Az egykori Jugoszlávia népességi és gazdasági adatai

11. szám

Magyar Gazdák Szemléje (39. évf. 6.

sz., Budapest 1934, m.). ——- Rónai A.: A jugoszláv agrárreform eredményei.

Magyar Kisebbség (6. évf. 5. sz., Lugas 1927, m.). —— Gái J.: Politikai pártok az S. H. S.

államban és a nemzeti kisebbségek. — (7. évi. 23.

sz.). —— A jugoszláviai iskolatörvény és a magyar kisebbség. —- (9. évf. 23. sz.). —— Prakopy I.: A jugo—

szláviai nemzeti kisebbség helyzete hivatalos meg- világításban és a valóságban. — (12. évi. 1. sz. ). -—

Magyar tanítóhiány a Vajdaságban. —— ( 1—8 sz. ). ——

Prokopy I.: _A jugoszláv agrárreform. ———— (10. sz). ——

Rudas K. B.: A jugoszláviai új községi törvény és a kisebbségek. —-—— (13. évf. 21. sz.). -— A jugoszláviai magyar sajtó 1934-ben. —— (14. éuf. 12. sz.). ——

Jakabffy E.: A jugoszláviai választások. —— (15. évf.

2. sz.). —- Újabb adatok a jugoszláviai magyarok helyzetképéhez. —— (18. évf. 1. sz.). —— Prokopy I.:

A jugoszláviai nemzeti kisebbségek iskolaügyi hely- zete a statisztika tükrében. —— (3—4. sz.). —— PrakOpy J.: A jugoszláviai képviselőválasztások. —— (19. évf.

6. sz.). -— Adatok a Dunabánság népesedési helyze- téhez. —— (11—12. sz.). —— Magyar kisebbségi nyilat—

kozatok a Vajdaság kettéosztása ellen. —— (20. évi.

9. sz.). — Cseresnyés l.: A jugoszláviai ,,na's narod"

és a népkisebbségek lélekszáma. —— (10. sz.). ——

Magyar irodalom és művelődés Jugoszláviában. ——

A feloszlott Jugoszlávia iskolái. —— (11. sz.). —— Cse—

resnyés I.: A hunyevácok és sokácok.

Magyar Külpolitika (3. évi 12. sz., Budapest 1922, m..) —— A Délszláv állam statisztikája országrészenkint. —J(4. évi. 86. sz..) —— Jugoszlávia népességi statisztikája. —(20. évi. 1. sz.). ——-— Prokopy I.: A jugoszláviai nemzeti kisebbségek iskolaügyi helyzete.

Magyar Művelődés (6—8. sz, Budapest 1922, m). —— Benisch A.: A magyar iskolák sorsa az 8 H. S. állam területén.

Magyar Statisztikai Szemle (4. évf.

7. sz., Budapest 1926, m..) —— Kovács A: A Szerb- Horvát— Szlovén állam népszámlálásának nemzetiségi adatai. —— (8 évf. 4 sz..) —— Kovács A.: Jugoszlávia

új közigazgatási beosztása.

Magyar Szemle (16. köt. 4. sz., Budapest 1932, m..) —— Prokopy I.: A jugoszláviai nemzeti kisebbségek helyzete. —— (25 köt. 4. sz ). —— Fekete köt.

3 sz. ). —— Prakopyol .. Jugoszlávia új választások

küszöbén —— (4. sz..) —— Fekete L: Magyar kisebb- ség Jugoszláviában. —— (')'8. köt. I sz. ). —— Török L.:

_.§29 ._.

1941

Bácskai magyar gondok.

Prokoyp I.:

jogcímei.

Mezőgazdasági Közlöny (4. évi 6—7.

sz., Budapest 1931, m..) —— Németh I.: Jugoszlávia birtokreformja és mezőgazdasága.

National Minorities (3. köt. 1. sz., Lon—

don 1939, aug.). —— Bailey A.: A jugoszláviai kisebb—

ségek gazdasági elnyomatása. —— Prokopy I.: Talló—

zás a jugoszláv statisztikák sorai között.

Notiziario demografico (12. évf. 4.

sz., Roma 1939, al.). —— Termékenység Jugoszláviá- ban vallás szerinti megoszlásban.

Revue Internationale dlAgrícul—

ture (25 évf. 3 sz., Roma 1934, fr.) —— Franges O.: Az agrárreform Jugoszláviában. —— (4. sz .) — Franges 0..- Az agrárreform Jugoszláviában. —- (7. sz.) —— Franges O.: Az agrárreform Jugoszlá- viában.

