forrás—

művekben melyekből eddig 21 (több részből álló) hatalmas kötet jelent meg (a római ülésszak eredményeiről beszámoló XXII kö- tet most van sajtó alatt,) Új mederbe terelte az Állandó hivatal feláll ítása a nemzetközi kiadványok szerkesztésének munkálatait is.

A hivatal, bár létrejötte csaknem összeesett ::

(5)

3. szám.

' montables se fussent opposés a la possibilité de commencer les travaux, toutefois, dans ses se'ries de publications, entreprises en 1.916, [Office publia, déja, oles matériaux internationauoc éla- borés unilormément.

Dans les tomes de l * A nn u air e In t e r-

nation al, rédige's par Ill. le Secrétaire ge'-.

néral M ethorst, on publia jusaulici sur- tout, des travaux démographifjues sur l'état et le mouvemcnt de la population oles alifá-

rentes parties du monde (en 6 tomes); les trois

tomes suivants contiennent principalement des matériaux de statistiouc ]inanciere, economi- aue et du travail. Les deux A pert; us (lé- _ mographigues parus re'cemment présentent les données alapres-guerre. Le Bulletin JlI e n- ' suel du Bureau permanent offre aussi, principalement, des données de statistigue économir/ue (priv, intlices, résultats (le pro- duction, cbőmage), et clepuis ces derniers temps, (les chi/free (lémographif/ues.

En ce (lui concerne ses membres, (lui peuvent (?tre titulaires et bonoraires, l'Institut les complete au moyen (lyólections. Dlaprels les statute, le nombre des membres titulaires ne peut depasser 200; celui eles membres honoraires ne peut etre supe'rieur au (lixieme olu nombre statutairc eles membres titulaires.

Parmi les membres dont le nombre est complete, (le temps en temps, par les repré- sentants de la statistizlue administrative et scienti/ígue, on trouve les e'minents statisti—

ciens de prcsgue toutes les nations.

Au cours eles 42 ans c'coules l/epuis sa fondation (1885), l'lnstitut eu! au total 477 membres falusi y compris les mem- bres (léee'ole's ou ayant (le'missionne entre temps (il compte 185 membres actuellement.) D'apres unc statistiguo, (lressec sur la-base

du ,,mouvement (lcsniembres" publié en 1926,

et eompléte'e par le résultat des elections de septembre 1926 et dejanvier 1927,1) les 4 7 ? membres elus se re'partissaient ainsi, suivant les Etats:

*) Pour le re'sultat ele l'e'lection (le septembre 1926, voir Revue Hongroise (lc Stat., 1926, a" 10, p. 647—

648, et pour les elections de janvier 1927, Revue Hongroise de Statistigue,1927,nume'ro 187", p. 94—96.

Par suite de la mert de sir Keltie et de M. Luzzattt, le nombre oles membres (187) est descendu á 185. Ils sc re'- partisscnt ainsi: France, 29; Allemagnc,27'; Grande—

Bretagne, 24 ; Ame'riguc, 18; Italic, 73; Autricbe.11 : Hongrie, 7; Bclyigue, 7; Suisse, ?; ,Pag/s-Bas, b";

les utres Etats ont chacun ], f.), ;? ou 4 membres.

1927 háború kitörésével, s munkálatainak megkez- dése elé nehezen elhárítható akadályok tor- nyosultak, még 1916-ban inditott kiad 'anyso—

rozataiban mar eddig is nélkülözhetetlen és maradandó értékű, egységesen feldolgozott nemzetközi anyagot tett közzé. !

Az ,,Annuaire International" Methorst főtitkár által szerkesztett sorozatban eddig főleg demogratiai közlemények jelentek meg (6 kötet) az egyes vilagi'észek allo népességéről és népmozgalmaról, három további kötet pedig főleg pénzügyi, munkaügyi és gazdasagstatisz- tikai anyagot tartalmaz, Az újabban megjelent két demogratiai ,,Aperggua a háború utáni né—

pesedési adatokat hozza nyilvánosságra. Fő- ként gazdaságstatisztikai, anyagot (áradatokat, indexszámokat, termelési eredményeket, mnn—

kanélküliségi számokat) és újabban népmoz—

galmi adatokat is foglal össze az állandó hivatal havi Bulletin-je.

Tagjait tekintve, akik között rendes és tiszteletbeli tagokat különböztethetünk meg, zártkörű, a taglétszámot választás útján kiege- szítő testület aNemzetközi Statisztikai Intézet.

A rendes tagok száma alapszabalyszerűen, nem haladhatja meg a CZOO—at, a tiszteletbeli tagoké pedig az (alapszabályszerű) rendes tag- letszam egy tizedénél nem lehet nagyobb.

A statisztika adminisztrativ és tudományos művelőinek sorából időről-időre kiegészített tagletszamban csaknem minden nemzet sta- tisztikai életének jelesebb képviselői helyet foglaltak. _

Az Intézetnek 1885. óta az elhúnyt és lemon—

dott tagok beszámításával ezideig 42 éves fennállása alatt mindössze 477 megválasztott tagja volt (jelenlegi tagletszam 185). A leg- újabb tagnévsorból, amely az Intézet alapí—

tasa óta megvalasztott összes tagok nevet (,,tagmozgalom") is közli, összeállított és az 1926. szeptemberi, valamint 1927. januári választás eredménveivell) kiegészített statisz- tika szerint a 477 megválasztott tag álla- monkint a következőképen oszlott meg:

*) Az 1926. szeptemberi választás eredményeit 1, M. St. Sz. 1926, 10. sz. Béri—648. old., az 1927.

januári valasztas eredményeit pedig M. St. Sz. 1927_

1. sz. 94—96. old. A jelenlegi tagok száma az utóbbi helyen közölt adattal (187) szemben sir Keltie és Luzzatti halalaval 185-re szállott le. Ebből 29 francia, 27 német, 24 angol, 18 amerikai, 13 olasz

magyar, ? belga, 7 svajci, 6 német- többi államból származó tag-ok

w

11 osztrak, ; alföldi. mig a szám:] 1—4,

(6)

_as—z—

3). szám.

mi???§Renieí§ I'ÉÉÉÉÉÉ' § RBPÉÉSÉ

A l l a m ; tagok—Platina § § ÉN A 1 1 a m tagok száma § § 5

I' **** 3 V W"'*' "

§)th ' Membres §§§ Etats Membrcs §§§§

,, ,, W ag ,W . "Elf" __

h ' H - : 3 1 - . : !" 3

M _ ,, 173325 Itííífes , ÉS 0 §: 73223 292263 § ; .o ":

, , ;, , ,, §W mi

Argentina —— Argent'ine —— § 3 3 Lengyelorszag—Pologne § —— § 4 4

Ausztrália "— Australia —— 1 1 Magyarorsz. — Hongrie :! 17 19

Ausztria -— Autr'iehc 2 38 40 Mexikó Jl'emigue . . § —— 1 1

Belgium Belgigue. 3 12 15 Nagy-Britan— Gr.-Bretag. 9 52 61

Bolivia Bolivte —— 1 1 Németalföld —— Pays-Bos 2 18 15

Brazilia Bréstt 2 § 2 Németorsz Allemagne 14 55 69

Bulgária —— Bulgarte . l 4 Norvégia —— Norvege . 1 ) 6 7

Cseh-Szlov.—Tckéco-Slov. —— 2 2 Olaszország Italia . 'li, ' 35 46

Dánia Danemark. . § 7 '? Oloszorszag Russie . , 5 27 ) 32

EgyesÁll. ———Etats- Unis ; 5 28 33 Portugália —— Portugal ' — 1 § 1

Egyiptom —— Egypte. ; 2 2 Románia —— Roumanie . 1 4 § 5

]sztorszag Estonie . ' 1 1 Spanyolorsz. ——-- Espagne §] —— 2 § 2

Finnország —— Ftnlande _ 1 1 Svájc Suisse . . . , 1 10 11

Franciaország — France 18 őt; 69 Svédország Suede 1 , 8 9

Görögország Grece . § 2 2 Szerbia 1) Serbie ') ) 2 2

India (Brit-L) -— Inrlcs ' Tazmania w Tasmanie ,, —— § 1 1

Britannirlues . . . —— l 1 Törökország Turguie 3: 1 _ 1

Japan —— Japon . . . § l 3 Uruguay Uruguay ' § 1 § 1

Kanada ** Ca'lada - " , ; ' ** Összesen A Total l§ 70 § 407 ) 477

1) Sz. H. Sz. allam. —- Royaume S. O. S.