Statistik der Karpathenlander (1.

évf. 4. sz., Budapest 1941, ném.). w A jelenlegi Jugoszlávia területének kialakulása és népességének fejlődése. —— (7. sz.). —— A Délvidékkel hazatért pénzintézetek száma. —— (29. sz.). —— Hogyan lett egy évszázad alatt a szerb hűbéres fejedelemségből Jugo- szlávia. —— (55. sz.). —— A Bácska néprajza a magyar

népi erő szempontjából.

Südost Economist (3. évf. 9. sz., Buda—

pest 1941, ném.). —— Délmagyarországi területrészek visszacsatolása.

V a r o s o k L a p j a (35. évi. 23. sz., Budapest 1940, m.). ——— Kertész J.: Szabadka a trianoni határ—

vonalon. —— (36. évi. 9. sz.). —— Szabadka, Újvidék, Zombor és Zenta. —— Csizmadia A: Újvidék. —— A

volt Jugoszlávia városai. —— (15. sz.). —- Karay K.' Újvidékb fejlődése és jövője. —— Gusáth Gy.. Aydél- vidéki magyarságnak állami, vármegyei és városi, illetve községi állásokba való elhelyezkedése.

Világgazdasági Szemle (8. évf. 5. sz., Budapest 1941, m.). —— A Jugoszláviából visszatért értékek. —— (6. sz.). —— A Délvidék szénellátása.

Vol]: und Reich (11. évi. 7; sz,, Berlin 1935, ném.). —— Riedl F.: A Délszláv birodalom kul—

turális és vallási problémái.

Wirtschaftsdienst (26. én]. 25—26. sz., Hamburg 1941, ném.). —- Magyarország újonnan szerzett déli területei.

Wil tschaft und Statistík (6. évf. 9.

sz., Berlin 1926 ném.). — Az Sz. H. Sz. állam népes—

sége.

—— (40. köt. 6. sz.). ——

A jugoszláv irredenta magyarellenes

Az egykori Jugoszlávia népességi és gazdasági adatai.

Danaées démograpkíaues et économigues sur l'ancienne Yougoslavie.

Jugoszlávia területe a következő országokból és országrészekből állt:

Szerbia . . . 48.589, km2

A Törőkbirodalomto'l elcsatolt terület

(1918 ban). . 43.571 ,

Magyarországtólelcsatolt terulet Bácska, Bánát, Muraköz, Vendvidék, baranyai

háromszög) _ . . . 20.799 ,,

Haraát-Szlavónorszáaok. . . 42.541 ,, Ausztriától elcsatolt terület (Szlovénia, ( Dalmácia, Krk-sziget, Kastav) . 28.508 ,, Bosznia-Hercegovina . . . 51.199

Montenegró . . . . 9.668 km!

Bulgáriatól elcsatolt terület (Caribrod—

és Strumniea- vidék) . 1M;___'__:.___'_;'—,,2'667 ,, Jugoszlávia . . . 247.542 km'

A jugoszláviai népesség anyanyelvi megoszlásá—

ban a szerbek aránya nem volt egészen 4870, Az anyanyelvi megoszlás az 1921. és 1931. évi nép—

számlálás, valamint az 1940. évre a tényleges sza—.

porodás alapján készített becslés szerint a követ- kező volt:

11. szám — 830 —-— 1941

' i o 3 5 1

Anya—nyelv ; lgjl'" 1931 1940)

absz. szám ; 0/0 absz. szám ( 0/0 absz. szám ! 0/0

I ?

Albán 441740 37 759282 _l 5'5 815000 5'2 '

Bolgár '. 6.173 ! 0-0 8.000 0—0

Horvát . 3,239.262 2333 3,460.000 22'1

Macedón . . 478640 3'4 550000 35

Magyar . 472409 3'9 465800 3'3 544000 34

Német öli-3.472 4'3 * 495509 3'6 ' 571000 36

Olasz . 12.825 D'] . . . § . a

Román 229398 I'!) 134 514 I'!) 152 000 : 1'0 "

Szerb . . . . . . . . 6,646.529 47 ? 7,490.000 477

Szerb és horvát . 8,946.884 74'4 . . . .

Szlovén . 1,024.761 8'5 1,22l.996 NS 1,410.000 8'9

Török—tatár . A . 165062 i I'] 192 000 1'2

Zsidó (jiddis) . . 44.998 § 03 48.000 03 *

Egyéb szláv. . . , . 174466 1'7 . i . i . .

Egyéb . . . . . . . . . . . . .; 201368 1"? § 276275 . 2'0 ; 463000 3'1

Osszesen. . .; 12,017.323 ! 100-0 ? 18,934.088 ; zoo-u ; 15,703.000 ; 100'0

1) Becslés.

Jugoszláviában az 1921. évi népszámlálás alkal—

mával a szerb és horvát anyanyelvűeket közösen

mutatták ki; a szerb anyanyelvűek száma az össz-

lakosságának mintegy 48'5%-át tette. Az ,,egyéb szláv" elnevezés alatt nagyrészben macedónokat kell érteni. Az egyéb rovatba főleg olaszokat és cigányokat vettek fel.

A szerbek, horvátok és szlovének egy része Jugoszlávia határain kívül élt. 1940 körül a dél- szlávok becslésszerű világlétszáma a következő képet mutatta:

Ors z ágok Abszfgfgrfz'ám o/o F

Jugoszlávia . 12.360 91'9

Olaszország. . . .! 422 31

EgyesültÁllamok . , . . . ,; 208 1-5 Némethírodalom . . . . . . ." 96 07

Magyarország . . . , . 63 05

Albánia . . . , . . . 55 04

Románia . . . , . . E 48 04

Kanada. . . . . . . . . . .: 17 01

Egyéb országok . 185 1'4

Összesen. . 13.454 1000

?

Jugoszláviában görög keleti volt az államval- lás. Az 1931. évi népszámlálásnak a népesség fele- kezeti megoszlásáról közölt adatai szerint 6,785.501 (48779) volt görög keleti, 5,217.847 (37'4%) római katolikus, 1,561.166 (11'2%) mohamedán, 175279

(1'370) evangélikus, 55.890 (0'4%) református, 44.671 (0'3%) görög és örmény katolikus, 68.405

(0'5%) izraelita és 25.279 (0'2%) egyéb vallású.

A kereső népesség foglalkozások szerint 1921- ben így oszlott meg: őstermelés 75'9%, ipar 9'8%, kereskedelem 3'2%, közszolgálat és szabad foglal—

kozások 3'5%, közlekedés

számosok és házi cselédek 1'4%, nyugdíjasok és tőkepénzesek 2'3%, egyéb 1'4%.

Jugoszlávia erősen őstermelő jellegű ország volt. A birtoktípusok közül az 1 hektáron aluli törpebirtokok és az 1—5 hektár kiterjedésű kisbirto—

kok voltak legnagyobb számmal képviselve. Föld- birtokpolitikai szempontból különösen a Dunai-bán—

ságban volt szomorú a helyzet, ahol átlagosan 158 földmíves-család élt 100 hektár szántóföld hozamá- ból?)

Mívelési ágak szerint a jugoszláv királyság földterülete 1939—ben a következő megoszlást

mutatta:

! ;

Mivelési ag f Henin f %

s, ,. s, _ Lm-

Szántóföld , ] 7,Gl3.718 ? 34—1

Kert és szőlő . ! 671032 3-0

Rét és legelő . : 6,161.234 ! 276

Erdő . . . . . . . , . . . .l 73797765 348

Egyéb és nem mívelt terület . ! 120897 ) 0'5

]

x (A

1 !

A gazdálkodás belterjessé tétele Jugoszlávia egyik legégetőbb problémája volt. A jugoszláv mezőgazdaság irányítói azon fáradoztak, hogy meg—

felelő módszert találjanak a talaj termőképességé- nek fokozására, mert az általában gyengébb minő—

ségii középeurópai talajok hektáronkénti/termés—

átlaga kb. háromszorosa az egykori jugoszláviai vetésterületekének. Egy másik megoldatlan kérdés az volt, hogy míg egyedül a horvát bánság terüle—

tén mintegy félmillió törpebirtokos nem tudott meg- élni földjének hozamából, addig ugyanott évente kereken 0'4 millió hektár szántóföld maradt ugaron.

x) V. ö. Dr. Josef Márz: Jugoslawien. Berlin,

Szlovákiába, 6'4%-a Olaszországba, 5'0%-a az Ame-

ll; szám —— 831 —— 1941

Ezen a területen a termelés fokozható volna ha az l '

V , lNagykeres- — .