Jusgulici, ce sont l'Allemagne et la France gut donnorent le plus de membres (chacune 69), on elut au total 61 membres de Grande—

Bretagne Au point de vue du nombre des membres, ziennent ensuite lltalie (46), Lám—

riche (40), les Etats— Unis (33), la Russte (32) et la Hongrie, gut avec 1.9 mem- bres occupe la huttteme place

Le Bureau de Flnstz'tut International de Statistigue comprend un president, trots vice-préstdents, un secre'tat're général, gut est en merne temps dtrecteur de [Office perma- nent, et un trésorier. Le renouveltement (Zu Bureau se fait a la fin de chague session.

Ont e'té préstdents; MM. sir Bawson W.

Bau-son ( Frank—Bretagne), de 1885 a 18.992);

von Inama- Sternegg (Autricbe), de 1899 a

1908; Bodio (Italie), de 1909 a 1920. Le president actuel, M. Delatour (France) fut élu en 1923. Ont été vtce--préstdents. FIM.

Levasseur, de Foville et Detatour (France);

non NeumannWSpallart Meyer et Mataja (Aut—

riche); Lewis et von ]VIayrHllemagne); Wal- ker et Willcom (Etats- (nis); Tro'ínz'tsky (Rus- ste); Sauveur(Belgtgue). Les m'ceprésidents ae- tuets sont (deput's 1923). MM Willcooc, Mataja et Sauveur Leposte de secrétaire général, tres important au point de vue (le Z'admtnistra-

2) Elu president honomtre Zo !) septembre 7899,

déce'dé [e 90 novembre 1999. ' meghalt 1899, XI. 20.

Legtöbb tagot eddig Németország és Fran- ciaorszag adott, mindkét állam számszerint 69— et, Nagy britanniaból pedig 61 megvalasz-

tott tag származott. A tagok számát tekintve

e három vezető allam utan Olaszorszag (46), Ausztria (40) az Egyesült Államok (33) Orosz- orszag (32), s 19 taggal, sorrendben a nyol—

cadik helyen Magyarország következik.

A Nemzetközi Statisztikai Intézet tiszti—

Aara az elnökből, a harom alelnökből, a fó— ; titkárból, aki hivatalból igazgatója az Állandó— ;, hivatalnak is és a pénztárosból áll. A tiszt- ' újításokat az egyes ülésszakok végén eszközli a taggyűlés. Elnökök eddig sir Rawson W.

Rawson (Nagybiitannia) 1885—18992) von

lnama—Sternegg (Ausztria) 1899—1908, Bodio

(Olaszország) 1909—1920 és a jelenlegi el—

nök, Delatour (Franciaorszag) —— elnökké va- _ lasztatolt 1923—ban —— voltak. Alelno'ln tiszt- séget töltöttek be a francia Levasseur, de) __

Foville és Delatour, az osztrak von Neumann- ' "

Spallart, Meyer és Mataja a német Lexis és von Mayr, az amerikai Walker és Willeox, az orosz Tro'initsky és a belga Sauveur; ez-

időszerinti alelnökök ezek közül (1923 óta):

Willeox, Mataja és Sauveur. Az Intézet admiA nisztrálasa és vezetése szempontjából rend—

kívül fontos főtitkárt poziciót 1885—1905-ig

5) Tiszteletbeli elnökké választatott 1899. IX. 9,

(7)

.).u szam.

tion et de la direction de FInstitut, a été rempli par MM. Bodio (Italie), de 1885 a 19051) ; Crai- gie(Grande-Bretagne), de 1905 a 1907; Verrijn—

Stuart (Pays-Bas), de 1907 a 1911. Depuis 1911 le secrétaire général est M. Methorst (Pays-Bas) ; il est en méme temps le premier directeur de l'Office permanent, cre'é a la fin de 1913. Depuis 1885, le trésorier a toujours éte' Anglais: M. Martin, de 1885 a 1897; M. Bateman, de 1897 a 1909; M.