eddigi külterjes legelőgazdálkodásról áttérnének Hm geágmi Meiíg'eegém éiÉÉÉÉÉés

( ! X

istállóbani etetésre és a legelők egy részét szántó— ? l , ,,_f_,____ ______________________ _

földi termelésre állítanák át. L , í? 293190

,, , . _. _ . _ . ', ] *

A megszunt Jugoszlavxa dS_Vállyl kincsekben Január _ _ _ _ _ _ 93 _ 80 88 gazdag volt. 1940. évx bányaszatz termelésében ku- Február _ _ _ _ _ _ 94 § 85 % lönösen a széntermelés emelkedése volt számottevő. Máreius . . . , . 98 3 87 95 A szénkitermelés fokozottabb ütemét a német- Égl'lhs - — ' - - - 103 83 ' 98 országi, cseh-morva protektorátusi és nagybritan— Júdiluss' ' ' ' ' ' 185 f 3; ig?) niai szénszállítás csökkenése, ill. elmaradása idézte Július . _ _ _ _ 108 : 94 ; 102

elö. Jugoszlávia bánya- és kohótermelése az 1940, sAllg'usztlÉS . . . . . 120 ! 93 — 102

_, _ ,, .. . b í ! k ": zeptem er . . . . 129 98 110

e' 9150 Ot hónamá an gy " " Október . . . . . . , 131 100 ; 114

_,W,MɧW November . A . . .! . 101 ** 117

Bányászati vagy kohászati ;_1939 I 1940 _ ' l

termékek januar-május

"W" ezeF—to—m'iE—"W __ __ __

"f"—mm— Kulonosen az élelmiszerek ára emelkedett az Kőszén és barnaszén 2400 ! 2.981 év utolsó hónapjaiban, ami elsősorban az 1940. évi Rézérc. _ _ _ _ _ _ _ 430 _ 366 gyenge búzaterméssel magyarázható (19'6 mill. (;).

Ólom- és horganyérc __ _ _ _ 360 363 Jugoszlávia külkereskedelmi forgalma aktiv Vasérc. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 265 218 volt. Az 1938. évi beliozatalból Németország 39'4%- _Bauxit. _ _ _ _ _ _ ? 139 73 kal,_az_egykori Cseh—Szlovákia 10'6%—kal, Olasz—

Acél. _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 28 31 orszag 89%-kal, Nagy—Britannia 8'6%—kal, az Egye-—

Réz 194 _ 188 sult Államok 6'0%—kal és Magyarország 3'8%-kal

Ól ' ' L 3'4 : __" részesedett, míg a kivitel 42'0%-a Németországba,

Om § ' "4 9'6%-a Nagy-l'lrilanniába, 7'8%—a az egykori Cseh-

Horgaiiy . 1 2.1 2.6

1940 utolsó hónapjaiban a bányakincsek kiter—

melése még fokozódott a vasérc kivételével, mert a prijedori (Bosznia) állami vasbányakban hosszas munkaviszály volt.

Az alkotóelemeire bomlott Jugoszlávia ipara földrajzilag egyenlőtlenül fejlődött. A legtöbb ipar- telep az ország északnyugati részén volt. A déli és délkeleti országrészek inkább megőrizték őstermelő jellegüket, míg a most megszűnt államalakulat középső részén (Boszniában) volt a legtöbb bánya és kohó. A mezőgazdasági ipar az északi és észak—

'keleti részeken, a Magyarországtól elcsatolt terüle—

teken volt a legfejlettebb. Jugoszlávia textilipara számottevő volt. 1938-ban 3.054 iparvállalat intikö' dött az országban? melyekben mintegy 400000 em—

ber talált alkalmazást. Az iparvállalatok közül 884 volt a mezőgazdasági és élelmezési ipar, 403 a l'a—

ipar, 104 a bányászati ipar, 170 a vegyészeti ipar, 399 a textilipar és 369 az építőipar köréből.

Jugoszlávia vasútvonalainak hossza 1038—ban ,10.608 km volt. Egy km2-re 0'0428 vasútvonalliossz esett. A jugoszláv vasutak 2.409 mozdonnyal, 5.108

személy- és 56.494 teherkocsival rendelkeztek.

A nyersanyagok drágulása Jugoszláviában is az árak emelkedésére vezetett. A nagykereskedelmi ár- lindex és a megélhetési index az elmúlt évben így lalakult:

rikai Egyesült Államokba és 4'2%—a Magyarországra irányult. Legfontosabb behozatali áruk voltak: pa- mut, vas és vasáruk, gépek és készülékek, gyapjú, szállítási Jugoszlávia kivitelében főleg

épületfa, tengeri, nyersréz, élő sertés, friss hús és

búza szerepeltek.

eszközök.

Az 1940. évben a jugoszláv külkereskedelem a háború által előidézett politikai és gazdasági válto- zások hatása alatt állt. Jugoszlávia még 1939-ben a devizakorlátozások nélküli országokba w elsősor- ban Nagy—Britanniába, Franciaországba, Belgiumba és Németalföldre —— 2.017 millió dínár értékű árut szállított, mig az ezekből az országokból származó behozatala 1.172 millió dínár értékű volt, úgyhogy csupán ezekkel az országokkal folytatott árucseróje 845 millió dínár aktívát mutatott. 1940 első hónap- jaiban a nyugateurópai országok közti külforgalom- ban zavarok álltak be. A tengerentúli országokkal Július- is erősen csökkent a külkereskedelem.

augusztusban Jugoszlávia gazdasági kapcsolatai Franciaországgal, Németalfölddel, Argentinával, Brit- lndiával és Francia—Marokkóval teljesen megszün- tek. Az előző év ugyanezen hónapjaihoz viszonyítva a kivitel Nagy-Britanniába 617 millió dinárról 16'8 millió dinárra és az Egyesült Államokba 9 millióról 1'3 millióra esett. Jugoszlávia 1940 szeptemberétől kezdve külkereskedelmi kapcsolatokat főleg—a közép-

53

911, szám 4832——

Az egykori Jugoszlávia gazdasági jelzőtáblák.

Tableau économigue de l'anciennc Yougoslavie.

1941

Megnevezés —— Spécification Egység — Unítés 1987 1938 1939

Terület — Territoite . km! 247542

Népesség -— Population . 33330???35552? 15.490 15.630 15.703 *

(m millíers) '

Egy hu'-re eső lélekszám —— Nombre dhabitcmts

par [cm2 . . . ,, 6229 626 63'4

Népmozgalom — Mauvement de la population

Házasségkötés — Mariages . . %., 7-7 .

Élvesziiletés — En/ants más vivants ,, 27'9 26'7

Halálozás —— Déces . . . 15'9 15'6

Term. szaporodás — Accroz'ssement natural. ,, 120 111

Mezőgazdaság —— Agriculture

a) Vetésterület —— Superhcíes ensemencées

Búza — Ftoment 1000 ha 2.195 2.156 2260

Rozs —— Seigle ,, 264 259 263

Árpa —— Otge . . 429 425 423 *

Zab ——- Avoine _ 360 371 370

Tengeri —— Mais . . ,, 2.786 2.842 2.661

Burgonya —— Pommes de ten-e . ., 266 270 270

Cukorrépa —— Bettemves () sucre " . . .

b) Termelés —— Récoltes

Búza —— Froment 1000 (1 23.470 30.299 28. 756

Rozs —— Seigle ., 2.094 2.271 2.435

Árpa —- Otge ,, 3.831 4.213 4.242

Zab — Avoine . ,, 2.955 3.265 3483

Tengeri —— Mais _, 53.859 47.559 40.456

Burgonya —— Pommes de terre .. 16.202 17.106 13.834

Cukorrépa -—- Betteraves () sucre ,, 4.041 5.574 7.506

Vöröshagyma —— Oignons . . ,, 827 763 804

Zöldpaprika —— Piments ver-ts . ,, 235 296 240

Paradicsom — Tomates ,, 471 501 506

Kender —— Chanvre ,, 499 554 535

Len -—— Lin . . . ,, 111 129 120

Napraforgómag —— Graines de toumesol . ,, 171 288 273

Dohány —— Tabac . , 208 147 154

Alma —— Pommes , 1.092 1.175 2 731

Szilva — Pmncs . ,, 2.145 3.027 12.281

Dinnye —- Melona . ,, 1.654 1.778 1730

Állatállomány — Bétail

Ló —— Espéce chevaline . 1000 át:—1000 tétes 1.249 1.264 1.273

Szamár —— Espéce asz'ne , ,, 124 123 , 123

Öszvér — Espéce mulass-iére . ,, 19 19 19

Szarvasmarha —— Espece bovine . ., 4169 4267 4.225

Bivaly —— Espéce bufaline . ,, 36 88 38

Juh — Espéce ovíne . ,, 9.909 10.137 10.154

Kecske —- Espéce caprine . ,, 1.901 1.890 1.866

Sertés —-— Espéce porcine ,, 23.180 3.451 3.503

Ipari és bányismtl termelés Production industrielle et mim'ére

Gyapjú —— Laine . . 1000 g 149 152 153

Nyersselyem —- Soie grége. t 43 88 55

Cement —— Címem. . 1000 t 619 712 663

Bamaszén — Ligm'te . ,, 4.574 5.287 5.622

Kőszén -—— Houille . ,, 428 450 446

Pirit —— Pyrites . . . , 134 150 127

Vasérc —— Miner-ai de fer . ,, 310 300 330

Rézérc —— Minerai de cuivre .