Craigie, de 1909 a 1913; sir Rew, depuis 1913. Le domicile du Secrétaire général est le siege de lllnstitut et de l'Office permanent (actuellement L a Ha y e).

LlInstitut nomme des rapporteurs et constitue des o o m mi s s i 0 n si), pour préparer les guestions a de'battre, les propositions, les publications spéciales de statistigue interna- tionale ; c'est dans les commissions (lue s*ac- eomplit, peut-étre, la partie la plus précieuse du travail scientifigue de l'Institut. En de—

Iiors des commissions instituées au sein de lllnstitut, la Commission rl'Etude, com- prenant pour la plupart des membres rle lllnstitut, eut, ces derniers temps, un róle bien important, pour étayer scienti/iguement les tra—

vaux de statistiaue économigue de la Société des Nations. Les études élaborées par elle eurent un röle dominant ame demo sessions d'aprés—guerre. et surtout, a celle Bruxellesű') Parmi les membres fondateurs, il y avail trois Hongrois ; le nombre de ceux-ci slaccrut de 2 dés les elections de llAssemblée constituan te, en sortegu'au début déja, l'Institut avait cing membres hongrois. Depuis, ce nombre tan től aug—

mentait, tantőt diminuait; en général, il oscillait entre ó'et 8, ne descendant jamais au-dessousde 5; en 1905, il aatteint le maximum (10).

Pendant llinterruption gue la guerre a causée pour les elections de membres, ce nombre redeseendit a 5; re'cemment, il s*e'leva de nouveau a 7.

') De 1905 a 1909. il a été secrétaire général honoraire.

2) Les commissions actuellement emistanles s'oc—

cupent des guestions suivante's : Statistigue des gran- des oilles (rapporteur M. Gustave Thirring, Hongrois).

—— Statistigue des accidents du travail-Statistigue des salaires re'els. __ Statistigue des salaires, comme éléments du coút de production. —— Enseignement de la statistigue a l* Université. —— Enregistrement des de'eés et des naissances dans les districts a population éparse. —— Etude de la réforme et de l'uniformisation des méthodes de la statistigue de l'émigration et de l'immigration. —— Tránsport a liintérieur troutes, chemins de fer, eaua', air).

3) A la session du Caire, la Commission d'EtuA des présentera des rapports sur les statistioues de la production et des stocks et une Commission mioctc s'y occupcra des problemes de la statistigue sanitairc.

—283— l927

Bodio (Olaszország) 1), 1905—1907-ig Craigie (Nagy-Britannia), 1907—1911-ig Verrijn—Stnart (Németalföld), 1911 óta pedig a jelenlegi fő- titkár, Methorst (Németalföld) töltötték be, utóbbi, az 1913. év végétől kezdve funkcio—

náló Allando hivatalnak is első s eddig egyet—

len igazgatója. A pénztárosi munkakört 1885.

óta állandóan angol honpolgár látta el és

pedig 1885—1897—ig Martin, 1897—1909-ig

Bateman, 1909—1913-ig Craigie, 1913. óta pedig sir Rew. — A főtitkár lakóhelye szék—

helye az Intézetnek és az Állandó hivatalnak is (jelenleg Hága).

A tárgyalandó kérdések, javaslatok, hatá,—

rozmányok előkészítésére, speciális nemzet—

közi kiadványok szerkesztésére előadókat ren- del ki, bizottságokat?) alkot aNemzetközi Statisz—

tikai Intézet. E bizottságokban zajlik le az intézmény tudományos munkásságának talán legértékesebb része. Az Intézet kebelében alakitott bizottságok mellett újabban rendkí- vül fontos szerephez jutott a Népszövetség programmjába felvett gazdaság statisztikai mun—

kálatok tudományos megalapozására, túlnyo- mór-észben a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagjaiból alakított Tanulmányi bizottság, mely- nek elaboratnmai a háború utáni két ülés—

szakon (főleg Brüsszelben) domináló szerep—

hez jntottaka). ,

Fentebb már megemlékeztünk arról, hogy az alapítótagok között három magyar szere—

pelt; ez a szám már az alaknlógyúlési válasz- tásokon kettővel gyarapodott, úgyhogy a Nem—

zetközi Statisztikai Intézet működésének meg-

indulásakor öt magyar tagot számlált. Evek során hol emelkedett, hol esett (túlnyomó—

részt 6—8 között ingadozott) a működő ma-

gyarországi tagok száma, 5 alá azonban egy- szer sem szállott le, s maximumát 1905. fo- lyamán tízzel érte el. A tagvalasztások hábo- rús és háborúvégi szünetelésének szakaszá—

ban a létszám ismét ötre szállott le, legutóbb azonban újból hétre emelkedett.

') 1905——1909-ig tiszteletbeli főtitkár volt.

2) A most fennálló bizottságok a következő kér- désekkel foglalkoznak: Nagyvárosok statisztikája (előadója Thirring Gusztáv). —— Munkabalesetek sta—

tisztikája. —— A tényleges bérek statisztikája. —— A béreknek, mint a termelési költségek elemeinek sta- tisztikája. —— A statisztika egyetemi oktatása. A halálesetek és születések feljegyzése ritkánlakott te- rületeken. —— A ki- és bevándorlási statisztika mód- szereinek megreformálása és egységesítése. —— Bel—

földi (úton, vasúton, vízen és levegöben való) szállí- tások statisztikája.

3) A Tanulmányi bizottság a kairói ülésszakon a termelés statisztikájáról és a készletstatisztiká- ról fog jelentést előterjeszteni, mig egy Vegyes bi—

zottság az egészségügyi statisztika problémaival fog

foglalkozni.

20

(8)

3. szám. , 284 1927

Voici par ordre d'élection, la liste (les 19 membres hongrois élus (lepuis la creation de l Institut.

Magyarországnak eddig megválasztott 19 kéoviselőjét a taggaválasztás időrendjében név—

szerint alább soroljuk fel:

._ . 7 A '"egvmamás idő"v § Az ülésszakokon ) való részvétel §§, Me "e rvze's. A 6 V A 0 m pontja ,;',,§;§,'f§del"d* § Partieipalion aux sessions') §§ Obálrliyations

:: li ,, V __ü , _ "li

Tiszteletbeli tagosz §'

anbres honoraires : . § §,

Kautz Gyula . . . . . . § 1885. VI. 24. VIII. . . . . . . . . . ,, -I- 1901). III. 27.

Br. Lány Lajos . 1885. VI, 24 2) VIII, X, XI. . . . . . . í§ § 1918. III, 28.

Rendes tagok:

Membres tilulaires: _

Hunfalvy János 1885. VI 24. AK) Ai?) . . . , . . . . ; ';4 1888. XII. G.

Keleti Károly . 1885. VI. 24. A*) Aiü), I, III. . . . . . . Jr 1892. X'. 30.

Kó'ro'sy József, , 1885. VI. 24. Aa) Aü'.) [, II, III, VI, VII,

VIII, IX. . . . . . § 'i' 19Ub' VI 23

Földes Béla. . 1886. XI. 13. III, VIII, X XI XII . . . §;

Meltzl Oszkár 1886. XI. 13. I, VIII, IX . . . . . . , 1905. XII. 1.

Jekel/"alussg/ Józset 1897. I. 26. I, V, VII.. . . . ; %" 1901. II. 12.

'Zorioic Milan . 1897. IX. 2_. V, VII, VIII, IX, XII . . "% Itll2. X 30.

Vargha Gyula . 1901. lX. 30. VIII, IX, X XII, XIII XlX'. ——

'Mandello Gyula 1901. X. 3. V, VIII, IX, X,XI,XII, XIII,

XIV. . . . . . . . ? 1919. VII. 24.

Ráth Zoltán 1902. VI. 5. VIII.. . . . . . . 1- 1902. VIII. 2.

Thirring Gusztáv. 1903. IX 25. , X'III IX, XI, XII, XIII, XIX'.

XV XXI . . . . . ; ——

Vizaknai Antal 1905. II. 9 § VIII. . . ' § 19114 XI. 29.