11. Szám —-— 833 — 1941

Megnevezés —— Spéci/kation Egység _ Um'tés 1987 1938 1939

Ólomérc —— Minetai de plomb 1000 t 71 78 69

Horganyérc —— Mínerai de zinc . ,, 49 42 .

Bauxit —— Bauxíte . . . . . ,, 354 406 314

Krómérc 4— Mineraí de chrome . ,, 28 28 21

Antimonérc —— Minemi d'cmtimoine 1: 1.980 3.670 4.500

Ezüst ——-— Argent ,, 70 79 71

Arany —— Or . kg 2.724 2.436 2.224

Kereskedelem és közlekedés —— Commerce et

transport:

. Millió P .

Behozatal —— lmportatzons . mm,—on de pengős 400 A 385 388

Kivitel _— Exportatíons . . . . . . . . . . ,, 488 § 392 430

Beh. (—) v. kiv. (—l-) többlet — Excéd. des imp. ]

sur les exp. (-—) ou des exp. sur les imp. ('i') ,, %- 88 %— 7 —l—- 42

Vasútvonalhossz ——- Longueur des chemins de fer km . 10.608 .

Gépjárműállomány —Véhicules d moteur en ser— .,,

vice . . . drb —'""ifés 14.784 18.567 Kereskedelmi flotta tonnatartalma — Tonnage des

navires marchands . 1000 1: 379 387 411

Árstatisztika és pénzügy —— Statistigue des prim

et finances

Nagykereskedelmi árindex — Indíce des prix de gros 1929 :: 100 743 778 788 Megélhetési index —— Indice du com de la vie. A . ,, _ ' 65'1 69'4 70'6

Aranytartalék _ Réserve—or . . . . mgfgígódggars 1.709 1.910 1.988

Bankjegyforgalom —— Billets de bangue en cir—

culation . . . . . . . . . . ,, 5.834 6.921 9.698

Takarékbetétek —— De'póts d'épargne ,, 7.289 11.478 10.187

Államadósság —— Dette publigue . . ,, 24.700 23.500 244620

Allami bevétel —— Recettes de l'Etat . ,, 11.987 12 387 12.786

Állami kiadás —— De'penses de l'Etat . ,, 11.083 11.814 11.920

Bankkamatláb —— Tauac en bamme . % 5'0 50 50

európai és balkáni államokkal tartott fenn. Az 1940. év első tíz hónapjának külforgalm-rában a dél- keleteurópai országok részesedése a következő volt:

Behozatal Kivitel Származási ill.

rendeltetési ország

millió dínár

Magyarország 1465 1975 2263 3638

Görögország 391 751 1069 1000

Románia . . . 975 2658 487 55'4

Törökország . . 32 102 52 587

Albánia. . . . . . . 0-4 0.1! 180 69'3

Bulgária ... 2"?! 511 5'0 31'8

Délkelet-Európa 1

összesen 2894! 5998! 4101 6785

Jugoszlávia délkeleteurópai árucseréjében az első helyet Magyarország foglalta el. Jugoszlávia behozatala Magyarországról a következő tételekből tevődött össze (millió dínár): pamutszövet 10'1, növényi rostok 4'2, bör 4'0, nyersvas 16'8, vasbádog 22'0, vascsövek 6'3, vasúti sínek 18'7, vasáruk 8'3, szén 3'8, olajos magvak 2'5, gépek 18'6, villamos gépek és készülékek 10'1, filmek 3'8. Magyarországra irányuló kivitele így alakult: aszalt szilva 1'5, nyers—

bőr 35'5, tűzifa 0'1, épületfa 160'6, cserzőanyagok

13'2, szóda 25'2, kálciumkarbid 2'3, ólom 27'6, réz

35, egyéb fémek 34'6. Elsősorban a Magyarországra

irányuló fa- és f_émkivitel emelkedett, valamint a

magyar vasáruk bevitele Jugoszláviába. 1940—ben különleges sikere volt Jugoszláviában a magyar filmeknek, úgyhogy a jugoszláv filmbehozatalban az elmult évben első helyen a magyar film állt.

R. Gy.

53*