' Fellner—Frigyes 1909. VII. 6 I VIII, IX X, XII, XIII XIX, '

_ § XV, XVI . . . . -

Teleszky János , . . 1913. IX. 10 § XIII.. , . , . . . , '

Buday László . . , . . . § 1924. IX. 17 XIII, XIX, XV. . . . . . 1— 1923 III. ? zabóky Alajos . A , . . I 1925. I. 30. I_ XIX, XV . . . . . . ——

Kovács Alajos . . . 1927. I. 17. §§ XVI. . . _

* I 5,

1) Mint tag,vagy mint meghivott. " Comme membre on invite.

:) Tiszteletbeli taggá választatott 1911. V 30. —- Ela membre honoraire le 30 mai 1911.

A :: alapítótag. —— A : Membre fondateur.

z Assemblée constituante.

2) Aii : alakulóülés. Aü.

Le s membres hongrois prenaient, comme rapporteurs et membres de commissions, ainsi gne par leurs observations et par leurs études publie'es au Bulletin, une part active aux travaux ele l'Institut. On n'a gu'a énu- mérer, sommairement, leurs ouvrages et eom—

munications, pour montrer et le rölc joué par la science statistigue hongroise, et la diversité (tes sujets traités aux séances de lllnstitut.

Le baron Louis L any sloccupa (les prob- lemes de la statistiz/ue internationale (le l'agrieulture et (la commerce exte'rieur, ainsi gue de la guestion (le lavenir de la statis- tigue; president (Zu comité (] organisation de la session de Budapest il contribua largement il léclatant succes de ce eongrés. Charles Keleti acguit (les me'rites généralement re- eonnus par son ouurage traitant la statistigue de l'alimentation en Hongrie; en outre, ilpri—t une eminent part dans la commission Chan/ée (le rédiger la bibliographie statistigue. (,)na de

A magyar tagok az Intézet munkásságában mint előadók, bizottsági tagok is tevékeny részt vettek, ezenkívül hozzászólásaikkal, valamint a Bulletinekben közzétett tanulmanyaikkal is számos elismerést vívtak ki a magyar tudo- mánynak. A magyar részről produkalt munkák, előadások alábbi kivonatos felsorolása utal egy- részt a magyar statisztikai tudomány szere- pere, másrészt a Nemzetközi Statisztikai ln- tézet ülésein tárgyalt témakörök sokt'élesegére.

Láng Lajos baró a nemzetköz mező—

gazdasági és külforgalmi statisztika problé—

máival, s a statisztika jövő fejlődésének kér—

désével foglalkozott és mint a budapesti ülés szervező bizottságának elnöke a kongresszus fenyes sikeréhez nagyban hozzájárult; Keleti Károly Magyarorszag élelmezési statisztikájá- ról szóló munkáiával szerzett általános elis—

merést, ezenkívül a statisztikai bibliográfia szerkesztésére kiküldött bizottságban is elő- kelő részt vett. Különösen sok munka fűző-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

sével párhuzamosan növekszik az ambiciózus nemzeti és nemzetközi programok száma, amelyeknek célja a nemzeti és nemzetközi statisztikai ügynökségek és szervezetek

hogy az Intézet a jövőben még hangsúlyozottabban fog foglalkozni a hivatalos statisztika elméleti és gyakorlati igényeivel és segíteni igyekszik az állami és a

A Nemzetközi Területi és Városi Statisztikai Társaság (international Association for Regi- onal and Urban Statisticians —— lARUS), mely a Nemzetközi Statisztikai intézet

Walczak, T.: A statisztikai információ problémái a Nemzetközi Statisztikai Intézet

böző problémáival foglalkoztak. Walczaknak, a lengyel Statisztikai Főhivatal elnökhelyettese. Rao, az ottawai Carleton University professzora bankjainak működéséről

Sokan nem is tudják ma már, hogy [Földes Béla is— mint a statiszti'kz'mak annyi más jelese ___ a statisztikai hivatalok egyikében kezdte meg pályáját, ](örösy József

Az értekezletet Pikler György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke nyitotta meg, majd Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal Ipar- statisztikai főosztályának

A külföldi hivatalos statisztikai anyag gazdagságát mutatja, hogy például a nemzetközi kiadványok a Nemzetközi Statisztikai Intézet megalakulásától, a Népszövetség, az